197/1951. (XI. 18.) MT rendelet

az alsó- és középfokú iskolák, valamint az óvodák nevelői és igazgatói munkabérének felemeléséről és munkaviszonyukra vonatkozó egyéb rendelkezésekről

A felemelt ötéves népgazdasági terv köznevelési célkitűzéseinek megvalósítása az eddiginél is fokozottabb felelősséggel járó, megnövekedett feladatok elé állítja a nevelőket.

Az alsó- és középfokú iskolák és az óvodák nevelőinek és igazgatóinak jelenlegi munkabére nem áll kellő arányban a kultúra területén végzett munkájuk fontosságával.

Ezért a Magyar Népköztársaság minisztertanácsa méltányolva a nevelők munkáját, a következőket rendeli.

1. §

A munkabérek felemelése

(1) Az alsó- és középfokú iskolák, valamint az óvodák nevelőinek és igazgatóinak (a továbbiakban: nevelők) alapfizetését fel kell emelni. A felemelés során magasabb alapfizetést kell megállapítani az összevont osztályok és a tanyai iskolák nevelői, továbbá az osztályfőnökök részére.

(2) A felemelt munkabéreket a mellékelt táblázat

a) területi bércsoportonként, továbbá

b) a dolgozók munkaköre és szakképzettsége alapján,

c) szolgálati idejüknek megfelelően állapítja meg.

2. §

Besorolás

(1) A táblázatban I-IX. szám alatt megjelölt fokozatokba a dolgozót szolgálati ideje alapján kell besorolni.

(2) A dolgozó az egyes fokozatokra megállapított szolgálati idő betöltése után - külön besorolás nélkül - a következő magasabb fokozatba lép.

(3) A szolgálati idő számításánál a dolgozónak főfoglalkozású minőségben eltöltött szolgálati idejét kell figyelembe venni. A kinevezés éve teljes évnek számít. A munkaviszony harminc napnál rövidebb időtartamú megszakítás esetén a megszakítás időtartamát is szolgálati időnek kell tekinteni. A beszámítható szolgálati időket össze kell számítani és az így jelentkező időpontot kell az alkalmazás kezdő időpontjának tekinteni. A betegség terhesség és szülés folytán igazoltan mulasztott időt szolgálati időként kell figyelembe venni.

(4) A fizetésnélküli szabadságon eltöltött időből legfeljebb egy évet lehet figyelembe venni, kivéve, ha az alkalmazott közérdekből volt fizetésnélküli szabadságon.

(5) A besorolásnál figyelembe kell venni az eddigi jogszabályok alapján a korpótlék, illetőleg a nyugellátás szempontjából már beszámított és a 81/1950. (III. 19.) MT rendelet alapján beszámított szolgálati időt.

3. §

Pótlékok és a túlmunka díjazása

(1) A középfokú iskolákban rendszeresített szakkörvezetői pótlék a jövőben az általános iskolák felső tagozatán működő szakkörök vezetőinek is jár.

(2) A nagylétszámú osztályok és tanulócsoportok vezetőit, továbbá az iskolaszanatóriumokban (TBC gyógyintézetekben) fertőzés veszélyének kitett dolgozókat pótlék illeti meg.

(3) A nevelői munkakörben dolgozók a heti kötelező tanítási (foglalkozási) óraszámon felül teljesített minden tanítási (foglalkozási) óráért többletóradíjat kapnak.

(4) A pótlékok és a többletóradíj összegét az illetékes miniszter javaslatára az Országos Munkabér Bizottság a pénzügyminiszterrel és a Pedagógusok Szakszervezetével egyetértésben állapítja meg.

4. §

Helyettesítés

A helyettesítést ellátó nevelőt a túlmunka díjazására vonatkozó rendelkezésekben megállapított összegű óradíj illeti meg, ha a helyettesítést a heti kötelező óraszámon felül látja el és a helyettesítés időtartama alatt a tanmenetben meghatározott tananyagot elvégzi.

5. §

Természetbeni juttatások

A dolgozók részére járó természetbeni juttatások mértékét, valamint a térítés összegét a pénzügyminiszterrel, az Országos Munkabér Bizottsággal, valamint a Pedagógusok Szakszervezetével egyetértésben az illetékes miniszter állapítja meg.

6. §

Közterhek

A nevelők részére járó munkabér és természetbeni juttatások után az illetményadót, a társadalombiztosítási járulékokat és egyéb közterheket az állam viseli.

7. §

A nevelők munkaviszonyára vonatkozó egyéb rendelkezések

(1) A nevelők munkaviszonyát az e rendelet által nem érintett kérdésekben a Munka Törvénykönyve és ennek a közszolgálati alkalmazottakra vonatkozó végrehajtási utasítása szabályozza.

(2) Az illetékes miniszterek felhatalmazást kapnak arra, hogy a nevelők munkaviszonyára vonatkozó kérdéseket - ideértve a kötelező heti óraszámok megállapítását is - a közoktatásügyi és a pénzügyminiszterrel, valamint az illetékes szakszervezettel egyetértésben szabályozzák.

8. §

A rendelet hatálya

(1) Ennek a rendeletnek a hatálya az államigazgatás szervei által fenntartott óvodák, napköziotthonok, általános iskolák, gyógypedagógiai iskolák, technikumok, gimnáziumok, óvónőképzők, tanítóképzők, alsó- és középfokú szakiskolák, valamint az ezekkel összefüggő kollégiumok és egyéb diákjóléti intézmények nevelőire és igazgatóira terjed ki.

(2) Nem vonatkozik ez a rendelet

a) a Néphadsereg, az Államvédelmi Hatóság, a rendőrség, a Magyar Államvasutak, a Posta, továbbá a vállalatok, szövetkezetek és egyéb szervezetek által fenntartott iskolák és egyéb intézmények dolgozóira;

b) az állandóan külföldön szolgálatot teljesítő alkalmazottakra.

(3) A zeneiskolák és a konzervatóriumok nevelőinek és igazgatóinak munkabérét és egyéb munkafeltételeit - ennek a rendeletnek alapul vételével - a népművelési miniszterrel és a Művészeti Dolgozók Szakszervezetével egyetértésben az Országos Munkabér Bizottság szabályozza.

9. §

Záró rendelkezések

Ez a rendelet az 1952. évi január hó 1. napján lép hatályba; végrehajtásáról a pénzügy- és a közoktatásügyi miniszterrel, valamint a Pedagógusok Szakszervezetével egyetértésben az Országos Munkabér Bizottság gondoskodik. Hatálybalépésével a köznevelésügyi alkalmazottak szolgálati viszonyának egyes kérdéseire vonatkozó 39/1950. (I. 29.) MT rendelet, valamint az ezt módosító és kiegészítő rendeleteket, továbbá a Munka Törvénykönyvének a közszolgálati alkalmazottakra vonatkozó végrehajtásáról szóló 31/1951 (I. 31.) MT rendelet 17. §-a (6) bekezdésének első mondatát a rendelet hatálya alá tartozó dolgozók tekintetében nem lehet alkalmazni.

Dobi István s. k.,

a minisztertanács elnöke