39/1950. (I. 29.) MT rendelet

a köznevelésügyi alkalmazottak szolgálati viszonyának egyes kérdéseire és illetményeire vonatkozó rendelkezések tárgyában

(Közigazgatási rendszám: 1.200.)

Népgazdaságunk erőteljes fejlődését eredményező 3 éves terv sikeres befejezése lehetővé teszi a köznevelésügy dolgozói életszínvonalának újabb emelését.

Ezért a minisztertanács - figyelembevéve és értékelve a magyar nép kulturális felemelkedése érdekében kifejtett munkájukat, valamint a köznevelésügynek a szocializmus építése korszakában betöltött fontos szerepét, - a tényleges munka és a végzett munka alapján rendezi a köznevelésügyi alkalmazottak illetményeit.

Az illetmények újabb emelése és egyes kedvezmények kiterjesztése a köznevelésügyi alkalmazottak anyagi és kulturális jólétének színvonalát lényegesen emelik.

A minisztertanács a Magyar Népköztársaság Alkotmányának 25. § (2) bekezdése alapján a szocialista köznevelés megvalósítása, népünk kulturális színvonalának további emelése, a haladó tudományok fejlődésének biztosítása és az alkalmazottak anyagi és kulturális jólétének növelése érdekében a következőket rendeli:

I. FEJEZET

Bevezető rendelkezések

1. §

A rendelet hatálya

(1) A rendelet hatálya kiterjed az államigazgatás szervei által fenntartott óvodák, napközi otthonok, népiskolák, általános iskolák, gyógypedagógiai iskolák és középiskolák, szakiskolák, főiskolák és egyetemek (kivéve az orvosi karokat és ezek intézményeit), az Eötvös Kollégium, a Gazdasági és Műszaki Akadémia, a kollégiumok, a menzák és egyéb diákjóléti intézmények, nevelő otthonok, a vallás- és közoktatásügyi, valamint a népművelési miniszter felügyelete alá tartozó tudományos és közművelődési intézetek, intézmények és tanfolyamok, valamint ezek hivatalainak a külső tanügyi igazgatásnak és a szabadművelődés szervezetének, végül a fiatalkorúak intézeteinek alkalmazottaira.

(2) Nem terjed ki a rendelet hatálya:

a) a Néphadsereg, a rendőrség, az Államvédelmi Hatóság, a MÁV, Posta, a nemzeti és közületi vállalatok, társadalmi egyesületek és szervezetek, társulatok és magánosok által fenntartott hasonló jellegű intézmények alkalmazottaira;

b) az állandóan külföldön szolgálatot teljesítő alkalmazottakra.

II. FEJEZET

Az alkalmazott jogaira és kötelességeire vonatkozó egyes rendelkezések

2. §

Rendes munkaidő

(1) Az alkalmazottak rendes munkaidejük heti 48 óra.

(2) A heti 48 óra munkaidőt úgy kell elosztani, hogy a napi rendes munkaidő a hét első 5 napján általában 8 és félóra, szombaton legalább négy óra legyen.

(3) Az alkalmazottat - szombat kivételével - naponta 30 perc étkezési szünet illeti meg, amely további intézkedésig a munkaidőbe számít.

(4) A munkabeosztást, a napi munkaidő kezdetének és befejezésének időpontját, az étkezési szünet beosztását, a napi munkaidő esetleges hosszabb megszakítását (osztott munkaidő) az illetékes miniszter által meghatározott irányelvek szerint a hivatalfőnök, a Magyar Pedagógusok Szakszervezte (a továbbiakban: szakszervezet) meghallgatásával állapítja meg. Az így megállapított munkabeosztásról az illetékes miniszterhez szolgálati úton jelentést kell tenni.

(5) Ha az anya gyermekének szoptatását a hivatal helyiségében végzi, a szoptatási idő miatt kiesett munka címén munkaidejét meghosszabbítani nem szabad.

3. §

A nevelők munkaidejének beosztása

(1) Óvodákban, napközi otthonokban, általános és középiskolákban, szakiskolákban, főiskolákon és egyetemeken nevelői és oktatói munkát végző alkalmazottak munkaideje a tanítási (foglalkoztatási, előadási) órákból, valamint a nevelési, tanítási és tudományos munkákkal kapcsolatos egyéb teendők ellátására szolgáló munkaidőből áll.

(2) Az óvodában és napközi otthonban dolgozó (1) bekezdésben említett alkalmazott foglalkozási ideje vezető óvónőknél és az egytanerős óvodák vezetőinél heti 36 óra, a beosztott óvónőknél heti 39 óra. A munkaidő fennmaradó részét adminisztrációra, munkatervek készítésére előkészületekre, értekezletek tartására, családlátogatásokra és ünnepélyekre, kiállításokra való előkészületekre kell fordítani.

(3) Az általános, közép- és szakiskolákban dolgozó (1) bekezdésben említett alkalmazottak heti kötelező óraszáma:

Népiskolai osztályok és általános iskolai összevont osztályok vezetőinél - 28 óra

általános iskolai osztályvezetőknél - 25 óra

szaktanítást végző nevelőknél középiskolákban 22 óra

szaktanítást végző nevelőknél általános iskolában - 23 óra

műhelyoktatóknál - 28 óra

(4) A (3) bekezdésben meghatározott munkaidő fennmaradó részét előkészületre, munka- és óratervek készítésére, írásbeli dolgozatok, munkafüzetek, rajzok és egyéb tanulómunkák felülvizsgálatára, szemléltető és kísérleti eszközök készítésére és előkészítésére, szertárak és könyvtárak gondozására, adminisztrációs teendők ellátására, értekezletekre, óraközi felügyeletre, kirándulások vezetésére, ünnepélyek és kiállítások előkészítésére, ünnepélyek és kivonulások felügyeletére, kötelező hospitálásra, családlátogatásra, szülők fogadására, tankönyv és tanszerellátással kapcsolatos teendőkre, valamint betegség miatt, vagy más okból távollevő nevelő, legfeljebb egy hónapig tartó helyettesítésére kell fordítani.

(5) A szakoktatást végző nevelő kötelező heti 22, illetőleg 23 órája átlagszámot jelent. A különböző szaktárgycsoportokban kötelező heti óraszámot az előkészületekhez szükséges idő mennyisége, valamint a (4) bekezdésben fel nem sorolt egyéb munkák elvégzéséhez szükséges idő figyelembevételével, a szakszervezet meghallgatásával az illetékes miniszter állapítja meg.

(6) Az egyetemi és főiskolai tanárok, valamint a segédszemélyzet kötelező munkaidejének beosztását a szakszervezet meghallgatásával az illetékes miniszter szabályozza.

4. §

Munkaszüneti napok és fizetett ünnepnapok

(1) Munkaszüneti napok: a vasárnapok, továbbá a kollektív keretszerződésekben felsorolt ünnepnapok.

(2) A munkaszüneti napok a folyamatos munkahelyen dolgozó alkalmazottakat is megilletik. A munka folyamatossága érdekében az ilyen alkalmazottak részére vasárnap helyett más munkaszüneti napot is lehet megállapítani, de a munkabeosztásnak úgy kell megtörténnie, hogy havonkint egy munkaszüneti nap feltétlenül, de lehetőleg kettő, vasárnapra essék. A többi munkaszüneti napon végzett munka túlmunkának minősül.

5. §

Fizetett szabadság

(1) Az alkalmazottnak fizetett szabadság jár.

(2) A közszolgálatba lépés első napjától eltöltött hat havi szolgálat után az alkalmazottat hat munkanap fizetett szabadság és minden további hónap után egy-egy munkanap, 12 havi alkalmaztatás után összesen 12 munkanap szabadság illeti meg. Fél hónapnál hosszabb alkalmazást egész hónapnak kell venni. Hat havi alkalmazási idő betöltése előtt fizetett szabadság csak az alkalmazás megszűnése esetén adható ki. Az alkalmazás minden további évében a fizetett szabadság tartama egy-egy munkanappal növekszik, leghosszabb tartama 25 munkanap.

(3) A 18. életévet be nem töltött alkalmazott részére, amennyiben hat havi szolgálatot már eltöltött, a (2) bekezdésben meghatározott számításra tekintet nélkül minden naptári évben 24 munkanap fizetett szabadságot kell kiadni. Ez a szabadság még abban a naptári évben is megilleti a fiatalkorú alkalmazottat, amelyben 18. életévét betölti.

(4) A szabadságidő megállapításánál a korpótlék (9. §) kiszámításánál figyelembejövő szolgálati időt kell alapul venni.

(5) A hivatalvezető a szakszervezet meghallgatásával a hivatal összes alkalmazottaira vonatkozóan az egész naptári évre szabadságolási tervet köteles készíteni a hivatali munka és az alkalmazottak érdekeinek figyelembe vételével. Az alkalmazottakat lehetőleg az egész évre elosztva kell szabadságra bocsátani.

(6) Gondoskodni kell arról, hogy egyes alkalmazottak évi teljes szabadságidejüket lehetőleg egyhuzamban vehessék ki, illetve tölthessék el, indokolt esetben - akár hivatali érdekből, akár az alkalmazott kérelmére - a szabadság részletekben is kiadható. Ilyen esetben (t. i. ha a szabadságot részletekben adják ki) a szabadság időtartama egy-egy esetben hat munkanapnál rövidebb nem lehet, ennél rövidebb időtartama csak kivételesen az alkalmazott indokolt kérelmére engedélyezhető. Ha az alkalmazott az egyik évben ősszel, vagy téli időszakban kapott szabadságot, a következő évben tavasszal, vagy nyáron kell szabadságra bocsátani.

(7) A hivatalvezető csak egészen rendkívüli esetben és igen fontos szolgálati érdekből hívhatja vissza az alkalmazottat már megkezdett szabadságáról.

(8) A szabadságot a következő évre átvinni nem lehet. Ez alól a rendelkezés alól az illetékes miniszter különösen indokolt esetben kivételt tehet.

(9) A terhesség és szülés esetén a nőalkalmazott részére annyi időre jár szolgálatmentesség, amennyi időre az 1927. XXI. törvény és azt kiegészítő, valamint módosító jogszabályok értelmében terhességi és gyermekágyi segélyre jogosult. A terhesség és szülés következtében elmulasztott munkaidőre járó segély tekintetében a 22/1950. (I. 20.) MT rendeletben foglaltak az irányadók.

(10) A közszolgálati és egyéb közületi alkalmazottak rendkívüli fizetett szabadságának szabályozásáról szóló 3170/1949. (IV. 9.) Korm. rendelet rendelkezései továbbra is hatályban maradnak.

(11) A hosszabb ideig egyhelyben dolgozók kedvezményeiről és a munkahely-változtatással kapcsolatos egyes rendelkezésekre vonatkozó 9/1950. (I. 8.) MT rendeletnek a munkavállalók szabadságára vonatkozó rendelkezéseit a közszolgálati alkalmazottakra is alkalmazni kell.

(12) Nevelő és oktató munkával foglalkozó intézetekben és intézményeikben az alkalmazottak szabadságideje általában a tanítási szünet idejére esik.

(13) A nevelő és oktató munkát végző alkalmazottak részére évenként 25 munkanap megszakítás nélküli szabadságot kell biztosítani. A tanítási szünet fennmaradó részében ezeket az alkalmazottakat a szakszervezet meghallgatásával az illetékes miniszter az intézet, vagy intézmény munkájával összefüggő teendők ellátására és tanfolyamokra oszthatja be.

(14) Azokban az intézetekben és intézményekben, ahol a munka egész évben megszakítás nélkül folyik (napközi otthonok, óvodák, kollégiumok, nevelőotthonok stb,) a kifejezetten nevelő és oktató munkára képesített és ezt végző alkalmazottakat 25 munkanap szabadság illeti meg, de a szabadságot nem kell egyhuzamban kiadni, hanem a szolgálat érdekének megfelelően részletekben is kiadható.

6. §

Szakmai és politikai képzésre vonatkozó rendelkezések

(1) A munka eredményesebbé tétele, valamint a szocialista tervgazdálkodás érdekében a hivatalvezető a szakszervezettel egyetértve gondoskodni köteles az alkalmazottaik szakmai és politikai ismereteinek fejlesztéséről.

(2) Az alkalmazottak szakmai és politikai ismereteiket az (1) bekezdésben biztosított képzésükön felül munka teljesítményük minőségi és mennyiségi növelése érdekében egyénileg is fejlesszék.

III. FEJEZET

Illetmények és járandóságok

A) Rendszeres illetmények

7. §

Új illetményrendszer

(1) A jelen rendelet hatálybalépésével az alkalmazottak eddigi (fizetési osztályokhoz, rangokhoz és címekhez kötött) illetményrendszere megszűnik, annak helyébe a jelen rendelettel megállapított illetményrendszer lép.

(2) Az alkalmazottak részére a jelen rendeletben meghatározott illetményeken kívül más illetményt (juttatás) a Magyar Tudományos Akadémia által folyósított tudóspótlék kivételével, folyósítani nem szabad.

(3) A jelen rendelet a közszolgálati és egyéb közületi alkalmazottak második állásának és mellékfoglalkozásának szabályozásáról szóló 3070/1949. (IV. 7.) Korm. rendelet hatályát nem érinti.

8. §

Alapfizetés

(1) Az alkalmazottak alapfizetést hivataluk jellege és ténylegesen betöltött munkakörük szabja meg.

(2) A hivatalokat jellegükhöz képest az alábbi I-V. jelzésű hivatali csoportok szerint kell csoportosítani.

I. Minisztériumok de országos jellegű egyéb főhatóságok, nem országos jellegű, de fontosságánál fogva ide sorolható budapesti székhelyű hatóságok,

II. országos jellegű, de főhatóságnak nem minősülő hatóságok, Budapest főváros központi hivatalai és több megye területére kiterjedő hatáskörrel bíró kerületi hatóságok, az egyes megye területére kiterjedő hatáskörrel bíró budapesti székhelyű hatóság, valamint az ennek megfelelő hatáskörű budapesti hatóságok,

III. Budapest főváros kerületi hivatalai, a megyére, törvényhatósági jogú városra, vagy megyei székhelyre kiterjedő hatáskörű hivatalok, megyei székhelyen lévő járási hatáskörű hivatalok,

IV. járásra és megyei városra kiterjedő hatáskörű hivatalok, amennyiben a III. csoportba nem tartoznak,

V. községre kiterjedő hatáskörű hivatalok.

(3) Az alsó- és középfokú oktatási és nevelő intézményeket az alábbi A) és B) jelzésű csoportokba kell beosztani,

A) csoportba tartoznak: a középiskolák és a szakiskolák, a régi rendszer szerinti első és második lakbérosztályba sorolt helyiségek, ipar- és bányavidékekhez tartozó helyiségek óvodái, napközi otthonai, általános és népiskolái,

B) csoportba tartoznak az egyéb helyiségek óvodái, napközi otthonai, általános és népiskolái.

(4) A hivatalokat (intézeteket, intézményeket stb.) a fenti csoportok valamelyikébe az illetékes miniszter a szakszervezet meghallgatásával a pénzügyminiszterrel egyetértésben sorolja be. Véleményeltérés esetén a Népgazdasági Tanács dönt.

(5) A (2) bekezdés rendelkezéseit a jelen rendelet hatálya alá tartozó alkalmazottak közül csak azokra kell alkalmazni, kik nem tudományos, vagy nevelői (501-800 kulcsszámig) munkakörben működnek. Az egyes munkaköröket (beleértve a tudományos és nevelői munkaköröket is), valamint azokra megállapított havi alapfizetések összegét a jelen rendelet melléklete tartalmazza.

9. §

Korpótlék

(1) Az alkalmazottak a (2) bekezdés szerint beszámítható tényleges szolgálati idejük alapján a munkakörök szerint járó alapfizetésen felül - a 24. §-ban meghatározott korlátozás figyelembevételével - korpótlékot kapnak. A korpótlék mértéke a beszámítható szolgálati időnek minden betöltött öt éve után a havi alapfizetés két százaléka. A szolgálati időt a korpótlék szempontjából úgy kell számítani, hogy az alkalmazás éve teljes évnek számít.

(2) A korpótlék kiszámításánál az alkalmazottak főfoglalkozású minőségben közszolgálatban eltöltött tényleges szolgálati idejét kell beszámítani. A harminc napnál hosszabb időtartamú szolgálat-megszakításokat a korpótlék kiszámításánál figyelmen kívül kell hagyni. A beszámítható szolgálati időket össze kell számítani és a szolgálat kezdeteként az így jelentkező időpontot kell az alkalmazás kezdő időpontjának tekinteni. A betegség, terhesség és szülés folytán igazoltan mulasztott időt a korpótlék kiszámítása szempontjából tényleges szolgálati időként kell figyelembe venni.

(3) A fizetésnélküli szabadságon eltöltött időből legfeljebb egy évi időt lehet figyelembe venni. Nem áll ez a korlátozás, ha az alkalmazott közérdekből volt fizetésnélküli szabadságon.

(4) Azok az alkalmazottak, akik a felszabadulást követően léptek közszolgálatba, kérhetik a közszolgálat körén kívül eltöltött idő beszámítását.

(5) A közszolgálat körén kívül eltöltött idő beszámításának feltételeit a minisztertanács külön rendelettel szabályozza.

(6) A korpótlék megállapításánál az eddigi jogszabályok alapján a fizetés, illetőleg a nyugellátás megállapítása szempontjából már beszámított szolgálati időt figyelembe kell venni.

(7) A korpótlék a vezető óvónői, egytanerős óvoda vezetői, beosztott óvónői, vezető tanítói, általános iskolai, gimnáziumi, szakiskolai, gyógypedagógiai intézeti, nevelő intézeti (nem kollégiumi) igazgatóhelyettesi és nevelői, továbbá mintaóvónői és műhelyoktatói munkakörökben működő alkalmazottaknál minden betöltött öt év után a havi alapfizetés nyolc százaléka. (Lásd a fizetési táblázatban csillaggal jelzett munkaköröket.)

(8) A nevelői munkakörben működőknél a soronkívüli előléptetéssel nyert éveket a korpótlék szempontjából beszámítható szolgálati éveknek kell tekinteni.

10. §

Családi pótlék, szülési segély

A családi pótlékra igényjogosultság, továbbá tanulmányi családi pótlék és a méltányosság címén folyósítható családi pótlék, valamint az alkalmazott részére gyermeke születése esetén a családi pótlék ötszörös összegében járó szülési segély tekintetében az eddigi jogszabályok továbbra is hatályban maradnak azzal, hogy a határozathozatal minden esetében az illetékes miniszter hatáskörébe tartozik.

11. §

Személyi pótlék

(1) Amennyiben a rendelet hatálybalépésekor az alkalmazottnak szolgálati viszonyból származó összjárandósága családi pótlék figyelmen kívül hagyásával magasabb az összjárandóságnál, amely a jelen, rendelet alapján részére a családi pótlék kivételével rendszeres illetményként jár, az alkalmazottat az illetékes miniszter személyi pótlékban részesíti. A személyi pótlék általában olyan összeg, amely a jelen rendelet alapján járó rendszeres összjárandóságokat a korábbi összjárandóság összegére ki, ennél magasabb összegű személyi pótlék megállapításának helye nincs.

(2) A személyi pótlék mértékét az illetékes miniszter a szakszervezet meghallgatásával állapítja meg. A megállapított személyi pótlék a munkakör megváltoztatása nélkül nem csökkenthető.

B) Változó illetmények

12. §

Túlmunka díjazása

(1) Egyes meghatározott munkaköröket betöltő alkalmazottaknak a heti rendes munkaidejükön felül elvégzett munkájuk (túlmunka,) után díjazás jár, feltéve, hogy a túlmunkát az illetékes miniszter, vagy annak engedélyével a hivatalvezető rendelte el. Azokat a munkaköröket, amelyekben túlmunka végezhető, valamint a túlmunka díjazásának feltételeit a pénzügyminiszter a szakszervezet meghallgatása után az Országos Munkabér Bizottsággal (OMB) egyetértésben állapítja meg.

(2) Nevelői munkakörben működő alkalmazottak a heti kötelező tanítási (foglalkozási) óraszámon felül minden egyes tanítási (foglalkozási) óráért többletóradíjat kapnak.

(3) A többletóradíjat az illetékes miniszter a szakszervezet meghallgatásával a pénzügyminiszterrel egyetértésben állapítja meg.

13. §

Külön pótlékok

(1) Tanyai beosztású nevelőknek az eddigi jogszabályok alapján tanyai pótlék folyósítandó.

(2) Nagylétszámú osztályok és tanulócsoportok vezetőinek az óvódákban, napközi otthonokban és iskolákban, a ténylegesen iskolába, illetőleg óvodába járó tanuló, illetőleg gyermeklétszám után pótlékot kell fizetni. A pótlék mértékét és folyósításnak módját az illetékes miniszter a szakszervezet meghallgatásával, a pénzügyminiszterrel egyetértésben állapítja meg.

(3) Azok az ipari gimnáziumokban és iparostanuló-iskolákban dolgozó nevelők, akik kötelező óraszámuknak legalább 75 százalékában műszaki tárgyakat tanítanak, műszaki pótlékban részesítendők. A műszaki pótlék egyetemi végzettségűeknél havi 150 forint, más nevelőknél havi 120 forint.

(4) Mezőgazdasági szakiskolák és gimnáziumok mellett működő tangazdaságok munkájában résztvevő nevelők mezőgazdasági üzemi pótlékban részesítendők. A pótlék mértékét az illetékes miniszter a szakszervezet meghallgatásával a pénzügyminiszterrel egyetértésben állapítja meg.

14. §

Jutalmazás

Az illetékes miniszter a szakszervezet meghallgatásával egyéni elbírálása alapján az egyes kimagasló teljesítményt nyújtó alkalmazottakat jutalomban részesítheti.

15. §

Kiküldetési és átköltözködési illetmények

A jelen rendelet hatálybalépésekor a közszolgálati alkalmazottak által bel- és külföldi hivatalos kiküldetése és átköltözködése esetén felszámítható illetmények megállapítására és folyósítására vonatkozó jogszabályok hatályban maradnak.

C) Egyéb járandóságok

16. §

Természetbeni juttatások

(1) Természetbeni juttatások a (2) bekezdésben foglaltakat kivéve térítés nélkül nem adhatók. Az illetékes miniszter a szakszervezet meghallgatásával a pénzügyminiszterrel egyetértve rendeletileg engedélyezhet természetbeni juttatásokat térítés ellenében. A természetbeni juttatásokért fizetendő térítés mértékét a pénzügyminiszter az illetékes miniszterrel egyetértésben a szakszervezet meghallgatásával határozza meg.

(2) A hivatal épületében lévő kapuslakás továbbá annak fűtése és világítása a kapust térítés nélkül illeti meg.

(3) Az illetékes miniszter a szakszervezet meghallgatásával határozza meg hivatalonként azokat a személyeket, akik térítés mellett természetbeni lakásban részesülhetnek.

(4) A félárú vasúti jegy vásárlására jogosító arcképes igazolványra vonatkozó szabályok a kedvezményt jelenleg élvező alkalmazottakon felül valamennyi, a rendelet hatálya alá tartozó alkalmazottra kiterjednek.

(5) Munkaruhát, munkacipőt, valamint védőruhát azokban a munkakörökben foglalkoztatott alkalmazottaknak lehet juttatni, amelyekben a munka nagymérvű szennyeződéssel jár, vagy ha azt egészségügyi, illetőleg veszélyességi szempontok indokolják. Ezek kiszolgáltatását a szakszervezet meghallgatásával az illetékes miniszter rendeli el. A munkaruha, munkacipő, illetőleg a védőruha a hivatal tulajdonát képezi. Azok a munkaruhák, valamint munkacipők, amelyeket az alkalmazott kizárólagosan csak a maga személyében használ, az elhasználódási idő eltelte után térítés nélkül az alkalmazott tulajdonába mennek át.

(6) A munkaruhát és munkacipőt, valamint a védőruhát természetben kell kiadni, azt pénzben megváltani nem lehet.

17. §

Társadalombiztosítási járulék fizetése

A jelen rendeletben megállapított illetményeken felül a hivatal fizeti az alkalmazottak társadalombiztosítási járulékát is.

18. §

Nőalkalmazott illetménye terhesség idején

Ha a nőalkalmazottat terhességére való tekintettel könnyebb munkakörbe osztják be, s az új munkakörében járó illetménye alacsonyabb az előző munkakör szerinti illetményénél, a terhesség tartamára az előző munkakörére megállapított illetményeket kell részére folyósítani.

19. §

Segélyek

(1) Az illetékes miniszter a szakszervezet meghallgatásával segélyben részesítheti az alkalmazottat az alábbi körülmények valamelyikének bekövetkezése esetében:

a) az alkalmazott valamely családtagjának (házastárs, gyermek, szülő) halála,

b) az alkalmazott házasságkötése,

c) az alkalmazott gyermekének születése,

d) az alkalmazott, vagy családtagját ért súlyosabb természetű baleset,

e) az alkalmazott, vagy családtagjának igazolt és műtéti beavatkozással járó, vagy hosszantartó súlyos lefolyású betegsége, vagy ezekkel kapcsolatos és igazolt utókezelése, kivéve, ha erről a társadalombiztosító intézet gondoskodik.

f) árvíz, tűzkár, vagy egyéb elemi csapás, ha az alkalmazottnak súlyos anyagi kárt okozott,

g) egyéb rendkívül indokolt esetben.

(2) Az alkalmazott segélykérelmét indokoló rendkívüli körülményt hatóságilag, vagy más hiteltérdemlő módon köteles igazolni.

(3) Segélyek csak egyéni elbírálás alapján folyósíthatók, ennélfogva az alkalmazottak egész csoportjait ilyen juttatásban részesíteni nem szabad.

20. §

Illetményelőleg

(1) Az alkalmazott részére illetményelőleg folyósítható az alábbi esetekben:

a) a 18. §-ban felsorolt valamely körülmény esetén,

b) hosszabb gyógykezeltetés esetén,

c) lakás-helyreállítás, költözködés esetén,

d) egyéb rendkívüli esetben.

(2) Az esetenkint adható előleg összege nem haladhatja meg az alkalmazott egy havi rendszeres illetményének összegét és legfeljebb 800 (Nyolcszáz) forint lehet.

(3) Az előleg összegének megállapításánál arra is figyelemmel kell lenni, hogy az előlegek egy hónapra eső törlesztőrészlete az alkalmazott illetményeit már esetleg terhelő tartozásokkal együtt ne haladja meg rendszeres illetményeinek egyharmad részét. Az előleg kamat- és költségmentes.

(4) Az előleg folyósítását az illetékes miniszter, vagy az általa erre feljogosított hivatal vezetője a szakszervezet meghallgatásával engedélyezi.

(5) Az előleget annak folyósítását követő második hó első napjától számított hat hónap alatt egyenlő részletekben kell visszafizetni.

21. §

Étkezés

(1) Napi egyszeri étkezésben részesíthetők azok az intézeti alkalmazottak, akik az intézetben legalább 6 órai munkát végeznek, munkaidejük egybeesik valamely főétkezés idejével és az intézet épületében közös konyha van.

(2) Az étkezésért az alkalmazott a pénzügyminiszter által megállapított térítést fizeti. A (3) és (4) bekezdésekben említett étkezések után az alkalmazott a pénzügyminiszter által az önköltségnek megfelelően megállapított norma szerinti térítést fizeti.

(3) Azok az alkalmazottak akik napi nyolc óránál hosszabb állandó szolgálatot teljesítenek, többszöri étkezésben is részesíthetők, ha az intézetben többszöri közétkezés van és az alkalmazottak az étkezés idején az intézetben szolgálatukat látják el.

(4) Ha az alkalmazott munkakörénél fogva szolgálati érdekből a munkahelyén köteles lakni és főzési lehetősége nincsen, s ezért mind maga, mind pedig családtagjai az intézeti (hivatali) étkezésre rászorulnak, az étkezésüket az üzemi bizottság véleménye alapján az intézet igazgatója (hivatalfőnöke) engedélyezheti. Az alkalmazott és önálló keresettel nem bíró családtagjai a (2) bekezdésben említett térítést fizetik. Önálló keresettel bíró családtag részére az intézeti étkezés nem engedélyezhető.

(5) Az alkalmazott által saját személye, valamint önálló keresettel nem bíró hozzátartozói részére igénybevett természetbeni juttatás térítése nem haladhatja meg összjárandóságainak 60 százalékát.

22. §

Jóléti-, kulturális-, sportcélok támogatása

Az alkalmazottak jóléti, kulturális és sportintézményeinek fenntartásához, valamint az alkalmazottak ilyen tevékenységének támogatásához szükséges fedezetről a költségvetésben történik gondoskodás.

IV. FEJEZET

Alkalmazottak besorolása

23. §

Az alkalmazottaknak a rendelet hatálybalépésével kapcsolatos besorolása

(1) A jelen rendelet hatálybalépésekor tényleges szolgálatában álló minden alkalmazottat be kell sorolni, a 8. § szerint megállapított valamely munkakörnek megfelelő állásba és azon belül meg kell határozni havi alapfizetésének összegére irányadó fizetési fokozatot.

(2) A besorolások iránt hivatalonkint, vagy szükség esetén közigazgatási területi egységenkint az illetékes tárcák helyi besorolási bizottságai tesznek javaslatot. A bizottság elnökét és egy tagját az illetékes miniszter, egy tagját pedig a szakszervezet jelöli ki.

(3) A bizottság a besorolásokról négy példányban kimutatást készít. A kimutatás négy példányát az illetékes miniszterhez terjeszti fel.

(4) A besorolás tárgyában a bizottsági javaslatok figyelembevételével az illetékes miniszter határoz és egyszersmind határoz a korpótlék, valamint a személyi pótlék megállapítása tárgyában is. Az illetékes miniszter a besorolt alkalmazottakról összesített létszámkimutatást készít, amely költségvetési fejezetkint alcímek, hivatali csoportok, munkakörök és fizetési fokozatok szerint tartalmazza a besorolt alkalmazottak létszámát. Az illetékes miniszter ezt a kimutatást a bizottsági javaslatok egy példányával a pénzügyminiszternek küldi meg, aki költségvetési szempontból felülvizsgálja. Az illetékes miniszter határozata a pénzügyminiszter hozzájárulásával emelkedik érvényre. A hozzájárulás megtörténte után a megállapított munkaköri besorolásról, korpótlékról és személyi pótlékról az illetékes miniszter értesíti az alkalmazottat.

24. §

A besorolás korlátai

(1) A besorolási javaslatok és határozatok meghozatalánál a (2), (3) és (4) bekezdésben előírt korlátozások figyelembevételével kell eljárni. Ezek a korlátozások nem vonatkoznak a tudományos és nevelői munkakörben működő alkalmazottakra.

(2) Ha a jelen rendelet hatálybalépésekor az alkalmazott összjárandósága a családi pótlékot nem számítva 500 forintot nem éri el, a besorolás alapján meghatározott alapfizetésének és korpótlékának összege nem haladhatja meg az 565 forintot.

(3) Ha a jelen rendelet hatálybalépésekor az alkalmazott összjárandósága a családi pótlékot nem számítva

500 és 700 Ft között van, a besorolás folytán előálló emelkedés 13%,

701 és 900 Ft között van, a besorolás folytán előálló emelkedés 9%,

901 és 1100 Ft között van, a besorolás folytán előálló emelkedés 7%,

1101 és 1300 Ft között van, a besorolás folytán előálló emelkedés 5%

lehet, azzal azonban, hogy a legutóbb említett esetben, az új alapfizetés és korpótlék együttes összege 1500 forintot nem haladhat meg.

(4) Ha a jelen rendelet hatálybalépésekor az alkalmazott összjárandósága a családi pótlékot nem számítva 1300 (Egyezerháromszáz) forintot meghalad, az új besorolás illetményemelkedéssel nem járhat.

25. §

Jogorvoslat, helyesbítési eljárás

(1) Az illetékes miniszternek a 23. § alapján hozott besorolási és korpótlékot megállapító határozata ellen felszólalásnak van helye.

(2) Az alkalmazott felszólalását közvetlen hivatali főnökénél, az illetékes miniszterhez címezve a jelen rendelet alapján történő második havi illetményfolyósítást követő húsz napon belül nyújthatja be két példányban. A hivatalvezető a felszólalást saját és a szakszervezet véleményével ellátva az illetékes miniszterhez terjeszti fel.

(3) A felszólalás felett az illetékes miniszter dönt az egyeztető bizottság javaslatának meghallgatása után. Az egyeztető bizottság elnöke és egy tagja az illetékes miniszter küldöttje, további kettő tagja az illetékes szakszervezet központjának küldöttje.

(4) Amennyiben az illetékes miniszter a felszólalásban panaszolt sérelmet helytállónak tartja, az egyeztető bizottság meghallgatását mellőzheti.

(5) Az egyeztető bizottságnak a jelen § alapján hozott határozat ellen további jogorvoslatnak - ideértve a 4080/1949. (VI. 10.) Korm. rendeletben szabályozott panaszt is - úgyszintén a bíróság előtt eljárásnak helye nincs.

26. §

Besorolás és fizetés megállapítása új alkalmazás és előléptetés esetén

(1) Új alkalmazás, vagy új munkakörre alkalmazás esetén, a besorolás és az alapfizetés megállapítása, úgyszintén az eddigi munkakörben a magasabb fizetési fokozatnak megfelelő alapfizetés megállapítása felől a szakszervezet meghallgatásával az illetékes miniszter határoz.

(2) Az illetékes miniszternek a pénzügyminiszter hozzájárulását kell kérnie azokban az esetekben, amelyekben a hivatal átszervezése, vagy újabb feladatkör átvétele következtében kerül sor új alkalmazásokra, valamint új munkakörre való beosztásra, továbbá, ha a munkakörön belül csoportosan kíván alkalmazottakat magasabb fokozatba besorolni.

V. FEJEZET

Vegyes rendelkezések

27. §

Illetményekre való igény új alkalmazás esetén

Új alkalmazás esetében az illetmények a szolgálatbalépés napjától járnak.

28. §

Nyugellátás

(1) A jelen rendelet hatálybalépésekor ellátásban (nyugdíj, özvegyi nyugdíj stb.) részesülök ellátásra jogosultságát és ellátásának mértékét nem érinti.

(2) A jelen rendelet hatálybalépése után végelbánás alá vont alkalmazott, illetőleg az alkalmazott halála esetén hozzátartozója ellátásban csak akkor részesülhet, ha az alkalmazott a jelen rendelet hatálybalépésekor nyugdíjjogosultsággal egybekötött állást töltött be. A nyugdíj (végkielégítés) szempontjából beszámítható javadalmazása összegének megállapítására a jelen rendelet hatálybalépéséig hatályban volt jogszabályok az irányadók.

29. §

Változások végrehajtásának kezdő időpontja

Amennyiben a jelen rendelet alapján történő első besorolások és illetménymegállapítások időközben helyesbítési eljárás, vagy jogorvoslat folytán megváltoztak, a változásokat a jelen rendelet hatálybalépésének napjával, míg a későbbi besorolás, vagy illetménymegállapításra vonatkozó változásokat a kérelem benyújtását követő hónap 1. napjával kell végrehajtani.

30. §

Létszám központi nyilvántartása

A pénzügyminiszter felhatalmazást kap, hogy a jelen rendelet alapján történő besorolásokról készített kimutatások alapján az egyes tárcák részéről alcímenkint, hivatali csoportonkint, munkakörönkint, és fizetési fokozatonkint bejelentett létszámot nyilvántartsa s a későbbi változásokat tárcánkint vezesse és állandóan ellenőrizze.

31. §

Hatálybalépés - végrehajtás

(1) A jelen rendelet az 1950. évi március hó 1. napján lép hatályba, ezzel egyidejűleg a jelen rendelettel ellentétes jogszabályok hatályukat vesztik.

(2) A jelen rendelet végrehajtásáról az illetékes miniszter a pénzügyminiszterrel egyetértésben gondoskodik.

(3) Ha a jelen rendelet végrehajtása során kétség merül fel, ennek eloszlatása végett a pénzügyminiszter ad elvi útmutatást, a pénzügyminiszter a fontosabb kérdésekben az útmutatást a szakszervezet meghallgatásával és az Országos Munkabér Bizottsággal egyetértésben adja meg.

Dobi István s. k.,

a minisztertanács elnöke