253700/1951. (VII. 18.) ÉlmM rendelet
a juh forgalmának és levágásának szabályozása tárgyában
(Közigazgatási rendszám: 8941.)
A közellátás biztosításáról szóló 3440/1947. (III. 18.) ME rendelet 6. §-ában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendelem:
1. §
A rendelet hatálya
Ez a rendelet mindenféle fajtájú, nemű és korú juhra és bárányra (továbbiakban: juh) egyaránt vonatkozik.
2. §
A juh forgalma
(1) Juhot tenyésztés vagy továbbtartás céljára akár a tenyésztőtől, akár az állatforgalom lebonyolítására létesített állami vállalatoktól bárki szabadon vásárolhat. Továbbeladás céljára juhot csak az állatforgalom lebonyolítására létesített állami vállalatok vásárolhatnak.
(2) A tenyésztés vagy továbbtartás céljára vásárolt juhot a vásárlástól számított három hónapon belül elidegeníteni vagy levágni - kényszervágás esetét kivéve - nem szabad. Az ilyen célra vásárolt juh marhalevelének kiállítása, illetőleg átírása alkalmával a marhalevélkezelő köteles a marhalevél felső szélére a következő feljegyzést rávezetni: "Ezt a juhot három hónapon, belül elidegeníteni vagy levágni tilos."
(3) Tenyésztés vagy továbbtartás céljára juhot más részére vagy más megbízásából vásárolni vagy más megbízásából eladni tilos.
3. §
Vágási tilalom
(1) Akár közfogyasztásra, akár magánfogyasztásra levágni és levágás céljára eladni csak az alább megjelölt juhokat szabad:
a) a továbbtartásra mindenképpen alkalmatlan (életképtelen), gyógyíthatatlan betegségben szenvedő, fogatlan, elöregedett juhot,
b) kettő éven felüli ürüt.
(2) Azt, hogy a juh az előbbi rendelkezések értelmében levágható vagy levágás céljára eladható, a hatósági állatorvosnak az állat marhalevelén vagy külön kiállított bizonyítvánnyal kell igazolni.
4. §
Közfogyasztásra vágás
(1) Közfogyasztásra juhot levágni csak juhvágási utalvány alapján szabad. A juhvágási utalvány egy juh levágására jogosít és csak a tárgyhónapban érvényes. A vágáskor a juhvágási utalványt lyukasztással érvénytelenítve a vágási irathoz (vágólajstromhoz) kell csatolni, az utalvány szelvényét pedig a közfogyasztásra vágónak vissza kell adni. Nem kell juhvágási utalvány azoknak a vágási tevékenységet folytató állami vállalatoknak a juhvágásaihoz, melyeknek az élelmezési minisztérium az utalvány nélküli juhvágásra engedélyt ad.
(2) Közfogyasztás céljából juhot csak közvágóhídon vagy közvágóhelyen szabad levágni.
(3) A közfogyasztásra vágó húsüzem vagy a húsiparosok vágóközössége részére a megyei állatforgalmi vállalat a közfogyasztásra kiutalt juhokkal együtt a vágáshoz szükséges juhvágási utalványokat is kiadja. A juhvágási utalványt kiadás előtt a vállalat felülbélyegzi. A vállalat bélyegzőjével el nem látott juhvágási utalvány nem érvényes.
(4) A megyei állatforgalmi vállalatok kötelesek az általuk kiadott juhvágási utalványokról havonként kimutatást készíteni és azt a következő hónap 5. napjáig a megyei tanács végrehajtóbizottságának megküldeni.
(5) A húsüzemek, vágóközösségek és egyéb közfogyasztásra vágók kötelesek a közfogyasztásra vágott és közfogyasztásra kimért kényszervágott juhokról nyilvántartást vezetni. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell: a vágás napját, a levágott juhok számát és súlyát, a juhvágási utalványok számát, a levágott juhok után a faggyúgyűjtőnek beadott faggyú mennyiségét és a nyersbőrgyűjtőnek átadott juhbőr mennyiségét. A nyilvántartást minden hónap tizedik, huszadik és utolsó napján le kell zárni és a juhvágási utalványok szelvényeivel, valamint a beadott faggyúról és nyersbőrről kiállított átvételi elismervényekkel együtt - láttamozás végett a községi, városi vagy városi kerületi tanács végrehajtóbizottságának be kell mutatni. A végrehajtóbizottság által záradékolt nyilvántartást - a nyilvántartás megfelelő tételszámával ellátott vágási utalványszelvényekkel és átvételi elismervényekkel együtt - három évig meg kell őrizni.
(6) A községi, városi vagy városi kerületi tanács végrehajtóbizottsága a közfogyasztásra vágásról a láttamozott nyilvántartások adatai alapján havonként kimutatást készít és azt a következő hónap 5. napjáig a megyei tanács végrehajtóbizottságának megküldi.
5. §
Magánfogyasztásra vágás
(1) Magánfogyasztás céljára juhot levágni csak a vágás helye szerint illetékes községi, városi vagy városi kerületi tanács végrehajtóbizottsága által kiadott juhvágási engedély alapján szabad. A juhvágási engedély egy juh levágására jogosít, és csak azon a napon érvényes, amely az engedélyen a vágás napjául fel van tüntetve.
(2) Juhvágási engedélyt csak olyan juhra szabad kiadni, amely a 3. § értelmében levágható és amelynek levághatóságát a hatósági állatorvos a marhalevélen vagy külön bizonyítvánnyal igazolta.
(3) A községi, városi és városi kerületi tanács végrehajtóbizottsága juhvágási engedélyt csak juhtartónak, saját tenyésztésű állatra, a juhtartó háztartási szükséglete erejéig adhat. A kiadott juhvágási engedélyekről nyilvántartást kell vezetni.
(4) A magánfogyasztásra levágott juh bőrét a vágó köteles a nyersbőrgyűjtőnek a vágástól számított nyolc napon belül hatósági áron átadni és a bőr átadását a juhvágási engedélyt kiállító végrehajtóbizottságnál az átvételi jegyzék bemutatásával igazolni. [100400/1950. (II. 25.) OT rendelet.]
6. §
Kényszervágás
(1) Kényszervágásnak csak hatósági állatorvosi igazolás és előzetesen kért kényszervágási utalvány alapján, a juh megbetegedése vagy balesete alkalmával van helye, ha a juhot haladéktalanul le kell vágni, nehogy a megbetegedés vagy baleset folytán elhulljon vagy húsa emberi fogyasztásra egyébként alkalmatlanná váljék. A hatósági állatorvos a kényszervágás engedélyezésének alapjául szolgáló igazolást csak az állategészségügyi jogszabályokban meghatározott esetekben a juhnak a helyszínen való megvizsgálása után adhatja ki. [100000/1932. FM rendelet 87. § (4) bekezdés.]
(2) Ha a kényszervágást végszükségben kényszervágási utalvány nélkül végrehajtották, azt legkésőbb 24 órán belül a vágás helye szerint illetékes községi, városi, vagy városi kerületi tanács végrehajtóbizottságához be kell jelenteni és utólag kényszervágási utalványt kell kérni.
(3) A kényszervágott juh húsát - amennyiben azt az állategészségügyi szabályok lehetővé teszik - a vágás helyén közfogyasztásra kell bocsátani. A községi, városi vagy városi kerületi tanács végrehajtóbizottsága a kényszervágási utalványt annak a húsüzemnek, vagy vágóközösségnek a nevére állítja ki, amelyet a kényszervágással, vagy a kényszervágott juh húsának kimérésével megbíz. A megyei tanács végrehajtóbizottsága indokolt esetben elrendelheti, hogy a kényszervágott juhot más helységben bocsássák közfogyasztásra. A közfogyasztásra bocsátott kényszervágott juhot a közfogyasztási vágási keretbe be kell számítani.
(4) A községi, városi vagy városi kerületi tanács végrehajtóbizottsága indokolt esetben megengedheti, hogy a juhtartó a kényszervágott juh húsát saját szükségletére felhasználja. Az ilyen engedélyt írásban kell kiadni és azt a juhvágási engedélyekről vezetett nyilvántartásba be kell jegyezni.
(5) A húsüzem, vagy a húsiparosok vágóközössége a kényszervágási utalvány alapján átvett juh hatóságilag megállapított árát, - ilyennek hiányában a helyben szokásos forgalmi árat - köteles kifizetni. A végszükség esetén még az átvétel előtt kényszervágott juhok élősúlyát úgy kell megállapítani, hogy a vágott súlyhoz 5%-ot kell hozzászámítani.
(6) A községi, városi és városi kerületi tanács végrehajtóbizottsága a szükséges kényszervágási utalványokat a megyei állatforgalmi vállalattól igényelheti.
7. §
A juhhús forgalma
A húsiparos csak azt a juhhúst hozhatja forgalomba, amelyet vágási utalvány alapján levágott juhból termelt ki, amelyet részére a megyei tanács végrehajtóbizottsága a vágási tevékenységet folytató állami vállalattól kimérés céljára kiutalt, vagy amelyet a községi, városi vagy városi kerületi tanács végrehajtóbizottsága, kényszervágás esetén kimérés céljára átadott.
8. §
A juh szállítása
(1) Élő juh szekéren vagy lábon szabadon szállítható.
(2) Élő juhokat vasúton, hajón és tehergépkocsin csak az állatforgalmi, tenyészállatforgalmi és állattenyésztő állami vállalatok által kiállított szárazbélyegzős fuvarlevéllel, vagy kísérőjeggyel szabad szállítani. A kísérőjegynek tartalmaznia kell a feladó és a címzett nevét és címét, a szállított állatok számát és élősúlyát, továbbá a szállítás megkezdésének időpontját. A kísérőjegynek a szállítmányt kísérnie kell és azt a szállítmánnyal együtt a címzettnek át kell adni.
(3) Állami gazdaságok, önálló termelőszövetkezetek és termelőszövetkezeti csoportok részére tenyésztés és továbbtartás céljára juhoknak vasúton, hajón és tehergépkocsin történő szállításához, az elszállítás helye szerint illetékes községi, városi vagy városi kerületi tanács végrehajtóbizottsága szállítási igazolványt adhat.
9. §
A juhhús szállítása
(1) A juhhús szabadon szállítható:
a) az őstermelők részére megengedett őstermelői értékesítés céljára, szekéren, vagy kézipoggyászként,
b) az élelmiszereknek kézipoggyászként való szállítására vonatkozó rendelkezések szerint megengedett mennyiségben,
c) a vágóközösségekbe tartozó húsiparos részére kiadott és a vágóközösségi húsellenőrző könyv szállítólapjára feljegyzett húsáruk tekintetében.
(2) Juhhúst akár nyers, füstölt vagy sózott állapotban, továbbá ilyen húsból készült töltelék és hentesárut - az (1) bekezdésben felsorolt esetektől eltérően - csak szállítási igazolvány alapján szabad szállítani. A szállítási igazolványt az elszállítás helye szerint illetékes (községi, városi, vagy városi kerületi) tanács végrehajtóbizottsága állítja ki.
10. §
Az állategészségügyi rendelkezések megtartása
A jelen rendeletnek a juh forgalmára, levágására és szállítására vonatkozó rendelkezései nem érintik az e tekintetben fennálló állategészségügyi rendelkezések hatályát. (1928. évi XIX. törvény és a 100000/1932. FM rendelet, valamint az ezeket módosító és kiegészítő jogszabályok.)
11. §
Büntető rendelkezések
(1) A jelen rendeletben foglalt rendelkezések megszegése vagy kijátszása - így különösen a juhnak más módon történő elidegenítése, levágása, vagy szállítása - a gazdasági rend büntetőjogi védelméről szóló 8800/1946. (VII. 28.) ME rendelet értelmében közellátás érdekét veszélyeztető bűncselekmény és amennyiben súlyosabb minősítés alá nem esik, öt évig terjedhető börtönnel büntetendő.
(2) Amennyiben a cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, kihágást követ el és egy hónapig terjedhető elzárással büntetendő az, aki ennek a rendeletnek a rendelkezéseit megszegi, vagy kijátssza.
(3) A kihágás miatt az eljárás a végrehajtóbizottságnak mint rendőri büntetőbíróságnak a hatáskörébe tartozik. Szakminiszter az élelmezési miniszter.
12. §
Hatályukat vesztő jogszabályok
A 11100/1946. (X. 5.) KM rendelet, a 11210/1946. (X. 31.) KM rendelet és a 103220/1947. (XI. 14.) KM rendeletnek a juhra és juhhúsra vonatkozó rendelkezései, továbbá a 18820/1950. (VIII. 22.) BkM rendelet hatályukat vesztik.
Nagy Imre s. k.,
élelmezési miniszter