1951. évi 35. törvényerejű rendelet

a kihágási bíróságokról és azok eljárásáról

A Népköztársaság Elnöki Tanácsa a kihágási bíráskodás megjavítása érdekében a következeket rendeli:

I. FEJEZET

Kihágási bíróságok. Felhatalmazás a kihágási büntetőeljárás szabályozására

1. §[1]

2. § (1) Az eljárásra az a kihágási bíróság illetékes, amelynek területén a terhelt lakóhelye van, kivéve ha a jogszabály kivételes illetékességet állapít meg.

(2) Ha a terhelt dolgozó és lakóhelye nem azonos a munkahelyével, az első bírói intézkedés közlésétől számított nyolc napon belül kérheti, hogy az ügyben a munkahely szerint illetékes kihágási bíróság döntsön.

3. § Ha a terheltet a végrehajtóbizottság hatáskörébe tartozó kihágáson felül a rendőrség hatáskörébe tartozó kihágás is terheli, a kihágások együttes elbírálása a rendőrség hatáskörébe tartozik.

4. § Az elsőfokú kihágási bíróságok között felmerült hatásköri és illetékességi összeütközések ügyében a közös fellebbviteli kihágási bíróság végérvényesen határoz. Ha az összeütközés másodfokú kihágási bíróságok vagy olyan elsőfokú kihágási bíróságok között merült fel, amelyeknek fellebbviteli bírósága különböző, a belügyminiszter határoz.

5. § A kihágási büntető eljárás szabályait - a jelen törvényerejű rendelet II.-IV. Fejezetében foglalt rendelkezések keretei között, valamint az 1951. évi III. törvénybe iktatott büntető perrendtartás rendelkezéseire is figyelemmel - a belügyminiszter az igazságügyminiszterrel egyetértve rendeletben állapítja meg.

II. FEJEZET

Az elsőfokú eljárásra vonatkozó rendelkezések

6. § A kihágási bíróság - magánindítvány esetét kivéve - hivatalból jár el.

7. § (1) Az elsőfokú kihágási bíróság a szabadlábon lévő terhelt ellen büntetőparancsot bocsáthat ki, ha a következő feltételek együttesen fennállanak:

a) a feljelentést hatósági szerv vagy társadalmi szervezet (szakszervezet, tömegszervezet) tette;

b) a tényállás tisztázottnak látszik.

(2) A büntetőparancsban a terheltre csak 300.-forintot meg nem haladó pénzbüntetést lehet kiszabni. A büntetés végrehajtásának feltételes felfüggesztése, valamint a rehabilitáció büntetőparancsban is kimondható. A büntetőparancsban elkobzást is ki lehet mondani, de csak olyan tárgyra vonatkozólag, amely a terhelt tulajdona. A polgári jogi igénynek büntetőparancsban helyet lehet adni, ha a sértett követelése háromszáz forintot nem halad meg.

8. § (1) A terhelt vagy a magánfél, továbbá az a személy, akinek jogát a lefoglalt tárgy elkobzására vagy visszaadására irányuló intézkedés sérti, valamint helyette házastársa, illetőleg törvényes képviselője, úgyszintén a szakképviselő a büntetőparancs kézbesítésétől számított nyolc nap alatt a kihágási bíróságnál tárgyalás tartását kérheti. Ebben az esetben tárgyalást kell tartani és a kifogásolt rendelkezés felől a büntetőparancstól függetlenül a tárgyaláson kell határozni.

(2) A magánfél csak a polgári jogi igénye tárgyában tett intézkedés miatt, a lefoglalt tárgyról tett intézkedés által érdekelt személy pedig csak emiatt az intézkedés miatt kérhet tárgyalást. Nem lehet tárgyalást kérni amiatt, hogy a sértett polgári jogi igényével, illetőleg a lefoglalt tárgy igénylőjét a tárgy kiadására vonatkozó igényével, polgári perre utasították.

(3) Ha a jogosultak az (1) bekezdésben meghatározott határidőben tárgyalás tartását nem kérik vagy a tárgyalásról igazolatlanul elmaradnak, a büntetőparancs végrehajtható.

9. § Eskünek vagy fogadalomnak a kihágási eljárásban helye nincs.

III. FEJEZET

Jogorvoslatok

10. § (1) A kihágási eljárásban hozott ítélet vagy végzés ellen egyfokú fellebbezésnek van helye. A fellebbezés az ítélet, illetőleg a végzés bármely rendelkezése ellen vagy a rendelkező rész megtámadása nélkül az indokolás ellen is irányulhat. Fellebbezésnek érdemi és eljárási okból van helye.

(2) A fellebbezés határideje az ítélet vagy végzés kihirdetésétől, illetőleg kézbesítésétől számított nyolc nap.

(3) A másodfokú kihágási bíróság ítélete vagy végzése ellen fellebbezésnek helye nincs.

11. § (1) Fellebbezéssel élhet:

I. az államügyész - a terhelt részére nyitva álló fellebbezési határidő alatt - a terheltnek mind javára, (mind terhére).

II. a terhelt javára:

a) maga a terhelt vagy helyette házastársa, ha pedig a terhelt nem nagykorú, törvényes képviselője, az utóbbi a terhelt kifejezetten akarata ellenére is,

b) a terhelt meghatalmazottja,

c) a terhelt örököse, de csak a határozatnak a polgári jogi igényére vonatkozó vagyoni marasztalást tartalmazó rendelkezése ellen.

III. a terhelt terhére:

a) külön megjelölt esetekben a szakképviselő,

b) a magánvádló,

c) a magánfél, de csak a polgári jogi igényét érdemben elbíráló rendelkezés ellen.

IV. az, akivel szemben a határozat rendelkezést tartalmaz, az illető rendelkezés ellen.

(2) Ha az eljárás alapjául szolgáló feljelentést valamely társadalmi szervezet (szakszervezet, tömegszervezet) tette, a részére kézbesítendő ítélet, illetőleg végzés ellen a feljelentő szervezet is élhet fellebbezéssel.

12. § A kihágási eljárásban hozott ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek, ha a kihágási bíróság kizárólag ötven forintot meg nem haladó pénzbüntetést szab ki és az ítélet mellékbüntetést, polgári jogi igény alapján érvényesített követelésnek- vagy eljárási költségnek megfizetésére való kötelezést nem tartalmaz.

13. § (1) Ha a másodfokú kihágási bíróság az eljárás kiegészítését vagy új eljárás elrendelését avagy anélkül az elsőfokú kihágási bíróság új határozathozatalra utasítását vagy az ügynek más hatósághoz való áttételét látja szükségesnek, az első fokú kihágási bíróság ítéletét vagy végzését hatályon kívül helyezi és határozatában az elsőfokú kihágási bíróságot megfelelően utasítja.

(2) Ha a másodfokú kihágási bíróság az ügyet érdemben elbírálhatónak tartja, az elsőfokú döntést megváltoztatja, illetőleg az alaptalan fellebbezést elutasítja.

(3) A másodfokú kihágási bíróság az ítéletnek fellebbezéssel megtámadott részét arra tekintet nélkül bírálja felül, hogy ki, kinek az érdekében és milyen okból élt fellebbezéssel.

(4) Ha több terheli, illetőleg több bűncselekmény esetében az ítéletnek valamelyik terheltre, illetőleg valamelyik bűncselekményre vonatkozó részét senki sem támadta meg, a másodfokú kihágási bíróság az ítéletnek ezt a részét hivatalból csak a terhelt javára változtathatja meg, illetőleg csak a terhelt sérelmére felmerült okból helyezheti hatályon kívül.

14. § Perújításnak a kihágási büntetőeljárás körében is helye van.

15. § (1) Az államügyész a hatósága területén működő kihágási bíróságok eljárásának törvényessége felett hivatalból őrködni tartozik,

(2) Az államügyész az előbbi bekezdésben meghatározott feladatának ellátása céljából a kihágási bíróságoknál lévő kihágási ügyek irataiba betekinthet vagy a kihágási bíróságot az iratok megküldése iránt megkeresheti.

(3) A kihágási bíróság az államügyész (2) bekezdésen alapuló megkeresésének haladéktalanul eleget tenni köteles.

(4) Az államügyész a kihágási bíróság bármely jogerős határozata ellen a törvényesség érdekében jogorvoslattal élhet, ha a határozat törvénysértő.

(5) Az államügyész a törvényesség érdekében akkor él jogorvoslattal, ha akár hivatalos eljárása során, akár a hatóságok közlése vagy az érdekelt felek bejelentése alapján vagy bármiféle más módon törvénysértésről tudomást szerez.

16. § (1) A jogerős ítéletet, büntetőparancsot vagy megszüntető végzést a Kihágási Tanács az államügyész jogorvoslata alapján vagy az illetékes miniszter javaslatára felülvizsgálhatja.

(2) A Kihágási Tanács üléséről az államügyészséget értesíteni kell. Az ülésen az államügyészség egy tagja tanácskozási joggal részt vehet, felszólalhat és indítványokat tehet. A Kihágási Tanácsot az államügyészség jelenlevő tagjának indítványai nem kötik.

17. § (1) Ha a Kihágási Tanács megállapítja a törvénysértést, azt határozatában kimondja.

(2) Ha az eljáró kihágási bíróságnak az ügyben nem volt hatásköre, a Kihágási Tanács a határozatot hatályon kívül helyezi és az ügyet a hatáskörrel rendelkező kihágási bírósághoz teszi át.

(3) Ha a törvénysértés a terhelt hátrányára szolgált, a Kihágási Tanács a határozatot hatályon kívül helyezheti és a terheltet felmentheti vagy cselekményét enyhébben minősítheti, illetőleg büntetését enyhíti.

(4) Ha a törvénysértés a terhelt javára történt, a Kihágási Tanács a határozat hatályon kívül helyezésével a törvénynek megfelelő új határozatot hozhat, feltéve, hogy a határozat jogerőre emelkedésétől számítva egy év még nem telt el.

(5) A (2)-(4) bekezdések esetein kívül a Kihágási Tanács határozatának a terheltre nincsen hatálya.

18. §[2]

IV. FEJEZET

Helyszíni bírságolás

19. §[3]

20. §[4]

21. § (1) A 19. §-ban megállapított eljárást nem lehet alkalmazni:

a) a katonai büntetőbíráskodás alá tartozó személyekkel,

b) a területen kívüliséget és személyes mentességet élvezőkkel,

c) a tizennyolc életévüket még be nem töltött személyekkel szemben,

d) magánindítványra üldözendő kihágás esetében,

e) ha az elkövetőt elő kell állítani vagy ha bűnjelt kell foglalni.

(2) A pénzbírság hovafordítása tekintetében a pénzbüntetésekre vonatkozó jogszabályok rendelkezései az irányadók, a pénzbírság kezelésére a jelenlegi szabályok érvényesek.

22. § A 19-21. §-okban foglalt rendelkezések területi hatályát a belügyminiszter állapítja meg.

V. FEJEZET

Vegyes, átmeneti és hatálybaléptető rendelkezések

23. § A kegyelmi kérelmeket a kihágási ügy irataival és az elsőfokú kihágási bíróság véleményével további eljárás végett a Kihágási Tanácshoz kell felterjeszteni.

24. § Három hónapot meghaladó időre az elzárás-büntetés elhalasztását vagy félbeszakítását a fellebbviteli kihágási bíróság engedélyezheti. Rövidebb tartamú halasztás megadása, úgyszintén pénzbüntetésre részletfizetés engedélyezése az elsőfokú kihágási bíróság hatáskörébe tartozik.

25. § (1) Azt, hogy valamely kihágás miatt az eljárás a rendőrség vagy a végrehajtóbizottság hatáskörébe tartozik, a Kihágási Eljárás Szabályai (KESZ), valamint a kihágást megállapító jogszabály határozza meg.

(2) A belügyminiszter a rendőrség hatáskörét a végrehajtóbizottságok hatáskörébe utalt egyes kihágásokra rendelettel kiterjesztheti, illetőleg a rendőrség hatáskörébe, tartozó egyes kihágások elbírálását a végrehajtóbizottságok hatáskörébe utalhatja.

26. § A jelen törvényerejű rendelet nem érinti a járásbíróságok hatáskörébe tartozó kihágások, valamint a pénzügyi kihágások elbírálására vonatkozó rendelkezéseket.

27. § (1) E törvényerejű rendelet hatálybaléptetéséről és végrehajtásáról a szükséges átmeneti rendelkezésekre is kiterjedően a belügyminiszter az igazságügyminiszterrel egyetértésben gondoskodik.

(2) Jelen törvényerejű rendelet hatálybalépésével az általa érintett kihágásokra vonatkozó eddigi hatásköri és eljárási rendelkezések - amennyiben azokat az (1) bekezdés alapján kibocsátott rendelet átmenetileg hatályban nem tartja - hatályukat vesztik.

Rónai Sándor s. k.,

a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke.

Szabó Piroska s. k.,

a Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára.