58/1951. (II. 28.) MT rendelet

a vízgazdálkodási ügykörök újabb szabályozása és az Országos Vízgazdálkodási Tanács jogkörének megállapítása tárgyában

(Közigazgatási rendszám: 8.750.)

1. §

(1) A vízgazdálkodási ügyek közül

a) az ország ivóvízellátása és az ezzel összefüggő csatornázás a belügyminiszter,

b) a vízenergia tervezése, valamint vízierőmüvek építése és fenntartása a bánya- és energiaügyi miniszter,

c) az ipari üzemek és ipari vállalatok (telepek) ipari vízellátása és szennyvizeinek elvezetése- a saját felügyeletük alá tartozó ipari üzemek stb. tekintetében külön-külön - a kohó- és gépipari, a bánya- és energiaügyi, a könnyűipari, illetőleg az élelmezési miniszter,

d) az 52/1951. (II. 18.) MT rendelet 1. §-ában megjelölt és a mezőgazdasági termeléssel szorosan összefüggő vízgazdálkodási ügyek, továbbá az árvízvédelmi és folyamszabályozási szervek által kezelt mezőgazdasági ingatlanok hasznosítása - ideértve az árvízvédelmi töltések fűtermésének értékesítési ügyeit is - a földmüvelésügyi miniszter,

e) az 52/1951. (II. 18.) MT rendelet 2. §-ának a) és b) pontjában megjelölt vízgazdálkodási ügyek, továbbá a mesterséges hajóutak, kikötők és hajózsilipek tervezésének és építésének előkészítése, a közlekedési üzemek és vállalatok üzemi vízellátása és szennyvízelvezetése; a Vízrajzi Intézet, az Árvédelmi Készenléti Szervezet, a Vízimű Beruházási Vállalat működésének felügyelete és irányítása a közlekedés- és postaügyi miniszter ügykörébe tartozik.

(2) Nem az (1) bekezdés c) pontjában megjelölt miniszterek felügyelete alá tartozó üzemek és intézmények üzemi vízellátása és szennyvízelvezetése annak a miniszternek a hatáskörébe tartozik, aki az illető iparág ügyeiben az eljárásra egyébként illetékes. Minden egyéb üzemi vízellátási és szennyvízelvezetési ügy a belügyminiszter hatáskörébe tartozik.

(3) A vízgazdálkodási ügyekben, így különösen az ivóvíz és csatornázási, valamint az üzemvízellátási és szennyvízelvezetési berendezések létesítésénél és fejlesztésénél az egészségügyi érdekek szempontjából való fontossági sorrend megállapításáról, az egészségügyi érdekek érvényesítéséről, közegészségügyi normák és szabályok kidolgozásáról és ezek végrehajtásának ellenőrzéséről, úgyszintén az ivóvíz vizsgálatok tartásáról az egészségügyi miniszter gondoskodik. Ennek megfelelően az egészségügyet érintő vízgazdálkodási ügyekben az egészségügyi érdekek érvényesítése végett az érdekelt miniszterek az egészségügyi miniszterrel egyetértésben járnak el.

(4) Az (1) bekezdés d) pontjában megjelölt mezőgazdasági ingatlanok hasznosításával kapcsolatban az árvízvédelem szempontjából szükséges biztonsági rendszabályokat a közlekedés- és postaügyi miniszter a földművelésügyi miniszterrel egyetértésben állapítja meg.

2. §

(1) Az 1. § (1) és (2) bekezdésében megjelölt vízgazdálkodási műszaki ügyek közül a helyi jel-legűeknek a helyi tanácsok ügykörébe utalása tárgyában a minisztertanács külön rendelettel intézkedik.

(2) A vízügyi államigazgatási ügyek felügyelete és az idevonatkozó elsőfokú határozatnak másodfokú elbírálása az 1. § (1) és (2) bekezdése szerint illetékes miniszter ügykörébe tartozik.

(3) A vízgazdálkodási ügykörök újabb szabályozására való tekintettel a vízhasználati jog engedélyezésére irányuló eljárást a minisztertanács külön rendelettel szabályozza.

3. §

(1) Az 1. § (1) bekezdésének a), c) és d) pontjában felsorolt ügyek intézését - kivéve az 52/1951. (II. 18.) MT rendelet 1. §-a alapján a földművelésügyi miniszter ügykörébe átadott ügyeket - az érdekelt miniszterek a közlekedés- és postaügyi minisztertől 1951. évi március hó 1. napjáig veszik át. Az 1. § (1) bekezdés b) pontjában felsorolt ügyek intézését a bánya- és energiaügyi miniszter 1951. évi március hó 15. napjáig veszi át.

(2) A közlekedés- és postaügyi minisztériumhoz tartozó alkalmazottak közül azokat, akik az 1. § (1) bekezdésének a)-c) pontjában megjelölt ügykörökben vannak foglalkoztatva - ideértve az adminisztratív személyzetet is - az ügyek intézésére kijelölt minisztériumok létszámába kell átvennie

(3) Az 1. § (1) bekezdésének a)-d) pontjában felsorolt ügykörökkel kapcsolatosan az 1951. évi költségvetésben a [közlekedés- és postaügyi tárcánál dohányzott költségvetési hiteleket az ügyek intézésére kijelölt miniszterek rendelkezésére kell bocsátani.

4. § Az Országos Vízgazdálkodást Hivatal, mint a - közlekedés- és postaügyi minisztérium vízgazdálkodási főosztálya 1951. évi március hó 1. napjával megszűnik. Az 1. § (1) bekezdésének e) pontjában megjelölt feladatokat a közlekedés- és postaügyi minisztérium árvízvédelmi és folyamszabályozási főosztálya látja el.

5. §

(1) A vízgazdálkodás országos irányelveinek kialakítása és érvényrejuttatása, valamint a különböző szakigazgatási ágazatok vízgazdálkodási feladatainak kellő egybehangolása érdekében az Országos Vízgazdálkodási Tanácsot (a továbbiakban: OVT) át kell szervezni.

(2) Az OVT közvetlenül a minisztertanács főfelügyelete alá tartozik. A minisztertanács főfelügyeleti jogát az OVT elnöke útján gyakorolja.

(3) Az OVT az (1) bekezdésben megjelölt feladatkörében:

a) gondoskodik az ország hasznosítható vízkészletének a feltárásáról,

b) állást foglal a vízgazdálkodással kapcsolatban felmerülő országos jelentőségű kérdésekben (vízenergia).

c) összehangolja és felülbírálja a különböző szakigazgatási ágazatok vízgazdálkodási feladatainaik körében készítendő távlati terveket,

d) elkészítteti és felülbírálja a vízgazdálkodás átfogó keretterveit,

e) érvényesíti a különböző szakigazgatási ágazatok vízgazdálkodási feladatai körében a vízgazdálkodás országos érdekű szempontjait.

f) irányítja - az érdekelt tárcák bevonásával - a nemzetközi vízjogi és vízgazdálkodási műszaki ügyek intézését,

g) kidolgoztatja a vízhasznosítások normáit,

h) dönt az egyes minisztériumok állal felhasználható vízmennyiség megállapítása tekintetében,

i) véleményt ad mindazon vízgazdálkodási kérdésekben, amelyeket az egyes minisztériumok vetnek fel.

j) határoz a jogszabályok által hatáskörébe utalt

ügyekben.

6. §

(1) Az OVT a vízgazdálkodási ügyekben felmerülő elvi jelentőségű vagy vitás kérdésekben - ideértve az ár- és belvízvédelem ellátásával felmerülő vitás ügyeket, az 5. § (3) bekezdésében megjelölt, továbbá a vízügyi államigazgatási ügyeket is - az érdekelt miniszterekre kötelező határozatokat és döntéseket hoz. E hatáskörében a vízgazdálkodás terén a népgazdaság érdekeinek biztosítása céljából bármely vízgazdálkodási vagy vízügyi államigazgatási ügyet mind az eljárás során, mind az ügynek jogerős határozattal történt befejezése után - akár kiküldöttjével a helyszínen, akár az iratok bekérésével - hivatalból megvizsgálhat. Ha az OVT az ügynek jogerős határozattal való befejezése előtt úgy találja, hogy valamely államigazgatási szerv eljárása népgazdasági érdeket, vagy jogszabályt sértett, az illető államigazgatási szervet megfelelő eljárás követésére utasíthatja. Ha pedig valamely államigazgatási szerv már jogerős határozatot hozott és ez népgazdasági érdeket, jogszabályt vagy közérdeket sért, ilyen határozat helyett az OVT megfelelő határozat kiadását, az eljárás kiegészítését vagy a szükséghez képest új eljárás elrendelését teheti határozatában kötelezővé.

(2) Ha az OVT határozatával, illetőleg döntésével az érdekelt miniszter nem ért egyet, a Népgazdasági Tanács, illetőleg a minisztertanács döntését kérheti.

7. §

(1) A vízgazdálkodási ügyeket intéző minisztereknek az ország vízgazdálkodását érintő elvi, valamint nagyobb fontosságú gyakorlati kérdésekben készített előterjesztéseit az OVT előzetes hozzájárulása után kell a Népgazdasági Tanács, illetőleg a minisztertanács elé terjeszteni.

(2) Az OVT a Népgazdasági Tanács, illetőleg a minisztertanács elé terjeszti az elvi és a nagyobb jelentőségű ügyekben teendő intézkedéseit. így különösen azokat, amelyek az. 5, § (3) bekezdésének b), c), d) és h) pontjaiban megjelölt ügyekkel kapcsolatosak, valamint az érdekelt miniszternek a 6. § (2) bekezdése alapján az OVT-nál benyújtott észrevételét.

8. §

(1) Az OVT tagjai: a belügyminiszter, a honvédelmi miniszter, a pénzügyminiszter, a kohó- és gépipari miniszter, a bánya- és energiaügyi miniszter, a könnyűipari miniszter, a földművelésügyi miniszter, az élelmezési miniszter, az építésügyi miniszter, a közlekedés- és postaügyi miniszter, az egészségügyi miniszter, a Népgazdasági Tanács elnöke, az Országos Tervhivatal elnöke, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke kijelölései alapján a minisztertanács által kinevezett személyek, továbbá az OVT elnöke és titkára. Az elnök és a titkár kinevezésére a Népgazdasági Tanács elnöke tesz előterjesztést.

(2) Az OVT rendes üléseit legalább kéthetenként tartja. A rendes ülések napirendjére félévenként a vízgazdálkodási ügyeket intéző miniszterek vízgazdálkodási tevékenységéről, évenként pedig a földművelésügyi, valamint a közlekedés- és posta-ügyi minisztereknek a belvízvédelmi, illetőleg az árvízvédelmi előkészületekről, továbbá a lefolytatott védelmi munkálatokról készített jelentéseit fel kell venni.

(3) Az OVT szervezetének és eljárásának egyéb kérdéseit az általa megállapított és a minisztertanács által jóváhagyott ügyrend szabályozza.

9. §

(1) Az OVT működésével kapcsolatos teendőket a titkárság látja el, amelynek feladata különösen:

a) az OVT évi munkatervének elkészítése,

b) az OVT üléseinek előkészítése, azokon a jegyzőkönyv vezetése,

c) az OVT határozatainak közlése, ezek végrehajtásának ellenőrzése,

d) a vízgazdálkodási műszaki ügyek ellátásának egybehangolása,

e) az ország vízgazdálkodási ügyeinek állandó figyelemmel kísérése és ezzel kapcsolatosan az OVT részére javaslatok kidolgozása,

f) mindazon intézkedések megtétele, amelyekkel az OVT megbízza.

(2) Az OVT határozata alapján a titkárság

a) az államigazgatás bármely szervét a vízgazdálkodással kapcsolatos ügyekben felvilágosítások adására, adatok szolgáltatására, vízgazdálkodási szakfeladatok megoldásának kidolgozására felkérheti,

b) a vízgazdálkodás ügymenetének ellenőrzése céljából vizsgálatokat tarthat,

c) a jogszabályoknak, valamint az OVT határozatainak a végrehajtását a helyszínen ellenőrizheti.

(3) A (2) bekezdés b) és c) pontjában foglalt rendelkezés alapján kiküldött közegnek rendelkezési joga nincs; a vizsgálat során tudomására jutott adatok alapján az OVT-hez intézett jelentést a titkárság útján teszi meg.

10. §

(1) Az OVT titkárságát a titkár vezeti. A titkárság működéséhez szükséges személyzetet az a minisztérium bocsátja rendelkezésre, amelynek vezetője az OVT elnöke.

(2) Az OVT titkárságának dologi kiadásait a közlekedés- és postaügyi minisztérium költségvetésében kell előirányozni.

11. §

(1) A 4.295/1949. (X. 27) MT rendelet alapján létesített Országos Vízgazdálkodási Tanács az e rendelettel megállapított hatáskörében és összetételében működését a jelen rendelet alapján végrehajtandó újjáalakulásának napjáig folytatja. Ezen időtartam alatt a titkárságának a tennivalóit a közlekedés- és postaügyi minisztérium árvízvédelmi és folyamszabályozási főosztálya látja el.

(2) Az Országos Vízgazdálkodási Tanács létesítéséről szóló 4.295/1949. (X. 27.) MT rendelet a jelen rendelettel felállítandó OVT megalakulásával, továbbá az ország ivóvízellátásának és az ezzel kapcsolatos csatornázásának rendezése tárgyában kiadott 9.170/1948. (IX. 5.) Korm. rendeletnek, valamint az ipari üzemek üzemi vízellátásának és szennyvízelvezetésének egységes kezelése tárgyában kiadott 49/1950. (II. 4) MT rendeletnek az Országos Vízgazdálkodási Hivatal számára hatáskört megállapító, végül az egyéb jogszabályoknak a jelen rendelettel ellentétes rendelkezései hatályukat vesztik.

Dobi István s. k.,

a minisztertanács elnöke