66/1951. (III. 10.) MT rendelet

a szeszjövedékről

(Közigazgatási rendszám: 6.520.)

1. § (1) A szesz előállítása, finomítása, víztelenítése, feldolgozása, forgalombahozatala, kivitele, behozatala és az ország területén való átvitele felett kizárólag az állam rendelkezik (szeszjövedék).

(2) A jelen rendelet alkalmazásában minőségre és foktartalomra tekintet nélkül szesznek kell tekinteni minden olyan etilalkoholtartalmú anyagot, amelyet lepárlással, fagyasztással, szűréssel, vegyszerekkel való keveréssel vagy bármilyen más eljárással választanak ki, továbbá, amelyet kiválasztás nélkül szeszként használnak fel.

(3) Nem tekinthető szesznek a bor, az erjesztett gyümölcslé és a sör. Az olyan bort azonban, amelynek szesztartalma 22,5 fokot, valamint az olyan sört vagy erjesztett gyümölcslevet, melynek szesztartalma 12 fokot meghalad, szesznek kell tekinteni.

(4) A szeszjövedékből folyó rendelkezési jogot a szesz előállítása, finomítása, víztelenítése és feldolgozása tekintetében az élelmezési miniszter, forgalombahozatala tekintetében az élelmezési és a belkereskedelmi miniszter, behozatala, kivitele és az ország területén való átvitele tekintetében pedig a külkereskedelmi miniszter gyakorolja.

(5) A szesz előállítása, finomítása, víztelenítése, feldolgozása, forgalombahozatala felett a jövedéki ellenőrzést a pénzügyminiszter gyakorolja és annak szabályait az illetékes miniszterekkel egyetértésben rendelettel állapítja meg.

(6) Állami vállalatokban a szesz termelésének, forgalombahozatalának, behozatalának és kivitelének irányítása az illetékes miniszter feladata; a pénzügyminiszter jövedéki ellenőrzése kizárólag a szeszt terhelő jövedéki forgalmiadó megállapítására és biztosítására terjed ki.

2. § (1) A mezőgazdasági és ipari szeszgyárakban, valamint a bor- és gyümölcsszeszfőzdékben évenként, országosan előállítható szesz mennyiségét az élelmezési és a földművelésügyi miniszter javaslata alapján az Országos Tervhivatal állapítja meg.

(2) Az egyes szeszgyárakban és szeszfőzdékben előállítható szesz mennyiségét az élelmezési miniszter állapítja meg.

3. § (1) Az érvényes rendelkezések betartásával belföldön forgalomba hozott szesz eladási ára a szeszjövedéki forgalmiadót magában foglalja.

(2) A szeszjövedéki forgalmiadó mérvét a pénzügyminiszter állapítja meg.

(3) A szeszjövedék elől elvont olyan szesz után, amelyet őrizetbe venni nem lehet, a szeszjövedéki forgalmiadót az köteles megfizetni, akit a pénzügyi bűncselekmény elkövetőjének kell tekinteni (tettes, felbujtó, bűnsegéd).

(4) Ha a szeszjövedéki forgalmiadó megfizetésére több személy köteles, a fizetési kötelezettség őket egyetemlegesen terheli.

(5) Az 1950. évi 47. törvényerejű rendelet 6. §-ában megállapított szavatosság a megrövidített szeszjövedéki forgalmiadóra is kiterjed.

4. § (1) Pénzügyi bűncselekményt követ el:

1. aki bejelentés vagy a megállapított feltételek teljesítése nélkül szeszt állít elő;

2. aki szeszt, szesztartalmú folyadékot, vagy szeszpárát abból a célból, hogy az adózás alól elvonja, a szeszmérőgép kikerülésével elvezet;

3. aki a szeszmérőgép helyes jelzését a termelvény mennyiségére vagy foktartalmára, avagy mindkettőre nézve szándékosan meghiúsítja, illetőleg akadályozza vagy a szeszmérőgép által gyűjtött próbaszesz mennyiségét vagy foktartalmát bármely módon megváltoztatja;

4. aki a szeszfinomító készüléken bármely szeszfőzési nyersanyagból engedély nélkül szeszt állít elő.

5. aki a szabadforgalomba nem bocsátott szeszt be nem jelentett edényben elrejti s az ilyen szeszt a hivatalos készletfelvétel alkalmával átadott nyilatkozatában nem tünteti fel;

6. aki olyan szeszt, melynek elszállítása előzetes bejelentéshez van kötve, abból a célból, hogy azt a szeszjövedék elől elvonja, valamely szeszgyár, szeszfőzde, szeszfinomító, íztelenítő vállalat vagy szabadraktár üzemi helyiségéből szabályszerű bejelentés és hivatalos ellenőrzés nélkül elszállít vagy az üzem helyiségében felhasznál;

7. aki a szeszgyár, szeszfőzde, szeszfinomító, víztelenítő vállalat vagy szabadraktár üzemi helyiségéből hivatalosan kiszállított szesz mennyisége tekintetében az elszállítást ellenőrző pénzügyőri közeget szándékosan megtéveszti és ennek következtében a hivatalosan kiadott mennyiségnél több vagy kevesebb szeszt szállítanak ki;

8. aki a hivatalosan utalt szeszszállítmányból bármely mennyiséget elvesz s ezzel azt a jövedék elől elvonja;

9. aki birtokában, illetőleg őrizetében tartott vagy általa forgalomba hozott szesz beszerzését - amennyiben annak mennyisége kettő folyólitert meghalad - felhívásra nem igazolja;

10. aki a szeszjövedék elől elvont szeszt átveszi, jóllehet tudja vagy kellő gondosság mellett tudnia kellene, hogy azt a szeszjövedék elől elvonták;

11. aki a részére adókedvezményes eladási áron kiutalt szeszt nem az engedélyezett célra használja fel, vagy a denaturálás elől elvonja, vagy nem az erre vonatkozó rendelkezések szerint denaturálja; vagy az ilyen szeszt engedély nélkül másnak átengedi;

12. aki a denaturált szeszből a denaturáló szert egészben vagy részben eltávolítja, illetőleg kivonja, aki a denaturált szeszhez olyan anyagot kever, mely a denaturáló szer hatását ízre, színre vagy szagra nézve megváltoztatja, aki a denaturált szeszt nem az engedélyezett célra használja fel, vagy azt forgalomba hozza, vagy az ilyen szeszt tudva átveszi;

13. aki a kedvezményes szeszjövedéki forgalmiadó mellett beszerzett szesz felhasználásával előállított gyártmányt nem az engedélyezett célra használja fel vagy forgalomba hozza vagy bár ismeri az ilyen gyártmány származását, azt mégis átveszi;

14. aki kedvezményes szeszjövedéki forgalmiadó fizetése mellett jogosulatlanul főz vagy főzet pálinkát.

(2) Az (1) bekezdésben felsorolt bűncselekményeknek pénzügyi bűntetté, illetőleg pénzügyi kihágássá minősítése tekintetében az 1950. évi 47. törvényerejű rendelet rendelkezései az irányadók.

5. § Pénzügyi kihágást követ el és harminc forinttól tízezer forintig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő;

1. aki a szesz előállítására, finomítására vagy víztelenítésére alkalmas és bejelentési kötelezettség alá eső készülék előállítását, illetőleg megszerzését be nem jelenti, vagy bármely készüléket erre a célra bejelentés nélkül átalakít;

2. aki rumot, likőrt, vagy egyéb szeszesitalt forgalombahozatal céljára engedély nélkül előállít;

3. aki a hivatalos zárat szándékosan megsérti, továbbá a vállalat felelős vezetője vagy megbízottja, ha a zársértés elkövetését szándékosan vagy hivatásából folyó felügyeleti vagy ellenőrzési kötelessége elmulasztásával meg nem akadályozza;

4. aki a visszaélés megakadályozására szolgáló biztosítási berendezést önkényesen átalakítja, illetőleg annak rendeltetését bármilyen módon kijátssza vagy e célra alkalmas készüléket állít elő;

5. aki az ellenőrző közeg hivatalos eljárása közben cefrét, szeszt vagy szesztartalmú anyagot az üzemi helyiségen belül az azok tárolására szolgáló helyiségből vagy tartályból az ellenőrző közeg tudta és beleegyezése nélkül elvisz, megsemmisít vagy minőségre nézve átalakít;

6. aki a szesz mennyiségének megállapítására szolgáló műszer vagy mérték helyes jelzését befolyásolja;

7. aki a szeszfinomító készülék megtöltésére szolgáló tartályba engedély nélkül bármely, a szeszmérőgépen még át nem folyt, szesztartalmú anyagot önt;

8. aki a szeszfinomítókészülék megtöltésére, illetőleg kiürítésére szolgáló és hivatalos zárral biztosított csővezetéken kívül e célra más vezetéket alkalmaz vagy a szeszfinomító készüléket más módon szabályellenesen tölti meg;

9. aki a bejelentett szesztermelési üzemet akkor is folytatja, amikor a szeszmérőgép rendes menetében akadályozva van;

10. aki a jövedéki felügyelettel és ellenőrzéssel megbízott hatósági közeget hivatalos eljárásában szándékosan akadályozza;

11. aki az előírt feljegyzéseket egyáltalában nem, vagy hiányosan vagy hamisan vezeti, továbbá aki ezeket a feljegyzéseket elrejti;

12. aki a kedvezményes szeszjövedéki forgalmiadó fizetése mellett termelt pálinkát forgalomba hozza.

6. § A jelen rendeletben foglalt felhatalmazás alapján kibocsátott miniszteri rendeletek minden olyan megszegése, amely nem minősül pénzügyi bűncselekménynek, pénzügyi szabálytalanság, amely húsz forinttól nyolcszáz forintig terjedhető pénzbírsággal büntetendő.

7. § A szeszjövedék elől elvont szeszt, továbbá a szesz előállítására vagy finomítására alkalmas olyan készüléket (üstöt, edényt stb.), amelynek beszerzését vagy előállítását nem jelentették be - tekintet nélkül arra, hogy azt szesz előállítására, finomítására vagy víztelenítésére használták-e el kell kobozni.

8. § (1) A jelen rendelet hatálybalépésével a szeszegyedárúságról szóló 1938. évi XXX. törvény, a 9420/1948. (IX. 12.) Korm. rendelet és a 4351/1949. (XII. 22.) MT rendelet és a jelen rendelettel ellentétes minden egyéb rendelkezés hatályát veszti.

(2) A jelen rendelet hatálybalépésének napján a pénzügyminiszter az érdekelt miniszterekkel egyetértve állapítja meg; végrehajtásáról a pénzügyminiszter és az érdekelt miniszterek egyetértésben gondoskodnak.

Dobi István s. k.,

a minisztertanács elnöke