102/1952. (XI. 10.) MT rendelet

a döntőbizottsági eljárásról szóló 207/1951. (XII. 8.) MT számú rendelet módosításáról

A döntőbizottság tagjainak képesítése

1. §

A 207/1951 (XII. 8.) MT számú rendelet (a továbbiakban: R.) 4. §-ának (3) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

"(3) A döntőbizottsági szakvizsga letételére vonatkozó kötelezettség a jelen rendelet hatálybalépésekor már működő döntőbizottsági tagokra is kiterjed. Ezeknél a döntőbizottsági vizsga letételére megállapított végső határidő 1953. december 31."

A döntőbizottsági eljárás alól kivett ügyek

2. §

A R. 6. §-a (1) bekezdésének g) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:

"(Nem tartoznak döntőbizottsági eljárásra): g) azok az egyéb ügyek - a vasúti fuvarozási szerződésből eredő viták kivételével, - amelyekben az eljárás tárgyának értéke nem haladja meg a tízezer forintot, valamint a szállítási szerződésen kívül keletkezett kártérítési ügyek."

A Központi Döntőbizottság hatásköre

3. §

A R. 7. §-ának (1) és (2) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezések lépnek:

"(1) A Központi Döntőbizottság kizárólagos hatáskörébe tartoznak:

a) a szakmai szállítási feltételek megállapításával kapcsolatos viták eldöntése és a szakmai szállítási feltételek közzététele;

b) a minisztériumi szerződések megszegéséből származó vitás ügyek;

c) a különböző miniszterek főfelügyelete alá rendelt felek között felmerült azok a vitás ügyek, amelyekben a felek egyike külkereskedelmi vállalat, - kivéve a vasúti fuvarozási szerződésből keletkezett vitás ügyeket [R. 8. § (2) bekezdés].

(2) A Központi Döntőbizottság hatáskörébe tartoznak továbbá különböző miniszterek főfelügyelete alá rendelt felek között felmerült azok a vitás ügyek, amelyekben az eljárás tárgyának értéke [R. 6. § (2) bekezdés] szerződési vita esetében az ötmillió forintot, egyéb vita esetében pedig a százezer forintot meghaladja, feltéve, hogy az eljárás a budapesti városi, vagy valamelyik megyei döntőbizottság kizárólagos hatáskörébe nem tartozik [R. 9. § (1) bekezdés]."

A minisztériumi döntőbizottságok hatásköre

4. §

A R. 8. §-a helyébe az alábbi rendelkezések lépnek:

"(1) A minisztériumi döntőbizottságok hatáskörébe tartoznak az ugyanannak a miniszternek főfelügyelete alatt álló felek közölt felmerült vitás ügyek, feltéve, hogy az eljárás tárgyának értéke a szerződési vitánál az ötmillió forintot, egyéb vitánál pedig a százezer forintot meghaladja és az eljárás a budapesti városi vagy valamelyik megyei döntőbizottság kizárólagos hatáskörébe nem tartozik. [R. 9. § (1) bekezdés].

(2) A vasúti fuvarozási szerződésből keletkezett vitás ügyek a Közlekedésügyi Döntőbizottság kizárólagos hatáskörébe tartoznak."

A budapesti városi és a megyei döntőbizottságok hatásköre és illetékessége

5. §

A R. 9. §-a helyébe az alábbi rendelkezések lépnek:

"(1) A budapesti városi, illetőleg a megyei döntőbizottságok kizárólagos hatáskörébe tartoznak - tekintet nélkül az eljárás tárgyának értékére - a főváros, illetőleg az ugyanazon megye területén működő valamelyik tanács felügyelete alá rendelt felek között felmerült vitás ügyek.

(2) A budapesti városi és a megyei döntőbizottságok hatáskörébe tartoznak ezenfelül bármelyik minisztérium főfelügyelete alá rendelt felek között felmerült azok a vitás ügyek, amelyekben az eljárás tárgyának értéke szerződési vitánál az ötmillió forintot, egyéb vitánál pedig a százezer forintot nem haladja meg, - amennyiben nincsenek más döntőbizottság kizárólagos hatáskörébe utalva.

(3) A budapesti városi és a megyei döntőbizottságok közül az eljárásra az a döntőbizottság illetékes, amelynek területén az alperes, illetőleg szerződési vita esetében a szállító székhelye (lakóhelye) van.

(4) Minőségi vita esetében az eljárást annál a döntőbizottságnál is meg lehet indítani, amelynek területén a kifogásolt áru van.

(5) Ha az alperes székhelye vidéken van, de Budapesten képviseletre jogosult kirendeltsége (irodája stb.) működik, az eljárást - a Pestmegyei Döntőbizottság illetékessége alá tartozó ügyek kivételével - az illetékes megyei döntőbizottság helyett a Budapesti Városi Döntőbizottságnál is meg lehet indítani.

(6) Az önálló személyiséggel nem rendelkező vidéki fiókkal (teleppel, kirendeltséggel) szemben - előzetesen írásba foglalt alávetés alapján - az ugyanazon megye területén székhellyel rendelkező fél a megyei döntőbizottság előtt is indíthat eljárást, ha az egyébként a megyei döntőbizottság hatáskörét nem haladja meg.

(7) Több alperes ellen az eljárást bármelyik alperes szerint illetékes döntőbizottság előtt meg lehet indítani, a fővállalkozót azonban az alvállalkozó illetékessége alá vonni nem lehet."

A hatáskörrel és illetékességgel kapcsolatos egyéb szabályok

6. §

A R. 10. §-ának (2) és (3) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezések lépnek:

"(2) Az eljárás lefolytatása végett a megyei, illetőleg a budapesti városi döntőbizottságok hatásköréből a Központi Döntőbizottság, illetőleg, ha a felek ugyanannak a minisztériumnak főfelügyelete alatt állanak, az illető minisztérium mellett szervezett döntőbizottság átveheti - az illetékes miniszter kívánságára pedig átvenni köteles - az olyan ügyeket, amelyek a népgazdaság szempontjából fontosabbak, vagy bizalmas természetűek. Ilyen intézkedési bármelyik fél is kezdeményezhet a Központi Döntőbizottság elnökénél, illetőleg ha az eljárásban érdekelt felek ugyanannak a minisztériumnak főfelügyelete alá tartoznak, az illető minisztérium mellett szervezett döntőbizottság vezetőjénél.

(3) Az egyes döntőbizottságok között felmerült hatásköri és illetékességi vitákban a Központi Döntőbizottság elnöke dönt. A döntőbizottságok és a polgári bíróságok között felmerült hatásköri vitákban a Hatásköri Döntőbizottság (1949. II. tv. 11. §) határoz."

Elévülés

7. §

Az R. 11. §-ának (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

"(1) Ha más jogszabály rövidebb elévülési időt nem állapít meg, az esedékességtől számított egy év elteltével elévül az a pénzkövetelés, amely a hatóságok, azok intézményei és intézetei, a középfokú irányító szervek (trösztök, központok, egyesülések stb.) állami vállalatok, valamint szövetkezeti központok, továbbá társadalmi szervezetek egymásközti viszonyában áll fenn, vagy szállítási szerződésből származik. Félbeszakadt az elévülés, ha ezen időn belül a jogosult a követelést keresettel érvényesítette, vagy azt a kötelezett fél írásban elismerte. Ha az elévülés beállta előtt a jogosult követelését, beszedési megbízással érvényesítette, ennek tárgyában hozott határozatig az elévülés nem következik be."

Egyesítés

8. §

Az R. 30. §-a az alábbi (2) bekezdéssel egészül ki:

"(2) Az ügyek egyesítésének különböző döntőbizottságok előtt folyamatban lévő ügyek tekintetében is helye van. Az egyesítés elrendelése esetén a döntőbizottság köteles az eljárást az egyesítést elrendelő másik döntőbizottságnak átengedni, kivéve, ha az ügy annak hatáskörét meghaladja. Ha az egyesítést mindkét döntőbizottság elrendelte, a továbbiakban az jár el, amelyik az egyesítés felől korábban határozott."

Költség és illeték

9. §

Az R. 43. §-a helyébe az alábbi rendelkezések lépnek:

"(1) A döntőbizottsági eljárás illetékköteles. Az illetéket az eljárást befejező döntőbizottsági határozatban kell megállapítani. Az illetékes a pervesztes fél fizeti, esetleg a felek a döntőbizottság határozatához képest arányosan fizetik meg. Kötelező keresetindítás esetén, ha a döntőbizottság elutasító határozatot hoz, az eljárás illetékmentes.

(2) Az illeték mértékét és befizetésének módját a pénzügyminiszter állapítja meg. A döntőbizottsági eljárás alól kivett ügyekben bírói eljárás során is a döntőbizottságra vonatkozó illetékszabályokat kell alkalmazni.

(3) A döntőbizottsági eljárásban perköltség megállapításának helye nincs. Ez a rendelkezés vonatkozik arra az esetre is, ha a döntőbizottsági eljárás alól kivett ügyben a bíróság jár el."

Hatálybaléptető és átmeneti rendelkezések

10. §

A jelen rendelet 2. §-a 1952. évi december hó 1. napján, a többi rendelkezése pedig 1953. évi január hó 1. napján lép hatályba. Jelen rendelet a hatálybalépésekor már folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

Rákosi Mátyás s. k.,

a minisztertanács elnöke