24/1952. (IV. 8.) FM rendelet

a villamos-cséplés szabályozásáról

A villamos-cséplés tervszerű, zavartalan és üzembiztos lebonyolítása, valamint a cséplési energiaszükségletnek és a villamos energiaátviteli berendezések teljesítőképességének gazdaságos összehangolása érdekében a belügyminiszterrel, az állami mező- és erdőgazdaságok miniszterével, valamint a bánya- és energiaügyi miniszterrel egyetértésben az alábbiakat rendelem

1. §

Villamoscséplésre vonatkozó igény bejelentése

(1) Cséplés céljára villamos-energia felhasználására vonatkozó igényt legkésőbb április hó 15. napjáig a járási (közvetlenül a megyei tanács alá tartozó városi) tanács végrehajtóbizottsága mezőgazdasági osztályának (továbbiakban: járási mezőgazdasági osztály) kell bejelenteni. Nem vonatkozik ez a rendelkezés azokra az állami gazdaságokra, kísérleti és tangazdaságokra, amelyek a villamos hálózatra kapcsolt, megfelelő teljesítményű transzformátorral rendelkeznek

(2) A bejelentésnek tartalmaznia kell a cséplés helyének (község, város) pontos megjelölését, valamint a cséplőgépnek és a cséplőgépet meghajtó villamos motornak műszaki adatait.

(3) A villamos-cséplést végző gépállomásokat és az előbbi bekezdésben előírt adatokat a megyei tanács végrehajtóbizottsága mezőgazdasági osztályának gépállomási csoportja közli a járási mezőgazdasági osztállyal.

(4) A villamos-cséplésre vonatkozó igénybejelentéseket a járási mezőgazdasági osztály összesíti, az illetékes áramszolgáltató vállalat üzemvezetőségével együttesen megvizsgálja és legkésőbb április hó 30. napjáig megállapítja, hogy az egyes községekben (városokban) rendelkezésre álló villamosberendezések energiaátviteli képessége milyen mértékű villamos-cséplési igény kielégítésére alkalmas.

2. §

Villamos-cséplés engedélyezésének feltételei

(1) Villamoscséplésre engedélyt kell adni mindazoknak az üzembentartóknak, akiknek cséplőfelszerelése megfelel az alábbi műszaki követelményeknek:

a) a cséplőgép a megyei tanács végrehajtóbizottsága mezőgazdasági osztálya által megbízott szakközeg véleménye szerint üzemképes;

b) a cséplőgép villamos berendezését az illetékes áramszolgáltató vállalat üzemképesnek minősítette; üzemképesnek az a villamosberendezés tekinthető, amely megfelel az erősáramú biztonsági szabályzat követelményeinek.

(2) Kivételesen, 1953. évi december hó 31. napjáig az illetékes áramszolgáltató vállalat üzemképesnek minősíthet a cséplőgép villamos berendezéséhez tartozó olyan cséplőkábelt is, amely nem felel meg az erősáramú biztonsági szabályzat valamennyi követelményének, azonban külön biztonsági előírások betartása esetén baleset a cséplőkábel üzembentartásából nem származhatik. Nem szabványos cséplőkábel bekapcsolása esetére az illetékes áramszolgáltató vállalat az erősáramú biztonsági szabályzat üzemeltetési követelményeinél szigorúbb feltételeket is előírhat.

(3) Amennyiben a cséplőgépet meghajtó motor lóereje nem áll összhangban a cséplőgép tényleges lóerőigényével, a jobb hatásfok elérése érdekében az engedélyezésnél fokozottan figyelembe kell venni a teljesítményszükséglet szerinti gépátrendezést szabályozó 625.500/1951. BEM számú utasítás (megjelent a Tervgazdasági Értesítő július 21-i 57. számában) előírásait, amely szerint az alkalmazott motornál legalább 80%-os leterhelést kell elérni. Újonnan üzembehelyezett cséplőgépek üzembentartóinak villamos cséplésre vonatkozó igénybejelentését csak akkor lehet figyelembe venni, ha a hajtómotor teljesítménye megfelel a meghajtott cséplőgép teljesítményigényének,

(4) A villamos-cséplés engedélyezése ügyében a járási mezőgazdasági osztály az 1. § (4) bekezdésében meghatározott energiaátviteli képesség figyelembevételével dönt és arról az igénylőket legkésőbb május hó 15. napjáig értesíti.

3. §

A cséplőkábel vezetése a hálózati csatlakozási ponttól a hajtómotorig

(1) A cséplőgép üzembentartója köteles gondoskodni arról, hogy a villamoselosztó hálózattól (csatlakozási ponttól) a cséplőmotorig vezető kábelt élet- és tűzbiztonsági okokból legalább 2.5 m magasan, élőlény által hozzá nem férhető módon vezessék. E rendelkezés megszegéséből eredő minden - életben vagy anyagban okozott - kárért a cséplőgép üzembentartója felelős.

(2) Az előbbi bekezdésben foglalt, valamint a cséplés villamos berendezéseire vonatkozó egyéb előírások betartását az illetékes áramszolgáltató vállalat köteles ellenőrizni. Az előírások be nem tartása esetén a vállalat szakközege jogosult a cséplést azonnal leállítani.

4. §

Éjszakai cséplés világítást szükséglete

(1) Éjszakai cséplések esetén a villamosvilágítási szerelvénvek felszerelésére az áramszolgáltató vállalat nem kötelezhető, hanem azt az illetékes megyei villanyszerelési vállalat, kisipari villanyszerelési szövetkezet, vagy más jogosított végezheti. Az áramszolgáltató vállalatnak ezzel kapcsolatosan csupán az elkészített világítási szerelvények ellenőrzése és hálózatra kapcsolása a feladata.

(2) Az éjszakai cséplések veszélytelen lebonyolítását szolgáltató villamosvilágítást üzembiztosan csak állandó jellegű berendezés létesítésével lehet megvalósítani. Ezért éjszakai cséplést csak szérűkön (termelőszövetkezeti és községi szérű) szabad végezni; amennyiben az előbbi feltételek nem biztosíthatók, cséplésnél a világításhoz legfeljebb 24 Volt feszültségű áramot szabad használni.

5. §

Büntetőrendelkezések

(1) Amennyiben a cselekmény súlyosabb büntetőrendelkezés - különösen a tervgazdálkodás büntetőjogi védelméről szóló 1950. 4. tvr. rendelkezései - alá nem esik, kihágást követ el és 5.000 forintig terjedő pénzbüntetéssel büntetendő az, aki az 1. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezés ellenére villamos energiával engedély nélkül csépel.

(2) A kihágási eljárás a végrehajtóbizottságnak, mint kihágási bíróságnak a hatáskörébe tartozik. Szakminiszterként a földművelésügyi miniszter jár el.

(3) Az az üzembentartó, aki a 2. § (2) bekezdésében, a 3. §-ban, vagy a 4. § (2) bekezdésében említett kötelező előírásokat nem tartja be, vagy azoktól eltérő utasításokat ad, amennyiben a mulasztás, vagy cselekmény súlyosabb büntetőrendelkezés alá nem esik a 240/1950. (IX. 23.) MT számú rendelet 9. §-a értelmében 20.000 forintig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő kihágást követ el.

Erdei Ferenc s. k.,

földművelésügyi miniszter