92/1952. (X. 5.) MT rendelet
a bíráskodásban résztvevő népi ülnökökről
(1) A polgári és a büntető bíráskodásban résztvevő népi ülnököket a Népköztársaság Elnöki Tanácsa, illetőleg a helyi tanácsok választják meg.
(2) A járásbíróságok népi ülnökeit a járási tanács,
a megyei bíróságok népi ülnökeit a megyei tanács,
a budapesti járásbíróságok és a budapesti megyei bíróság népi ülnökeit a városi tanács,
a Legfelsőbb Bíróság népi ülnökeit pedig a Népköztársaság Elnöki Tanácsa választja.
(3) Ha a járásbíróság hatásköre több járás területére terjed ki, vagy ha a járásbíróság székhelye a járási tanács hatásköre alól kivett városban van, a népi ülnököket az érintett járási (városi) tanácsok választják úgy, hogy a népi ülnökök kétharmad részét a járásbíróság székhelyére illetékes helyi tanács választja.
(4) A népi ülnökök megválasztása az 1953. évi január hó 1. napjától kezdődő két évre szól.
2. §
(1) Népi ülnökökké az illető bíróság területén, mégpedig elsősorban az annak székhelyén lakó személyeket kell megválasztani.
(2) Népi ülnökké az választható, aki magyar állampolgár, a választás időpontjában huszonharmadik életévét betöltötte és országgyűlési képviselői választójoga van.
(3) A Népköztársaság Elnöki Tanácsa a Legfelsőbb Bíróság népi ülnökeit kétharmad részben Budapesten lakó, egyharmad részben pedig az ország egyéb részeiben lakó olyan személyekből választja meg, akik nagyobb élettapasztalatukra és szélesebb látókörükre tekintettel az ítélkezés legmagasabb fokán való közreműködésre alkalmasaknak mutatkoznak.
3. §
(1) A népi ülnököket olyan számban kell megválasztani, hogy ez az illető bíróságnál az ítélkezés ellátásához előreláthatólag szükséges létszám kétszeresét tegye ki.
(2) Azt, hogy az egyes bíróságokhoz hány személyt kell népi ülnökké megválasztani, az igazságügyminiszter állapítja meg és közli a választásra hivatott szervvel.
(3) A megválasztott népi ülnökökről névjegyzéket kell készíteni. A névjegyzéknek tartalmaznia kell a kijelölt személyek nevét, születési helvét és idejét, foglalkozását, munkahelyét és pontos lakáscímét.
(4) Minden névjegyzéket három példányban kell kiállítani. Ezek közül a választásra hivatott szerv egy-egy példányt legkésőbb 1952. évi december hő 10. napjáig megküld az igazságügyminisztériumnak és az illetékes bíróság elnökének, egy példányt pedig magánál tart.
4. §
(1) A népi ülnökök évenként egy hónapon át működnek.
(2) A bíróság elnöke a megválasztott népi ülnökök névjegyzékéből kijelöli, működésük megkezdése előtt legalább tizenöt nappal azokat, akik a bíráskodásban a következő hónapban részt fognak venni. A bíróság elnöke a bíróság székhelyén lakók közül kijelöli egyidejűleg azokat a népi ülnököket is, akik az akadályozott népi ülnökük helyett esetenként vesznek részt a bíráskodásban.
(3) Az ülnök megbízatása időtartamának lejárta után is köteles közreműködni a részvételével megkezdett és két hónapon belül folytatott tárgyaláson.
5. §
(1) A bíróság elnöke a kijelölt személyeket írásban haladéktalanul értesíti működésük megkezdésének időpontjáról.
(2) Azt, hogy a népi ülnök mely tanácsban vagy tanácsokban fog működni, a bíróság elnöke határozza meg.
(3) A népi ülnököt a tanács vezetője írásbeli meghívással értesíti annak a tárgyalásnak helyéről és idejéről, amelyen működésére elsőízben kerül sor. A további tárgyalásokra az ülnököt rendszerint szóval kell meghívni; a szóbeli meghívás megtörténtét a tárgyalási napló jegyzet-rovatában fel kell tüntetni.
6. §
(1) A kijelölt népi ülnökök a bíróság elnöke előtt az 1949. 9. tvr. 4. §-ában meghatározott bírót esküt teszik le.
(2) Az eskü letétele után a bíróság elnöke ismerteti az ülnökökkel feladataikat és működésük jelentőségét; ugyanekkor figyelmezteti őket a kizárásra és az együttalkalmazás tilalmára vonatkozó törvényes rendelkezésekre, valamint arra, hogy ha személyükkel kapcsolatban ilyen ok merülne fel, azt nála haladéktalanul jelentsék be.
(3) Az eskü letételéről jegyzőkönyvét kell készíteni, amelyben fel kell tüntetni a (2) bekezdésben említett figyelmeztetések megtörténtét.
7. §
(1) Ha a népi ülnök neki felróható késedelmével vagy mulasztásával a tárgyalás vagy ülés elhalasztására ad okot, kötelességét egyébként nem teljesíti, az eljárás rendjét zavarja vagy más olyan magatartást tanúsít, amely szakbíróval szemben fegyelmi vétség megállapítására lenne alkalmas, a bíróság elnöke őt megbízatásától felfüggesztheti és visszahívása végett a népi ülnököt megválasztó szervhez fordulhat.
(2) A népi ülnököt megválasztó szerv az ülnököt egyébként is bármikor visszahívhatja.
8. §
(1) A népi ülnököt megbízatása hónapjának minden munkanapjára negyvenkét forint napidíj illeti meg. Annak az ülnöknek, aki munkáltatói bizonyítvánnyal igazolja, hogy a megelőző három hó átlaga alapján kiszámított napi keresete túlóradíj nélkül a negyvenkét forintot meghaladja, napidíjként az igazolt napi keresetnek megfelelő összeg jár, amely azonban nem lehet magasabb, mint a bírósági tanácsvezetők részére megállapított illetmény megfelelő hányada. Az ülnöknek arra a napra, amely után napidíjban részesül, a munkáltatóval szemben munkabérre nincs igénye.
(2) Az a népi ülnök, aki - akár eredeti beosztása folytán, akár azért, mert valamely akadályozott népi ülnököt csupán esetenként helyettesít - nem minden munkanapon áll a bíróság rendelkezésére, az (1) bekezdésben megállapított napidíjat csak azokra a napokra igényelheti, amelyeken mint népi ülnök járt el.
(3) A 4. § (3) bekezdésében említett folytatólagos tárgyalások minden napjára szintén az (1) bekezdésben megszabott napidíj jár.
(4) Nem jár napidíj az olyan ülnöknek, aki mint. közszolgálati vagy állami vállalati alkalmazott havi illetményekben részesül. Nem tekinthetők ilyen alkalmazottaknak az órabéres dolgozók, akkor sem, ha munkabérüket havi bérelszámolás és bérfizetés rendszerében kell elszámolni.
(5) A havi illetményekben részesülő alkalmazottnak, ülnöki működésének idejére szolgálati viszonya alapján járó összes illetményeit folyósítani kell és azokból azon a címen, hogy az alkalmazott - ülnöki működése következtében - rendes munkáját nem végezte, semmilyen levonásnak helye nincs.
9. §
(1) Ha a járásbíróság, illetőleg a megyei bíróság mellé kijelölt népi ülnök nem a bíróság székhelyén lakik, a lakóhelyéről a bíróság székhelyére való utazással és lakóhelyére való visszautazással felmerülő költségeket minden tárgyalási napra - a 8. §-ban tett megkülönböztetésre tekintet nélkül - az állam viseli. Az utazási költség mértékét illetően az illető bíróság hivatásos bírójára vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
(2) Ha a tárgyalás olyan időben végződik, hogy a lakóhelyre való visszautazásra a tárgyalás napján mód nincs, vagy ha a lakóhelyről való elindulás és az oda visszaérkezés időpontja között nyolc órát meghaladó időtartam telt el, az ülnököt az ilyen napra az állam terhére tíz forint ellátási költség illeti meg.
(3) Ha a bíróság a tárgyalást székhelyén kívül tartja meg, az ülnöknek a megelőző §-okban meghatározott illetményeken felül ugyanolyan összegű kiküldetési illetményre van igénye, amilyen az illető bíróság hivatásos bíráját a bíróság székhelyéről a tárgyalás helyére szóló kiküldetés esetén megilleti. Ebben az esetben azonban a (2) bekezdésben említett tíz forint ellátási költség nem számítható fel. A kiküldetési illetmény az államot terheli.
(4) Nem jár az ülnöknek az előbbi bekezdésben említett kiküldetési illetmény, ha a tárgyalást bár a bíróság székhelyén kívül, de az ülnök lakóhelyén tartják meg.
10. §
A 272/1950. (XI. 12.) MT számú rendelet s az ezt módosító 6.080/46/1951. O. M. B. számú határozat (O. M. B. Közlöny 50. szám), valamint a 90.880/1951. (XII. 29.) IM számú rendelet hatályukat vesztik. A büntető bíráskodásban az 1952. december 31-ig résztvevő népi ülnökökre az említett rendelkezéseket kell továbbra is alkalmazni.
Rákosi Mátyás s. k.,
a minisztertanács elnöke