98/1952. (X. 19.) MT rendelet
a raktárakban és a kereskedelmi üzletekben dolgozók anyagi felelősségéről
A raktárakban és a kereskedelmi üzletekben dolgozókat a kezelésükre bízott szocialista tulajdon megőrzéséért felelősség terheli.
A minisztertanács e felelősség érvényesítése érdekében az 1951. 7. tvr. 121. §-ának (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendeli.
I. Felelősség a leltárhiányért
1. §
(1) Az ipari, kereskedelmi, mezőgazdasági és egyéb raktárak és a kereskedelmi üzletek (árudák, boltok, vendéglők, üzemélelmezési konyhák stb.) dolgozóit a megőrzésükre, kezelésükre vagy az üzleti forgalom lebonyolítására átadott anyagokban, terményekben és árukban bekövetkezett leltárhiányért anyagi felelősség terheli.
(2) Nem terjed ki a felelősség a dolgozóktól függetlenül bekövetkezett hiányra, ha azt erőhatalom (tűzvész, robbanás stb.) vagy véletlen esemény idézte elő vagy ha az harmadik személyek által elkövetett bűncselekményből vagy egyéb tiltott cselekményből ered, amelyet a dolgozók kellő gondossággal sem háríthattak el.
2. §
(1) Az anyagi felelősség érvényesítése érdekében a raktárban vagy üzletben kezelt anyagokat és árukat - mindenütt, ahol ez lehetséges - a kezelés szempontjából fel kell osztani a raktár vagy üzlet dolgozói között. A kezelésre átadott anyagokban vagy árukban beálló leltárhiányért az a dolgozó felelős, aki az anyagot vagy árut kezelésre átvette. Ha a raktár vezetőjét vagy helyettesét a szükséges felügyelet vagy ellenőrzés gyakorlásában mulasztás terheli, a hiányért a dolgozóval együtt felelős.
(2) Ha a raktárban vagy üzletben kezelt anyagok és áruk felosztását nem lehet megvalósítani, az olyan áruban vagy anyagban bekövetkezett hiányért, amelyet valamely dolgozónak kezelésre nem adtak át, a felelősség szabályai a következők:
a) ha a raktárban vagy üzletben vagy ezek egyes osztályain csak egy műszak van és az ott dolgozók száma az ötöt nem haladja meg, a felelősség együttesen terheli a vezetőt, helyettesét és valamennyi ott dolgozót,
b) ha raktárban, üzletben vagy ezek egyes osztályain több műszak van, vagy az ott dolgozók száma az ötöt meghaladja, a hiányért csak a vezető és helyettese felelős.
(3) Ha a körülmények ezt indokolttá teszik, az illetékes miniszter a vállalat igazgatójának javaslatára a vezető és a dolgozók együttes felelősségének rendszerét a (2) bekezdés a) pontjában meghatározott körön kívül is kiterjesztheti. A kiterjesztést az érdekeltekkel előzetesen közölni kell és ennek tudomásulvételét írásban el kell ismertetni.
3. §
(1) A hiányért a felelősség csak azokat a dolgozókat terheli, akik két leltározás között eltelt időszaknak legalább a felében és az időszak végén is az illető raktárban vagy üzletben dolgoztak.
(2) Ha megállapítható, hogy a hiányt közvetlenül a raktár vagy az üzlet vezetője, illetőleg valamely dolgozó cselekménye vagy mulasztása okozta, rajta kívül a többiek mentesülnek a felelősség alól.
4. §
A leltárhiányért való felelősség - amennyiben bűncselekmény nem állapítható meg - az érdekelt személy egyhavi munkabére erejéig áll fenn.
5. §
(1) A leltárhiányról jelentést kell tenni a vállalat igazgatójának. A hiányért való felelősség érvényesítéséről az igazgató gondoskodik.
(2) A leltárhiány összegét, a megtérítés mértékét, illetőleg az egyes dolgozókra eső megtérítési hányadot - az egyes dolgozók munkakörét, valamint a bekövetkezett kárért való felelősség mértékét figyelembevéve - a vállalat igazgatója állapítja meg és a hiány megállapításától számított harminc napon belül írásban közli az érdekelt dolgozókkal.
(3) Az érdekelt dolgozó az igazgató megállapításával szemben a rendes bíróságnál kérheti a megtérítés összegének leszállítását, vagy annak megállapítását, hogy őt felelősség nem terheli. Ha a dolgozó a keresetet az igazgató értesítésének kézhezvételét követő naptól számított 15 napon belül benyújtja, a bíróság jogerős ítéletéig a munkabérből levonás nem teljesíthető; ellenkező esetben a levonást az értesítést követő tizenötödik nap után esedékes bérből meg kell kezdeni.
6. §
(1) A megtérítési követelés behajtása iránt a vállalat igazgatója intézkedik. A behajtás a munkabérből vagy a vállalattól egyéb címen járó járandóságból levonás útján történik. A levonás - a munkabérből levonásra kerülő pénzbüntetést, pénzbírságot és egyéb kártérítést is beleértve - havonta nem haladhatja meg a megtérítésre kötelezett havi alapfizetésének, illetőleg alapbérének harminchárom százalékát. Amennyiben ez a dolgozó magatartása miatt válik lehetetlenné (a munkahely elhagyása miatt stb.) a követelést közadók módjára vezetendő végrehajtás útján kell behajtani.
(2) A jogerős bírói ítélettel megállapított megtérítési követelés behajtása a bírói ítéletek végrehajtására vonatkozó általános szabályok szerint történik.
7. §
(1) Ha a leltárhiány összege az illetékes miniszter által az igazságügyminiszterrel és a belügyminiszterrel egyetértésben megállapított értékhatárt meghaladja, a vállalat igazgatója köteles erről az illetékes államügyészségnek bejelentést tenni. Ez a rendelkezés nem érinti a társadalmi tulajdon büntetőjogi védelméről szóló 1950. évi 24. számú törvényerejű rendelet 7. §-án alapuló feljelentési kötelezettséget minden olyan esetben, amikor - akár a megállapított értékhatár alatt is - a társadalmi tulajdon sérelmére elkövetett bűncselekmény gyanúja áll fenn.
(2) Ha a leltárhiánnyal kapcsolatban a büntető bíróság jogerős ítélete valakit a társadalmi tulajdon sérelmére elkövetett bűncselekmény miatt bűnösnek mondott ki, az ezzel kapcsolatos anyagi felelősségre nem ezt a rendeletet, hanem a bűncselekménnyel kapcsolatos kártérítési felelősségre vonatkozó általános szabályokat kell alkalmazni.
8. §
(1) Leltárhiány alatt az anyagokban és árukban keletkezett természetes mennyiségi értékcsökkenést (kálót) meghaladó hiányt kell érteni.
(2) A természetes mennyiségi értékcsökkenés (káló) mértékét a raktárakra és üzletekre, illetőleg szakmákra és egyes cikkekre a felügyeletet gyakorló miniszter állapítja meg. Ha egyes anyagok vagy áruk tekintetében az anyaggazdálkodási hatóság tennivalóit más miniszter gyakorolja, az utóbbi miniszter véleményét meg kell hallgatni.
II. Felelősség az egyéb károkozásért
9. §
A raktári és üzleti dolgozóknak - a leltárhiányon kívül eső - egyéb kárfelelősségére a Munka Törvénykönyvének a dolgozók anyagi felelősségéről szóló rendelkezéseit kell alkalmazni.
III. Vegyes rendelkezések
10. §
(1) A jelen rendelet hatálya az állami és szövetkezeti tulajdonban lévő ipari, kereskedelmi, mezőgazdasági és egyéb raktárak és a kereskedelmi üzletek [1. § (1) bek.] dolgozóira terjed ki, függetlenül a raktárak és üzletek szakmai vagy felügyeleti (üzemeltetési) alárendeltségétől.
(2) A rendelet hatálya alá eső dolgozóval munkábalépésekor ismertetni kell a raktárban, illetőleg az üzletben érvényesülő felelősségi szabályokat. A dolgozó aláírásával ismeri el, hogy e szabályokat tudomásul vette.
11. §
(1) A rendelet értelmében az anyagokért (árukért stb.) felelős dolgozókat a hiánymentes raktár- vagy árukezelésért a leltári időszak végén a lebonyolított raktári vagy üzleti forgalomhoz igazodó jutalom (prémium) illeti meg.
(2) A jutalom (prémium) összegét, illetőleg a jutalomnak a lebonyolított raktári vagy üzleti forgalomhoz igazodó arányát a felügyeletet gyakorló miniszter a pénzügyminiszterrel és az Országos Munkabér Bizottság elnökével egyetértésben határozza meg.
12. §
A raktárak és kereskedelmi üzletek dolgozóinak felelősségére vonatkozó s az egyes gazdasági ágak sajátosságához képest eltérő részletes szabályokat a jelen rendelet korlátai között az illetékes miniszterek állapítják meg.
Rákosi Mátyás s. k.,
a minisztertanács elnöke