1/1953. (VIII. 20.) FM rendelet

az állami tartalékföldek hasznosításáról és a dolgozó parasztoknak ezzel kapcsolatban juttatott kedvezményekről

A 42/1953. (VIII. 2.) MT rendelet 9. §-a alapján - a pénzügy-, a begyűjtési- és az igazságügyminiszterrel, valamint az Állami Földmérési és Térképészeti Hivatal elnökével egyetértésben - az alábbiakat rendelem.

A tartalékföldek használatbaadása a termelőszövetkezeteknek

1. §

(1) A tartalékföldek használatának rendezésénél a termelőszövetkezeteket - ideértve a termelőszövetkezeti csoportokat is - előnyben kell részesíteni. Azokat a tartalékföldeket, amelyeknek megművelését a termelőszövetkezet önként vállalja, használatába kell adni. A termelőszövetkezetek ilymódon elsősorban az egy tagban lévő, nagyobb tartalékterületeket vegyék át. A termelőszövetkezet szétszórt ingatlanait - kívánságára - ki lehet cserélni nagyobb, összefüggő állami tartalékterülettel és a szétszórt földeket kell tartalékingatlanként hasznosítani. Arra kell törekedni, hogy a termelőszövetkezetek földet ne adjanak le és területük a tartalékföldek használatának rendezése során ne csökkenjen.

(2) A termelőszövetkezet a tartalékföld után haszonbért, földadót nem fizet, részére a tartalékingatlant ingyenes használatba kell átadni. Az átvett tartalékföld után a termelőszövetkezetek egyéb területeire érvényes szabályok szerint megállapított beadási kötelezettséget tartozik teljesíteni.

(3) Az (1) bekezdésben felsorolt kedvezményeket biztosítani kell az olyan állami gazdaság, vagy célgazdaság részére is, amely tartalékföld átvételét kéri. Ha az állami gazdaság, vagy célgazdaság területéből ingatlant akar leadni, a leadásra kerülő földeket a gazdaság igazgatója jelöli ki és azok földadókataszteri adatait (dűlő, helyrajzi szám, terület, művelési ág) 1953. szeptember 10-ig köteles a községi, illetve városi tanács végrehajtóbizottsága (a továbbiakban: községi végrehajtóbizottság) elnökének írásban bejelenteni.

(4) A termelőszövetkezetek, állami gazdaságok és célgazdaságok tartalékföld átvételére vonatkozó igényüket szeptember 10-ig jelenthetik be a községi végrehajtóbizottságnak.

(5) Tartalékföldnek a termelőszövetkezet, állami gazdaság vagy célgazdaság részére történt átadásáról három példányban jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a tartalékföldet átvevő gazdaság nevét, a tartalékföld helyrajzi számát, területét, művelési ágát és az átadás időpontját. A jegyzőkönyvet a termelőszövetkezet elnöke, illetve állami gazdaság, célgazdaság igazgatója és a községi végrehajtóbizottság elnöke írják alá s az a tanács pecsétjével kell ellátni. A jegyzőkönyv egyik példánya a községi végrehajtóbizottságnál marad, egy-egy példányát pedig meg kell küldeni az érdekelt termelőszövetkezet, állami gazdaság, illetve célgazdaság vezetőjének és a megyei tanács végrehajtóbizottsága mezőgazdasági osztályának (a továbbiakban: megyei mezőgazdasági osztály).

A felajánlott és elhagyott földek visszaadása a tartalékingatlanokból

2. §

(1) Visszakérheti a földet az a volt tulajdonos, vagy haszonélvező (a továbbiakban: tulajdonos), aki 1951. augusztus 1. után földjét felajánlotta, a juttatott földről lemondott, földjét elhagyta, vagy akinek földjét a tagosítás, illetve egyéb földrendezési eljárás során csereingatlan juttatása nélkül igénybevették. A tulajdonos részére saját földjét csak abban az esetben lehet visszaadni, ha az nem esik tagosított táblába, nincs termelőszövetkezet, vagy állami gazdaság használatában és az ilyen föld használatára a termelőszövetkezet, vagy állami gazdaság igényt nem tart. Az ilyen földek helyett a volt tulajdonosnak más állami tartalékingatlanból kell földet adni. A jogerős bírói ítélettel elkobzott ingatlant vagy helyette tartalékföldet visszaadni nem lehet.

(2) A kérelmet annál a községi végrehajtóbizottságnál kell írásban benyújtani, vagy szóban bejelenteni, amelynek területén a volt tulajdonos földet kér vissza. A szóban bejelentett kérelemről a községi végrehajtóbizottság jegyzőkönyvet köteles felvenni. Aki nem abban a községben lakik, ahol felajánlott, elhagyott, igénybevett földje van - Budapest főváros területét kivéve - a saját lakóhelyén, vagy más községben kérhet vissza ugyanannyi, megfelelő területet.

(3) A kérelemben (jegyzőkönyvben) feltétlenül fel kell tüntetni

a) a kérelmező nevét, lakcímét, legutóbbi foglalkozását és munkahelyét;

b) a felajánlott, elhagyott, vagy igénybevett föld fekvésének helyét (község, dűlő), területét, művelési ágát, valamint azt, hogy a földet a kérelmezőnek a földreform, illetve telepítés során juttatták-e vagy egyéb módon szerezte;

c) a felajánlott földért kifizetett vételár összegét.

(4) A kérelemhez csatolni kell a tulajdonjog, illetve a haszonélvezeti jog igazolására alkalmas okiratot. Ilyen okiratnak kell tekinteni a felajánlott föld átvételéről szóló határozatot, a hiteles telekkönyvi szemlét vagy kataszteri birtokívmásolatot, a községi végrehajtóbizottság által kiállított régi gazdakönyvet, vagy egyéb hivatalos igazolást. Ha a kérelmező a tulajdon-, illetve haszonélvezeti jogát ilymódon nem tudja igazolni, tulajdonosnak (haszonélvezőnek) az kell tekinteni, aki az ingatlant felajánlotta, illetve akitől az igénybevették

3. §

(1) Földet azokból az állami tartalékingatlanokból lehet visszaadni, amelyeket:

a) a földművesszövetkezet saját kezelésben, vagy egyéni haszonbérlők, illetve földbérlőcsoport útján hasznosít;

b) a szőlőkezelési felügyelőség a szőlőkből, gyümölcsösökből, egyéni haszonbérlők útján hasznosít;

c) az állami gazdaság vagy célgazdaság leadott.

(2) Az előző bekezdésben meghatározott tartalékterületekből olyan nagyságú, lehetőleg olyan minőségű és művelési ágú földet kell visszaadni, amilyen a kérelmező földje volt. Tartalékszőlőt, gyümölcsöst, rétet csak az kérhet vissza, akinek saját földje is szőlő, gyümölcsös vagy rét volt.

4. §

(1) A föld visszaadása ügyében a kérelmezőt vagy annak hozzátartozóját, megbízottját személyesen meg kell hallgatni. A kérelmek sorrendjében először a dolgozó parasztok és dolgozó kisemberek igényét kel! kielégíteni. Ezt követően a kulákokat is meg kell hallgatni.

(2) A kérelmezővel, vagy megbízottjával történt megállapodás nélkül földet visszaadni nem lehet.

A földet a kérelmezőnek vagy megbízottjának az ezévi termés betakarítása után azonnal birtokba kell adni.

(3) A föld visszaadásáról személyenként külön - a jelen rendelet 1. mellékletén közölt mintának megfelelő - jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyv a tulajdonjog telekkönyvi bekebelezésére alkalmas okirat. A jegyzőkönyvet a földet visszakérő tulajdonos, illetve megbízottja és a községi végrehajtóbizottság elnöke írják alá s az a községi végrehajtóbizottság pecsétjével el kell látni. A jegyzőkönyvet öt példányban kell elkészíteni, amelyből egy példány a kérelmezőnél, egy példány a községi végrehajtóbizottságnál marad, egy-egy példányát pedig meg kell küldeni a járásbíróságnak, a járási tanács végrehajtóbizottsága pénzügyi osztályának és a megyei mezőgazdasági osztálynak.

5. §

(1) A visszaadott földet a kérelmező tulajdonába kell visszaadni és javára a tulajdonjogot a birtokbaadástól számított 60 napon belül telekkönyvileg be kell kebelezni. Ha a földet a haszonélvező kéri vissza, a tulajdonjogot az igazolt tulajdonos, a haszonélvezeti jogot pedig a kérelmező javára kell bekebelezni. A telekkönyvben fel kell jegyezni, hogy a tulajdonszerzés a 42/1953. (VIII. 2.) MT rendelet alapján történt.

(2) A visszaadás tényével a föld használatára harmadik személyek javára fennálló minden korábbi jog (haszonbérlet, tényleges használat stb.) megszűnik. A visszaadott föld megműveléséről a birtokbaadástól kezdve a tulajdonos köteles gondoskodni.

6. §

(1) Az a tulajdonos, akinek főfoglalkozása a földművelés és felajánlott földjéért az állam vételárat fizetett, a vételárat a föld visszaadásától Számított három év alatt köteles visszafizetni. Az első részletet a birtokbaadástól számított 60 napon belül, a fennmaradó kétharmadrészt pedig egyenlő részletekben a következő két évben július 1. és szeptember 30. között, kamatmentesen kell visszafizetnie. Az a tulajdonos, akinek főfoglalkozása nem a földművelés, a vételárat a birtokbaadástól számított 60 napon belül egy összegben köteles visszafizetni.

(2) A kifizetett vételár összegét a megyei tanács végrehajtóbizottságának pénzügyi osztálya állapítja meg. Kifizetett vételárnak az az összeget kell tekinteni, amelyet az érdekeltnek készpénzben ténylegesen kifizettek, vagy adó-, bank- és egyéb olyan tartozásának törlesztésére fordítottak, amelyet az 1.033/1953. (VII. 26.) számú minisztertanácsi határozat és az 1953. évi 10. törvényerejű rendelet alapján nem kellett törölni. Az utóbbi jogszabályok alapján egyébként is törlendő tartozásra fordított összeget a tulajdonosnak nem kell visszafízetnie. A vételár visszafizetését, illetve annak részleteit a pénzügyi osztály írja elő. A visszatérítendő vételárat (vételárrészleteket) közadók módjára kell nyilvántartani és beszedni, illetve behajtani.

Tartalékföldek haszonbérbeadása

7. §

(1) A termelőszövetkezetek, állami gazdaságok, célgazdaságok igényének kielégítése és a földvisszaadások után fennmaradt állami tartalékingatlanokat - öt évig terjedhető időre - haszonbérbe kell adni.

(2) A tartalékföldekből minden egyénileg gazdálkodó paraszt legfeljebb öt gazdasági évre bérelhet területet, ideértve a kulákokat is. Egy kat. holdnál kevesebb tartalékföldet nem lehet haszonbérbe venni, kivéve a veteményeskert céljára bérbevett területet. A bórbevett tartalékterület a haszonbérlő saját földjével és egyéb bérelt ingatlanával együtt a 25 kat. holdat nem haladhatja meg. E korlátozás alól a földművelésügyi miniszter a haszonbérlő kérelmére kivételt engedélyezhet, ha a haszonbérlő nagy családjára tekintettel saját kezelésben 25 kat. holdnál több föld megműveléséről tud gondoskodni. A 62/1953. együttes utasításnak (Mezőgazdasági Értesítő 23. szám) az a rendelkezése, mely szerint a földjét korábban felajánlott tulajdonos állami tartalékföldet nem bérelhet, hatályát veszti.

(3) A tartalékföldeket elsősorban azoknak az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztoknak kell haszonbérbe adni, - ideértve a földbérlőcsoportokat is -, akik már eddig is béreltek tartalékingatlant. Aki tartalékingatlanból már eddig is haszonbérelt földet, kérésére az általa használt ingatlant kell részére bérbeadni, amennyiben az a jelen rendelet alapján termelőszövetkezet, állami gazdaság, célgazdaság nem vette át, vagy a volt tulajdonosnak vissza nem adták.

8. §

(1) Az egyénileg gazdálkodó paraszt által haszonbérelt tartalékföld évi haszonbére a föld kataszteri tisztajövedelmének minden aranykoronája után öt forint. A haszonbérlőnek földadót nem kell fizetni, de köteles a föld után járó teljes beadási kötelezettséget teljesíteni.

(2) A tartalékföldet a beadási kötelezettség szempontjából nem szabad a haszonbérlő saját és az egyéb haszonbérelt földjéhez hozzászámítani, a beadási kötelezettség mértékét a tartalékföldre külön kell megállapítani.

(3) Ha a haszonbérbe vett föld kataszteri tisztajövedelme nincs megállapítva, a vele azonos minőségű és művelési ágú földek kataszteri tisztajövedelmét kell a haszonbér és a beadási kötelezettség szempontjából alapul venni.

9. §

(1) A földdel nem rendelkező dolgozók veteményeskert céljára a tartalékingatlanokból családonként legfeljebb egy kat. hold földet vehetnek öt évre haszonbérbe.

(2) Veteményeskert céljára elsősorban a község belterületén lévő, vagy ahhoz közeleső, kerti művelésre alkalmas tartalékföldet kell haszonbérbe adni.

(3) A veteményeskertnek használt tartalékföld évi haszonbére a kataszteri tisztajövedelem minden aranykoronája után tíz forint. A haszonbérlő földadót ne;n fizet, a beadási kötelezettséget pedig a háztáji gazdaságra megállapított mértékben köteles teljesíteni, vagyis e terület után mentes a terménybeadási kötelezettség alól.

10. §

Az egyénileg gazdálkodók tartalékföld haszonbérbevétele iránti igényüket szeptember 25-ig jelenthetik be a községi végrehajtóbizottságnak.

11. §

(1) A tartalékföld évi haszonbérének megfizetése egyösszegben, utólagosan minden év július 1-én esedékes és az október 1-ig kamatmentesen lehet kifizetni.

(2) A haszonbért a községi végrehajtóbizottság tartja nyilván és gondoskodik annak beszedéséről, illetve behajtásáról. A haszonbér a községi végrehajtóbizottság bevételét képezi.

12. §

(1) A tartalékföldek haszonbérbeadásáról szerződést kell kötni. A haszonbérleti szerződést - a jelen rendelet 2. mellékletén közölt mintának megfelelő nyomtatványűrlapon - mint haszonbérbeadó a községi végrehajtóbizottság köti meg a haszonbérlőkkel A szerződést két példányban kell kiállítani és a községi végrehajtóbizottság pecsétjével kell ellátni. A szerződés egyik példányát a haszonbérlőnek kell átadni, másik példánya a községi végrehajtóbizottságnál marad.

(2) A tartalékföldből haszonbérelt területet a haszonbérlő saját kezelésben köteles megművelni, az tovább haszonbérbe nem adhatja.

13. §

A tartalékingatlanok használatának rendezése 6orán a községi végrehajtóbizottság az apaállatok takarmányszükségletének megtermelésére megfelelő nagyságú tartalékföldet vehet saját kezelésbe, amely után haszonbért nem fizet. Köteles azonban a takarmány felhasználásáról elszámolást vezetni és az apaállatok szükségletét meghaladó takarmányt, valamint minden más terményt (kenyérgabona, napraforgó stb.) az állami begyűjtő szerveknek átadni.

14. §

A termelőszövetkezetek, állami gazdaságok, cél-gazdaságok igényeinek kielégítése és a földvisszaadások után fennmaradt tartalékszőlők és tartalékgyümölcsösök hasznosítását külön rendelet szabályozza, utóbbiakra a 7-12. §-ban foglalt rendelkezések nem alkalmazhatók.

Vetőmagkölcsön és termelési hitel

15. §

(1) A tartalékföldet átvevő termelőszövetkezetek, valamint azok az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok, akik tartalékingatlant vettek haszonbérbe, vagy akiknek felajánlott, elhagyott, igénybevett földjét visszaadták, a használatukba adott, illetve visszaadott tartalékföld bevetésére állami készletből kölcsönvetőmagot igényelhetnek.

(2) A vetőmagigénylést a termelőszövetkezetek a járási tanács végrehajtóbizottságának mezőgazdasági osztályánál (továbbiakban: járási mezőgazdasági osztály), az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok a községi végrehajtóbizottságnál jelenthetik be éspedig rozsra szeptember 20-ig, őszi búzára október 10-ig.

(3) Az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok vetőmagigényléséről a községi végrehajtóbizottság - javaslatával együtt - kimutatást köteles felterjeszteni a járási mezőgazdasági osztályhoz. A kimutatásnak tartalmaznia kell az igénylő nevét, lakcímét, a haszonbérbe vett, illetve visszaadott tartalékföld szántóterületét, az igényelt vetőmag nemét és mennyiségét. A kölcsönvetőmagot az egyénileg termelőknek csak a községi és járási tanács együttes jóváhagyása után lehet kiutalni. A termelőszövetkezet igénylését a járási mezőgazdasági osztály bírálja el.

(4) A vetőmagigények elbírálásánál mind a községi, mind a járási tanács köteles figyelembevenni, hogy az igénylések ne lépjék túl a községre és azon belül a termelőszövetkezetre megállapított kenyérgabona vetéstervet.

(5) A járási mezőgazdasági osztály az igényléseket - jóváhagyás után - a megyei terményforgalmi vállalathoz küldi meg kiutalás végett. A terményforgalmi vállalat olyan időben köteles intézkedni jó minőségű, szokványvetőmag kiutalása iránt, hogy az az igénylő gazdaságához legközelebb eső földművesszövetkezet, vagy terményforgalmi vállalat raktárából a vetési határidő lejárta előtt legalább 15 nappal kioszthassák. A kiutalás és kiosztás költségeit az igénylőkkel szemben felszámítani nem szabad.

(6) A termelőszövetkezetek és az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok a vetőmagot az 1954. évi termésükből 5 %-os többlettel, közvetlenül a cséplés után kötelesek visszaszolgáltatni. A vetőmagtartozást a termelő beadási könyvében elő kell írni.

16. §

(1) Azok az egyénileg gazdálkodó dolgozó panasztok, akik tartalékingatlanokból földet béreltek. vagy akiknek felajánlott, elhagyott, igénybevett földjét tartalékingatlanokból visszaadták és az saját kezelésben művelik - indokolt esetben - állami termelési kölcsönt kérhetnek. Egy családnak az átvett tartalékföld minden kat. holdja után legfeljebb 500 Ft-ig terjedő termelési hitelt lehet nyújtani.

(2) Az (1) bekezdésben említett dolgozó parasztok termelési kölcsönt a gépállomás által végzett munkák díjának kifizetésére, valamint a termelés megindításához szükséges műtrágya és a következő gazdasági eszközök beszerzésére vehetnek fel: eke, borona, ekekapa, tolókapa, kézieszközök.

(3) A termelési hitelt a felvételtől Számított két éven belül kell visszafizetni. A kölcsön után évi 7%-os kamatot kell fizetni.

(4) A termelési kölcsön iránti kérelmet a községi végrehajtóbizottságnál kell benyújtani. A végrehajtóbizottság köteles a hiteligénylő lapra véleményét rávezetni, amelyben nyilatkozik arról, hogy a kérelmező a jelen rendelet szerint jogosult-e a kölcsön felvételére és a kölcsön folyósítását milyen mértékben tartja indokoltnak A községi végrehajtóbizottság a hiteligénylő lapot három napon belül köteles továbbítani a járási mezőgazdasági osztályhoz. A járási mezőgazdasági osztály vezetője megvizsgálja a hiteligényléseket, a községi végrehajtóbizottságtól esetleg eltérő véleményét a hiteligénylő lapokon feltünteti és azokat a hitelnyújtás lebonyolítására kijelölt bankfióknak adja át. A bankfiók a hiteligényléseket elbírálja és a megszavazott hitel mértékében a megfelelő jogcímekre vásárlási utalványokat állít ki, amelyeket a hiteligénylő által aláírandó kötelezvénnyel együtt - az értékkezelés szabályai szerint - átadja a járási mezőgazdasági osztály vezetőjének. A járási mezőgazdasági osztály vezetője az utalványokat kiküldöttjei útján kiadja a kérelmezőknek és egyidejűleg velük az előírásoknak megfelelően aláíratja a kötelezvényeket. Az aláírt kötelezvényeket azonnal vissza kell juttatni a bankfiókhoz. A járási mezőgazdasági osztály az utalványok átadásáról az aláírt kötelezvények visszaadásával számol el.

(5) Azokat a gazdasági eszközöket, amelyekre a termelési kölcsönt folyósították, csak földműves-szövetkezetnél lehet megvásárolni.

(6) A termelési kölcsön kezelésére vonatkozó szabályokat a pénzügyminiszter külön utasításban állapítja meg.

A végrehajtás megszervezése

17. §

(1) A tartalékingatlanoknak a termelőszövetkezetek, állami gazdaságok, célgazdaságok használatába való átadása, visszaadása a volt tulajdonosnak, valamint haszonbérbeadása a községi végrehajtóbizottság feladata. E feladatok elvégzésébe a végrehajtóbizottság elnöke vonja be a mezőgazdasági állandó bizottságot és a községi mezőgazdasági előadót. Ahol a hasznosításra kerülő tartalék-föld a 200 kat. holdat meghaladja, a községi végrehajtóbizottság hasznosítási felelőst alkalmazhat legfeljebb 1953. október 15-ig terjedő időtartamra.

(2) A hasznosítás költségeiről (községi hasznosítási felelős alkalmazása, a hasznosításban jó munkát végző mezőőrök jutalmazása, az eljárás során szükséges fuvar és esetleges napszámbérek kifizetése) a község költségvetésében kell gondoskodni. A hasznosítás költségei azonban nem lehetnek magasabbak, mint a haszonbérből származó bevétel 1/4 része. A folyó évi hasznosítási költségekkel kapcsolatban a pénzügyminiszter külön intézkedik.

(3) A földművesszövetkezetek, valamint azok járási és megyei szervei a tartalékföldek használatának rendezésében kötelesek a SZÖVOSZ. által kiadott utasításnak megfelelően közreműködni és a hasznosítás munkáját elősegíteni.

18. §

(1) E rendelet végrehajtásáért a járás területén a járási tanács végrehajtóbizottságának elnöke a felelős. A járási mezőgazdasági osztály dolgozói közül a hasznosítás közvetlen irányítására és ellenőrzésére, valamint a vetőmagkölcsönök és termelési hitelek lebonyolításának előmozdítására hasznosítási felelőst kell kijelölni. A hasznosítási felelőst augusztus 20-tól október 15-ig más munkára beosztani nem szabad.

(2) A rendelet végrehajtásáért a megye területén - a megyei tanács végrehajtóbizottságának elnöke mellett - a megyei mezőgazdasági osztály vezetője a felelős, aki a tartalékföldek hasznosításának munkáját, annak irányítását és ellenőrzését köteles megszervezni. Erre a feladatra elsősorban a földbirtokrendezési csoport dolgozóit kell beosztani és részükre ki kell jelölni az a körzetet (egy vagy több járást), amelyen belül a végrehajtást megszervezik, irányítják és ellenőrzik.

19. §

(1) A megyei földmérési iroda - a megyei mezőgazdasági osztállyal egyetértésben kijelölt - azokba a községekbe, ahol jelentős mennyiségű tartalékföld hasznosításáról kell gondoskodni, vagy ahol az egyéb okból, szükséges, megfelelő számú földnyilvántartót, szükség esetén földmérőt is köteles kirendelni.

(2) A földnyilvántartók és földmérők feladata az (1) bekezdésben megjelölt községek tartalékföldjeinek hasznosítása érdekében szükséges földnyilvántartási, beazonosítási, földmérési és kitűzési munkák elvégzése és annak ellenőrzése, hogy a földvisszaadási jegyzőkönyvekben és a haszonbérleti szerződésekben az ingatlanokat helyes kataszteri adatokkal jelöljék meg.

20. §

A tartalékföldeknek a termelőszövetkezetek, állami gazdaságok, célgazdaságok használatába adásával, valamint a volt tulajdonosok részére történő visszaadásával egy időben a haszonbérbeadást is azonnal meg kell kezdeni. Biztosítani kell, hogy legkésőbb 1953. október 1-ig minden tartalékföld használatát rendezzék.

21. §

A tartalékföldek hasznosítása érdekében a községi végrehajtóbizottság köteles a mezőgazdasági állandó bizottság és a helyi földművesszövetkezet bevonásával a termelőszövetkezetek és az egyénileg gazdálkodó parasztok körében a jelen rendelet megjelenése után a felvilágosító munkát azonnal megindítani. Ennek során minél szélesebb körben, többszöri kihirdetéssel (hangos híradó, dobszó, hirdetmény stb. útján) ismertetni kell a tartalékföldek használatával járó kedvezményeket és az igénybejelentések határidőit.

22. §

(1) A hasznosításra kerülő tartalékingatlanokat a járási földnyilvántartási kirendeltség által vezetett állami földkönyv, valamint a földművesszövetkezetek hasznosítási nyilvántartása adatainak egybevetésével kell megállapítani. Az állami gazdaságok, célgazdaságok által leadott területek adatait a tartalékingatlanok állami földkönyvébe be kell vezetni.

(2) Tartalékföldet mezőgazdasági művelésre alkalmatlannak csak a megyei mezőgazdasági osztály vezetője nyilváníthat, helyszíni vizsgálat alapján. Az ilyen föld művelési ágának megállapítására külön határozatot kell hozni.

23. §

(1) A termelőszövetkezet, állami gazdaság célgazdaság használatába adott és a volt tulajdonosnak visszaadott, valamint a haszonbérbe adott tartalékföldeket az érdekelteknek birtokba kell adni. A birtokbaadást a helyszínen a föld megmutatásával kell elvégezni. A birtokbaadás érdekében szükséges helyszíni beazonosítást, felmérést és kitűzést az eljárás alatt el kell végezni.

(2) A földek birtokbaadását elsősorban a községi hasznosítási felelős köteles elvégezni a mezőgazdasági állandó bizottság tagjainak közreműködésével. A birtokbaadásnál a földművesszövetkezet hasznosítási felelőse is köteles közreműködni és abba be kell vonni az érintett határrészt legjobban ismerő mezőőröket.

24. §

(1) A tartalékföldek használatának rendezésével beállott birtokváltozásokat az állami földkönyveken és a gazdalajstromon a birtokbaadástól számított 60 napon belül - de legkésőbb 1953. november 30-ig át kell vezetni. Az átvezetést a községi végrehajtóbizottságnál maradt földvisszaadási jegyzőkönyvek és haszonbérleti szerződéseik alapján a járási földnyilvántartási kirendeltség köteles elvégezni.

(2) Az egyénileg gazdálkodóknak haszonbérbe adott tartalékföldek adatait továbbra is a tartalék-ingatlanokról vezetett külön állami földkönyvben és a gazdalajstromban kell nyilvántartani. A tartalékingatlanoknak a 68/1952. együttes utasítás (Mezőgazdasági Értesítő 53., Belügyi Közlöny 55. szám) alapján elkészített községi nyilvántartását meg kell szüntetni.

25. §

(1) A tartalékföldek használatának rendezéséről szeptember 1-től tíznaponként jelentést kell tenni a földművelésügyi minisztériumhoz.

(2) A községi végrehajtóbizottság elnöke az első jelentést - községi összesítésben - szeptember 1-én, a következő jelentéseket szeptember 11-én, 21-én és október 1-én küldi meg a járási mezőgazdasági osztály vezetőjének.

(3) A járási mezőgazdasági osztály a községi jelentések alapján községi bontásban, járási összesítéssel szeptember 4-én, 14-én, 24-én és október 4-én köteles jelentést tenni a megyei mezőgazdasági osztály vezetőjének.

(4) A megyei mezőgazdasági osztály vezetője -a járási jelentés alapján járási bontásban, megyei összesítéssel - szeptember 7-én, 17-én, 27-én és október 7-én köteles jelentést tenni a földművelésügyi minisztériumhoz.

(5) A jelentéseket a jelen rendelet 3. mellékletén közölt minta szerint kell elkészíteni.

Illetékmentesség. Hatálybalépés

26. §

A jelen rendelet alapján előterjesztett beadvány (jegyzőkönyv), továbbá a jelen rendelet alapján létrejött haszonbérleti és kölcsön-szerződésről készült okirat, valamint az azok alapján történt teljesítésről (fizetésről) kiállított nyugta az eljárási, illetve okirati illeték alól, a felajánlott, elhagyott, vagy igénybevett ingatlan visszaadása vagy helyette más tartalékföld adása pedig a vagyonátruházási illeték alól mentes.

27. §

E rendelet hatálybalépésével az állami tartalék-földek - a szőlők és gyümölcsösök kivételével - hasznosítására kiadott minden korábbi rendelkezés hatályát veszti. E rendelet hatálya nem terjed ki a tartalékföldekre létesített és 1953. október 1-ig megszűnő haszonbérletekre.

Hegedüs András s. k.,

földművelésügyi miniszter

1. melléklet az 1/1953. (VIII. 20.) FM rendelethez

2. melléklet az 1/1953. (VIII. 20.) FM rendelethez

3. melléklet az 1/1953. (VIII. 20.) FM rendelethez

A KSH elnöke 7.546/1953. szám alatt engedélyezte