8/1953. (II. 8.) MT rendelet

a gyermektelenek adójáról

Az anyák és gyermekek védelmének fokozása, anyagi és egészségügyi helyzetének megjavítása, a többgyermekes családok támogatása érdekében az állam jelentős anyagi kötelezettségeket vállal. Méltányos, hogy e kötelezettségekben nagyobb arányban vegyenek részt a gyermektelen családok, a nőtlenek és hajadonok, akiket nem terhelnek a gyermek nevelésével kapcsolatos költségek.

Ezért a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa a következőket rendeli:

1. §

Gyermektelenek adóját köteles fizetni a 20. életévéi betöltött az a személy, akinek önálló keresete, vagy jövedelme van és nincsen élő - vérszerinti, vagy örökbefogadott - gyermeke.

2. §

Nem esik az adó alá:

a) az a férfi, aki valamely gyermeket magáénak elismert, vagy akit a bíróság jogerős ítélettel valamely gyermek apjának nyilvánított, illetőleg ily megállapítás nélkül a gyermek tartására kötelezett (1952: 23. tvr. 43. §).

b) az, aki házasságon kívül született gyermekének, avagy unokájának tartását közjegyzői okiratban vállalta,

c) az a férfi, aki az 50., illetőleg az a nő, aki a 45. életévét betöltötte,

d) a munkaviszonyban állónak munkaviszonyon kívül végzett tevékenységéből származó és a 85/1952. (IX. 25.) MT rendelet szerint adóztatott jövedelme.

3. §

Mentesek az adó alól:

1. a Néphadsereg és az Államvédelmi Hatóság zsoldilletményt élvező tagjai, valamint ezek feleségei,

2. a 100 %-os, valamint a 75 %-os hadirokkantak és háborús polgári rokkantak,

3. azok a személyek, akiknek gyermeke a 20. életév betöltése után halt meg,

4. azok a személyek, akik egyetemi (főiskolai) tanulmányokat folytatnak annak az évnek a végéig, amelyben a 24. életévüket betöltötték.

4. §

(1) Az adókötelezettség kezdődik:

a) a 20. életév betöltését követő naptári év első napjával,

b) a gyermektelenség bekövetkezését követő tizenkét hónap elteltével,

c) közjegyzői okiratban vállalt tartás esetében a tartási kötelezettség megszűnését követő hó első napjával.

(2) Megszűnik az adókötelezettség a gyermek születését, illetőleg az örökbefogadás hatálybalépését, továbbá az apaság elismerését vagy bírói jogerős megállapítását, avagy a tartásnak közjegyzői okiratban vállalását követő hónap első napjától. Megszűnik végül az adókötelezettség férfiaknál az 50., nőknél pedig a 45. életév betöltését követő naptári év első napjától.

5. §

Az adó alapja:

a) az 1%-os jövedelemadó fizetésére kötelezetteknél annak az adónak az alapja, valamint a táppénz,

b) a munkaviszonyon kívüliek jövedelemadójának fizetésére kötelezetteknél a jövedelemadó alapjának a pénzügyminiszter által megállapított része,

c) az általános jövedelemadó fizetésére kötelezetteknél az általános jövedelemadó alapja,

d) a termelőszövetkezetek és a III. típusú termelőszövetkezeti csoportok tagjainál a munkaegység szerint járó részesedés,

e) az általános szabályoktól eltérően adóztatott munkaközösségi (továbbiakban: munkaközösség) tagoknál a munkaközösségtől élvezett részesedés.

6. §

Az adó mérve: az adóalap 4 %-a, illetőleg a háztartási alkalmazottaknál havi 15 forint.

7. §

(1) Az adót az 1 %-os jövedelemadóval, illetőleg a munkaviszonyon kívüliek jövedelemadójával együtt kell levonni és befizetni.

(2) A termelőszövetkezet (csoport) tagjaitól, továbbá a munkaközösségi tagoktól, valamint a háztartási alkalmazottaktól járó adót a részesedés, illetőleg a munkabér kifizetésekor kell levonni.

(3) A levont adót

a) a termelőszövetkezeti (csoport) tagok részesedése után a részesedés kifizetését követő hónap 5. napjáig,

b) a munkaközösségi tagoknak a hónap 15. napjáig kifizetett részesedés után a hónap 20. napjáig, a hónap 16. napjától a hónap végéig kifizetett részesedés után a következő hónap 5. napjáig,

c) a háztartási alkalmazottak munkabére után pedig a hónap 15. napjáig

kell befizetni éspedig a termelőszövetkezet (csoport), a munkaközösség székhelye, illetőleg a munkáltató lakóhelye szerint illetékes járási (városi, városi, kerületi) tanács vb. pénzügyi osztályának egyenesadó-beszedési számlájára.

8. §

Állami, valamint társadalombiztosítási szervnél a számfejtőhely vezetője és a számfejtéssel megbízott személy, állami (tanácsi) vállalatnál a vállalat igazgatója és a főkönyvelő, kisipari szövetkezetnél az ügyvezető és a könyvelő, termelőszövetkezetnél (csoportnál) az elnök és a pénztáros, munkaközösségnél az elnök és a pénztáros együttesen, háztartási alkalmazottnál a munkáltató felelős az adó levonásáért és befizetéséért.

9. §

Az általános jövedelemadó fizetésére kötelezettek terhére a gyermektelenek adóját az általános jövedelemadóval együtt az illetékes járási (városi, városi kerületi) tanács vb. pénzügyi osztálya veti ki. A kivetett adóról az adózót az általános jövedelemadóval együtt kell értesíteni.

10. §

(1) A gyermektelenek adójának fizetésére nem köteles személyek (1-3. §) - az alábbi (2) bekezdésben említettek kivételével - ezt a körülményt, a jogalap közlésével, a rendelet hatálybalépésétől számított nyolc napon belül kötelesek bejelenteni az adó levonására kötelezett szervhez (vállalathoz, személyhez). Ha a munkabérhez (részesedéshez, térítéshez, díjhoz) az igény későbbi időpontban következik be, a bejelentést az első kifizetést megelőzően kell megtenni. Abban az esetben pedig, ha az adókötelezettség az előbbiekben említett bejelentést követő időben bármely oknál fogva beáll, az adózó az adókötelezettség beálltát - attól számított nyolc napon belül - bejelenteni köteles. A bejelentés helyességéért a bejelentő büntetőjogilag felelős.

(2) Az általános jövedelemadó fizetésére kötelezettek a gyermektelenek adója alól mentesülésre vonatkozó igényüket az általános jövedelemadó bevallásukban, ha pedig a bevallásukat már benyújtották, avagy annak beadására nem kötelesek, külön kötelesek ezt március hó 31. napjáig - büntetőjogi felelősség mellett - az általános jövedelemadó kivetésére illetékes járási (városi, városi kerületi) tanács vb. pénzügyi osztályához bejelenteni.

(3) Az előző bekezdésekben említett bejelentés késedelmes megtétele esetében csak a késedelmes bejelentést követő hónap első napjától kezdve szabad az adó levonását mellőzni, illetőleg az adót törölni.

11. §

Az adó jogossága és mérve ellen a levonástól, illetőleg a kivetésről szóló értesítés (9. §) kézbesítésétől számított 15 napon belül a megyei (Budapest városi) tanács vb. pénzügyi osztályához lehet fellebbezni.

12. §

Pénzügyi bűncselekményt követ el, aki abból a célból, hogy az adó alól mentesüljön, valótlan bejelentést tesz, valamint az adó levonásáért felelős személy is, ha az adót nem vonja le vagy a levont adót - felhívás ellenére - nyolc napon belül nem fizeti bo.

13. §

Ezt a rendeletet az 1953. évi március hó 1. napjától kezdve kifizetésre kerülő munkabérekre, részesedésekre, térítésekre és díjakra, továbbá az 1953. évi általános jövedelemadó kivetésénél kell elsőízben alkalmazni.

Rákosi Mátyás s. k.,

a Minisztertanács elnöke