1/1954. (II. 25.) KipM rendelet

a kisiparosok ipari tanuló tartásáról

A Minisztertanács felhatalmazása alapján az összes érdekeltekkel egyetértésben a következőket rendelem:

1. §

(1) A kisiparosok az alábbi szakmákban tarthatnak ipari tanulót:

(2) Nem vonatkozik ez a korlátozás azokra a kisiparosokra, akik gyermeküket vagy unokájukat kívánják ipari tanulónak szerződtetni.

Az ipari tanulók szerződtetésének feltételei

2. §

(1) Kisiparoshoz ipari tanulónak felvehető az, aki a 14. életévét betöltötte és a 20. életévét nem töltötte be.

(2) Az 1. § (1) bekezdésében felsorolt iparok közül

fogtechnikus,

hangszerkészítő,

kőműves,

mérlegkészítő,

órás,

ötvös,

rádiójavító és szerelő,

tetőfedő,

villanyszerelő,

víz-, gőz-, központi fűtés szerelő

szakmákban iparos tanulónak csak az szerződtethető, aki igazolni tudja, hogy az általános iskola nyolc osztályát sikeresen elvégezte.

(3) Ipari tanulót foglalkoztathatnak azok az ipariigazolvánnyal rendelkező kisiparosok, akiknek műhelyében az ipari tanuló megfelelő kiképzése biztosítható és testi épsége, valamint egészsége veszélyeztetve nincs.

(4) Nem foglalkoztathat ipari tanulót az a kisiparos, akinél az 1949. évi IV. törvény 9. és 10. §-aiban, valamint ennek végrehajtása tárgyában kiadott 24.200/1949. (III. 12.) IpM számú rendelet 10-13. §-aiban felsorolt valamelyik kizáró ok fennforog.

(5) Kisiparos csak egy ipari tanulót alkalmazhat. Az ipari tanuló az 1953. évi 14. számú törvényerejű rendelet 12. §-ában engedélyezett 3 főnyi alkalmazotti létszámba beleszámít

A tanulószerződés megkötése

3. §

(1) A kisiparos és az ipari tanuló a tanulóviszony megkezdésekor tanulószerződést kötnek. A szerződés magábanfoglalja a kisiparos, valamint az ipari tanuló jogait és kötelességeit.

(2) A szerződéskötés előtt az ipari tanuló köteles orvosi vizsgálaton résztvenni. (Budapesten: az Iparitanulók Egészségvizsgáló Intézeténél, VI. Kertész-u 32, vidéken a legközelebb eső orvosi rendelőintézetben.)

(3) Azokat az ipari tanulókat, akiket kisiparosok ezidőszerint szerződés nélkül foglalkoztatnak, a jelen rendelet megjelenésétől számított 50 napon belül le kell szerződtetni. Ezeknek az ipari tanulóknak az eddig eltöltött tanulóidejét az illetékes tanács igazolása alapján a járási (városi, kerületi) tanács v. b. ipari osztálya (csoportja) a szerződés megkötésekor a jelen rendelet szerinti tanulóidőbe köteles beszámítani.

(4) A tanulószerződést július 1. és szeptember 15. napja között lehet megkötni. Nem vonatkozik ez a rendelkezés azokra a szerződésekre, amelyeket az érdekelt felek a jelen rendelet megjelenésétől számított 60 napon belül kötnek.

(5) A kisiparos és a kisipari tanuló jogaira és kötelességeire vonatkozólag az 1949. évi IV. törvény 18-29. §-ait - a hatályon kívül helyezett 19. és 22. § kivételével - míg a tanulószerződésnek mind a kisiparos, mind a tanuló részéről való felbontása tekintetében az 1949. évi IV. törvény 32-38. és a 24.200/1949. (III. 12.) IpM számú rendelet 28-31. §-ait kell megfelelően alkalmazni.

4. §

(1) A tanulószerződést a kisiparos műhelye szerint illetékes járási (városi, kerületi) tanács v. b. ipari osztályainál (csoportjainál) írásban kell megkötni.

(2) A kisiparosok ipari tanuló foglalkoztatásának kérdésében az 1953. évi 14. számú törvényerejű rendelet 20. §-a értelmében a KIOSZ Megyei Titkárságának véleményét ki kell kérni. Kétség esetében a járási (városi, kerületi) tanács végrehajtó bizottság ipari osztálya (csoportja) a KIOSZ Megyei Titkárságának meghallgatása után állapítja meg azt, hogy valamely kisipari műhely ipari tanulóképzésre alkalmas-e.

(3) A kisiparos tanulószerződés mintája azonos a helyi ipari vállalatok és kisipari szövetkezetek tanulóinak szerződésével. A minta alapján a szerződést 4 példányban kell elkészíteni, 1 példány a járási tanács v. b. ipari csoportjánál marad, 1 példányt a kisiparosnak, 1 példányt pedig az ipari tanulónak, illetve törvényes képviselőjének kell kiadni, 1 példányt pedig a megyei tanács v. b. ipari osztályához kell megküldeni. Az ipari osztály a kisiparosoknál szerződtetett ipari tanulókat ugyanúgy nyilvántartásba veszi, mint a helyi ipari vállalatoknál és kisipari termelőszövetkezeteknél alkalmazott ipari tanulókat.

A tanulóviszony tartama

5. §

(1) A kisipari tanulók tanulóidejére a 10/1950. (I. 8.) MT számú rendelet I. mellékletében felsorolt tanulóidőket kell alkalmazni az időközben megjelent módosításokkal és azzal az eltéréssel, hogy az órástanuló tanulóideje 2 1/2 év.

(2) Azokban a szakmákban, ahol az MTH is képez tanulókat, a tanulóidő az MTH által az illető szakmára megállapított tanulóidővel azonos.

(3) Az 1. § (1) bekezdésében felsorolt szakmák mellett zárójelben lévő számok a fentiek szerint jelenleg érvényben lévő tanulóidőt jelzik.

(4) Amennyiben egyes szakmáknál az MTH a tanulóidőt felemeli, ez abban a szakmában a kisipari tanulókópzés idejére is vonatkozik.

A szakmunkás vizsga

6. §

(1) Azokat az ipari tanulókat, akik tanulóidejüket eltöltötték, szakmunkás vizsgára kell bocsátani.

(2) A kisipari tanulók vizsgáztatására minden megyében vizsgabizottságot kell alakítani. A vizsgabizottság elnökét és a bizottság tagjait a megyei tanács v. b. elnöke nevezi ki. A vizsgabizottság elnökéül a megyei tanács v. b. ipari osztályának vezetőjét vagy az osztályvezető által megbízott dolgozóját kell kinevezni. A vizsgabizottság tagjai:

a) két szakember, akik közül az egyik helyi ipari vállalat, vagy kisipari szövetkezet dolgozója, a másik pedig kisiparos,

b) a KIOSZ Megyei Titkárságának képviselője,

c) az iskolai oktatást irányító illetékes szaktanár.

(3) A vizsgabizottságot a jelen rendelet megjelenésétől számított 30 napon belül ki kell nevezni.

Amennyiben a helyi ipari vállalatok, illetve kisipari szövetkezetek ipari tanulóinak szakmunkás-vizsgáztatására a megyei tanács ipari osztálya közreműködésével a vizsgabizottság már megalakult, a kisiparosoknál szerződtetett ipari tanulóik vizsgáztatását is az a bizottság végzi. Ilyen esetekben a bizottságba jelen § (2) bekezdésének a) és b) pontjaiban említett személyeket is be kell vonni.

(4) A megyei tanács v. b. ipari osztálya a jelen rendelet megjelenésétől számított 6 hónapon belül szakmunkás vizsgára bocsáthatja azt a 18 éven felüli személyt, aki bár tanulószerződéssel szerződtetve nem volt, de munkaadói bizonyítvánnyal legalább 3 évi szakbavágó gyakorlatot igazol.

(5) A vizsgabizottság tagjainak a vizsgán töltött idejét a munkaidejükbe be kell számítani, munkájukért külön díjazás nem jár.

7. §

A szakmunkásvizsga gyakorlati részének letételére a megyei tanács v. b. ipari osztályának vezetője helyi ipari vállalat, vagy kisipari szövetkezet arra alkalmas műhelyét köteles kijelölni.

8. §

(1) A kisiparosoknál szerződtetett ipari tanulók elméleti oktatásának, valamint a szakmunkás vizsgának elméleti és gyakorlati anyagáról a Könnyűipari Minisztérium Oktatási Igazgatósága külön intézkedik.

(2) Azokban a szakmákban, amelyekben az MTH is képez tanulókat, a szakmunkás vizsgák elméleti és gyakorlati anyagát az MTH elnökével egyetértésben kell meghatározni.

9. §

(1) A vizsga eredményes letétele után a kisipari tanulóknak szakmunkás bizonyítványt kell kiállítani.

(2) Ha az ipari tanuló a vizsgán nem felel meg, a bizottság a vizsga megismétlésére utasítja. Újabb szakmunkás vizsgára csak a megkísérelt vizsga időpontjától számított 3 hónap eltelte után lehet jelentkezni.

10. §

A kisiparosnál szerződtetett ipari tanulók bérezésére és szabadságidejére a helyi ipari vállalatoknál, illetve kisipari szövetkezeteknél foglalkoztatott ipari tanulókra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

11. §

(1) A kisiparosok ipari tanulóinak elméleti képzéséről a helyi adottságoknak megfelelően az illetékes megyei (budapesti városi) tanács végrehajtóbizottság oktatási osztálya gondoskodik.

(2) A kisipari tanulókat az utazásnál (villamos, autóbusz, vasút) ugyanolyan kedvezményes jegyek illetik meg, mint a helyi ipari vállalatnál, illetve kisipari szövetkezeteknél foglalkoztatott ipari tanulókat.

12. §

(1) A járási (városi, kerületi) tanácsok végrehajtóbizottság ipari osztályainak (csoportjainak), valamint a KIOSZ illetékes szerveinek feladata a kisipari tanulóképzésnek főleg a műiparokban és falusi viszonylatban való elősegítése.

(2) Az ipari tanulót szerződtető kisiparost a következő kedvezmények illetik meg:

a) az ipari tanulót foglalkoztató kisiparost a jövedelemadó kialakítása szempontjából úgy kell tekinteni, mint az alkalmazottat nem foglalkoztató kisiparost. Amennyiben a kisiparosnak más alkalmazottja is van, úgy az ipari tanuló a jövedelemadó alakítása szempontjából nem tekinthető alkalmazottnak;

b) az ipari tanulónak kifizetett bér után a társadalombiztosítási járulék 12%;

c) azt a műipart (műbútorasztalos, műlakatos stb.) gyakorló kisiparost, valamint a falusi kisiparost, aki ipari tanulót alkalmaz, az anyagjuttatásnál és elosztásnál előnyben kell részesíteni. A kedvezmény mértékét a helyi viszonyok és az anyagféleségek figyelembevételével a KIOSZ Megyei Titkársága állapítja meg.

Kiss Árpád s. k.,

könnyűipari miniszter