4/1954. (XI. 4.) VKGM rendelet

az állami tulajdonban levő kisebb házingatlanok és üres beltelkek (házhelyek) értékesítésének szabályozásáról

Az állami tulajdonban levő kisebb házingatlanok és üres beltelkek (házhelyek) értékesítésének szabályozásáról kiadott 47/1954. (VIII. 1.) MT számú rendelet 4. §-ának (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján, a rendelet végrehajtásaképpen, a pénzügyminiszterrel és a földművelésügyi miniszterrel egyetértésben, az alábbiakat rendelem.

Általános feltételek

1. §

(1) A városok és községek bel- és külterületén fekvő állami tulajdonban álló, legfeljebb hat lakószobáig terjedő nagyságú, bérbeadás útján hasznosított házingatlanok - függetlenül attól, hogy milyen rendelkezés alapján kerültek az állam tulajdonába - elidegeníthetők.

(2) Ha az ingatlan és a hozzátartozó telek értéke az 50.000 forintot, az üres beltelek értéke pedig a 20.000 forintot nem haladja meg, az elidegenítés tekintetében a megyei (a megyei jogú városi) tanács végrehajtóbizottságának város- és községgazdálkodási osztálya, Budapesten a Budapesti Lakásgazdálkodási Igazgatóság dönt.

(3) Az 50.000 forinton felüli értékű ingatlanok és a 20.000 forinton felüli értékű beltelkek elidegenítése tekintetében, az 540.720/7/1954. számú minisztertanácsi határozat 6. pontja alapján, a megyei (fővárosi, a megyei jogú városi) tanács végréhajtóbizottsága rendszeres ülése során véglegesen határoz.

Vételi ajánlat

2. §

(1) Az ingatlan vételére az ajánlatot az ingatlan fekvése szerint illetékes községi (városi, városi kerületi) tanács végrehajtóbizottságánál kell benyújtani. Az ajánlatban meg kell jelölni a felajánlott vételárat és a vételi ajánlathoz az ingatlankezelő szerv igazolását is csatolni kell.

(2) Az ingatlankezelő szerv az ingatlanra, a bérleményre és a bérlőre vonatkozó főbb adatokat köteles igazolni.

(3) A területileg illetékes végrehajtóbizottság város- és községgazdálkodási szerve a benyújtott ajánlatot és igazolást felülvizsgálja és véleményes javaslatával ellátva, - a beérkezéstől számított nyolc napon belül - a megyei (a megyei jogú városi) tanács végrehajtóbizottságához (a Budapesti Lakásgazdálkodási Igazgatósághoz) felterjeszti.

(4) A javaslatban utalni kell a vevő (az ajánlatot benyújtó) anyagi körülményeire és javaslatot kell tenni az eladási árra vonatkozóan.

(5) Az eladási ár összegét értékelési bizottság állapítja meg.

(6) Az értékelési bizottság tagjai: a területileg illetékes tanács végrehajtóbizottsága város- és községgazdálkodási szervének egy kiküldöttje (vagy a végrehajtóbizottság egy megbízottja), a területileg illetékes ingatlankezelő szerv és a megye székhelyén működő ingatlankezelő, vagy községgazdálkodási vállalat ingatlanközvetítő részlege (Budapesten a Fővárosi Ingatlanközvetítő Vállalat) állandó vagy időszakos kirendeltségének egy dolgozója.

(7) Az értékelési bizottság a helyszíni eljárásról és az értékelésről jegyzőkönyvet köteles készíteni. A jegyzőkönyvet a vételi ajánlathoz kell mellékelni.

A vételár kiegyenlítésére vonatkozó szabályok

3. §

(1) Ha a vevő az ingatlan vételárát az adásvételi szerződés aláírásakor megfizeti, a vételárat 10%-kal lehet csökkenteni.

(2) Ha a vevő a vételárat az adás-vételi szerződés megkötésekor megfizetni nem tudja, részére egytől öt évig terjedő törlesztési kedvezményt lehet engedélyezni.

(3) Törlesztési kedvezmény engedélyezése esetén is köteles azonban a vevő az ingatlan vételárának 25%-át a szerződés aláírásakor készpénzben megfizetni.

(4) A törlesztési kedvezmény alá vont összeg kamatmentes. Az esedékességi időpontban ki nem egyenlített részlethátralék után azonban havi egy százalékos kamatot kell számítani. Az esedékességi időpontokat általában a lakbérfizetésre előírt időpontokra kell megállapítani.

4. §

(1) Ha a vevő a vételárat az adás-vételi szerződés aláírásakor teljes összegben megfizette, részére a tulajdonjogot azonnal be kell kebeleztetni.

(2) Ha a vevő a vételárat részletekben törleszti és a vételár 50%-át kifizette, a tulajdonjogot részére be kell kebeleztetni. Ebben az esetben a hátralékos összeg erejéig a jelzálogjogot is be kell kebeleztetni.

(3) Az elidegenítéssel kapcsolatos telekkönyvi eljárás lefolytatására az illetékes járásbíróságot, mint telekkönyvi hatóságot, a megyei (megyei jogú városi) tanács végrehajtóbizottságának város- és községgazdálkodási osztálya, Budapesten a Budapesti Lakásgazdálkodási Igazgatóság keresi meg.

5. §

(1) Az állam tulajdonában álló ingatlanok elidegenítéséből befolyt vételárat az Országos Takarékpénztár csekkszámlájára kell befizetni.

(2) Az adás-vételi szerződés egy példányát nyilvántartásbavétel és a törlesztőszolgálat előjegyzése végett az Országos Takarékpénztárnak meg kell küldeni.

(3) Az Országos Takarékpénztár mindenegyes vevőről külön nyilvántartást vezet és gondoskodik arról, hogy a szerződésben előírt törlesztésnek a vevő eleget tegyen.

(4) Az Országos Takarékpénztár a befolyt vételárak után az ingatlan fekvése szerint illetékes tanács végrehajtóbizottságának 3%-os részesedést köteles átutalni. A részesedés az állami lakóházak, vagy egyéb állami épületek folyó javítási és felújítási munkáira használható fel.

(5) Az Országos Takarékpénztár az illetékes tanács végrehajtóbizottságát megillető részesedést negyedévenként utalja át.

(6) A megye székhelyén működő ingatlankezelő vállalat ingatlanközvetítő részlege (a Fővárosi Ingatlanközvetítő Vállalat) az állami ingatlanok értékeléséért és közvetítéséért 35 forint díjat számíthat fel a vevő terhére.

Elidegenítés mezőgazdasági és kisipari termelőszövetkezetek részére

6. §

(1) Mezőgazdasági termelőszövetkezetek részére - az általuk kizárólag gazdasági célra használt vagy ilyen célra szükséges - kisebb házingatlanok tartós és ingyenes használatra adhatók át.

(2) Az (1) bekezdés alapján átadott ingatlanok a mezőgazdasági termelőszövetkezet közös vagyonához tartoznak. A termelőszövetkezet a tartós használatra átengedett házingatlant, vagy házingatlanokat köteles nyilvántartani.

(3) A mezőgazdasági termelőszövetkezet a tartós használatra átengedett ingatlant el nem idegenítheti, meg nem terhelheti és bérbeadás útján nem hasznosíthatja. Az ilyen ingatlant mezőgazdasági termelőszövetkezeti tagnak egyéni használatra semmilyen címen átengedni nem lehet.

(4) A mezőgazdasági termelőszövetkezet a tartós használatra átadott ingatlan állagának felújításáról és folyó karbantartásáról saját költségén tartozik gondoskodni. A használatbaadás időpontjától kezdődően sajátjából köteles az esetleges köztartozásokat és közüzemi díjakat fizetni. Ha a termelőszövetkezet a részére átadott ingatlant korábban is használta, a korábbi használat után hátralékos bért csak az ugyanerre az időszakra esedékes köztartozások és közüzemi díjak erejéig köteles megfizetni.

(5) Ha mezőgazdasági termelőszövetkezet más termelőszövetkezetbe, illetve termelőszövetkezeti csoportba olvad be, vagy ha ilyennel egyesül, a részére tartós és ingyenes használatra átengedett házingatlanok az új termelőszövetkezet használatába kerülnek. Ha a mezőgazdasági termelőszövetkezet feloszlik, a tartós használatra átengedett házingatlanok tekintetében a megyei (megyei jogú városi) tanács végrehajtóbizottságának város- és községgazdálkodási osztálya (a Budapesti Lakásgazdálkodási Igazgatóság) a korábbi intézkedéstől (tartós használatra történt átadástól) függetlenül, új határozatban intézkedik.

(6) Az ingatlanoknak a mezőgazdasági termelőszövetkezetek részére való átengedése kérdésében a jelen rendelet 1. §-ában megjelölt szerv dönt.

7. §

Ha a bérbeadás útján hasznosított állami ingatlan elidegenítését kisipari szövetkezet kéri, az elidegenítés tekintetében a jelen rendeletben szabályozott módon kell eljárni, azzal az eltéréssel azonban, hogy a kisipari szövetkezet az elidegenített ingatlan vételárát olyan törlesztési feltételekkel fizetheti, hogy az évenként fizetendő részletösszeg az évi bérleti díj címén fizetett összegnél kevesebb nem lehet.

Üres beltelkek (be nem épített házhelyek) elidegenítése

8. §

(1) Üres beltelket (be nem épített házhelyet) csak magánerőből történő lakóház építése céljára lehet elidegeníteni. Erre vonatkozóan az 1/1954. (II. 28.) VKGM számú együttes rendelet rendelkezései az irányadók.

(2) A magánerőből történő lakóházépítkezés előmozdítása érdekében az állami tulajdonban lévő házingatlanokhoz csatlakozó nagyobb kiterjedésű beltelkeket (kerteket, udvarokat) házhelyjuttatás céljából meg lehet osztani.

(3) A megosztásnál figyelembe kell venni a város- (község-) rendezési szabályokat és szempontokat, és figyelemmel kell lenni arra, hogy a megosztás folytán keletkezett házhelyek általában 150-400 négyszögöl nagyságúak legyenek. Figyelni kell továbbá arra is, hogy a megosztás folytán keletkező házhelyeket külön bejárattal lehessen közterületről megközelíteni.

(4) A megosztásra vonatkozó javaslatot a területileg illetékes városi (községi, fővárosi és városi kerületi) tanács végrehajtóbizottságának város- és községgazdálkodási szerve készíti el és terjeszti jóváhagyásra a megyei (megyei jogú városi) tanács végrehajtóbizottsága város- és községgazdálkodási osztálya, Budapesten a fővárosi tanács végrehajtóbizottsága városrendezési és építészeti osztálya elé.

(5) A megosztási terveket a megyei (megyei jogú városi) tanács végrehajtóbizottsága város- és községgazdálkodási osztálya (Budapesten a városrendezési és építészeti osztály) felülvizsgálja, és ha a megosztás az építésügyi szabályzatoknak megfelel, - a tervet jóváhagyja. A jóváhagyott tervek alapján a házhelyek elidegenítését illetően [1/1954. (II. 28.) VKGM számú együttes rendelet] a területileg illetékes tanács végrehajtóbizottsága intézkedik.

(6) Ha a községnek város- és községgazdálkodási szerve nincs, a megosztási javaslatot és tervet a községi tanács végrehajtóbizottságának megkeresésére az illetékes járási tanács végrehajtóbizottságának város- és községgazdálkodási szerve készíti el.

Öröklakások és résztulajdoni hányadok elidegenítése

9. §

(1) Az 1924. évi XII. törvényben meghatározott társasháztulajdonokból állami tulajdonba került, önálló telekkönyvi betétet (albetétet) képező helyiségek (öröklakások, öröküzlethelyiségek) elidegenítésére a jelen rendeletben előírt szabályokat kell alkalmazni.

(2) A társasházakban lévő öröklakások csak abban az esetben idegeníthetők el, ha az állam tulajdoni érdekeltsége az 50%-ot nem éri el.

(3) Ha a legfeljebb hat szobáig terjedő házingatlanban az állam résztulajdoni hányad címén érdekelt, az állam résztulajdoni hányada az ingatlan személyi tulajdonosa, vagy tulajdonosai részére eladható.

Vegyes rendelkezések

10. §

Az ingatlanok elidegenítése illetékmentes, tehát azokat a vevők illetékmentesen vehetik meg.

11. §

Az 1952. évi 4. számú törvényerejű rendelet végrehajtása során állami tulajdonba vett házingatlanok (ideértve az öröklakásokat is) elidegenítése előtt az illetékes tanács végrehajtóbizottsága város- és községgazdálkodási szerve az esetleges felülvizsgálat ügyében a megyei (megyei jogú városi, fővárosi, járási) tanács végrehajtóbizottságát megkeresni tartozik.

12. §

(1) Az állami tulajdonban álló, bérbeadás útján hasznosított és a jelen rendeletben szabályozott módon elidegeníthető ingatlanok eladásánál az ingatlanban lakó bérlőket kell elsősorban figyelembe venni.

(2) Nem idegeníthető el állami tulajdonban álló ingatlan olyan személyek részére, akik az egyes házingatlanok állami tulajdonbavételéről rendelkező 1952. évi 4. számú törvényerejű rendelet 7. §-ának hatálya alá tartoznak, továbbá a törvényerejű rendelet végrehajtása tárgyában kiadott 14/1952. (II. 17.) MT számú rendelet 8. §-ának e) pontjában felsorolt személyek.

13. §

(1) Ha a vevő (a vételi ajánlatot tevő személy) nem lakik az elidegeníteni kért ingatlanban, a beköltözést feltételként kikötni nem lehet és a hatóság ilyen jogot az adás-vétellel kapcsolatban a vevő részére nem biztosíthat. Az elidegenített ingatlanban való beköltözésre a fennálló rendelkezések az irányadók.

(2) Az elidegenített (megvásárolt) ingatlan tulajdonosa házadókedvezményben a vétel címén nem részesíthető.

(3) Az elidegenítés folytán személyi tulajdonba került ingatlanok közületi elhelyezési igénybevétel alól mentesek. A lakásügyi rendelkezések az ilyen ingatlanokra a fennálló rendelkezések korlátai között érvényesek.

Átmeneti rendelkezések

14. §

(1) Jelen rendelet kihirdetése napján lép hatályba.

(2) Hatálybalépésével a bérbeadás útján hasznosított ingatlanokra a 6.231-8/1951. (IV. 24.) I. e. PM számú rendeletben előírt rendelkezések hatályukat vesztik. A jelen rendelet nem érinti a lakásgazdálkodásra vonatkozó és a jelen rendeletben nem szabályozott jogkört és eljárást.

Szabó János s. k.,

város- és községgazdálkodási miniszter