13/1955. (VII. 14.) FM rendelet

a mezőgazdasági termelőszövetkezetek segéd- és feldolgozó üzemi tevékenységéről

A mezőgazdasági termelőszövetkezetek segéd- és feldolgozó üzemi tevékenységének szabályozásáról szóló 39/1954. (VII. 15.) MT rendelet (továbbiakban: R.) 9. §-a alapján az Országos Tervhivatal elnökével, a pénzügy, a könnyűipari, az élelmiszeripari, az építésügyi és a begyűjtési miniszterrel egyetértésben az alábbiakat rendelem.

1. § (1) Mezőgazdasági termelőszövetkezet a R. alapján a mellékletben felsorolt olyan segéd- és feldolgozó üzemeket létesíthet, amelyek a mezőgazdasági üzemágakat szervesen kiegészítik, elsősorban a termelőszövetkezet saját gazdasága szükségleteinek kielégítésére szolgálnak és amelyekben a termelőszövetkezet - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - saját mezőgazdasági termelvényeit dolgozza fel.

(2) A mezőgazdasági termelőszövetkezet jogosult az építési anyag előállításához szükséges alapanyag (kavics, kő, agyag, homok, mészkő, nád stb.) kitermelésére, a kiutalt félkészáru felhasználására, valamint a vámdarálás és pálinkafőzés végzése során más termelők, továbbá a közgyűlés határozata alapján - a hízott sertés kivételével - a tagok háztáji gazdasága termelvényeinek a feldolgozására.

2. § (1) Mezőgazdasági termelőszövetkezet segéd- és feldolgozó üzemet csak akkor létesíthet, ha annak üzemeltetése a mezőgazdasági termelés körébe tartozó főfeladatok (növénytermelés, állattenyésztés stb.) teljesítését nem veszélyezteti. (2) Nem létesíthet feldolgozó üzemet - a vámdarálás kivételével - az a termelőszövetkezet, amelynek a feldolgozásra kerülő terményekből és termékekből beadási hátraléka van, illetőleg nem tett eleget szerződés alapján fennálló áruátadási kötelezettségének.

(3) Mezőgazdasági termelőszövetkezet segéd- és feldolgozó üzemi tevékenységet - egyes, a helyi körülmények által indokolt kivételektől eltekintve - csak abban a községben (városban) folytathat, ahol gazdálkodik.

3. § (1) A mezőgazdasági termelőszövetkezet - a házépítkezés kivételével - köteles a segéd- vagy feldolgozó üzem létesítésére irányuló szándékát a járási (városi) tanács végrehajtóbizottsága mezőgazdasági osztályának (továbbiakban: járási mezőgazdasági osztály) előzetesen bejelenteni.

(2) A járási mezőgazdasági osztály a bejelentés alapján, annak beérkezésétől számított nyolc napon belül, a helyszínen megvizsgálja, hogy a segéd-, illetve feldolgozó üzemi tevékenység előfeltételei megvannak-e és gazdaságilag indokolt-e az üzem létesítése.

4. § (1) A járási mezőgazdasági osztály a helyszíni vizsgálat alapján - szükség esetén a járási tanács végrehajtóbizottsága illetékes szakigazgatási szerve, illetve a megyei tanács végrehajtóbizottsága élelmiszeripari osztálya köteles a bejelentéstől számított 15 napon belül véleményének kikérése után - a termelőszövetkezetet írásban értesíteni arról, hogy van-e kifogása a segéd- vagy feldolgozó üzem létesítése ellen. A mezőgazdasági osztály a segéd- és feldolgozó üzem létesítését csak akkor kifogásolhatja, ha a szándékolt tevékenység a R. 3-4. §-ában megszabott kereteket meghaladja, vagy a tevékenység folytatásának a R. szerint szükséges előfeltételei hiányoznak. Ha a mezőgazdasági osztály a 15 napos határidőn belül kifogást nem tesz, a termelőszövetkezet jogosult az üzemi tevékenységet megkezdeni.

(2) Amennyiben a termelőszövetkezet a segéd- vagy feldolgozó üzemi tevékenységet a vele szabályszerű időben közölt kifogás ellenére megkezdi, a járási mezőgazdasági osztály javaslatot tesz a járási tanács végrehajtóbizottságának a jelen rendelet 12. §-a értelmében az üzem működésének felfüggesztése iránt.

(3) A járási mezőgazdasági osztály - amennyiben a segéd-, illetve feldolgozó üzemi tevékenység megkezdése ellen nem emel kifogást -, köteles az üzem létesítéséről a járási tanács végrehajtóbizottsága ipari, illetve a megyei tanács végrehajtóbizottsága élelmiszeripari osztályát, továbbá a járási tanács végrehajtóbizottsága pénzügyi osztályát és a járási begyűjtési hivatalt haladéktalanul értesíteni.

(4) A járási, illetve megyei tanács végrehajtóbizottságának az előbbi bekezdés szerint értesített osztályai kötelesek a termelőszövetkezetet tájékoztatni a segéd-, illetve feldolgozó üzemi tevékenység gyakorlásával kapcsolatos közegészségügyi, köz- és tűzrendészeti, munkavédelmi követelményekről, valamint adó- és iparügyi szabályokról, továbbá arról, hogy a termelőszövetkezet az üzemi tevékenység ellenőrzése és az ezzel kapcsolatos pénzügyi rendelkezések végrehajtása érdekében milyen nyilvántartásokat tartozik vezetni.

5. § (1) A segéd- és [eldolgozó üzemben a mezőgazdasági termelőszövetkezet idegen munkaerőt (szakembert) a R. 2. §-a (3) bekezdése értelmében csak kivételes esetben, a járási mezőgazdasági osztály, illetve megyei mezőgazdasági igazgatóság engedélyével alkalmazhat. Az engedélyező szerv köteles megvizsgálni, hogy szakember alkalmazására szükség van-e, továbbá megakadályozni, hogy volt kizsákmányolók, spekulánsok vagy más ellenséges elemek ilymódon a termelőszövetkezet alkalmazásába kerülhessenek. Csak olyan személy alkalmazására lehet engedélyt adni, aki a termelőszövetkezetbe tagként is felvehető.

(2) Az alkalmazott szakemberek bérezésére R. 2. §-ának (3) bekezdésében foglalt rendelkezés irányadó. Olyan megállapodás, amely az üzemi tevékenységből származó jövedelem (forgalom) bizonyos hányadát kívánja, akár az alkalmazott, akár termelőszövetkezeti tag részére biztosítani, érvénytelen még abban az esetben is, ha az alkalmazott, illetve a tag üzemi berendezéseket, vagy felszerelést bocsát a termelőszövetkezet rendelkezésére.

6. § (1) Ha a mezőgazdasági termelőszövetkezet gazdálkodásának kisebb arányánál fogva segéd-, illetve feldolgozó üzem létesítéséhez egymaga nem rendelkezik a szükséges előfeltételekkel és anyagi erővel, a községben lévő vagy szomszédos mezőgazdasági termelőszövetkezetekkel együttesen is létesíthet segéd-, illetve feldolgozó üzemet.

(2) Közös üzemet (üzemeket) létesítő termelőszövetkezetek az üzem létesítéséhez szükséges forgóeszközökkel történt hozzájárulásuk alapján egymás közötti megállapodásban határozzák meg a bevételekben és kiadásokban való részesedésük arányát, valamint pénzeszközeik kezelését. A pénzkezelésre vonatkozó megállapodás egy példányát a pénzkezelést végző termelőszövetkezet szerint illetékes MNB fiókhoz kell megküldeni. A pénzkezelés lebonyolításának részletkérdéseit a bankfiók és a termelőszövetkezet külön megállapodásban szabályozzák. A működés megkezdését követően teljesített kiadásokat, illetve befolyt bevételeket és a beruházásokat a megállapított részesedési arányban kell viselni és elszámolni.

(3) A közös üzembe bevitt épületeket és felszerelési tárgyakat továbbra is annak a termelőszövetkezetnek az állóeszköz leltárában kell nyilvántartani, amelynek tulajdonában állanak.

(4) Az anyagkiutalásokat a legmagasabb részarányú termelőszövetkezetnek kell igényelnie.

(5) A közös üzemet fenntartó termelőszövetkezetek az előállított árut lehetőleg közösen - a magasabb részarányú termelőszövetkezet számláján - esetleg külön-külön, az előállított áru részarány szerinti természetbeni elosztásával értékesíthetik.

(6) A közös üzemben dolgozó termelőszövetkezeti tagok munkáját is munkaegységben kell értékelni és a munkaegységre eső részesedést a megállapodást létesítő termelőszövetkezetek munkaegységértékének átlagában kell elszámolni.

7. § (1) Mezőgazdasági termelőszövetkezet háziipari tevékenységet - akár önállóan, akár a helyi háziipari szövetkezettel kötött megállapodás alapján - bejelentési kötelezettség nélkül folytathat. A háziipari szövetkezettel kötött megállapodás kizárólag a háziipari termék szállítására vagy értékesítésére vonatkozhat.

(2) A mezőgazdasági termelőszövetkezet a háziipar kereteit meghaladó, nagyobb gépi berendezéssel háziipari tevékenységet nem folytathat. Azt, hogy a háziipari tevékenység adott esetben meghaladja-e a háziipar kereteit, a járási tanács végrehajtóbizottsága ipari osztályának előterjesztése alapján a megyei tanács végrehajtóbizottsága dönti el (R. 5. §).

8. § (1) A mezőgazdasági termelőszövetkezet segéd-és feldolgozó üzemében, valamint a háziipari tevékenység körében előállított és saját, valamint a tagság szükségletének kielégítésén felül bármely más módon értékesített cikkek után a kisipari, illetőleg a háziipari szövetkezetekre érvényes adókulcsok szerint köteles forgalmiadót fizetni.

(2) Forgalmiadómentes a tejfeldolgozó üzemben előállított termékek (tejszín, túró, vaj, sajt stb.) értékesítése, valamint az olyan termékek és cikkek forgalombahozatala, amelyeknek előállításával a termelőszövetkezet - mint őstermelő - a háztartás kereteit meg nem haladó berendezésekkel foglalkozik. Eszerint nem forgalmiadóköteles a gyümölcs- és zöldségfélék savanyítása, az aszalás, valamint a száraztésztafélék előállítása sem, abban az esetben, ha azt a termelőszövetkezet kisebb arányokban, nem erőgépmeghajtású eszközökkel és berendezésekkel végzi. Ebben az esetben is forgalmiadóköteles azonban az árucikk, ha a termelőszövetkezet az árut kiszerelve (csomagolva, címkézve) hozza forgalomba.

(3) A forgalmiadó fizetési kötelezettséggel kapcsolatos vitás kérdésekben a megyei tanács végrehajtóbizottságának pénzügyi osztálya dönt.

(4) A forgalmiadóköteles cikkek után forgalmiadót a forgalmiadó bevallására és megfizetésére kiadott rendelkezések szerint kell leróni.

9. § A mezőgazdasági termelőszövetkezet műhelyében a R. 3. §-a (2) bekezdése alapján, a községi tanács végrehajtóbizottságának engedélyével végzett javító és szolgáltató munkák díjának megállapításánál a kisipari termelőszövetkezetekre érvényes díjtéleleket kell irányadónak tekinteni.

10. § (1) A mezőgazdasági termelőszövetkezet kizárólag a saját gazdaságából, továbbá - a hasított sertés, nyers sertéshús és zsírszalonna kivételével - a tagok háztáji gazdaságából származó állati termékeket dolgozhatja fel, illetve értékesítheti a forgalombahozatalra irányadó szabályok megtartásával, ha azokból esedékes beadási és szerződéses kötelezettségének eleget tett. Marha-, borjú-és juhhúst a termelőszövetkezet szabadpiacon nem értékesíthet.

(2) A tagok háztáji gazdaságából átvett terményeket és termékeket az üzemi feldolgozás szempontjából a termelőszövetkezet közös termelvényeinek kell tekinteni. Az átvett terményekért és termékekért a termelőszövetkezet a tagok részére az állami szabadfelvásárlási árnak megfelelő vételárat tartozik fizetni.

11. § Az I. és II. típusú termelőszövetkezeti csoportok segéd- és feldolgozó üzemet nem létesíthetnek, háziipari tevékenységet azonban a mezőgazdasági termelőszövetkezetekre irányadó feltételek mellett folytathatnak.

12. § (1) A járási tanács végrehajtóbizottsága a járási begyűjtési hivatalnak a községi begyűjtési megbízott javaslata alapján előterjesztett kérelmére a mezőgazdasági termelőszövetkezet feldolgozó üzemi tevékenységét abban az esetben is felfüggesztheti, ha a termelőszövetkezet a feldolgozásra kerülő terményből vagy termékből ütemezés szerint esedékes beadási kötelezettségének nem tett eleget.

(2) Amennyiben a mezőgazdasági termelőszövetkezet a segéd- vagy feldolgozó üzem működésére vonatkozó rendelkezéseket nem tartja meg, a járási tanács végrehajtóbizottsága az üzem működését a R. 6. §-ának (3) bekezdése alapján mindaddig felfüggesztheti, amig a termelőszövetkezet az előirt követelményeket nem teljesíti, a hiányokat nem pótolja, illetőleg a jogellenes állapotot meg nem szünteti

13. § (1) A termelőszövetkezetek megszilárdítása, a termelőszövetkezeti közös vagyon gyarapítása és védelme érdekében a megyei mezőgazdasági igazgatóságok, a járási mezőgazdasági osztályok és a gépállomások - elsősorban termelőszövetkezeti mezőgazdászaik útján - gondoskodjanak arról, hogy a termelőszövetkezetek a jelen rendelet rendelkezéseit megismerjék; fokozott gonddal ellenőrizzék, hogy a mezőgazdasági termelőszövetkezetek segéd- és feldolgozó üzemi tevékenysége ne lépje túl a R.-ben meghatározott kereteket és erélyesen lépjenek fel ezen a téren tapasztalt mindennemű szabálytalanság vagy mulasztás esetén. Az ellenőrzés során vizsgálják felül a jelen rendelet hatálybalépése előtt létesített segéd- és feldolgozó üzemeket, szükség esetén a jelen rendelet 12. §-a értelmében légyenek javaslatot az üzem működésének felfüggesztésére, az olyan - legtöbb esetben az alapszabály szerint tagként fel sem vehető - személyek ellen pedig, akik a fennálló rendelkezések kijátszásával a termelőszövetkezet nevében leplezetten meg nem engedett ipari tevékenységet folytatnak, az 1955. évi 14. törvényerejű rendelet 21. §-ába ütköző bűntett miatt tegyenek az illetékes ügyészségnél feljelentést.

(2) A termelőszövetkezetek segéd-, és feldolgozó üzemi tevékenységével kapcsolatos általános érvényű rendszabályok és követelmények betartását az egyes iparok felügyeletét ellátó minisztériumok szakigazgatási szervei és más illetékes hatóságok (egészségügyi, tűzrendészeti stb. szervek) is ellenőrzik.

14. § A jelen rendelet kihirdetésének napján lép hatályba; rendelkezéseit - a 3. és 4. § kivételével - hatálybalépését megelőzően létesített segéd- és feldolgozó üzemek tekintetében is alkalmazni kell.

Erdei Ferenc s. k.,

földművelésügyi miniszter

Melléklet a 13/1955 (VII. 14.) FM rendelethez

Mezőgazdasági termelőszövetkezetek által gyakorolható segéd- és feldolgozó üzemi tevékenység

1. Segédüzemek

a) Gazdasági műhelyek: kovács, bognár, kádár, asztalos, lakatos, szíjgyártó stb. műhely üzemeltetése a közös gazdaság és a tagok, valamint a szomszédos termelőszövetkezetek szükségleteinek kielégítése céljából.

b) Építési anyagok előállítása a közös gazdaság, a tagok, indokolt esetben más termelőszövetkezetek szükségleteinek kielégítése céljából, így különösen tégla-, mész-, cserépégetés, nád- és szalmapalló készítés, kőkitermelés, bontási anyag és építkezéshez kiutalt félkészáru feldolgozása, esetleg saját faállománynak saját szükségletre engedélyezett feldolgozása. Fa feldolgozásához a termelőszövetkezet kör- és szalagfűrészt alkalmazhat, keretfűrészt (gattert) azonban nem üzemeltethet.

c) Házépítkezés, amelynek során a termelőszövetkezet saját munkaszervezetével (építőbrigád) a közös gazdaság céljaira és tagjai részére gazdasági, kulturális, szociális és lakóépületeket létesít.

2. Feldolgozó üzemek

a) Tej feldolgozása (tejszín, vaj, túró, sajt, juhtejből gomolya készítése).

b) Gyümölcs- és zöldségfélék feldolgozása (káposzta, paprika, uborka savanyítása, gyümölcsaszalás, pulp, lekvár és gyümölcslé stb. készítése).

c) Száraz tésztafélék készítése.

d) Borok palackozása.

e) Pálinkafőzés (gyümölcsből, törkölyből).

f) Darálók üzemeltetése.

g) Magvak szárítása, tisztítása és osztályozása.

A termelőszövetkezet foglalkozhat - marha-, borjú- és juhhús kivételével - a saját vágásból eredő friss hús, zsír és füstöltárú szabadpiaci értékesítésével, ebből a célból azonban állandójellegű húsfeldolgozó üzemet, hentesüzletet (hússzéket) nem létesíthet.