1955. évi 14. törvényerejű rendelet

a kisiparosok ipargyakorlásáról

Az iparűzés általános feltételei

1. § A kisiparos iparát

a) iparigazolvány,

b) kisipari működési engedély alapján gyakorolhatja.

2. § (1) Iparigazolvány az alább felsorolt képesítéshez kötött iparokra adható ki:

1. aranyozó

2. asztalos

3. bádogos

4. bőrdíszműves, bőröndös

5. cég- és címfestő

6. cipész, csizmadia

7. ezüsttárgyjavító, fémverő, fémdíszműkészítő, ötvös

8. faesztergályos

9. fazekas, cserépkályhakészítő

10. fehérneműkészítő

11. fehérneműtisztító

12. fényképész és fényképnagyító

13. férfiszabó és fiúruhakészítő

14. fésűs (szaruműves)

15. fodrász (férfi és női)

16. fűzőkészítő

17. gázszerelő

18. gépihurkoló

19. gombkötő és paszományos

20. gubás és szűrszabó

21. gumijavító

22. kalapos (férfi és női)

23. kádár

24. kárpitos

25. kefekötő és ecsetkészítő

26. kesztyű- és sérvkötőkészítő

27. késes, köszörűs

28. kocsigyártó, bognár, kerékgyártó

29. kosárfonó

30. kovács

31. köteles és hálókészítő

32. központifűtésszerelő

33. kútcsináló

34. lakatos

35. mázoló, fényező

36. mérlegkészítő és javító

37. mű- és aranyhímző, azsúrozó

38. műszerész

39. napernyő- és esernyőkészítő

40. nemez- és szövetsapkakészítő

41. nőiszabó és leányruhakészítő

42. órás

43. paplanos

44. papucsos

45. pipakészítő

46. rádiószerelő

47. sokszorosító gipsz- és terrakotta szobrász 4S. sütő

49. szíjgyártó, kocsinyerges, kocsikárpitos

50. szita- és rostakészítő

51. szobafestő

52. szűcs, szőrmesapkakészítő 53 takács (kézi és gépiszövő)

54. üveges, üvegműves, tükörkészítő

55. vegytisztító, kelme- és fonalfestő

56. vésőműves

57. villanyszerelő

58. vízvezetékszerelő

továbbá valamennyi képesítéshez nem kötött iparra.

(2) Kisipari működési engedély az alább felsorolt iparokra adható ki:

1. bognár

2. cipész, csizmadia

3. fodrász

4. kovács

5. szabó (férfi és női)

6. vegyesjavító

(3) Az (1) bekezdésben felsorolt képesítéshez kötött iparok körét az érdekelt miniszterek szabályozhatják.

(4) Az érdekelt miniszterek előzetes hozzájárulásával az illetékes tanács végrehajtóbizottságának ipari (élelmiszeripari) osztálya (csoportja) iparigazolványt és kisipari működési engedélyt (továbbiakban: iparjogosítvány) adhat ki olyan iparok gyakorlására is, amelyek az (1) és (2) bekezdésben felsorolva nincsenek.

A kisipar feletti főfelügyelet

3. § (1)[1] A kisiparosok működése felett a főfelügyeletet - az alábbi kivételektől eltekintve - a könnyűipari miniszter gyakorolja.

A sütő, a cukrász, a mézeskalácsos és viaszöntő, a mészáros és hentes, a szappanos és gyertyamártó, valamint a képesítéshez nem kötött szikvízkészítő, ostyasütő és egyéb élelmiszeriparok felett az élelmiszeripari miniszter, a daráló ipar felett a begyűjtési miniszter, az ács, a kőműves, a kőfaragó, a tetőfedő és az épületburkoló ipar, valamint a könnyűipari miniszter és az építésügyi miniszter által együttesen meghatározandó további építőipari szakmák felett pedig az építésügyi miniszter gyakorolja a főfelügyeletet.

(2) Az érdekelt miniszterek főfelügyeleti joga - az iparjogosítványok kiadásának szabályozásán kívül - magában foglalja:

a) kisipar tevékenységi körének és munkavállalási feltételeinek meghatározását,

b) a termelés technológiájának szabályozását, anyagnormák, recepturák, minőségi előírások, higiéniai utasitások, tárolási és szállítási szabályok megállapítását,

c) gyártmányok előállításának engedélyezését,

d) termelési statisztika szabályozását,

e) termelés ellenőrzését,

f) munkaügyi és bérkérdések intézését,

g) szakmai képzés és oktatás szabályozását.

(3) Az érdekelt miniszterek a kisiparosok működése felett a főfelügyeletet közvetlenül, vagy a tanácsok végrehajtóbizottsága szakigazgatási szervein keresztül gyakorolják.

Az iparjogosítványok kiadása

4. § (1) Iparjogosítványt a szocialista helyiipar kiegészítéséül olt lehet kiadni, ahol ezt a lakosság szükségleteinek megfelelő kielégítése szükségessé teszi.

(2) A könnyűipari miniszter és az építésügyi miniszter főfelügyelete alá tartozó iparokra vonatkozóan az iparjogosítványt az (1) bekezdésben foglaltak figyelembevételével az iparűzés helye szerint illetékes járási (városi, kerületi) tanács végrehajtóbizottságának ipari osztálya (csoportja) adja ki, az építőiparok esetében az építésügyi miniszter előzetes hozzájárulásával.

(3) Az élelmiszeripari miniszter és a begyűjtési miniszter főfelügyelete alá tartozó, a 3. § (1) bekezdésében felsorolt iparokra vonatkozóan az iparjogosítványt az illetékes tanács végrehajtóbizottságának élelmiszeripari osztálya (csoportja) adja ki.

5. § (1) Iparjogosítvány az olyan nagykorú személynek adható ki, aki gondnokság alatt nem áll, az 1954. évi 19. számú törvényerejű rendelettel módosított 1950. évi II. törvény (a továbbiakban: Btá) 40. § (2) bekezdésében felsorolt valamennyi jog gyakorlásától eltiltva nincs és a Népköztársaság elleni bűntett, vagy a népgazdaság ellen nyereségvágyból elkövetett bűntett miatt jogerősen elitélve, illetve foglalkozásának gyakorlásától eltiltva nem volt, továbbá a képesítéshez kötött iparokban a 6. §-ban előírt szakképzettséget igazolja.

(2) Kisipari működési engedély csak 3000 lélekszámon aluli községekben adható ki, ha a kérelmező a jelen § (1) bekezdésében megállapított feltételekkel rendelkezik.

(3) A munkahelyéről önkényesen kilépő, vagy a fegyelmi úton elbocsátott dolgozó egy éven belül nem kaphat iparjogosítványt.

(4) A házfelügyelők - kizárólag a felügyeletük alá tartozó lakóházakban - a házfelügyelök szabályzatában meghatározott lakáskarbantartási munkálatokat iparjogosítvány nélkül elvégezhetik.

6. § (1) A képesítéshez kötött iparokban az iparigazolvány kiadásához a következő szakképzettség igazolása szükséges:

a) segédlevél, vagy szakmunkás bizonyítvány, továbbá

b) a segédlevél, vagy a szakmunkás bizonyítvány megszerzése után háromévi szakmábavágó gyakorlat.

(2) A 3. § (1) bekezdésében felsorolt építőiparokban az építésügyi miniszter az iparigazolványok kiadását - a jelen § (1) bekezdésében előírt szakképzettség igazolásán kívül - külön vizsga letételétől teheti függővé.

(3) Kisipari működési engedély kiadásához annak igazolása szükséges, hogy a kérelmező legalább két évig szakmábavágó gyakorlatot folytatott.

(4) Aki korábban azonos szakmában iparjogosítvánnyal, vagy mesterlevéllel rendelkezett, annak szakképzettséget külön igazolni nem kell.

7. § A könnyűipari miniszter egyes szakmákban az ipari munkák minőségének biztosítása céljából kisipari működési engedély kiadását bizottság előtt leteendő vizsgától teheti függővé. A bizottság összetételét és a vizsga szabályait a könnyűipari miniszter rendelete szabályozza.

Az ipar gyakorlása

8. § (1) Az ipar gyakorlását az iparjogosítvány kézhezvétele után lehet megkezdeni és csak az egyes szakmákra vonatkozó hatályos jogszabályok keretei között lehet folytatni.

(2) Az illetékes tanács végrehajtóbizottságának ipari (élelmiszeripari) osztálya (csoportja) a kérelmezőt az iparjogosítvány iránti kérelmének elintézéséről véghatározattal írásban értesíteni köteles.

(3) A véghatározat ellen az illetékes felsőbbfokú szakigazgatási szervhez 15 napon belül fellebbezésnek van helye.

9. § (1) A kisiparos telephelyét a fővárosban és a megyei jogú városokban a kerületen belül, egyéb helyen pedig a község (város) területén belül csak az iparjogosítvány kiadására illetékes tanács végrehajtóbizottsága szakigazgatási szervének előzetes engedélye alapján helyezheti át.

(2) A főváros és a megyei jogú varosok más kerületeiben, illetve más községben (városban) az ipar csak új iparjogosítvány alapján gyakorolható.

10. § (1) Az iparjogositvány alapján a kisiparos az ipart csak saját személyében gyakorolhatja. Az ipart bérbeadni nem szabad.

(2) A kisiparos halála után az általa gyakorolt ipart életbenmaradt házastársa újabb iparjogosítvány nélkül folytathatja, köteles azonban az ipar átvételét a kisiparos halálától számított 3 hónap alatt az illetékes tanács végrehajtóbizottsága ipari (élelmiszeripari) osztályán (csoportján) bejelenteni és ez alkalommal a szakképzettség kivételével a jelen törvényerejű rendelet 5. § (1) bekezdésében előírt feltételeket saját személyében igazolni.

11. § A kisiparosok állandó, vagy alkalmi munkaközösséget nem hozhatnak létre.

12. § (1) A jelenleg működő kisiparos annyi alkalmazottat foglalkoztathat, amennyi a jelen törvényerejű rendelet életbelépésekor az SZTK nyilvántartásában szerepel.

(2) Kérelemre indokolt esetben az íparjogositvány kiadására illetékes tanács végrehajtóbizottságának ipari (élelmiszeripari) osztálya (csoportja) alkalmazott tartását engedélyezheti.

(3) Az alkalmazottak együttes száma háromnál több nem lehet.

(4) A kisiparos két ipari tanulót is szerződtethet, akik nem számítanak bele a jelen § (3) bekezdésében megállapított alkalmazotti létszámba.

13. § (1) A kisiparos üzlethelyiségét, annak külső részén - a bejáratnál - cégtáblával köteles megjelölni.

(2) A cégtáblán fel kell tüntetni a kisiparos családi és utónevét, valamint az általa gyakorolt ipart.

14. § A kisiparos köteles a hatályban lévő és az ipar gyakorlásával kapcsolatos közegészségügyi, közbiztonsági, köz- és tűzrendészeti, valamint munkavédelmi követelményeknek eleget tenni. Köteles továbbá az anyagbeszerzésre, az anyagfelhasználásra és a termelésre, valamint bevételeire és kiadásaira vonatkozóan az illetékes szakminiszter által előírt nyilvántartásokat vezetni és a kívánt adatszolgáltatást teljesíteni. Ezek betartását az illetékes hatóság bármikor ellenőrizheti.

15. § (1) A kisiparos az ipara körébe tartozó és saját maga által előállított termékeket a vonatkozó jogszabályok figyelembevételével vásárokon és piacokon is forgalomba hozhatja.

(2) Az illetékes miniszterek szakmánként szabályozhatják, hogy a kisiparos saját termékein kívül - készen vett cikkekkel - milyen mértékben vásározhat.

Az iparjogosítvány visszavonása és az iparűzés megszűnése

16. § (1) Vissza kell vonni az iparjogosítványt attól a kisiparostól:

a) akit a Népköztársaság elleni bűntett vagy a népgazdaság ellen elkövetett bűntett miatt jogerősen, elítéltek, illetve, akit foglalkozásának gyakorlásától jogerősen eltiltottak;

b) akiről megállapították, hogy a hatóságot az iparjogosítvány elnyerése érdekében félrevezette;

c) aki az állammal szemben fennálló kötelezettségeinek nem tesz eleget;

d) aki iparát nem a lakosság közmegelégedésére végzi, megengedhetetlen haszon szerzésére törekszik, iparát munkaközösségben gyakorolja, vagy túlnyomórészben idegen tőkével folytatja, továbbá, aki az ipar gyakorlására vonatkozó törvényes előírásokat ismételten tudatosan megsérti.

(2) Az iparjogosítvány visszavonását elrendelő határozat ellen a felsőbbfokú szakigazgatási szervhez 15 napon belül fellebbezésnek van helye.

17. § (1) Az ipar szüneteltetését az iparjogosítványt kiállító illetékes tanács végrehajtóbizottságának ipari (élelmiszeripari) osztályán (csoportján) 8 napon belül be kell jelenteni. A szüneteltetést az illetékes osztály (csoport) 3 hónapra tudomásul veszi és azt rendkívül indokolt esetben egyízben, legfeljebb további 3 hónapra meghosszabbíthatja.

(2) Aki az ipar gyakorlását az iparjogosítvány kiadásától számított 3 hónap alatt nem kezdi meg, vagy 3 hónapnál hosszabb ideig engedély nélkül szünetelteti, az az ipart csak új iparjogosílvány alapján folytathatja.

18. § Az ipar gyakorlására vonatkozó jog megszűnik a kisiparos halálával, - ha özvegye a 10. § (2) bekezdésében foglalt jogával nem él - az iparjogosítvány visszavonásával, valamint akkor, ha a kisiparos iparjogosítványát visszaadja.

Vegyes és büntető rendelkezések

19. § Az iparjogosítványok kiállításáért illetéket kell fizetni, amelynek mértékét a főfelügyeletet gyakorló miniszterrel egyetértésben a pénzügyminiszter állapítja meg.

20. § A kisiparosok iparűzésével kapcsolatban az iparjogosítványok kiadásánál és visszavonásánál, a vizsgabizottság összetételénél, a szakképesítés megállapításánál, az ipari tanuló vagy egyéb alkalmazott tartásánál, valamint a kisiparral kapcsolatos minden egyéb rendelkezés kiadása előtt a Kisiparosok Országos Szabadszervezetét meg kell hallgatni.

21. § (1) Bűntettet követ el és egy évig terjedhető börtönbüntetéssel büntetendő:

a) aki engedély nélkül, főfoglalkozásszerűen ipari tevékenységet folytat,

b) az a kisiparos, aki az alkalmazottak tartásának korlátozására vonatkozó szabályokat - különösen alvállalkozók vagy bedolgozók meg nem engedett igénybevételével - ismételten megszegi vagy kijátssza.

(2) Aki a jelen törvényerejű rendelet rendelkezéseit egyébként megszegi vagy kijátssza, továbbá, aki tudva, iparjogosítvánnyal nem rendelkező személlyel ipari munkát végeztet, - amennyiben cselekménye súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik - szabálysértést követ el és 500 Ft-ig terjedhető pénzbírsággal büntetendő.

22. § (1) Jelen törvényerejű rendelet kihirdetése napján lép hatályba; végrehajtásáról az érdekelt miniszterek gondoskodnak.

(2) Jelen törvényerejű rendelet hatálybalépésével az 1884. évi XVII., az 1922. évi XII. és az 1936. évi VII. törvényeknek, valamint az ezekben foglalt felhatalmazás alapján kiadott későbbi rendeleteknek a kisiparosok ipargyakorlására vonatkozó és e törvényerejű rendelet rendelkezéseivel ellentétes intézkedései, továbbá a kisiparosok ipargyakorlásáról szóló 1953. évi 14. számú és az 1954. évi 14., valamint az 1954. évi 24. számú törvényerejű rendeletek hatályukat vesztik.

Dobi István s. k.,

a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke

Darabos Iván s. k.,

a Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára