21/1955. (III. 15.) MT rendelet

a rendeltetésellenesen használt üzlethelyiségek felszabadításáról

A Minisztertanács a rendeltetésellenesen használt üzlethelyiségek felszabadítására vonatkozóan a következőket rendeli:

Az üzlethelyiség fogalma és a rendeltetésellenes használat

1. § (1) Üzlethelyiség alatt jelen rendelet alkalmazása szempontjából azt a helyiséget kell érteni, amelynek közterületre vagy közforgalom számára átengedett területre, illetve udvarra nyíló bejárata van és amely korábban kereskedelmi vagy ipari tevékenység folytatására szolgált, illetőleg épült.

(2) Rendeltetésellenes a használat akkor, amikor az (1) bekezdésben megjelölt helyiséget nem közvetlenül fogyasztónak való termékkészítés, szolgáltatás vagy árusítás céljából használják. (Ilyen rendeltetésellenes használat pl. az üzlethelyiségnek raktár, iroda, kultúrheiyiség, sportkörök stb. céljaira való használata.)

(3) A 2.138/45/1954. számú minisztertanácsi határozat V. fejezet 2. pontjában foglalt idevonatkozó rendelkezést - eredetileg kisipari, vagy kiskereskedelmi célra épült helyiségeknél - csak abban az esetben kell alkalmazni jelen rendelet végrehajtása során, ha a raktározásra használt helyiség e célra nélkülözhetetlen. Az 500 m2-nél kisebb összalapterületű raktárral rendelkező közületek és a tanácsi vállalatok raktárnak használt üzlethelyiségeit kisipari, vagy kiskereskedelmi célra felszabadítani és kiutalni csak az illetékes tanácsi raktárgazdálkodási hatóság előzetes hozzájárulása alapján lehet. 500 m2-nél nagyobb összalapterületü raktárral rendelkező közület raktárnak használt üzlethelyisége csak az Áruraktározási Hivatal előzetes hozzájárulásával szabadítható fel.

A kultúrotthonokra vonatkozóan a 136/1951. (VII. 4.), valamint az ezt kiegészítő 58/1953. (XII. 16.) MT rendeleteket kell alkalmazni.

Bizottságok alakítása és feladatuk

2. § (1) Az üzlethelyiségek felszabadításának és kiutalásának alapos elbírálása céljából a fővárosban és a megyei jogú városokban, ezek kerületeiben, továbbá a járási jogú városokban és járásoknál bizottságot kell alakítani.

(2) A bizottság tagjait a bizottságokat megalakító tanács vb. elnöke nevezi ki:

a) az igazgatási osztály,

b) az ipari osztály,

c) a kereskedelmi osztály,

d) a KIOSZ Megyei Titkárság, c) a KISOSZ Megyei Szervezete dolgozói közül.

(3) A bizottság ülésein a város- és községgazdálkodási osztály (Fővárosi Tanácsnál városrendezési és építészeti osztály, fővárosi kerületi tanácsoknál építési és közlekedési osztály) kiküldötte tanácskozási joggal vesz részt.

(4) A bizottság elnöke az igazgatási osztály képviselője. A bizottság határozatképes, ha a bizottság ülésén az elnökön kívül legalább 2 tag jelen van. A bizottság ügyviteli teendőit az igazgatási osztály látja el. A bizottság szótöbbséggel határoz. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.

(5) A bizottság a végrehajtóbizottság megbízása alapján tesz javaslatot a helyiségek felszabadítására. A bizottság javaslata alapján az igazgatási osztály dönt. A felszabadítást az igazgatási osztály vezetője foganatosítja.

3. § Budapesten és a megyei jogú városokban a 2. § szerint alakított városi bizottság megállapítja azokat az utcákat, amelyek jelen rendelet szempontjából főútvonalaknak tekintendők. A főútvonalakon fekvő nem rendeltetésszerűen használt üzlethelyiségek felszabadításáról elsőfokon is - a (fő) városi bizottság javaslata alapján - a (fő)városi tanács végrehajtóbizottságának igazgatási osztálya határoz.

4. § (1) Az igazgatási osztály a bejelentéseket a beérkezéstől számított 30 napon belül - az eddig beérkezett bejelentéseket a rendelet hatálybalépésétől számított 30 napon belül - felülvizsgálni és javaslataival együtt a bizottság elé terjeszteni köteles.

(2) Az igazgatási osztály az olyan helyiségekre vonatkozó bejelentések ügyében, amelyekre állami vagy szövetkezeti szervek rendeltetésszerű használat céljával egyébként indokolt igényt nyújtottak már be, saját hatáskörében - a bizottság megkérdezése nélkül - jár el.

(3) Állami vagy szövetkezeti szervek adott helyiségre vonatkozó igényeit a helyiség pályázati kiírása után elfogadni nem szabad.

5. § (1) A bizottságok megállapítják, hogy a helyiséget rendeltetésszerűen használják-e és hogy rendeltetésellenes használat esetén az igénybevehető-e vagy sem. Nem tekinthető rendeltetésellenesnek az üzlethelyiségek ügyvédi munkaközösségek irodái, illetve pénzügyi intézmények pénzintézetek és biztosító céljára, valamint MÉH átvevőhelyeként történő használata.

(2) A bizottság javaslata alapján a tanács végrehajtóbizottságának igazgatási osztálya a következő határozatokat hozhatja:

a) elrendelheti a helyiségnek cserehelyiség nélkül való igénybevételét. Ebben az esetben a használónak kártalanításra igénye nincs;

b) elrendelheti a helyiségnek cserehelyiség juttatása melletti igénybevételét; amely esetben a kártalanításra a 12.070/1951. (IX.. 7.) OT rendelet rendelkezéseit kell a kedvezményezett magánszemélyre vonatkozóan is alkalmazni;

c) megállapíthatja, hogy az igénybevehető helyiség közületi felhasználás céljából azonnal, vagy későbbi időpontban szükséges. Ez utóbbi esetben a későbbi időpontig a helyiséget az azonnali felszabadítás alól mentesítheti.

(3) A bizottságok javaslata alapján kiadott határozatok ellen halasztó hatállyal bíró fellebbezésnek van helye. A fellebbezést a fővárosi vagy megyei jogú városi tanács vb. igazgatási osztályának elsőfokú határozata ellen a KÖZELBIZ főtitkárához, a járási jogú városi, járási, valamint fővárosi és megyei jogú városi kerületi tanácsok vb. elsőfokú határozata ellen a megyei, fővárosi vagy megyei jogú városi tanács végrehajtóbizottságának igazgatási osztálya vezetőjéhez címezve az elsőfokú határozatot hozó szervnél kell az elsőfokú határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül benyújtani. A másodfokú döntéseket bizottsági eljárás kizárásával kell meghozni.

(4) A fellebbezéseket 10 napon belül kell elbírálni és a döntésről a fellebbezőt további 5 napon belül értesíteni kell.

Pályázat és feltételei

6. § (1) Az előzőek szerint felszabaduló és közületi elhelyezés céljára nem szükséges helyiségeket a területileg illetékes tanács tanácsházának hirdetőtábláján kell 8 napon át kifüggeszteni. Budapesten és a megyei jogú városokban a főútvonalbeli helyiségeket a (fő) városi tanácsnál kell kifüggeszteni. A kifüggesztéssel egyidejűleg a felszabaduló üzlethelyiségek jegyzékét a KIOSZ és a KISOSZ megyei szervének is meg kell küldeni.

(2) A hirdetményben meg kell jelölni az üzlethelyiség fekvését (kerület, utca házszám), a helyiség alapterületét m2-ben számítva, a havi bért, kiutalás esetén milyen munkálatokat tartozik az igénylő a saját költségén elvégezni, mennyi az esetleg fizetendő kártalanítás hozzávetőleges összege, végül azt a figyelmeztetést, hogy a helyiségre csak az tarthat igényt, aki a kifüggesztéstől számított 8 napon belül erre vonatkozó igényét írásban bejelenti.

(3) Ki kell függeszteni bérlőkijelölés céljából azoknak az üzlethelyiségeknek a jegyzékéi is, amelyek későbbi időpontban kerülnek közületi felhasználásra. Ilyen esetben a hirdetménynek azt a megjelölést is tartalmaznia kell, hogy a bérlőkijelölés időleges és a bérlő az üzlethelyiséget az igazgatási osztály által megjelölt időpontban a közület részére minden kártalanítás nélkül kiürítve rendelkezésre bocsátani tartozik.

Bérlő kijelölése

7. § (1) A hirdetmény alapján jelentkező igénylők közül a bérlőt a tanács végrehajtóbizottságának igazgatási osztálya jelöli ki. Az igazgatási osztály a kiutalásnál is a bizottság javaslata alapján dönt.

(2) Bérlőül csak azt lehet kijelölni, aki a kifüggesztéstől számított 8 napon belül ezirányú kérelmét írásban bejelenti és az adott területre (város, kerület, község) érvényes iparjogosítványa van.

(3) A bérlő kijelölésénél figyelembe kell venni a terület lakosságának ipari (kereskedelmi) ellátottságát, valamint a városrendezési és városépítészeti szempontokat.

(4) Ha ugyanazt az üzlethelyiséget több igényjogosult igényli, a lehetőséghez képest - az alábbi sorrend szerint - előnyben kell részesíteni azt:

a) aki hadigondozott, polgári rokkant vagy egyébként csökkent munkaképességű és nincs eltartásra kötelezett hozzátartozója,

b) aki többgyermekes családfenntartó.

(5) A bizottság - a helyiség nagyságától függően - ugyanazon helyiségre két vagy több bérlőt is kijelölhet. Ebben az esetben társbérleti jogviszony létesül. Az így kiutalásban részesülő társbérlők bármelyike albérlőt a részére kiutalt helyiségbe csak társbérlőjének egyetértése esetén fogadhat be.

(6) A bérlő kijelölése tárgyában hozott határozat ellen fellebbezésnek helye nincs.

8. § Amennyiben a tanács végrehajtóbizottsága a helyiség kiutalását bizonyos városrendészeti vagy városépítési szempontok szerint kialakítandó portál vagy kirakat készítésétől teszi függővé, köteles megjelölni a kijelölő határozatban azt a határidőt, amelyen belül ezen munkálatokat el kell végezni. Ha a határidőn belül a kijelölt bérlő a meghatározott munkákat nem végzi el, úgy a kijelölés hatályát veszti és újabb kijelölési eljárásnak van helye.

9. § (1) Portálépítési kötelezettség megállapítása esetén a kijelölt bérlő köteles nyilatkozatot adni, amelyben az előírt portál (kirakat) elkészítésére a megadott határidőn belül kötelezettséget vállal.

(2) A 6. § (3) bekezdése szerinti időleges használatnál a bérlő ugyancsak köteles nyilatkozatot adni, amelynek értelmében a kijelölés időleges voltát tudomásul veszi és kötelezettséget vállal, hogy az időleges használatra átengedett üzlethelyiséget a használati idő lejártával kártalanítás nélkül a kijelölt közület részére kiürítve átadja.

10. § (1) A 6. § (3) bekezdése szerinti időleges használatnál az átadás időpontjául azt az időszakot kell megállapítani, amikor a közület a hálózatfejlesztés időszerűségét a következő okirattal igazolja.

a) jóváhagyott hálózatfejlesztési terv,

b) jóváhagyott és biztosított pénzügyi keret,

c) biztosított építészeti kapacitás (igazolt megrendelés, szállítási szerződés).

(2) Amennyiben az időleges használatra megállapított időpont lejáriakor az (1) bekezdésben foglalt összes feltételek igazolva nincsenek, a végrehajtóbizottság igazgatási osztálya jogosult a használat idejét meghosszabbítani.

11. § Az üzlethelyiség bérletének megszűnése esetén a helyiség felhasználására és kiutalására jelen rendelet intézkedései irányadók.

12. § (1) A 2. § szerint alakított bizottság javaslata alapján a helyiségek felszabadítására vonatkozóan kiadott határozatok végrehajtásáról a fővárosi, megyei jogú városi, fővárosi kerületi, megyei jogú városi kerületi, járási, illetve járási jogú városi tanács végrehajtóbizottságának igazgatási osztálya gondoskodik.

(2) Kiutaló határozat esetén a bérleti jogviszony létesítésére a 11/1953. (III. 24.) MT rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni.

Büntető rendelkezések

13. § (1) Amennyiben a cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, szabálysértési követ el és ötszáz forintig terjedő bírsággal büntethető

a) az a használó és bérbeadó, aki a 80/1954. (XII, 29.) MT rendelet 2-3. §-aiban foglalt rendelkezés ellenére az üzlethelyiséget nem jelenti be,

b) az a használó, aki a jogerős határozat ellenére az igénybevehető üzlethelyiséget nem bocsátja kiürítve a házkezelő (tulajdonos) rendelkezésére,

c) az a felelős személy, aki az ideiglenes használatra kiutalt helyiséget annak lejártakor nem adja át.

(2) Az eljárásra az üzlethelyiség fekvése szerinti járási, járási jogú városi, valamint a városi és fővárosi kerületi tanács végrehajtóbizottsága illetékes.

14. § Az illetékes tanács végrehajtóbizottsága az eljárás megindításával egyidejűleg tartozik megkeresni a használó szerv felügyeleti szervét a használó vállalat (intézmény) igazgatójának, vezetőjének a bejelentés elmulasztása vagy a jogerősen igénybevett helyiség ki nem ürítése miatti fegyelmi felelősségrevonás céljából.

15. § (1) Jelen rendelet 1955. március 15. napján lép hatályba. Rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni kell.

(2) Az 1955. március 15. napjáig a 80/1954. (XII. 29.) MT rendelet alapján jogerősen felszabadított és kiutalt helyiségekre e rendelet előírásai nem vonatkoznak.

(3) Jelen rendelet hatálybalépésével a 80/1954. (XII. 29.) MT rendelet - a 2., 3., 4., 5. §-ok kivételével - hatályát veszti.

Apró Antal s. k.,

a Minisztertanács elnökhelyettese