23/1955. (III. 20.) MT rendelet

az ügyvédséggel összefüggő egyes kérdések újabb szabályozásáról

Szervezeti módosítások

1. § (1) Az ügyvédi kamarák feladatai közé tartozik az ügyvédi tevékenység felügyelete, valamint az ügyvédi munka színvonalának biztosítása és állandó emelése érdekében szükséges intézkedések megtétele.

(2) Az ügyvédi kamarák e feladatok ellátásáért a kamarák közgyűlésének, az Ügyvédi Kamarák Országos Bizottságának és az igazságügyminiszternek felelősséggel tartoznak.

2. § (1) Az Ügyvédi Kamarák Országos Bizottsága az ügyvédi kamarák irányító és felügyeleti szerve, amely az ügyvédi kamarák tevékenységéért és az ügyvédi munka általános színvonaláért felelősséggel tartozik.

(2) Az Ügyvédi Kamarák Országos Bizottsága feladatainak ellátása érdekében a kamarákat és az ügyvédi munkát ellenőrzi és jogkörében kötelező utasításokat adhat.

(3) Az Ügyvédi Kamarák Országos Bizottságának tagjai és az ügyvédi kamarák tisztségviselői tisztségükből folyó teendők ellátásáért díjazásban részesíthetők.

3. § Az igazságügyminiszter az ügyvédi rendtartás 40. §-ában biztosított főfelügyeleti jogkörében ellenőrzi az ügyvédség szerveinek működését és az ügyvédség munkáját, kötelező utasítást adhat az Ügyvédi Kamarák Országos Bizottságának, illetőleg az ügyvédi kamaráknak és hatályon kívül helyezheti vagy megváltoztathatja az ügyvédség bármely szervének törvényellenes határozatát vagy intézkedését.

4. § (1) Az ügyvédség szerveinek fontos feladata, hogy az ügyvédi munkaközösségek fejlesztésének előfeltételeit biztosítsák.

(2) Az ügyvédi munkaközösségek jogi személyek. A szervezésükre és működésükre vonatkozó rendelkezéseket az Ügyvédi Kamarák Országos Bizottságának javaslata alapján az igazságügyminiszter állapítja meg; ennek során szükség esetében az ügyvédi munkaközösségek jellege által megkívánt mértékben az ügyvédi rendtartás rendelkezéseitől el lehet térni.

Az ügyvédek felvétele és törlése

5. § (1) Az ügyvédi rendtartás 45. § ának 1. pontja úgy módosul, hogy az ügyvédi névjegyzékbe való felvételnek a jogi képesítés és az ügyvédi működéshez szükséges elméleti és gyakorlati ismeretek megszerzését biztosító legalább két évi - rendkívüli méltánylást érdemlő esetekben az Ügyvédi Kamarák Országos Bizottságának hozzájárulásával egy évi - jogi gyakorlat az előfeltétele.

(2) Azoknak, akik a jelen rendelet hatálybalépéséig ügyvédi oklevelet szereztek, az ügyvédi kamarai felvételhez a joggyakorlat megszerzését igazolniuk nem kell.

(3) Az ügyvédi rendtartás 45. §-ának 4. és 5. pontja hatályát veszti.

6. § (1) Az ügyvédi vizsga megszűnik. Ennek következtében az ügyvédi kamara köteles meggyőződni arról, hogy a jelölt a felvétel szakmai előfeltételeként rendelkezik-e azokkal az elméleti és gyakorlati ismeretekkel, amelyek az ügyvédi működéshez szükségesek. Evégből meghallgatja az ügyvédjelöltet, tájékozódást szerez be munkájáról és maga is megvizsgálja az ügyvédjelölt tevékenységét. Az ügyvédjelölt csak abban az esetben vehető fel az ügyvédi névjegyzékbe, ha felkészültsége megüti a szükséges mértéket.

(2) Ha az ügyvédi kamara a jelölt felkészültségét nem tartja megfelelőnek, jelöltidejét legfeljebb egy évvel meghosszabbíthatja. Azt a jelöltet, aki ezután sem felel meg a szakmai követelményeknek, az ügyvédjelöltek sorából törölni kell.

(3) Az ügyvédi kamara köteles gondoskodni az ügyvédjelöltek rendszeres továbbképzéséről.

7. § (1) Állami szerveknél, vállalatoknál és szövetkezeteknél munkaviszonyban álló jogászok ügyvédi kamarai tagok (ügyvédjelöltek) nem lehetnek és az ügyvéd (ügyvédjelölt) elnevezést nem használhatják.

(2) Az olyan jogászt, aki a jelen § rendelkezése következtében vesztette el ügyvédi kamarai tagságát, kérelmére fel kell venni az ügyvédi kamara tagjai sorába, ha munkaviszonya a Munka Törvénykönyve 29. § (1) bekezdésének a) vagy b) pontja alapján szűnt meg. A kérelmet a munkaviszony megszűnésétől számított harminc nap alatt kell előterjeszteni.

(3) Annak a jogásznak, akit a jelen § rendelkezései következtében töröltek az ügyvédjelöltek névjegyzékéből, a jelen rendelet hatálybalépésének napjáig megszerzett gyakorlatát az ügyvédi kamarai bejegyzés elbírálásakor el kell ismerni.

Fegyelmi rendelkezések

8. § (1) Az ügyvédek (ügyvédjelöltek) fegyelmi ügyeit az ügyvédi kamara háromtagú fegyelmi tanácsa tárgyalja. A fegyelmi tanács tagjait a közgyűlés választja három évre.

(2) Ha az Ügyvédi Kamarák Országos Bizottságának vagy az ügyvédi kamara tisztikarának tagja ellen kell fegyelmi eljárást lefolytatni, a fegyelmi tanácsot az igazságügyminiszter jelöli ki.

(3) Másodfokon a fegyelmi ügyekben az Ügyvédi Kamarák Országos Bizottsága által tagjai sorából három évre választott háromtagú tanács határoz.

(4) Az igazságügyminiszternek a 3. §-ban biztosított joga fegyelmi ügyekre is kiterjed.

9. § Minden bejelentést, panaszt vagy határozatot, amely arra utal, hogy az ügyvédi kamara valamelyik tagja fegyelmi vétséget követett el, meg kell vizsgálni és ha alapos a gyanú, hogy a fegyelmi vétséget elkövették, az eljárást meg kell indítani.

10. § Az ügyvédi kamara megbízottját a fegyelmi tárgyalásra meg kell hívni. A kamarai megbízott felszólalhat, indítványokat tehet és a határozat ellen fellebbezéssel élhet.

11. § (1) A fegyelmi tanács az ügyvédet az ügyvédség gyakorlatától felfüggesztheti, ha ellene büntető eljárás indult, vagy ha a felfüggesztés kimondása az ügy súlyosságára tekintettel egyébként indokolt.

(2) A felfüggesztés négy hétre szólhat. Az Ügyvédi Kamarák Országos Bizottsága a felfüggesztést további négy hétre, illetőleg ha az ügyben büntető eljárás is indult, a fegyelmi eljárás befejeztéig meghosszabbíthatja.

Vegyes rendelkezések

12. § (1) Jelen rendelet a kihirdetése napján lép hatályba. Hatálybalépésével az ügyvédi rendtartásról szóló 1937. évi IV. törvény és az ennek kiegészítéséről és módosításáról szóló 1948. évi XXIX. törvény ellentétes rendelkezései hatályukat vesztik, illetőleg megfelelően módosulnak.

(2) Felhatalmazást kap az igazságügyminiszter, hogy az ügyvédek fegyelmi szabályzatát rendelettel megállapítsa. Az ügyvédi fegyelmi szabályzat hatálybalépésével az 1937. évi IV. törvény 118-149. §-ai és az 1948. évi XXIX. törvény 13-22. §-ai hatályukat vesztik.

Hegedűs András s. k.,

a Minisztertanács első elnökhelyettese