1955. évi 25. törvényerejű rendelet

a Magyar Vöröskeresztről

A magyar dolgozó nép egészségügyi viszonyainak tervszerű javítása és egészségügyi kultúrájának emelése szükségessé teszi a lakosság széles körének bevonását az egészségügyi munkába. Dolgozó népünknek az egészségügyi tevékenységbe való bekapcsolása többek között a Magyar Vöröskereszt útján valósul meg. Ennek megfelelően a Magyar Vöröskereszt demokratikus tömegszervezet, amelynek feladata az egészségügyi viszonyok javításában és az egészségügyi kultúra fejlesztésében a magyar dolgozó nép tevékeny részvételének előmozdítása, továbbá hozzájárulás az egészségügy területén a nemzetközi együttműködés fejlesztéséhez. Mindezek alapján a Népköztársaság Elnöki Tanácsa a Magyar Vöröskereszt feladatkörét az alábbiak szerint határozza meg.

1. § (1) A Magyar Vöröskereszt feladata béke idején a lakosság egészségügyi színvonalának emelésében való közreműködés, háború idején pedig a háború áldozatainak védelmére vonatkozóan Genfben az 1949. évi augusztus hó 12. napján kelt és a Népköztársaság Elnöki Tanácsának 1954. évi 32. számú törvényerejű rendeletével törvényerőre emelt nemzetközi egyezményekben meghatározott feladatok ellátása.

(2) A Magyar Vöröskereszt az (1) bekezdésben meghatározott feladatkörében:

a) társadalmi egészségügyi munkát végez a lakosság körében, közreműködik a lakosság egészségügyi képzésében, a betegségek megelőzését szolgáló intézkedések végrehajtásában és a járványok elleni küzdelemben, elősegíti az állami vérellátás biztosítását az önkéntes véradók toborzásával, elemi csapások idején résztvesz a lakosság megsegítésében;

b) neveli tagságát az egészségvédelmi feladatok ellátására és a tartós békéért folyó harcban való tevékeny részvételre;

c) állandó kapcsolatot tart fenn a különböző országok vöröskereszt szervezeteivel és a Vöröskereszt Társaságok Ligájával;

d) háború idején ellátja a háború áldozatainak védelméről szóló nemzetközi egyezmények rendelkezései alapján a hadrakelt fegyveres erők sebesültjei és betegei, továbbá a hadifoglyok és a polgári lakosság tekintetében reáháruló feladatokat;

e)[1]

2. § A Magyar Vöröskereszt szervezetét és működésének szabályait alapszabálya állapítja meg.

3. § (1) A Magyar Vöröskereszt szorosan együttműködik az állami egészségügyi szolgálat szerveivel.

(2) Az állami szervek, intézetek, intézmények és vállalatok a Magyar Vöröskeresztet feladatai megvalósításában támogatni kötelesek.

(3)[2] A Magyar Vöröskereszt felett a törvényességi felügyeletet a Minisztertanács gyakorolja.

(4)[3] A Minisztertanács a (3) bekezdésben biztosított jogkörében:

a) felügyeli a Magyar Vöröskereszt törvényes működését;

b) jóváhagyja a Magyar Vöröskereszt állami támogatásának kereteit;

c) jóváhagyja a Magyar Vöröskereszt alapszabályát, és kezdeményezheti annak módosítását;

d) felkérheti a Magyar Vöröskeresztet - annak alapszabályában foglaltakkal összhangban - meghatározott állami feladatok ellátásában, illetőleg azok összehangolásában való közreműködésre.

4. § (1) A Magyar Vöröskereszt jogi személy.

(2) A Magyar Vöröskereszt feladatainak ellátásához szükséges anyagi eszközöket részben saját tevékenységéből eredő bevételekből (tagsági dij, emlékbélyegek, rendezvények stb.), részben állami támogatásból biztosítja.

(3) A Magvar Vöröskereszt mentes minden adó és illeték fizetése alól.

5. § A Magyar Vöröskereszt a feladataínak végrehajtásában kitűnt személyek részére kitüntető jelvényt, díszoklevelet adományozhat.

6. § (1) A Magyar Vöröskereszt szervezet ismertető jele a fehér alapon nyugvó vörös kereszt.

(2) A Magyar Vöröskereszt jelvénye köralakú fehér mezőnyben vörös kereszt "Magyar Vöröskereszt" körirattal.

7. § (1) A fehér alapon lévő vöröskereszt jelvény, valamint a "vöröskereszt" vagy "genfi kereszt" szavak mind béke, mind háború idején a Magyar Vöröskereszten és a Vöröskereszt nemzetközi szervein kívül csak a hadrakelt fegyveres erők sebesültjei és betegei helyzetének javítására vonatkozóan Genfben, 1949. augusztus 12-én kelt nemzetközi egyezmény 44. cikkében és a hasonló tárgyú nemzetközi egyezmények megfelelő rendelkezéseiben említett egészségügyi alakulatok és intézetek, valamint a személyzet és a felszerelés védelmére használhatók.

(2) A "vöröskereszt" vagy a "genfi kereszt" jel. vénynek vagy elnevezésnek, továbbá a Svájci Szövetség címerének, valamint ezek utánzását jelentő minden jelnek vagy elnevezésnek az (1) bekezdés értelmében arra fel nem jogosított magánszemélyek és köztestületek részéről való használata mindenkor tilos, tekintet nélkül a használat céljára és megkezdésének időpontjára.

8. §[4]

9. § A jelen törvényerejű rendelet kihirdetése napján lép hatályba; egyidejűleg a 2.027/1913. M. E. számú rendelet, valamint a Magyar Vöröskereszt szervezetére és felügyeletére vonatkozó, a jelen törvényerejű rendelettel ellentétes korábbi jogszabályok hatályukat vesztik.

Dobi István s. k.,

a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke

Darabos Iván s. k.,

a Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára