1956. évi 15. törvényerejű rendelet

a földrendezésekről és tagosításokról

A Népköztársaság Elnöki Tanácsa a termelőszövetkezetek és állami gazdaságok szocialista nagyüzemű gazdálkodásának kialakítása és fejlesztése érdekében szükséges földrendezések és tagosítások végrehajtására a következőket rendeli:

I.

A földrendezés és tagosítás feltételei

1. § (1) A mezőgazdasági termelőszövetkezetek és termelőszövetkezeti csoportok (továbbiakban: termelőszövetkezetek), valamint az állami, kísérleti, tan- és célgazdaságok, az állami erdőgazdaságok (továbbiakban: állami gazdaságok) szétszórt üzemi területeit össze lehel vonni a község (város) egész határára kiterjedő földrendezéssel, illetőleg a község (város) határának egy részét érintő tagosítással.

(2) Földrendezést és tagosítást csak engedély alapján lehet végrehajtani. A földrendezés engedélyezésének feltételeit a jelen törvényerejű rendelet 2. §-a, a tagosítás engedélyezésének feltételeit pedig a 3. §-a tartalmazza.

2. § (1) A földrendezések engedélyezésénél a termelőszövetkezetek, valamint az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok és dolgozó kisemberek használatában lévő földterületek egymáshoz viszonyított arányát, a község (város) egész területét (bel- és külterület) és a földek szétszórtságát kell figyelembe venni. A földrendezés engedélyezésének feltétele, hogy a külterületen a termelőszövetkezetek és az 1 kat. holdnál nagyobb földdel rendelkező egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok (dolgozó kisemberek) által használt földterületből

3000 kat. holdnál kisebb határú községekben (városokban) legalább 70%,

3000-6000 kat. hold közötti határú községekben (városokban) legalább 75%,

6000 kat. holdnál nagyobb határú községekben (városokban) legalább 80% a termelőszövetkezetek használatában legyen.

(2) A korábban általános tagosítással, vagy földrendezéssel érintett községekben (városokban) kiegészítő földrendezést lehet engedélyezni az (1) bekezdésben foglalt feltételek mellett abban az esetben, ha a község összes egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztjai termelőszövetkezetbe léptek, vagy a rendezésre váró szétszórt területek nagysága a 400 kat. holdat meghaladja.

3. § (1) A tagosítások engedélyezésénél a termelőszövetkezetek és állami gazdaságok bel- és külterületen fekvő földjeinek szétszórtságát kell figyelembe venni. A tagosítás engedélyezésének feltétele, hogy a község (város) külterületén a tagosítást kérő termelőszövetkezeteknek, illetőleg állami gazdaságoknak együttesen 400 kat. holdat meghaladó, szétszórtan 20 kat. holdnál kisebb darabokban fekvő területe legyen.

(2) Tagosítással már érintett községben az eljárást követő évben tagosítást engedélyezni nem lehet; kivételesen engedélyezni lehel a nagyhatárú községek külterületének olyan részein, ahol az előző évben tagosítás nem volt.

4. § A földművelésügyi miniszter indokolt esetben a 2. és 3. §-ban meghatározott feltételek alól kivételt lehet.

5. § A földrendezés és tagosítás engedélyezését kérhetik:

a) az érdekelt termelőszövetkezetek, a tagok többségének szavazatával hozott közgyűlési határozat alapján,

b) az érdekelt állami gazdaságok igazgatói, amennyiben a kártalanítási kötelezettség [19. § (1) bekezdés] teljesítését közgyűlési határozattal, illetőleg igazgatói nyilatkozattal vállalják.

6. § A földrendezéseket és tagosításokat - a megyei mezőgazdasági igazgató véleményének meghallgatásával - a megyei tanács végrehajtó bizottsága, a 4. § esetében a földművelésügyi miniszter engedélyezi.

7. § (1) Földrendezést az év bármely szakában lehet engedélyezni és a földművelésügyi miniszter által meghatározott időszakban lehet végrehajtani.

(2) A tagosítást július 1-től lehet engedélyezni, s azt augusztus és szeptember hónapban kell végrehajtani.

(3) A földrendezés és tagosítás időpontját, annak megkezdése előtt legalább 10 nappal, a helyben szokásos módon közhírré kell tenni.

II.

Az eljárást végrehajtó szervezet

8. § (1) A földrendezést a községenként alakított földrendező bizottság hajtja végre. A földrendező bizottság elnöke a községi tanács végrehajtó bizottságának tagja.

(2) A tagosítást tagosító bizottságok végzik. A tagosító bizottságok elnökeit a végrehajtó bizottság tagjai közül kell kijelölni.

(3) A földrendező, illetőleg a tagosító bizottságot a községi tanács végrehajtó bizottsága alakítja meg. A bizottságok és a végrehajtó szervezet nem közalkalmazott tagjai esküt tesznek.

9. § (1) A földrendezések és tagosítások országos irányítása és ellenőrzése a földművelésügyi miniszter feladata.

(2) A földrendezések műszaki előkészítése és végrehajtása az Állami Földmérési és Térképészeti Hivatal elnökének, a földnyilvántartási munkálatok előkészítése és végrehajtása, továbbá a tagosítások műszaki munkáinak ellátása a pénzügyminiszternek a feladata.

(3) A földrendezések és tagosítások helyi irányításáért, megszervezéséért és végrehajtásáért a megyei tanács végrehajtó bizottságának elnöke a felelős.

III.

Földrendezési és tagosítási eljárás

10. § (1) A földrendezés és tagosítás belterületen lévő földterületekre nem terjedhet ki.

(2) A földrendezésbe a szőlőt és gyümölcsöst is be kell vonni; a tagosításba szőlőt és gyümölcsöst bevonni általában nem lehet.

(3) Az erdői, valamint az újból erdősítésre kerülő vágásterületeket a földrendezésbe a megyei tanács végrehajtó bizottságának erre vonatkozó külön határozata alapján lehet bevonni. Erdőt tagosítani kivételesen, ugyancsak a megyei tanács végrehajtó bizottságának külön határozata alapján lehet.

11. § (1) A földrendezés, illetőleg a tagosítás során a termelőszövetkezetek és állami gazdaságok szétszórtan fekvő földjeinek összevonásával olyan területeket kell kialakítani, amelyek az adott természeti és gazdasági feltételek mellett a nagyüzemű mezőgazdasági termelés legkedvezőbb lehetőségeit teremtik meg. Ezért a termelőszövetkezetek és állami gazdaságok földjeit gazdasági épületeik körül, lehetőleg már meglévő táblájukhoz csatlakozóan és lehetőleg összefüggően kell kijelölni, elsősorban azokban a dűlőkben, ahol a legtöbb földjük van.

(2) A földrendezés és tagosítás során a termelőszövetkezetek és az állami gazdaságok sem területileg, sem épületek tekintetében nem kerülhetnek hátrányosabb helyzetbe, mint az eljárást megelőzően voltak.

12. § (1) A földrendezést és tagosítást úgy kell végrehajtani, hogy az minél kevesebb egyénileg gazdálkodó dolgozó paraszt földjét érintse. Ezért a termelőszövetkezetek területét a szükséghez mérten egy vagy több táblában ott kell kialakítani, ahol a termelőszövetkezetnek, illetőleg tagjainak a legtöbb földje van.

(2) Tanyás vidéken a földrendezésnél és a tagosításnál a termelőszövetkezetek területét lehetőleg úgy kell kialakítani, hogy az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok tanyaterülete a táblákon kívül maradjon.

(3) A termelőszövetkezeti családok háztáji gazdálkodásához szükséges területeket - legalább részben - a közös területtől elkülönítve, lehetőleg a belterülethez csatlakozóan, vagy annak közelében, elsősorban a zártkertekben kell kiadni.

13. § (1) Az egyénileg gazdálkodó parasztok saját vagy állami tartalékföldből bérelt földjét csak abban az esetben lehet kicserélni, ha az a termelőszövetkezet vagy állami gazdaság részére kialakított táblába esik; ha az a kialakított táblán kívül van, kicserélni nem szabad.

(2) Egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztnak a termelőszövetkezet, illetőleg az állami gazdaság kialakított területével elfoglalt földje helyett feltétlenül azonos értékű és lehetőleg azonos művelési ágú földet kell cserébe adni. Az értékkülönbözetet nagyobb terület cserébeadásával is ki lehet egyenlíteni. A kulákok részére azonos nagyságú csereterületet kell kiadni, az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok földjeinek kicserélését követően. A csereterületet be kell azonosítani és a helyszínen kell birtokba adni.

14. § Termelőszövetkezetnek - kérelmére - használatába lehet adni az 50 kat. holdnál kisebb állami és községi erdőket. A használatbaadás feltételeit a földművelésügyi miniszter - az Országos Erdészeti Főigazgatósággal egyetértve - határozza meg.

15. § Ha téli időszakban kerül sor földrendezés végrehajtására, az érintett községekben (városokban) az állami gazdaságok és az egyénileg gazdálkodó parasztok azon a területen aratnak, ahol vetettek, a termelőszövetkezetek pedig ott, ahol az őszi vetést közösen, illetőleg a belépő tagok még egyénileg végezték el. Minden érdekelt részére biztosítani kell a tavaszi vetéshez szükséges területet. Ennek során az egyénileg gazdálkodó parasztokkal megegyezésre kell törekedni.

16. § (1) Állami tartalékföldre kötött haszonbérletet a földrendezés, illetőleg tagosítás miatt a szerződés lejárta előtt megszüntetni nem lehet. Abban az esetben, ha a kialakított tábla haszonbérelt állami tartalékföldet is magában foglal, helyette lehetőleg azonos értékű csereföldet kell adni és a haszonbérleti jogviszony a haszonbérlőnek adott csereterületre száll át, aki a földet a bérleti idő alatt továbbra is tartozik megművelni. Ugyanez vonatkozik a magántulajdonban lévő földek több éves haszonbérletére is.

(2) Azokat az állami tartalékföldeket, amelyeket a termelőszövetkezetbe lépő dolgozó parasztok haszonbérleti szerződés alapján használnak, az eljárás során kialakítandó nagyüzemi táblákba kell bevonni.

17. § (1) Földfelajánlást általában nem szabad elfogadni. Kivételesen a földrendezés, illetőleg tagosítás végrehajtására megállapított időszakban, az eljárással érintett községekben (városokban) az állam részére földfelajánlást el lehet fogadni:

a) azoktól az egyénileg gazdálkodó parasztoktól, akik öregség, betegség miatt földjük megművelésére képtelenek;

b) azoktól, akik élethivatásszerűen nem földműveléssel foglalkoznak;

c) az állami gazdaságok olyan állandó dolgozóitól, akiknek földje az állami gazdaság területébe ékelődik vagy azzal határos.

(2) A földfelajánlást a járási mezőgazdasági osztály vezetője csak abban az esetben fogadhatja el, ha a földre a termelőszövetkezetnek vagy állami gazdaságnak szüksége van és kötelezettséget vállal a föld átvételére, s azzal gazdálkodási területét növeli.

(3) A felajánlott földért - a földfelajánlásokat szabályozó rendeletben megállapított keretek között - ellenértéket kell fizetni.

18. § (1) A tulajdonosnak a termelőszövetkezet részére kialakított táblába eső épületéért azonos értékű csereépületet kell adni, vagy az épületet tőle önkéntes megegyezés alapján - az ellenérték teljes összegének pénzbeli megtérítése mellett - át lehet venni. Amennyiben a megegyezés nem jön létre, a tulajdonos a kialakított területen lévő lakóépületét 800 négyszögöl háztáji területtel és úthasználattal megtarthatja.

(2) Ha a termelőszövetkezet részére kialakított területen olyan személy részére marad vissza lakóház és háztáji terület, akinek ottlakása a szövetkezet gazdálkodását károsan befolyásolja, a termelőszövetkezet közgyűlési határozattal kérheti a lakó kiköltöztetését. A kérelem alapján a járási tanács végrehajtó bizottsága elrendelheti a lakónak az eljárás befejezésétől számítolt 6 hónapon belül történő kiköltöztetését és egyidejűleg határoz az épületért járó kártalanítás felől.

(3) Egyénileg gazdálkodó parasztnak az állami gazdaság területébe vont földjéért csereföldet kell adni, épületét pedig csak addig tarthatja meg, amíg az állami gazdaság a vele történt megegyezés alapján megállapított feltételek és kártalanítás mellett azt át nem veszi, vagy ki nem sajátítja.

19. § (1) Mind a földrendezésnél, mind a tagosításnál az ingatlanon lévő zöldleltári értékért, illetőleg az értékkülönbözetért (szántás-vetés, trágyázás, évelő takarmánynövények, szőlő, gyümölcsös, kút, kerítés stb.) járó kártalanítást a birtokbaadástól számított 3 hónapon belül kell kifizetni.

(2) A kártalanítás megállapításánál a forgalmi értéket kell alapul venni. A kártalanításokra - a 18. § (2) bekezdésében foglalt kivétellel - a földrendező, illetőleg tagosító bizottság tesz összegszerű javaslatot. A javaslat alapján a járási mezőgazdasági osztály vezetője kártalanítási határozatot hoz.

(3) A kártalanítási határozat alapján a kártalanítás céljára a termelőszövetkezetek hosszúlejáratú állami hitelt igényelhetnek.

(4) Attól, aki a jogerős határozatban megállapított kártalanítási kötelezettségének nem tesz eleget, a kártalanítás összegét közadók módjára kell behajtani.

(5) A jelen törvényerejű rendeletben foglalt kártalanítással kapcsolatos vitás kérdések eldöntése nem tartozik bírói hatáskörbe.

20. § (1) Az eljárás során a nagyüzemi területek (táblák) kialakítására a földrendező, illetőleg a tagosító bizottság javaslatot készít, amelyet a járási, járási jogú városi, illetőleg városi kerületi tanács végrehajtó bizottságának elnöke megerősít.

(2) A megerősített javaslat alapján a földrendező, illetőleg a tagosító bizottság lefolytatja az eljárást. A járási, járási jogú városi, illetőleg városi kerületi tanács végrehajtó bizottsága ellenőrzi, hogy az eljárást a jogszabályoknak megfelelően hajtották-e végre.

a) Ha az ellenőrzés során a végrehajtó bizottság azt állapítja meg, hogy a földrendező, illetőleg a tagosító bizottság a jogszabályt megsértette, eljárását jogszabálysértő részében megsemmisíti és új eljárásra utasítja.

b) Ha az eljárást a földrendező, illetőleg a tagosító bizottság a jogszabályoknak megfelelően hajtotta végre, a végrehajtó bizottság a használati viszonyok rögzítésére határozatot hoz és a bizottságot felmenti.

(3) A járási, járási jogú városi, illetőleg városi kerületi tanács végrehajtó bizottságának határozatát a földrendezéssel, vagy tagosítással érintett községben (városban) nyilvánosságra kell hozni. A jogerős határozat alapján a termelőszövetkezetek és az állami gazdaságok területében bekövetkezett változásokat az állami földkönyveken keresztül kell vezetni; az egyénileg gazdálkodók tulajdonjogát a részükre cserébe adott ingatlanokra 60 napon belül be kell kebelezni. A kicserélt ingatlanra bekebelezett terheket a tulajdonváltozás telekkönyvi bekebelezésével egyidejűleg kölcsönösen át kell vezetni.

21. § A földrendezés és a tagosítás során hozott határozatok közül

a) a használati és tulajdoni viszonyokat rendező határozat [20. § (2) bekezdés] ellen halasztó hatállyal nem bíró fellebbezésnek, a kiköltöztetés ügyében hozott határozat [18. § (2) bekezdés] ellen pedig halasztó hatályú fellebbezésnek van helye a megyei tanács végrehajtó bizottságához;

b) a kártalanítás ügyében hozott határozat [19. § (2) bekezdés] ellen halasztó hatályú fellebbezésnek van helye a járási tanács végrehajtó bizottságához;

c) a földrendezés, illetőleg tagosítás engedélyezése és a földfelajánlás tárgyában hozott határozat ellen jogorvoslatnak nincs helye.

IV.

Vegyes rendelkezések

22. § Minden egyénileg gazdálkodó paraszt, termelőszövetkezet és állami gazdaság köteles a földje helyett kapott csereingatlant késedelem nélkül művelés alá venni.

23. § (1) A földrendezés és tagosítás végrehajtásának költségeit az állam viseli.

(2) Az eljárásban minden beadvány és határozat illetékmentes. A mentesség a vagyonátruházási illetékre is kiterjed.

24. § (1) Amennyiben a cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, bűntettet követ el és 3 évig terjedhető börtönnel lehet büntetni azt, aki

a) engedély nélkül földrendezést vagy tagosítást hajt végre;

b) földmérési munkálatokat törvényellenesen végez;

c) a földrendezést, tagosítást, illetőleg az azt végrehajtó szervezet munkáját akadályozza, vagy meghiúsítani törekszik;

d) a földrendezésbe vagy tagosításba bevont földek birtokbaadását, illetőleg birtokbavételét akadályozza, vagy meghiúsítani törekszik;

e) a földrendezés és tagosítás során elhelyezett határjeleket megrongálja, megsemmisíti vagy helyéről elmozdítja.

25. § (1) A jelen törvényerejű rendelet végrehajtásáról a földművelésügyi miniszter - az érdekelt miniszterekkel egyetértésben - gondoskodik.

(2) A jelen törvényerejű rendelet kihirdetésének napján lép hatályba; az 1949. évi 3. számú törvényerejű rendelet és a 145/1951. (VII. 24.) MT számú rendelet hatályát veszti.

Nagy Dániel s. k.,

a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnökhelyettese

Kristóf István s. k.,

a Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára