3/1954. (XI. 27.) KipM rendelet

a kisiparosok ipari tanuló tartásáról

A Minisztertanács felhatalmazása alapján, a Munkaerőtartalékok Hivatala elnökével egyetértésben, a következőket rendelem:

1. §

(1) A kisiparosok az 1. számú mellékletben felsorolt bármely szakmában tarthatnak ipari tanulót (továbbiakban: tanuló).

(2) A kisiparosok gyermeküket vagy unokájukat az 1953. évi 14. és az 1954. évi 24. számú törvényerejű rendeletben meghatározott bármely szakmában szerződtethetik tanulónak.

Az ipari tanulók szerződtetésének feltételei

2. §

(1) Kisiparoshoz tanulónak felvehető az, aki a 14. életévét betöltötte.

(2) Tanulót foglalkoztathatnak azok az iparigazolvánnyal rendelkező kisiparosok, akiknek műhelyében a tanuló megfelelő képzése biztosítható és erkölcse, testi épsége, valamint egészsége veszélyeztetve nincs.

(3) Szükség esetén a járási (városi, kerületi) tanács végrehajtóbizottsága ipari osztálya (csoportja) állapítja meg, hogy valamely kisipari műhely tanulóképzésre alkalmas-e.

3. §

Kisiparos legfeljebb 2 tanulót alkalmazhat. A tanulók az 1953. évi 14. számú törvényerejű rendelet 12. §-ában engedélyezett 3 fő alkalmazotti létszámba nem számítanak bele.

A tanulószerződés megkötése

4. §

(1) A kisiparos és a tanuló a tanulóviszony megkezdésekor tanulószerződést kötnek. A szerződés magában foglalja a kisiparos, valamint a tanuló jogait és kötelességeit.

(2) A szerződéskötés előtt a tanuló köteles orvosi vizsgálaton résztvenni. (Budapesten: az Ipari Tanulók Egészségvédelmi Intézeténél, VI., Kertész-u. 32., vidéken a legközelebb eső orvosi rendelőintézetben.)

(3) A tanulószerződést az 1955/56. tanévtől kezdve minden év július 1. és szeptember 15. napja között, az 1954/55. tanévben 1955. július 1-ig az év bármely szakában meg lehet kötni.

(4) A tanulószerződést a kisiparos műhelye szerint illetékes járási (városi, kerületi) tanács vb. ipari osztályánál (csoportjánál) írásban kell megkötni. A szerződés mintáját a 2. számú melléklet tartalmazza.

(5) A szerződést 4 példányban kell elkészíteni, 1 példány a járási tanács vb. ipari csoportjánál marad, 1 példányt a kisiparosnak, 1 példányt a szerződést kötő tanuló szülőjének (vagy gyámjának) kell kiadni, 1 példányt pedig a megyei tanács vb. ipari osztályához kell megküldeni. A megyei ipari osztály a kisiparosoknál szerződtetett tanulókat ugyanúgy nyilvántartásba veszi, mint a helyi ipari vállalatoknál és kisipari szövetkezeteknél alkalmazott tanulókat.

Tanulóidő, elméleti oktatás

5. §

(1) A kisiparban foglalkoztatott tanulók tanulóideje általában 3 év, egyes szakmákban 2 év.

(2) A kötelező tanulóidőt szakmánként az 1. számú mellékletben a "Tanulóidő" rovatban feltüntetett számok jelzik.

(3) Az érettségizett vagy középiskolában képesítővizsgát tett fiatalok ipari tanulóideje a kisiparban az 1. számú mellékletben feltüntetett tanulóidő fele.

6. §

(1) A kisiparban a tanulót legalább heti 9 óra elméleti (iskolai) oktatásban kell részesíteni azokon a helyeken, ahol helyi ipari tanulóiskola működik. Amennyiben helyben (község, város) helyi ipari tanulóiskola nem működik, az illetékes járási (városi) tanács vb. ipari osztálya (csoportja), ha ezt a helyi viszonyok lehetővé teszik, elrendelheti az elméleti oktatásban való részvételt.

(2) Az érettségizett vagy középiskolában képesítővizsgát tett fiatalokat az elméleti oktatás keretében a közismereti tárgyak tanulása alól fel kell menteni.

(3) A kisiparosok tanulóinak elméleti oktatását az illetékes megyéi (fővárosi, megyei jogú városi) tanács vb. ipari osztálya irányítja. Az elméleti oktatás anyagáról a Könnyűipari Minisztérium Oktatási Igazgatósága gondoskodik.

A tanulóviszony megszűnése

7. §

A tanulóviszony megszűnésére, a tanulószerződésnek mind a kisiparos, mind a tanuló részéről történő felbontására vonatkozóan az 1949. évi IV. törvény 31.-38. és a 24.200/1949. (III. 12.) IpM számú rendelet 28.-31. §-át kell megfelelően alkalmazni.

A szakmunkásvizsga

8. §

(1) Azokat a tanulókat, akik tanulóidejüket eltöltötték, szakmunkásvizsgára kell bocsátani.

(2) A kisipari tanulók vizsgáztatására minden megyében vizsgabizottságot kell alakítani. A vizsgabizottság elnökét és a bizottság tagjait a megyei tanács vb. ipari osztályának vezetője nevezi ki. A vizsgabizottság elnökének ezzel a feladattal megfelelő szakembert kell megbízni. A vizsgabizottság tagjai:

a) két szakember, akik közül az egyik helyi ipari vállalat vagy kisipari szövetkezet dolgozója, a másik pedig kisiparos,

b) a KIOSZ Megyei Titkárságának képviselője,

c) az iskolai oktatást végző illetékes szaktanár.

(3) Az alkalmazásban levő és a szövetkezeti tagnak a vizsgán töltött ideje a munkaidőbe beszámít. Kisiparos vizsgabízottsági tag részére tiszteletdíj jár.

(4) A megyei tanács vb. ipari osztálya 1954. december 31-ig szakmunkás vizsgára bocsáthatja azt a 18 éven felöli személyt, aki bár tanulószerződéssel szerződtetve nem volt, de munkaadói bizonyítvánnyal kisiparosnál legalább 3 évi szakbavágó gyakorlatot igazol. E határidő után az ilyen szakmunkás vizsga letételére vonatkozó engedélyt kivételesen indokolt esetben a Munkaerőtartalékok Hivatala elnöke adja meg. Az ilyen szakmunkás vizsgák díjaira, valamint a vizsgáztatók díjazására vonatkozólag a 11.700-26/1954. KipM számú utasítás rendelkezései az irányadók.

9. §

A szakmunkásvizsga gyakorlati részének letételére a megyei tanács vb. ipari osztályának vezetője helyi ipari vállalat vagy kisipari szövetkezet arra alkalmas műhelyét köteles kijelölni.

10. §

(1) A kisiparosoknál szerződtetett tanulók szakmunkásvizsgájának elméleti és gyakorlati anyagáról a Könnyűipari Minisztérium Oktatási Igazgatósága gondoskodik.

(2) Azokban a szakmákban, amelyekben a Munkaerőtartalékok Hivatala is képez tanulókat, a szakmunkásvizsgák elméleti és gyakorlati anyagát a Munkaerőtartalékok Hivatala elnökével egyetértésben kell meghatározni.

11. §

(1) A vizsga eredményes letétele után a kisipari tanulóknak szakmunkásbizonyítványt kell kiállítani. A kisiparban nyert szakmunkásbizonyítvány egyenlő értékű a minisztériumi iparban nyert szakmunkásbizonyítvánnyal.

(2) Ha a tanuló a vizsgán nem felel meg, a bizottság a vizsga megismétlésére utasítja. Újabb szakmunkásvizsgára csak a megkísérelt vizsga időpontjától számított 3 hónap eltelte után lehet jelentkezni. E 3 hónap alatt a tanuló köteles szakmai gyakorlatot folytatni.

A kisiparos és az ipari tanuló jogai és kötelességei

12. §

A kisiparos és a tanuló jogaira és kötelességeire vonatkozólag az 1949. évi IV. törvény 18.-29. §-ait kell megfelelően alkalmazni a hatályon kívül helyezett 19. és 22. § kivételével.

13. §

(1) A kisiparos köteles a tanulót a szakmai ismeretekben kellő alapossággal kiképezni, a tanulóval szemben gondos és jóakaratú magatartást tanúsítani, a tanuló demokratikus fejlődését elősegíteni, erkölcse és magaviselete felett őrködni.

(2) A tanulót csak az ipar folytatásával kapcsolatos munkákkal szabad foglalkoztatni. Foglalkoztatásánál ügyelni kell arra, hogy az összes szakmai ismereteket elsajátítsa. Háztartási, mezei vagy más hasonló munkára a tanulót nem szabad igénybevenni.

(3) A kisiparos a tanulót megdorgálhatja, de köteles figyelemmel lenni a tanuló nemére, korára és arra, hogy az önérzetét és tisztességét ne sértse. A kisiparos a tanulót testi fenyítésben nem részesítheti.

(4) A kisiparos a tanuló oktatásáért díjat sem ki nem köthet, sem el nem fogadhat.

(5) A kisiparos köteles lehetővé tenni, hogy a tanuló az előirt elméleti oktatásban rendszeresen résztvegyen.

14. §

(1) A kisiparos a tanulónak a 43/1954. (VII. 25.) MT számú rendeletben megszabott munkabért köteles fizetni. Az elméleti oktatás idejére is jár munkabér. Azokban a szakmákban, ahol az ipari tanulóidő 3 év, a harmadik évben magasabb bérek fizetendők.

(2) A tanuló után fizetendő társadalombiztosítási járulék a tanuló bérének 12 százaléka.

(3) A tanuló részére a Munka Törvénykönyve szerint ingyenes munkaruha juttatás jár.

(4) A kisiparos a tanulónak lakást és étkezést nem köteles biztosítani, sem ebédtérítést adni.

(5) Az elméleti oktatáshoz szükséges tankönyvekről és tanszerekről a tanuló köteles gondoskodni.

(6) A kisiparos és a tanuló, illetőleg annak törvényes képviselője a tanulószerződésben a (4) és (5) bekezdéstől eltérően is megállapodhatnak.

15. §

(1) A tanuló munkaideje heti 48 óra. Ebbe az iskolában (elméleti oktatásban) eltöltött idő is beleszámít.

(2) A kisiparosnál foglalkoztatott tanulót naptári évenként 12 nap alapszabadság és 16 éves korig 12 nap, 18 éves korig 6 nap pótszabadság illeti meg. A 18 évet betöltött tanuló szabadságidejére a Munka Törvénykönyvének általános rendelkezései vonatkoznak. A szabadságot az elméleti oktatás szünetében, lehetőleg egyfolytában, de legfeljebb két részletben kell kiadni.

(3) A kisipari tanulókat az utazásnál (villamoson, autóbuszon, vonaton) ugyanolyan kedvezményes jegyek illetik meg, mint a helyi ipari vállalatnál, illetőleg kisipari szövetkezetnél foglalkoztatott tanulókat.

16. §

(1) A tanuló köteles mindent megtenni annak érdekében, hogy a választott szakmában szükséges elméleti és gyakorlati ismereteket elsajátítsa.

(2) A tanuló köteles a kisiparos jogos rendelkezéseinek engedelmeskedni.

(3) A tanuló köteles a kisiparos családtagjaival és üzletfeleivel szemben illően viselkedni, az üzemi rendhez, amennyiben a kisiparos háztartásában él, a házirendhez alkalmazkodni.

17. §

(1) A járási (városi, kerületi) tanácsok vb ipari osztályainak (csoportjainak), valamint a KIOSZ illetékes szerveinek az a feladata, hogy a tanulók szerződtetését elsősorban a falusi kisiparban és olyan szakmákban segítsék elő, amelyekben nagyipari tanulóképzés nem folyik.

(2) A kisiparban történő tanulóképzés terén a tanulószerződés betartásának és a tanulók szociális viszonyainak ellenőrzése a tanácsok vb. munkaerőgazdálkodási osztályainak (csoportjainak), a tanulók gyakorlati foglalkoztatásának ellenőrzése pedig a tanácsok vb. ipari osztályainak (csoportjainak) a feladata.

18. §

(1) A tanulót szerződtető kisiparost a következő kedvezmények illetik meg:

a) a tanulót foglalkoztató kisiparosi a jövedelemadó kialakítása szempontjából úgy kell tekinteni, mint az alkalmazottat nem foglalkoztató kisiparost. Amennyiben a kisiparosnak más alkalmazottja is van, úgy a tanuló a jövedelemadó kialakítása szempontjából nem tekinthető alkalmazottnak;

b) azt a műipart (műbútorasztalos, műlakatos stb.) gyakorló kisiparost, valamint a falusi kisiparost, aki tanulót alkalmaz, az anyagjuttatásnál és elosztásnál előnyben kell részesíteni. A kedvezmény mértékét a helyi viszonyok és az anyagféleségek figyelembevételével a KIOSZ Megyei Titkársága állapítja meg.

19. §

(1) Jelen rendelet kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit a már megkötött kisipari tanuló szerződésekre is alkalmazni kell.

(2) Jelen rendelet halálybalépésével az 1/1954. (II. 25.) KipM számú rendelet és az 5/1954. MTH számú utasítás 16. §-a, valamint 3. számú melléklete hatályát veszti.

Szalai Béla s. k.,

könnyűipari miniszter