5/1956. (IV. 12.) FM rendelet

a mezőőri feladatok ellátásáról szóló 2/1956. (I. 26.) MT rendelet végrehajtásáról

A mezőőri feladatok ellátásáról szóló 2/1956. (I. 26). MT rendelet (továbbiakban: R.) végrehajtására a pénzügyminiszterrel és a MEDOSZ elnökével egyetértésben a következőket rendelem.

I.

Mezőőrök alkalmazása

(R. 1. §-ához)

1. §

(1) Az egyénileg gazdálkodók mező- és erdőgazdasági ingatlanainak őrzésére a községi (városi, városi kerületi) tanács végrehajtóbizottsága (továbbiakban: községi végrehajtóbizottság) mezőőröket alkalmaz.

(2) Mezőőrnek kell tekinteni a csősz, kertcsősz, szőlőcsősz, hegyőr stb. elnevezés alatt alkalmazott személyeket is.

(3) Mezőőrnek az a magyar állampolgár alkalmazható, aki

a) 20. életévét betöltötte,

b) politikailag megbízható,

c) nem áll büntető ítélet hatálya alatt és nincs ellene bűntett elkövetése miatt eljárás folyamatban,

d) erkölcsi tekintetben kifogás alá nem esik és nincsen olyan elembeli, testi, vagy erkölcsi fogyatkozása, amely hivatásának teljesítésére képtelenné tenné.

(4) A községi végrehajtóbizottság a mezőőri állásokra pályázatot hirdet. A pályázati felhívásban fel kell tüntetni az alkalmazhatóság személyi követelményeit, a pályázat beadásának helyét és határidejét.

(R. 2. §-ához)

2. §

A vadőri teendőket is ellátó mezőőr pénzbeli béréhez a vadásztársaság a mezőőrre bízott vadőri teendők arányában köteles hozzájárulni. Ezt az arányt és a hozzájárulás összegét a községi végrehajtóbizottság állapítja meg.

(R. 3. §-ához)

3. §

(1) A mezőőri állások betöltésére hirdetett pályázat határidejének utolsó napjától számított tíz napon belül a községi végrehajtóbizottság gazdagyűlést hív össze.

(2) A gazdagyűlést a helyi szokásnak megfelelően - a község (város, városi kerület) összes egyénileg gazdálkodójának együttes részvételével, vagy házcsoportonként, dűlőnként, körzetenként, kerületenként - kell megtartani.

(3) A gazdagyűlés csak akkor határozatképes, ha azon az érdekelt egyénileg gazdálkodóknak legalább a fele jelen van. Ha ennél kevesebben jelennek meg, öt napon belül újabb gazdagyűlést kell összehívni, amely ebben az esetben a megjelentek számára tekintet nélkül jogosult a mezőőr személyére és járandóságára javaslatot tenni.

(4) A gazdagyűlésen ismertetni kell a mezőőri állásokra beérkezett pályázatokat. A megjelentek javaslatait egyenként vitái a és szavazásra kell bocsátani. A szavazásnál egyszerű szótöbbséggel kell dönteni.

(5) A gazdagyűlésről rövid jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet a gazdagyűlés elnöke és a gazdagyűlés által kijelölt két személy ír alá.

(6) Évközben - egy-egy idény tartamára, vagy helyettesítésre - gazdagyűlés összehívása nélkül lehet új mezőőrt alkalmazni.

4. §

(1) A községi végrehajtóbizottság a gazdagyűlés megtartása után a mezőőrök alkalmazását tanácsülés elé terjeszti.

(2) A mezőőrök alkalmazásáról, pénzbeli és természetbeni járandóságáról a tanácsülés - a tanácstörvényben megállapított eljárás szerint - határoz. A határozat alapján a községi tanács nevében a végrehajtóbizottság elnöke a mezőőrrel szerződést köt.

(3) A mezőőri szerződést - az évközi alkalmazások kivételével - egy évi határozott időtartamra kell kölni. A szerződés mintáját a jelen rendelet 1. számú melléklete tartalmazza. A szerződést a mezőőr, valamint a tanács nevében a végrehajtóbizottság elnöke írja alá; annak egyik példányát a mezőőrnek kell átadni, másik példánya pedig a végrehajtóbizottságnál marad.

(R. 4. §-ához)

5. §

(1) A mezőőr közvetlenül a szerződés aláírása után a jelen rendelet 2. számú mellékletében közölt minta szerint köteles a községi végrehajtóbizottság elnöke előtt esküt tenni.

(2) A mezőőrt alkalmazó szocialista szervezet vezetője gondoskodjék arról, hogy mezőőre eskütétel céljából a községi végrehajtóbizottság előtt megjelenjék.

(3) Az eskü letételéről a községi végrehajtóbizottság elnöke a jelen rendelet 3. számú mellékletében közölt minta szerint igazolást ad a mezőőrnek.

6. §

(1) A községi tanács által alkalmazott mezőőröket jelvénnyel és igazolvánnyal kell ellátni.

(2) Feladatának ellátása közben a mezőőr köteles a szolgálati jelvényt jól látható helyen viselni a szolgálati igazolványt pedig magánál tartani.

(3) A munkaviszony megszűnésekor a mezőőr szolgálati jelvényét és igazolványát be kell vonni.

II.

Mezőőrök feladatai

(R. 5. §-ához)

7. §

(1) A mezőőr mezei lopás, vagy mezei károkozás esetében feljelentését a községi (városi, városi kerületi) tanács végrehajtóbizottsága elnökéhez teszi meg, aki azt szabálysértés fennforgása esetén a járási (városi, városi kerületi) tanács végrehajtóbizottságának igazgatási osztályához, bűntett fennforgása esetén a járási (városi, városi kerületi) ügyészséghez, ha pedig az ügyben rendőri nyomozásra van szükség, a rendőrséghez továbbítja.

(2) A mezőőr állal átadott lopott tárgyakat, a lopás vagy a kártétel elkövetésére használt eszközöket a községi végrehajtóbizottság mezőgazdasági szakigazgatási szerve (továbbiakban: községi agronómus) bűnjelként köteles a szabálysértési, illetőleg a büntető eljárás befejezéséig megőrizni és azt az ügyben eljáró szervek rendelkezésére bocsátani.

8. §

(1) A tilosban talált és a mezőőr vagy más személy által behajtott állatok elhelyezéséről, őrzéséről és tartásáról a községi végrehajtóbizottság a községi agronómus útján öt napig gondoskodik. Ez alatt értesíteni kell az állat tulajdonosát, illetőleg, ha az ismeretlen, közhírré kell tenni, hogy az állatot igazolt tulajdonosa mikor és hol veheti át.

(2) A behajtott állatok tartásához szükséges takarmány felvásárolható szabadpiaci áron, az ezzel kapcsolatos kiadásokat a községi tanács költségvetésében "A gazdaságok" címen biztosított hitel terhére lehet megelőlegezni. Az így biztosított előleget a későbbiek során az állat tulajdonosa által befizetett összegből kell visszatéríteni.

(3) A tilosban talált állatok behajlása esetén az állat tulajdonosa darabonként baromfiért 1.- Ft, más háziállatokért 5.- Ft hajtőpénzt köteles eljárási költségként fizetni. Éjjel behajtott állat után a hajtópénz kétszerese jár. A befolyt hajtópénz a mezőőrt, illetve a behajtó személyt illeti meg. Ugyancsak köteles a tulajdonos az állat megtalálásának közhírrétételével, továbbá az állat tartásával felmerült költségeket megtéríteni.

(4) Azt az állatot, amelynek igazolt tulajdonosa az értesítéstől, illetőleg a legalább kétszeri közhírrétételtől számított öt napon belül nem jelentkezik, gazdátlannak kell minősíteni és a begyűjtési szervek útján kell értékesíteni. A befolyt összeget - a hajtópénz kivételével - a községi végrehajtóbizottság letéti számláján kell kezelni. Ha az igazolt tulajdonos az értesítéstől, illetve a közhírrétételtől számított hat hónapon belül jelentkezik, a községi végrehajtóbizottság letéti számláján lévő összeget részére ki kell fizetni. A kifizetendő összegből le kell vonni a közhírrététellel és az állat tartásával felmerült költségeket és ezeket a községi tanács végrehajtóbizottságának költségvetési folyószámlájára kell átutalni. Ha a tulajdonos hat hónap eltelte után sem jelentkezik, a letéti számlán lévő összeget a községi tanács végrehajtóbizottságának költségvetési bevételeként kell elszámolni.

9. §

A mezőőr minden esetben köteles az okozott kárt megbecsülni és a becsértéket a községi agronómussal közölni. Ha az érdekeltek a mezőőr becslését nem fogadták el, azt a községi agronómus a termelési bizotság egyik tagjával együtt vizsgálja felül. A becsértékre vonatkozó megállapításuk végérvénye

10. §

(1) A mezőőr a R. 5. § (1) bekezdésében felsorolt feladatok mellett a következő teendőket is köteles ellátni:

a) Köteles megakadályozni

- a gazdasági célra szolgáló megfigyelő eszközök, hatósági jelek, mérnöki jelzések rongálását, megsemmisítését, elvitelét, más helyre helyezését, kiásását;

- mezei közös dűlőút jogosulatlan megszűkítését, másfelé irányítását, elzárását, új utak képzését;

- a szabadban lévő kóró, trágya, tarló, avar, nádas stb. olyan helyen és felügyelet nélkül való meggyújtását, amelyből másnak kára származhat, továbbá a gondatlan tűzeset előidézését;

- csontnak, elhullott állatnak, üvegnek, cserépnek, szemétnek más földjére hordását és ott történő elásását,

- hasznos madarak irtását és tojásaik elszedését, valamint

- az őrzésére bízott területen mindennemű jogtalan fahasználatot.

b) Köteles vigyázni a mezei hidakra, átjárókra, átereszekre, árkokra, a mezőgazdasági termelés céljait szolgáló berendezésekre és azok rendeltetésszerű használatára.

c) Köteles az érdekelt gazdálkodók figyelmét felhívni a mezei dűlőutak, mesgyék és a hozzájuk tartozó árkok, vízlevezetők tisztántartására.

d) Köteles az a)-c) pontban felsorolt teendőinek ellátása során tapasztalt rendellenességeket a községi agronómusnak bejelenteni.

(2) A mezőőr munkakörébe nem tartozó feladatnak kell tekinteni a kézbesítést, postázást, csomagszállítást, a begyűjtéssel, köztartozások beszedésével stb. összefüggő feladatok elvégzését

III.

Mezőőrök munkaviszonya és járandósága

(R. 6. §-ához.)

11. §

(1) A mezőőrök munkaideje a mezőgazdaságban és a rokon termelési ágakban dolgozók munkaidejének szabályozásáról szóló 18.032/1951. (III. 22.) FM rendelet alapján április 1. napjától október 31. napjáig heti 72 óra, november 1. napjától március 31. napjáig heti 48 óra. Ebben a keretben a mezőőr napi munkaidejét úgy kell beosztani, hogy a terület őrzése a szükséges napszakokban biztosítva legyen.

(2) A mezőőrök munkaidejét a termények védel- mének fokozottabb biztosítása érdekében az (1) bekezdésben meghatározott mértéken belül évi keretben eltérő beosztásban is meg lehet állapítani. Két munkanap között biztosítani kell a mezőőr részére a Munka Törvénykönyve 46. §-ában meghatározott 8 órai pihenőidőt.

(3) A mezőőr járandósága az éjjeli munka és a munkaközi szünet díjazását is magában foglalja.

(4) A termények érése és betakarítása idejére jutó pihenőnapokat és munkaszüneti napokat, ha helyettesítéséről ezalatt másképpen nem lehet gondoskodni, az idényt követően kell a mezőőrnek kiadni. Havi két pihenőnapot azonban az idény alatt is feltétlenül biztosítani kell.

(5) A mezőőrt a Munka Törvénykönyvében megállapított szabadság illeti meg, amelyet részére a betakarítás után kell kiadni. Erre az időre a mezőőr helyettesítéséről gondoskodni kell.

12. §

(1) A községi tanácsok az alkalmazásukban álló mezőőrök járandósága után 10 százalék társadalombiztosítási járulékot fizetnek. A járulékot a községi tanács a tanácsi alkalmazottak járulékaival együtt utalja át az SZTK, illetékes helyi szervének.

(2) A társadalombiztosítási járulék az érdekelt gazdálkodókat terheli. A mezőőri hozzájárulás megállapításánál - a mezőőrök bérén felül - a társadalombiztosítási járulék összegét is figyelembe kell venni.

(3) A községi tanácsok alkalmazásában álló mezőőrök társadalombiztosítási járulékának alapja,

a) ha a mezőőr kizárólag pénzbeli bért kap: a tényleges munkabér összege;

b) ha a mezőőr kizárólag természetbeni bért, vagy részben pénzbeli, részben természetbeni bért kap: egységesen havi 600 Ft;

c) ha a mezőőr természetbeni és pénzbeli bért kap, azonban a rendszeres pénzbeli bér összege havi 600 forintnál több: a pénzbeli bér 100 forinttal növelt összege.

(4) A táppénz- és nyugdíjszolgáltatás alapja azonos a társadalombiztosítási járulék alapjával.

(5) A dolgozói terhelő 3 százalékos nyugdíjjárulék alapja - a községi tanács által alkalmazott mezőőrök esetében - azonos a (3) bekezdésben meghatározott járulékalappal. A 3 százalékos nyugdíjjárulékot a mezőőr pénzbeli béréből le kell vonni és a társadalombiztosítási járulékkal együtt kell átutalni. Ha a mezőőr járandóságát kizárólag természetben kapja, a nyugdíjjárulék havonként esedékes részét terhére elő kell írni, azt a természetbeni bér fejében járó termények betakarítását követő 15 napon belül a mezőőrtől be kell szedni és az SZTK illetékes helyi szervének át kell utalni.

13. §

(1) Azok a mezőőrök, akik nem a községi tanács szerződéses alkalmazásában állanak, az alkalmazó szerv egyéb dolgozóival azonos feltételek szerint és mértékben jogosullak társadalombiztosítási szolgáltatásokra és családi pótlékra. Bejelentésükre, továbbá az esedékes járulékok mértékére és fizetésére nézve az alkalmazó szervre vonatkozó szabályok irányadók.

(2) A mezőgazdasági termelőszövetkezetek mezőőri feladatok ellátásával csak saját tagjukat bízhatják meg; ezek társadalombiztosításra és családi pótlékra való jogosultságát a termelőszövetkezeti tagokra vonatkozó szabályok szerint kell elbírálni.

(R. 8. §-ához.)

14. §

(1) A községi tanács valamennyi mezőőr pénzbeli bérét - a társadalombiztosítási járulék és az egy mezőgazdasági idényre alkalmazott időszaki mezőőrök járandóságainak, valamint a helyettesítéshez szükséges napszámbérek figyelembevételével - egy összegben, természetbeni járandóságukat pedig terményféleségenként összmennyiségben állapítja meg.

(2) A mezőőrök pénzbeli bérét a községi végrehajtóbizottság az alkalmazásában álló többi tanácsi dolgozó részére megállapított időpontokban havonként utólagosan esedékes egyenlő részletekben fizeti ki.

(3) A községi tanács határozata alapján a járási (városi, városi kerületi) tanács végrehajtóbizottságának pénzügyi osztálya (továbbiakban: járási pénzügyi osztály) a mezőőr pénzbeli bérének fedezésére - beleértve a társadalombiztosítási járulékot és az egy mezőgazdasági idényre vagy helyettesként alkalmazandó mezőőrök pénzbeli bérét is - az egyénileg gazdálkodókra, illetőleg - amennyiben a mezőőr szocialista szervezet területét is őrzi - a szocialista szervezetre mezőőri járulékot vet ki.

(4) A mezőőri járulékot abban a községben kell kivetni, ahol a mezőőri járulék fizetésére kötelezett terhére az adóévre a mezőgazdasági lakosság általános jövedelemadóját kivetették, illetőleg kivetették volna, ha a földterület tényleges használója nem élvezne adómentességet a mezőgazdasági lakosság általános jövedelemadója alól.

(5) A kivetett mezőőri járulék pénzbeli részét a járási pénzügyi osztály az érdekeltek adóívében tünteti fel. A természetbeni bérről értesítést küld.

(6) A járási pénzügyi osztály az egyénileg gazdálkodók, illetőleg a szocialista szervezet által fizetendő természetbeni bért - az érdekelt gazdálkodók egyidejű értesítése mellett - írásban közli az illetékes községi végrehajtóbizottsággal. Egyúttal felhívja az érdekelteket, hogy a terményeket a betakarításuktól számított 15 napon belül a mezőőrnek adják át.

(7) A természetbeni bér beszedéséhez a községi agronómus a mezőőrök bevonásával kimutatási készít, amelyben feltünteti, hogy a termelők az egyes mezőőrök részére mennyi természetbeni bért fizetnek. A természetbeni bér beszedését a kialakult helyi szokásnak megfelelően kell biztosítani.

IV.

Átmeneti rendelkezések

Hatálybalépés

15. §

Az egyénileg gazdálkodók által alkalmazott mezőőrök 1956. január, február és március havi, esetleg ki nem fizetett illetményeit - a természetbeni bér kivételével - visszamenőleg egy összegben ki kell fizetni. A szükséges összeg rendelkezésre bocsátásáról a megyei (megyei jogú városi) tanács végrehajtóbizottságának pénzügyi osztálya gondoskodjék.

16. §

A jelen rendelet rendelkezéseit az 1956. évi január hó 1. napjától kezdődő hatállyal kell alkalmazni.

Magyari András s. k.,

a földművelésügyi miniszter első helyettese

1. számú melléklet az 5/1956. (IV. 12)FM rendelethez

2. számú melléklet az 5/1956. (IV. 12.) FM rendelethez

3. számú melléklet az 5/1956. (IV. 12.) FM rendelethez