10/1957. (XII. 4.) MüM rendelet
a munkaviszonyban nem álló hivatásos zene- és táncoktatók, valamint előadóművészek önkéntes biztosításáról szóló 56/1957. (IX. 5.) Korm. rendelet végrehajtásáról
A Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány 56/1957. (IX. 5.) Korm. rendelete (a továbbiakban: R.) 6. §-ában foglalt felhatalmazás alapján az alábbiakat rendelem:
1. § (1) A kölcsönösség elve alapján betegség, szülés és elhalálozás esetére korra és egészségi állapotra tekintet nélkül - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - önkéntesen biztosíthatják magukat az R. 1. §-ának (1) és (2) bekezdésében meghatározott személyek.
(2) Az R. alapján nem biztosíthatja magát az, aki a 71/1955. (XII. 31.) MT rendelet, illetőleg a 91/1952. (X. 2.) MT rendelet alapján betegség esetére kötelezően biztosított.
2. § (1) Az 1. §-ban meghatározott személyek az önkéntes biztosításra (a továbbiakban: biztosítás) irányuló szándékukat a Kisipari Szövetkezeti Kölcsönös Biztosító Intézetnek (a továbbiakban: KSZKBI) a lakóhelyük (munkaközösségnél a munkaközösség székhely szerint illetékes megyei alközpontjánál írásban tartoznak bejelenteni.
(2) A biztosítás, illetőleg a szolgáltatásokra jogosultság a bejelentésnek a KSZKBI illetékes megyei alközpontjához való beérkezését követő hónap első napjától veszi kezdetét. A bejelentést megelőzően megkezdődött kórházi ápolással kapcsolatban fel-merült költségek a KSZKBI-t nem terhelik.
(3) Annak, aki az R. szerint már biztosított volt, biztosítása azonban megszűnt, a biztosításba történő felvételét a KSZKBI illetékes megyei alközpontja - a 4. §-ban foglaltak kivételével - a korábbi biztosítás megszűnése körülményeinek figyelembevételével megtagadhatja.
3. § (1) A munkaközösség keretén kívül működő személy [R. 1. § (1) bekezdés] biztosítása megszűnik, ha
a) érvényes működési engedélyét, illetőleg alkalmassági bizonyítványát visszaadja, vagy azt visszavonják,
b) a biztosítás megszüntetését kéri, c) meghal,
d) munkaviszonya alapján legalább harminc napon át kötelezően biztosítottá vált,
e) három egymást követő hónapra esedékes járulékfizetési kötelezettségének nem tett eleget és emiatt a KSZKBI megyei alközpontja a biztosítottak sorából törli.
(2) A munkaközösség keretén belül működő személy [R. 1. § (2) bekezdés] biztosítása megszűnik, ha
a) a munkaközösség érvényes működési engedélyét visszaadja, illetőleg azt visszavonják (a munka közösség megszűnik),
b) a munkaközösségi tag működési engedélyét, illetőleg alkalmassági bizonyítványát visszavonják,
c) a munkaközösség többségi határozattal az önkéntes biztosításban való részvétel megszüntetését határozza el,
d) a munkaközösségi tag meghal,
e) a munkaközösségi tag munkaviszonya alapján legalább harminc napon át kötelezően biztosítottá vált,
f) a munkaközösségi tag a munkaközösségből ki lép.
(3) Az (1) bekezdés a) pontja és a (2) bekezdés a) és b) pontja esetében a biztosítás annak a hónapnak az utolsó napjával szűnik meg, amelyben a biztosított, illetőleg a munkaközösség a működési engedélyt visszaadja, vagy a működési engedélyt, illetőleg az alkalmassági bizonyítványt visszavonják. Abban az esetben azonban, ha a működési engedélyt a biztosított, vagy a munkaközösség a hónap ötödik napjáig adja vissza, vagy a működési engedélyt, illetőleg alkalmassági bizonyítványt az említett időpontig vonják vissza, legkésőbben a hónap tizenötödik napjáig előterjesztett kérelem alapján a biztosítást az előző hónap utolsó napjával kell megszüntetni.
(4) Az (1) bekezdés b) pontja és a (2) bekezdés c) pontja esetében a biztosítás felmondással szüntethető meg. A felmondás csak a naptári év utolsó napjára történhet és azt legkésőbben október hó harmincegyedik napjáig írásban be kell jelenteni.
(5) Az (1) bekezdés c) pontja és a (2) bekezdés d) pontja esetében az önkéntes biztosítás az elhalálozás napjával - a családtagok jogosultságát illetően pedig az elhalálozás hónapjának utolsó napjával - szűnik meg, míg az (1) bekezdés d) és a (2) bekezdés e) pontja esetében azzal a nappal, amelyet követő napon a kötelező biztosítás kezdődött.
(6) A (2) bekezdés f) pontja esetében a biztosítás a munkaközösségből való kilépés hónapjának utolsó napjával szűnik meg.
(7) Az (1) bekezdés e) pontja esetében a KSZKBI illetékes megyei alközpontja törléssel csak abban az esetben szüntetheti meg a biztosítást, ha a biztosítottat a jogvesztő körülményekre történő figyelmeztetéssel felszólította a járulék befizetésére és a biztosított fizetési kötelezettségének a felszólításban megszabott határidőig nem tett eleget. A törlés annak a hónapnak utolsó napjával lép hatályba, amely hónapra a biztosított a járulékot még megfizette.
(8) Az (1) bekezdés a) és d), valamint a (2) bekezdés a), b), d) és f) pontjaiban említett körülményeket a biztosított, vagy családtagja, illetőleg a munkaközösség vezetője tizenöt napon belül tartozik a KSZKBI illetékes megyei alközpontjához bejelenteni.
4. § A 3. § (2) bekezdésének a) és f) pontja esetében a volt munkaközösségi tag az egyéb feltételek fennállása esetében biztosításának folyamatos fenntartását harminc napon belül kérheti.
5. § (1) A biztosításért fizetendő járulék összege az 1958. évi december hó 31. napjáig minden biztosított után havi 60 forint.
(2) A járulék minden hónap első napján esedékes és azt legkésőbben a hónap ötödik napjáig kell befizetni.
(3) A munkaközösségben dolgozó biztosítottak járulékát a munkaközösség tartozik havonként egy összegben a hónap ötödik napjáig befizetni.
(4) A járulék behajtására, biztosítására, elévülésére és visszafizetésére a 91/1952. (X. 2.) MT rendelet, valamint az 57/1957. (IX. 6.) Korm. rendelet alapján a közadók kezelésére vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
6. § (1) A járulékot a biztosítás fennállása idejére kell fizetni. A járulékot akkor is teljes hónapra kell megfizetni, ha a biztosítás hónap közben szűnik meg.
(2) A járulékot a biztosítás fennállása alatt arra az időre is fizetni kell, amely alatt a biztosított előadóművészi, illetőleg zene- vagy táncoktatói tevékenységét nem folytatja.
(3) Mentesül a biztosított a járulékfizetési kötelezettség alól, ha harminc napnál hosszabb ideig keresőképtelen beteg volt, illetőleg katonai szolgálatot teljesített. Ezt a rendelkezést a munkaközösség keretében dolgozó biztosítottnál csak abban az esetben lehet alkalmazni, ha az említett idő alatt a biztosított a munkaközösségtől juttatást nem kap, vagy annak összege átlagos keresetének 50 százalékát nem haladja meg.
(4) A járulékfizetés alóli mentesítés keresőképtelenséggel járó betegség címén az előzetesen biztosításban eltöltött időnek megfelelő ideig, legfeljebb azonban egy évig (gümőkóros megbetegedés esetében 2 évig) tart. A mentesség időtartamának megállapításánál a mentesség kezdő napját megelőző egy éven (gümőkóros megbetegedés esetén 2 éven) belül keresőképtelenséggel járó megbetegedés címén már mentesítésben eltöltött időt is figyelembe kell venni.
(5) Ha a biztosított a járulékfizetési kötelezettség alól a (4) bekezdés értelmében keresőképtelenséggel járó betegség miatt már egy évig (gümőkóros megbetegedés esetén 2 évig) mentesült, betegség címén újabb mentesítést csak abban az esetben kaphat, ha a mentesség megszűnését követően legalább hat hónapon át az esedékes járulékokat befizette. Ebben az esetben az újabb mentesítés időtartamát a (4) bekezdés alapján kell megállapítani.
(6) A szülést követő három hónapon át mentesül a járulékfizetési kötelezettség alól a biztosított nő mégpedig abban az esetben is, ha a szükséges előző biztosítási idő hiányában anyasági segélyben nem részesül.
7. § (1) A biztosítottakat az R. alapján betegség, szülés és elhalálozás esetében megillető szolgáltatások feltételei és mértéke tekintetében a KSZKBI-nek a kisipari szövetkezeti tagok betegségi, szülési és temetkezési segélyéről rendelkező 1/1956. számú szabályzatát kell a jelen rendelet 8-10. §-aiban foglalt eltérésekkel alkalmazni.
(2) Az (1) bekezdésben említett szabályok rendelkezései irányadók a családtagok jogosultsága, valamint a részükre járó szolgáltatások feltétele és mértéke tekintetében is.
8. § (1) A KSZKBI 1/1956. számú szabályzatának a táppénz, terhességi és gyermekágyi segélyre vonatkozó rendelkezéseit a jelen rendelet 1. §-ában meghatározott személyekre alkalmazni nem lehet.
Ugyancsak nem lehet alkalmazni az említett szabályzat 102. és 105. §-ainak rendelkezéseit sem.
(2) Az 1. §-ban meghatározott személyekre és jogosult családtagjaikra nem alkalmazhatók azok a rendelkezések, amelyek a KSZKBI 1 1956. számú szabályzatában foglaltak szerint a biztosítottaknak, vagy jogosult családtagjaiknak a biztosított üzemi balesete esetében kedvezményeket biztosítanak.
(3) A KSZKBI Országos Vezetősége a KSZKBI 1/1956. számú szabályzata szerint a biztosítottakat, vagy jogosult családtagjaikat üzemi baleset esetében megillető kedvezményeket, vagy azoknak egy részét - az összes körülmények mérlegelése alapján - a munkaközben balesetet szenvedett biztosítottra és családtagjaira esetenként kiterjesztheti.
9. § (1) Az R. 1. §-a (1) bekezdésében megjelölt az a biztosított, aki az esedékessé vált összes havi járulékrészleteket nem fizette be, a szolgáltatásokra nem jogosult. Ha azonban a biztosított a már esedékessé vált összes havi járulékrészleteket a KSZKBI megyei alközpontja által megállapított határidőig utólagosan befizeti, az anyasági és temetési segélyekre, valamint a kórházi ápolásra és az ezzel kapcsolatos útiköltségekre jogosulttá válik, még abban az esetben is, ha az igény megnyílása a tartozás kiegyenlítése előtt következett be.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezéseket a családtagok szolgáltatásra jogosultságára is alkalmazni kell.
(3) Ha a biztosított keresőképtelenség, vagy szülés miatt a 6. § rendelkezései alapján a járulékfizetés alól mentesül, a mentesség ideje alatt úgy ő, mint családtagjai jogosultak mindazokra a szolgáltatásokra, amelyek őket járulékfizetés esetén megilletnék. A katonai szolgálatot teljesítő biztosított a katonai szolgálat tartama alatt ezekre a szolgáltatásokra - az anyasági segély és az elhalt családtagok után járó temetési segély kivételével - a saját személyében nem jogosult. Családtagjai azonban a katonai szolgálat alatt is jogosultak a szolgáltatásokra.
10. § (1) Az a biztosításra jogosult, aki a működési engedélyét, illetőleg az alkalmassági bizonyítványát az 1957. évi október hó 1. napja előtt kapta meg, a biztosításba bevonását azonban csak az 1958. évi március hó 31. napja után kéri, a biztosítás kezdetétől számított három hónapon át csak orvosi gyógykezelés, gyógyszerellátás, kevésbé költséges gyógyászati segédeszköz, műfog, műfogsor, fogkorona, foghíd, anyatej megtérítés és ellátás nélküli gyógyfürdő igénybevételére jogosult.
(2) Az a biztosításra jogosult, aki működési engedélyét, vagy alkalmassági bizonyítványát az 1957. évi október hó 1. napja után kapta meg és a működési engedély, illetőleg az alkalmassági bizonyítvány kiadását (kézhezvételét) követő hat hónap eltelte után kéri a biztosításba bevonását, a biztosítás kezdetétől számított három hónapon át csak az (1) bekezdésben említett korlátozásokkal jogosult a szolgáltatásokra.
(3) Az (1) és (2) bekezdésben foglalt rendelkezéseket a családtagok jogosultságával kapcsolatban is alkalmazni kell.
(4) Az (1)-(3) bekezdés rendelkezéseit a munkaközösség keretén belül működő biztosításra jogosultakra is megfelelően alkalmazni kell.
11. § A biztosításban eltöltött időt és az állami társadalombiztosításban, vagy a kötelező kölcsönös biztosításban eltöltött időt a költségesebb gyógyászati segédeszköz, anyasági segély, családtagi temetési segély megállapításához szükséges előzetes biztosítási idő megállapításánál egybe kell számítani.
12. § (1) Az, aki a szolgáltatások jogosulatlan igénybevételével a KSZKBI-nek kárt okoz, a kárt köteles megtéríteni. A biztosított kártérítési kötelezettsége abban az esetben is fennáll, ha a szolgáltatásokat családtagja vette jogosulatlanul igénybe.
(2) A megtérítendő kár összegéről a KSZKBI illetékes megyei alközpontja fizetési meghagyást bocsát ki. A fizetési meghagyás ellen a 13. §-ban foglaltak szerinti jogorvoslatnak van helye.
13. § A biztosított, illetőleg a munkaközösség a KSZKBI illetékes megyei alközpontjának az önkéntes biztosítással kapcsolatos intézkedései ellen, az intézkedés (fizetési meghagyás) kézhezvételét követő három napon belül a megyei alközpont vezetőségéhez felszólalhat. Az alközpont vezetőségének határozata ellen pedig a határozat kézbesítését követő tizenöt napon belül az Országos Vezetőséghez van fellebbezésnek helye. Az Országos Vezetőség határozata ellen további jogorvoslattal élni nem lehet.
14. § Az R.-ben és a jelen rendeletben foglaltak végre hajtásával kapcsolatos eljárási szabályokat a KSZKBI szabályzatban állapítja meg.
15. § Jelen rendelet kihirdetése napján lép hatályba
Kisházi Ödön s. k.,
munkaügyi miniszter