10/1957. (III. 20.) PM rendelet
a mezőgazdasági lakosság általános jövedelemadójáról szóló 1955. évi 35. és az ezt módosító 1957. évi 20. törvényerejű rendeletek végrehajtásáról
A mezőgazdasági lakosság általános jövedelemadójáról szóló 1955. évi 35. számú és az ezt módosító, illetőleg kiegészítő 1957. évi 20. törvényerejű rendelet (a továbbiakban: Tvr.) végrehajtására vonatkozó szabályokat - a Tvr. 5. és 14. §-ai tekintetében a földművelésügyi miniszterrel egyetértésben - az említett törvényerejű rendeletekkel egységes szerkezetbe foglalva az alábbiakban teszem közzé.
(Az 1955. évi 35. és az 1957. évi 20. törvényerejű rendeletek szövegét vastagabb, a végrehajtási rendelet (a továbbiakban: Vr.) szövegét pedig a vékonyabb betűkkel szedett szöveg tartalmazza.)
Adókötelezettség.
1. § (1) Mezőgazdasági lakosság általános jövedelemadóját köteles fizetni az, aki
a) az ország területén az adóév első napján gazdaságilag művelhető földterületet bármilyen címen használ,
b) az adóév első napján két évesnél idősebb ló vagy öszvér tulajdonosa (haszonélvezője).
Vr. 1. §
(1) Az adókötelezettség egyrészt a gazdaságilag művelhető (kataszteri tiszta jövedelemmel bíró) földterület bármilyen címen való használatához, másrészt a két évesnél idősebb ló (öszvér) tulajdonjogához (haszonélvezetéhez) fűződik.
(2) Adóköteles tehát a termelőszövetkezeti tag, a termelőszövetkezeti csoporttag, a dolgozó paraszt, az iparos, a kereskedő, az önálló szellemi vagy egyéb foglalkozású személy bármilyen címen (tulajdonjog, haszonélvezet, haszonbérlet, felesbérlet, illetmény vagy egyéb más címen) alapuló földhasználata. Az adó kivetése szempontjából közömbös, hogy az adózónak a használt földből van-e jövedelme.
(3) Adóköteles továbbá az a termelőszövetkezeti tag, termelőszövetkezeti csoporttag, dolgozó paraszt, iparos, kereskedő, önálló szellemi vagy egyéb foglalkozású személy, aki két évesnél idősebb ló (öszvér) tulajdonosa (haszonélvezője). Az adókötelezettséget nem befolyásolja az a körülmény, hogy a ló (öszvér) tulajdonosa (haszonélvezője) gazdaságilag művelhető földterületet nem használ.
Vr. 2. §
(1) Az adókötelezettség megállapítása szempontjából mindenkor az adóév első napján fennálló állapot az irányadó.
(2) A lovak (öszvérek) korát vitás esetekben - a kivetési és jogorvoslati eljárás során - az állatról kiállított marhalevéllel kell igazolni.
(2) Bérbeadás esetében a földterület használójának a haszonbérlőt, vagy a felesbérlőt kell tekinteni.
Vr. 3. §
(1) Egyéb bérbeadás (harmados stb.) esetében a bérbeadót kell adóztatni, mint a föld használóját.
(2) A haszonbérbeadó és a felesbérbeadó bérbeadásból származó jövedelme után az egyéb lakosság általános jövedelemadójára vonatkozó szabályok szerint adózik.
Vr. 4. §
A bérbeadó a haszonbérbe vagy felesbérbe adott földterület után a bérlő terhére kivetett általános jövedelemadóért a bérlővel egyetemlegesen felelős.
(3) Az állami tartalékterületből haszonbérelt földterületet az adózó által használt egyéb földterületektől elkülönítve kell adó alá vonni.
Vr. 5. §
(1) Az adókötelezettséget az állami tartalékterületből haszonbérelt földekre, valamint az ezekkel azonos elbírálás alá vonandó parlagveszélyes (Vr. 31. §) és illetményföldekre (Vr. 32. §) az adózó által egyéb címeken használt földterületektől elkülönítve kell megállapítani.
(2) Az állami tartalékterületből haszonbérelt földterületek, valamint a parlagveszélyes és illetményföldek után az adótételt e földterületek nagyságára, művelésiág csoportjára és művelésiág csoportonkénti átlagos kataszteri tisztajövedelmére tekintettel külön kell megállapítani, függetlenül az adózó egyéb más adóztatható földterületétől.
(4) Az adóév első napján fennálló állapottal szemben a használatban, illetőleg a tulajdonban (haszonélvezetben) bekövetkezett változás alapján évközben az adót nem lehet helyesbíteni.
Vr. 6. §
(1) Az adóév folyamán megnyílt hagyatékot az örökhagyó nevén kell adóztatni. Az örökhagyó terhére kivetett adóért az örökösöket örökrészük erejéig egyetem-leges felelősség terheli.
(2) A használt földterület művelési ágaiban, valamint a ló (öszvér) tulajdonában (haszonélvezetében) az adóév első napján fennálló [Vr. 2. § (1) bekezdés] állapottal szemben bekövetkezett változás alapján az adót évközben nem lehet helyesbíteni.
2. § Aki gazdaságilag művelhető földterületet használ, azonban jövedelmének egyrésze nem mező- vagy erdőgazdasági termelőmunkából származik, a nem mező- vagy erdőgazdasági termelőmunkából származó jövedelme után az egyéb lakosság általános jövedelemadójára vonatkozó szabályok szerint adózik.
Vr. 7. §
A Tvr. 2. §-ában említett adózót a mezőgazdasági lakosság általános jövedelemadójával és emellett az egyéb lakosság általános jövedelemadójával is meg kell adóztatni. A mezőgazdasági lakosság általános jövedelemadóját az adózó által használt földterület, illetőleg a tulajdonában (haszonélvezetében) lévő ló (öszvér) után kell megállapítani, az egyéb lakosság általános jövedelemadóját pedig a nem mezővagy erdőgazdasági termelőmunkából származó jövedelem után kell kivetni.
3. § A közös háztartáshoz tartozók a férj (apa), ha az nem él, az anya (a továbbiakban: családfő) neve alatt együtt adóznak. A kiskorú gyermeket és a közös háztartásban élő feleséget mindenkor a közös háztartáshoz tartozónak kell tekinteni, az egyéb családtagot (szülőt, nagykorú gyermeket, testvért stb.) pedig abban az esetben, ha a családfővel együtt lakik, az eltartja és a családtag mező-és erdőgazdasági ingatlanának jövedelmét a családfő rendelkezésére bocsátja.
Vr. 8. §
(1) A közös háztartáshoz való tartozást az adóév első napján fennálló állapot szerint kell elbírálni.
(2) Ha a mezőgazdasági lakosság általános jövedelemadója fizetésére köteles személyek közös háztartásban élnek, nem az egyes személyek külön-külön, hanem a közös háztartásban élő személyek összessége az alanya a mezőgazdasági lakosság általános jövedelemadójának.
(3) A közös háztartást a családfő képviseli, vagyis a férj (apa), ha az nem él, az anya. A családfő köteles a közös háztartásban élő valamennyi családtag által használt földterületről, valamint a tulajdonukban (haszonélvezetükben) lévő lovakról (öszvérekről) bevallást adni. Az adót a családfő terhére kell kivetni. Az a körülmény, hogy a családfőnek magának nincsen használatában adóztatható földterület és tulajdonában (haszonélvezetében) nincs adóztatható ló (öszvér), nem változtat azon, hogy az adót a közös háztartáshoz tartozók által használt valamennyi földterület, illetőleg a tulajdonukban (haszonélvezetükben) lévő lovak (öszvérek) után együtt kell kivetni.
(4) A kiskorú gyermeket a közös háztartáshoz tartozónak kell tekinteni akkor is, ha tanulmányai folytatása céljából a szülői házon kívül tartózkodik.
(5) Ha a kiskorú földjét, vagy lovait (öszvéreit) a kiskorú nagyszülője vagy más rokona, akivel közös háztartásban él szám adási kötelezettség mellett használja, az adót a kiskorú terhére külön kell kivetni.
(6) A gyámolt (gondnokolt) terhére is külön kell az adót kivetni akkor, ha a gyámolt (gondnokolt) földjét vagy lovait (öszvéreit) számadási kötelezettség mellett a gyám (a gondnok) használja. A gyámolt (gondnokolt) földjét és lovait (öszvéreit) még abban az esetben sem lehet a gyám (gondnok) földjével és lovaival (öszvéreivel) összevontan adóztatni, ha közös háztartásban együtt élnek.
(7) Az egyéb családtagokat (szülőket, nagykorú gyermekeket, testvéreket stb.) akkor kell a közös háztartáshoz tartozéknak tekinteni, ha a családfővel együtt laknak, az eltartja őket és a családtagok földjeik jövedelmét a családfő rendelkezésére bocsátják, arra való tekintet nélkül, hogy ez a jövedelem az ő eltartásukra elegendő-e vagy sem.
(8) A közös háztartáshoz tartozó egyéb családtagok (szülők, nagykorú gyermekek, testvérek stb.) együttes adóztatásánál különös gondot kell fordítani annak lehető pontos megállapítására, hogy a (7) bekezdésben körülírt feltételek tényleg megvannak-e. A körülmények tisztázása céljából az adózót esetleg külön is meg kell hallgatni. A körülmények pontos megállapítására különösen nagy gondot kell fordítani, mert a nehéz lakásviszonyok mellett csupán az együttlakás ténye maga még nem lehet döntő arra, hogy az együttlakó rokonok közös háztartásban is élnek, vagyis, hogy az esetleg kénytelenségből egy lakásban élők a háztartás szempontjából is egy gazdasági egységet alkotnak.
(9) A nem törvényes házassági kötelékben élőket és azok családtagjait - az egyéb feltételek fennforgása esetében - közös háztartásban élőknek kell tekinteni és együtt kell adóztatni.
(10) A családfő háztáji gazdasága területét össze kell vonni a közös háztartáshoz tartozó azoknak a családtagoknak a földterületével, akik nem tagjai mezőgazdasági termelőszövetkezetnek és az összevont földterület után kell az adót a családfő terhére kivetni. Így kell eljárni abban az esetben is, ha mind a családfő, mind a közös háztartáshoz tartozó családtagok termelőszövetkezeti tagok, de a családnak együttesen egy kataszteri holdnál nagyobb háztáji gazdasága van.
(11) A családfő terhére kivetett adóért a közös háztartáshoz tartozók egyetemlegesen felelősek.
Állandó és ideiglenes adómentesség
4. § Mentesek a mezőgazdasági lakosság általános jövedelemadója alól:
a) azok a külföldi állampolgárok, akiknek adómentességét nemzetközi egyezmények biztosítják;
Vr. 9. §
A külföldi állampolgárok adóztatása tekintetében felmerülő vitás kérdésekben a pénzügyminiszter döntését kell kérni.
b) a mezőgazdasági termelőszövetkezetek részéről eltartásban (járadékban) részesülő termelőszövetkezeti tagok a háztáji gazdaságuk után;
Vr. 10. §
A termelőszövetkezet részéről eltartásban (járadékban) részesülő termelőszövetkezeti tag azonban a tulajdonában (haszonélvezetében) lévő ló (öszvér) darabszáma szerint járó adót köteles megfizetni,
c) az állami tartalékszőlők és tartalékgyümölcsösök haszonbérlői a haszonbérelt tartalékszőlők és tartalékgyümölcsösök után;
Vr. 11. §
A tartalékszőlők és tartalékgyümölcsösök haszonbére magában foglalja a mezőgazdasági lakosság általános jövedelemadóját is. Az adómentesség csak a haszonbérelt tartalékszőlő és tartalékgyümölcsös területe után járó adóra vonatkozik.
d) azok, akik által használt valamennyi földterület összesen négyszáz négyszögölnél kisebb, a földterület után;
Vr. 12. §
Az adómentességet az állami tartalékterületből haszonbérelt földekre és az ezekkel azonos elbírálás alá vonandó parlagveszélyes (Vr. 31. §), valamint az illetményföldekre (Vr. 32. §) és az egyéb címeken használt földrészletekre külön-külön kell megállapítani. Annak elbírálásánál, hogy a földterület 400 négyszögölnél kisebb-e, csak a gazdaságilag használható és adóztatható [Vr. 17. § (2-4.) bekezdés] földterületet szabad figyelembe venni. Az adómentesség az adózó tulajdonában (haszonélvezetében) lévő ló (öszvér) darabszáma szerint járó adóra nem vonatkozik.
e) azok, akik által használt földterület kataszteri tisztajövedelmének egy kataszteri holdra cső átlaga egy aranykoronát nem halad meg, a földterület után.
Vr. 13. §
Azt, hogy a kataszteri tisztajövedelem egy kataszteri holdra eső átlaga az egy aranykoronát meghaladja-e vagy sem, művelésiág csoportonként [Tvr. 8. § (3) bekezdés és Vr. 20. §] kell elbírálni. Az adómentességet egyrészt az állami tartalékterületből haszonbérelt földekre és az ezekkel azonos elbírálás alá vonandó parlagveszélyes, valamint illetményföldekre, másrészt az egyéb címeken használt földrészletekre külön-külön kell megállapítani. Az adómentesség az adózó tulajdonában (haszonélvezetében) lévő ló (öszvér) darabszáma szerint járó adóra nem vonatkozik.
5. § Az újonnan telepített gyümölcsös és erdő, továbbá a zárt, összefüggő területen újonnan telepített szőlő ideiglenesen mentes a mezőgazdasági lakosság általános jövedelemadója alól. Az ideiglenes adómentesség a telepítés befejezését követő évvel kezdődik és gyümölcsösnél hat évig, erdőnél húsz évig, szőlőnél pedig négy évig tart.
Vr. 14. §
Erdőre, illetőleg gyümölcsösre és szőlőre ideiglenes adómentesség csak abban az esetben engedélyezhető, ha az erdőigazgatási, illetőleg a mezőgazdasági szakigazgatási szervek a telepítést előzetesen engedélyezték és a telepítés az engedélyben foglaltaknak megfelelően, szakmailag is helyesen történt.
Vr. 15. §
(1) Az újonnan telepített erdő, illetőleg gyümölcsös és szőlő ideiglenes adómentességét az adózónak az adót kivető tanács vb. pénzügyi szervétől írásban kell kérni. A kérelemhez csatolni kell az újonnan telepített erdő, illetőleg gyümölcsös és szőlő fekvése szerint illetékes községi (vá-rosi, városi kerületi) tanács arra vonatkozó igazolását, hogy a telepítés az engedélyben foglaltaknak megfelelően és szakmai szempontból helyesen történt-e.
(2) Az újonnan telepített erdő esetében az igazolást a tanács a területileg illetékes erdőgazdaság (erdészet) indokolt javaslata alapján adja ki.
(3) Az ideiglenes adómentesség kérdésében az adót kivető tanács vb. pénzügyi szerve határoz. Határozata - a kézbesítést követő 15 nap alatt - fellebbezéssel támadható meg. A jogerős határozat egy példányát az illetékes földnyilvántartó szervnek meg kell küldeni.
(4) Az engedélyezett ideiglenes adómentességekről az adót kivető tanács vb. pénzügyi szerve nyilvántartást köteles vezetni. A nyilvántartásban az erdő, illetőleg a gyümölcsös és a szőlő használójának nevét és lakcímét, a telepítési engedély számát, valamint az ideiglenes adómentesség kezdő és záró évét kell feljegyezni.
Vr. 16. §
A Tvr. hatálybalépése előtti időben telepített erdőnél, illetőleg gyümölcsösnél és szőlőnél az ideiglenes adómentesség kezdetének időpontját a telepítés befejezését követő évtől kezdve kell számítani, az ideiglenes adómentességet azonban csak a még le nem járt évekre lehet engedélyezni.
Az adó alapja és mértéke
6. § A mezőgazdasági lakosság általános jövedelemadója két részből áll:
a) a növénytermelés átlagjövedelme alapján megállapított egy kataszteri holdra eső adótételből;
b) a lovak (öszvérek) darabszáma alapján megállapított adótételből.
7. § (1) A mezőgazdasági lakosság általános jövedelemadójának a növénytermelés átlagjövedelme alapján fizetendő tételeit a Minisztertanács állapítja meg. Ennek alapján a pénzügyminiszter az adózók által használt valamennyi földterület
a) nagyságára;
b) művelési ágára;
c) művelési ágankénti átlagos kataszteri tisztajövedelmére figyelemmel évenként állapítja meg az egyes járások (megyei jogú és járási jogú városok és főváros) adózói által fizetendő adóösszegeket.
(2) A mezőgazdasági lakosság általános jövedelemadójának a lovak (öszvérek) után darabszám szerint járó tételeit a Minisztertanács állapítja meg.
(3) Az adótételeket
a) egyrészt a használt földterület nagyságára (birtokcsoportra), művelési ágára (művelésiág csoportra) és művelési ágankénti átlagos kataszteri tisztajövedelmére (minőségi csoportra) tekintettel;
b) másrészt a lovak (öszvérek) darabszámához igazodóan fokozatosan emelkedően kell megállapítani.
(4) A mezőgazdasági termelőszövetkezeti tagoknak a mintaalapszabályban meghatározott háztáji gazdaságai után a 6. § a) pontja szerint fizetendő adótételt - a (3) bekezdés a) pontjától eltérően - művelési ágra való tekintet nélkül, a községi (városi) átlagos kataszteri tisztajövedelemre tekintettel egységesen kell megállapítani.
8. § (1) A mezőgazdasági lakosság általános jövedelemadójának a növénytermelés átlagjövedelme alapján járó tételeit a következő birtokcsoportok szerint kell fokozatosan emelkedően megállapítani:
I. 1. kat. holdnál nem nagyobb gazdaság,
II. 1 kat. holdnál nagyobb, de 3 kat. holdat meg nem haladó gazdaság,
III. 3. kat. holdnál nagyobb, de 5 kat. holdat meg nem haladó gazdaság,
IV. 5 kat. holdnál nagyobb, de 8 kat. holdat meg nem haladó gazdaság,
V. 8 kat. holdnál nagyobb, de 10 kat. holdat meg nem haladó gazdaság,
VI. 10 kat. holdnál nagyobb, de 15 kat. holdat meg nem haladó gazdaság,
VII. 15 kat. holdnál nagyobb, de 20 kat. holdat meg nem haladó gazdaság,
VIII. 20 kat. holdnál nagyobb, de 25 kat. holdat meg nem haladó gazdaság,
IX. 25 kat. holdnál nagyobb gazdaság.
(2) A birtokcsoportba sorolásnál az egy kataszteri holdon felüli 800 négyszögölnél kisebb földterületet figyelmen kívül kell hagyni, a 800 négyszögöl vagy ennél nagyobb földterületet pedig egész kataszteri holdként kell számításba venni.
Vr. 17. §
(1) A birtokcsoportba sorolás az adóztatható föld területének megállapítását és a gazdaságoknak ennek megfelelően való csoportosítását jelenti.
(2) Az adóztatható föld területének megállapításánál csak a gazdaságilag művelhető, tehát kataszteri tisztajövedelemmel bíró, azokat a 400 négyszögöl vagy ennél nagyobb területű földeket szabad számításba venni, amelyeknek művelésiág csoportonkénti [Tvr. 8. § (3) bekezdés és Vr. 20. §] átlagos kataszteri tisztajövedelme - kerekítés nélkül - az egy aranykoronát (a 100 fillért) meghaladja.
(3) A megállapításnak elkülönítve kell történnie egyrészt az állami tartalékterületből haszonbérelt földekre és az ezekkel azonos elbírálás alá vonandó parlagveszélyes (Vr. 31. §), valamint az illetmény címen használt (Vr. 32. §) földekre, másrészt az egyéb címen (tulajdonjog, haszonélvezet, nem állami tartalékterület haszonbérlete, felesbérlet, ellenszolgáltatás nélküli használat címen) használt gazdaságilag művelhető földekre.
(4) Azt a földterületet, amely állandóan mentes a mezőgazdasági lakosság általános jövedelemadója alól, az adóztatható föld területének megállapításánál figyelmen kívül kell hagyni. Így figyelmen kívül marad a földadó aló nem eső terület (a gazdaságilag nem művelhető földterület), valamint az állami tartalékszőlők és tartalékgyümölcsösök területe.
(5) A művelésiág csoportonként egy aranykoronát meg nem haladó földterületet a kivetési lajstrom arra szánt hasábjába be kell jegyezni.
Vr. 18. §
(1) A gazdaságokat a tulajdonjog, haszonélvezet, nem állami tartalékföld haszonbérlete, felesbérlet, ellenszolgáltatás nélküli használat címén használt földterület nagysága szerint kell csoportosítani.
(2) Ha a gazdaság kizárólag állami tartalékterületből haszonbérelt földből, továbbá parlagveszélyes vagy illetményföldből áll, a gazdaságot e földterületek nagysága szerint kell birtokcsoportba sorolni.
(3) A termelőszövetkezeti csoporttagok által közösen művelt föld területét a közös művelésben résztvevő egy csoporttagra eső földterület nagysága szerint kell birtokcsoportba sorolni, illetőleg a csoporttag minden más földterületétől elkülönítve adóztatni. Ilyen esetben az adózó neve mellett fel kell tüntetni a termelőszövetkezeti csoport nevét is (pl. Balog Balázs, Vörös Csillag Tszcs.). A közös művelésben résztvevő csoporttag nevét a termelőszövetkezeti csoport vezetősége útján kell megállapítani.
Vr. 19. §
(1) A Tvr. 8. § (2) bekezdésében foglalt kerekítési szabályra tekintettel a gazdaságot az adóztatható terület nagysága szerint a következő birtokcsoportba kell sorolni.
az I. birtokcsoportba a 400 négyszögöltől 1 kataszteri hold 799 négyszögölig terjedő gazdaságot,
a II. birtokcsoportba az 1 kataszteri hold 800 négyszögöltől 3 kataszteri hold 799 négyszögölig terjedő gazdaságot,
a III. birtokcsoportba a 3 kataszteri hold 800 négyszögöltől 5 kataszteri hold 799 négyszögölig terjedő gazdaságot,
a IV. birtokcsoportba az 5 kataszteri hold 800 négyszögöltől 8 kataszteri hold 799 négyszögölig terjedő gazdaságot,
az V. birtokcsoportba a 8 kataszteri hold 800 négyszögöltől 10 kataszteri hold 799 négyszögölig terjedő gazdaságot,
a VI. birtokcsoportba a 10 kataszteri hold 800 négyszögöltől 15 kataszteri hold 799 négyszögölig terjedő gazdaságot,
a VII. birtokcsoportba a 15 kataszteri hold 800 négyszögöltől 20 kataszteri hold 799 négyszögölig terjedő gazdaságot,
a VIII. birtokcsoportba a 20 kataszteri hold 800 négyszögöltől 25 kataszteri hold 799 négyszögölig terjedő gazdaságot,
a IX. birtokcsoportba a 25 kataszteri hold 800 négyszögöl vagy ennél nagyobb gazdaságot.
(2) Mindazokat, akiknek adókötelezettsége kizárólag a Tvr. 1. §-ának (1) bekezdés b) portjában foglalt rendelkezésen alapszik (tehát, akik nem használnak gazdaságilag művelhető és adóztatható földterületet, kizárólag két évesnél idősebb lovak (öszvérek) tulajdonosai vagy haszonélvezői), a felsorolt birtokcsoportok után "csak lótar-tók" elnevezés alatt külön kell a kivetési lajstromba felvenni.
(3) A birtokcsoportokon belül a földterületeket művelési águk szerint a következőképen kell csoportosítani:
a) szántó és rét,
b) szőlő és kert (gyümölcsös és öntözéses zöldségkertészet),
c) legelő, erdő és nádas.
Vr. 20. §
öntözéses zöldségkertészet alatt olyan kertgazdálkodási rendszert kell érteni, amelynél a gazdálkodás okszerű vitele, illetőleg az öntözés célszerű megvalósítása különleges berendezéseket (csatornarendszer, szivattyú, kútrendszer stb.) igényel és ezek a különleges berendezések a gazdálkodás ilyen módjának állandó vagy legalább is tartós jelleget kölcsönöznek.
Vr. 21. §
(1) Az egyes művelésiág csoportokba tartozó területeknél a töredékholdakat 0.25, 0.50, 0.75 és egész kataszteri holdra kell kerekíteni. A kerekítés az egy kataszteri holdon felüli területeknél a következőképpen történik:
a 200 négyszögölnél nem nagyobb terü-letet a kerekítésnél figyelmen kívül kell hagyni,
a 201 négyszögöltől 599 négyszögölig terjedő területet 0.25 kataszteri holdként,
a 600 négyszögöltől 999 négyszögölig terjedő területet 0.50 kataszteri holdként,
az 1000 négyszögöltől 1399 négyszögölig terjedő területet 0.75 kataszteri holdként,
az 1400 négyszögöltől 1 kataszteri hold 199 négyszögölig terjedő területet két kataszteri holdként
kell számításba venni.
(2) Ha az adóztatható földterület 1600 négyszögölön alul van és ennek a területnek valamely művelésiág csoportba tartozó részterülete nem éri el a 201 négyszögölet, akkor a legfeljebb 50 négyszögöl részterületet 50 négyszögölként, az 51-100 négy-szögöl részterületet 100 négyszögölként, a 101-150 négyszögöl részterületet 150 négy-szögölként, a 151-200 négyszögöl részterületet pedig 200 négyszögölként kell számításba venni. Pl. Ha az adóztatható terület 406 négyszögöl s ebből 296 négyszögöl szántó és rét, 65 négyszögöl szőlő és kert (gyümölcsös és öntözéses zöldségkertészet), 45 négyszögöl pedig legelő, erdő, nádas művelési ágú: a szántó és rét művelésiág csoportba tartozó földterületet 0.25 kataszteri holdként, a szőlő és kert (gyümölcsös és öntözéses zöldségkertészet) művelésiág csoportba tartozó földterületet 100 négyszög-ölként, a legelő, erdő, nádas művelésiág csoportba tartozó földterületet pedig 50 négy-szögölként kell számításba venni.
(3) A kerekített területi adatokat a kivetési irat "az adó kiszámítása" című részében a tényleges területi adatok fölé piros tintával kell bejegyezni. A kivetési lajstromba csak a kerekített területi adatokat kell felvenni,
(4) A minőségi csoportok a földterületek művelésiág csoportjainak egy kataszteri holdra eső átlagos kataszteri tisztajövedelme szerint a következők:
a) szántó és rétnél: 4 aranykoronáig,
4 aranykoronán felül, 8 aranykoronáig,
8 aranykoronán felül, 12 aranykoronáig,
12 aranykoronán felül, 16 aranykoronáig,
16 aranykoronán felül;
b) szőlőnél és kertnél (gyümölcsösnél és öntözéses zöldségkertészetnél):
9 aranykoronáig,
9 aranykoronán felül, 18 aranykoronáig,
18 aranykoronán felül, 25 aranykoronáig,
25 aranykoronán felül, 35 aranykoronáig,
35 aranykoronán felül;
c) legelő, erdő és nádasnál: 3 aranykoronáig,
3 aranykoronán felül, 8 aranykoronáig,
8 aranykoronán felül.
(5) A minőségi csoportokba való sorolásnál az egy kataszteri holdra eső átlagos kataszteri tisztajövedelem kiszámításánál az 50 fillérnél kisebb maradékot figyelmen kívül kell hagyni, az 50 fillér, vagy ennél nagyobb összegű maradékot pedig felfelé kell kerekíteni.
Vr. 22. §
A Tvr. 8. § (3) bekezdésében foglalt kerekítési szabályra, valamint a Tvr. 4. §-ának e) pontjában foglaltakra tekintettel a minőségi csoportok a következőképen alakulnak:
a) szántónál és rétnél:
1.01 aranykorona kataszteri tisztajövedelemtől 4.49 aranykorona kataszteri tisztajövedelemig,
4.50 aranykorona kataszteri tisztajövedelemtől 8.49 aranykorona kataszteri tisztajövedelemig,
8.50 aranykorona kataszteri tisztajövedelemtől 12.49 aranykorona kataszteri tiszta-jövedelemig,
12.50 aranykorona kataszteri tisztajövedelemtől 16.49 aranykorona kataszteri tisztajövedelemig,
16.49 aranykorona kataszteri tisztajövedelmen felül;
b) szőlőnél és kertnél (gyümölcsösnél és öntözéses zöldségkertészetnél):
1.01 aranykorona kataszteri tisztajövedelemtől 9.49 aranykorona kataszteri tisztajövedelemig,
9.50 aranykorona kataszteri tisztajövedelemtől 18.49 aranykorona kataszteri tisztajövedelemig,
18.50 aranykorona kataszteri tisztajövedelemtől 25.49 aranykorona kataszteri tisztajövedelemig,
25.50 aranykorona kataszteri tisztajövedelemtől 35.49 aranykorona kataszteri tisztajövedelemig,
35.49 aranykorona kataszteri tisztajövedelmen felül;
c) legelőnél, erdőnél, nádasnál:
1.01 aranykorona kataszteri tisztajövedelemtől 3.49 aranykorona kataszteri tiszta-jövedelemig,
3.50 aranykorona kataszteri tisztajövedelemtől 8.49 aranykorona kataszteri tisztajövedelemig,
8.49 aranykorona kataszteri tisztajövedelmen felül.
Vr. 23. §
(1) A művelésiág csoportokba [Tvr. 8. § (3) bekezdés és Vr. 20. §] tartozó földterületek minőségi csoportjainak megállapítása az egyes művelésiág csoportokba tartozó földterület egy kataszteri holdra eső átlagos kataszteri tisztajövedelmének kiszámítása útján történik.
(2) Valamely művelésiág csoportba tartozó földterület átlagos kataszteri tisztajövedelmének megállapítása úgy történik, hogy a művelésiág csoportba tartozó földterület kataszteri tisztajövedelmét osztjuk a művelésiág csoportba tartozó négyszögölekre átszámított területtel és az így kiszámított, egy négyszögölre eső, kataszteri tisztajövedelmet szorozzuk 1.600-zal. A négyszögölig lemenő pontos számítási műveletet azonban csak a minőségi csoportok határeseteinél kell alkalmazni, a határeseteken belül a négyszögölig lemenő számítási műveletet mellőzni kell. Például: a szántó és rét művelésiág csoportba a 4.50 aranykorona kataszteri tisztajövedelemtől 8.49 aranykorona kataszteri tisztajövedelemig terjedő minőségi csoportban csak a 4.50 és a 8.49 aranykorona határeseteknél kell az átlagos kataszteri tisztajövedelmet négyszögölig lemenő számítással megállapítani.
(3) Annak megállapításánál, hogy a művelésiág csoportba tartozó földterület átlagos kataszteri tisztajövedelme egy aranykoronát (100 fillért) meghalad-e vagy sem, kerekítést nem szabad alkalmazni.
(4) A művelésiág csoportonkénti átlagos kataszteri tisztajövedelmet a kivetési irat arra szánt hasábjába be kell jegyezni.
9. § A mezőgazdasági termelőszövetkezeti tagot, ha az adóévet megelőző évben - a termelőszövetkezet kimutatása szerint - saját hibájából a megállapítottnál kevesebb munkaegységet teljesített, háztáji gazdasága után az egy kataszteri holdnál nem nagyobb gazdaságokra megállapított adótételek alkalmazásával kell adóztatni.
Vr. 24. §
(1) A termelőszövetkezeti tagok részére kötelezően előírt munkaegységet a mezőgazdasági termelőszövetkezetek mintaalapszabálya [1.070/1953. (XI. 12.) Mt. h. számú határozat] állapítja meg. Eszerint minden termelőszövetkezeti tag évenként legalább 120, a gyermekes anya pedig évenként legalább 80 munkaegységet köteles teljesíteni.
(2) A termelőszövetkezet elnöke az adó helyes megállapítása céljából köteles az adókivetésre illetékes tanács vb. pénzügyi szervének átadni azoknak a termelőszövetkezeti tagoknak a névsorát, akik saját hibájukból a megállapítottnál kevesebb munkaegységet teljesítettek.
Vr. 25. §
Ha a mezőgazdasági termelőszövetkezeti tag háztáji gazdaságának területe a mintaalapszabályban meghatározott mértéket meghaladja, vagy a termelőszövetkezeti tagnak két évesnél idősebb lova (öszvére) van, a Tvr. 8. § (1) bekezdésében felsorolt megfelelő birtokcsoportra megállapított adótételek alkalmazásával kell adóztatni. A háztáji gazdaság területébe bele kell számítani a ház körül lévő veteményeskertet, szőlőt, gyümölcsöst, valamint a be nem épített házhelyet is. Ezek együttes területe nem lehet több egy kataszteri holdnál.
10. § A mezőgazdasági termelőszövetkezeti tag háztáji gazdasága után a 6. § a) pontja szerint fizetendő adótétel kétszeres összegét kell kivetni abban az esetben, ha a háztáji gazdaságon belül 400 négyszögölet elérő vagy meghaladó szőlőterület van.
Vr. 26. §
A termelőszövetkezeti tagot, ha a mintaalapszabályban megállapított háztáji gazdaságán belül 400 négyszögöl, vagy ennél nagyobb területű szőlő van, a háztáji gazdasága szántó és rét, valamint kert (gyümölcsös, öntözéses zöldségkertészet) művelési ágú területei után is a Tvr. 7. §-ának (4) bekezdése szerinti adótétel két szeresével kell adóztatni.
11. § (1) Az egyes községekre érvényes adótételek a járási tanács végrehajtó bizottságának javaslatára a megyei tanács végrehajtó bizottsága állapítja meg. A járási tanács végrehajtó bizottsága javaslata megtételénél - az egyes községek gazdasági adottságaitól függően - a pénzügyminiszter által a járásra megállapított adótételektől felfelé és lefelé legfeljebb 10 százalékkal eltérhet, úgy azonban, hogy a járás egészére a pénzügyminiszter által megállapított tételeknek megfelelő adóösszeg kivetését biztosítsa.
(2) A pénzügyminiszter indokolt esetben egyes községek tekintetében a járásra megállapított adó tételektől 10%-nál nagyobb mértékű eltérést is engedélyezhet.
Vr. 27. §
(1) A mezőgazdasági lakosság általános jövedelemadójának a növénytermelés átlagjövedelme alapján fizetendő tételeit országos szinten a Minisztertanács, ezen belül fővárosi és megyei jogú városi, valamint járási és járási jogú városi szinten a pénzügyminiszter, községi szinten pedig - a járási tanács végrehajtó bizottságának javaslatára - a megyei tanács végrehajtó bizottsága állapítja meg.
(2) A járási tanács végrehajtó bizottsága - az egyes községek gazdasági adottságaitól függően - a megyei tanács végrehajtó bizottságának a járási adótételektől legfeljebb 10%-kal való olyan eltérést javasol hat, hogy biztosítva legyen a járási adótétel táblázat szerinti adóösszeg kivetése.
(3) Ha ilymódon a községek közötti differenciálódás nem felelne meg a községek gazdasági adottságainak, a megyei tanács végrehajtó bizottsága javaslatot tehet a pénzügyminiszternek arra, hogy a járásra megállapított adótételektől 10%-nál nagyobb mértékű eltérést engedélyezzen.
Vr. 28. §
A megállapított községi (városi, városi kerületi) adótételeket - ideértve a Kormányhatározat szerint a két évesnél idősebb lovak (öszvérek) darabszáma alapján járó adótételeket is - táblázatba foglalva a községi (városi, -városi kerületi) tanácsházán közszemlére kell kitenni oly módon, hogy az adótétel-táblázatot bárki megtekinthesse, de azon senki ne változtathasson és azt senki meg ne semmisíthesse.
12. § (1) A termelőszövetkezeti csoporttagot a termelőszövetkezeti csoportba bevitt földterület után a 6. § a) pontja alapján megállapított adótételből 20% kedvezmény illeti meg abban az esetben, ha a termelőszövetkezeti csoport az alapszabályban foglaltaknak megfelelően gazdálkodik.
Vr. 29. §
(1) A termelőszövetkezeti csoportba bevitt földterület után a növénytermelés átlagjövedelme alapján járó adóból az adókedvezmény minden termelőszövetkezeti csoporttagot megillet. Ha azonban a termelőszövetkezeti csoport nem az alapszabályban [1.068 1955. (VII. 28.) Mt. h. számú határozat] foglaltaknak megfelelően gazdálkodik, a községi (városi, városi kerületi) tanács végrehajtó bizottságának javaslatára a csoporttagoktól ezt az adókedvezményt az adó kivetésére illetékes tanács vb. pénzügyi szerve köteles megvonni. Alapszabály szerint gazdálkodónak kell tekinteni azt a termelőszövetkezeti csoportot, amely egész gazdálkodási területén táblás művelést folytat és a szántást közösen végzi.
(2) A termelőszövetkezeti csoporttag által a termelőszövetkezeti csoportba bevitt földre vonatkozó adatokat (terület, kataszteri tisztajövedelem, művelési ág) a termelőszövetkezeti csoport vezetőségének közbenjöttével kell megállapítani.
(2) Az állami tartalékterületből haszonbérelt - adó alá eső - földterület után a 6. § a) pontja alapján megállapított adótételből 20% kedvezmény jár annak az adózónak, aki az állami tartalékterületet öt év tartamára vette haszonbérbe.
Vr. 30. §
Az az adózó, aki az állami tartalékterület haszonbérletére kötött ötéves szerződést a szerződés lejárta előtt önkényesen megszünteti, elveszti az állami tartalékterület után a korábbi évekre megadott adókedvezményt is. Az adókedvezmény elvesztése folytán járó adóösszeget az adózó terhére pótlólag elő kell írni.
Vr. 31. §
Parlagveszélyes területnek a tanács által való kényszerhasznosítását a a bérlő szempontjából úgy kell elbírálni, mintha állami tartalékterületből haszon-bérelne földterületet, azzal az eltéréssel, hogy a kedvezmény a bérlőt abban az esetben is megilleti, ha a bérleti szerződés csak egy évi időtartamra szól. A földterület parlagveszélyes voltát az adózó az adóbevallás benyújtásával egyidejűleg a községi (városi, városi kerületi) tanács végrehajtó bizottságának mezőgazdasági szakigazgatási szervével igazoltatni köteles.
Vr. 32. §
Az illetmény címén használt földterületet úgy kell adóztatni, mint az állami tartalékterületet. Illetményföld a gépállomási dolgozóknak a 49/1954. (Mezőgazdasági Értesítő 11. szám) FM utasítás alapján használatba adott szántó, valamint a földművelésügyi miniszter és az oktatásügyi miniszter 164/1954. (Mezőgazdasági Értesítő 38. szám) számú együttes utasítása alapján a tanyai és falusi (községi) pedagógusok használatába adott kert vagy szántó.
(3) Azt a 65. életévét betöltött férfi-, illetőleg 60. életévét betöltött nő-adózót, akinek kizárólag mező- és erdőgazdasági termelőmunkából van jövedelme és nincs munkaképes - vele együtt adózó - férfi családtagja, a 6. § a) pontja alapján meg állapított - esetleg a jelen § (1) és (2) bekezdései alapján mérsékelt - adótételekből 50%, de legfeljebb ezer forint kedvezmény illeti meg.
Vr. 33. §
E kedvezményre az a férfi-, illetőleg az a nő-adózó tarthat igényt, aki az adóévet megelőző év utolsó napján a 65., illetőleg a 60. életévét betöltötte. Az igény elbírálásánál a ház (lakás) bérbeadásából származó jövedelmet figyelmen kívül kell hagyni.
Vr. 34. §
A 60., illetőleg 65. éven felüliek adókedvezményében nem részesíthető az a földhasználó, aki
a) az egyéb lakosság általános jövedelem adója alá eső kereseti tevékenységet is folytat (a földet használó iparos, kereskedő, önálló szellemi foglalkozású egyéb foglalkozású);
b) a földjének egy részét haszonbérlet vagy felesbérlet útján hasznosítja, avagy ellenszolgáltatás nélkül használatra engedi át,
Vr. 35. §
(1) Megilleti a kedvezmény a bérből és fizetésből élőket, valamint a nyugdíjasokat, mert a bér és fizetés, illetőleg nyugdíj nem esik az egyéb lakosság általános jövedelemadója alá.
(2) Megilleti a kedvezmény - a Tvr. 12. § (3) bekezdésében foglalt egyéb feltételek fennállása esetében - az adózó özvegyét is, ha az elhalt korábban ebben a kedvezményben részesült.
(3) Megilleti a kedvezmény - a Tvr. 12. § (3) bekezdésében foglalt egyéb feltételek fennállása esetén - azt az adózót is, akinek közös háztartásához tartozó gyermeke az első tényleges katonai szolgálatát teljesíti.
Vr. 36. §
(1) Munkaképes családtagnak kell tekinteni a kedvezmény elbírálása szempontjából az adózóval együtt adózó fiú gyermeket, ha az adóév első napján a 17. életévét betöltötte, valamint az adózóval közös háztartásban élő nagykorú férfi családtagot, ha igazoltan nem munkaképtelen.
(2) Az adózó családtagjának munkaképtelenségét a 110/1955. (Eü. K. 3.) EüM utasításban szabályozott orvosi bizonyítvánnyal köteles igazolni. Az igazolást az adó kivetésére illetékes tanács vb. pénzügyi szervénél az adóbevallás beadásával egyidejűleg be kell mutatni.
(4) Az adóévben alakult mezőgazdasági termelőszövetkezet tagjai terhére a 6. § a) pontjában megállapított adóból 20% kedvezményt lehet engedélyezni, ha a termelőszövetkezet - rajta kívül álló okból - a közös gazdálkodást csak az adóévben kezdődő gazdasági évvel kezdi meg.
Vr. 37. §
Ezt a kedvezményt a mezőgazdasági termelőszövetkezet vezetőségének kérelmére a községi (városi, városi kerületi) tanács végrehajtó bizottságénak döntése alapján kell megadni.
13. § (1) A törzskönyvezett és a törzskönyvezésre előjegyzett kanca után a 6. § b) pontja alapján megállapított adót az ellés évére és az ezt követő évre nem kell megfizetni, ha az adóévben élő és felnevelésre alkalmas csikószaporulatot hoz.
Vr. 38. §
(1) Az adózó - az adókedvezményre való igényének bejelentésével egyidejűleg - állatorvosi bizonyítvánnyal köteles igazolni azt, hogy a tulajdonát (haszonélvezetét) képező törzskönyvezett, illetőleg törzskönyvezésre előjegyzett kanca az adóévben élő és felnevelésre alkalmas csi-kószaporulatot hozott. A Tvr. 6. § b) pontja alapján járó adótétel megállapításánál az adóévben élő és felnevelésre alkalmas csikó szaporulatot hozott törzskönyvezett, illetőleg törzskönyvezésre előjegyzett kancát figyelmen kívül kell hagyni.
(2) Ha a törzskönyvezett, illetőleg a törzskönyvezésre előjegyzett kancát a tulajdonosa (haszonélvezője) az ellés évében eladja, az ellés évét követő évre járó adókedvezmény a volt tulajdonost illeti meg. Ha a volt tulajdonosnak (haszonélvezőnek) adóztatható lova nem maradt, a kedvezményt nem lehet megadni.
(2) A községi (tanyai) körzeti orvos és az állami állatorvos egy ló után a 6. § b) pontja szerinti adótételt nem fizeti, ha legfeljebb 1 kataszteri hold földterületet használ és bérfuvarozást nem végez.
Vr. 39. §
A Tvr. 6. § b) pontja alapján járó adó kivetése csak abban az esetben mellőzhető, ha a megállapított feltételek fenn állását az adózó előzetesen igazolja.
14. § Szőlőfelújítás esetén - a felújítás arányában - a felújított szőlő használójának adókedvezményt kell nyújtani. Az adókedvezmény tartamát és mértékét a földművelésügyi miniszterrel egyetértésben a pénzügyminiszter állapítja meg.
Vr. 40. §
A szőlőfelújítással kapcsolatos adókedvezmény engedélyezésére vonatkozó szabályokat a földművelésügyi miniszterrel egyetértésben a következőkben állapítom meg:
1. Az adókedvezmény szempontjából felújításnak kell tekinteni a tőkehiánynak legalább 25 százalékot elérő - gyökeres alany vessző, gyökeres hazai vessző, bújtatás, döntés, stb. útján történő - pótlását.
2. Az adókedvezményt a felújított szőlőterületre a felújítás befejezését követő évtől kezdve kell megállapítani.
3. A felújított szőlőterületre legfeljebb 50 százalékos pótlás esetében egy évi, ezt meghaladó mérvű pótlás esetében két évi adókedvezményt, történelmi borvidékeken (minőségi bort termelő vidékeken) pedig legfeljebb 50 százalékos pótlás esetében két évi, ezt meghaladó mérvű pótlás esetében három évi adókedvezményt kell adni.
4. Az adókedvezményre vonatkozó igényt az adókivetésre illetékes tanács vb. pénzügyi szervénél a felújítás évében írásban kell bejelenteni. Az írásbeli bejelentéshez csatolni kell a felújított szőlő fekvése szerint illetékes községi (városi, városi kerületi) tanács arra vonatkozó igazolását, hogy a felújítás milyen módon történt és hogy a felújítás (a tőkehiány pótlása) százalékos aránya mekkora volt.
5. Az adókedvezmény kérdésében az adót kivető tanács vb. pénzügyi szerve határoz. Határozata, a kézbesítést követő 15 nap alatt, fellebbezéssel támadható meg.
6. Az engedélyezett adókedvezményről az adót kivető tanács vb. pénzügyi szerve nyilvántartást köteles vezetni. A nyilvántartásban a szőlő használójának nevét és lakcímét, a felújítás százalékos arányát, valamint az adókedvezmény kezdő és záró évét kell feljegyezni.
Az adó kivetése
15. § A mezőgazdasági lakosság általános jövedelemadójának kivetéséhez szükséges adatokról az adózók az adóévben a pénzügyminiszter által megállapított időben bevallást kötelesek adni. A bevallást az illetékes tanács vb. pénzügyi szervénél kell beadni. Ugyanez a szerv a megállapított határidő eltelte után köteles az adózót a bevallás beadására felhívni.
Vr. 41. §
(1) A Pénzügyminisztérium évenként hirdetményt bocsát ki, amelyben meghatározza azt a határidőt, amelyen belül a Tvr. 1. § (1) bekezdésének a), illetőleg b) pontja alapján a mezőgazdasági lakosság általános jövedelemadója fizetésére kötelesek adóbevallásukat beadni tartoznak.
(2) A hirdetményt a községekben (városokban, városi kerületekben) a legforgalmasabb helyeken kell elhelyezni (kiragasztani), hogy az abban foglaltakról a bevallásadásra kötelezettek kellő időben tudomást szerezzenek. Emellett a szokásos hírközlő eszközök (dobszó, hangos híradó stb.) felhasználásával is fel kell hívni az érdekelteket a bevallások határidőben való beadására.
(3) Az adó kivetésére illetékes tanács vb. pénzügyi szervének gondoskodni kell arról, hogy az adózók a bevallás-nyomtatvány kitöltéséhez a szükséges tájékoztatást megkapják. Ebből a célból a községi (városi, városi kerületi) tanács végrehajtó bizottságának segítségét kell biztosítani. A segítséget a pénzügyi állandóbizottságok útján kell érvényre juttatni. Különös gondot kell fordítani annak tudatosítására, hogy a bevallásadásra kötelezettek - a községi (városi, városi kerületi) tanács végrehajtó bizottságánál díjmentesen beszerezhető - adóbevallásnyomtatvány "az adózó tölti ki" jelzésű részeit büntetőjogi felelősségük tudatában tartoznak kitölteni és hogy az adózók pénzbírsággal büntetendő pénzügyi szabály sértést követnek el abban az esetben, ha az adóbevallásukban valótlan adatokat írnak be.
Vr. 42. §
(1) A közös háztartásban élő valamennyi családtag által használt földterületet, valamint a tulajdonukban (haszon élvezetükben) levő lovakat (öszvéreket) a családfő köteles bevallani még abban az esetben is, ha magának a családfőnek használatában nincs adóztatható földterület és tulajdonában (haszonélvezetében) nincs adóztatható ló (öszvér). A közös háztartás hoz tartozó személyek külön-külön adóbevallást nem adhatnak.
(2) Ha az adóbevallás-nyomtatvány "az adózó tölti ki" jelzésű részei magyarázatra vagy részletezésre szorulnak, a magyarázatot vagy részletezést a bevallás-nyomtatvány "az adózó egyéb közleményei" című részében, esetleg külön feljegyzésben kell megadni.
(3) Az adóbevallásra kötelezett aláírása elengedhetetlen alaki kelléke az adóbevallásnak. Az aláiratlan adóbevallást úgy kell tekinteni, mintha a bevallásadásra kötelezett adóbevallást nem adott volna.
(4) A bevallásadásra kötelezett akadályoztatása esetén az adóbevallást az adózó törvényes képviselője vagy megbízottja köteles kiállítani és benyújtani, eljárásáért azonban a meghatalmazó, illetőleg a megbízó anyagilag felelős.
(5) A bevallásadásra kötelezett adóbevallását az adó kivetésére illetékes tanács vb. pénzügyi szervénél köteles személyesen, megbízottja útján vagy postán benyújtani Ha az adóbevallás beadására megállapított határidő utolsó napja munkaszüneti napra esik, az adóbevallást a legközelebbi munkanapon lehet hátrányos jogkövetkezmények nélkül benyújtani.
(6) A posta útján beküldött adóbevallás beadásának napjául a postátaadásnak a postabélyegzőn szereplő napját kell tekinteni. A borítékot az adóbevallás mellékleteként meg kell őrizni.
(7) Az adó kivetésére illetékes tanács vb. pénzügyi szerve az adóbevallásokat érkezésük sorrendjében jegyzékbe foglalja. A jegyzéknek sorszám, beadás napja, név és lakcím hasábokat kell tartalmazni. A jegyzék sorszámát az adóbevallási ív jobb felső sarkán, a beadás napját pedig az erre szánt helyen fel kell jegyezni.
(8) Az adóbevallások beadására megállapított határidő lejárta után a jegyzéket azonnal le kell zárni. A rendelkezésre álló adatok, valamint a helyi ismeretek alapján meg kell állapítani, hogy a megállapított határidőig kik nem tettek eleget bevallásadási kötelezettségüknek.
Vr. 43. §
(1) Az adó kivetésére illetékes tanács vb. pénzügyi szerve azokat a bevallásadásra kötelezetteket, akik a Pénzügyminisztérium hirdetményében meghatározott határidőn belül nem tettek eleget bevallásadási kötelezettségüknek, egyénenként azonnal köteles felhívni, hogy bevallásadási kötelezettségüknek rövid, záros határidőn belül tegyenek eleget. A felhívást posta útján tértivevénnyel kell kézbesíteni. A visszaérkezett tértivevényeket gondosan meg kell őrizni és a felhívásra beadott adóbevallásokhoz kell csatolni.
(2) A külön felhívásra beadott adóbevallásokat a Vr. 42. §-ának (7) bekezdésében említett jegyzéken elkülönítve kell nyilvántartani.
Vr. 44. §
Az adóbevallások benyújtására általában halasztást engedélyezni nem lehet. Ha azonban az adózó adóbevallását elháríthatatlan akadályoztatás miatt nem tudja beadni a megállapított határidőben, az adóbevallás beadására - a gátló körülmények igazolása mellett - halasztást kérhet az adó kivetésére illetékes tanács vb. pénzügyi szervétől. A kérelmet, amelyen hat forint bélyegilletéket kell leróni, legkésőbb a Pénzügyminisztérium által megállapított bevallásadási határidő utolsó napján lehet benyújtani. Az adó kivetésére illetékes tanács vb. pénzügyi szerve, indokolt és igazolt elháríthatatlan akadályoztatás esetében, az adóbevallás beadására a Pénzügyminisztérium által megállapított bevallás-adási határidő utolsó napjától számítva legfeljebb egy havi halasztást engedélyezhet. Azok, akik az adóbevallás beadására halasztást kaptak, az erre vonatkozó engedélyt a bevallásukhoz csatolni tartoznak. Az adó ki vetésére illetékes tanács vb. pénzügyi szerve az adóbevallás beadására engedélyezett halasztásokról nyilvántartást köteles vezetni.
Vr. 45. §
A községi (városi, városi kerületi) tanács végrehajtó bizottságának elnöke (titkára) az adóbevallási ív arra szánt helyén igazolni tartozik azt, hogy az adóévet meg-előző év utolsó napján 65. életévét betöltött férfi-, illetőleg a 60. életévét betöltött nő-adózót az ötven százalékos adókedvezmény megilleti-e vagy sem. [Tvr. 12. § (3) bekezdés.]
16. § A mezőgazdasági lakosság általános jövedelemadóját az illetékes tanács vb. pénzügyi szerve évenként veti ki.
Vr. 46. §
(1) A mezőgazdasági lakosság általános jövedelemadóját - mind a növénytermelés átlagjövedelme, mind az adóztatható lovak (öszvérek) darabszáma után - az adózó lakóhelye szerint illetékes községi (városi, városi kerületi) tanács végrehajtó bizottságának adóügyi csoportja (pénzügyi osztálya) veti ki.
(2) A mezőgazdasági lakosság általános jövedelemadójának a növénytermelés átlagjövedelme után fizetendő részét az adózó által az ország területén bárhol használt földterület után az adózó lakóhelyén érvé nyes adótételek alkalmazásával kell kivetni.
Vr. 47. §
(1) Az adókivetés megkezdése előtt az adóbevallásban foglalt adatokat egyeztetni kell a rendelkezésre álló adatokkal.
(2) Ha az egyeztetés során az állapítható meg, hogy az adóbevallásban szereplő föld területe, kataszteri tisztajövedelme, illetőleg ló (öszvér) darabszáma nagyobb, mint a rendelkezésre álló adatok szerinti földterület kataszteri tisztajövedelem, illetőleg ló (öszvér) darabszám, az adót az adóbevallásban foglalt adatok alapján kell kivetni.
(3) Amennyiben - viszont - az egyeztetés eredményeként az a megállapítás, hogy a rendelkezésre álló adatok szerinti földterület (kataszteri tisztajövedelem), illetőleg ló (öszvér) darabszám nagyobb, mint az adóbevalásban szereplő föld területe, kataszteri tiszta jövedelme, illetőleg ló (öszvér) darabszáma, az eltérés tisztázása végett az adózói meg kell idézni. Ha az adózó az idézésre nem jelenik meg, a rendelkezésre álló adatok alapján kell az adót kivetni. Ha az adózó az idézésre megjelenik, a rendelkezésre álló adatokat csak annyiban szabad az adókivetés alapjául venni, amennyiben azok helyességét az adózó elismerte és adóbevallását megfelelően helyesbítette.
(4) Ha valamely bevallásadásra kötelezett külön felhívás ellenére sem tesz eleget bevallásadási kötelezettségének, a rendelkezésre álló adatok alapján kell terhére az adót kivetni. Ilyen esetben a rendelkezésre álló adatok alapján kell kivetési iratot kiállítani és ehhez feltétlenül csatolni kell a külön felhívás kézbesítését igazoló tértivevényt.
Vr. 48. §
A Vr. 47. §-ában említett teendők ellátása után az adó kivetésére illetékes tanács vb. pénzügyi szerve
1. elvégzi művelésiág csoportonként [Tvr. 8. § (3) bekezdés és Vr. 20. §] az adóztatható föld területének megállapítását [Vr. 17. § (2-4) bekezdés és Vr. 13. § (3) bekezdés] kerekítés nélkül, majd kerekítéssel (Vr. 21. §),
2. ugyancsak művelésiág csoportonként kiszámítja az átlagos kataszteri tisztajövedelmet (Vr. 23. §),
3. meghatározza azt a birtokcsoportot, amelynek adótételei szerint az adózó terhére az adót ki kell vetni [Vr. 18. § (1) és (2) bekezdés, valamint Vr. 19 § (1) bekezdés],
4. meghatározza művelésiág csoportonként azt a minőségi csoportot, amelyre megállapított adótétellel az adót ki kell vetni (Vr. 22. §),
5. művelésiág csoportonként kiszámítja az adó összegét, majd ezt csökkenti a Tvr. 12. §-a szerint járó kedvezménnyel (kedvezményekkel) ,
6. az így mutatkozó adóösszeghez hozzáadja az adóztatható lovak (öszvérek) darabszáma szerint járó adót és a bevallásadási kötelezettség késedelmes teljesítése vagy elmulasztása esetén járó felemelt adót (Vr. 64. §),
7. az adókivetési tételeket - évenként kiadott külön utasításnak megfelelően - kivetési lajstromba foglalja.
Vr. 49. §
Az adót kivető tanács vb. pénzügyi szerve az adózót a kivetett adó összegéről adóív útján értesíti.
17. § (1) A föld termésében elemi csapás által okozott károk esetében az adót a kár mértékének megfelelően csökkenteni, illetőleg törölni lehet abban az esetben, ha az elemi csapás okszerű gazdálkodás mellett nem volt elhárítható és mértéke eléri vagy meghaladja a 25 százalékot. A kár mértékét kárbecslő bizottság állapítja meg.
Vr. 50. §
(1) Elemi csapásnak minősül:
a) valamennyi művelésiág csoportnál a jégeső, az árvíz és a tűz;
b) szántónál a fagy és a belvíz;
c) rétnél a belvíz;
d) szőlőnél és gyümölcsösnél a fagy.
(2) Erdőnél a tűz csak abban az esetben nyújt igényt az adó csökkentésére vagy törlésére, ha a tűz következtében - részben vagy egészben - a főhaszonvétel, tehát a fa semmisül meg.
(3) Az (1) bekezdésben fel nem sorolt elemi csapások esetében akkor lehet helye adócsökkentésnek, illetőleg adótörlésnek, ha az elemi kár nagyobb területre kiterjedő károsodásként jelentkezik, okszerű gazdálkodás mellett nem volt elhárítható, mértéke a művelésiág csoport (művelésiág) termése értékének 25 százalékát eléri vagy meghaladja és minderre tekintettel a fő-városi, megyei, megyei jogú városi tanács végrehajtó bizottságának előterjesztése alapján a pénzügyminiszter a földművelésügyi miniszterrel egyetértésben az adó csökkentésére vagy törlésére való indokoltságot megállapítja. (Például: peronoszpóra, burgonyabogár stb. által okozott nagyobb területre kiterjedő károsodás.)
Vr. 51. §
(1) Ha az elemi csapás a földrészeknek csak egyrészét károsította, az adó csak a károsított rész arányában csökkenthető, illetőleg törölhető. A károsult terület nagyságát becsléssel kell megállapítani.
(2) Az adó csökkentésére, illetőleg törlésére igényt nyújtó elemi csapás megállapításánál a károsult földrészlet művelési ágát és területét a földkönyvben feltüntetett művelési ág és terület nagysága szerint kell figyelembe venni. Így például a földkönyvben legelőként nyilvántartott földrészletre nem állapítható meg fagykár címén károsodás, ha a legelő ténylegesen (időközben történt feltöréssel kapcsolatban) kukoricával volt bevetve. Vagy például a földkönyvben 1.000 négyszögölnek nyilvántartott szőlőterületre nem állapítható meg 1.500 négyszögölnek megfelelő károsodás akkor sem, ha a szőlő tényleges területe 1.500 négyszögöl és a károsodás tényleg az 1.500 négyszögölet érintette.
(3) Az adó csökkentésére, illetőleg törlésére csak a 25 százalékot elérő vagy ezt meghaladó károsodás nyújt alapot. A 25 százalékot elérő vagy azt meghaladó károsodás esetében a károsult földterületre eső adónak annyi százalékát lehet törölni, ahány százalékos károsodást a kárbecslő bizottság megállapított.
Vr. 52. §
Az elemi csapásnak megállapítására kárbecslő bizottságot kell alakítani. A kárbecslő bizottság tagjai az adót kivető tanács vb. pénzügyi szervének kiküldöttje, a községi (városi, városi kerületi) agronó-mus, illetőleg mezőgazdasági előadó, egy helyi ismeretekkel rendelkező termelő (lehetőleg termelési bizottsági vagy mezőgazdasági állandó bizottsági tag).
(2) Az adó csökkentését, illetőleg az adótörlést az elemi csapás bekövetkezését követő 30 napon belül a mezőgazdasági lakosság általános jövedelemadóját kivető pénzügyi szervnél lehet kérni. Erre fel kell hívni az adózó figyelmét s a bejelentésről elismervényt kell adni.
Vr. 53. §
(1) Az adó csökkentését, illetőleg az adó törlését a károsult adózók egyenként vagy közösen - illetékmentes beadványban - kérhetik az adót kivető tanács vb. pénzügyi szervétől. A kérelmet az elemi csapás bekövetkezését követő 30 napon belül kell előterjeszteni és a kérelemhez csatolni kell a károsult földrészlet művelési ágát és területét tartalmazó kimutatást.
(2) Az adót kivető tanács vb. pénzügyi szerve a hozzá beérkező kérelmeket megvizsgálja. Az elkésve benyújtott kérelmeket hivatalból visszautasítja. A határidőben benyújtott kérelmeket - elemi kár címek szerint - kárfelvételi jegyzékbe foglalja és haladéktalanul gondoskodik a kárbecslő bizottság összehívásáról.
(3) A kárt szenvedett terület nagyságát művelésiág csoportonként valamint a károsodásnak a helyszínen földrészletenként (adózónként) megállapított százalékát a kárfelvételi jegyzékbe be kell vezetni. A kárt szenvedett adózókkal, esetleg megbízottaikkal a kárfelvételi jegyzék jegyzethasábjaiban a rájuk vonatkozó adatokat alá kell íratni.
(4) Ha a kármegállapítással a kárbecslő bizottság valamely tagja nem ért egyet; vagy a kárfelvételi jegyzéknek a károsultakkal történt aláíratása alkalmával merülnek fel a károsult területtel vagy a kár százalékával kapcsolatban panaszok, erről az észrevétel, illetőleg a panasz részletes indokolása mellett jegyzőkönyvet kell felvenni és azt a kárfelvételi jegyzékhez kell csatolni.
(5) A (3) bekezdésben foglaltaknak megfelelően készített és a (4) bekezdés szerint kiegészített kárfelvételi jegyzéket az adó kivetésére illetékes tanács vb. pénzügyi szerve felülvizsgálat végett felterjeszti a közvetlen felettes pénzügyi szervéhez, amely a kár mértékének megállapítása kérdésében határoz.
(6) A közvetlen felettes pénzügyi szerv-nek a kárfelvételi jegyzékbe vezetett döntése alapján az adót kivető tanács vb. pénzügyi szerve a 25%-ot elérő vagy ezt meghaladó károk esetében kiszámítja az elemi csapás címén törlendő adó összegét. Erről az adózót határozattal értesíti.
18. § (1) A ló (öszvér) után kivetett adónak a ló (öszvér) elhullását követő évnegyed első napjától esedékessé váló részét az adózó bejelentése alapján törölni lehet.
Vr. 54. §
A ló (öszvér) után kivetett adónak a ló (öszvér) elhullását követő évnegyed első napjától esedékes részeként évnegyedenként a ló (öszvér) után kivetett adó egynegyed részét kell számításba venni.
(2) Az adózó a ló (öszvér) elhullását az elhullástól számított 15 nap alatt a mezőgazdasági lakosság általános jövedelemadóját kivető pénzügyi szervnél bejelenteni és egyúttal igazolni köteles. Elkésett bejelentés (igazolás) esetében az adót csak a bejelentés (igazolás) napját követő évnegyedtől kezdve kell törölni.
Vr. 55. §
(1) A bejelentés illetékmentes. Az elhullást a községi (városi, városi kerületi) tanács végrehajtó bizottságával kell igazoltatni.
(2) Határidőben tett bejelentésnek (igazolásnak) minősül a bejelentés (igazolás) akkor is, ha azt az adózó annak az évnegyednek utolsó napjáig teszi meg, amelyben a ló (öszvér) elhullott. Elkésett bejelentés (igazolás) esetében az adót csak a bejelentés (igazolás) napját követő évnegyed első napjától kezdve szabad törölni.
(3) A IV. negyedév folyamán történt elhullás esetében adótörlésnek helye nincs.
(4) Nincs helye adótörlésnek a törzskönyvezett, illetőleg a törzskönyvezésre előjegyzett kanca elhullása esetében sem, ha a törzskönyvezett, illetőleg a törzskönyvezésre előjegyzett kanca után a Tvr. 13. §-ának (1) bekezdése alapján az adókivetést mellőzték, illetőleg a kivetett adót már törölték.
Jogorvoslatok
19. § (1) A mezőgazdasági lakosság általános jövedelemadójának kivetése, továbbá a 17. és 18. §-ok alapján igényelhető adócsökkentés és adótörlés tárgyában hozott határozatok ellen fellebbezésnek van helye. A fellebbezést írásban az adóív, illetőleg a határozat kézbesítését követő 15 napon belül az adót kivető pénzügyi szervnél kell előterjeszteni. A fellebbezés elbírálására az adót kivető pénzügyi szerv közvetlen felettes pénzügyi szerve illetékes, amely a fellebbezés beérkezésétől számított 30 napon belül végérvényesen dönt.
Vr. 56. §
Közvetlen felettes pénzügyi szerve
1. a községi tanács végrehajtó bizottsága adóügyi csoportjának az illetékes járási tanács végrehajtó bizottságának pénzügyi osztálya;
2. a járási jogú városi tanács végrehajtó bizottsága pénzügyi osztályának az illetékes megyei tanács végrehajtó bizottságának pénzügyi osztálya;
3. a megyei jogú városi kerületi tanács végrehajtó bizottsága pénzügyi osztályának a megyei jogú városi tanács végrehajtó bizottságának pénzügyi osztálya;
4. a fővárosi kerületi tanács végrehajtó bizottsága pénzügyi osztályának a fővárosi tanács végrehajtó bizottságának pénzügyi osztálya.
Vr. 57. §
Ha a fellebbezési határidő utolsó napja munkaszüneti napra esik, a fellebbezési határidő a legközelebbi munkanapon jár le. Posta útján beérkezett fellebbezéseknél beadás napjául a postára adás nap ját kell tekinteni.
Vr. 58. §
(1) Az adót kivető tanács vb. pénzügyi szerve köteles a beérkezett fellebbezéseket beérkezésük sorrendjében nyilvántartásba venni.
(2) A fellebbezéseket három csoportba kell sorolni:
a) az elbírálás végett a felettes pénzügyi szervhez felterjesztendő fellebbezések csoportjába,
b) az adót kivető tanács vb. pénzügyi szerve által saját hatáskörben elbírálandó fellebbezések csoportjába,
c) az elkésés címén visszautasítandó fellebbezések csoportjába.
(3) A fellebbezések csoportosítása után az adót kivető tanács vb. pénzügyi szerve köteles intézkedni a kivetett adó fellebbezéssel megtámadott része erejéig a behajtás korlátozása iránt. Az elkésés címén visszautasítandó fellebbezés esetében a behajtás korlátozásának helye nincs.
Vr. 59. §
(1) Az elbírálás végett a felettes pénzügyi szervhez felterjesztendő fellebbezésekhez a vonatkozó kivetési iratok mellett csatolni kell mindazokat a bizonyítékokat, amelyek a fellebbezés érdemi elbírálásához szükségesek. Különös gonddal tisztázni kell azokat a vitatott ténykérdéseket, amelyeket az adózó fellebbezésében felhozott és amelyek az adó mérvére, illetőleg valamely adókedvezmény alkalmazására kihatással vannak. Szükség esetén az adózót is ki kell hallgatni és a kihallgatásról készült jegyzőkönyvet az iratokhoz kell csatolni. Ha az adózó kihallgatása végett idézésre nem jelenik meg, ez a körülmény a fellebbezés elbírálását nem akadályozza. Az adót kivető tanács vb. pénzügyi szerve köteles a fellebbezést a tényállás teljes tisztázása után, de legkésőbb a beérkezésétől számított 15 napon belül, részletes véleményes jelentéssel a fellebbezés elbírálására illetékes pénzügyi szervhez (Vr. 56. §) felterjeszteni.
(2) Ha a fellebbezés kizárólag tényállásbeli tévedés vagy számszaki hiba kiigazítására, vagy többszörös adóztatás megszüntetésére irányul, a fellebbezést az adó kivetésére illetékes tanács vb. pénzügyi szerve saját hatáskörében köteles - a tényállás tisztázása után - a beérkezéstől számított 30 napon belül elintézni.
(3) Ha az adózó fellebbezését elkésve adta be, a fellebbezést az adó kivetésére illetékes tanács vb. pénzügyi szerve elkésés címén visszautasítani köteles. Kivételt képez az az eset,
a) ha az adózó késedelmének igazolására fellebbezésében igazolási kérelmet is terjesztett elő,
b) ha a fellebbezés tényállásbeli tévedés, illetőleg számszaki hiba kiigazítására, valamint többszörös adóztatás megszüntetésére irányul.
(4) Az elkésetten - igazolási kérelem kapcsán - előterjesztett fellebbezést az adót kivető tanács vb. pénzügyi szerve határozathozatal végett a fellebbezés elbírálására illetékes pénzügyi szervhez köteles felterjeszteni. A fellebbezés elbírálására illetékes pénzügyi szerv az igazolási kérelem felett arra figyelemmel határoz, hogy igazolási kérelemnek csak hiteltérdemlő módon bizonyított elháríthatatlan akadályoztatás esetén, legkésőbb a fellebbezési határidő elmulasztásától számított hat hónap elteltéig van helye. Ha a fellebbezés elbírálására illetékes pénzügyi szerv az igazolást elfogadja, a fellebbezést érdemben letárgyalja, ha pedig az igazolási kérelemnek nem ad helyt, a fellebbezést tárgyalás nélkül visszautasítja.
(5) A kizárólag tényállásbeli tévedés vagy számszaki hiba kiigazítására vagy többszörös adóztatás megszüntetésére irányuló fellebbezést az adó kivetésére illetékes tanács vb. pénzügyi szerve - a tényállás tisztázása után - saját hatáskörében köteles elbírálni, arra figyelemmel, hogy a kivetett adó helyesbítése, illetőleg törlése az említett címeken az adóév utolsó napjától számított ötödik év végéig bármikor kérelmezhető.
Vr. 60. §
(1) A fellebbezés elbírálására illetékes pénzügyi szerv a fellebbezést az adózó és az adót kivető tanács vb. pénzügyi szerve által előterjesztett bizonyítékok gondos mérlegelésével, a törvényesség szigorú szemelőtt tartásával köteles elbírálni. Határozatát részletesen indokolni köteles.
(2) A fellebbezés elbírálására illetékes pénzügyi szerv a fellebbezéssel megtámadott adókivetést nemcsak a sérelmezett részében (részeiben), hanem egész terjedelmében köteles felülvizsgálni. Ha azt állapítja meg, hogy az adót akár tényállásbeli tévedés, akár jogszabály helytelen alkalmazása folytán a törvényesen követelhetőnél kisebb összegben vetették ki, a fellebbezés elbírálása mellett az adókivetés helyesbítése iránt köteles intézkedni.
Vr. 61. §
Az adócsökkentési, adótörlési és ideiglenes adómentességi, illetőleg adókedvezményi ügyekben hozott határozatok ellen benyújtott fellebbezések kezelésére a Vr. 59. §-ában foglalt szabályok az irányadók, azzal az eltéréssel, hogy a fellebbezésekhez kivetési irat helyett a sérelmes határozatra vonatkozó tárgyalási iratokat, valamint a fellebbezésben előadottakra vonatkozó bizonyítékokat kell csatolni.
(2) A kivetett adót kivételesen részben vagy egészben el lehet engedni, ha az adóévben az adózótól függetlenül bekövetkezett rendkívüli körülmény folytán az adózó gazdasági helyzetében olyan kedvezőtlen változás állott be, hogy a kivetett adó behajtása az adózó megélhetését veszélyeztetné.
Vr. 62. §
(1) Ez a rendelkezés a mezőgazdasági lakosság általános jövedelem adója jogosan és helyesen megállapított ösz-szegének méltányosságból való elengedésére ad lehetőséget.
(2) A kivetett adó méltányosságból való egészbeni vagy részbeni elengedésének csak akkor van helye, ha az adózótól függetlenül - vagyis önhibáján kívül - bekövetkezett rendkívüli körülmény folytán az adózó gazdasági helyzete az adóév folyamán, tartósan, kedvezőtlenül olyképpen változott meg, hogy a kivetett adót még részletekben sem képes megfizetni, annak behajtása pedig az adózó és a vele közös háztartásban élők anyagi romlását idézné elő.
(3) Ha a felsorolt feltételek nem forognak fenn, méltányosságból nem lehet csökkenteni vagy törölni a kivetett adót. Nem lehet méltányosságból törölni azt az adót sem, amely már befolyt.
(4) Az adó elengedésre irányuló - hat forint bélyegilleték alá eső - kérelmet legkésőbb az adóévet követő év március havának végéig az adó kivetésére illetékes tanács vb. pénzügyi szervénél lehet benyújtani, amely a kérelmet elbírálás végett - a tényállás tisztázása után - véleményes jelentés kíséretében az adókivetési iratokkal együtt a közvetlen felettes pénzügyi szervhez terjeszti fel. Ha a közvetlen felettes pénzügyi szerv, a járási tanács végrehajtó bizottságának pénzügyi osztálya és a törölni kért adóösszeg ezer forintot nem halad meg, a közvetlen felettes pénzügyi szerv saját hatáskörében végérvényesen dönt a kérelem tárgyában. Ellenkező esetben a járási tanács végrehajtó bizottságának pénzügyi osztálya a kérelmet döntés végett az illetékes megyei tanács végrehajtó bizottságának pénzügyi osztályához terjeszti fel.
Büntető rendelkezések
20. § (1) A mezőgazdasági lakosság általános jövedelemadóját 5%-kal emelt adótétel alkalmazásával kell kivetni abban az esetben, ha az adózó bevallását a pénzügyminiszter által kiadott felhívásban megállapított határidőn túl csak az adókivető pénzügyi szerv külön felhívásában kitűzött határidőn belül adja be. 20%-kal emelt adótételt kell alkalmazni azzal az adózóval szemben, aki bevallását az adót kivető pénzügyi szerv felhívásában kitűzött határidőn túl adja be. 50%-kal emelt adótételt kell alkalmazni azzal az adózóval szemben, aki a - mezőgazdasági lakosság általános jövedelemadója elsőfokú kivetésének megtörténtéig nem tesz eleget bevallásadási kötelezettségének.
(2) A mulasztás vétlenségének igazolása esetén a rendes adótételeket kell alkalmazni.
Vr. 63. §
(1) Ha az adózó bevallását az adót kivető tanács vb. pénzügyi szerve külön felhívás nélkül, de a pénzügyminiszter által meghatározott határidő eltelte után adja be, terhére ugyancsak 5 százalékkal emelt adótétel alkalmazásával kell az adót kivetni.
(2) 20 százalékkal emelt adótételt kell alkalmazni azzal az adózóval szemben is, aki a bevallás beadására halasztást kapott, de az engedélyezett határidőig a bevallását nem adta be.
Vr. 64. §
Az 5, 20, illetőleg 50 százalékos emelést az adózó terhére mind a növény termelés átlagjövedelme alapján, mind a lovak (öszvérek) darabszáma alapján kivetett mezőgazdasági lakosság általános jövedelemadójának figyelembevételével kell alkalmazni. Az emelt adótételt egész forint összegre kell kerekíteni. Ha a kivetett adó a jogorvoslati eljárás vagy a felülvizsgálat során változik, a felemelt adót ennek megfelelően módosítani kell.
Vr. 65. §
(1) Ha az adózó mulasztásának vétlenségét az adókivetés befejezéséig igazolja, az adó felemelését mellőzni kell. A mellőzést a kivetési iraton - az adózó igazolásában foglaltakra utalással - röviden indokolni kell. Az adókivetést május 30. napjával kell befejezettnek tekinteni.
(2) A felemelt adó mérséklésére vagy törlésére irányuló fellebbezés elbírálása az adót kivető tanács vb. pénzügyi szerve közvetlen felettes pénzügyi szervének hatáskörébe tartozik. A felemelt adó mérséklésére vagy törlésére irányuló fellebbezés el bírálásánál vizsgálni kell, hogy az adózó késedelme mennyiben tekinthető vétlennek; A rövid késedelmet méltányosan kell elbírálni. Az 5 és 20 százalékos emelés folytán előállott adótöbbletet kivételes méltányosságból teljes összegében el lehet engedni, az 50 százalékos emelés folytán előállott adó többletet azonban kivételesen is legfeljebb I felére lehet mérsékelni.
21. § Pénzügyi szabálysértés miatt 5.000 forintig terjedő pénzbírság szabható ki azzal szemben, aki a mezőgazdasági lakosság általános jövedelemadójának kivetése céljára tett bevallásában vagy beadványában - ideértve a jogorvoslati beadványokat is - vagy az illetékes szervek részéről hozzá intézett kérdésre adott válaszában valótlan nyilatkozatot tesz, vagy az adó helyes megállapítása szempontjából jelentős, általa ismert tényt elhall-gat, vagy a mezőgazdasági lakosság általános jövedelemadójára vonatkozó jogszabályban megállapított kötelezettségét olyan módon szegi meg, amely az adó megrövidítésére alkalmas.
Vr. 66. §
(1) Pénzügyi szabálysértés esetén az 1954. évi 3. törvényerejű rendelet 7. § (1-4.) bekezdésében, továbbá a 8. § (2) és (3) bekezdésében, valamint a 10/ 1955. (VI. 15.) P. M. rendeletben foglaltak az irányadók.
(2) Megrövidítettelek tekinthető az adó akkor, ha az adóívet, vagy az adókedvezmény, illetőleg az adótörlés engedélyezésére vonatkozó határozatot az adózónak már kézbesítették.
(3) A megrövidített adót az adó kivetésére illetékes tanács vb. pénzügyi szerve határozattal állapítja meg. A határozatban a megrövidített adó kivetését részletesen meg kell indokolni. A megrövidített adó megállapítására vonatkozó határozatban a pénzbírságot is ki kell szabni. A pénzbírság a megrövidített adó egyszeresénél kisebb összegű nem lehet, felső határa 5.000 forint. A kiszabott pénzbírságot a pénzbüntetések és pénzbírságok elnevezésű főkönyvben kell előírni.
Hatálybalépés
22. § (1) A jelen törvényerejű rendelet kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit 1957. január 1-től kezdődően kell alkalmazni.
(2) A törvényerejű rendelet végrehajtásáról a pénzügyminiszter gondoskodik.
Vr. 67. §
(1) A jelen rendelet kihirdetése napján lép hatályba. Rendelkezéseit 1957. január 1. napjától kell alkalmazni.
(2) Az 1955. évi 35. törvényerejű rendelet végrehajtása tárgyában kiadott 20/1955. (XII. 30.) PM rendelet hatályát veszti.
Polónyi Szücs Lajos s. k.,
a pénzügyminiszter helyettese