1954. évi 3. törvényerejű rendelet
a pénzügyi és vámbűntettekről, valamint szabálysértésekről
1. §[1]
2. §[2]
3. §[3]
4. § (1)[4]
(2) Az elkobzás alá eső dolgokat a közadóra vonatkozó jogszabályban megjelölt szervhez, a vámárut pedig a legközelebbi vámhivatalhoz kell beszállítani. Az elkobzott dolgokat az ügyészségnek vagy a bíróságnak - megkeresésükre - rendelkezésükre kell bocsátani.
(3) Az elkobzott dolog (vámáru) értékesítése a pénzügyi, illetőleg a vámszervek feladata.
5. §[5]
6. § (1)[6]
(2) A pénzügyi bűntettek felderítése elsősorban a pénzügyi, illetőleg a vámszervek feladata.
(3) A pénzügyőrség, illetőleg a vámőrség csak a halaszthatatlan nyomozási cselekményeket - tettenérés vagy szökés esetén a terhelt őrizetbe vétele, ha a késedelem veszéllyel jár vagy a bűncselekmény elkövetésének megakadályozása céljából szükséges, a helyszín és a bűnjelek biztosítása, szemle, házkutatás, személymotozás, lefoglalás, kihallgatás - foganatosíthat. A nyomozó hatóság [(rendőrség, a Belügyminisztérium államvédelmi szervei, az ügyészség) a pénzügyőrséget, illetőleg a vámőrséget egyes nyomozási cselekmények elvégzésével, illetőleg egyes ügyekben a nyomozás lefolytatásával is megbízhatja.
7. § (1)[7] Pénzügyi, illetőleg vámszabálysértés (a továbbiakban: pénzügyi szabálysértés)
a) a jogszabály által pénzügyi szabálysértésnek nyilvánított cselekmény,
b) a közadóra vonatkozó jogszabály olyan megsértése, amely az 1. §-ban foglaltak szerint nem minősül pénzügyi bűntettnek.
(2)[8] Nem minősül pénzügyi szabálysértésnek a közadóra vonatkozó jogszabály olyan megsértése, amelyet a jogszabály csak a megállapított közadó százalékos felemelésével bírságol vagy csupán adópótlékkal, késedelmi kamatfizetési vagy költségmegtérítési kötelezettséggel terhel, illetőleg kizárólag rendbírsággal, késedelmi bírsággal sújt.
(3) Pénzügyi szabálysértés esetében azok a szervek járnak el, amelyek a szabálysértéssel kapcsolatos közadót megállapítják, a jogorvoslati eljárásban pedig azok, amelyek a megállapított közadó ellen benyujtott jogorvoslatok elbírálására illetékesek.
(4) A katonai büntetőeljárás hatálya alá tartozó személyekkel szemben pénzügyi szabálysértés esetén a feljelentést, a fegyelmi eljárás megindítása végett az illetékes parancsnoknak kell megküldeni.
8. § (1) Pénzügyi szabálysértés elkövetése esetében az eljáró pénzügyi, illetőleg vámszervek az állami vállalattal, intézettel, intézménnyel vagy szövetkezettel szemben a megrövidített vagy veszélyeztetett közadónak, illetőleg vámszabálysértés esetében az annak tárgyául szolgáló áru belföldi forgalmi értékének egyszereséig terjedhető pénzbírságot szabhatnak ki.
(2) Természetes személyek által elkövetelt pénzügyi szabálysértés esetében, továbbá, ha a megrövidített, illetőleg veszélyeztetett közadót nem lehet megállapítani, vagy köz adórövidítés, illetőleg veszélyeztetés nem történt és a közadóra vonatkozó jogszabály másként nem rendelkezik, a pénzbírság 5000 forintig terjedhet.
(3) Pénzügyi szabálysértés esetében eljárásnak csak a szabálysértéstől számított három éven belül van helye.
(4) Pénzügyi szabálysértés miatt elkobzásnak akkor van helye, ha azt a közadóra vonatkozó jogszabály elrendeli.
(5) A közforgalmú szállító vállalatot az 5. § alapján megállapítható térítési kötelezettség pénzügyi szabálysértés esetében is terheli.
9. § (1)[9] A jelen törvényerejű rendelet alkalmazásában a közadóra vonatkozó jogszabály alatt a közadót szabályozó törvényt, törvényerejű rendeletet, minisztertanácsi és miniszteri rendeletet, közadó alatt pedig az együttesen kezelt adókat, a forgalmi adókat, az illetékeket, jövedéket és a vámot kell érteni.
(2) Az áru belföldi forgalmi értéke alatt az árunak a pénzügyi bűntett (szabálysértés) elkövetése idején fennálló belföldi fogyasztói árát kell érteni.
10. § A jelen törvényerejű rendelet végrehajtásáról a pénzügyminiszter, illetőleg a bel- és külkereskedelmi miniszter - a pénzügyi bűntettel': tekintetében az igazságügyminiszterrel és a belügyminiszterrel egyetértésben - gondoskodik.
11. § Az 1-9. §-ok rendelkezéseit a jelen törvényerejű rendelet hatálybalépése előtt elkövetett, de elsőfokon még el nem bírált cselekményekre is alkalmazni kell.
12. § Az 1950. évi 47. számú törvényerejű rendelet, valamint az ennek végrehajtása tárgyában kiadott rendelkezések, továbbá a közadókra vonatkozó jogszabályoknak a jelen törvényerejű rendelettel ellentétes rendelkezései hatályukat vesztik.
Dobi István s. k.,
a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke
Darabos Iván s. k.,
a Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára
Lábjegyzetek:
[1] Hatályon kívül helyezte az 1962. évi 10. törvényerejű rendelet 2. § (1) bekezdése (lásd Melléklet). Hatálytalan 1962.07.01.
[2] Hatályon kívül helyezte az 1962. évi 10. törvényerejű rendelet 2. § (1) bekezdése (lásd Melléklet). Hatálytalan 1962.07.01.
[3] Hatályon kívül helyezte az 1962. évi 10. törvényerejű rendelet 2. § (1) bekezdése (lásd Melléklet). Hatálytalan 1962.07.01.
[4] Hatályon kívül helyezte az 1962. évi 10. törvényerejű rendelet 2. § (1) bekezdése (lásd Melléklet). Hatálytalan 1962.07.01.
[5] Hatályon kívül helyezte az 1962. évi 10. törvényerejű rendelet 2. § (1) bekezdése (lásd Melléklet). Hatálytalan 1962.07.01.
[6] Hatályon kívül helyezte az 1962. évi 10. törvényerejű rendelet 2. § (1) bekezdése (lásd Melléklet). Hatálytalan 1962.07.01.
[7] A norma tartalmát módosította az 1959. évi 18. törvényerejű rendelet 6. § (2) bekezdése. A módosítás az előbbi törvényhelyen olvasható.
[8] A norma tartalmát módosította az 1959. évi 18. törvényerejű rendelet 6. § (2) bekezdése. A módosítás az előbbi törvényhelyen olvasható.
[9] A norma tartalmát módosította az 1959. évi 18. törvényerejű rendelet 6. § (2) bekezdése. A módosítás az előbbi törvényhelyen olvasható.