1/1957. (XII. 1.) KipM-MüM-FM együttes rendelet

a helyi ipari tanulóképzésről szóló 1/1956. (VII. 24.) VKGM rendelet módosításáról

A helyi ipari tanulóképzésről szóló 1/1956. (VII. 24.) VKGM rendeletet (továbbiakban: R.), valamint az ennek végrehajtásáról szóló 45/1956. (T. K. 42.) VKGM utasítást az OKISZ elnökével egyetértésben az alábbiak szerint módosítjuk:

1. § A R. 4. §-ának helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"4. § (1) Tanulóul csak azt lehet szerződtetni, aki

a) életének 14. életévét (műszaki tanuló esetében 17. életévét) betöltötte, de 17. életévét (műszaki tanuló esetében 25. életévét) még nem érte el,

b) az általános iskola nyolcadik osztályát eredményesen elvégezte (műszaki tanuló esetében gimnáziumi érettségi bizonyítvánnyal, vagy középiskolai képesítő vizsga letételéről szóló oklevéllel rendelkezik),

c) a választott szakmára egészségi szempontból alkalmas,

d) és ha a tanuló még kiskorú, a tanuló szülője, vagy törvényes képviselője a szerződtetésbe beleegyezik.

(2) A felső korhatár, valamint az általános iskola nyolcadik osztályának elvégzése alól, méltánylást érdemlő esetekben - szövetkezeti tanulóknál az illetékes KISZÖV, illetőleg HISZÖV (a továbbiakban: KISZÖV), magánkisipari tanulóknál a KIOSZ megyei titkársága meghallgatásával -, a munkáltató telephelye, (műhelye) szerint illetékes elsőfokú szakigazgatási szerv az illetékes helyi ipari tanuló-iskola igazgatójának egyetértése esetén felmentést adhat.

(3) Műszaki tanuló szerződtetése esetén a megkívánt iskolai végzettség alól felmentés nem adható. Az elsőfokú szakigazgatási szerv azonban indokolt esetben a korhatár alól - legfeljebb a 30. életév betöltéséig - felmentést adhat."

2. § A R. 5. §-ának helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"5. § (1) Azokat a szakmákat, amelyekben a munkáltatók ipari tanulót szerződtethetnek, vala-mint az egyes szakmák tanulóidejét a jelen rendelet melléklete tartalmazza.

(2) Az illetékes miniszter - kisipari szövetkezetek esetében az OKISZ elnöke - a munkaügyi miniszterrel egyetértésben a mellékletben nem szereplő szakmákban is engedélyezheti tanuló szerződtetését.

(3) A másodfokú szakigazgatási szerv az 1. számú mellékletben felsorolt szakmákban az ipari tanulók szerződtetését azoknak a munkáltatóknak is engedélyezheti, akiknek a melléklet "munkáltató" el-nevezésű rovata erre egyébként nem nyújt lehetőséget.

(4) A (2) és (3) bekezdésben jelzett engedély csak akkor adható meg, ha a szakmai képzéshez szükséges személyi és dologi feltételeket biztosították és a szerződtető kérelmét az állami gazdaságok, kísérleti, tan- és célgazdaságok, állami gép-állomások, mezőgazdasági termelőszövetkezetek esetében a tanács v. b. mezőgazdasági osztálya, kisipari szövetkezetek esetében a KISZÖV, magánkisiparos esetében pedig a KIOSZ megyei titkársága támogatja."

3. § A R. 8. §-áhak helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"8. § (1) A magánkisiparos az 1955. évi 14. törvényerejű rendelet értelmében legfeljebb két tanulót szerződtethet. Ez a létszám az 1955. évi 14. törvényerejű rendelet 12. §-ának (3) bekezdésében engedélyezett 3 fő alkalmazotti létszámba nem számít bele.

(2) A kisiparos gyermekét vagy unokáját az 1955. évi 14. törvényerejű rendelet 2. §-ának (1) bekezdésében, valamint a 80/1955. (Kip. É. 28.) KipM együttes utasítás 2. §-ának (2) bekezdésében felsorolt bármely képesítéshez kötött iparban ipari tanulónak szerződtetheti.

(3) A magánkisiparos által ipari tanulóként szerződtetett gyermek, vagy unoka a két tanulói létszámba beszámít.

(4) Amennyiben a (2) bekezdés által engedélyezett szakmákban a kisiparos gyermekét, illetőleg unokáját ipari tanulóként szerződteti, de a szakma a jelen rendelet 1. számú mellékletében nem szerepel, a tanulóidőt 3 évben, műszaki tanulók esetében pedig másfél évben kell megállapítani."

4. § A R. 16. §-ának helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"16. § (1) A tanulót szerződtető és foglalkoztató kisiparost a jövedelemadó szempontjából úgy kell tekinteni, mint azt a magánkisiparost, aki alkalmazottat nem foglalkoztat. Amennyiben a magánkisiparosnak más alkalmazottja is van, úgy a tanuló a jövedelemadó kialakítása szempontjából alkalmazottnak nem tekintendő.

(2) Azt a műipart gyakorló magánkisiparost (műbútorasztalos, műlakatos stb.), valamint falusi kisiparost, aki tanulót alkalmaz, az anyagjuttatásnál és a közületi munkáknál előnyben kell részesíteni.

Anyagjuttatásnál a kedvezmény mértékét - a helyi viszonyok és anyagféleségek figyelembevételével - a KIOSZ megyei titkársága állapítja meg."

5. § A R. 17. §-ának helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"17. § (1) A tanuló köteles megtenni mindent annak érdekében, hogy a választott szakmában szükséges elméleti és gyakorlati ismereteket kellő alapossággal elsajátítsa.

(2) A tanuló köteles a munkáltató jogos rendelkezéseinek engedelmeskedni, a vállalat, a szövet-kezet, a kisiparos munkarendjét, valamint az ipari tanulóiskola szabályzatát megtartani."

6. § A R. 18. §-ának helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"18. § (1) A tanuló munkaideje (a gyakorlati és az elméleti oktatás heti óráinak száma) összesen heti 48 óra. Ha az elméleti oktatás alól részben, vagy egészben felmentik, a gyakorlati órák számát - 48 órán belül - arányosan kell növelni.

(2) Azokon a napokon, amikor a tanuló elméleti oktatáson vesz részt (iskolában van), gyakorlati munkát nem végezhet. Az iskolai foglalkoztatás idejét naponként 8 órának kell tekinteni.

(3) A munkaközi szünet a tanulókat is megilleti,

(4) Az elméleti oktatás - a (6) bekezdésben foglalt kivételektől eltekintve - kötelező. Az elméleti oktatás időtartama az egész tanévben az I-II. osztályban heti két nap, a III. osztályban heti 1. nap, a műszaki tanulók szakmai elméleti oktatása egy éven át heti 1 nap.

(5) A másodfokú szakigazgatási szerv a helyi ipari iskolák igazgatójával egyetértésben határozza meg, hogy a szerződtetett ipari tanulók mely ipari tanuló iskolába kötelesek beiratkozni.

(6) Azt a tanulót, aki a R. 4. § (3) bekezdése alapján a korhatár alól felmentésben részesül, továbbá azt, aki az ipari tanulóiskolába megfelelő közlekedési lehetőség hiányában nem járhat, az iskola látogatása alól fel lehet menteni.

(7) A felmentés iránti kérelmeket a munkáltató felett felügyeletet ellátó szerv (kisiparosok eseté ben a KIOSZ megyei titkársága) javaslatával el látva az elsőfokú szakigazgatási szervhez kell be nyújtani.

(8) Az elsőfokú szakigazgatási szerv az ipari tanulóiskola igazgatójával egyetértésben határoz. Egyetértés hiányában a másodfokú szakigazgatási szerv dönt.

(9) Az iskola látogatása alól felmentett tanulók kötelesek az elsőfokú szakigazgatási szerv által megjelölt helyiipari iskolába beiratkozni és az iskola igazgatója által megállapított időközönként - legfeljebb azonban havonta kétszer - szakelméleti képzésük végett megjelenni. A szakmunkás vizsga előtt az elméleti tárgyakból felmentett tanulóknak is vizsgázniuk kell."

7. § A R. 19. §-ának helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"19. § (1) A tanuló bérére és egyéb juttatásaira vonatkozólag az ipari és kereskedelmi tanulók bérének és egyéb juttatásainak egységes rendelkezéséről szóló 65/1955. (MT H. K. 15.) MTH utasításban foglalt rendelkezések az irányadók.

(2) A helyi (tanácsok irányítása alatt álló) építőipari vállalatok által szerződtetett tanulók ösztöndíjban részesülnek; egyéb juttatásaikat a R. 3. számú melléklete tartalmazza,

(3) A mezőgazdasági termelőszövetkezetekbe tagként belépő 3 éves tanuló részére munkabér helyett munkaegység-részesedés is adható. Ez esetben - a közgyűlés határozatától függően - a mester munkaegységének 40-80%-át lehet a tanuló részére biztosítani.

(4) A magánkisiparos által szerződtetett tanulók munkaruha ellátását a R. 4. számú melléklete tartalmazza.

(5) A tanulókat az elméleti oktatáshoz szükséges tankönyvekkel az iskola látja el. A tanuló a tankönyvek használatáért tanévenként 10.- Ft térítést köteles fizetni.

(6) A tanszerekről a tanulók kötelesek gondoskodni.

(7) A magánkisiparos a tanuló részére lakást és étkezést (ebédtérítést) nem köteles biztosítani."

8. § A R. 28. §-ának helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"28. § (1) Azt a tanulót, aki tanulóidejét letöltötte és tanulmányi kötelezettségének eleget tett, iskolai bizonyítványának kiadása után szakmunkás vizsgára kell bocsátani,

(2) A szakmunkás vizsgát szakmunkás vizsgabizottság előtt kell letenni.

(3) A vizsgabizottság elnökének és tagjainak - amennyiben munkaviszonyban állnak, vagy szövetkezeti tagok - a szakmunkás vizsgán eltöltött idejük a munkaidőbe nem számít be.

(4) A vizsgabizottság elnökét a vizsgán eltöltött idő után 15.- Ft a vizsgabizottság tagjait pedig 12.- Ft óradíj illeti meg."

9. § Az OKISZ feladatai a kisipari szövetkezetek által szerződtetett tanulók tekintetében:

a) az ipari tanulók évenkénti létszámtervének elkészítése,

b) a tanulók szerződtetésének országos irányítása és ellenőrzése,

c) a tanulók gyakorlati oktatásának irányítása és ellenőrzése,

d) a gyakorlati oktatás előfeltételének biztosítása, gyakorlati tantervek elkészítése,

e) a tanulók szakelméleti oktatásának figyelemmel kísérése és észrevételeinek a Munkaügyi Minisztériummal való közlése.

10. § (1) A R. 1. számú melléklete helyébe a jelen rendelet melléklete lép.

(2) Jelen rendelet kihirdetése napján lép hatályba. A rendelet mellékletében előírt tanulóidőket az 1957. évi július hó 15. napja után kötött tanulószerződésekre is alkalmazni kell.

(3) A jelen rendelet hatálybalépésével egyidejűleg az 1/1956. (VII. 24.) VKGM rendelet, valamint az ennek végrehajtásáról szóló 45/1956. (T. K. 42.) VKGM utasítás ellentétes rendelkezései hatályukat vesztik.

Nagy Józsefné s. k.,

könnyűipari miniszter

Kisházi Ödön s. k.,

munkaügyi miniszter

Dögei Imre s. k.,

földművelésügyi miniszter.

Melléklet az 1/1957. (XII. 1.) KipM-MüM-FM rendelethez

JEGYZÉK

a helyi iparban képzett szakmákról, valamint a tanulók felvételi feltételeiről