3/1957. (VI. 15.) MüM rendelet
a munkanélküli segélyről
A Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kor- mány a 33/1957. (VI. 15.) Korm. rendeletében kapott felhatalmazás alapján a pénzügyminiszterrel és a Szabad Szakszervezetek Országos Szövetségének elnökével egyetértésben az alábbi rendeletet adom ki:
1. § (1) Munkanélküli segélyt kell folyósítani annak a munkaviszonyban nem álló városban lakó személynek, akinek
a) határozatlan időre szóló munkaviszonyát a vállalat (hivatal, intézmény, intézet, társadalmi szerv, szövetkezet) a Mt. 29. §-ának (1) bekezdése alapján felmondással szüntette meg, vagy akinek határozott időre, vagy meghatározott munkára létesített munkaviszonya (Mt. 22-23. §) a határozott idő leteltével, illetőleg munka elvégeztével szűnt meg;
b) munkaviszonya megszűnése előtt öt éven belül legalább három évet munkaviszonyban töltött vagy a munkaviszony megszűnését megelőző egy éven át folyamatos munkaviszonyban állott;
c) lakóhelyén vagy annak közvetlen környékén képzettségének és testi adottságainak megfelelő munkakörben elhelyezkedési lehetősége nincs;
d) az 5. §-ban felsorolt kizáró okok nem állanak fenn.
(2) Községben lakó személynek akkor lehet munkanélküli segélyt folyósítani, ha az (1) bekezdésben meghatározott feltételeken felül:
a) családfenntartó vagy egyedülálló,
b) szakképzettséggel rendelkezik és
c) szociális körülményei a munkanélküli segélyben való részesítését indokolttá teszik.
(3) A jelen rendelet alkalmazása szempontjából munkaviszonyban eltöltött időnek kell tekinteni a fegyveres testületeknél hivatásos szolgálatban eltöltött időt is, ha a szolgálati viszony létszámcsökkentés címén szűnt meg.
(4) Arra a dolgozóra vonatkozólag, aki egyidejűleg több vállalattal áll munkaviszonyban (mellékfoglalkozás, második állás) az (1)-(2) bekezdésben foglaltakat csak akkor lehet alkalmazni, ha minden munkaviszonya megszűnt, illetve ha a megmaradó munkaviszonyából eredő jövedelme a havi háromszáz forintot nem éri el.
2. § A megyei, fővárosi, megyei jogú városi tanács (a továbbiakban: megyei tanács) végrehajtó bizottságának elnöke különösen indokolt esetben engedélyezheti a munkanélküli segély folyósítását olyan személy részére is, akinek a munkaviszonya az 1. § (1) bekezdésében meghatározott módon szűnt meg, de munkanélküli segélyre a jelen rendelet rendelkezései szerint nem lenne jogosult.
3. § (1) A munkanélküli segély a munkaviszony meg-szűnése napjától számított hat hónapon keresztül jár.
(2) A munkanélküli segély összege a dolgozó átlagkeresetének [Mt. V. 140. § (1) bekezdés b) pont] harminc százaléka, azonban legalább havi háromszáz forint, de legfeljebb hatszáz forint.
(3) A munkanélküli segélyen felül minden eltartott családtag után havi negyven forintot kell családi segélyként folyósítani. Eltartott családtagnak kell tekinteni a segélyben részesülővel egy háztartásban élő személyeket, akiket a segélyben részesülő igazoltan eltart, de abból anyagi haszna nem származik, amennyiben azok havi háromszáz forintot meghaladó önálló keresettel, vagy jövedelemmel nem rendelkeznek.
(4) Eltartott családtagnak kell tekinteni azt a gyermeket is, aki utón a segélyezett gyermektartási díj fizetésére kötelezett. Az eltartott gyermek után járó negyven forintot a gyermek gondozója részére kell kifizetni. Ez a gyermektartásdíjon felül megilleti.
4. § (1) A munkanélküli segélyt igénylő azt a tényt, hogy képzettségének és testi adottságainak megfelelő munkakörben nem tud elhelyezkedni [1. § (1) bekezdés c) pont], a lakóhelye szerint illetékes munkaközvetítő iroda által kiállított "Igazolólap"-pal köteles bizonyítani (melléklet).
(2) A munkanélküli segélyt igénylő munkábahelyezésének biztosítása érdekében köteles a munkaközvetítő irodában legalább két hetenként személyesen megjelenni, kivéve ha hatósági orvos által igazoltan munkaképtelen beteg.
(3) A munkaközvetítő iroda - amennyiben erre lehetőség van - köteles a munkára jelentkező dolgozónak lakóhelyén vagy annak közvetlen környékén, képzettségének és testi adottságainak megfelelő munkahelyet felajánlani. Olyan jelentkező részére, aki megelőzően mezőgazdaságban vagy változó munkahelyen (pl. építőipari munkás) dolgozott, lakóhelyétől távolabbi munkahely is felajánlható.
(4) Amennyiben a munkaközvetítő iroda a jelentkező dolgozó részére alkalmas munkahelyet felajánlani nem tud, vagy a felajánlott munkahelyre önhibáján kívül nem veszik fel (pl. nem alkalmas, a munkahelyet korábban betöltötték stb.) - és a munkaközvetítő iroda újabb munkahelyet felajánlani nem tud - köteles részére az "Igazolólap"-ot kiállítani, illetve az "Igazolólap"-on jelentkezését két hetenként igazolni. Az "Igazolólap" kiállítását a munkakönyv 8. oldalára be kell jegyezni.
(5) Amennyiben a (4) bekezdésben foglalt okok valamelyike nem áll fenn és a dolgozó részére felajánlott munkahelyet nem fogadja el, az "Igazoló-lap"-on ezt a tényt fel kell tüntetni.
5. § (1) Nem folyósítható munkanélküli segély annak,
a) akinek magánmunkáltatóval fennállott munkaviszonya szűnt meg,
b) aki nyugdíjas, amennyiben a részére járó nyugdíj a havi háromszáz forintot meghaladja,
c) aki saját maga, vagy akinek házastársa iparengedéllyel, illetve hasznot hajtó jogosítvánnyal rendelkezik, vagy munkaviszonynak nem minősülő egyéb kereső foglalkozást folytat (pl. szakértő, fordító),
d) aki saját maga vagy akinek a vele közös háztartásban élő házastársa, gyermeke, szülője öt kat. holdnál nagyobb területű szántóföldön vagy egy kat. holdat meghaladó szőlőben, kertészetben, gyümölcsösben gazdálkodik, tekintet nélkül arra, hogy a művelt földterületnek tulajdonosa, haszonélvezője vagy bérlője,
e) akinek a vele közös háztartásban élő házastársa a c), d) pontban nem említett egyéb olyan jövedelemmel rendelkezik, hogy e jövedelemből a házastársakra, valamint a közös háztartásban élő eltartottakra [3. § (3) bekezdés] jutó havi összeg egy személyre számítva a hatszáz forintot meghaladja.
(2) A munkanélküli segély folyósítása szempontjából azokat a nyugdíj jellegű juttatásokat - amelyeket a dolgozó munkaviszonyban állás esetén is élvez (pl. özvegyi nyugdíj, árva-, baleseti járadék, gyermektartási díj) - nem kell figyelembe venni.
(3) Az (1) bekezdés d) pontja szempontjából a közös háztartásban élő házastárs, szülő vagy gyermek tulajdonában, használatában vagy bérletében levő ingatlanokat össze kell számítani.
6. § Meg kell szüntetni a munkanélküli segély folyósítását - a 7. §-ban foglalt kivétellel -, ha az arra jogosult
a) az 5. § (1) bekezdésében foglalt esetek valamelyike alapján jogosultságát elveszti,
b) a részére felajánlott munkahelyet nem fogadja el [4. § (4)-(5) bekezdés],
c) az "Igazolólap"-pal rendelkező [4. § (4) bekezdés] dolgozó a munkaközvetítő irodában a jelentkezést [4. § (2) bekezdés] önhibájából elmulasztja,
d) tényleges katonai szolgálatra vonul be,
e) tartalékos katonai szolgálatra tizedesi vagy ennél magasabb rendfokozattal vonul be
f) munkaviszonyba lép,
g) kisipari vagy mezőgazdasági termelőszövetkezetbe tagként lép be,
h) táppénzben részesül,
i) előzetes letartóztatásban, közbiztonsági őrizetben van, illetve szabadságvesztés büntetését tölti.
7. § (1) Ha a 6. § a), valamint d)-i) pontjaiban felsoroltak fennállásának időtartama egy hónapon belül a hat munkanapot összesen nem haladja meg, a munkanélküli segély folyósítását nem kell megszüntetni. Ha az időtartam a hat munkanapot meghaladja, a munkanélküli segély folyósítását meg kell szüntetni, a kizáró ok megszűnését követően - leghamarabb azonban a kizáró ok felmerültét követő hónapban - a jogosult a munkanélküli segély újbóli folyósítását kérheti, feltéve, hogy a segély folyósításának feltételei (1. §) még fennállanak és a munkanélküli segélyre jogosító munkaviszony megszűnése óta hat hónap még nem telt el.
(Pl. a dolgozó munkaviszonyát a vállalat 1957. június 15-én közölt felmondással a hó végére megszüntetik A dolgozó nem tud elhelyezkedni, jelentkezik a munkanélküli segélyért, amelyre a munkaviszonya megszűnését - június 30. napját - követő hat hónapig, tehát december 31-ig jogosult. Július 25-én próbaidőre elhelyezkedik, azonban a munkát nem tudja megfelelően ellátni, ezért a munkaviszonyát a próbaidő tartama alatt, július 29-én megszüntetik. Miután a munkaviszony a hat munkanapot nem haladta meg, a munkanélküli segélyt július hóra megkapja. Augusztus 8-án újból elhelyezkedik alkalmi munkára. Ez a munkaviszony augusztus 22-én megszűnik. Miután a munkaviszony egy hónapon belül a hat munkanapot meghaladta, augusztusra munkanélküli segélyt nem kap. Szeptemberre újra jogosult munkanélküli segélyre. Október 12-én egy hónapi határozott időtartamra elhelyezkedik. Ez a munkaviszony november 11-én szűnik meg. Miután mind októberben, mind novemberben hat munkanapnál többet állt munkaviszonyban, munkanélküli segélyt csalj december hónapban fog kapni. December hó 31. napjával le is jár a munkanélküli segélyre való jogosultsága.)
(2) Ha a dolgozó munkanélküli segélyre való jogosultsága a munkaviszony megszűnésétől számított hat hónapos segélyezési idő eltelte folytán megszűnt, munkanélküli segélyt újból az 1. §-ban meghatározott feltételek fennforgása esetén is csak akkor kaphat, ha a korábbi munkanélküli segély folyósításának megszűntét követően hat hónapon át folyamatos munkaviszonyban állott.
(Pl. a dolgozó július 1-től december 3l-ig jogosult munkanélküli segélyre, november 20-án azonban elhelyezkedik. Ez a munkaviszonya február 20-án megszűnik. A dolgozó munkanélküli segélyt nem igényelhet, mert december 31-én a jogosultsága megszűnt, viszont a munkanélküli segély folyósításának megszüntetése óta csak három hónapot töltött munkaviszonyban. Ha a dolgozó munkaviszonya február 20-án nem önkényes kilépés vagy fegyelmi határozattal történt elbocsátás folytán szűnt meg és a megszűnést követő harminc napon belül - tehát március 30-ig újból elhelyezkedik - és legalább további három hónapot munkaviszonyban tölt és ezután válik a vállalat által eszközölt felmondás folytán ismét munkanélkülivé, most már igényelhet - az 1. §-ban megjelölt egyéb feltételek fennforgása esetén - munkanélküli segélyt, minthogy az előző munkanélküli segély folyósításának megszüntetését követően hat hónap folyamatos munkaviszonnyal rendelkezik.)
8. § (1) Ha a munkanélküli segélyre jogosult személyt tényleges katonai szolgálatra hívják be, a bevonulás hónapjára megilleti a munkanélküli segély. További egy hónapi munkanélküli segély illeti meg, ha legalább egy gyermeke van.
(2) Ha a munkanélküli segélyre jogosult személyt tartalékos katonai szolgálatra hívják be, a munkanélküli segélyt részére folyósítani kell a katonai szolgálat időtartama alatt akkor is, ha egyébként a munkanélküli segélyre való jogosultsága a hat hónapos segélyezési időtartam letelte folytán időközben megszűnne. Nem jár a munkanélküli segély a tartalékos katonai szolgálat időtartama alatt, ha a jogosult tizedesi vagy annál magasabb rendfokozattal rendelkezik.
9. § (1) A munkanélküli segélyt havonta utólag kell folyósítani.
(2) A munkanélküli segélyből csak a gyermek tartási díjat szabad levonni. A levonás mértéke a segély egyharmadát nem haladhatja meg.
(3) A munkanélküli segélyt az arra jogosult csak személyesen veheti fel, kivéve, ha munkaképtelen beteg, illetve megjelenésében igazoltan akadályozva van.
(4) Ha a dolgozó a munkanélküli segély iránti kérését nem a jogosultságának megnyíltakor, hanem csak későbbi időpontban terjeszti elő, vagy a jogosultságát igazoló feltételeket késve igazolja, az elmulasztott időre munkanélküli segélyt nem kérhet, kivéve, ha igazolja, hogy a mulasztás hibáján kívül történt.
10. § (1) A munkanélküli segély iránti kérelmet városokban (városi kerületekben) a tanács végrehajtó bizottsága pénzügyi osztályához, községekben a tanács végrehajtó bizottsága elnökéhez kell be nyújtani.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szerv döntése ellen panasszal lehet a felettes tanács végrehajtó bizottsága elnökéhez fordulni, aki a panasz beérkezésétől számított nyolc nap alatt dönteni köteles. A döntés ellen további fellebbezésnek helye nincs.
(3) Az a személy, aki a munkanélküli segély megállapítását a 2. § alapján kéri, kérelmét a lakóhelye szerint illetékes helyi tanács végrehajtó bizottsága elnökéhez nyújtsa be. A helyi tanács köteles a kérelmet véleményezéssel három napon belül a rendkívüli munkanélküli segély engedélyezésére jogosult tanács végrehajtó bizottsága elnökéhez továbbítani, akinek döntése ellen jogorvoslatnak nincs helye.
(4) A (2) és (3) bekezdésben meghatározott esetekben a döntésre jogosult tanács végrehajtó bizottsága elnöke a Szabad Szakszervezetek Megyei Tanácsával, illetve annak megbízottjával Budapesten a dolgozó korábbi munkahelye szerint illetékes szakszervezeti központtal egyetértésben dönt.
11. § A munkanélküli segély folyósítására jogosult szervek munkanélküli segélyt csak akkor folyósíthatnak, ha
a) a jelen rendeletben meghatározott feltételek fennállnak,
b) az igénylő a munkakönyvét, munkavállalói igazolási lapját és a személyi igazolványát bemutatja,
c) az igénylő a felmondás időpontját megelőző átlagkeresetéről [Mt. V. 140. § (1) bekezdés b) pont] szóló igazolást az első segélyfizetés időpontja előtt leadja.
12. § (1) A jelen rendelet alapján megállapítható munkanélküli segélyek kifizetésének biztosítására a Pénzügyminisztérium a megyei tanácsok végrehajtó bizottsága pénzügyi osztályainak letéti számláira ellátmányt bocsát rendelkezésre. A megyei tanácsok végrehajtó bizottsága pénzügyi osztályai a felmerülő igények alapján gondoskodnak az ellátmánynak a kerületek, a városok és a járások, a járási tanácsok végrehajtó bizottsága pénzügyi osztályai pedig a községek közötti szétosztásáról. A megosztás szerinti ellátmányok kezelése és elszámolása a letéti gazdálkodásra vonatkozó jogszabályuk szerint történik.
(2) A megállapított munkanélküli segélyt a városi (városi kerületi) tanács végrehajtó bizottsága pénzügyi osztálya, illetve a községi tanács végrehajtó bizottsága titkára (gazdasági előadója) a letéti számlán jóváírt ellátmány terhére - előre meghatározott napokon - havonta utólag folyósítja. A kifizetés tényét a segélyt felvevő munkakönyvének 8. oldalára be kell jegyezni, ugyanakkor az "Igazolólap" tárgyhóra vonatkozó szelvényét be kell vonni a dolgozótól, s bizonylatként megőrizni.
(3) Az ellátmány felhasználásáról a felettes ta-nács végrehajtó bizottsága pénzügyi osztályához havonta, minden hó 10. napjáig okmányolt elszámolást és a következő hónapokra igénybejelentést kell küldeni. A megyei tanácsok végrehajtó bizottsága pénzügyi osztályai a felülvizsgált elszámolások és bejelentett igények alapján gondoskodnak az ellátmányok kiegészítéséről, illetőleg újabb ellátmányok rendelkezésre bocsátásáról. A megyei tanácsok végrehajtó bizottsága pénzügyi osztályai a letéti számlára átutalt ellátmányokról, valamint az ellátmányok felhasználásáról és a munkanélküli segélyben részesültek számáról havonta minden hónap 18. napjáig kötelesek a Pénzügyminisztériumhoz tájékoztató jellegű elszámolást felterjeszteni, s egyben a következő havi igényeket bejelenteni. Az elszámolás egy példányát a Munkaügyi Minisztérium részére is meg kell küldeni.
(4) Amennyiben az igények az igénybejelentéstől eltelt idő alatt olyan mértékben megemelkedtek, hogy azokat megfelelő időben a rendelkezésre bocsátott ellátmány terhére kielégíteni nem lehet, úgy a 12. § (3) bekezdésében megállapított határidőn túl is lehet a Pénzügyminisztériumtól további ellátmányt igényelni.
(5) A felettes tanácsok végrehajtó bizottsága pénzügyi osztályai az ellátmányok kezelését, fel használását, valamint a kifizetés jogszerűségét a helyszínen is ellenőrizni kötelesek.
(6) A megállapításra és kifizetésre jogosult szervek a bejelentett igényekről, megállapításokról, valamint a kifizetésekről nyilvántartást kötelesek vezetni.
13. § (1) Annak a részére, aki a korábbi jogszabályok alapján munkanélküli segélyre jogosult nem volt, de a jelen rendelet rendelkezései szerint arra jogosulttá válik, a segélyt fizetni legfeljebb a munkanélküli segélyre jogosító munkaviszony megszűnésétől számított hat hónap leteltéig lehet.
- kivéve a munkabérrel való ellátottság idejét, - azonban részére a jelen rendelet hatálybalépését megelőző időre segélyt folyósítani nem szabad.
(2) A korábbi jogszabályok alapján már megállapított munkanélküli segély összegét a 3. § (2) bekezdésében foglaltak alapján megváltoztatni nem szabad.
14. § Jelen rendelet az 1957. évi június hó 15. napján lép hatályba. Hatálybalépésével hatályát veszti a népgazdaság átszervezéséről szóló rendelkezések végrehajtásával kapcsolatos kérdések szabályozásáról szóló 3/1957. (I. 13.) PM rendelet 5-6. §-a.
Kisházi Ödön s. k.,
munkaügyi miniszter
Melléklet a 3/1957. (VI. 15.) MüM rendelethez
