4/1957. (XI. 5.) EüM rendelet

a mérgek forgalombahozataláról és felhasználásáról szóló 62/1953. (XII. 20.) MT rendelet, valamint az ezt kiegészítő 68/1957. (XI. 5.) Korm. rendelet végrehajtásáról

A mérgek forgalombahozataláról és felhasználásáról szóló 62/1953. (XII. 20.) MT rendeletben (továbbiakban: R.), valamint az ezt kiegészítő 68/1957. (XI. 5.) Korm. rendeletben (továbbiakban: K. R.) foglalt felhatalmazás alapján az illetékes miniszterekkel egyetértésben a következőket rendelem.

A rendelet hatálya

1. § (1) A R., a K. R. és a jelen rendelet alkalmazása szempontjából méreg az az anyag vagy készítmény, amelyet a jelen rendelet I. számú mel-lékleteként közzétett 1. és 2. számú méregjegyzék feltüntet.

(2) A jelen rendelet hatálya nem terjed ki a mérgező hatású gyógyszerek, gyógyszerkészítmények, fantázia néven forgalombahozatalra engedélyezett rovar- és rágcsálóirtószerek, továbbá a növény védőszerek beszerzésére és felhasználására. A mérgező hatású gyógyszerek és gyógyszerkészítmények, továbbá rágcsáló- és rovarirtószerek beszerzésére és felhasználására az egészségügyi miniszter külön rendeletei és utasításai irányadók. A növényvédőszerek beszerzésére és felhasználására vonatkozó szabályokat pedig a földművelésügyi miniszter az egészségügyi miniszterrel egyetértésben külön rendelettel szabályozza.

(3) Gyógyszert vizsgáló, elosztó és forgalombahozó vállalatokra (szervekre), valamint kórházakra és egyéb gyógyintézetekre a jelen rendelet rendelkezései csak akkor vonatkoznak, ha a mérgek értékesítése, vagy felhasználása a gyógyítástól eltérő célzattal történik.

Mérgek előállítása

2. § (1) Mérget csak az az állami vállalat, kutatóintézet, szövetkezet, illetőleg magánlaboratóriumot fenntartó személy állíthat elő, amely (aki) a méreg előállítására az illetékes fővárosi, megyei, illetőleg megyei jogú városi tanács végrehajtó bizottságának egészségügyi osztályától engedélyt kapott.

(2) A méreg előállításának engedélyezését a kérelmező székhelye (telephelye, lakóhelye) szerint illetékes fővárosi, megyei, illetőleg megyei jogú városi tanács végrehajtó bizottságának egészségügyi osztályától - az előállítás szándékolt megkezdését 30 nappal megelőzően - írásban kell kérni.

(3) A jelen rendelet hatálybalépésekor mérget előállító vállalatok (személyek) e tevékenységüket csak akkor folytathatják, ha a jelen rendelet hatálybalépésétől számított 39 napon belül írásban előterjesztendő kérelmükre az egészségügyi osztály a méreg előállítására az engedélyt megadta, illetőleg a (4) bekezdés szerinti utasítás bemutatását tudomásul vette.

(4) Ha az előállító a főfelügyeletét ellátó minisztériumtól (országos hatáskörű szervtől) a méreg előállítására írásbeli utasítást kapott és azt az illetékes fővárosi, megyei, megyei jogú városi tanács végrehajtó bizottsága egészségügyi osztályának nyilvántartásbavétel céljából bemutatja, a méreg előállítására külön engedélyt nem kell kérnie.

Mérgező hatású anyagokkal kapcsolatos eljárás

3. § (1) A méregjegyzékbe fel nem vett, mérgező hatásúnak minősíthető anyagot (szert), ideértve az ipari termelés során keletkezett mérgező hatású mellékterméket - kivéve a mérgező hatású gyógyszereket és gyógyszerkészítményeket - csak abban az esetben szabad forgalombahozni és felhasználni, ha azt az egészségügyi miniszter a méregjegyzékbe már felvette, vagy az anyagot (szert) mérgező hatásúnak nem minősítette. Nem vonatkozik ez a rendelkezés a mérgező hatású anyagnak az R. 8. §-a (2) bekezdése alapján történő forgalombahozatalára, vagy kísérletek céljából a kísérletekhez szükséges mennyiségben való felhasználására.

(2) Az, aki az (1) bekezdésben említett mérgező hatású anyagot (szert) kíván forgalombahozni, köteles ezt a szándékát a mérgező hatású anyagnak (szernek) a méregjegyzékbe való felvétele céljából a szándékolt forgalombahozatal előtt 60 nappal a főfelügyeletét ellátó minisztériumnak (országos hatáskörű szervnek) bejelenteni. A be jelentéshez magyar nyelven csatolni kell az anyag mérgező hatására vonatkozó tudományos irodalmi adatokat, vagy a vizsgálatot végző intézetnek az anyag mérgező hatására vonatkozó megállapításait. A főfelügyeletet gyakorló minisztérium (országos hatáskörű szerv) a bejelentést és annak mellékleteit - véleményével együtt - 15 napon belül az Egészségügyi Minisztériumnak megküldi. Az újonnan előállított vagy külföldről behozott mérgező hatású anyagot a méregjegyzékbe való felvétel kérdésében hozandó határozatig is méregként kell kezelni.

(3) Jelen §-ban foglalt rendelkezések alkalmazása szempontjából mérgező hatású anyagnak (szernek) kell tekinteni azokat a vegyi anyagokat és készítményeket, amelyekből a tudományos adatok, illetőleg a gyakorlati tapasztalatok szerint 1 gramm, vagy ennél kisebb mennyiség ember vagy háziállat testébe jutva, vagy azzal érintkezve, annak halálát, illetőleg a szervezetnek súlyos, vagy tartós megbetegedését okozhatja.

(4) A jelen §-ban szabályozott mérgező hatású anyagokra (szerekre) is kiterjednek a jelen rendelet 8., 19. és 21. §-aiban foglalt rendelkezések. Egyebekben az ezekkel az anyagokkal kapcsolatos üzemen belüli eljárásra a R. 8. §-ának (3) bekezdésében említett balesetelhárító és egészségvédő óvórendszabályok az irányadók.

Mérgek tárolása

4. § (1) A méregkészleteket a (2) és (3) bekezdésben foglalt kivételekkel erősfalú és biztonsági zárral ellátott méregszekrényben, vagy kizárólag erre a célra szolgáló, minden oldalról erős fallal körülzárt, szellőztethető, megfelelő világítással és biztonsági zárral ellátott helyiségben (méregkamra), vagy a járási, városi (városi kerületi) tanács végrehajtó bizottsága egészségügyi osztálya (csoportja) által mérgek tárolására kijelölt és engedélyezett elzárhatóan körülkerített rakterületen kell, illetőleg szabad tárolni.

(2) A vegyipari nagykereskedelmi vállalatok a csomagolt és bontatlanul továbbadásra szánt mérgeket az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően nem mérgező vegyi anyagokkal közös helyiségben is tárolhatják, de ebben az esetben is biztosítani kell, hogy a méreg (mérgező hatású szer) az egyéb vegyi anyagokat ne szennyezze, illetőleg az egyéb vegyi anyagok a mérgekkel össze ne keveredhessenek. Az ilyen raktárhelyiségekre is alkalmazni kell azonban a jelen rendelet 6. §-ának (2) bekezdésében megállapított rendelkezéseket és a raktárhelyiség bejárati ajtaját (ajtajait) biztonsági zárral kell ellátni.

(3) A vegyi anyagokat feldolgozó és kiszerelő üzemek feldolgozó edényeiben és laboratóriumaiban, valamint a tudományos kutató, orvosi, vizsgáló, minősítő és egyetemi oktató intézetek laboratóriumaiban levő mérgekre, ha a helyiség állandó ellenőrzés alatt áll, vagy a helyiséget munkaidő után biztonsági zárral lezárják, továbbá a jelen rendelet 10. §-a alapján magánszemélyek által beszerzett mérgekre az (1) bekezdésben foglalt rendelkezések nem vonatkoznak.

5. § (1) Mérget a méregszekrényben, méregkamrában és a kijelölt, körülkerített rakterületen csak olyan anyagból készült, jól zárható edényben (tartályban, burkolatban) szabad tárolni, amely a méreg szétszóródását megakadályozza. A mérgeket áttekinthetően rendezve kell tárolni.

(2) A méregtartalmú festékek, valamint a levegőn nem nedvesedő és nem párolgó mérgek tárolására résmentes és fedővel ellátott ládákat is szabad használni.

(3) A méregkészleteket és a forgalomba kerülő mérget tartalmazó tartályokat (edény, ballon, hordó, tank, tartálykocsi stb.) jól olvasható és tartós módon "Méreg" felirattal és halálfej jelzéssel kell ellátni. Ugyanott fel kell tüntetni a méreg készítőjének nevét, telephelyét, a méreg elnevezését, valamint azt, hogy a tartály tartalma hány százalékos.

(4) A mérgek lemérését és áttöltését csak a méregszekrény közvetlen közelében, illetőleg a méregkamrában, vagy a körülkerített rakterületen szabad végezni. A kutató, oktató és minőségvizsgáló intézetek laboratóriumaira ez a rendelkezés nem vonatkozik.

(5) A kiürült méregtartályokat megfelelő eljárással közömbösíteni kell.

6. § (1) A méregszekrényben, valamint a méregkamrában és a raktározásra kijelölt, körülkerített rakterületen a mérgeken kívül más árut elhelyezni, illetőleg tárolni, továbbá a méregszekrény és a méregkamra, illetőleg a tárolásra használt rak terület közelében élelmiszereket, italokat, élvezeti cikkeket, vagy takarmányokat raktározni nem szabad. Nem vonatkozik ez a tilalom az élelmi szeripar feldolgozó helyiségeiben tárolt azokra a mérgekre, amelyeknek használatát a főfelügyeletet ellátó szerv kiadott utasításában elrendelte, feltéve, hogy a mérgeket beépített méregszekrényben vagy tartályban legfeljebb egy műszakban szükséges mennyiségben tárolják.

(2) A méregszekrény, illetőleg a méregkamra, vagy a kijelölt rakterület ajtajának külső falát szembetűnő módon szabvány "Méreg" felirattal és halálfej jelzéssel kell ellátni.

(3) A méregszekrénybe, illetőleg a méregkamrába, vagy a kijelölt rakterületre csak az üzem (vállalat, laboratórium) felelős vezetője és az általa mérgek kezelésével megbízott szakképzett személyek nyúlhatnak be, illetőleg léphetnek be.

(4) A méregszekrényt, méregkamrát, valamint a méregtárolásra kijelölt rakterületet zárva kell tartani. A biztonsági zár kulcsát az üzem (vállalat, laboratórium stb.) felelős vezetője, vagy az általa megbízott felelős személy köteles őrizni és a zárat csak az ő jelenlétében szabad felnyitni.

(5) Olyan helyiségeket, ahol mérget tárolnak, vagy kísérlethez felhasználnak, csak olyan személy takaríthat, akit erre az üzem vezetője kijelölt és akit a mérgezés megelőzésére kellően kioktatott,

(6) A méregkamrában és a mérgek tartására kijelölt rakterületen étkezni és dohányozni nem szabad. A helyiséget, illetőleg a területet állandóan tisztán kell tartani.

7. § (1) A mérgek feldolgozásához, kiszereléséhez, felhasználásához, kezeléséhez, méréséhez és adagolásához szükséges eszközöket, valamint a tisztítóeszközöket használat után a méregszekrénybe, illetve méregkamrába (rakterületre) el kell zárni.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott eszközöket - a méregtartalmú festékekhez használt kanál kivételével - állandóan tisztán kell tartani és más célra felhasználni nem szabad.

(3) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezések nem vonatkoznak a kutató és oktató intézetek laboratóriumaira.

Mérgek szállítása

8. § (1) Mérget csak olyan - a méreg vegyi összetételének és halmazállapotának megfelelően - erős, át nem eresztő, jól zárható tartályba, vagy burkolatba csomagolva szabad szállítani, amelyből a méreg szállítás közben szét nem szóródhat, ki nem ömölhet és el nem párologhat. A légnemű halmazállapotú, vagy gáztartalmú, folyékony halmazállapotú méreganyagokat tartalmazó törékeny tartályokat külső fém, vagy fafonattal kell körülvenni. A folyékony méreganyaggal töltött törékeny tartályt erős, kitömött burkolatba úgy kell csomagolni, hogy törés esetén a folyadékot a kitömő anyag (fűrészpor, vatta stb.) teljesen felszívja. A kitömő anyagot úgy kell megválasztani, hogy a kitömő anyag és a kiömlő méreganyag érintkezése mérgező anyagok (gáz, fűst stb.) képződését kizárja. A méregszállítmányt kísérő személy köteles biztosítani, hogy szállítás közben méreg a csomagolásból ki nem szóródhassék, szét ne folyhassék és illetéktelen személyek kezéhez ne juthasson.

(2) A szállítás közben törés, vagy más ok folytán kiömlött, vagy szétszóródó méreg megsemmisítéséről (közömbösítéséről) a szállító azonnal gondoskodni köteles.

(3) Az, aki mérget légi, vasúti, vízi, postai, vagy közúti szállítás útján küld, köteles a méreg feladásával egyidejűleg a feladásról címzettet értesíteni. Ha a címzett a méregküldemény feladásától számított 8 napon belül a küldeményt nem kapja meg, köteles a szállító vállalatnál, légiközlekedési vállalatnál, vasútnál, hajózásnál, vagy postánál eljárni annak megállapítására, hogy a méregküldeményt miért nem kézbesítették. Ha a bejelentés alapján lefolytatott eljárás azt állapítja meg, hogy a méregküldemény elveszett, vagy illetéktelen kézbe került, a címzett és a szállítást lebonyolító szerv köteles ezt a tényt a címzett lakóhelye szerint illetékes járási, városi (városi kerületi) tanács végrehajtó bizottsága egészségügyi osztályának (csoportjának) és a rendőrség illetékes kapitányságának bejelenteni.

(4) Méreg szállítására használt tartályt más anyag szállítására csak megfelelő közömbösítés után szabad felhasználni. A tartály közömbösítés, valamint a jelen § (2) bekezdése szerinti közömbösítés módjára a Nehézipari Minisztérium vegyipari főigazgatóságának előírásai az irányadók.

Mérgek forgalombahozatala

9. § (1) Mérgek forgalombahozatalára (árusítására) a R. 2. §-ának (1) bekezdése alapján a belkereskedelmi miniszter által az egészségügyi miniszterrel egyetértésben kijelölt kereskedelmi vállalatok csak a kijelölésben meghatározott méreg-fajtát és csak az ott meghatározott mennyiségben tarthatnak raktáron és szolgáltathatnak ki.

(2) Mérgek forgalombahozatalára (árusítására) jogosult kereskedelmi vállalatok üzletei (boltjai) közül csak azok árusíthatnak mérget, amelyeket a vállalat előterjesztésére községekben a járási, városokban a városi (városi kerületi) tanács végrehajtó bizottságának egészségügyi osztálya (csoportja) kijelöl.

Méregvásárlási engedély

10. § A jelen rendelethez mellékelt 1. számú méregjegyzékben felsorolt mérget csak engedély alapján szabad vásárolni, illetőleg kiszolgáltatni.

Méregvásárlási engedélyt kaphat:

a) az a tudományos kutató, vizsgáló, minősítő és oktató intézet, amelynek vezetője igazolja, hogy az intézetben folyó tudományos kutató, vizsgáló, minősítő, illetőleg oktató munkához méregre van szükség és a méreg tárolásához és felhasználásához a jelen rendelet szerinti feltételeket biztosítani tudja;

b) az a vállalat, amelynek felügyeleti hatósága igazolja, hogy az ipar gyakorlásához, vagy azzal összefüggő tevékenységhez méregre szüksége van és a méreg tárolásához, illetőleg felhasználásához a jelen rendelet szerinti feltételeket biztosítja;

c) az a személy (intézmény, alakulat), aki (amely) a mérget ragadozó és kártékony állatok vagy rovarok irtására kívánja felhasználni és ezt a községi tanács végrehajtó bizottságának, illetőleg a városi (városi kerületi) tanács végrehajtó bizottsága illetékes szakigazgatási szervének bizonyítványával igazolja.

11. § (1) Méregvásárlásra jogosító engedély kiadása iránti kérelmet községekben a járási, városokban a városi (városi kerületi) tanács végrehajtó bizottságának egészségügyi osztályához (csoportjához) kell benyújtani. A kérelemben fel kell tüntetni a kérelmező (intézet, vállalat, alakulat, magánszemély stb.) megjelölését (nevét, foglalkozását, lakcímét, telephelyét), a méreg (mérgek) megnevezését, az engedélyezni kért mennyiséget, valamint azt, hogy a méregvásárlási engedélyt egy alkalomra, illetőleg milyen időtartamra és célra kéri és a mérget milyen módon kívánja felhasználni. A kérelemhez csatolni kell a jelen rendelet 10. §-a szerinti igazolást is.

12. § A méregvásárlási engedély alapján mérget csak a R., illetőleg a jelen rendelet alapján méreg árusítására jogosulttól szabad beszerezni. A mérget kiszolgáltató (vállalat, üzlet, bolt) a méregvásárlási engedély hátlapján köteles feltüntetni a kiszolgáltatott méreg elnevezését, mennyiségét, a kiszolgáltatás időpontját és a méregkönyv (20. §) tételszámát. Az engedélyes a méregvásárlási engedélyt a lejárat napjától számított 8 napon belül a kiállító egészségügyi osztályhoz (csoporthoz) köteles visszaküldeni, akár beszerezte a mérget, akár nem.

13. § A jelen rendelethez mellékelt 2. számú méregjegyzékben felsorolt mérgek engedély nélkül is vásárolhatók és felhasználhatók.

Mérgezési engedély

14. § Annak, aki ragadozó, vagy kártékony állatok (rovarok) mérgezése céljából méregbeszerzésre engedélyt kér, egyidejűleg mérgezési engedély kiadását is kérnie kell. A kérelemben meg kell jelölni, hogy milyen állatot (rovart) stb. kíván méreggel elpusztítani, milyen területen, időpontban és módon, valamint meg kell nevezni a mérgezés végrehajtásáért felelős személyt.

Állatok mérgezése

15. § (1) A mérgezést a mérgezési engedélyben meg jelölt személy csak az engedélyben megjelölt területen és időben végezheti.

(2) A mérgezési engedéllyel rendelkező személy köteles a mérgezés megkezdésének időpontját - a mérgezés megkezdésének napját legalább 5 nappal megelőzően - az érdekelt községi tanács végrehajtó bizottságánál, illetőleg a városi (városi kerületi) tanács végrehajtó bizottsága igazgatási osztályánál (csoportjánál) és az illetékes rendőrkapitányságnál (rendőrőrsnél) bejelenteni.

(3) A mérgezett anyagokat csak olyan helyre szabad kihelyezni, ahol gyermekek és háziállatok általában nem tartózkodnak. A mérgezett anyagok mellé a következő feliratú táblát kell elhelyezni: "Mérgezett anyag, érinteni, elvinni nem szabad".

(4) A mérgezési engedéllyel rendelkező személy köteles az engedélyben megállapított rendszabályokat megtartani.

(5) Ha a kihelyezett mérgezett anyag gyanús körülmények között tűnik el, a mérgezési engedéllyel rendelkező személy köteles ezt a körülményt a községi tanács végrehajtó bizottságánál, illetőleg a városi (városi kerületi) tanács végrehajtó bizottsága egészségügyi osztályánál (csoportjánál) és az illetékes rendőrkapitányságnál (rendőrőrsnél) haladéktalanul bejelenteni.

(6) A mérgezés befejezése után a mérgezési engedéllyel rendelkező személy köteles a mérgezett anyagokat összegyűjteni, azokat haladéktalanul megsemmisíteni és ennek megtörténtét községekben a községi tanács végrehajtó bizottságának, városban a városi (városi kerületi) tanács végre hajtó bizottsága egészségügyi osztályának (csoportjának) és az illetékes rendőrkapitányságnak (rendőrőrsnek) bejelenteni.

Mérgek kiszolgáltatása

16. § (1) Mérgeknek a vevők részére történő kiszolgáltatását a R. 2. §-ának (1) bekezdése alapján árusításra jogosult vállalatok (szervek) felelős vezetői által megbízott olyan személyek végezhetik, akik a vállalatoknak (szerveknek), vagy azok üzleteinek (boltjainak) alkalmazottai, a 18. életévüket betöltötték és a közegészségügyi-járványügyi állomás által szervezett oktatáson és vizsgán a méregkezelői képesítést, vagy az ezzel egyenértékű képesítést (gázmesteri, vagy ennél magasabb szakképesítést) megszerezték.

(2) A vállalat igazgatója (szerv vezetője) a mérgeknek jelen rendelet rendelkezései szerint történő kiszolgáltatásáért felelős.

(3) 18 éven aluli fiatalkorúak csak szakmai képzésük keretén belül, felügyelet mellett foglalkozhatnak mérgek tárolásával és kiszolgáltatásával.

17. § (1) A jelen rendelethez mellékelt 1. számú méregjegyzékben felsorolt mérget csak a R. 3. §-a, illetőleg a jelen rendelet 10. §-a alapján méreg-vásárlásra jogosultak, vagy azok igazolt meghatalmazottja részére szabad kiszolgáltatni. 18 éven aluli személyek részére még meghatalmazás esetén sem szabad semmiféle mérget kiszolgáltatni.

(2) A méreg kiszolgáltatása előtt a méreg átvételére jelentkező személy köteles személyazonosságát, valamint a méreg átvételére való jogosultságát igazolni.

(3) A méreg átvételéről átvételi elismervényt kell adni. A méreg vasúti, vagy postai szállítása esetén a feladóvevényt (vagy másolatát) kell átvételi elismervénynek tekiteni. Az átvételi elismervényt (feladóvevényt) a méregkönyvhöz (20. §) kell mellékelni.

18. § (1) Mérget csak csomagolásban szabad kiszolgáltatni. Nem szabad mérget ivó-, vagy főzőedényben, vagy olyan üvegben, tartályban csomagolva kiszolgáltatni, amelynek alakja, vagy megjelölése valamely élelmi-, vagy élvezeti cikkel történő elcserélés előidézésére alkalmas lehet.

(2) Kiskereskedelmi forgalomba kerülő kiszerelt, zárt csomagolású méregnek "Méreg" felirattal és halálfej jelzéssel ellátott csomagolásán (burkolat, edény, tartály, stb.) feltűnő módon fel kell tüntetni a tartalmat, annak összetételét, az előállító megnevezését, telephelyét, a csomagolást végző nevét, a forgalombatartási időt, a használati utasítást, mérgezés esetén az ellenszert, valamint arra vonatkozó figyelmeztetést, hogy a méreg rendeltetésellenes használata az egészségre ártalmas lehet.

Elveszett, vagy eltűnt mérgek bejelentése

19. § (1) Ha a mérgek előállításával, feldolgozásával, forgalombahozatalával, árusításával és tárolásával foglalkozó vállalatok (szervek, személyek), valamint a méregvásárlásra jogosultak készletében levő méregből bármilyen mennyiség eltűnt, vagy szállítás közben elveszett, kötelesek azt a járási, városi (városi kerületi) tanács végrehajtó bizottsága egészségügyi osztályának (csoportjának) és az illetékes rendőrkapitányságnak (rendőrőrsnek) haladéktalanul bejelenteni.

(2) Ha a méreg légi, közúti, vasúti, vízi, vagy postai szállítás közben veszett, illetőleg tűnt el, a jelen rendelet 8. §-ának (3) bekezdésében foglalt rendelkezés szerint kell eljárni.

Méregkönyv

20. § (1) A mérgek előállításával, feldolgozásával, forgalombahozatalával, árusításával és tárolásával foglalkozó vállalatok (szervek, személyek) kötelesek a járási, városi (városi kerületi) tanács végre hajtó bizottsága egészségügyi osztálya (csoportja) által hitelesített, folytatólagos oldalszámmal ellátott, a jelen rendelet II. számú mellékletének meg felelő mintájú méregkönyvet vezetni.

(2) A méregkönyvben minden egyes méregfaj tárói külön lapot kell nyitni. A lap felső részén fel kell tüntetni a méreg elnevezését. Minden lapnak a következő adatokat kell tartalmaznia:

a) a méreg előállításának (beszerzésének) ideje,

b) az előállított (beszerzett) mennyiség,

c) a kiszolgáltatás (felhasználás) ideje (év, hó, nap),

d) a kiszolgáltatott (felhasznált) mennyiség,

e) a vevő (felhasználó) neve, foglalkozása és lakóhelye (telephelye),

f) a kiszolgáltatott (felhasznált) méreg rendeltetése,

g) a méregvásárlási engedélyt kiállító hatóság neve, az engedély száma és kelte.

(3) Az előállító és feldolgozó vállalatoknak a termelő folyamatban mérgekkel foglalkozó üzem részei, a nagykereskedelmi vállalatok, a tudományos kutató és oktató intézetek által vezetett el számolási nyilvántartások a mérgekönyvet pótolják, ha azok a készletet és annak változásait, valamint az átvevők nevét feltüntetik.

(4) A méregkönyvet és annak mellékleteit, illetőleg a (3) bekezdésben említett elszámolási nyilvántartásokat az utolsó bejegyzéstől számított 10 évig meg kell őrizni.

Ellenőrzés

21. § (1) A járási, illetőleg a városi (városi kerületi) tanács végrehajtó bizottságának egészségügyi osztálya (csoportja) és az illetékes közegészségügyi-járványügyi állomás a mérgek előállításával, feldolgozásával, forgalombahozatalával, árusításával és tárolásával foglalkozó vállalatokat (szerveket, személyeket), valamint a méregvásárlásra jogosultakat a R. és jelen rendelet rendelkezésének megtartása tekintetében rendszeresen legalább negyedévenként ellenőrzi.

(2) Az ellenőrző szerv, ha az ellenőrzéshez szükséges, jogosult felvilágosítást kérni, az üzemi berendezéseket, a vonatkozó üzemi könyveket és nyilvántartásokat megtekinteni és a további vizsgálat céljára mintákat venni.

Méreg birtokban tartásának bejelentése

22. § (1) Az, akinek a jelen rendelet hatálybalépése után méreg jut birtokába, ha a méreg árusítására, vagy méreg vásárlására nem jogosult, köteles a mérget a méreg nevének és súlyának megjelölésével három napon belül a lakóhelye szerint illetékes járási, városi (városi kerületi) tanács végrehajtó bizottsága egészségügyi osztályának (csoportjának) bejelenteni. Az egészségügyi osztály (csoport) intézkedik a méreg felhasználása vagy megsemmisítése iránt.

(2) Az, akinek a jelen rendelet hatálybalépésekor méreg van a birtokában, az (1) bekezdés szerinti bejelentést a jelen rendelet hatálybalépésétől számított 30 napon belül köteles megtenni.

Hatálybalépés

23. § (1) A jelen rendelet 1957. évi december hó 1. napján lép hatályba.

(2) A jelen rendelet hatálybalépésével a mérgek forgalombahozataláról és felhasználásáról szóló 62/ 1953. (XII. 20.) MT rendelet végrehajtása tárgyában kiadott 8.300-23/1953. (Eü. K. 1954. 1.) EüM utasítás, valamint a 2/1955 (IV. 26.) EüM és az 1/1956. (V. 4.) EüM rendelet hatályát veszti.

Dr. Doleschall Frigyes s. k.,

egészségügyi miniszter

I. számú melléklet a 4/1957. (XI. 5.) EüM rendelethez

1. számú méregjegyzék

(Engedéllyel beszerezhető mérgek.)

Anabazin

Anilin és közvetlen származékai (kivéve a fantázia néven forgalombahozott anilin-festékeket)

Arzén és összes vegyületei

Báriumsók (kivéve a báriumszulfát)

Brucin

Ciánhidrogén és cianidok (kivéve a sárga és vörös vérlúgsó)

Cinkfoszfid

Fluorhidrogén és vegyületei

Fenol

Fenolok nitro-származékai

Foszfor (sárga)

Foszforhalogének

Higanysók (higanyszulfid kivételével)

Káliumhidroxid

Káliumklorát

Káliumnitrit

Káliumkromát

Káliumbikromát

Krezol

Klórgáz

Klórpikrin

Metilalkohol (metanol)

Metilhalogének

Nikotin és sói

Nitrobenzol

Nátriumhidroxid

Nátriumnitrit

Nátriumklorát

Oxalsav és vízben oldható sói

Ólomtetraetil (etilfluid)

Parathion

Rádium, rádiumsók (valamint az összes többi természetes és mesterséges rádióaktív anyagok)

Széndiszulfid

Sztrichnin és sói

Thallium vegyületek

T-gáz (aethilenoxid)

Trikrezilfoszfát

Triklóretilén

2. számú méregjegyzék.

(Engedély nélkül beszerezhető mérgek)

Sósav 10%-on felül

Kénsav 10%-on felül

Salétromsav 10%-on felül

Ecetsav 50%-on felül

Hangyasav 30%-on felül

Anilin-tartalmú festékek (fantázia néven)

HCH-tartalmú készítmények 20%-on felül

Ammoniumhidroxid 10%-on felül

Antimon-vegyületek

DDT 50%-on felül

Ezüstsók

Etiléter

Hidrogénhiperoxid 3%-on felül

Krómvegyületek (káliumkromát és káliumbikro-mát kivételével)

Ólomvegyületek

Parafeniléndiamin

Stronciumvegyületek

Chloroform

Tetraklórmetán (széntetraklorid)

Tetraklóretán

Thyoglykolsav

II. számú melléklet a 4/1957. (XI. 5.) EüM rendelethez.