57/1957. (IX. 6.) Korm. rendelet
az adók kivetéséről és beszedéséről
I. FEJEZET
Általános rendelkezések
A rendelet hatálya
1. §[1]
(1) Ha jogszabály nem tesz kivételt, e rendeletet kell alkalmazni
a) az adók: a termelőszövetkezeti jövedelemadó, a halászati termelőszövetkezetek jövedelemadója, az erdőbirtokossági társulatok jövedelemadója, a mezőgazdasági lakosság általános jövedelemadója, az általános jövedelemadó, a földadó, a forgalmiadók, a gépjárműadó, a házadó, a lakáshelyreállítási hozzájárulás, a honvédelmi hozzájárulás, a községfejlesztési hozzájárulás, a jövedékek, az illetékek, az illetékek módjára lerovandó díjak, a nyereségadó, a vállalati különadó, az adók után előírt százalékos bírságok, felemelt adók és felemelt illetékek,
b) a közszolgáltatások közül: az erdőkezelési járulék, a mezőőri járulék, a lakbérpótlék, a termelőszövetkezeti tagok öregségi és munkaképtelenségi járadékhoz való hozzájárulás, a földreform és a telepítés, valamint a házhelyrendezés során juttatott ingatlanok és ingóságok ellenértékeként fizetendő megváltási ár,
c) valamely későbbi rendelet által adónak nyilvánított szolgáltatás kivetésével, kiszabásával, megállapításával (a továbbiakban: kivetés), kezelésével és beszedésével kapcsolatos adóigazgatási eljárásban.
(2) A rendelet alkalmazása szempontjából az (1) bekezdés a)-c) pontjában felsoroltakat adónak kell tekinteni,
2. §[2]
Hatáskör, illetékesség
Az adóigazgatást a pénzügyminiszternek és a tanácsok végrehajtó bizottságainak felügyelete és irányítása alatt - a jogszabályokban megállapított hatáskörben - a tanácsok végrehajtó bizottságainak pénzügyi szakigazgatási szervei (osztályai, csoportjai, előadói) és a vám- és pénzügyőrség szervei (a továbbiakban: pénzügyi szervek) látják el. A pénzügyi szakigazgatási szervek hatáskörét és illetékességét a pénzügyminiszter állapítja meg. A vám- és pénzügyőrség szerveinek hatáskörére és illetékességére külön jogszabály rendelkezései az irányadók.
3. §
Eljárási szabályok
Az adóügyekkel kapcsolatos eljárásban - ide értve a jogorvoslati eljárást is - az államigazgatási eljárás általános szabályait és a jelen rendeletben megállapított szabályokat kell alkalmazni.
4. §
(1) A pénzügyi szerv a tényállás tisztázása céljából bizonyítást rendelhet el. Ennek során
a) az adózót meghallgathatja, illetve adatoknak írásban történő közlésére, bizonyítékok bejelentésére, üzleti könyveinek bemutatására hívhatja fel,
b) tanukat, szakértőket hallgathat meg,
c) helyszíni szemlét, illetőleg könyvvizsgálatot rendelhet el,
d) az üzleti könyveket vagy azok egy részét le foglalhatja.
(2) Azokról az adatokról, amelyekből valakinek adóköteles jövedelemforrása, vagyona vagy illetékkötelezettsége állapítható meg, mindenki köteles tudomása szerint felvilágosítást adni.
5. §
Ha az adózó meghallgatását kéri, a pénzügyi szerv köteles kérelmének eleget tenni.
II. FEJEZET
Az adó kivetése és befizetése
6. §
Adókivetés
(1) Az adók egyénenkénti kivetése és az adózóknak erről való értesítése az egyes adókra vonatkozó jogszabályokban megállapított módon történik.
(2) Ha valamely, még ki nem vetett adó beszedése veszélyben forog, a pénzügyi szerv az adót köteles soronkívül kivetni.
7. §
Az adók nyilvántartása, esedékessége
Az együttesen kezelt adókat a községekben, városokban, fővárosi (városi) kerületekben egyénenként kell nyilvántartani,
8. §
(1) Az adó hibás kiszámítása, az adónak nem a valódi fizetésre kötelezettre történt kivetése, valamint ugyanannak az adónak többszörös kivetése esetében az adózó az elévülési időn belül kérheti a kivetett adó megfelelő helyesbítését, illetőleg törlését.
(2) Ha az adót tévedés folytán akár az adózó, akár az állam javára vagy kárára hibásan számították ki és vetették ki, a pénzügyi szerv az adókivetésre megállapított elévülési határidőn belül az adó helyesbítését hivatalból elrendelni köteles.
(3) Az adótárgy, valamint az adókötelezettség megszűnése címén az adózó által kérhető törléssel, továbbá az egyes adónemeknél igényelhető adómérsékléssel kapcsolatos eljárást külön jogszabályok állapítják meg.
9. §
Az adó megfizetése
(1) Az adó megfizetése állampolgári kötelesség, amelynek önkéntes teljesítése az államnak és az állampolgároknak egyaránt érdeke. Az adózó köteles esedékessé vált adótartozását a jogszabályokban megállapított határidőn belül megfizetni.
(2)[3] Az az adózó, aki esedékessé vált adótartozását a megállapított fizetési határidőig nem fizeti meg, adópótlékot, késedelmi kamatot (a továbbiakban: adópótlék) köteles fizetni. Az adópótlék mértékét és számítási módját a pénzügyminiszter szabályozza. Indokolt esetben a járási, járási jogú városi, fővárosi (városi) kerületi tanács végrehajtó bizottsága pénzügyi osztályának, a megyei (megyei jogú városi) Illetékkiszabási és Vállalati Adóhivatalnak, illetőleg a megyei (fővárosi) pénzügyőri parancsnokságnak vezetője egyes adózók adópótlékát leszállíthatja vagy elengedheti.
10. §
Egyetemlegesség
(1)[4] Az adó megfizetéséért egyetemlegesen felelősek
a) azok, akik közösen folytatnak adóköteles tevékenységet a közös tevékenység után előírt, továbbá a közös vagyont terhelő adókért;
b) az adókötelezettség alá eső vagyontárgy tulajdonosai, haszonélvezői, vagy a mezőgazdasági ingatlan használói a vagyontárgy, valamint annak termékei után kivetett adókért;
c) az örököstársak örökrészükkel, illetőleg annak erejéig az örökhagyó adótartozásaiért;
d) a közös háztartásban élők azokért az adókért, amelyek kivetéséhez való jog a közös háztartásban élés ideje alatt keletkezett;
e) a felesbérbeadó vagy haszonbérbeadó a bérbeadott földterület és annak termékei után a bérlő terhére kivetett adókért;
f) azok, akik adócsalást, vagy pénzügyi szabálysértést közösen követtek el, illetve abban közreműködtek az adócsalással, illetve pénzügyi szabálysértéssel összefüggő adótartozásért;
g) jogelőd adótartozásáért a jogszabályban meghatározott keretek között a jogutód.
(2)[5] Az egyetemleges felelősség az adótartozásnak az egyetemleges fizetési kötelezettséget elrendelő határozat jogerőre emelkedését követően keletkezett járulékaira is kiterjed.
(3) Az egyetemlegesen felelős adósok bármelyikétől az egész adótartozás beszedhető és bármelyikük részéről teljesített fizetéssel valamennyi adós mentesül az egyetemleges felelősség alól,
11. §[6]
Azt az adózót, aki adótartozását az esedékességre megállapított határidő előtt befizeti, az előre befizetett összeg után kamattérítésben kell részesíteni. A kamattérítésre vonatkozó szabályokat a pénzügyminiszter állapítja meg.
12. §
(1) A pénzügyminiszter vagy az általa kijelölt pénzügyi szerv vezetője méltányosságból, az adózó kérelmére indokolt esetben az adótartozást részben vagy egészben elengedheti vagy annak kiegyenlítésére részletfizetési kedvezményt, fizetési halasztást engedélyezhet.
(2) A pénzügyminiszter vagy az általa felhatalmazott pénzügyi szerv a több éven át felszaporodott adó- és illetéktartozások rendezését időnként elrendelheti. Az adórendezések során indokolt esetekben a hátralékok után járó adópótlék, ha pedig a tartozás behajtása az adózó megélhetését létalapjában támadná meg, a fennálló tőketartozás méltányosságból részben vagy egészben elengedhető,
III. FEJEZET
Adóbehajtás
13. §[7]
Adók módjára behajtandó tartozások
(1) Az adóbehajtás szempontjából az adókkal esnek egy tekintet alá és így adók módjára kell behajtani minden olyan tartozást, amelynek adók módjára való behajtását valamely jogszabály elrendelte, vagy e rendelet hatálybalépése után kormányrendelet, illetve ennél magasabb szintű jogszabály elrendeli.
(2) E rendelet alkalmazásában köztartozás alatt az adótartozásokat és az adók módjára behajtandó egyéb tartozásokat kell érteni.
(3) Adók módjára csak pénzben megállapított vagy pénzre átszámított köztartozásokat szabad behajtani.
14. §
Felhívás, zálogolás
Azt az adózót, aki esedékes adótartozását az előírt határidőre nem fizeti meg - ha adótartozásáról és annak esedékességéről fizetési értesítés, adóív, vagy fizetési meghagyás (határozat) útján nem értesül - adófizetési kötelezettségének teljesítésére írásban vagy szóval fel kell hívni.
15. §
(1) Ha az adózó adótartozását a fizetési határ időre nem rendezi, a pénzügyi szerv köteles az adótartozás megfizetését zálogolással biztosítani.
(2) A hátralékosnak az ország területén bárhol és bárkinél található vagyonát zálogolás alá lehet vonni.
16. §
(1) A zálogolást a pénzügyi szerv kiküldötte a hátralékos lakásán, üzletében (gazdasági épületé ben vagy egyéb helyiségeiben) - a végrehajtó bizottság által kiküldött becsüs közreműködésével - végzi.
(2) A zálogolást lehetőleg a hátralékos, illetőleg meghatalmazottja vagy nagykorú családtagja jelenlétében kell lefolytatni. Ha a hátralékos, illetőleg meghatalmazottja vagy nagykorú családtagja nincs jelen, a zálogolást két hatósági tanú jelenlétében kell lefolytatni.
17. §
(1) A zálogolás során a pénzügyi szerv kiküldötte a hátralékos lakását, egyéb helyiségeit és az ott lévő ingóságokat átvizsgálhatja. Ha a hátralékos a lezárt lakás, egyéb helyiség vagy a lefoglalható készpénz és az egyéb értéktárgyak elhelyezését szolgáló ingóságok felnyitását megtagadja, azokat két hatósági tanú jelenlétében fel kell nyittatni.
(2) Ellenállás, rendbontó fellépés esetében a pénzügyi szerv kiküldötte rendőri segítséget is vehet igénybe.
18. §
Mentesek a zálogolás alól és a hátralékos beleegyezésével sem foglalhatók le a hátralékosnak és a vele közös háztartásban élőknek
1. a szokásos szükségletet meg nem haladó bútorai, ruházati cikkei (fehérnemű és egyéb ruhanemű) és háztartási felszerelései;
2. a közszolgálatban és fegyveres testületeknél használt egyenruhái;
3. a három havi élelmiszer-, tüzelő- és világítószer-szükséglete ;
4. a betegsége vagy testi fogyatékossága miatt szükséges gyógyszerei és gyógyeszközei;
5. a foglalkozásuk gyakorlásához, tanulmányaik folytatásához szükséges eszközök, műszerek, szerszámok, könyvek, felszerelési tárgyak, fegyverek;
6. a használt földterület megműveléséhez szükséges vetőmag, igavonó jószág, ezek félévi takarmány- és alomszükséglete, valamint a földterület megműveléséhez szükséges felszerelések, szerszámok, trágya;
7. az államkölcsön kötvényei és takarékbetétei;
8. a kitüntetései és versenyen nyert jutalomtárgyai;
9. a termelőszövetkezeti csoportok és termelési társulások tulajdonában (használatában) lévő és a közös műveléshez szükséges termelőeszközök, felszerelések, szerszámok, igavonó jószágok, ezek takarmány- és alomszükséglete, vetőmag, trágya, a közös segéd- és feldolgozó üzem folytatásához szükséges eszközök, feldolgozásra váró nyersanyagok és segédanyagok, továbbá mindazok a vagyontárgyak, amelyek az alapszabályban kötelezően előírt alapok fedezetéül szolgálnak;
10. a mezőgazdasági termelőszövetkezeti tag tulajdonában lévő egy haszonállat;
11. a szerződéses termelésből eredő termény és állat abban az esetben, ha azokat a szerződés megkötése előtt adók fejében nem foglalták le.
19. §
Követelések, munkabérek és egyéb járandóságok lefoglalása
(1) Zálogolás során a harmadik személlyel szemben fennálló követelés az esedékesség időpontjára tekintet nélkül, lefoglalható.
(2) A követelések, munkabérek és egyéb járandóságok lefoglalásáról az érdekelteket értesíteni kell.
(3) A harmadik személy (a munkáltató, a járandóságot folyósító szerv) - miután az értesítést (letiltást) megkapta - a követelést (a munkabér ből, egyéb járandóságból letiltott összeget) köteles legkésőbb az esedékesség napján a hátralékos adószámlájára befizetni.
(4)[8] Ha a harmadik személy a (3) bekezdésben foglalt rendelkezésnek nem tesz eleget - a büntető jogi következményeken felül - a követelés (a befizetni elmulasztott összeg) mértékéig az állammal szemben felelős marad. Az állam a követelés iránti igényét a harmadik személlyel szemben polgári peres úton érvényesítheti. A per megindítása iránt az arra illetékes pénzügyi szerv intézkedik.
(5) Ha a munkáltató a Magyar Nemzeti Bank beszedési megbízási rendszerébe tartozik és a szabályszerű letiltásnak nem tesz eleget, akkor a letiltott összeget azonnali beszedési megbízással kell vele szemben érvényesíteni.
(6) Azt, aki a letiltott munkabért a letiltásról tudva, úgyszintén azt, aki a kifizetést a kiutalás szabálytalanságáról tudva teljesíti, a sikkasztásra vonatkozó szabályok szerint kell büntetni.
(7)[9] A munkabér lefoglalásánál a bírósági végrehajtásról szóló törvényerejű rendelet rendelkezései az irányadók.
20. §
Nem foglalhatók le
1. a hadi és polgári gondozottak ellátási díjai;
2. a társadalombiztosítási szervek által orvosi kezelésre nyújtott segélyek, táppénz, baleseti járadékok;
3. a temetkezésre nyújtott segélyek;
4. az ösztöndíjak, tanulmányi segélyek és a nyilvános iskolák tanulóinak magántanításból eredő jövedelme;
5. a szociális segélyek;
6. a szakszervezet által fizetett segélyek;
7. az újításért, találmányért járó díjak;
8. a jutalmak és a kitüntetéssel együtt járó pénzösszegek;
9. részesaratók és más részes munkások részjárandósága a munkáltató köztartozása fejében.
21. §[10]
Visszatartási jog
A hátralékos köztartozásai az államhatalmi és államigazgatási szervekkel, ezek intézeteivel, intézményeivel, az állami vállalatokkal, szövetkezetekkel és társadalombiztosítási intézményekkel szemben fennálló követeléseiből - kivéve a munkabéreket, egyéb járandóságokat és a 20. §-ban felsorolt, valamint a mezőgazdasági termények, termékek és állatok, állati termékek felvásárlásából eredő követeléseket -, továbbá a magánfelek részére utalványozott bírói letétek összegéből lefoglalás nélkül korlátlanul levonhatók.
22. §[11]
22/A. §[12]
A jogi személyeket terhelő köztartozásokat a fizetési határidőtől számított nyolc nap eltelte után, ha a jogi személynek pénzintézetnél bankszámlája van, a bankszámláról azonnali beszedési megbízással (inkasszóval) kell kiegyenlíteni, ellenkező esetben e rendelet rendelkezései szerint kell behajtani.
23. §
Értékesítés
(1) A zálogolás 15 nap elteltével válik jogerőssé, ha ez alatt az idő alatt ellene halasztó hatályú jog-orvoslattal (24-26. §) nem éltek.
(2)[13] Ha a hátralékos a zálogolás jogerőre emelkedését követő nyolc napon belül nem fizeti meg a tartozást, a pénzügyi szerv köteles a lefoglalt ingóságok értékesítése iránt intézkedni.
(3) A pénzügyi szerv azokat a lefoglalt ingóságokat, amelyek romlás veszélyének vannak kitéve, - a zálogolás ellen esetleg beadott adóbehajtási kifogásra, illetőleg igényperre való tekintet nélkül - a hátralékos értesítése mellett értékesítheti.
(4) A lefoglalt ingóságok elszállításának, illetőleg értékesítésének időpontját a hátralékossal az elszállítás előtt három nappal közölni kell.
(5) Ha az adózó lakása, műhelye stb. az előzetes közlés ellenére az ingóságok elszállítására, értékesítésére kitűzött időpontban zárva van és ezál-tal a hátralékos őrizetében hagyott tárgyak elszál-lítása, illetőleg hatósági értékesítése nem lehetséges, a lakást, műhelyt, stb. a pénzügyi szerv kiküldötte két hatósági tanú jelenlétében felnyittathatja.
24. §
Adóbehajtási kifogás, igényper
(1) Az adóbehajtási eljárás során elkövetett törvénysértés miatt a zálogolástól számított 15 napon belül adóbehajtási kifogással lehet élni.
(2) Adóbehajtási kifogással élhet a hátralékos, illetőleg az, akinek az adóbehajtási cselekmény bármilyen jogát sértette.
25. §
(1) A zálogolás során lefoglalt ingóságokra vonatkozó tulajdonjogot igényper útján lehet érvényesíteni.
(2) Igénypert az indíthat, aki a lefoglalt ingóságokra tulajdonjogi igényt tart.
(3) Igénypert a zálogolást követő 15 napon belül lehet indítani a foglalás helye szerint illetékes járásbíróságnál (városi, kerületi bíróságnál). Az Igényper megindítását az adóbehajtási eljárást elrendelő pénzügyi szervnél be kell jelenteni. A bejelentés elmulasztása esetén kártérítési igény nem támasztható,
26. §
Az adóbehajtási kifogásnak és igénypernek az adóbehajtási eljárás lefolytatására a kifogásolt, illetőleg az igényper tárgyát képező ingóságok tekintetében halasztó hatálya van.
27. §
Ingatlanvégrehajtás
(1) Ha a lefoglalt ingóságok a hátralékra elegendő fedezetet nem nyújtanak és a hátralékosnak ingatlanvagyona van, a köztartozást az ingatlan végrehajtás alá vonásával lehet behajtani.
(2) Az ingatlanvégrehajtási eljárás megindítása céljából a pénzügyi szervnek az ingatlan fekvése szerint illetékes telekkönyvi hatóságot kell megkeresnie a végrehajtási jog feljegyzése végett. A további eljárásra a bírósági végrehajtás szabályait kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy az ingatlanvégrehajtást mező- és erdőgazdasági ingatlanra is el lehet rendelni. Az árverésen mező- és erdő-gazdasági ingatlant az ingatlanszerzésre vonatkozó általános érvényű jogszabályok szerint lehet megvenni.
28. §
Adóbehajtási költségek
A hátralékos az adóbehajtási eljárás költségeinek fedezésére - ideértve a zálogtárgyak szállítási költségeit is - a pénzügyminiszter által rendelettel megállapított adóbehajtási illetéket köteles fizetni.
29. §
Elévülés
(1)[14] Az adó kivetéséhez való jog
a) az egyenesadók, a forgalmi adók és jövedékek tekintetében, annak a naptári évnek az utolsó napjától számított öt év alatt évül el, amelyben a kivetéshez való jog keletkezett,
b) az illetékek, az illetékek módjára lerovandó díjak és egyéb szolgáltatások tekintetében, annak a naptári évnek az utolsó napjától számított öt év alatt évül el, amelyben a hagyatékot, a jogügyletet vagy az okiratot illetékkiszabás végett bejelentették, illetve bemutatták, vagy amely évben hivatalos lelet vagy feljelentés alapján a kiszabásra illetékes hatóság tudomására jutott, hogy az illeték lerovását vagy a kiszabás céljából elrendelt bejelentést elmulasztották,
c) a földreform és telepítés, valamint a házhelyrendezés során juttatott ingatlanokért és ingóságokért járó ellenértékek tekintetében pedig annak a naptári évnek az utolsó napjától számított öt év alatt évül el, amelyben a követelési jog keletkezett, illetőleg a juttatás ténye a kivető szervnek a tudomására jutott.
(2)[15] Az adóbehajtáshoz való jog
a) az egyenes adók, a forgalmi adók, a jövedékek, az illetékek, az illeték módjára lerovandó díjak és egyéb szolgáltatások tekintetében az adóív vagy fizetési meghagyás kézbesítésének -ha adóívet vagy fizetési meghagyást nem adtak ki, a kivetés tudomásul vételének, - halasztó hatályú fellebbezés esetében az adó jogerőre emelkedésének, az adóbehajtás felfüggesztése esetében a felfüggesztés megszűnésének napjától számított öt év alatt;
b) a földreform és telepítés, valamint a házhelyrendezés során juttatott - a 22/1957. (VI. 16.) PM rendelet 3. § (1) bekezdése a)-c) pontjai hatálya alá nem tartozó - ingatlanokért és ingóságokért járó ellenérték címén fennálló tartozás tekintetében pedig az utolsó részlet esedékessé válásától számított tíz év alatt
évül el.
(3) Ha az elévülés időtartama alatt az adót nem vetették ki vagy nem szedték be, az adózóval szemben további intézkedést folyamatba tenni nem lehet.
(4)[16] A tévesen befizetett vagy jogellenesen beszedett adónak visszakövetelésére irányuló igény a befizetés napjától számított öt év alatt évül el. A tartozatlan befizetések visszatérítését, ha kérelemre az nem történt meg, az elévülési időn belül hivatalból kell foganatosítani.
30. §
Behajthatatlan adótartozások törlése
(1) Az igazolt vagyontalanság, illetőleg keresőképtelenség miatt vagy jövedelem hiányában behajthatatlanná vált adótartozásokat törölni kell.
(2) Behajthatatlanság címén törölhető az adótartozás, ha a hátralékos személyi, vagyoni és kereseti viszonyaiban igazoltan olyan változás állott be, amelynek következményeként adótartozását képtelen megfizetni.
(3) A behajthatatlanság címén törölt adótartozást az elévülési időn belül újból elő kell írni, ha a törlés oka megszűnik és a törölt adótartozás be-hajthatóvá válik. Ebben az esetben az adópótlékot az újból történt előírás napjától kell számítani.
31. §
Hatálybaléptető rendelkezések
(1) A jelen rendelet 1957. október 1. napján lép hatályba, végrehajtásáról - a telekkönyvi hatóság eljárását, az ingatlanvégrehajtást és igénypert érintő részben az igazságügyminiszterrel egyetértésben - a pénzügyminiszter gondoskodik.
(2) A rendelet hatálybalépésével a közadóbehajtási eljárásról szóló 4.187/1949. (VIII. 9.) Korm. rendelet és annak végrehajtási rendelete, továbbá a lakosság adóztatásának szabályait megállapító valamennyi korábbi jogszabály, így különösen a 600 1927. (R. T. 5.) PM számú hivatalos összeállítás, valamint ennek a 60.000/1927. (R. T. 5.) PM végrehajtási utasítása hatályát veszti.
(3) Felhatalmazást kap a pénzügyminiszter arra, hogy a jelen rendeletet és ennek végrehajtási rendeletét egységes szerkezetben közzétegye.
Kádár János s. k.,
a Magyar Forradalmi Munkás Paraszt Kormány elnöke
Lábjegyzetek:
[1] Megállapította a 29/1965. (XII. 28.) Korm. rendelet 1. §-a. Hatályos 1965.12.28.
[2] Megállapította a 29/1965. (XII. 28.) Korm. rendelet 2. §-a. Hatályos 1965.12.28.
[3] Megállapította a 26/1962. (VII. 14.) Korm. rendelet 1. §-a. Hatályos 1962.07.14.
[4] Megállapította a 29/1965. (XII. 28.) Korm. rendelet 3. §-a. Hatályos 1965.12.28.
[5] Megállapította a 29/1965. (XII. 28.) Korm. rendelet 3. §-a. Hatályos 1965.12.28.
[6] Megállapította a 15/1963. (VI. 30.) Korm. rendelet 2. §-a. Hatályos 1963.06.30.
[7] Megállapította a 29/1965. (XII. 28.) Korm. rendelet 4. §-a. Hatályos 1965.12.28.
[8] Módosította a 29/1965. (XII. 28.) Korm. rendelet 5. § (1) bekezdése. Hatályos 1965.12.28.
[9] Megállapította a 29/1965. (XII. 28.) Korm. rendelet 5. § (2) bekezdése. Hatályos 1965.12.28.
[10] Megállapította a 29/1965. (XII. 28.) Korm. rendelet 6. §-a. Hatályos 1965.12.28.
[11] Hatályon kívül helyezte a 40/1967. (X. 13) Korm. rendelet 31. §-a. Hatálytalan 1967.10.13.
[12] Beiktatta a 29/1965. (XII. 28.) Korm. rendelet 7. §-a. Hatályos 1965.12.28.
[13] Megállapította a 29/1965. (XII. 28.) Korm. rendelet 8. §-a. Hatályos 1965.12.28.
[14] Megállapította a 26/1962. (VII. 14.) Korm. rendelet 2. §-a. Hatályos 1962.07.14.
[15] Megállapította a 26/1962. (VII. 14.) Korm. rendelet 2. §-a. Hatályos 1962.07.14.
[16] Módosította a 29/1965. (XII. 28.) Korm. rendelet 9. §-a. Hatályos 1965.12.28.