29/1965. (XII. 28.) Korm. rendelet
az adók kivetéséről és beszedéséről szóló 57/1957. (IX. 6.) Korm. számú rendelet módosításáról és kiegészítéséről
1. §
Az 57/1957. (IX. 6.) Korm. számú rendelet (a továbbiakban: R) 1. §-a helyébe az alábbi rendelkezés lép:
"1. § (1) Ha jogszabály nem tesz kivételt, e rendeletet kell alkalmazni
a) az adók: a termelőszövetkezeti jövedelemadó, a halászati termelőszövetkezetek jövedelemadója, az erdőbirtokossági társulatok jövedelemadója, a mezőgazdasági lakosság általános jövedelemadója, az általános jövedelemadó, a földadó, a forgalmiadók, a gépjárműadó, a házadó, a lakáshelyreállítási hozzájárulás, a honvédelmi hozzájárulás, a községfejlesztési hozzájárulás, a jövedékek, az illetékek, az illetékek módjára lerovandó díjak, a nyereségadó, a vállalati különadó, az adók után előírt százalékos bírságok, felemelt adók és felemelt illetékek,
b) a közszolgáltatások közül: az erdőkezelési járulék, a mezőőri járulék, a lakbérpótlék, a termelőszövetkezeti tagok öregségi és munkaképtelenségi járadékhoz való hozzájárulás, a földreform és a telepítés, valamint a házhelyrendezés során juttatott ingatlanok és ingóságok ellenértékeként fizetendő megváltási ár,
c) valamely későbbi rendelet által adónak nyilvánított szolgáltatás kivetésével, kiszabásával, megállapításával (a továbbiakban: kivetés), kezelésével és beszedésével kapcsolatos adóigazgatási eljárásban.
(2) A rendelet alkalmazása szempontjából az (1) bekezdés a)-c) pontjában felsoroltakat adónak kell tekinteni,"
2. §
A R. 2. §-a helyébe az alábbi rendelkezés lép:
"2. § Az adóigazgatást a pénzügyminiszternek és a tanácsok végrehajtó bizottságainak felügyelete és irányítása alatt - a jogszabályokban megállapított hatáskörben - a tanácsok végrehajtó bizottságainak pénzügyi szakigazgatási szervei (osztályai, csoportjai, előadói) és a vám- és pénzügyőrség szervei (a továbbiakban: pénzügyi szervek) látják el. A pénzügyi szakigazgatási szervek hatáskörét és illetékességét a pénzügyminiszter állapítja meg. A vám- és pénzügyőrség szerveinek hatáskörére és illetékességére külön jogszabály rendelkezései az irányadók."
3. §
A R. 10. §-ának (1) és (2) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezések lépnek:
"10. § (1) Az adó megfizetéséért egyetemlegesen felelősek
a) azok, akik közösen folytatnak adóköteles tevékenységet a közös tevékenység után előírt, továbbá a közös vagyont terhelő adókért;
b) az adókötelezettség alá eső vagyontárgy tulajdonosai, haszonélvezői, vagy a mezőgazdasági ingatlan használói a vagyontárgy, valamint annak termékei után kivetett adókért;
c) az örököstársak örökrészükkel, illetőleg annak erejéig az örökhagyó adótartozásaiért;
d) a közös háztartásban élők azokért az adókért, amelyek kivetéséhez való jog a közös háztartásban élés ideje alatt keletkezett;
e) a felesbérbeadó vagy haszonbérbeadó a bérbeadott földterület és annak termékei után a bérlő terhére kivetett adókért;
f) azok, akik adócsalást, vagy pénzügyi szabálysértést közösen követtek el, illetve abban közreműködtek az adócsalással, illetve pénzügyi szabálysértéssel összefüggő adótartozásért;
g) jogelőd adótartozásáért a jogszabályban meghatározott keretek között a jogutód.
(2) Az egyetemleges felelősség az adótartozásnak az egyetemleges fizetési kötelezettséget elrendelő határozat jogerőre emelkedését követően keletkezett járulékaira is kiterjed."
4. §
A R. 13. §-a helyébe az alábbi rendelkezés lép:
"13. § (1) Az adóbehajtás szempontjából az adókkal esnek egy tekintet alá és így adók módjára kell behajtani minden olyan tartozást, amelynek adók módjára való behajtását valamely jogszabály elrendelte, vagy e rendelet hatálybalépése után kormányrendelet, illetve ennél magasabb szintű jogszabály elrendeli.
(2) E rendelet alkalmazásában köztartozás alatt az adótartozásokat és az adók módjára behajtandó egyéb tartozásokat kell érteni.
(3) Adók módjára csak pénzben megállapított vagy pénzre átszámított köztartozásokat szabad behajtani."
5. §
(1) A R. 19. §-ának (4) bekezdése az alábbi rendelkezéssel egészül ki:
"Az állam a követelés iránti igényét a harmadik személlyel szemben polgári peres úton érvényesítheti. A per megindítása iránt az arra illetékes pénzügyi szerv intézkedik."
(2) A R. 19. §-ának (7) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
"(7) A munkabér lefoglalásánál a bírósági végrehajtásról szóló törvényerejű rendelet rendelkezései az irányadók."
6. §
A R. 21. §-a helyébe az alábbi rendelkezés lép:
"21. § A hátralékos köztartozásai az államhatalmi és államigazgatási szervekkel, ezek intézeteivel, intézményeivel, az állami vállalatokkal, szövetkezetekkel és társadalombiztosítási intézményekkel szemben fennálló követeléseiből - kivéve a munkabéreket, egyéb járandóságokat és a 20. §-ban felsorolt, valamint a mezőgazdasági termények, termékek és állatok, állati termékek felvásárlásából eredő követeléseket -, továbbá a magánfelek részére utalványozott bírói letétek összegéből lefoglalás nélkül korlátlanul levonhatók."
7. §
A R. a következő 22/A. §-sal egészül ki:
"22/A. § A jogi személyeket terhelő köztartozásokat a fizetési határidőtől számított nyolc nap eltelte után, ha a jogi személynek pénzintézetnél bankszámlája van, a bankszámláról azonnali beszedési megbízással (inkasszóval) kell kiegyenlíteni, ellenkező esetben e rendelet rendelkezései szerint kell behajtani."
8. §
A R. 23. §-ának (2) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
"(2) Ha a hátralékos a zálogolás jogerőre emelkedését követő nyolc napon belül nem fizeti meg a tartozást, a pénzügyi szerv köteles a lefoglalt ingóságok értékesítése iránt intézkedni."
9. §
A R. 29. §-ának (4) bekezdése a következő mondattal egészül ki:
"A tartozatlan befizetések visszatérítését, ha kérelemre az nem történt meg, az elévülési időn belül hivatalból kell foganatosítani."
10. §
(1) Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba. A rendelet végrehajtásáról a pénzügyminiszter gondoskodik.
(2) Felhatalmazást kap a pénzügyminiszter, hogy az adók kivetéséről és beszedéséről szóló 57/1957. (IX. 6.) Korm. számú rendeletet, valamint az ezt módosító és kiegészítő 26/1962. (VII. 14.) Korm. számú és a 15/1963. (VI. 30.) Korm. számú rendeletet, továbbá a jelen rendeletet a végrehajtási rendelettel együtt egységes szerkezetben közzétegye. Ennek során a módosításokkal összefüggően szükségessé való - érdemet nem érintő - szövegezési változtatásokat tehet.
Kállai Gyula s. k.,
a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány elnöke