63/1957. (X. 19.) Korm. rendelet
az állami tartalékföldek hasznosításáról
A Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány az állami tartalékföldek használatának rendezésére, a földek talajerejének megvédése és növelése érdekében a következőket rendeli:
1. § (1) Az 1957. évi 10. törvényerejű rendelet alapján végrehajtott vitás földtulajdoni és használati viszonyok rendezése után fennmaradó állami tartalékföldek használatba, illetőleg haszonbérbeadását az alábbi irányelvek szerint kell végrehajtani:
a) Az állami tartalékföldek használatba-adásánál elsősorban az állami, erdő-, kísérleti, tan- és cél gazdaság (továbbiakban: állami gazdaság) igényét kell kielégíteni. Ezt követően sorrendben a mező gazdasági termelőszövetkezet, termelőszövetkezeti csoport - a tanyai és falusi pedagógusok illetményföldje és iskolai gyakorlóterület céljára - az iskola, továbbá a földművesszövetkezet kereté ben működő termelői szakcsoport, vagy mező gazdasági társulás (továbbiakban: társulás), majd az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok és a dolgozó kisemberek közül a földműveléssel élet hivatásszerűen foglalkozó mezőgazdasági szakemberek (továbbiakban: dolgozó parasztok) részére lehet átadni a tartalékföldet, ha annak megművelését önként vállalják és a használatba, illetőleg bérbeadást kérik.
b) A földművelésügyi miniszter kötelezze a felügyelete alá tartozó állami gazdaságokat arra, hogy egyes tartalékföldeket átmenetileg kezelésbe vegyenek és azokon olyan növényeket termeljenek, amelyek a helyi természeti és talaj adottságok figyelembevételével a talajerőt fenntartják, illetőleg javítják.
c) A dolgozó parasztok részére a 8. § (4) be kezdésében foglalt kivételtől eltekintve - tartalékföldet haszonbérbeadni csak a 25. kat. holdnál kisebb területekből lehet,
d) A haszonbérbeadásnál a dolgozó parasztok közül elsősorban a kevés földdel rendelkező nagycsaládosok igényét kell kielégíteni.
e) Szőlő- és gyümölcstelepítésre alkalmas tartalékföldek haszonbérbeadásánál előnyben kell részesíteni azokat a társulásokat és dolgozó parasztokat, akik vállalják a terület egységes tervek (telepítés módja, fajta) szerinti betelepítését.
f) A dolgozó paraszt legfeljebb 10. kat. hold állami tartalékföldet haszonbérelhet, azonban a saját, valamint a háztartásában élő, - de vele munkaviszonyban nem álló - személyek tulajdonában, haszonélvezetében vagy bármilyen címen használatában lévő összes földterület - a haszonbérelt tartalékföld beszámításával - a 25. kat. holdat nem haladhatja meg.
2. § (1) Az 1957. október 1. előtt megkötött haszonbérleti szerződések a szerződésben megállapított időtartamig érvényben maradnak. Az 1958. október 1-én vagy azt követően lejáró haszonbérleti szerződés meghosszabbítását az érdekelt kérelmére 3 hónappal a szerződés lejárta előtt kell engedélyezni. A haszonbérleti szerződést meghosszabbítani csak akkor lehet, ha a területre az állam más célból nem tart igényt.
(2) 1957. október 1-től kezdődően állami tartalék-földre újabb haszonbérleti szerződést termelőszövetkezeti csoporttal, társulással és dolgozó paraszttal lehet kötni.
3. § (1) Az állami tartalékföldet az állami gazdaságnak végleges vagy átmeneti kezelésre, a mezőgazdasági termelőszövetkezetnek pedig ingyenes örök használatra kell átadni.
(2) Termelőszövetkezeti csoporttal, társulással és dolgozó paraszttal a haszonbérleti szerződést az állami tartalékföldek közül szőlő, vagy gyümölcsös esetében 5-10 évre, más művelési ág esetében 1-5 évre kell megkötni.
(3) Ha a termelőszövetkezeti csoport vagy a társulás mezőgazdasági termelőszövetkezetté alakul át, mentesül a haszonbér fizetése alól és az általa bérelt tartalékföldet ingyenes örök használatába kell átadni.
(4) Ha a termelőszövetkezeti csoport vagy társulás a tartalékföldön szőlőt vagy gyümölcsöst engedéllyel telepít, illetőleg újít fel, részére a tartalékföldet 25-30 évre lehet bérbeadni, vagy a szerződést meghosszabbítani.
(5) A haszonbérleti szerződés illetékfizetési kötelezettség alá eső okirat.
4. § (1) A gyümölcsös művelési ágú állami tartalék-föld évi haszonbére állaga szerint kat. holdanként 200-400 kg, a szőlő művelési ágú ingatlanoké 100-400 kg búza. A termelőszövetkezeti csoportot 50 százalékos haszonbér-kedvezmény illeti meg.
(2) Egyéb művelési ágú állami tartalékföld haszonbére a bérelt föld kat. tisztajövedelmének minden aranykoronája után, ha a haszonbérlő
- termelőszövetkezeti csoport legkevesebb 5 kg búza,
- társulás vagy egyénileg gazdálkodó legkevesebb 10 kg búza
(3) A 3. § (4) bekezdésében meghatározott új telepítés vagy felújítás esetén a szőlő- és gyümölcsös haszonbére kat. holdanként 100 kg búza. Az új telepítésű szőlő után 4 évig, gyümölcsös után 6 évig haszonbért nem kell fizetni.
(4) Ha a haszonbérelt tartalékföld területe az 1 kat. holdat meghaladja, a haszonbérfizetést csak búzában vagy búzaegységben megállapított más terménnyel (rozs, árpa stb.) lehet teljesíteni. Az 1 kat. holdnál kisebb tartalékföld bérlete esetén a haszonbérlő választása szerint terményben, vagy a termény értékének megfelelő készpénzben fizetheti a haszonbért.
(5) A haszonbér minden évben szeptember hó 1-én esedékes és azt október l-ig kamatmentesen lehet kiegyenlíteni.
5. § (1) A 4. §-ban megállapított haszonbért az 1957/ 58. gazdasági évtől kezdődően kell fizetni. Ugyanígy tartoznak fizetést teljesíteni azok a kishaszon bérlők is, akik 1957. október 1. előtt vettek haszonbérbe állami tartalékföldet. 1957. december 31-ig a haszonbérleti jogviszony megszüntetését kérhetik azok a haszonbérlők, akiknek a jelen rendelet hatálybalépése után lejáró haszonbérleti szerződésük van.
(2) Az (1) bekezdés szerint köteles haszonbért fizetni a haszonbérlő annak a tulajdonosnak is, aki az 1957. évi 10., illetve 52. törvényerejű rendelet alapján állami tartalékföldet kapott kártalanításul, vagy részére ilyen földet adtak vissza. Ebben az esetben a haszonbérelt földet terhelő adót is a haszonbérlő köteles fizetni.
6. § (1) A termelőszövetkezeti csoporttal, társulással vagy dolgozó paraszttal kötött haszonbérleti szerződést a járási tanács végrehajtó bizottságának megkeresése alapján a tartalékföld fekvése szerint illetékes járásbíróság a gazdasági év lejárta előtt 3 hónappal a gazdasági év végére felbonthatja.
(2) Ha a termelőszövetkezeti csoport vagy a társulás a haszonbérelt tartalékföldön szőlőt vagy gyümölcsöst engedéllyel telepített, illetőleg újított fel, az (1) bekezdés alapján a haszonbérleti szerződést felbontani csak a 3. § (4) bekezdés szerint megállapított idő eltelte után lehet.
(3) A haszonbérleti szerződés felbontása esetén a haszonbérleti jogviszony a gazdasági év végével szűnik meg. A szerződés felbontása miatt a haszonbérlőt kártalanítás illeti meg a tartalékföldön levő olyan zöldleltári értékért (trágyázás, évelő takarmány növény, szőlő-gyümölcsfa), illetőleg hasznos beruházásért (kút, kerítés stb.), amelyet a bérleti szerződés tartama alatt létesített.
(4) A kártalanítás megállapítása a felbontás ügyében eljáró bíróság hatáskörébe tartozik. A bíróság határozathozatal előtt köteles a járási tanács végrehajtó bizottsága mezőgazdasági osztálya szakvéleményét meghallgatni.
7. § (1) A tartalékföld haszonbérletére kötött szerződést a haszonbérlet tartama alatt a haszonbérbeadó kérelmére a bíróság határozattal megszűntetheti, ha
a) a haszonbérlő haszonbérfizetési kötelezettségének előzetes felszólítás ellenére nem tett eleget;
b) a haszonbérlő adófizetési kötelezettségének teljesítését elmulasztotta;
c) a haszonbérlő a járási tanács végrehajtó bizottsága mezőgazdasági szakigazgatási szerve megállapítása szerint az időszerű mezőgazdasági munkát elmulasztotta, vagy hanyagul végezte el, továbbá a jelen rendelet 9. § (1)-(3) bekezdésében megjelölt kötelezettségének nem tett eleget;
d) a haszonbérlő a bérelt területet nem saját kezelésében műveli;
e) vagy a tartalékföldet az állam más célra kívánja felhasználni.
(2) A haszonbérlő a haszonbérleti szerződést a polgári jog általános szabályai szerint szüntetheti meg. A felmondás jogát azonban csak három hónappal a gazdasági év eltelte előtt gyakorolhatja. Ha a bérlő az általa bérelt földet a szerződés lejárta előtt elhagyja és ily módon a szerződést jogellenesen megszünteti - kártalanítást tartozik fizetni.
8. § (1) A tartalékföldek használatának rendezése és azok gondos megművelésének biztosítása a községi (városi) tanács végrehajtó bizottságának a feladata.
(2) A haszonbérbeadás vagy használatbaadás útján nem hasznosított tartalékföldek kezeléséről a községi (városi) tanács végrehajtó bizottsága gondoskodik. Szántó művelési ágú tartalékföldeket a gépállomás közreműködésével kell megművelni és ezeken a területeken a talajjavítás, valamint takarmánybázis létesítése érdekének legmegfelelőbb növényeket kell termelni.
(3) A 25 kat. holdas vagy ennél nagyobb területű tartalékföldet mindaddig, amíg az állami gazdaság vagy mezőgazdasági termelőszövetkezet használatra át nem veszi, vagy a termelőszövetkezeti csoport vagy társulás haszonbérbe nem veszi, a községi (városi) tanács bérfizetési kötelezettség nélkül megművelés céljából a gépállomás részére átadhatja.
(4) Ha a 25 kat. hold területű vagy ennél nagyobb tartalékföldet a (2) és (3) bekezdés szerint hasznosítani nem lehet, vagy a földművelésügyi miniszter a megművelésre állami gazdaságot nem kötelez, a járási mezőgazdasági osztály hozzájárulhat ahhoz, hogy a községi (városi) tanács végrehajtó bizottsága az ilyen földeket dolgozó parasztok haszonbérletébe adja. Ez esetben azonban a dolgozó parasztok közös vetésterv alapján kötelesek a haszonbérelt területen termelést folytatni.
(5) Azokat a tartalékföldeket, amelyek a járási tanács végrehajtó bizottsága mezőgazdasági osztályának megállapítása szerint mezőgazdasági művelésre csak igen nagy költséggel tehetők alkalmassá, füvesítés céljából át lehet adni a községi (városi) legeltetési bizottságnak, vagy erdősítés céljából az állami erdőgazdaságnak. Ha az ilyen tartalékföldet az erdőgazdaság nem veszi át, annak beerdősítéséről a községi (városi) tanács végrehajtó bizottsága köteles gondoskodni.
9. § (1) A szántó művelési ágú állami tartalékföldet a haszonbérlő - a talaj termő állapotához mérten - köteles az 1957/58, de legkésőbb a bérleti szerződés megkötését követő gazdasági évben kat. holdanként legalább 80 q szervestrágyával meg-trágyázni és a talajerő fenntartásáról az ezt követő években is gondoskodni.
(2) A szőlőművelésű tartalékföld haszonbérlője tartozik minden évben a szőlőterület egy-egy negyedrészét kat. holdanként 100 q szervestrágyával, vagy ezt helyettesítő műtrágyával kevert szerves anyaggal trágyázni, valamint a tőkehiány pótlásáról gondoskodni.
(3) A tartalékgyümölcsös haszonbérlője tartozik minden évben a gyümölcsös teljes területét kat. holdanként legalább 80 q istállótrágyával és 2 q műtrágyával megtrágyázni. A járási mezőgazdasági osztály külön engedélye alapján a szerves- és műtrágyamennyiség aránya megváltoztatható anélkül azonban, hogy azok össztápértéke csökkenne. A haszonbérlő köteles továbbá a gyümölcsös faállományának hiányait pótolni.
10. § A gépi művelésre alkalmas területek kialakítása érdekében a járási tanács végrehajtó bizottsága mezőgazdasági osztálya engedélyezheti, hogy egyénileg gazdálkodók önkéntes megegyezés alapján illetékmentesen kicserélhessék még a gyengébb minőségű földjeiket is azokkal a községi tanács kezelésében levő apró parcellákban fekvő, használatba vagy haszonbérbe nem adott tartalékföldekkel, amelyek gépi művelésre nem alkalmasak. Az ilyen földcseréket azonban csak akkor lehet engedélyezni, ha ezáltal 25 kat. holdnál nagyobb tartaléktábla alakítható ki.
11. § (1) A községi (városi) tanács végrehajtó bizottsága javaslata alapján a járási tanács végrehajtó bizottsága engedélyezheti azoknak a 3 kat. holdnál kisebb tartalékföldeknek eladását, amelyek az 1957. évi 10. törvényerejű rendelet alapján Végrehajtott földkiadás és kártalanítás rendezése Után a községi (városi) tanács kezelésében maradtak vissza és beerdősítve nincsenek.
(2) Tartalékföldet az 1957. évi 9. törvényerejű rendeletben foglalt mértékig dolgozó parasztok és dolgozó kisemberek vásárolhatnak.
(3) Az eladásra kerülő tartalékföldek kat. holdankénti vételárát a helyi árak figyelembevételével a föld termő állapotának megfelelően kell megállapítani. A kat. holdankénti vételár azonban a föld kat. tisztajövedelmének 300-szoros forintösszegénél alacsonyabb nem lehet.
(4) Az elidegenítésre kijelölt tartalékföldek eladása tárgyában - nyilvános pályázat alapján - a községi (városi) tanács végrehajtó bizottsága a pályázó szociális és gazdálkodási körülményeire figyelemmel dönt.
12. § A kisajátítás vagy közérdekű igénybevétel útján állami vállalatok, intézmények és szervezetek kezelésébe került mezőgazdasági ingatlanokat rendeltetésszerű használatukig csak a községi tanács hasznosíthatja az állami tartalékföldek hasznosítására vonatkozó szabályok szerint. A haszonbérlő kijelölésénél azonban a vállalat, intézmény, szervezet vezetőjének javaslatát figyelembe kell venni.
13. § (1) Mezőgazdasági termelőszövetkezet a használatában lévő állami tartalékföldet csak saját kezelésében tarthatja, haszonbérbe vagy részesművelésbe nem adhatja.
(2) A haszonbérlő a haszonbérelt tartalékföldet saját kezelésében köteles megművelni, azt további haszonbérbe vagy részesművelésbe nem adhatja.
(3) Mezőgazdasági termelőszövetkezet a használatában lévő állami tartalékföldet a megyei tanács végrehajtó bizottságának engedélyével adhatja át állami gazdaságnak, más termelőszövetkezetnek, termelőszövetkezeti csoportnak, társulásnak v további hasznosítás céljából a községi (városi) tanács végrehajtó bizottságának.
14. § (1) A tartalékföldek után a haszonbérlők általános jövedelemadót és földadót kötelesek fizetni. A mezőgazdasági termelőszövetkezeteket az örök használatukba adott tartalékföldek után ugyan olyan adófizetési kötelezettség terheli, mint a használatukban lévő egyéb földek után.
(2) A haszonbérfizetés elmulasztása esetén az esedékes haszonbért adók módjára kell behajtani.
(3) A haszonbér, valamint az állami tartalékföld eladásából befolyt vételár a községi (városi) tanács költségvetési bevételét képezi.
15. § (1) A jelen rendelet kihirdetése napján lép hatályba, végrehajtásáról az igazságügyminiszterrel és a pénzügyminiszterrel egyetértésben a földművelésügyi miniszter gondoskodik.
(2) A jelen rendelet nem érinti a tokajhegyaljai szőlőterület felújítása során egyéni gazdálkodók részére örök haszonbérletbe adott tartalékföldek használati feltételeit.
(3) A 96/1952. (X. 13.) MT, a 42/1953. (VIII. 2.) MT rendelet és az 1.027/1954. (III. 27.) számú minisztertanácsi határozat még érvényben lévő rendelkezései hatályukat vesztik.
Kádár János s. k.,
a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány elnöke