1957. évi VI. törvény
magyar állampolgárnak külföldi állampolgárral való házasságkötéséről, valamint külföldi állampolgárok örökbefogadásáról[1]
Magyar állampolgárnak külföldi állampolgárral való házasságkötése
1. § (1) Magyar állampolgárnak külföldi állampolgárral való házasságkötéséhez a Népköz társaság Elnöki Tanácsának engedélye nem szükséges. Ez a rendelkezés nem mentesíti a külföldi állampolgárt annak igazolása alól, hogy a reá irányadó jog szerint a házasságkötés nem ütközik akadályba [1952. évi IV. törvény 6. § (1) bekezdés].
(2) Az 1952. évi IV. törvény 6. §-ának (2) bekezdése és 13. §-a, valamint az 1952. évi 23. törvényerejű rendelet 3. §-a hatályát veszti.
2. § Az 1952. évi 23. törvényerejű rendelet 16. §-ának (2) bekezdése a következőkkel egészül ki:
"Ha a házasságot kötő magyar állampolgár lakóhelye vagy tartózkodási helye külföldön van, a tanúsítványt a magyar külképviseleti hatóság is kiállíthatja."
3. §[2]
Külföldi állampolgár örökbefogadása
4. § Az 1952. évi IV. törvény 47. §-ának (3) bekezdése a következőkkel egészül ki:
"Külföldi állampolgár örökbefogadását a gyámhatóság csak akkor engedélyezheti, ha a kiskorút honosították,"
5. § A jelen törvény az állampolgárságról szóló 1957. évi V. törvénnyel egyidejűleg lép hatályba.
Dobi István s. k.,
a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke
Kristóf István s. k.,
a Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára
Lábjegyzetek:
[1] Az 1957. évi 55. törvényerejű rendelet 1. § (2) bekezdése alapján 1957. október 1. napján lép hatályba.
[2] Hatályon kívül helyezte az 1952. évi IV. törvény 111. § (1) bekezdése. Hatálytalan 1974.07.01.