1/1958. (I. 3.) Korm. rendelet

az Első Dunagőzhajózási Társaság magyarországi nyugdíjkötelezettségeinek a magyar állam terhére történő átvállalásáról

A Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány az Első Dunagőzhajózási Társaság (Erste Donau-Dampfschifíahrts-Gesellschaft, Wien, III. Hintere Zollamtsstrasse 1.) Magyarországon lakó nyugdíjasai részére járó ellátások tekintetében az 1954. évi 28. számú törvényerejű rendelet 43. §-ában foglalt felhatalmazás alapján a következők szerint rendelkezik.

1. § (1) A jelen rendelet hatálya alá tartozik az Első Dunagőzhajózási Társaságnak (továbbiakban: Társaság) az a volt alkalmazottja

a) akinek részére a Társaság közgyűlése által jóváhagyott nyugdíjszabályzat szerint megnyílott nyugdíjigény alapján ellátást állapítottak meg (továbbiakban: nyugdíjas),

b) aki az 1944. évi december hó 31. napján a Társaság alkalmazásában állott és eddig az időpontig a nyugdíj szabályzat szerint a nyugdíj jogosultsághoz előírt legkisebb szolgálati időt megszerezte (továbbiakban: várományos),

ha állandó lakóhelye az 1957. évi június hó 21. napján Magyarország területén volt.

(2) A jelen rendelet hatálya alá tartozik az (1) bekezdésben említett nyugdíjasnak és várományosnak a nyugdíjszabályzat szerint ellátásra jogosult hozzátartozója. Ha a nyugdíjas, illetőleg várományos az 1957. évi június hó 21. napja előtt halt meg, igényjogosult hozzátartozója csak abban az esetben tartozik a jelen rendelet hatálya alá, ha állandó lakóhelye az említett időpontban Magyarország területén volt.

2. § Nem tartoznak a jelen rendelet hatálya alá a Társaság hajózási üzemágához tartozó azok a várományosok, akik az 1957. évi június hó 21. napján a Társaság nem magyarországi székhelyű hajózási felügyelőségénél alkalmazásban állottak.

3. § (1) Az 1. §-ban említett személyek részére a Társaság nyugdíjszabályzala szerint szerzett jog alapján folyósítandó nyugdíjat magyar jogszabály szerint járó nyugdíjnak, illetőleg a Társaság nyugdíjszabályzata szerint beszámított szolgálati időt vállalati nyugdíjbiztosításban eltöltött időnek kell tekinteni.

(2) A Társaság nyugdíjszabályzata szerint szerzett jog alapján az 1. §-ban említett személyekkel szemben keletkezett nyugdíjkötelezettség az 1957. évi január hó 1-i esedékességi naptól kezdődően a magyar államot terheli.

4. § (1) Az 1. § (1) bekezdésének hatálya alá tartozó és a Társaság nyugdíjszabályzata szerint beszámított idő figyelembevételével megállapított ellátásban részesülő nyugdíjasnak vagy várományosnak az ellátását a megállapításnál alapul vett rendelkezések szerint járó összegben kell továbbra is folyósítani,

a) ha részére a Társaság magyarországi telephelyű üzemegységének (Óbudai Hajógyár, Pécsvidéki Szénbányák, Mohács-Pécsi Vasút) üzemeltetője ellátást folyósított, vagy

b) ha részére a Társaság magyarországi telephelyű üzemegységénél az 1944. évi december hó 31. napját követően is fennállott munkaviszonyának figyelembevételével a 196/1951. (XI. 11.) MT számú rendelet 23. §-ának, illetőleg a 69/1954. (XI. 2.) MT számú rendelet 33. §-ának a vállalati nyugdíjbiztosítottakra vonatkozó rendelkezései szerint ellátást állapítottak meg.

(2) Az 1. § (1) bekezdésének b) pontjában említett annak a várományosnak a nyugdíj igényét; aki a Társaság magyarországi telephelyű üzemegységénél (Óbudai Hajógyár, Pécsvidéki Szénbányák, Mohács-Pécsi Vasút) az 1944. évi december hó 31. napját követően munkaviszonyban állott, a 69/1954. (XI. 2.) MT számú rendelet 33. §-a szerint kell elbírálni azzal, hogy az üzemeltetőnél munkaviszonyban töltött időt is vállalati nyugdíjbiztosításban eltöltött időként kell figyelembevenni.

(3) Az (1)-(2) bekezdésben foglalt rendelkezéseket az ezek hatálya alá tartozó személyek hozzátartozói részére járó ellátások tekintetében is alkalmazni kell.

5. § (1) Az 1. § (1) bekezdésének a) pontjában említett nyugdíjas, illetőleg hozzátartozója részére - ha nem tartozik a 4. § hatálya alá - a magyar állam terhére megállapítandó ellátás összegének kiszámítására és folyósítására a 10.610/1948. (X. 22.) Korm. számú rendelet alapján megállapított nyugdíjakra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. E rendelet 6. §-ában foglalt rendelkezés alkalmazása szempontjából alapjavadalmazásnak azt az összeget kell tekinteni, amely a Társaság volt alkalmazottját ténylegesen betöltött utolsó munkaköre és nyugdíjjogosultság szempontjából a Társaság nyugdíjszabályzata szerint beszámítható szolgálati ideje alapján a Magyar Folyam- és Tengerhajózási Részvénytársaság alkalmazottaira vonatkozó fizetési szabályok szerint az 1948. évi november hó 1. napján fizetés, lakbérsegély és mellékilletmény címén együttesen megilletné. Lakáspénzosztály szempontjából a hajón szolgálatot teljesítő személyeket az I. lakáspénzosztályba, az uszályon szolgálatot teljesítő személyeket a II. lakáspénzosztályba, a parti szolgálatot teljesítő személyeket pedig szolgálati helyüknek megfelelő lakáspénzosztályba kell sorolni. A hajózási személyzet havi mellékilletményeként a középdunai szakaszon 180 nappali és 60 éjjeli menetórára járó behajózási mellékilletményt (napi pótlék, éjjeli órapénz, nappali menetóradíj, felelősségi pótlék, egészségi pótlék), a parti személyzet havi mellékilletményeként pedig az üzemi jutalékot és kiegészítést kell számításba venni.

(2) A nyugdíjast gyermekei után családi pótlék, hatvanadik életévét betöltött házastársa után pedig házastársi pótlék illeti meg. A családi pótlékra és a házastársi pótlékra egyebekben az 1954. évi 28. számú törvényerejű rendelet vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.

6. § (1) Az 1957. évi január hó 1. napjától az 5. § szerint folyósítandó ellátást, illetőleg annak összegét az Országos Nyugdíjintézet határozattal állapítja meg.

(2) Az Országos Nyugdíjintézet határozata ellen az érdekelt a határozat kézbesítésétől számított tizenöt nap alatt felszólamlással élhet a Munkaügyi Minisztériumban alakított bizottsághoz. A bizottság elnöke a Munkaügyi Minisztérium kiküldötte, tagjai a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium egy kiküldötte, valamint a Magyar Szabad Szakszervezetek Országos Szövetségének két kiküldötte. A bizottság szótöbbséggel határoz, szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. A bizottság döntése ellen további jogorvoslatnak helye nincs.

7. § (1) Az 1. § (1) bekezdésének b) pontjában említett annak a várományosnak, illetőleg hozzátartozójának, aki nem tartozik a 4. § hatálya alá és akinek részére az 1957. évi január hó 1. napja előtt nyugdíjat állapítottak meg, az 1957. évi január hó 1. napjától kezdődően a vonatkozó rendelkezések figyelembevétele mellett nem lehet kisebb összegű ellátást folyósítani, mint amilyen összegű ellátás a jogosultat az 5. §-ban foglalt rendelkezés szerint megállapítandó ellátásként megilletné.

(2) Az (1) bekezdésben említett személyek részére az 1957. évi január hó 1. napja előtt történt nyugdíjmegállapításokat az 5. §-ban foglalt rendelkezések alkalmazása szempontjából az Országos Nyugdíjintézet felülvizsgálja. Az Országos Nyugdíjintézetnek a felülvizsgálat eredményeként hozott határozata ellen a 6. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezések szerint felszólamlásnak van helye.

(3) Az a várományos, akinek részére az 1957. évi január hó 1. napjáig nyugellátást nem állapítottak meg, kérheti a Társaság nyugdíjszabályzata szerint az 1944. évi december hó 31. napjáig beszámított szolgálati idejének és ebben az időpontban betöltött életkorának figyelembevételével a 89.590/1948. NM számú rendelet (a volt Állami Vállalatok Központi Nyugdíjpénztárának alapszabálya) 12. §-a (2) bekezdésében foglalt rendelkezés szerint meghatározott csökkentett összegű nyugdíj megállapítását. A csökkentett összegű nyugdíjat az Országos Nyugdíjintézet állapítja meg. Határozata ellen a 6. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezések szerint felszólamlásnak van helye.

(4) A (3) bekezdésben foglalt rendelkezés alapján megállapított csökkentett összegű nyugdíjat az 1957. évi január hó 1. napjától kezdődően kell a vonatkozó korlátozó rendelkezések figyelembevételével folyósítani abban az esetben, ha a megállapítást a jogosult az 1958. évi január hó 31. napjáig kéri. Annak a várományosnak a részére, aki a csökkentett összegű nyugdíj megállapítása iránti igényét az említett határnap után terjeszti elő, a csökkentett összegű nyugdíjat az igény bejelentésétől visszamenőleg legfeljebb három hónapra lehet folyósítani. A csökkentett összegű nyugdíj folyósítására egyebekben a 69/1954. (XI. 2.) MT számú rendelet 49. §-ában foglalt rendelkezések az irányadók.

(5) A csökkentett összegű nyugdíjnak a (3) bekezdésben foglalt rendelkezés szerint történt megállapítását a 69/1954. (XI. 2.) MT számú rendelet 99. §-a (1) bekezdésében foglalt korlátozó rendelkezés alkalmazása szempontjából figyelembe venni nem lehet.

8. § (1) Az 1957. évi június hó 21. napján Magyarország területén lakó személyek részére a Társaság terhére engedélyezett kegydíjak és a Társasággal szemben megítélt baleseti kártalanítási járadékok folyósításának a kötelezettsége az 1957. évi január hó 1-i esedékességi naptól kezdődően a magyar államot terheli.

(2) Az (1) bekezdésben említett ellátásokat változatlan összegben kell tovább folyósítani.

9. § (1) A jelen rendelet hatálya alá tartozó személy (1. és 8. §) az 1957. évi január hó 1. napjától kezdődően esedékes ellátások iránt a Társasággal szemben igényt nem érvényesíthet.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezést a folyamatban lévő perekre is alkalmazni kell.

10. § A jelen rendelet kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit az 1957. évi január hó 1. napjától kezdődően kell alkalmazni. Végrehajtásáról a munkaügyi miniszter gondoskodik.

Kádár János s. k.,

a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány elnöke