21/1958. (VIII. 5.) FM-ÁH rendelet
az állami gazdaságok, valamint a termelőszövetkezetek és egyéni termelők által az 1958/59. gazdasági évben szerződés alapján termelt vetőmagvak és egyéb termények átvételi árának megállapításáról
A 10/1957. (II. 24.) Korm. számú rendelet 3. és 6. §-ában foglalt felhatalmazás alapján - az Országos Árhivatal elnökével egyetértésben - az alábbiakat rendelem:
Általános rendelkezések
1. § (1) Az állami, kísérleti, tan- és célgazdaságokat, a mezőgazdasági termelőszövetkezeteket, termelőszövetkezeti csoportokat, termelői szakcsoportokat, szakszövetkezeteket, mezőgazdasági társulásokat és egyénileg gazdálkodó termelőket (továbbiakban: termelő) a jelen rendeletben foglalt minőségi követelményeknek megfelelő és a szállítási, illetőleg termelési szerződésben meghatározott minőségben és időpontban átadott terményekért a 2-15. §-ban megállapított árak, természetbeni és egyéb juttatások, jutalmak illetik meg. A térítés nélküli természetbeni juttatás vagy jutalom, illetőleg kedvezményes természetbeni juttatás esetén a kedvezmény értéke a termelő kívánságára pénzben is kifizethető.
(2) Az egyöntetű, jó minőségű, nagy tételekben átadott szerződéses terményekért az állami gazdaságok, mezőgazdasági terrnelőszövetkezetek, termelőszövetkezeti csoportok, termelői szakcsoportok, szakszövetkezetek és mezőgazdasági társulások részére az (1) bekezdés szerinti juttatásokon felül a jelen rendeletben megállapított felárat (továbbiakban: nagyüzemi felár) kell kifizetni az átadott összes mennyiség után, ha az átadott termény a jelen rendeletben megjelölt súlyhatárt eléri és annak minősége vetőmagvaknál megfelel a szerződésben meghatározott tisztasági és csírázóképességi előírásoknak vagy azoknál legfeljebb 5-5 százalékkal rosszabb. Az ipari felhasználású magvaknál (olajlen, ricinus, káposztarepce) a nagyüzemi felár kifizetésénél a csírázóképességet figyelmen kívül kell hagyni. A többi növényre vonatkozólag a nagyüzemi felár kifizetésének feltételeit a 2-5., továbbá 7-8. § tartalmazza.
(3) Nagyüzemi felár a termelői szakcsoport, szakszövetkezet, mezőgazdasági társulás részére csak abban az esetben fizethető, ha az 5/1958. (I. 15.) Korm. számú rendeletnek megfelelően jóváhagyott működési szabályzat szerint működnek, az átadásra kerülő termény közös termelési tevékenységből származik és azt közösen adják át, továbbá a termelői szakcsoport, illetőleg mezőgazdasági társulás tagjai a szerződést együttes kötelezettség-vállalásával közösen kötik meg. Közös termelési tevékenységnek számít, ha a szerződött növény talajművelési, vetési, növényvédelmi munkáit összefüggő területen, vagy legfeljebb 3 táblán közösen végzik és a termést közösen takarítják be.
Szerződéses termelői árak, természetbeni juttatások és nagyüzemi felárak
2. §
Gyökérnövények
(1) A cukorrépa ára mázsánként 10,- Ft és 3 kg kristálycukor természetben. Ha a termelő a kristálycukrot egyáltalán nem, vagy csak részben kívánja természetben átvenni, részére minden kilogramm cukor helyett 10,60 Ft-ot kell fizetni.
a) Az átadott cukorrépa minden 100 kg-ja után természetbeni juttatásként
65 kg egyszer, vagy 35 kg kétszer préselt nyers-, vagy - a gyártás mértékétől függően -3 kg szokvány minőségű száraz répaszelet és
0,50 kg legalább 45 százalék cukortartalmú cukorgyári szörplé (melasz) a cukorgyár telepén térítés nélkül illeti meg a termelőt.
b) Nagyüzemi felár 3,- Ft/q. Súlyhatár:
500 kat. holdnál kisebb szántóterülettel rendelkező gazdaságok részére - 1000 q
500-1000 kat. holdig terjedő szántóterülettel rendelkező gazdaságok részére - 2500 q
1000 kat. hold feletti szántóterülettel rendelkező gazdaságok részére - 4000 q
A nagyüzemi súlyhatár megállapításánál a szerződéskötés időpontjában meglevő területet kell alapul venni.
c) Amennyiben a termelők természetbeni cukorjuttatást igényelnek, a cukrot a mezőgazdasági termelőszövetkezeteknek és termelőszövetkezeti csoportoknak telephelyükre szállítva, a termelői szakcsoportoknak, szakszövetkezeteknek, mezőgazdasági társulásoknak és egyéni termelőknek pedig helyi kiosztótelepen térítés nélküli csomagolásban kell kiadni. A csomagolóanyag súlya a cukor súlyába nem számítható be; a térítés nélküli csomagolás azonban csak az 50 kg-os tételekre vonatkozik.
(2) A cikória ára q-ánként 47,- Ft.
a) Az átadott cikória minden 100 kg-ja után természetbeni juttatásként
65 kg egyszer préselt nyers-, vagy - a gyártás mértékétől függően - 3 kg szokvány minőségű, száraz répaszelet a cukorgyár telepén térítés nélkül és
4 dkg családi kávépótlék 4,- Ft kg-os áron illeti meg a termelőt.
b) A megrendelő, illetőleg termeltető vállalat térítés nélkül köteles a termelő részére vetőgépet és gépkezelőt rendelkezésre bocsátani.
c) Nagyüzemi felár 2,50 Ft/q, súlyhatár 500 q.
3. §
Rostnövények
(1) A rostkenderkóróért a következő árak fizetendők:
Lombmentes Ft/q
Különleges minőségű 160,-
I. osztályú 150,-
II. osztályú 115,-
III. osztályú 65,-
Lombos rostkenderkóró különleges minősítést nem nyerhet.
Nagyüzemi felár 5,- Ft/q, súlyhatár 500 q. Nagyüzemi felár csak a különleges minőségű és az I. osztályú lombmentes rostkenderkóró után fizethető.
(2) A rostlenkóróért (nyűtt, gubós) a következő árak fizetendők:
Különleges minőségű 370.- Ft/q
I. osztályú 290.- Ft/q
II. osztályú 260.- Ft/q
III. osztályú 220.- Ft/q
IV. osztályú 130.- Ft/q
V. osztályú 110.- Ft/q
Nagyüzemi felár 10.- Ft/q, súlyhatár 200 q. Nagyüzemi felár csak a különleges, I., II. és III. osztályú minőség után fizethető.
(3) A magkenderkóró ára 40.- Ft/q.
(4) A maglenszalmáért fizetendő árak a következők:
I. osztályú,
legalább 36 cm hosszú 70.- Ft/q
II. osztályú,
legalább 20 cm hosszú 50.- Ft/q
(5) A gubós magrostlen (nem nemesített magtermelés esetén, nyűve) ára a következő:
Különleges minőség 395.- Ft/q
I. osztályú 315.- Ft/q
II. osztályú 270.- Ft/q
III. osztályú 235.- Ft/q
IV. osztályú 160.- Ft/q
V. osztályú 125.- Ft/q
Nagyüzemi felár azonos a rostlenkóróra a jelen § (2) bekezdésében megállapítottal.
(6) A rostlenmag (szokvány magtermelés esetén) ára 900.- Ft/q.
Nagyüzemi felár 50.- Ft/q, súlyhatár 80 q,
4. §
Fűszerpaprika
(1) Nyers, csöves, előírás szerint felfűzött és utóérlelt fűszerpaprika ára a következő:
Fenti ár az átvétel idején meglevő tényleges súlynak szedési súlyra történő visszaszámítása alapján fizetendő ki.
(2) Ha a termelő a fűszerpaprikát fűzetlen állapotban adja át, a termelői árból 100 kg-onként 85.- forintot le kell vonni.
(3) Nagyüzemi felár az I., II. és III. osztályba sorolt fűzött és fűzetlen minőség után 15.- Ft/q. súlyhatár 200 q.
(4) A termelő részére 300 négyszögöles vetésterületig 4 kg, ennél nagyobb vetésterület esetén pedig minden 100 kg átadott csöves paprika után 40 dkg, de kat. holdanként legalább 6 kg őrölt paprikát kedvezményes termelői áron kell kiadni.
(5) Az őrölt paprikát a termelő kívánsága szerint szabályos csomagolásban kell kiszolgáltatni. A termelő csak bontatlan, eredeti csomagolású paprikát hozhat forgalomba.
5. §
Dohány
(1) A dohány termelői ára 100 kg-onként a következő:
(2) Nagyüzemi felár a termelői ár 20 százaléka, súlyhatár 50 q, zölddohánynál 300 q.
(3) A dohányvetőmag termelői átvételi ára tisztított állapotban kilogrammonként 140.- Ft.
(4) A termelőnek az átadott száraz dohány minden mázsája után 1000 db, a hevesi vagy egyéb zölddohány minden mázsája után 160 db cigarettát kell juttatni térítés nélkül. Cigarettajuttatás a beszállított hasznavehetetlen dohány, valamint a beváltásnál romlásra és nedvességre levont súly után nem adható.
6. §
Komló
(1) A komlóért a következő árak fizetendők:
I. osztályú minőség 8.800 Ft/q
II. osztályú minőség 7.800 Ft/q
III. osztályú minőség 7.000 Ft/q
IV. osztályú minőség 5.800 Ft/q
V. osztályú minőség 4.500 Ft/q
(2) A termelő a telepítés befejezésekor, minden betelepített kat. hold után természetbeni juttatásként 100 liter sört vásárolhat literenként 1.50 forintos kedvezményes áron.
(3) A termelőt az átadott és minősített komló minden 100 kg-ja után természetbeni juttatásként
400 kg szárított malátacsíra, hatósági áron,
10 kg szárított sörélesztő, hatósági áron. továbbá
40 liter sör, literenként 4.60 Ft-os áron illeti meg.
(4) Az (1) és (3) bekezdésekben meghatározott árak, illetőleg juttatások a rendeltetési állomáson átadott és a szerződésben kikötött minőségi feltételek alapján az Országos Komlóminősítő Bizottság által osztályozott komlóra vonatkoznak.
7. §
Seprűcirok
(1) A cirokszakállért a következő árak fizetendők q-ként:
Vegyes a) minőség 600.- Ft
Vegyes b) minőség 500.- Ft
Vegyes c) minőség 400.- Ft
Vegyes d) minőség 300.- Ft
(2) Nagyüzemi felár 25.- Ft/q, súlyhatár 60
8. §
Hagyma
(1) A vöröshagyma (MSZ 6345-52. számú szabvány szerinti) áraként olyan összeg fizetendő, amely az állami felvásárlási ár 10 százalékos felárral növelt összegével egyenlő. Ez az ár q-ánként I. o.-nál 160 Ft, II. o.-nál 130 Ft-nál alacsonyabb nem lehet.
(2) A fokhagymáért és a dughagymáért olyan ár fizetendő, amely egyenlő az állami felvásárlási ár 10 százalékos felárral növelt összegével.
(3) Nagyüzemi felár 5 százalék, súlyhatár vöröshagymánál 300 q, fokhagymánál 100 q, dughagymánál 80 q.
9. §
Államilag ellenőrzött vetőburgonya
(1) Az államilag ellenőrzött - az érvényben levő szabvány szerint alkalmasnak minősített - szerződéses vetőburgonya termelői ára:
(2) A szelekciós körzetből származó - alkalmasnak minősített - Gülbaba vetőburgonya termelői ára:
1959. évi őszi átvételnél: a szeptember 15. és november 30. között az étkezési burgonya helyileg előfordult legmagasabb állami felvásárlási ára és 30 százalék szerződéses felár.
1960. évi tavaszi átvételnél: a március 1. és április 10. között az étkezési burgonya helyileg előfordult legmagasabb állami felvásárlási ára és 30 százalék felár, ezenfelül 35.- Ft tárolási költségtérítés q-ánként. A tavaszi alapár nem lehet kevesebb, mint a szeptember 15. és november 30. között helyileg előfordult legmagasabb állami felvásárlási ár.
(3) Az (1) és (2) bekezdésben megjelölt árak zsákban, fémzárolt minőségű vetőgumóra vonatkoznak.
(4) A burgonyafajtákat az alábbiak szerint kell besorolni:
10. §
Magvak
(1) A különféle magvak árai a következők:
J) Virágmagvak
A szállítási, illetőleg termelési szerződések alapján átadott virágmagvakért általában az exportátadási ár 70 százaléka fizetendő. Az exportátadási árban az Agrimpex Külkereskedelmi Vállalat és a Kertészeti Magtermeltető és Vetőmagellátó Vállalat a szerződések megkötése előtt állapodjanak meg. A szerződésekbe az árakat a szerződés megkötésekor be kell írni.
(2) A termelő a szerződés feltételeinek megfelelően köteles a szerződés alapján termelt terménymennyiséget átadni. Az átadandó mennyiség kat. holdanként legalább pannonbükkönynél 200 kg, tavaszbükkönynél 250 kg, szöszösbükkönynél pedig 150 kg. Ezen átadási kötelezettség alól a termelő csak a helyi tanács által igazolt elemi kár esetén mentesülhet.
(3) Azoknál a növényeknél, amelyeknél a szerződés alapján azonos fajon belül több fajtát is termelnek, a fajtabesorolást a Földművelésügyi Minisztérium végzi. A termelésre kerülő fajtát a szerződésben előre rögzíteni kell.
(4) Az átadott magvak után a következő természetbeni és egyébb juttatások illetik meg a termelőket:
1. Cukor- és takarmányrépamag
Az átadott cukorrépa- és takarmányrépamag minden 100 kg-ja után a termelőnek 5 kg kristálycukor jár 50 százalékos fogyasztói áron, ezen felül a második év tavaszán a dugvánnyal beültetett maghozó terület után kat. holdanként 40 kg cukor 50 százalékos fogyasztói áron. Ebből a cukorjárandóságból az első termelési év végén a dugványtermés rendben kiszedése és beprizmázása után a dugványtermő terület minden kat. holdjára 40 kg kristálycukor-előleg adható ki. A kiadott cukorelőleget a répamag átadása után kell elszámolni.
A dugvánnyal beültetett terület után, ha az előírt, sor- és növénytávolság mellett a beállottság a 85 százalékot eléri vagy meghaladja, kat. holdanként 600.- Ft, 85 és 75 százalék közötti beállottság esetén 500.- Ft, 75 és 50 százalék közötti beállottság esetén pedig 250.- Ft pénzjutalomban kell a termelőt részesíteni. 50 százalék alatti beállottság esetén jutalom nem fizethető.
A jutalomból a dugványok prizmázásának előírásszerű elvégzése után a termelő részére a várható maghozó terület után kat. holdanként előleg címén 250.- Ft kifizethető. A jutalom végleges elszámolása a beültetett terület felmérése és a beállottság megállapítása után történik.
2. Olajlenmag, repce, ricinus
Minden 100 kg átadott olajlenmag után 58 kg, repce után 55 kg, ricinus után 30 kg olajpogácsadara jár hatósági áron.
3. Kendermag
Minden 100 kg átadott kendermag után 30 kg olaj pogácsadara jár hatósági áron.
4. Hibrid kendermag
A természetbeni juttatás ugyanaz, mint a kendermagnál, de ezen felül kat. holdanként 300.-Ft hímtelenítési díj jár. A szavatossági nyilatkozattal átadott hibridkender vetőmag apasorainak elkülönítetten átadott terméséért a hibridkender vetőmagra megállapított árat kell fizetni.
5. Szójavetőmag
Minden 100 kg átadott szója után 30 kg olaj pogácsadara jár hatósági áron. A vetőmaghoz talajoltót a megrendelő, illetőleg a termeltető vállalat díjmentesen ad.
6. Napraforgó vetőmag
Minden 100 kg átadott napraforgó vetőmag után literenként 11.- Ft-os áron 2 liter étolajat, kg-onként 14.- Ft-os áron 1 kg mosószappant és hatósági áron 5 kg olajpogácsadarát kell adni.
7. Rizs
Az átadott - 97 százalék tisztaságra és 15 százalék nedvességtartalomra átszámított - rizsmennyiség 20 százaléka után, készpénzellenérték helyett, a termelő kívánságára 50 százalék hántolt rizst és 9 százalék rizskorpát kell kiadni.
8. Cikóriamag
A dugványtermés kiválogatása és kiültetése után kh-anként 40 kg cukrot kell a termelőnek 50 százalékos fogyasztói áron előlegbe adni. A beszállított cikóriamag minden q-ja után - ha igényt tart rá - 5 kg cukrot kell adni a termelőnek, ugyancsak 50 százalékos fogyasztói áron.
9. Makói hagyma, egyéb hagyma, porré, petrezselyem (átültetett), sárgarépa (átültetett)
A dugvánnyal beültetett terület után a termelőnek kh-anként 500.- Ft dugványkiültetési díj jár, de csak akkor, ha a dugványnevelő területnek hagymánál 2.5-szeresét, sárgarépánál, porrénál és petrezselyemnél pedig 3.5-szeresét eléri az előírás szerint kiültetett maghozó terület.
10. Kapás lucernamag
Minden 100 kg 90 százalékos tisztaságra átszámított lucernamag átadása esetén 20 kg fémzárolt lucernamag illeti meg a termelőt nyersmagáron. Ha a termelő a kedvezményt természetben nem veszi igénybe, a visszajáró fémzárolt mag nyersára és fogyasztói ára közötti különbséget az elszámoláskor részére készpénzben kell kifizetni.
(5) Amennyiben a termelő cukorrépamagot, takarmányrépamagot, valamint napraforgómagot fémzárolt állapotban ad át, jelen rendeletben megállapított természetbeni juttatást, illetve annak pénzértékét az átadott fémzárolt vetőmag 11 százalékkal növelt súlya után kell részére elszámolni. Az így történt súlynövelések a tisztítás folyamán jelentkező kieséseket pótolják.
11. §
Gyógy- és illóolaj növények és magvak
(1) Termelői árak:
(2) Ha az anyarozsfertőzést a termelő saját motorizált gépi felszerelésével végzi, a megállapított termelői áron felül minden átadott q-ért 520.-Ft-ot kell fizetni.
(3) Az új telepítéshez szükséges borsosmentha szaporítóanyagot a megrendelő, illetőleg termeltető vállalat térítés nélkül bocsátja a termelők rendelkezésére.
(4) Az illóolajtartalmú növények átvételénél a termelő és a megrendelő, illetőleg termeltető vállalat megállapodhatnak az olajtartalom szerinti elszámolásban. Az elszámolás alapja ebben az esetben is a megállapított szénaár.
12. §
Zöldségfélék
(1) A zöldségfélék áraként olyan összeg fizetendő, amely egyenlő az állami felvásárlási ár 10 százalék felárral növelt összegével. Az állami gazdaságok szerződéses zöldségárainak megállapítására - az 1958. évi gyakorlatnak megfelelően -külön történik intézkedés.
(2) Egyes zöldségfélék alsó árhatárai a következők:
Zöldhüvelyű fajtabab 2.50 Ft/kg
Velőborsó, I. osztályú 2.- Ft/kg
Spárga 7.- Ft/kg
13. §
Fémzárolt vetőmagvak termelői ára
(1) Amennyiben a termelők a szerződés alapján termelt vetőmagvakat fémzárolt állapotban akarják átadni, ezt az átadási határidő előtt 30 nappal kell a termeltető vállalattal közölni. Fémzárolt vetőmagvak átadása esetén a következő árak illetik meg a termelőket:
(2) A fémzárolt kukorica vetőmagvak szerződéses termelői ára a jelen rendeletben a nyers vetőmagvakra megállapított juttatásokat és a következő táblázat szerinti felárat foglalja magában:
A táblázatban feltüntetett felárak a tisztítási, a mesterséges szárítási és a fémzárolási költségeket foglalják magukban.*
(3) Azonos fajú és fajtájú vetőmagot a termelő csak vagy fémzároltán, vagy nyersen (fémzárolatlanul) adhat át. Azoknál a vetőmagvaknál, amelyeknél a fémzároltan átadható mennyiség nincs megállapítva, a megrendelő, illetőleg termeltető vállalat és a termelők kölcsönös megállapodással határozzák meg.
(4) Az árak a szabványok előírásainak, illetve az Országos Vetőmagfelügyelőség által megállapított minőségi határértékeknek és egyéb feltételeknek megfelelő fémzárolt minőségű vetőmagra vonatkoznak. A szállítási feltételek tekintetében jelen rendelet 20. §-ában foglaltak az irányadók.
14. §
Kétéves és évelő vetőmagvak ára
A kétévesek és évelők első ízben hozott magtermésére a szerződésben eredetileg kikötött termelői árat kell alkalmazni. A további évek magtermését a maghozás évében érvényes szerződéses termelői áron kell átvenni. A szállítási-, illetőleg termelési szerződéseket ennek megfelelően kell megkötni.
15. §
Elit és nemesített vetőmagvak termelői ára
Az elit és nemesített vetőmagvak termelői árát (nemesítési felárát), valamint minőségi és átvételi feltételeit külön, rendelet szabályozza. A nemesített vetőmagvak után a termelőt a magasabb, a nemesített vetőmagvakra megállapított árak a szerződésben megjelölt mennyiségre csak abban az esetben illetik meg, ha azt a megrendelő, illetőleg termeltető vállalat mint nemesített vetőmagot termeltette. Más esetben csak a jelen rendeletben megállapított árakat lehet alkalmazni.
16. §
Ingyenes és kedvezményes természetbeni juttatások pénzértéke
(1) Amennyiben a termelő a jelen rendeletben megállapított természetbeni juttatások ellenértékét készpénzben igényli, részére az alábbi összegek fizethetők:
(2) Mindazokban az esetekben, amikor a természetbeni juttatás az átadott termény 100 kg-ként megállapított mennyisége után jár, de az átadott mennyiségben 100 kg-nak töredéke is van, a természetbeni juttatás a töredékrész arányában illeti meg a termelőt,
17. §
Minőségi előírások és az értékkülönbözetek elszámolása
(1) A rostkenderkórót az átvevőhelyre a MSZ. 17631-58 számú nyers kenderkóró szabvány előírásainak megfelelően, minőségi osztályonként elkülönítve kell szállítani.
Lomb- és aljkender tartalom, valamint gyökér és szennyeződés (továbbiakban: tisztátalanság) szabványban megengedett mértéke:
A megengedett mértéket meghaladó tisztátalanság, valamint 16%-nál nagyobb nedvességtartalom miatt százalékonként 1% súly és 0,5% értéklevonásnak van helye. 25 százaléknál több tisztátalanságot tartalmazó, valamint 20 százaléknál magasabb nedvességtartalmú rostkenderkórót a megrendelő, illetőleg termeltető vállalat nem köteles átvenni.
(2) A magkenderkóró ára légszáraz, ipari célra felhasználható kóróra vonatkozik.
(3) A rostlenkórót az átvevőhelyre a MSZ 17632-58 számú gubós rostlenkóró szabvány előírásainak megfelelően, minőségi osztályonként elkülönítve kell szállítani.
Levéltartalom és szennyeződés (továbbiakban: tisztátalanság) szabványban megengedett mértéke:
A megengedett mértéket meghaladó tisztátalanság, valamint 14 százaléknál nagyobb nedvességtartalom miatt százalékonként 1 százalék súly- és 0,5 százalék értéklevonásnak van helye. 18 százaléknál magasabb nedvességtartalmú rostlenkórót a megrendelő, illetőleg termeltető vállalat nem köteles átvenni. Kaszálással aratott rostlenkóróért csak az V. osztályra megállapított ár fizethető. Minősítésnél a kóró hosszúságát a gyökérnyaktól az első elágazásig kell mérni. Gubós magrostlenre is a fenti előírások alkalmazandók.
(4) Az elsőrendű maglenszalma légszáraz állapotban szállítandó, legfeljebb 5 százalék gazt tartalmazhat és ipari feldolgozásra alkalmasnak kell lennie. A másodrendű maglenszalma ipari feldolgozásra alkalmas minőségben, légszáraz állapotban szállítandó és legfeljebb 20 százalék gazt tartalmazhat.
(5) A vegyes a) minőségű cirokszakállnak legalább 60 súlyszázalék I. osztályú, a MSZ 17613-54. számú szabvány előírásának megfelelő bugaágat kell tartalmaznia. A vegyes b) minőségű cirokszakállnál az I. osztályú bugaágak mennyisége legalább 40 súlyszázalék, a c) minőségnél legalább 20 súlyszázalék, míg a d) minőségnél 20 súlyszázalék alatt van.
(6) A köles nem lehet elkenten üszögös. Eltérő színű köles a tisztaságba legfeljebb 1 százalékig számít be. Hántolt, de egyébként teljesen ép kölesszemek 15 százalékig a tisztaságba beszámítanak.
(7) Mohar üszögös nem lehet.
(8) A pannonbükkönymagban előforduló, legfeljebb 5 százalék szöszösbükkönymag-tartalom nem tekinthető tisztátalanságnak. A gyombükkönymag-tartalom pedig 1 százalékig egyszerű tisztátalanságként számolandó el. Az 5 százalékon felüli szöszösbükkönymag-tartalomért százalékonként 2 százalék, az 1 százalékon felüli gyombükkönymag-tartalomért pedig százalékonként összesen 3 százalék értéklevonást kell alkalmazni. Az elszámolásnál nem tekinthető tisztátalanságnak az, ha az átadott termés a háromszorosát tartalmazza annak a szöszösbükkönymag mennyiségnek, amely a termeléshez szolgáltatott pannonbükkönymagban a hivatalos vizsgálati bizonylat szerint volt.
(9) A szöszösbükkönymagban legfeljebb 5 százalék pannonbükkönymag nem tekinthető tisztátalanságnak, a gyombükkönymag-tartalom pedig 1 százalékig egyszerű tisztátalanságként számolandó el. Az 1 százalékon felüli gyombükkönymag-tartalomért százalékonként összesen 3 százalék, az 5 százalékon felüli pannonbükkönymag-tartalomért pedig százalékonként összesen 2 százalék értéklevonást kell alkalmazni. Az elszámolásnál nem tekinthető tisztátalanságnak az, ha az átadott termés a háromszorosát tartalmazza annak a pannonbükkönymag mennyiségének, amely a termeléshez szolgáltatott szöszösbükkönymagban a hivatalos vizsgálati bizonylat szerint volt.
(10) A tavaszi bükkönymagban legfeljebb 5 százalék vadborsókeverék nem számít tisztátalanságnak. Ezen felüli vadborsókeverékességért százalékonként 1.5 százalék értéklevonást kell alkalmazni. Az elszámolásnál nem számít tisztátalanságnak az, ha az átadott termés a háromszorosát tartalmazza annak a vadborsómagmennyiségnek, amely a hivatalos vizsgálati bizonylat szerint a termeléshez szolgáltatott tavaszi bükkönyvetőmag vadborsó tartalma volt.
(11) A termelő az étkezési borsót, a tavaszi, szöszös- és pannonbükkönyt, továbbá az őszi borsót és lencsét zsizsiktelenítve (élő zsizsiktől mentesen) köteles átadni és zsizsiktelenítési költség címén részére 100 kg-ként 5.- Ft-ot kell fizetni. Amennyiben ezeket a magvakat nem zsizsiktelenített állapotban adják át, a termelői árból mázsánként 10.- Ft-ot kell levonni.
(12) Az étkezési borsóban előforduló másszínű, valamint velőborsófajták magvai tisztátalanságnak számítanak. Tisztaságba számítandók be 5 százalékig a rágott, vagy ablakos szemek, továbbá az összes zsizsikszúrt szemek. Az átadott étkezési borsó elszámolásánál nem emelhető kifogás, ha abban legfeljebb háromszor annyi idegen színű szem van, mint amennyit a termeléshez szolgáltatott vetőmag hivatalos bizonylata kimutat.
(13) Ha az édescsillagfürt 5 százalékon felüli keserű szemet tartalmaz, 7 százalék keserűszem tartalomig százalékonként 1 százalék értéklevonást kell alkalmazni. A 7 százalékot meghaladó keserűszem tartalom esetén a keserűcsillagfürt-mag árát kell alkalmazni.
(14) A cukorrépamagnak nagygomolyú magnál 80 százalék, középgomolyúnál 75 százalék, kisgomolyúnál 70 százalék, a polyploid cukorrépamagnak nagygomolyúmagnál 65 százalék, középgomolyúnál 60 százalék, kisgomolyúnál 55 százalék, a takarmányrépamagnak nagygomolyúmagnál 75 százalék, kisgomolyúnál 70 százalék csiraképességgel kell rendelkeznie.
(15) Káposztarepcemagban az aszott és a 7 százalékon felüli csírás szemnek, valamint az idegen olajmagnak 50 százaléka, továbbá a 7 százalékon aluli csírás szem nem számít tisztátalanságnak.
(16) Kendermagban és hibridkendermagban a nem teljes értékű sérült és törött, valamint a csírás szemek 50 százaléka nem számít tisztátalanságnak, a léha szemek azonban tisztátalanságnak számítanak.
(17) Mustármagban minden idegen kultúr- és gyommag, továbbá fehér mustármagban a fekete, fekete mustármagban pedig a fehér mustármag tisztátalanságnak számít.
(18) Ha a fehérhere, svédhere, szarvaskerep, nyúlszapuka és somkóró az előírt 88 százalékos tisztaságot nem éri el, minden hiányzó tisztasági százalékért 1,5 százalék értéklevonást kell alkalmazni. Ha pedig a tisztaság 88 százaléknál magasabb, minden többletszázalékért 2 százalék ártöbbletet kell a vételáron felül fizetni; az ilymódon kifizethető ártöbblet azonban a 12 százalékot nem haladhatja meg.
(19) Nyúlszapukamagban 1 százalékon felüli tokos magtartalom után százalékonként 0,5 százalék értéklevonást kell alkalmazni.
(20) A fehérheremagban 2 százalék svédheremag-tartalom a tisztaságba beszámít. Ha a fehérheremag 2 százaléknál több svédheremagot tartalmaz, a 2 százalékon felüli svédheremag keverékért százalékonként összesen 2 százalék értéklevonást kell alkalmazni.
(21) A svédheremagban 2 százalék fehérheremag-tartalom a tisztaságba beszámít. Ha a svédheremag 2 százaléknál több fehérheremagot tartalmaz, a 2 százalékon felüli fehérheremag keverékért százalékonként összesen 2 százalék értéklevonást kell alkalmazni.
(22) A kapáslucernamagnak teljesen vörösheret-és arankamagmentesnek kell lenni.
(23) A somkórómag ára tokos árura vonatkozik. A hántolt és hántolatlan szemeket egyaránt tiszta somkórónak kell tekinteni. A tiszta somkórómagban levő hántolt szemekért a tokos árura megállapított áron felül kg-onként 1.- Ft-ot kell a termelő részére téríteni.
(24) Ha a bíborheremag tisztasága a 90 százalékot nem éri el, minden hiányzó százalékért az árból 1,5 százalékot kell levonni, ha pedig a 90 százalékot meghaladja, minden többletszázalékért 2 százalékot kell téríteni. Az ily módon kifizethető ártöbblet azonban 10 százalékot nem haladhat meg. Bíborheremagban a vadrepce, vagy a repcsényretekmag-keverék 5 százalékig egyszerű tisztátalanságnak számít, 5 százalékon felüli vadrepce- és repcsényretekmag-keverékért százalékonként összesen 3 százalékot kell az értékből levonni.
(25) Baltacimmagban a vérfűmag 1 százalékig egyszerű tisztátalanságnak számít, 1 százalékon felüli vérfűmagtartalom esetén százalékonként további 1,5 százalék, összesen tehát 3 százalék értéklevonást kell alkalmazni.
(26) A nyers rizsnek jelen rendeletben megállapított ára a MSZ 6351-56. számú szabvány szerinti minőségi előírásnak megfelelő hántolatlan (nyers) rizsre vonatkozik. Ha a rizs 15 százaléknál több nedvességet tartalmaz, minden további 0,5 százalék nedvességtartalom többletért 0,5 százalék levonást kell alkalmazni. Ha a nedvességtartalom a 17 százalékot meghaladja, 0,5 százalékonként 0,75 százalékot kell levonni. Ha a rizs 3 százaléknál több keveréket (idegen anyagot, léha, üres szemet) tartalmaz, a 3 százalékon felüli minden 0,5 százalék után 100 kg-onként 0,5 százalék levonásnak van helye. Amennyiben a földes rész (rögtartalom) az 1 százalékot meghaladja, ugyanilyen mértékű levonásnak van helye abban az esetben is, ha egyébként az idegen anyag a megengedett 3 százaléknál nem több. Amennyiben a rizs előhántolás után 8 százaléknál több gipszes (lisztestörésű), éretlen szemet tartalmaz, a 8 százalékon felüli minden 0,5 százalék után 100 kg-onként 0,5 százalék levonásnak van helye. Amennyiben a rizs előhántolás után 4 százaléknál több hibás, színes (barna, sárga, piros) szemet tartalmaz, a 4 százalékon felüli minden 0,5 százalék után 100 kg-onként 0,5 százalék levonásnak van helye. Ha a hántolatlan rizs 3 százaléknál több tört szemet tartalmaz, a 3 százalékon felüli minden százalék után 100 kg-onként 0,5 százalék levonásnak van helye. Amennyiben a beadott nyersrizs tisztasága a 97 százalékot meghaladja és a szabvány egyéb követelményeinek is megfelel, a termelői áron felül minden százaléknyi tisztaságtöbblet után 1 százalék súlytérítést kell fizetni a termelő részére. A rizs tisztasági fokának megállapításánál kizárólag a szervetlen keverékre, idegen kultúrmag- és gyommagkeverékre, valamint szennyező keverékre kell figyelemmel lenni. A szemnél megállapított többféle hiba miatt levonást alkalmazni csak egyszer szabad. A minőségi eltérések miatt előírt százalékos levonásokat és térítéseket súlyban kell eszközölni.
(27) Ha az átadott vetőborsó, bokor- és karósbab, továbbá a konyhakerti, fűszer-, virág és takarmánykáposztamag tisztasága, vagy csírázóképessége az előírt százaléknál alacsonyabb, minden hiányzó százalékért 1,5 százalékot kell levonni a megállapított termelői árból. Ha a felsorolt vetőmagvak tisztasága 15 százalékkal, csírázóképessége pedig 10 százalékkal alacsonyabb az előírt minőségnél, továbbá, ha 0,5 százaléknál több gyommagot tartalmaz, a megrendelő, illetőleg termeltető vállalat nem köteles azt átvenni. Az átadásra kerülő vetőmag arankát, beléndekmagot, átoktüskét és tarackmagot nem tartalmazhat. Fénymagnál és a köménynél csak a tisztaságra, gyommagtartalomra, arankára és beléndekmagra előírt kikötések érvényesek, továbbá nem tartalmazhat a kömény és ánizs bürök- és maszlagmagot.
(28) Mindazoknál a magvaknál, amelyekről a jelen § a tisztaság és csírázóképesség tekintetében nem rendelkezik, a következő szabályok szerint kell eljárni:
a) Ha a magvak tisztasága és csíraképessége az előírt százalékot nem éri el, minden hiányzó százalékért 1,5 százalékot kell levonni.
b) Ha a mag tisztasága az előírt tisztasági fokot meghaladja, minden többletszázalékért az alapár 1,5 százalékát kell a vételáron felül megtéríteni. Az ily módon kifizethető vételár többlet százaléka azonban nem lehet nagyobb az előírt tisztasági százalék és 100 közötti különbözetnél.
(29) A tisztátalanság fokának megállapításánál az idegen kultúrmag, gyommag, a törött, sérült és csírás szemek is tisztátalanságnak számítanak, ha a jelen rendeletben foglaltak, illetve az érvényes szabványok másként nem rendelkeznek. Ha valamely termény minősége az előírt minőségi határértéknél annyival alacsonyabb, hogy az értékkülönbözet címén alkalmazandó levonás miatt az átvételi ár alacsonyabb lenne, mint amennyit a termény takarmányértéke képvisel, a termelő részére a takarmányértéknek megfelelő térítést lehet fizetni, de a megrendelő, illetőleg termeltető vállalat jogosult az áru átvételét megtagadni, ha az rendeltetésszerű célra nem használható fel. Amennyiben a vetőmag céljára termelt olajmagvak minőségi hiány miatt vetőmagnak nem alkalmasak, azokat az ipari célra felhasználandó olajmagvakra megállapított áron lehet átvenni.
(30) Amennyiben az előző bekezdések másként nem rendelkeznek, a jelen rendeletben, valamint a szabványokban megengedettnél magasabb nedvességtartalom miatt a levonást súlyban, az egyéb levonásokat pedig a vételárból pénzben kell eszközölni.
(31) A százalékban kifejezett tisztasági fok, vagy nedvességtartalom szerint megállapított százalékos levonások, vagy térítések elszámolásakor az egész százaléktól való eltérést
0,25 százalékig figyelmen kívül kell hagyni,
0,26-0,75 százalékig 0,50 százalékra kerekítve,
0,75 százalékon felül pedig egész százalékra felkerekítve kell figyelembe venni.
(32) Az értéklevonások és térítések elszámolásánál a természetbeni és egyéb juttatásokat, valamint a nagyüzemi felárat figyelmen kívül kell hagyni.
(33) Csírázóképességi többlet esetén a termelők részére felár nem térítendő, a megengedettnél kisebb nedvességtartalom miatt pedig súlytöbblet nem számolható el.
(34) Az átadott vetőmagnak egészségesnek és száraznak, valamint doh- és penészmentesnek kell lennie.
(35) Amennyiben az államilag ellenőrzött és a szelekciós körzetben termeltetett vetőburgonya a MSZ 6378-58 szabványnak nem felel meg, vetőgumóként nem vehető át.
(36) A jelen § rendelkezései a fémzárolt vetőmagvakra nem vonatkoznak.
18. §
Vetőmag (anyamag)
(1) A szerződés alapján a termeléshez szükséges - a szabvány, illetve annak hiányában az Országos Vetőmagfelügyelőség előírásainak megfelelő minőségű - vetőmagot (anyamagot) a termelő részére általában tisztítótelepi bruttó termelői áron kell kiadni. Amennyiben a szokványvetőmag termeléséhez nemesített vetőmag kerül felhasználásra, ezt is a szokványvetőmag bruttó termelői árán kell a termelőnek kiadni. A nemesített anyamag magasabb árát csak abban az esetben kell feszámítani, ha az utántermesztett vetőmag után a termelő nemesítési felárat kap. Kivételek ez alól a (2) bekezdésben felsorolt termények, amelyek vetőmagszükségletét az ott megjelölt áron kell a termelő rendelkezésére bocsátani.
(2) A vetőmagárak (vetőgumóárak) a következők:
Ipari cukorrépa 612.- Ft/q
Cikóriamag 3400. - Ft/q
Cikóriadugvány 62.- Ft/q
Dohány 400.- Ft/kg
Fűszerpaprika 3000.- Ft/q
Rostkender 400.- Ft/q
Rostlen, gubós magrostlen és rostlenmag 400.- Ft/q
Seprűcirok (I. fokú szaporítású vetőmag) 650 - Ft/q
Borsosmenta dugvány térítés nélkül
Zöldségtermelés céljára termelt
zöldborsó termelői ár + 20%
zöldbab termelői ár + 20%
hagymafélék (dughagyma is) termelői ár + 20%
zöldpaprika térítés nélkül
paradicsom térítés nélkül
uborka térítés nélkül
fejeskáposzta térítés nélkül
spárga térítés nélkül
Államilag ellenőrzött vetőburgonya:
(3) A fenti árak a termelés helye szerint illetékes földművesszövetkezet telepén, vagy a megrendelő, illetőleg termeltető vállalat megbízottjánál kiszolgáltatott vetőmagra, vagy közvetlen a termelő címére való szállítás esetén a hivatalosan megállapított feladási súlyra vonatkoznak. A vasúti fuvardíj a megrendelő, illetőleg termeltető vállalatot terheli.
(4) A megrendelő vállalat a vetőmagot az állami gazdaságok részére fenti árakon eladja. A többi termelők a vetőmagot, illetve annak ellenértékét kamatmentes előlegként kapják,
Minőségi viták
19. § (1) Minőségi vita esetén a felek által az átvétel helyén közösen, vagy hivatalosan a szabványelőírásoknak megfelelően vett minta alapján az alábbi szervek döntenek:
a) gyorsan romló termények tekintetében - a felek meghallgatása után - községekben a községi, járási jogú városokban a városi, a fővárosban és a megyei jogú városokban a fővárosi, illetve városi kerületi tanács végrehajtó bizottsága mezőgazdasági szakigazgatási szerve;
b) a vetőmag tisztasága, csíraképessége és egyéb minőségi hiányossága tekintetében - a szokvány rizs kivételével - az Országos Vetőmagfelügyelőség;
c) a szokvány rizs, valamint az élelmezésre és az ipari feldolgozásra kerülő magvak tisztasága és egyéb minőségi hiányosságai (penészesség, romlottság stb.) tekintetében a Magyar Kereskedelmi Kamara Szakértő Bizottsága;
d) egyéb termények tekintetében a szerződésben megállapított szerv, ilyen szerződési rendelkezés hiányában az Országos Mezőgazdasági Minőségvizsgáló Intézet (OMMI).
(2) A nyers vetőmag tisztaságát és csírázóképességi vizsgálatát a belföldön kialakult (hazai) módszer szerint kell elvégezni. Gyökér- és rostnövényeknél az áru tisztaságára vonatkozó vitát próbatisztítás alapján kell eldönteni.
(3) Ha az átadott termények nem felelnek meg a minőségi követelményeknek és a minőségi hiány miatti levonást a jelen rendelet 17. §-a nem szabályozza, a levonás mértékét az (1) bekezdés szerint döntésre hivatott szerv határozza meg.
Szállítási feltételek
20. § (1) A 2-13. §-ban megállapított átvételi árak a tisztasúlyú árura vonatkoznak, mégpedig:
a) cukorrépánál, cikóriagyökérnél, valamint a zsákban fémzárolt vetőburgonyánál a termelőhelyhez legközelebbi vasúti (MÁV kezelésben levő gazdasági vasúti), valamint hajóállomáson, vagy a kijelölt gyűjtőhelyen átadott árura;
b) rostnövényeknél a termelőhelyhez legközelebb eső vasúti (hajó, MÁV kezelésben lévő gazdasági vasúti állomáson vagonba, hajóba, uszályba), vagy a kijelölt gyűjtőhelyen kazalba rakott árura;
c) egyéb terményeknél pedig a termelés helye szerint illetékes átvevőszerv raktárában, vagy az átvételre kijelölt helyen átadott árura.
(2) Ha az egyénileg termelő lakóhelye, illetve az állami gazdaság vagy termelőszövetkezet telepe az előbbi bekezdésben meghatározott átvételi helytől
a) zöldségnél, dohánynál, cirokszakállnál és a rostnövényeknél 5 km-nél;
b) egyéb növényeknél pedig 10 km-nél nagyobb távolságra van, az átvevő az 5, illetve a 10 km-t meghaladó távolság után a termelőnek - amennyiben a szerződési feltételek másképp nem rendelkeznek - a megrendelő, illetőleg termeltető vállalat a hatóságilag megállapított tengelyfuvardíjat tartozik megtéríteni.
(3) A termelő részére a 2-13. §-ban megállapított átvételi áron felül, abban az esetben, ha - a rostnövények, cukorrépa és cikória kivételével - a terményt vasúti kocsiba, vagy hajóba (uszályba) rakva adja át, berakási költség címén 100 kg-ként 1,45 Ft jár. Vasúti kocsiba vagy hajóba (uszályba) berakott tételeknél az átvevő a megállapított átvételi áron felül a vasúthoz vagy hajóhoz való fuvarozás költsége címén köteles megfizetni az érvényes szekérfuvardíjat még akkor is, ha a szállítási távolság a (2) bekezdésben megjelölt távolságnál kisebb. Ebben az esetben a község középpontjától a vasútállomásig terjedő útszakaszt kell figyelembe venni.
(4) A termelőnek a megállapított átvételi áron és egyéb juttatásokon felül még a következőkre van igénye:
I. Ha rostnövényeket (rostkenderkóró, rostlenkóró, maglenszalma, magkenderkóró) a termelőhelyhez legközelebb eső vasúti vagy hajóállomás helyett közvetlenül a gyártelep területére beszállítva és kazalbarakva ad át, részére fuvartérítés jár. Ezen a címen a termelőhelyhez legközelebbi vasúti, vagy hajóállomás és a gyártelep állomása közötti vasúti, vagy hajó fuvardíjat, valamint a gyártelep vasútállomása és kazalozóhelye közötti fuvardíjat (kisvasúti, vagy tengelyfuvardíjat) kell megtéríteni, még abban az esetben is, ha a szállítási távolság a (2) bekezdésben megjelölt távolságnál kisebb.
II. Ha cukorrépát és cikóriagyökeret
a) vasúti (kisvasúti) kocsiba, hajóba (uszályba) vagy tehergépkocsiba rakva ad át, az átadott áruért a jelen rendelet szerint pénzben kifejezett ár (cukorrépánál 45.- Ft, cikóriánál 47.- Ft 100 kg-onként) 1 százaléka;
b) közvetlenül az átvevő gyár részére vasúton, vagy víziúton leszállítva az átvevő gyártelepén ad át, az átadott áruért a jelen rendelet szerint pénzben kifejezett ár 3 százaléka;
c) az átvevő gyár telepére beszállítva és ott úsztatóba berakva ad át, az átadott áruért a jelen rendelet szerint pénzben kifejezett ár 5 százaléka jár.
(5) A (4) bekezdés II. pontjában említett esetekben a termelő hibájából a berakásnál felmerülő vasúti kocsiálláspénz, továbbá az ugyancsak a termelő hibájából származó légfuvar- és túlsúlybírság a termelőt terheli. A vasúton, illetve hajón való szállítás költségei egyébként az átvevőre hárulnak.
Hatálybalépés
21. § A jelen rendelet kihirdetése napján lép hatályba. Rendelkezéseit az 1958/59. gazdasági évre kötött szállítási, illetőleg termelési szerződések esetében kell alkalmazni.
Dögei Imre s. k.,
földművelésügyi miniszter
* Kivéve a normál tenyészidejű kukorica vetőmagot, amelynek felára a mesterséges szárítás költségeit nem tartalmazza.