5/1958. (I. 15.) Korm. rendelet

a mezőgazdasági termelésre alakult szövetkezetek működésének engedélyezéséről

A Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány a mezőgazdasági termelésre alakult szövetkezetek működésének alapelveit és a működés engedélyezésének szabályait az alábbiak szerint állapítja meg:

Engedélyező hatóság

1. § Mezőgazdasági termelőszövetkezet és termelőszövetkezeti csoport részére a megyei (fővárosi, megyei jogú városi) tanács végrehajtó bizottsága (továbbiakban: megyei tanács végrehajtó bizottsága), termelői szakcsoport, szakszövetkezet és mezőgazdasági társulás részére a járási (járási jogú városi, városi kerületi) tanács végrehajtó bizottsága (továbbiakban: járási tanács végrehajtó bizottsága) ad működési engedélyt.

A működés alapvető szabályai

2. § Mezőgazdasági termelőszövetkezet működésének alapvető szabályai a következők:

a) A termelőszövetkezetekben közösek a háztáji gazdaság kereteit meghaladó termelőeszközök; a háztáji föld és a jószágállomány nem haladja meg a törvényes mértéket.

b) A tagok a nagyüzemi munkamegosztás előnyeit kihasználva, a termelés minden ágában közösen végzik a munkát.

c) A jövedelem túlnyomó részét a végzett munka alapján osztják el. Ennek érdekében a munkát - az eddig legjobban bevált - munkaegységgel mérik. A jövedelem kisebb részét a földjáradék kifizetésére használják fel.

d) Évről-évre a kiosztható - természetbeni és pénzbeli - jövedelemnek legkevesebb 5 %-ával gyarapítják a fel nem osztható szövetkezeti alapot és a folyamatos üzemvitelhez szükséges tartalékot képeznek.

e) Közösen végzik a beszerzést és az értékesítést.

f) A termelőszövetkezet éves termelési tervet és költségvetést készít.

g) A termelőszövetkezet gazdálkodásáról pontos nyilvántartást és könyvelést vezet, amelynek alapján zárszámadást készít,

h) A termelőszövetkezet szocialista szellemben neveli tagjait, s nem tűri meg a kizsákmányolás semmiféle formáját.

3. § A mezőgazdasági termelőszövetkezet a 2. §-ban foglalt alapvető szabályok megtartásával, a helyi viszonyoknak megfelelően, az érvényben lévő jogszabályokkal kiegészített, illetőleg módosított mintaalapszabály egyes rendelkezéseit kiegészítheti és módosíthatja. Köteles azonban az alapszabály kiegészítésénél, módosításánál a működés alapvető szabályain felül az alábbi rendelkezéseket is megtartani:

a) Háztáji gazdaság céljára a közgyűlés közös háztartásban élő családonként legfeljebb 800-1.600 n. öl területet jelölhet ki.

b) A beviteli kötelezettség alá eső vagyontárgyak - élő és holt gazdasági felszerelés - körére, mértékére és bevitelének időpontjára változatlanul a mintaalapszabály előírásait kell irányadónak tekinteni.

c) A bevitt vagyontárgyak ellenértékének kifizetési módját a közgyűlés állapítja meg.

d) A bevitt vagyontárgyak (igás- és haszonállatok, gazdasági felszerelés, stb.) értékének - a közgyűlés határozatától függően - 20-35 %-át a fel nem osztható szövetkezeti alaphoz kell csatolni; a bevitt takarmány, vetőmag és a háztáji gazdaság szükségletét meghaladó gazdasági épület ellenértéke levonás nélkül kifizethető.

e) A termelőszövetkezet közös vagyonát a tagok között felosztani nem lehet. A termelőszövetkezeti közös vagyont az állam a társadalmi tulajdont megillető fokozott védelemben részesíti és azt a termelőszövetkezet megszűnése esetén mezőgazdasági szövetkezeti célra használja fel.

f) A mezőgazdasági termelőszövetkezet pénzgazdálkodására vonatkozó jogszabályoknak a nyilvántartások és könyvek rendszeres vezetésére, valamint könyvelő beállítására vonatkozó rendelkezéseitől eltérni nem lehet. Mezőgazdasági termelőszövetkezet csak akkor részesülhet bármilyen állami támogatásban és a Magyar Nemzeti Bank csak akkor folyósíthat hitelt, ha a termelőszövetkezet szabályszerű termelési tervet és bevétel-kiadási költségvetést készít és rendszeresen vezetett könyveiből a gazdasági felhasználások ellenőrizhetők.

g) Nem szabad az alapszabályba olyan rendelkezést felvenni, amely a tagok részére a munkateljesítménytől függetlenül előre meghatározott munkadíj (napszámbér, órabér, stb.) fizetését írja elő.

4. § (1) Termelőszövetkezeti csoport működésének alapvető szabályai a következők:

a) A tagok a bevitt szántóföldeken táblás műveléssel, közös vetésforgóban, közös vetésterv alapján gazdálkodnak.

b) A szántóföldi növénytermelés alapvető munkáit (gépi és fogatos szántás, kalászosok vetése) a tagok személyesen - családtagjaik bevonásával - közösen végzik.

c) Közösen végzik a közös termelést beszerzést és értékesítést.

d) Éves termelési és pénzügyi tervet készítenek; az üzemviteli költségek fedezésére elszámolási alapot létesítenek, gazdálkodásukról pontos nyilvántartást vezetnek.

e) Gazdasági erejüknek megfelelően fel nem osztható szövetkezeti alapot létesítenek, amelyet tiszta jövedelmüknek a közgyűlés által megállapított százalékával, de legalább 5 %-kal évről-évre növelnek.

f) Közös betakarítás esetén a tiszta jövedelem elosztásának módját a közgyűlés az alapszabályban maga szabja meg akként, hogy a tiszta jövedelem nagyobb részét a végzett munka alapján osztják el.

(2) A termelőszövetkezeti csoport az (1) bekezdésben foglalt alapvető szabályok megtartásával, az érvényben lévő jogszabályokkal kiegészített, illetőleg módosított mintaalapszabályt kiegészítheti, módosíthatja és a mintaalapszabály keretei között meghatározza az alapvető közös munkákon (gépi és fogatos szántás, kalászosok vetése) túlmenő közös tevékenysége körét.

5. § (1) Termelői szakcsoport működésének alapvető szabályai a következők:

a) A tagok meghatározott helyen fekvő, egészben vagy részben összefüggő, vagy meghatározott művelési ágú földjeiken, illetőleg valamely termelési ágban közösen végzik a mezőgazdasági termelés egyes folyamatait (pl. rizstermelés, öntözéses termelés, zöldség- szőlő- vagy gyümölcstermelés, szerződéses ipari növények termelése, gyógynövénytermelés, közös géphasználat, állattenyésztés, stb.).

b) A tagok a termelői szakcsoport tevékenységében az alapszabályban és a közgyűlés által meghatározott mértékű személyes munkával vesznek részt.

c) Közösen végzik a közös tevékenységet szolgáló beszerzést és értékesítést.

d) A termelői szakcsoport közös tevékenységére vonatkozóan a gazdálkodási időszakra termelési és pénzügyi tervet készítenek.

e) Közös célkitűzéseiknek megvalósítása érdekében jövedelmük meghatározott részéből közös gazdasági alapot létesítenek és azt évről-évre legalább jövedelmük 5 %-ával kiegészítik.

f) A közösen beszerzett vagyontárgyak és a tagok által létrehozott gazdasági alap a termelői szakcsoport tagjainak közös tulajdonát képezik.

g) A közös tiszta jövedelmet a közös tevékenységben való részvétel arányában osztják fel, a teljesített munka és vagyoni érdekeltség szerint,

(2) Önálló szakszövetkezet [7. §. (1) bekezdés] működésére az előző bekezdésben foglalt alapvető szabályok irányadók azzal az eltéréssel, hogy az f) pontban említett vagyontárgyak és gazdasági alap a szakszövetkezet közös vagyonát képezik.

6. § Mezőgazdasági társulás működésének alapvető szabályai a következők:

a) A tagok (meghatározott időre vagy bizonyos meghatározott gazdasági cél megvalósítása érdekében) egy-egy termelési ágban valamely munkafolyamat (gyümölcsös-, szőlőtelepítés, szántás, vetés, permetezés, stb.) közös elvégzésére társulnak.

b) A közös munkákat a tagok személyesen végzik.

c) A közösen beszerzett vagyontárgyak a társulás tagjainak közös tulajdonát képezik.

d) A közös tiszta jövedelmet a társulásban való közreműködés arányában osztják szét, a teljesített munka és a vagyoni érdekeltség szerint.

7. § (1) A termelői szakcsoportok és a mezőgazdasági társulások a földművesszövetkezet keretében működnek. Szakszövetkezet - a földművesszövetkezeti hálózat kötelékében - jogi személyiséggel rendelkező, önálló szövetkezetként működik.

(2) A termelői szakcsoport, a szakszövetkezet és a mezőgazdasági társulás a működésére vonatkozó - az 5., illetőleg a 6. §-ban foglalt - alapvető szabályok megtartásával és a kiadott mintaszabályzat szerint, illetőleg annak a helyi viszonyok által indokolt esetleges kiegészítésével vagy módosításával állapítja meg tevékenysége körét és működési szabályzatát. Kizárólag értékesítésre nem alakulhat. Sem a közös tevékenységben, sem a tagok egyéni gazdaságában a kizsákmányolást nem szabad megengedni.

Engedélyezési eljárás

8. § (1) Az újonnan alakuló mezőgazdasági termelőszövetkezet és termelőszövetkezeti csoport vezetősége köteles a működés engedélyezése végett az alakuló közgyűlés jegyzőkönyvét, valamint az alakulásra vonatkozó egyéb iratokat a járási (járási jogú városi, városi kerületi) tanács végrehajtó bizottsága mezőgazdasági osztályához (továbbiakban: járási mezőgazdasági osztály) benyújtani.

(2) Ha az alakuló mezőgazdasági termelőszövetkezet egészében - az érvényes jogszabályokkal kiegészített, illetőleg módosított - mintaalapszabály szerint kíván működni, az erről szóló határozatot az alakuló közgyűlés jegyzőkönyvének tartalmaznia kell. Ha a mezőgazdasági termelőszövetkezet a mintaalapszabályt kiegészítette vagy módosította, a járási mezőgazdasági osztálynak az alakulásra vonatkozó iratokkal együtt a kiegészített vagy módosított alapszabályt is meg kell küldeni.

(3) Az újonnan alakuló termelői szakcsoport és mezőgazdasági társulás működésének engedélyezését annak a földművesszövetkezetnek igazgatósága kéri, amelynek keretében a szakcsoport, illetőleg társulás megalakult; szakszövetkezet működésének engedélyezését annak igazgatósága kéri. A kérvényt, az alakuló közgyűlés jegyzőkönyvét, valamint az alakulásra vonatkozó egyéb iratokat a földművasszövetkezetek járási központjához (továbbiakban: járási központ) kell benyújtani. A járási központ köteles az iratokat megvizsgálásuk és az esetleg szükséges kiegészítések, pótlások megtörténte után, észrevételeinek közlésével a járási mezőgazdasági osztálynak megküldeni.

(4) A termelőszövetkezeti csoport, illetőleg a termelői szakcsoport és a szakszövetkezet (továbbiakban: szakcsoport), valamint a mezőgazdasági társulás (továbbiakban: társulás) alakulására vonatkozó iratokkal együtt az elfogadott alapszabályt (működési szabályzatot) ugyancsak meg kell küldeni a járási mezőgazdasági osztálynak, illetőleg a járási központnak.

9. § (1) A járási mezőgazdasági osztály a megküldött alapszabályt (működési szabályzatot) köteles felülvizsgálni abból a szempontból, hogy

a) a mezőgazdasági termelőszövetkezet vagy termelőszövetkezeti csoport (továbbiakban: szövetkezet), illetőleg a szakcsoport vagy társulás célja és megvalósítani kívánt gazdasági tevékenysége nem ütközik-e jogszabályba;

b) nincs-e az alapszabályban (működési szabályzatban) olyan rendelkezés, amely kizsákmányolás elemeit tartalmazza, vagy kizsákmányolásra vezethet;

c) az alapszabály (működési szabályzat) a szövetkezet, illetőleg a szakcsoport vagy társulás működésére vonatkozó alapvető szabályoknak és rendelkezéseknek (2., 3., illetőleg 4-6. §) megfelel-e. Köteles továbbá a beküldött iratok és - szükség szerint - helyszíni tájékozódás alapján minden esetben megvizsgálni, hogy a megalakult szövetkezet, illetőleg szakcsoport vagy társulás életképes-e, rendelkezik-e a megalakításhoz és működéshez szükséges gazdasági és szervezeti feltételekkel. A feltételek biztosítása érdekében köteles az alakuló szövetkezetnek, illetőleg szakcsoportnak vagy társulásnak közvetlen segítséget adni.

(2) Szakcsoport és társulás működésének engedélyezése ügyében az (1) bekezdésben előírt vizsgálatot a járási mezőgazdasági osztály a járási központtal együttesen köteles lefolytatni.

(3) A járási mezőgazdasági osztály az előkészítő eljárás után

- ha a működés engedélyezését szakcsoport vagy társulás kérte, az alakulás ügyét javaslattal és a járási központ véleményének közlésével, döntés végett a járási tanács végrehajtó bizottsága elé terjeszti;

- ha a működés engedélyezését szövetkezet kérte, az iratokat - tett intézkedéseinek közlésével és javaslattal - a megyei tanács végrehajtó bizottsága mezőgazdasági osztályának (továbbiakban: megyei mezőgazdasági osztály) küldi meg.

10. § (1) Szövetkezet alakulása esetén a megyei mezőgazdasági osztály a hozzáérkezett iratok és javaslat alapján - szükség szerint a 9. § (1) bekezdése szerinti vizsgálat kiegészítésével - megállapítja, hogy a működés engedélyezéséhez szükséges-e további feltételek biztosítása, s ezek pótlására a szövetkezet vezetőségét felhívja.

(2) A megyei mezőgazdasági osztály a fentiek szerinti előkészítés és a szükséges pótlások megtörténte után az alakulás ügyét - a szövetkezet működésének engedélyezésére vonatkozó javaslattal - döntés végett a megyei tanács végrehajtó bizottsága elé terjeszti.

11. § (1) Szövetkezet működésének engedélyezése ügyében a megyei tanács végrehajtó bizottságának, szakcsoport és társulás működésének engedélyezése ügyében pedig a járási tanács végrehajtó bizottságának határozatát, továbbá engedélyezés esetén az erről kiállított okiratot (engedélyokirat), valamint a bemutatott alapszabályra (működési szabályzatra) vezetett jóváhagyási záradékot a végrehajtó bizottság nevében a végrehajtó bizottság elnöke írja alá.

(2) A végrehajtó bizottság a működés engedélyezéséről a szövetkezet, illetőleg szakcsoport vagy társulás vezetőségét és tagságát az engedélyokirat megküldésével értesíti.

(3) Működés engedélyezése esetén a szövetkezetet, illetőleg szakcsoportot vagy társulást az alakuló közgyűlés időpontjára visszaható hatállyal kell megalakultnak tekinteni.

(4) A járási tanács végrehajtó bizottságának a szakcsoport vagy társulás működése engedélyezését megtagadó határozata ellen a járási központ is fellebbezéssel élhet. A fellebbezés alapján a működés engedélyezése vagy az engedély megtagadása felől a megyei tanács végrehajtó bizottsága további jogorvoslat kizárásával határoz. A megyei tanács végrehajtó bizottsága határozatát a megyei mezőgazdasági osztály, valamint a földművesszövetkezetek megyei központja véleményének meghallgatásával hozza meg.

Nyilvántartás

12. § (1) A megyei mezőgazdasági osztály az engedélyezéssel egyidejűleg az alábbiak végrehajtásáról köteles gondoskodni:

a) A szövetkezetet a megyei mezőgazdasági osztályon rendszeresített nyilvántartókönyvbe be kell vezetni. A nyilvántartásban fel kell tüntetni

- a megalakulás keltét,

- a szövetkezet nevét és székhelyét,

- a működési engedély számát,

- a nyilvántartókönyv "típus" rovatában a "mg. tsz" vagy "tszcs" megjelölést, ezenkívül termelőszövetkezeti csoportnál a szántóföldi növénytermelés alapvető közös munkáin túlmenőleg esetleg elhatározott közös tevékenység körét,

- a szövetkezet gazdálkodási területét, ezen belül a szántóföld nagyságát,

- a tagok és a családok számát.

b) A szövetkezetet be kell jelenteni a Magyar Nemzeti Bank számviteli osztálya központi számlanyilvántartásához. Ebben közölni kell a szövetkezet nevét, székhelyét, típusát és a működési engedély számát.

c) Az engedélyezésről az a) pont szerint nyilvántartásba vett adatok közlésével értesíteni kell a Földművelésügyi Minisztériumot, valamint a járási mezőgazdasági osztályt.

(2) Szakcsoport és társulás működésének engedélyezése esetén a járási mezőgazdasági osztály az engedélyezéssel egyidejűleg az alábbiak végrehajtásáról köteles gondoskodni:

a) A szakcsoportot és a társulást a járási mezőgazdasági osztályon rendszeresített nyilvántartó-könyvbe be kell vezetni. A nyilvántartásban fel kell tüntetni

- a megalakulás keltét,

- a szakcsoport, illetőleg társulás nevét és székhelyét,

- annak a földművesszövetkezetnek a megnevezését, amelynek keretében a szakcsoport, illetőleg társulás működik, önálló szakszövetkezet esetében az "önálló" megjelölést,

- a működési engedély számát,

- a működési szabályzatban megállapított közös tevékenység körét,

- a szakcsoport, illetőleg társulás működési köréhez tartozó terület nagyságát,

- a tagok és a családok számát.

b) Az engedélyezésről az a) pont szerint nyilvántartásba vett adatok közlésével értesíteni keli a járási központot, az érdekelt földművesszövetkezetet, a megyei mezőgazdasági osztályt, valamint a Földművelésügyi Minisztériumot.

Egyesülés, átalakulás

13. § A 8-12 §-okban foglalt rendelkezéseket kell értelemszerűen alkalmazni szövetkezetek, illetőleg szakcsoportok vagy társulások egyesülése vagy átalakulása (más szövetkezeti forma szerint való továbbműködése) esetén is.

Átmeneti és vegyes rendelkezések

14. § (1) Azt a mezőgazdasági termelőszövetkezetet, amely már korábban kiadott engedély alapján működik és 1956. október 1. napja után a 2. és 3. §-ban foglaltaktól eltérő alapszabályt állapított meg, vagy nem az alapvető szabályoknak megfelelően működik, a megyei mezőgazdasági osztály köteles felhívni az alapszabálynak a megyei tanács végrehajtó bizottságához történő bemutatására. Ha az alapszabály a 2. és 3. §-ban foglalt rendelkezéseknek megfelel, a megyei tanács végrehajtó bizottsága azt jóváhagyó záradékkal látja el, ha az alapszabály e rendelkezésektől eltér, a szövetkezet méltányos - legfeljebb a gazdasági év végéig terjedhető - határidő (türelmi idő) kitűzésével felhívja az alapszabály megfelelő módosítására, illetőleg arra, hogy működését az alapvető szabályoknak megfelelően folytassa.

(2) A megyei tanács végrehajtó bizottsága attól a mezőgazdasági termelőszövetkezettől, amely az alapvető szabályoknak megfelelő működéshez szükséges feltételeket az engedélyezett türelmi idő alatt nem biztosítja, a működési engedélyt megvonja.

(3) Attól a termelőszövetkezeti csoporttól, amely - ismételt figyelmeztetés ellenére - a jelen rendelet 4. §-ában foglalt alapvető szabályokkal ellentétes módon gazdálkodik, a megyei tanács végrehajtó bizottsága a működési engedélyt megvonja.

(4) A megyei tanács végrehajtó bizottsága szövetkezettől a működési engedélyt csak a földművelésügyi miniszter előzetes hozzájárulásával vonhatja meg.

(5) A járási tanács végrehajtó bizottsága a megyei mezőgazdasági osztály előzetes hozzájárulásával megvonja a működési engedélyt attól a szakcsoporttól vagy társulástól, amely - ismételt figyelmeztetés ellenére - az 5., illetőleg 6. §-ban foglalt alapvető szabályoknak nem megfelelő működést folytat, vagy a 7. § (2) bekezdésének a kizsákmányolást tiltó rendelkezését megszegi.

15. § (1) A megyei mezőgazdasági osztály intézkedni köteles az ellenforradalom előtt a termelőszövetkezetek tulajdonában vagy használatában volt és a korábbi tulajdonosnak jogtalanul visszaadott épületek vagy más vagyontárgyaknak termelőszövetkezeti tulajdonba, illetőleg a községi tanács kezelésébe való visszajuttatása iránt.

(2) A feloszlott, valamint jelentős mértékben megkisebbedett termelőszövetkezetek tanácsi kezelésben lévő összes vagyontárgyainak hasznosításánál a 3/1957. (X. 9.) PM-FM számú együttes rendelet 7. §-ának az épületek átadására, illetőleg hasznosítására vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.

16. § A jelen rendeletben szabályozott engedélyezési eljárás és az azzal összefüggő minden okirat és vagyonátszállás díj- és illetékmentes.

Hatálybalépés, Hatályukat vesztő rendelkezések

17. § (1) A jelen rendelet kihirdetése napján lép hatályba. Rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell. A már korábban engedélyezett és az 1957. év folyamán felülvizsgált szövetkezetek, szakcsoportok és társulások részére azonban új működési engedélyt nem kell adni.

(2) Egyidejűleg hatályukat vesztik:

a 14.000/1948. (XII. 18.) Korm. számú rendeletnek és

a 133/1950. (V. 7.) MT számú rendeletnek még érvényben lévő rendelkezései,

az 1.091/1956. (IX. 11.) számú minisztertanácsi határozat I. 1. a), c), II. 1. és 2. pontja, valamint

az 1. 067/1957. (VII. 31.) Korm. számú határozat.

(3) A jelen rendeletnek megfelelően módosul:

az 1.070/1953. (XI. 12.) számú és az 1.067/1955. (VII. 28.) számú minisztertanácsi határozattal megerősített, illetve módosított "Mezőgazdasági termelőszövetkezet mintaalapszabálya" 8., 39. a) és 44. pontja, továbbá

az 1.068/1955. (VII. 28.) számú minisztertanácsi határozattal megerősített "Termelőszövetkezeti csoport mintaalapszabálya" 3., 12., 29. és 30. pontja.

Kádár János s. k.,

a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány elnöke