33/1958. (V. 17.) Korm. rendelet

a vállalati jogtanácsosokról és jogi előadókról

Általános rendelkezések

1. § (1) Az állami vállalat jogi ügyeit - a (3)-(4) bekezdésben foglalt kivételtől eltekintve - a vállalattal, vagy a vállalat irányító szervével munkaviszonyban álló vállalati jogtanácsos (a továbbiakban: jogtanácsos) vagy önálló jogi előadó (8. §) intézi; a jogtanácsosi (önálló jogi előadói) munkakör második állásként vagy mellékfoglalkozásként is betölthető.

(2) A vállalatok irányító szerveinél és a vállalatoknál működő jogtanácsosok (jogi előadók) tevékenységüket jogi irodák (iparági jogi irodák, tanácsi jogi irodák) keretében is kifejtheti. Jogi iroda létesítéséhez a vállalatok felett felügyeletet gyakorló miniszternek, tanács alá rendelt vállalatok esetén a fővárosi, megyei, megyei jogú városi tanács végrehajtó bizottsága elnökének (a továbbiakban: vb. elnök) engedélye szükséges. Az olyan vállalat jogi ügyeinek intézését, amelynek az (1) bekezdés szerinti munkaviszonyban álló jogtanácsosa (önálló jogi előadója) nincs, - a (3) bekezdésben foglalt kivételtől eltekintve - a vállalat szakmai jellegének megfelelő (iparági) jogi iroda látja el; a tanácsi jogi irodák azonban a tanács működési területén levő bármely vállalat jogi ügyeinek intézését elláthatják,

(3) Ha a vállalat egyes jogi ügyeinek elintézése különös szakértelmet kíván, a vállalat igazgatójának engedélyével más vállalat jogtanácsosának vagy önálló jogi előadójának esetenkénti megbízás adható.

(4) Ha a vállalat jogi ügyeinek intézését az (1)-(3) bekezdésben szabályozott módon nem lehet biztosítani, a (2) bekezdésben említett miniszter (vb. elnök) - az igazságügyminiszter hozzájárulásával - rendkívül indokolt esetben, kivételesen engedélyezheti, hogy a vállalat ügyvédi munkaközösségnek adjon meghatározott időre szóló megbízást a vállalat jogi ügyeinek intézésére; halaszthatatlanul sürgős esetben pedig - a vállalat igazgatójának engedélyével - ügyvédi munkaközösségnek eseti megbízás is adható a vállalat egyes jogi ügyeinek elintézésére.

A jogtanácsos és a jogi előadó alkalmazásának feltételei

2. § Jogtanácsosként - akár vezetői munkakörben, akár beosztottként - csak azt a büntetlen előéletű, feddhetetlen magyar állampolgárt lehet alkalmazni, aki az egyetem állam- és jogtudományi karán jogi doktori oklevelet szerzett és kétévi joggyakorlat után az előírt vizsgát letette.

3. § (1) Jogi előadóként azt a büntetlen előéletű, feddhetetlen magyar állampolgárt lehet alkalmazni, aki az egyetem állam- és jogtudományi karán jogi doktori oklevelet szerzett.

(2) A jogi előadó gyakorlati ideje alatt szakmai képzésben köteles részt venni; a szakmai képzést a felügyeletet gyakorló miniszterrel (vb. elnökkel) egyetértésben a Magyar Jogász Szövetség szervezi.

4. § Nem alkalmazható sem jogtanácsosként, sem jogi előadóként az, akit az ügyvédi hivatás gyakorlásától fegyelmi határozattal elmozdítottak; akit pedig fegyelmi büntetésként az ügyvédi hivatás gyakorlásától meghatározott időre felfüggesztettek, nem alkalmazható jogtanácsosként (jogi előadóként) mindaddig, amíg a felfüggesztés időtartama le nem járt.

A jogtanácsos és a jogi előadó feladatai

5. § (1) A jogtanácsos feladata a vállalat jogi képviselete és a vállalat egyéb jogi ügyeinek intézése.

(2) A jogi előadó feladata, hogy - a jogtanácsos irányítása és ellenőrzése mellett - segítséget nyújtson a jogtanácsosnak feladatai ellátásában, és egyszersmind megszerezze azokat a gyakorlati ismereteket, amelyek az előírt vizsga (2. §) letételéhez szükségesek.

6. § (1) A jogtanácsos felelősséggel tartozik az általa adott jogi tanácsokért, és ezekkel a vállalatnál a szocialista törvényesség érvényesülését köteles előmozdítani.

(2) A jogtanácsos köteles az ügykörében tudomására jutott törvénysértésekre - különösen a társadalmi tulajdon, a munkafegyelem és a dolgozók jogos érdekei védelmében - a vállalat igazgatójának figyelmét felhívni, és a törvénysértés megszüntetése érdekében megfelelő javaslatot tenni.

7. § (1) Ha a jogtanácsos a vállalat jogi ügyeit munkaviszonya alapján intézi, a vállalat alkalmazottjának jogi képviseletét is elláthatja azokban az ügyekben, amelyek az alkalmazottnak az ügykörében (munkakörében) kifejtett tevékenységével kapcsolatosak. Ilyen esetben a jogtanácsos az ügyvédi díjszabás szerint járó díjnak legfeljebb 50%-át számíthatja fel.

(2) A jogtanácsos a vállalat alkalmazottjának a 7. § (1) bekezdésében említett képviseletén felül más személy jogi képviseletét csak akkor láthatja el, és ezért a jogtanácsost díjazás csak akkor illeti meg, ha jogszabály ezt kifejezetten megengedi.

(3) A jogtanácsos a vállalat alkalmazottjának (más személynek) a jelen §-ban említett képviseletét a képviselt személy megbízása alapján látja el.

8. § (1) A jogtanácsos teendőit kisebb vállalatoknál jogi előadó önállóan is elláthatja, ha a vállalatnak nincs jogtanácsosa; a 7. §-ban említett jogi képviseletet azonban csak az az önálló jogi előadó láthatja el, aki a 2. §-ban előírt vizsgát letette.

(2) Az olyan jogi előadó önálló működéséhez, aki a 2. §-ban előírt vizsgát nem tette le, a felügyeletet gyakorló miniszter (vb. elnök) engedélye szükséges.

(3) Az önálló jogi előadó szakirányítása és felügyelete - az előírt vizsga (2. §) letételéig - annak a jogtanácsosnak a feladata, akit a jogi előadó önálló működéséhez engedélyt adó miniszter (vb. elnök) erre kijelölt.

Képviselet

9. § (1) A jogtanácsos (önálló jogi előadó) külön meghatalmazás nélkül, munkaviszonyánál fogva képviselheti a bírósági és döntőbizottsági eljárásban, valamint bármely más ügyben azt a vállalatot, amelynek alkalmazottja. A képviseleti jogosultság igazolása a jogtanácsosi (önálló jogi előadói) minőséget is feltüntető munkáltatói igazolvánnyal történik.

(2) Ha a vállalat képviseletében a vállalat irányító szervénél vagy jogi iroda keretében működő jogtanácsos jár el, képviseleti jogosultságának igazolására a képviselt vállalat igazgatója, vagy a képviselt vállalat irányító szervének vezetője által kiállított igazolás szolgál; ha pedig a vállalatot - az 1. § (3) bekezdésben említett megbízás alapján - a vállalattal munkaviszonyban nem álló jogtanácsos képviseli, ez képviseleti jogosultságát a vállalat igazgatója által kiállított meghatalmazással igazolja.

(3) Az államtitokkal kapcsolatos döntőbizottsági ügyekben a jogtanácsos a képviselt vállalat igazgatója vagy a képviselt vállalat irányító szervének vezetője által - a felügyeletet gyakorló miniszter (vb. elnök) engedélyével - adott meghatalmazás alapján járhat el. A meghatalmazás illetékmentes.

(4) A Legfelsőbb Bíróság tárgyalásán csak az a jogi előadó járhat el, aki a 2. §-ban előírt vizsgát letette.

10. § (1) A jogtanácsossal egy vállalatnál működő jogi előadó a jogtanácsos helyetteseként a bíróságok és más hatóságok (szervek) előtt eljárhat. A helyettesítési jogosultság igazolása a jogi előadói minőséget is feltüntető munkáltatói igazolvánnyal történik.

(2) A jogtanácsos (önálló jogi előadó) bármely más vállalat jogtanácsosának (önálló jogi előadójának) közvetlenül adhat helyettesítési meghatalmazást. A helyettesítési meghatalmazás illetékmentes.

(3) Ha az eljárás helye nem azonos a jogtanácsos (önálló jogi előadó) székhelyével, általában az eljárás helyén lakó jogtanácsos (önálló jogi előadó) helyettesként való közreműködését lehet igénybevenni. Ha az eljárás helyén jogtanácsos (önálló jogi előadó) nem működik, vagy jogtanácsos (önálló jogi előadó) helyettesként való közreműködésére valamely okból nincs lehetőség - a vállalat igazgatójának előzetes hozzájárulásával - ügyvédi munkaközösségnek lehet helyettesítési meghatalmazást adni.

(4) Ha az eljárás helye azonos a helyettesítésre szoruló jogtanácsos székhelyével, a jogtanácsost saját vállalatának jogi előadója helyettesíti; ha erre nincs lehetőség, elsősorban valamely más jogtanácsos (önálló jogi előadó), ennek hiányában pedig - a vállalat igazgatójának előzetes hozzájárulásával - ügyvédi munkaközösség részére lehet helyettesítési meghatalmazást adni.

11. § A jogtanácsos (önálló jogi előadó) - a 9-10. §-okban szabályozott képviseleti jogosultsága, illetőleg meghatalmazása alapján - a jogi képviselet körében önállóan jogosult iratokat aláírni.

12. § (1) Ha a jogtanácsos (vizsgát tett önálló jogi előadó) a 7. § alapján a vállalat alkalmazottját (más személyt) képviseli, képviseleti jogosultságának igazolására a képviselt személy által adott meghatalmazás szolgál.

(2) A 7. § (1) bekezdésében említett esetben a képviselt személy által adott meghatalmazáson fel kell tüntetni a vállalat igazgatójának a képviselethez való hozzájárulását.

(3) A 7. § alapján eljáró jogtanácsos (vizsgát tett önálló jogi előadó) helyetteseként csak jogtanácsos, vagy vizsgát tett jogi előadó, illetőleg kivételesen ügyvédi munkaközösség járhat el.

Átmeneti és vegyes rendelkezések

13. § (1) Azok a vállalati alkalmazottak, akik a jelen rendelet hatálybalépésekor jogtanácsosi munkakört töltenek be, és a jelen rendelet hatálybalépéséig jogi tanulmányaikat az egyetem állam- és jogtudományi karán már megkezdték, jogi doktori oklevelet azonban még nem szereztek, az 1960. évi december hó 31. napjáig jogtanácsosként továbbra is működhetnek, ez időpont után azonban csak a jogi előadói munkakört tölthetik be.

(2) Ha az (1) bekezdésben említett személy vagy a jelen rendelet hatálybalépésekor jogi előadói munkakört betöltő személy a jogi doktori oklevelet az 1961. évi december hó 31. napjáig nem szerzi meg, ez időpont után jogi előadóként sem működhet.

(3) Azok a vállalati alkalmazottak, akik a jelen rendelet hatálybalépésekor jogtanácsosi vagy jogi előadói munkakört töltenek be, akiknek azonban nem jogi, hanem államtudományi doktori oklevelük van, az 1960. évi december hó 31. napjáig jogtanácsosként, illetve jogi előadóként továbbra is működhetnek, ha azonban eddig az időpontig a 2. §-ban előírt vizsgát nem teszik le, ez időpont után csak jogi előadóként alkalmazhatók.

(4) Az, aki a jelen rendelet hatálybalépésekor jogtanácsosi (jogi előadói) munkakört tölt be, a jelen rendelet hatálybalépéséig azonban jogi tanulmányait nem kezdte meg, az 1958. évi december hó 31. napja után sem jogtanácsosként, sem jogi előadóként nem működhet.

(5) Az igazságügyminiszter - kivételesen indokolt esetben - az illetékes miniszter (vb, elnök) javaslatára az olyan személy részére is engedélyezheti a jogtanácsosi (jogi előadói) működést, akinek nincs meg a jelen rendeletben előírt képesítése.

14. § Az, akiről "az ügyvédi kamarákkal és az ügyvédek kamarai tagságával összefüggő egyes kérdésekről" szóló 26/1958. (III. 30.) Korm. számú rendelet 2. §-ában említett bizottság megállapította, hogy az ügyvédi hivatás gyakorlására alkalmatlan, jogtanácsosként vagy önálló jogi előadóként nem működhet.

15. § (1) A jelen rendelet hatálybalépésével megszűnik a vállalat részéről ügyvédi munkaközösségnek vagy magángyakorlatot folytató ügyvédnek adott minden állandó (tartós) vagy eseti megbízás; kivételesen azonban - az illetékes miniszter (vb. elnök) engedélyével - a vállalat igazgatója az ilyen megbízást legfeljebb az 1958. évi december hó 31. napjáig meghosszabbíthatja.

(2) A vállalat részéről az (1) bekezdés alá nem eső személynek (szervnek) adott állandó (tartós) vagy eseti megbízás az 1958. évi július hó 31. napján megszűnik.

A rendelet alkalmazásának köre

16. § (1) A jelen rendelet rendelkezéseit a gazdasági irányító szervek (tröszt, egyesülés stb.) tekintetében is alkalmazni kell.

(2) A 2., 3., 4. és 7. §-okban, továbbá a 9-14.§-okban foglalt rendelkezések az állami szerveknél (államigazgatási szerveknél, szakigazgatási szerveknél), valamint a társadalmi szervezeteknél működő, munkaviszonyban álló személyekre is irányadók a jogi képviselet körében. A szakszervezet jogtanácsosa a szakszervezet tagját és ennek hozzátartozóját - ingyenesen - bármilyen ügyben képviselheti.

(3) A jelen rendelet rendelkezéseit a szövetkezetek és a szövetkezeti vállalatok tekintetében is alkalmazni kell azzal az eltéréssel, hogy a szövetkezet (szövetkezeti vállalat) felett főfelügyeletet gyakorló miniszter, a Szövetkezetek Országos Szövetsége (SZÖVOSZ) Igazgatóságának elnöke, illetőleg a Kisipari Szövetkezetek Országos Szövetségének (OKISZ) elnöke ügyvédi munkaközösség részére megbízás adását az 1. § (4) bekezdésében meghatározott feltételek nélkül is engedélyezheti.

Hatálybalépés

17. § (1) A jelen rendelet - a 2. §-ban a joggyakorlatra és a vizsgára vonatkozólag előírt rendelkezések kivételével - a kihirdetése napján lép hatályba.

(2) A 2. §-ban említett joggyakorlatra és vizsgára, e vizsgával egyenértékűnek tekintendő képesítésre és jogi működésre, a 10. §-ban említett helyettesítés díjazására vonatkozó, valamint a jelen rendelet végrehajtásához szükséges egyéb részletes szabályokat az igazságügyminiszter - az illetékes miniszterekkel egyetértésben - rendeletben állapítja meg.

18. § (1) A jelen rendelet hatálybalépésével

az ügyészi cím használatáról szóló 61/1954. (IX. 30.) MT számú rendelet 2. §-a hatályát veszti,

a döntőbizottságokról és a döntőbizottsági eljárásról szóló 51/1955. (VIII. 19.) MT számú rendelet 18. §-ának (1) és (2) bekezdése pedig a jelen rendelet 9. §-ának megfelelően módosul.

(2) Továbbra is hatályban maradnak azok a rendelkezések, amelyek a polgári peres eljárásban a vállalat (hivatal, üzem, más állami szerv stb.) képviseletét szabályozzák, valamint azok a rendelkezések is, amelyeknek értelmében a vállalati jogtanácsos - a 7. § (2) bekezdésének megfelelően - magánszemélyek képviseletét elláthatja.

Dr. Münnich Ferenc s. k.,

a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány elnöke