1958. évi 38. törvényerejű rendelet

a Magyar Népköztársaság és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége között a polgári, családjogi és bűnügyi jogsegély tárgyában Moszkvában 1958. évi július hó 15. napján aláírt szerződés kihirdetéséről

(A szerződés megerősítő okiratait Budapesten az 1958. évi december hó 4. napján cserélték ki.)

1. § A Népköztársaság Elnöki Tanácsa a Magyar Népköztársaság és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége között a polgári, családjogi és bűnügyi jogsegély tárgyában Moszkvában 1958. évi július hó 15. napján aláírt szerződést és az ahhoz tartozó jegyzőkönyvet a jelen törvényerejű rendelettel kihirdeti.

2. § A szerződés és a jegyzőkönyv eredeti magyar nyelvű szövege a következő:

SZERZŐDÉS

a Magyar Népköztársaság és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége között a polgári, családjogi és bűnügyi jogsegélyről

A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége Legfelső Tanácsának Elnöksége

attól az óhajtól áthatva, hogy mindkét ország szoros és tartós barátsága a jogi együttműködés terén is megerősödjék, elhatározták, hogy polgári, családjogi és bűnügyi jogsegély szerződést kötnek.

Ebből a célból Meghatalmazottaikként kinevezték:

a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa:

Dr. Nezvál Ferencet, a Magyar Népköztársaság igazságügyminiszterét,

a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége Legfelső Tanácsának Elnöksége:

Nyikolaj Szemjonovics Patolicsevet, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége külügyminiszterének első helyettesét,

akik jó és kellő alakban talált meghatalmazásaik kicserélése után az alábbiakban állapodtak meg:

I. RÉSZ

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Jogvédelem

(1) Az egyik Szerződő Fél állampolgárai (természetes és jogi személyek) a másik Szerződő Fél területén személyük és vagyonuk törvényes védelmét illetően ugyanolyan jogvédelemben részesülnek, mint ennek a Szerződő Félnek a saját állampolgárai.

(2) Az egyik Szerződő Fél állampolgárai a másik Szerződő Fél polgári, családjogi és bűnügyekben eljáró hatóságai előtt ugyanazon feltételek mellett léphetnek felnyújthatnak be kereseteket, terjeszthetnek elő kérelmeket és panaszokat, mint a másik Szerződő Fél állampolgárai.

2. cikk

Jogsegély nyújtása

(1) A Szerződő Felek bíróságai, ügyészségei és állami közjegyzői polgári, családjogi és bűnügyekben jogsegélyt nyújtanak egymásnak.

(2) Az (1) bekezdésben említett hatóságok a polgári, családjogi és bűnügyekben eljáró egyéb hatóságoknak is jogsegélyt nyújtanak.

3. cikk

Az érintkezés módja

(1) A 2. cikk (1) bekezdésében említett hatóságok a jogsegélyforgalom során központi hatóságaik útján érintkeznek egymással, kivéve ha a jelen Szerződés másképpen rendelkezik.

(2) A polgári, családjogi és bűnügyekben eljáró egyéb hatóságok a jogsegély iránti megkereséseiket a 2. cikk (1) bekezdésében említett hatóságokhoz intézik, amennyiben a jelen Szerződés egyes esetekre másként nem rendelkezik.

4. cikk

A jogsegély terjedelme

A jogsegély kiterjed egyes eljárási cselekmények foganatosítására, különösen házkutatásra, lefoglalásra, zárlat foganatosítására, tárgyi bizonyítékok megküldésére és kiadására, felek, terheltek, tanúk, szakértők és egyéb személyek meghallgatására, bírói szemle foganatosítására, kézbesítési kérelmek elintézésére, ügyiratok megküldésére, valamint okiratok kiállítására és megküldésére.

5. cikk

A jogsegély iránti megkeresés alakiságai

(1) A jogsegély iránti megkeresésnek a következő adatokat kell tartalmaznia:

a) a megkereső hatóság megjelölését;

b) a megkeresett hatóság megjelölését;

c) annak az ügynek a megjelölését, amelyben a jogsegélyt kérik;

d) a felek, terheltek vagy elítéltek családi és utónevét, lakóhelyét, illetőleg tartózkodási helyét, állampolgárságát, foglalkozását, valamint bűnügyekben - lehetőség szerint - a terheltek születési helyét és idejét, továbbá a szülők nevét is;

e) a jogi képviselők nevét és lakcímét;

f) a megkeresés tartalmát és a megkeresés tárgyára vonatkozó szükséges adatokat, bűnügyekben pedig a cselekmény leírását is.

(2) A jelen Szerződés alapján továbbításra kerülő iratokat aláírással és pecséttel kell ellátni.

(3) A Szerződő Felek a jogsegély iránti megkeresésekhez kétnyelvű űrlapokat használnak, amelyeknek a szövegét közlik egymással.

6. cikk

Az elintézés módja

(1) A jogsegély teljesítésénél a megkeresett hatóság saját államának joga szerint jár el. Ez a hatóság azonban kérelemre a megkereső hatóság államának eljárási jogszabályait is alkalmazhatja, ha ez nem áll ellentétben a belföldi jog kötelező rendelkezéseivel.

(2) Ha a megkeresett hatóság a megkeresés elintézésére nem illetékes, azt eljuttatja az illetékes hatósághoz és erről a megkereső hatóságot értesíti.

(3) A megkeresett hatóság a megkereső hatóság kérelmére kellő időben közli a kért jogsegély teljesítésének helyét és idejét.

(4) A jogsegély iránti kérelem elintézése után a megkeresett hatóság az ügyiratot a megkereső hatóságnak visszaküldi vagy közli a teljesítés akadályát.

7. cikk

A tanúk és szákértők védelme

(1) Az olyan tanú vagy szakértő ellen, aki a megkeresett Szerződő Fél hatósága által részére kézbesített idézésre a megkereső Szerződő Fél hatósága előtt megjelenik, sem az eljárás tárgyát tévő bűntett, sem valamely oly más bűntett miatt, amelyet még a megkereső állam határának átlépése előtt követett el, bűntető eljárás nem indítható, letartóztatás nem foganatosítható és ellene ilyen bűntett miatt kiszabott büntetést sem lehet végrehajtani.

(2) Megszűnik ez a védelem akkor, ha a tanú vagy szakértő a megkereső Szerződő Fél területét attól a naptól számítva, amelyen a kihallgató hatóság közölte vele, hogy további jelenlétére nincsen szükség, egy hónapon belül nem hagyta el. Ebbe a határidőbe nem számít be az az idő, amely alatt a tanú vagy szakértő a megkereső Szerződő Fél területét hibáján kívül nem hagyhatta el.

8. cikk

Kézbesítési kérelmek

(1) A megkeresett hatóság a kézbesítést a belföldi iratok kézbesítésére irányadó jogszabályok szerint teljesíti, feltéve, hogy a kézbesítendő irat a megkeresett Szerződő Fél nyelvén készült, vagy ha ahhoz ezen a nyelven hiteles fordítást csatoltak. Ellenkező esetben a megkeresett hatóság az iratot a címzettnek csak akkor adja át, ha azt önként elfogadja.

(2) A kézbesítési kérelemben fel kell tüntetni a címzett pontos lakcímét és a kézbesítendő irat nemét.

(3) Ha a kézbesítés a kérelemben megjelölt címen nem teljesíthető, a megkeresett hatóság a cím megállapítására szükséges intézkedéseket hivatalból teszi meg. Ha a cím nem állapítható meg, erről a megkereső hatóságot a kézbesítendő irat visszaküldésével értesíteni kell.

9. cikk

A kézbesítés igazolása

A kézbesítés megtörténtét a megkeresett Szerződő Félnek a kézbesítésről szóló szabályai szerint kell igazolni. A kézbesítést igazoló iratban fel kell tüntetni a kézbesítés idejét és helyét.

10. cikk

Kézbesítés saját állampolgárok részére

(1) Mindegyik Szerződő Fél jogosult saját állampolgárai részére diplomáciai vagy konzuli képviselete útján kézbesíteni.

(2) Az ilyen kézbesítésnél kényszer alkalmazásának nincs helye.

11. cikk

A jogsegély költségei

(1) A megkeresett Szerződő Fél a jogsegély teljesítéséért költséget nem számíthat fel. A Szerződő Felek maguk viselik a jogsegélyforgalom következtében saját területükön felmerült költségeket.

(2) A megkeresett hatóság a megkereső hatósággal közli a felmerült költségek összegét. Ha a megkereső hatóság ezeket a költségeket a megtérítésre köteles személytől behajtja, a befolyt összeg a behajtó Szerződő Felet illeti.

12. cikk[1]

Tájékoztatás

A Magyar Népköztársaság Igazságügyi Minisztériuma és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségének Igazságügyi Minisztériuma kérelemre tájékoztatják egymást az államukban hatályban levő vagy hatályban volt jogszabályokról, valamint a Szerződő Felek illetékes bíróságainak jogszabály-értelmezéséről.

13. cikk

Nyelvhasználat a jogsegélyforgalomban

A Magyar Népköztársaság hatóságai a kölcsönös jogsegélyforgalomban a magyar nyelvet, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségének hatóságai pedig az orosz nyelvet használják.

14. cikk

Okiratok hitelesítése és elismerése

(1) Az egyik Szerződő Fél területén valamely hatóság vagy közhitelességgel felruházott személy által ügykörén belül kiállított, felvett vagy hitelesített és hivatali pecséttel ellátott okiratoknak a másik Szerződő Fél területén való felhasználásához felülhitelesítésre nincs szükség.

(2) Az egyik Szerződő Fél területén kiállított közokiratot a másik Szerződő Fél területén is megilleti a közokiratok bizonyító ereje.

II. RÉSZ

KÜLÖNÖS RÉSZ

I. FEJEZET

Jogsegély polgári és családjogi ügyekben

Perköltségbiztosíték alóli mentesség és a perköltség végrehajtása

15. cikk[2]

Az egyik Szerződő Fél állampolgára, aki a másik Szerződő Fél bírósága előtt fellép, nem kötelezhető perköltségbiztosíték adására sem abból az okból, mert külföldi, sem azért mert belföldön sem lakóhelye, sem pedig szokásos tartózkodási helye nincsen.

16. cikk

(1) Ha az előző cikk alapján biztosíték letétele alól mentes felet az eljárási költségek viselésére kötelezték, a másik Szerződő Fél illetékes bírósága az eljárási költségek tekintetében a végrehajtási eljárást költség- és illetékmentesen indítja meg.

(2) Az eljárási költségekhez tartoznak a 17. cikkben említett okmányok fordítása és azok hitelesítése folytán felmerült költségek is.

17. cikk

(1) A végrehajtási eljárás megindítására irányuló kérelemhez csatolni kell az eljárási költségeket megállapító bírói határozat hitelesített másolatát, valamint a határozat jogerőre emelkedését és végrehajthatóságát igazoló bírói végzést.

(2) Ezeket az okmányokat annak a Szerződő Félnek a nyelvén készült fordítással kell ellátni, amelynek területén a végrehajtási eljárást le kell folytatni.

(3) A bíróság a végrehajtási eljárás megindításánál csupán azt vizsgálja, hogy

a) a határozat jogerejét és végrehajthatóságát igazolták-e,

b) a jelen cikk (1) bekezdésében említett okmányok hiteles fordítással vannak-e ellátva.

18. cikk

A másik Szerződő Fél területén az eljárási költségek végrehajtására irányuló kérelmet elő lehet terjeszteni:

a) annál a bíróságnál, amely a költségre vonatkozó határozatot hozta vagy annál, amely az ügyben elsőfokon határozott; a bíróság a kérelmet a jelen Szerződés 3. cikk (1) bekezdésében megállapított módon küldi meg a másik Szerződő Fél illetékes bíróságának,

b) közvetlenül a másik Szerződő Félnek annál a bíróságánál, amely a végrehajtási eljárás megindítására illetékes, feltéve, ha a kérelmező ennek a Szerződő Félnek a területén lakik.

19. cikk

(1) A bíróság a végrehajtási eljárás megindításáról a felek meghallgatása nélkül dönt.

(2) A végrehajtási eljárás megindítására illetékes bíróság a végrehajtási eljárást a 16. cikk (2) bekezdésében említett költségek tekintetében is megindítja. Ezeket a költségeket annak a Szerződő Félnek az illetékes bírósága állapítja meg, amelynek területén azok felmerültek.

(3) A végrehajtási eljárás megindítása nem tagadható meg amiatt, hogy a kérelmező nem előlegezte a végrehajtás költségeit.

Költségmentesség

20. cikk

(1) Az egyik Szerződő Fél állampolgárai a másik Szerződő Fél területén a költségmentesség, az illetékmentesség, az illetékfeljegyzési jog, valamint az ingyenes jogi képviselet kedvezményében ugyanolyan feltételek mellett és ugyanolyan terjedelemben részesülnek, mint a belföldiek.

(2) A költség- és illetékmentesség, valamint az illetékfeljegyzési jog minden eljárási cselekményre kiterjed, ideértve a végrehajtási cselekményeket is.

(3) Ha a fél az egyik Szerződő Fél joga szerint költség- és illetékmentesség, valamint illetékfeljegyzési jog kedvezményében részesül, ez a felet megilleti minden olyan perbeli cselekménynél is, amelyet ugyanabban az ügyben a másik Szerződő Fél bírósága előtt foganatosítanak.

21. cikk

(1) A kérelmező személyi, családi, kereseti (jövedelmi) és vagyoni viszonyairól annak a Szerződő Félnek illetékes hatósága állít ki bizonyítványt, amelynek területén a kérelmezőnek lakó- vagy állandó tartózkodási helye van.

(2) Ha a kérelmezőnek az egyik Szerződő Fél területén sincs lakó- vagy állandó tartózkodási helye, a bizonyítványt a kérelmező hazájának diplomáciai vagy konzuli hatósága állíthatja ki.

(3) Az a bíróság, amely a költségmentesség megadásáról határoz - ha szükségesnek találja - a 3. cikkben meghatározott úton kiegészítő felvilágosítást kérhet a bizonyítványt kiállító hatóságtól.

22. cikk

(1) Ha valamelyik Szerződő Fél állampolgára a másik Szerződő Fél bírósága előtt a költség- és illetékmentesség, az illetékfeljegyzési jog vagy az ingyenes jogi képviselet kedvezményében kíván részesülni, eziránti kérelmét a lakó- vagy állandó tartózkodási helye szerint illetékes bíróság előtt jegyzőkönyvbe mondhatja. A bíróság a jegyzőkönyvet a 21. cikkben megjelölt bizonyítvánnyal és a fél által benyújtott egyéb mellékletekkel együtt a 3. cikk (1) bekezdésében meghatározott módon a másik Szerződő Fél illetékes bíróságához juttatja el.

(2) A jegyzőkönyvet annak a bíróságnak a nyelvén kell kiállítani, amely ezt készíti.

23. cikk

Anyakönyvi kivonatok és egyéb okiratok megküldése

(1) Mindegyik Szerződő Fél - diplomáciai úton előterjesztett kérelemre - köteles a másik Szerződő Fél részére megküldeni az anyakönyvi kivonatokat, képesítésre és a szolgálati időre vonatkozó okiratokat, valamint olyan egyéb okiratokat, amelyek a másik Szerződő Fél állampolgárainak személyes jogait és érdekeit érintik.

(2) Az (1) bekezdésben említett okiratokat a másik Szerződő Félnek diplomáciai úton, fordítás nélkül, költség- és illetékmentesen kell megküldeni.

Személyi jog

24. cikk[3]

Jog- és cselekvőképesség

A személy jog- és cselekvőképességét annak a Szerződő Félnek a joga határozza meg, amelynek ez a személy az állampolgára.

25. cikk

Eltűntnek és holtnaknyilvánítás

(1) Valamely személy eltűntnek nyilvánítására, illetőleg holtnaknyilvánítására, valamint a halál tényének megállapítására azon Szerződő Fél hatóságának van joghatósága, amelynek ez a személy életbenlétére utaló legutolsó adatok alkalmával állampolgára volt.

(2) Az egyik Szerződő Fél hatósága e Szerződő Fél területén lakó személy kérelmére a másik Szerződő Fél állampolgárát eltűntnek vagy holtnak nyilváníthatja, valamint halálának tényét megállapíthatja, ha ehhez a kérelmezőnek e Szerződő Fél jogszabályai alapján jogi érdeke fűződik.

(3) A (2) bekezdés értelmében hozott határozat csak annak a Szerződő Félnek a területén hatályos, amelynek hatósága a határozatot hozta.

(4) Az (1) és (2) bekezdésben szabályozott esetekben a Szerződő Felek hatóságai saját államuk jogát alkalmazzák.

25/A. cikk[4]

A házasságkötés

A házasságkötés alakiságaira annak a Szerződő Félnek a joga irányadó, amelynek területén a házasságot kötik.

25/B. cikk[5]

A házastársak személyes és vagyoni jogviszonyai

(1) A házastársak személyes és vagyoni jogviszonyait annak a Szerződő Félnek a joga szerint kell elbírálni, amelynek a területén a házastársaknak a közös lakóhelye van.

(2) Ha mindkét házastárs ugyanannak a Szerződő Félnek az állampolgára és egyik házastárs az egyik, a másik házastárs pedig a másik Szerződő Fél területén lakik, a személyes és vagyoni jogviszonyaikat annak a Szerződő Félnek a joga szerint kell elbírálni, amelynek a házastársak az állampolgárai.

(3) Ha az egyik házastárs az egyik, a másik házastárs pedig a másik Szerződő Fél állampolgára és az egyik házastárs az egyik, a másik házastárs pedig a másik Szerződő Fél területén lakik, a személyes és vagyoni jogviszonyaikat annak a Szerződő Félnek a joga szerint kell elbírálni, amelynek területén a házastársaknak utolsó közös lakóhelye volt.

Családi jog

26. cikk[6]

A házasság felbontása

(1) Ha a házastársak a házasság felbontására irányuló kérelem benyújtásakor mindketten az egyik Szerződő Fél állampolgárai, a házasság felbontására ezen Szerződő Fél hatóságának van joghatósága; ha azonban a házastársak a másik Szerződő Fél területén laknak, e Szerződő Fél hatósága is eljárhat.

(2) Ha a kérelem benyújtásakor az egyik házastárs az egyik, a másik házastárs pedig a másik Szerződő Fél állampolgára és az egyik házastárs az egyik, a másik házastárs pedig a másik Szerződő Fél területén lakik, a házasság felbontására mindkét Szerződő Fél hatóságának joghatósága van. Ez esetben a házasság felbontására annak a Szerződő Félnek a jogát kell alkalmazni, amelynek hatósága a házasság felbontása tekintetében eljár.

(3) A házasság felbontása tárgyában hozott határozatok elismerésére a Szerződés 46. cikke (1) bekezdésének rendelkezéseit kell alkalmazni abban az esetben is, ha a határozatot e Jegyzőkönyv hatályba lépése előtt hozták.

26/A. cikk[7]

A házasság érvénytelenségének a megállapítása

(1) A házasság érvénytelenségének, létezésének vagy nemlétezésének a megállapítására a 26. cikk rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

(2) Ha az egyik Szerződő Fél állampolgárai a házasságot a másik Szerződő Fél területén kötötték, a házasságot akkor lehet érvénytelennek nyilvánítani, ha az érvénytelenség oka mind annak a Szerződő Félnek a joga szerint, amelynek területén a házasságot kötötték, mind a házastársak hazai joga szerint fennáll.

A szülők és gyermekek közötti jogviszony[8]

27. cikk[9]

(1) A szülők és gyermek közötti jogviszonyra annak a Szerződő Félnek a joga irányadó, amelynek a területén a szülők és a gyermek közös lakóhelye van.

(2) Ha a szülők vagy a szülők egyikének a lakóhelye az egyik Szerződő Fél, a gyermek lakóhelye pedig a másik Szerződő Fél területén van, a közöttük fennálló jogviszonyra annak a Szerződő Félnek a joga irányadó, amelynek a gyermek az állampolgára.

28. cikk[10]

Az apaság vélelmének megtámadására, az apaság vagy anyaság, illetőleg a gyermek egy meghatározott házasságból történt származásának megállapítására annak a Szerződő Félnek a jogát kell alkalmazni, amelynek állampolgárságát a gyermek a születésével megszerezte.

28/A. cikk[11]

Ha a gyermek szülei nem kötöttek egymással házasságot, a gyermek és a gyermek anyja, illetőleg apja közötti jogviszonyra annak a Szerződő Félnek a joga irányadó, amelynek a gyermek az állampolgára.

28/B. cikk[12]

Ha a gyermek az egyik Szerződő Fél állampolgára, de a másik Szerződő Fél területén lakik és számára ennek a Szerződő Félnek a joga kedvezőbb, ezt a jogot kell alkalmazni.

29. cikk[13]

A 27, 28, 28/A és 28/B cikkekben említett jogviszonyokra vonatkozó határozatok meghozatalára azon Szerződő Fél bíróságának, vagy egyéb hatóságának van joghatósága, amelynek a gyermek állampolgára, vagy amelynek területén a gyermeknek lakóhelye, illetőleg szokásos tartózkodási helye van.

Örökbefogadás

30. cikk

(1) Az örökbefogadásra annak a Szerződő Félnek a joga irányadó, amelynek az örökbefogadó állampolgára.

(2) Ha a gyermeket olyan házastársak fogadják örökbe, akik közül az egyik az egyik Szerződő Félnek, a másik pedig a másik Szerződő Félnek az állampolgára, az örökbefogadásnak meg kell felelnie mindkét Szerződő Fél hatályos jogszabályainak.

(3) Ha a gyermek az egyik Szerződő Fél, az örökbefogadó pedig a másik Szerződő Fél állampolgára, az örökbefogadáshoz - amennyiben erre a gyermek hazai joga szerint szükség van - be kell szerezni a gyermek hozzájárulását, továbbá be kell szerezni a gyermek törvényes képviselőjének vagy a gyermek hazája illetékes hatóságának hozzájárulását.

31. cikk

Az örökbefogadásról szóló határozatok meghozatalára azon Szerződő Fél hatóságának van joghatósága, amelynek az örökbefogadó állampolgára. A 30. cikk (2) bekezdésében említett esetben annak a Szerződő Félnek a hatósága jár el, amelynek területén a házastársak közös lakóhelye vagy állandó tartózkodási helye van vagy legutoljára volt.

32. cikk

A 30. és 31. cikk rendelkezéseit az örökbefogadás megszűnésére is megfelelően alkalmazni kell,

Gyámság és gondnokság

33. cikk

(1) A Szerződő Felek állampolgárainak gyámsági és gondnoksági ügyeiben - amennyiben a jelen Szerződés másképpen nem rendelkezik - annak a Szerződő Félnek hatóságai járnak el, amelynek a gyámolt vagy gondnokolt állampolgára.

(2) A gyámság és gondnokság létesítésének, illetőleg megszüntetésének feltételeire annak a Szerződő Félnek a jogát kell alkalmazni, amelynek a gyámolt, illetőleg gondnokolt állampolgára.

(3) A gyám és a gyámolt, illetőleg a gondnok és a gondnokolt közötti jogviszonyra annak a Szerződő Félnek a joga irányadó, amelynek hatósága a gyámot vagy a gondnokot kirendelte.

(4) A gyámság, illetőleg a gondnokság elfogadásának kötelezettségére annak a Szerződő Félnek a jogát kell alkalmazni, amelynek a leendő gyám, illetőleg gondnok állampolgára.

(5) Az egyik Szerződő Fél állampolgárának gyámja vagy gondnoka lehet a másik Szerződő Fél állampolgára, feltéve, hogy annak a Szerződő Félnek a területén lakik, ahol a gyámi, vagy gondnoki teendőket el kell látnia.[14]

34. cikk

(1) Ha az egyik Szerződő Félnek olyan állampolgára érdekében, akinek lakó-, illetőleg állandó tartózkodási helye vagy vagyona a másik Szerződő Fél területén van, gyámsággal vagy gondnoksággal kapcsolatos hatósági intézkedés szükséges, a másik Szerződő Fél hatósága erről a szóbanlevő személy hazájának diplomáciai vagy konzuli képviseletét haladéktalanul értesíti.

(2) Sürgős esetekben a másik Szerződő Fél hatósága a körülményeknek megfelelően ideiglenes intézkedéseket (elhelyezés, tartás, gondozás) tehet, ezekről azonban a szóbanlevő személy hazájának diplomáciai vagy konzuli képviseletét haladéktalanul tájékoztatnia kell. Ezek az intézkedések a diplomáciai vagy konzuli képviselet, illetőleg a 33. cikk (1) bekezdésében említett hatóság eltérő intézkedéséig maradnak hatályban.

35. cikk

(1) A hazai hatóság felkérheti a másik Szerződő Fél illetékes hatóságát, hogy olyan személy tekintetében, akinek lakóhelye, állandó tartózkodási helye vagy vagyona a másik Szerződő Fél területén van, a gyámságot vagy a gondnokságot gyakorolja. A megkeresett hatóság a tett intézkedésekről a megkereső hatóságot a jelen Szerződés 3. cikkében megállapított módon értesíti.

(2) Az (1) bekezdés alapján eljáró hatóság saját államának jogszabályát alkalmazza, a jog- és cselekvőképesség tekintetében azonban ilyen esetben is a kiskorú vagy gondnokolt hazájának jogszabályai irányadók. Ez a hatóság a cselekvőképtelen személy személyállapotát érintő határozatok hozatalára nem jogosult, megadhatja azonban a gyámolt, illetőleg gondnokolt hazai joga szerint a házasságkötéshez szükséges engedélyt.

Jogügyletek alakiságai[15]

35/A. cikk[16]

(1) A jogügyletek alaki kellékeire magára a jogügyletekre irányadó jogot kell alkalmazni; elegendő azonban az ügyletkötés helyén hatályos jog alkalmazása is.

(2) Az ingatlanokra vonatkozó jogügyletek alaki kellékeire annak a Szerződő Félnek a joga irányadó, amelynek területén az ingatlan fekszik.

Jogi személy[17]

35/B. cikk[18]

A jogi személy keletkezésére annak a Szerződő Félnek a joga irányadó, amelynek területén a jogi személyt nyilvántartásba vették.

Öröklési jog

36. cikk

Egyenlő elbánás elve

Az egyik Szerződő Fél állampolgárai a másik Szerződő Fél területén levő javakban való törvényes vagy végrendeleti öröklés, valamint a végrendeletek alkotása és visszavonása tekintetében a másik Szerződő Fél területén a belföldiekkel egyenlő elbánásban részesülnek.

37. cikk

Az alkalmazandó jog

(1) Az ingó hagyaték öröklésére annak a Szerződő Félnek a joga irányadó, amelynek az örökhagyó elhalálozásakor állampolgára volt.

(2) Az ingatlanhagyaték öröklésére annak a Szerződő Félnek a joga irányadó, amelynek területén az ingatlan fekszik.

38. cikk

Uratlan hagyaték

Ha az örökhagyó után örökösök nem maradtak, az öröklésről mindegyik lemondott vagy öröklési képességét elvesztette, az ingatlan arra a Szerződő Félre száll, amelynek területén az fekszik, az ingóságok pedig azt a Szerződő Felet illetik, amelynek az örökhagyó elhalálozásakor állampolgára volt.

39. cikk[19]

Végrendelet

(1) Az egyik Szerződő Fél állampolgára által tett végrendelet alakilag érvényes, ha megfelel:

a) ama állam jogának, amelyben készítették, vagy

b) ama Szerződő Fél jogának, amelynek az örökhagyó a végrendelkezés vagy halála időpontjában állampolgára volt, vagy ama állam jogának, amelyben az örökhagyónak az említett időpontok valamelyikében lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye volt.

(2) E cikk (1) bekezdése a végrendelet visszavonására is vonatkozik.

(3) A végrendelet alkotására és visszavonására való képesség, továbbá az akarathiány joghatása tekintetében annak a Szerződő Félnek a joga irányadó, amelynek az örökhagyó az akaratkijelentés idején állampolgára volt.

40. cikk

Joghatóság hagyatéki ügyekben

(1) A ingó hagyaték tekintetében a hagyatéki eljárás lefolytatására - kivéve a (4) bekezdésben foglalt esetet - annak a Szerződő Félnek hatóságai jogosultak, amelynek az örökhagyó elhalálozásakor állampolgára volt.

(2) Az ingatlanhagyaték tekintetében a hagyatéki eljárás lefolytatására annak a Szerződő Félnek a hatóságai jogosultak, amelynek területén az ingatlan fekszik.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben foglaltakat megfelelően alkalmazni kell az öröklési joggal kapcsolatos perekben is.

(4) Ha az egyik Szerződő Fél állampolgára után maradt ingó hagyaték teljes egészében a másik Szerződő Fél területén van, bármelyik örökös vagy hagyományos kérelmére a hagyatéki eljárást a másik Szerződő Fél hatósága folytatja le, ha ebbe valamennyi ismert helyen lakó vagy tartózkodó örökös beleegyezik.

41. cikk

Értesítés a halálesetről

(1) Ha az egyik Szerződő Fél állampolgára a másik Szerződő Fél területén hal meg, az illetékes hatóság haladéktalanul köteles a halálesetről az elhunyt hazájának diplomáciai vagy konzuli képviseletét értesíteni és vele mindazt közölni, ami az örökösökre, hagyományosokra, azoknak lakó- vagy tartózkodási helyére és címére, a hagyaték állagára és az esetleges végrendeletre vonatkozóan előtte ismeretes. Az említett hatóság hasonló értesítést küld abban az esetben is, ha arról szerez tudomást, hogy az elhúnyt után harmadik államban maradt hagyaték.

(2) Ha az (1) bekezdés szerint értesítést kapott Szerződő Fél illetékes hatósága arról szerez tudomást, hogy területén vagy külföldön az értesítésben nem szereplő örökösök vagy hagyományosok vannak, vagy az örökhagyó végrendeletet hagyott hátra, erről a másik Szerződő Fél illetékes hatóságát értesíti.

(3) Ha az egyik Szerződő Fél állampolgára ennek a Szerződő Félnek a területén hal meg és az örökhagyó után a másik Szerződő Fél állampolgára örökösként vagy hagyományosként van érdekelve, az egyik Szerződő Fél illetékes hatósága a halálesetről a jelen cikk (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően a másik Szerződő Fél diplomáciai vagy konzuli képviseletét értesíti.

42. cikk

A diplomáciai vagy konzuli képviselet jogköre

(1) A Szerződő Felek diplomáciai és konzuli képviseletei a másik Szerződő Fél hatóságai előtt hagyatéki ügyekben saját állampolgáraik képviseletében külön meghatalmazás nélkül is eljárhatnak, ha az illető állampolgárok vagy azok meghatalmazottai nincsenek jelen.

(2) Ha az egyik Szerződő Fél állampolgára a másik Szerződő Fél területén utazás közben hal meg, s ott sem lakó-, sem tartózkodási helye nem volt, a nála található tárgyakat minden további eljárás nélkül hazája diplomáciai vagy konzuli képviseletének rendelkezésére kell bocsátani.

43. cikk

Végrendelet kihirdetése

A végrendeletet annak a Szerződő Félnek illetékes hatósága hirdeti ki, amelynek területén a végrendelet van. A végrendelet másolatát és a kihirdetéséről szóló jegyzőkönyv másolatát - kérelemre a végrendelet eredeti példányát is - az örökhagyó hazája illetékes hatóságának meg kell küldeni.

44. cikk

A hagyaték biztosítása

(1) Annak a Szerződő Félnek hatósága, amelynek területén a másik Szerződő Fél állampolgára után hagyaték maradt, köteles a hagyatéki vagyon megőrzésére és kezelésére a szükséges intézkedéseket a belföldi jog szerint megtenni.

(2) A másik Szerződő Fél diplomáciai vagy konzuli képviseletét az (1) bekezdés értelmében tett intézkedésekről haladéktalanul értesíteni kell. A képviselet az intézkedések foganatosításánál közvetlenül vagy meghatalmazottja útján közreműködhetik, kérésére a tett intézkedések módosíthatók vagy megszüntethetők.

(3) A Szerződő Felek jogszabályaiban a hagyaték elfogadására megállapított határidőt attól a naptól kell számítani, amelyen az örökhagyó haláláról a diplomáciai vagy konzuli képviseletet értesítették.

45. cikk

A hagyaték kiszolgáltatása

(1) Ha az ingó hagyatékot, illetőleg az ingó vagy ingatlan hagyatéki vagyontárgyak eladásából befolyt összeget a hagyatéki eljárás lefolytatása után a másik Szerződő Fél területén tartózkodó örökösöknek kell átadni, az ingó hagyatékot vagy a befolyt összeget az utóbbi állam diplomáciai vagy konzuli képviseletének kell kiszolgáltatni.

(2) A hagyatéki ügyben eljáró hatóság akkor rendeli el a hagyaték kiszolgáltatását a diplomáciai vagy konzuli képviseletnek, ha

a) az örökhagyó örököseinek, hagyományosainak és hitelezőinek minden olyan követelését kielégítették vagy biztosították, amelyet annak a Szerződő Félnek a jogszabályaiban meghatározott határidőn belül jelentettek be, amelynek területén a hagyatéki vagyontárgyak találhatók;

b) ha az örökösödési adót és illetéket kifizették vagy biztosították;

c) az illetékes hatóságok a hagyatéki vagyontárgyak kiviteléhez, illetőleg az eladásból befolyt összeg átutalásához szükséges engedélyt megadták,

Határozatok elismerése és végrehajtása

46. cikk

(1) Az egyik Szerződő Fél bírósága vagy gyámhatósága által nem vagyonjogi ügyben a jelen Szerződés rendelkezéseinek megfelelően hozott jogerős határozatát a másik Szerződő Fél területén minden további eljárás nélkül el kell ismerni, feltéve, ha a másik Szerződő Fél valamely bírósága vagy gyámhatósága az ügyben korábban jogerős határozatot nem hozott. Ezt a rendelkezést a jelen Szerződés hatálybalépése előtt jogerőre emelkedett határozatokra is alkalmazni kell.

(2) Az egyik Szerződő Fél területén polgári és családjogi ügyekben vagyonjogi igények tekintetében a jelen Szerződés hatálybalépése után hozott jogerős bírói határozatokat - a (3) bekezdésben említett határozatok kivételével - a másik Szerződő Fél területén el kell ismerni és végre kell hajtani. Ez a rendelkezés a bíróságok által a bűnügyekben érvényesített polgári jogi igény tekintetében hozott jogerős határozatokra is vonatkozik.

(3) Az egyik Szerződő Fél bíróságainak a 28. cikkben meghatározott jogviszonyokkal kapcsolatban hozott jogerős határozatait a másik Szerződő Fél területén csak akkor kell elismerni és végrehajtani, ha ez a jogviszony a jelen Szerződés hatálybalépése után keletkezett.

47. cikk

(1) A végrehajtási eljárás megindítására annak a Szerződő Félnek a joga irányadó, amelynek területén a végrehajtási eljárást le kell folytatni.

(2) A kérelmet az ügyben elsőfokon eljárt bírósághoz vagy - amennyiben a kérelmező a másik Szerződő Fél területén tartózkodik - ennek a Szerződő Félnek illetékes bíróságához kell benyújtani. Az elsőfokon eljárt bíróság a hozzá benyújtott kérelmet a jelen Szerződés 3. cikkében meghatározott módon a másik Szerződő Fél illetékes bíróságához továbbítja.

48. cikk

A végrehajtási eljárás megindítására irányuló kérelemhez csatolni kell:

a) a bírói határozat teljes kiadmányát; a határozat jogerejét és végrehajthatóságát, ha az a kiadmányból nem tűnik ki, a bíróságnak külön igazolnia kell;

b) igazolást arról, hogy a perbe nem bocsátkozott alperes vagy meghatalmazottja legalább egy ízben kellő időben és szabályszerűen bírói idézést vett kézhez;

c) a jelen cikk a) és b) pontjában említett iratok hiteles fordítását.

49. cikk

A bíróság a végrehajtási eljárás megindítása előtt - szükség esetén - a kérelmezőt megidézheti, tőle felvilágosítást kérhet vagy hiánypótlásra hívhatja fel. A bíróság az adóst is meghallgathatja a végrehajtási kérelem felől és felvilágosítást kérhet attól a bíróságtól, amely a határozatot hozta.

50. cikk

(1) A végrehajtás foganatosítására annak a Szerződő Félnek a joga irányadó, amelynek területén a végrehajtás történik.

(2) A végrehajtási eljárás megindításáról határozó bíróság előtt az adós mind a végrehajtás megengedhetősége, mind a bíróság által megítélt követelések tekintetében csak olyan kifogásokat terjeszthet elő, amelyek annak a Szerződő Félnek a joga szerint érvényesíthetők, amelynek a területén a határozatot hozták.

51. cikk

A bírói határozatok végrehajtásának megtagadása

A bírói határozatok végrehajtását meg kell tagadni, ha

a) a végrehajtani kért határozat nem jogerős;

b) az alperes vagy az a személy, aki ellen a végrehajtani kért határozatot hozták, azért nem bocsátkozott a perbe, mert részére vagy meghatalmazottjának kellő időben, szabályszerűen és a jelen Szerződés rendelkezéseinek megfelelő módon nem kézbesítettek idézést;

c) a bírói határozat ellentétes ugyanazon felek között, ugyanazon igényről, ugyanazon jogalapon annak a Szerződő Félnek a bírósága által korábban hozott jogerős határozattal, amely Szerződő Félnek a területén a határozatot elismerni és a végrehajtást foganatosítani kellene. Ez a rendelkezés nem vonatkozik arra az esetre, ha azok a körülmények, amelyek alapján a korábbi határozat a szolgáltatás mennyiségét vagy tartamát megállapította, lényegesen megváltoztak,

52. cikk

A végrehajtási költségek tekintetében annak a Szerződő Félnek jogszabályai irányadók, amelynek területén a határozatot végre kell hajtani.

53. cikk

A jelen Szerződés 46-52. cikkeinek rendelkezéseit a bírói egyezségekre is alkalmazni kell.

II. FEJEZET

BŰNÜGYI JOGSEGÉLY

54. cikk

Kiadatási kötelezettség

(1) A Szerződő Felek kötelezik magukat, hogy a területükön tartózkodó személyeket a jelen Szerződésben meghatározott feltételek mellett kérelemre büntető eljárás lefolytatása vagy büntetés végrehajtása céljából egymásnak kiadják.

(2) Kiadatásnak oly cselekmény miatt van helye, amely mindkét Szerződő Fél jogszabályai szerint bűntett és a Szerződő Felek jogszabályai szerint egy évet meghaladó szabadságvesztéssel vagy más súlyosabb büntetéssel büntetendő (a továbbiakban: kiadatási bűntett).

55. cikk

A kiadás megtagadása

Kiadatásnak nincs helye, ha

a) a kiadni kért személy a megkeresett Szerződő Fél állampolgára;

b) a kiadni kért személy a bűntettet a megkeresett Szerződő Fél területén követte el;

c) a kiadatást oly bűntett miatt, illetőleg olyan ítélet alapján kérik, amelynek büntethetősége, illetőleg végrehajthatósága a megkeresett Szerződő Fél jogszabályai szerint elévülés folytán vagy más törvényes okból megszűnt;

d) a kiadni kért személy ellen a megkeresett Szerződő Fél területén ugyanazon bűntett miatt ítéletet hoztak vagy a büntető eljárási értelmi okból megszüntették;

e) a bűntett valamelyik Szerződő Fél jogszabályai szerint csak magánindítványra üldözhető és a sértett a magánindítványt kellő időben nem terjesztette elő

56. cikk

A büntető eljárás kötelező átvétele

(1) A Szerződő Felek kötelezik magukat, hogy a másik Szerződő Fél kérelmére saját joguk szerint büntető eljárást indítanak olyan állampolgáraik ellen, akik a megkereső Szerződő Fél területén kiadatási büntettet követtek el. A kérelemhez csatolni kell a bűntett leírását tartalmazó iratot, továbbá a bűntett elkövetésére vonatkozólag rendelkezésre álló bizonyítékokat.

(2) A büntető eljárás megindítására irányuló kérelmet magyar részről vádemelés előtt a Magyar Népköztársaság legfőbb ügyésze, vádemelés után a Magyar Népköztársaság igazságügyminisztere, szovjet részről pedig a SzSzKSz legfőbb ügyésze terjeszti elő.

(3) A megkeresett Szerződő Fél értesíti a másik Szerződő Felet a büntető eljárás eredményéről és amennyiben az ügyben jogerős ítéletet hoztak, az ítélet másolatát is megküldi.

57. cikk

A kiadatási kérelem

(1) A büntetés végrehajtására irányuló kiadatási kérelemhez csatolni kell a jogerős ítélet hiteles másolatát, valamint annak a jogszabálynak a teljes szövegét is, amelynek alapján a bűncselekményt minősítették. Amennyiben az elítélt büntetésének egy részét már kitöltötte, az erre vonatkozó adatokat is közölni kell.

(2) A büntető eljárás lefolytatására irányuló kiadatási kérelemhez mellékelni kell az elfogatóparancs hiteles másolatát, a bűncselekmény tényállásának leírását, valamint a bűntett minősítésére vonatkozó jogszabály szövegét; ha a bűntett vagyoni kárt okozott, ennek összegét is meg kell jelölni.

(3) Magánindítványra üldözendő bűntett esetén a kiadatási kérelemben meg kell jelölni a magánindítvány előterjesztésének időpontját. Amennyiben valamelyik Szerződő Fél joga a magánindítvány előterjesztésére záros határidőt állapít meg, az erre vonatkozó jogszabályt közölni kell.

(4) A kiadatási kérelemhez - lehetőség szerint - mellékelni kell a kiadni kért személy személy-leírását, közölni kell személyi adatait, állampolgárságát, tartózkodási helyét, valamint meg kell küldeni fényképét és ujjlenyomatát is.

(5) A megkereső Szerződő Fél nem köteles a kiadni kért személy bűnösségére vonatkozó bizonyítékokat a kérelemhez mellékelni.

58. cikk

A kiadatási kérelem kiegészítése

Ha a kiadatási kérelem nem tartalmazza az összes szükséges adatokat, a megkeresett Szerződő Fél a kérelem kiegészítését kívánhatja és erre két hónapig terjedő határidőt állapíthat meg. Ez a határidő alapos okból meghosszabbítható.

59. cikk

Kiadatási letartóztatás

A kiadatási kérelem megérkezése után a megkeresett Szerződő Félnek a kiadni kért személy letartóztatása iránt haladéktalanul intézkednie kell, kivéve ha a jelen Szerződés értelmében kiadatásnak nincsen helye.

60. cikk

Ideiglenes kiadatási letartóztatás

(1) Az olyan személyt, akit a jelen Szerződés alapján ki kell adni, a kiadatási kérelem megérkezése előtt is le lehet tartóztatni, ha azt a megkereső Szerződő Fél arra hivatkozással kéri, hogy a szóbanforgó személy ellen elfogatóparancsot bocsátottak ki, illetőleg jogerős ítéletet, vagy más bírói határozatot hoztak. Az ilyen kérelem posta, távíró, távbeszélő vagy rádió útján terjeszthető elő.

(2) A Szerződő Felek illetékes hatóságai ilyen kérelem nélkül is letartóztathatják a területükön tartózkodó olyan személyt, aki tudomásuk szerint a másik Szerződő Fél területén kiadatási bűntettet követett el.

(3) Az (1) és (2) bekezdés alapján történt ideiglenes letartóztatásról a másik Szerződő Felet haladéktalanul értesíteni kell.

61. cikk

A kiadatási letartóztatás megszüntetése

(1) A megkeresett Szerződő Fél a letartoztatott személyt szabadlábra helyezheti, ha a megkereső Szerződő Fél az 58. cikknek megfelelően részére megállapított határidőn belül a kiadatási kérelem kiegészítéséhez szükséges adatokat nem közli.

(2) A 60. cikk alapján letartóztatott személyt szabadon lehet bocsátani, ha a kiadatási kérelem a letartóztatásról szóló értesítés elküldésétől számított két hónap alatt nem érkezik meg.

62. cikk

A kiadatás elhalasztása

Ha a megkeresett Szerződő Fél területén a kiadni kért személy ellen más bűntett miatt büntető eljárás van folyamatban vagy más bűntett miatt elítéltek, a kiadatás elhalasztható mindaddig, amíg az eljárást megszüntették, az ítéletet végrehajtották vagy a büntetést elengedték.

63. cikk

Ideiglenes átadás

(1) A megkereső Szerződő Fél indokolt kérelmére a kiadni kért személyt a 62. cikkben említett esetben is ideiglenesen át lehet adni, ha a kiadatás elhalasztása a bűntett elévülését eredményezné, vagy a nyomozás lefolytatását jelentős mértékben megnehezítené.

(2) Az ideiglenesen átadott személyt annak az eljárási cselekménynek befejeztével, amelynek céljára átadták, haladéktalanul vissza kell szállítani.

64. cikk

Eljárás több állam kiadatási kérelme esetén

Ha valamely személy kiadatását több állam kéri, a megkeresett Szerződő Fél dönti el, hogy melyik kérelemnek tesz eleget.

65. cikk

A kiadott személy felelősségrevonásának korlátai

(1) A kiadott személy a kiadatás előtt elkövetett olyan bűntett miatt, amelyre a kiadatás nem terjed ki, a megkeresett Szerződő Fél hozzájárulása nélkül büntető eljárás alá nem vonható, a rá kiszabott büntetés végre nem hajtható és harmadik állam részére ki nem adható.

(2) Nincsen szükség a megkeresett Szerződő Fél hozzájárulására, ha

a) a kiadott személy annak a Szerződő Félnek területét, amelynek részére kiadták, a büntető eljárás befejezése, elítéltetése esetén pedig büntetésének kitöltése vagy elengedése után egy hónapon belül nem hagyta el; az említett határidőbe nem számít be az az idő, amely alatt a kiadott személy a megkereső Szerződő Fél területét önhibáján kívül nem hagyhatta el;

b) a kiadott személy a megkereső Szerződő Fél területéről eltávozott, de oda újból visszatért.

66. cikk

Átadás

A megkeresett Szerződő Fél közli a megkereső Szerződő Féllel az átadás helyét és idejét. A kiadni kért személyt szabadlábra lehet helyezni, ha őt a megkereső Szerződő Fél a kitűzött időponttól számított 15 napon belül nem veszi át.

67. cikk

Ismételt kiadatás

Ha a kiadott személy a büntető eljárás megindítása alól bármilyen módon kivonja magát és újra a megkeresett Szerződő Fél területén tartózkodik, őt újabb kérelemre az 57. cikkben említett iratok megküldése nélkül is ki kell adni.

68. cikk

Átszállítás

(1) A Szerződő Felek kötelezik magukat arra, hogy azokat a személyeket, akiket valamelyik harmadik állam a másik Szerződő Fél részére kiadott, ennek a Szerződő Félnek a kérelmére saját területükön átszállítják. Az átszállítás kötelezettsége nem áll fenn, ha a kiadatást a jelen Szerződés rendelkezései értelmében nem kell engedélyezni.

(2) Az átszállítás iránti megkeresést ugyanúgy kell előterjeszteni és felszerelni, mint a kiadatási kérelmet.

(3) Az átszállítás módját, útvonalát és egyéb feltételeit ilyen esetekben a Szerződő Felek illetékes hatóságai közös megegyezéssel állapítják meg.

69. cikk

A büntető eljárás eredményének közlése

A Szerződő Felek a kiadott személy elleni büntető eljárás eredményéről egymást értesítik. Ha a kiadott személyt elítélték, az ítélet jogerőre emelkedése után az ítélet másolatát meg kell küldeni.

70. cikk

Érintkezés kiadatási és átszállítási ügyekben

A bűntettesek kiadatásával és átszállításával, valamint a letartóztatott személyek átszállításával (71. cikk) kapcsolatos ügyekben a Magyar Népköztársaság igazságügyminisztere, illetőleg legfőbb ügyésze és a SzSzKSz legfőbb ügyésze közvetlenül érintkezik egymással.

71. cikk

Letartóztatott személyek átszállítása

(1) Ha olyan személyt kell tanúként az egyik Szerződő Fél területén kihallgatni, aki a másik Szerződő Fél területén letartóztatásban van, a Szerződő Feleknek a jelen Szerződés 70. cikkében említett hatóságai a letartóztatott személyt a megkereső Szerződő Fél területére átszállíttathatják azzal a feltétellel, hogy az átszállított személyt letartóztatásban kell tartani és kihallgatása után mielőbb vissza kell szállítani.

(2) Ha olyan személy tanúkénti kihallgatása válik szükségessé, aki harmadik államban van letartóztatásban, a megkeresett Szerződő Fél területén az átszállítást ennek a Szerződő Félnek a jelen Szerződés 70. cikkében említett hatóságai engedélyezik. Ez esetben a jelen Szerződés 7. cikkének rendelkezéseit alkalmazni kell.

72. cikk

Egyes tárgyak kiadása

(1) Azokat a tárgyakat, amelyek a bűntetteshez a kiadatási bűntett következtében kerültek, valamint minden egyéb tárgyat, amely az ügyben bizonyítékul használható fel, a megkereső Szerződő Fél részére még abban az esetben is át kell adni, ha a bűntettes kiadatása annak halála miatt vagy egyéb okból nem foganatosítható,

(2) A megkeresett Szerződő Fél az átadni kért tárgyakat ideiglenesen visszatarthatja, ha ezekre más büntető eljárásban még szükség van.

(3) Harmadik személyeknek ezekre a tárgyakra vonatkozó joga érintetlen marad. Ezeket a büntető eljárás befejezése után a jogosult részére történő kiszolgáltatás végett annak a Szerződő Félnek, amely ezeket kiadta, vissza kell adni.

73. cikk

Bűnügyi jogsegély megtagadása

A Szerződő Felek nem nyújtanak egymásnak bűnügyi jogsegélyt, ha azt olyan bűntettel kapcsolatban kérik, amely miatt kiadatásnak nincs helye.

74. cikk

Ítéletek közlése

(1) A Szerződő Felek évenként kölcsönösen közlik egymással a másik Szerződő Fél állampolgárai ellen bűnügyekben hozott jogerős ítéleteket. A közlés úgy történik, hogy a Szerződő Felek az ítéletek rendelkező részéről szóló másolatot küldik meg egymásnak.

(2) A Szerződő Felek kérelemre kölcsönösen közlik egymással azoknak a személyeknek büntetett előéletére vonatkozó adatokat, akik korábban a megkeresett Szerződő Fél területén laktak és ellenük a megkereső Szerződő Fél területén büntető eljárás indult.

(3) Az (1) és (2) bekezdés esetében a Szerződő Felek - lehetőség szerint - az elítéltek ujjlenyomatait is megküldik egymásnak.

(4) A Szerződő Felek az (1) és (2) bekezdésben említett adatokat a jelen Szerződés 3. cikkében meghatározott módon közlik egymással.

III. RÉSZ

ZÁRÓRENDELKEZÉSEK

75. cikk

A jelen Szerződést meg kell erősíteni. A megerősítő okiratokat Budapesten kell kicserélni.

76. cikk

(1) A jelen Szerződés a megerősítő okiratok kicserélésétől számított harminc nap elteltével lép hatályba és hatálybalépésétől számított tíz éven át marad érvényben.

(2) Ha az említett időtartam lejárta előtt egy évvel a Szerződő Felek egyike sem közölte azt a szándékát, hogy a Szerződést felmondja, az határozatlan ideig marad hatályban és attól a naptól számított egy év elteltével veszti hatályát, amikor azt a Szerződő Felek valamelyike felmondja.

77. cikk

A jelen Szerződés két eredeti példányban magyar és orosz nyelven készült. Mindkét példány egyaránt hiteles.

Ennek hiteléül a Szerződő Felek Meghatalmazottai ezt a Szerződést aláírták és pecsétjükkel ellátták.

Kelt Moszkvában 1958. évi július hó 15. napján.

A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa nevében:

Dr. Nezvál Ferenc s. k.

A Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége Legfelső Tanácsának Elnöksége nevében:

N. Patolicsev s. k.

JEGYZŐKÖNYV

a Magyar Népköztársaság és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége között a polgári, családjogi és bűnügyi jogsegélyről Moszkvában, 1958. évi július hó 15. napján aláírt Szerződéshez

A polgári, családjogi és bűnügyi jogsegélyszerződés mai napon történt aláírása alkalmával a Szerződő Felek Meghatalmazottai kijelentik, hogy az alábbiakban állapodtak meg:

A polgári és családjogi jogsegélyforgalom során a Szerződés 3. cikkében említett érintkezés lehetséges módja az is, hogy az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság viszonylatában a Magyar Népköztársaság és az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság illetékes központi hatóságai egymással közvetlenül érintkeznek.

A jelen jegyzőkönyv a fent megjelölt Szerződés kiegészítő része; a jegyzőkönyv két eredeti példányban, mindkettő magyar és orosz nyelven készült. Mindkét példány egyaránt hiteles.

Kelt Moszkvában, 1958. évi július hó 15. napján.

Dr. Nezvál Ferenc s. k.

N. Patolicsev s. k.

3. §[20] A szerződés 3. cikkének (1) bekezdésében említett központi hatóság: igazságügyért felelős miniszter, illetőleg a legfőbb ügyész.

4. §[21] A jelen törvényerejű rendelet az 1959. évi január hó 4. napján lép hatályba. Végrehajtásáról az igazságügyért felelős miniszter az érdekelt miniszterekkel és a legfőbb ügyésszel egyetértve gondoskodik.

Dobi István s. k.,

a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke

Kristóf István s. k.,

a Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára