1972. évi 18. törvényerejű rendelet

a Magyar Népköztársaság és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége között a polgári, családjogi és bűnügyi jogsegély tárgyában Moszkvában, az 1958. évi július hó 15. napján aláírt szerződés módosításáról és kiegészítéséről szóló, Budapesten az 1971. évi október hó 19. napján aláírt jegyzőkönyv kihirdetéséről

(A jegyzőkönyv megerősítő okiratainak kicserélése Moszkvában, az 1972. évi június hó 23. napján megtörtént.)

1. § A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa a Magyar Népköztársaság és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége között a polgári, családjogi és bűnügyi jogsegély tárgyában Moszkvában, az 1958. évi július hó 15. napján aláírt szerződés (1958. évi 38. számú törvényerejű rendelet) módosításáról és kiegészítéséről szóló, Budapesten az 1971. évi október hó 19. napján aláírt jegyzőkönyvet e törvényerejű rendelettel kihirdeti.

2. § A jegyzőkönyv magyar nyelvű szövege a következő:

JEGYZŐKÖNYV

a Magyar Népköztársaság és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége között a polgári, családjogi és bűnügyi jogsegély tárgyában Moszkvában, az 1958. évi július hó 15. napján aláírt szerződés módosításáról és kiegészítéséről

A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége Legfelső Tanácsának Elnöksége

abból a célból, hogy tovább szilárdítsák a két állam közötti barátságot, elmélyítsék az együttműködést a jogi kapcsolatok és az állampolgáraik jogainak védelme területén, elhatározták, hogy a Magyar Népköztársaság és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége között a polgári, családjogi és bűnügyi jogsegély tárgyában Moszkvában, az 1958. évi július hó 15. napján aláírt szerződést módosítják és kiegészítik.

E célból Meghatalmazottaikká kinevezték:

a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa

dr. Korom Mihályt, a Magyar Népköztársaság igazságügyminiszterét,

a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége Legfelső Tanácsának Elnöksége

Vlagyimir Ivanovics Tyerebilovot, az SZSZKSZ igazságügyminiszterét,

akik jó és kellő alakban talált meghatalmazásaik kicserélése után az alábbiakban állapodtak meg:

I.

A Magyar Népköztársaság és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége között a polgári, családjogi és bűnügyi jogsegély tárgyában kötött szerződés (a továbbiakban: Szerződés) 12. cikke helyébe a következő rendelkezés lép:

"12. cikk

Tájékoztatás

A Magyar Népköztársaság Igazságügyi Minisztériuma és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségének Igazságügyi Minisztériuma kérelemre tájékoztatják egymást az államukban hatályban levő vagy hatályban volt jogszabályokról, valamint a Szerződő Felek illetékes bíróságainak jogszabály-értelmezéséről."

II.

A Szerződés 15. cikke helyébe a következő rendelkezés lép:

"15. cikk

Az egyik Szerződő Fél állampolgára, aki a másik Szerződő Fél bírósága előtt fellép, nem kötelezhető perköltségbiztosíték adására sem abból az okból, mert külföldi, sem azért mert belföldön sem lakóhelye, sem pedig szokásos tartózkodási helye nincsen."

III.

A Szerződés 24. cikke helyébe a következő rendelkezés lép:

"24. cikk

Jog- és cselekvőképesség

A személy jog- és cselekvőképességét annak a Szerződő Félnek a joga határozza meg, amelynek ez a személy az állampolgára."

IV.

A Szerződés a 25. cikk után, a "Családi jog" címszót követően két új, 25/A és 25/B cikkel egészül ki:

"25/A cikk

A házasságkötés

A házasságkötés alakiságaira annak a Szerződő Félnek a joga irányadó, amelynek területén a házasságot kötik."

"25/B cikk

A házastársak személyes és vagyoni jogviszonyai

(1) A házastársak személyes és vagyoni jogviszonyait annak a Szerződő Félnek a joga szerint kell elbírálni, amelynek a területén a házastársaknak a közös lakóhelye van.

(2) Ha mindkét házastárs ugyanannak a Szerződő Félnek az állampolgára és egyik házastárs az egyik, a másik házastárs pedig a másik Szerződő Fél területén lakik, a személyes és vagyoni jogviszonyaikat annak a Szerződő Félnek a joga szerint kell elbírálni, amelynek a házastársak az állampolgárai.

(3) Ha az egyik házastárs az egyik, a másik házastárs pedig a másik Szerződő Fél állampolgára és az egyik házastárs az egyik, a másik házastárs pedig a másik Szerződő Fél területén lakik, a személyes és vagyoni jogviszonyaikat annak a Szerződő Félnek a joga szerint kell elbírálni, amelynek területén a házastársaknak utolsó közös lakóhelye volt."

V.

A Szerződés 26. cikke helyébe a következő új 26 és 26/A cikk lép:

"26 cikk

A házasság felbontása

(1) Ha a házastársak a házasság felbontására irányuló kérelem benyújtásakor mindketten az egyik Szerződő Fél állampolgárai, a házasság felbontására ezen Szerződő Fél hatóságának van joghatósága; ha azonban a házastársak a másik Szerződő Fél területén laknak, e Szerződő Fél hatósága is eljárhat.

(2) Ha a kérelem benyújtásakor az egyik házastárs az egyik, a másik házastárs pedig a másik Szerződő Fél állampolgára és az egyik házastárs az egyik, a másik házastárs pedig a másik Szerződő Fél területén lakik, a házasság felbontására mindkét Szerződő Fél hatóságának joghatósága van. Ez esetben a házasság felbontására annak a Szerződő Félnek a jogát kell alkalmazni, amelynek hatósága a házasság felbontása tekintetében eljár.

(3) A házasság felbontása tárgyában hozott határozatok elismerésére a Szerződés 46. cikke (1) bekezdésének rendelkezéseit kell alkalmazni abban az esetben is, ha a határozatot e Jegyzőkönyv hatályba lépése előtt hozták.

26/A cikk

A házasság érvénytelenségének a megállapítása

(1) A házasság érvénytelenségének, létezésének vagy nemlétezésének a megállapítására a 26. cikk rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

(2) Ha az egyik Szerződő Fél állampolgárai a házasságot a másik Szerződő Fél területén kötötték, a házasságot akkor lehet érvénytelennek nyilvánítani, ha az érvénytelenség oka mind annak a Szerződő Félnek a joga szerint, amelynek területén a házasságot kötötték, mind a házastársak hazai joga szerint fennáll."

VI.

A Szerződés 27, 28 és 29 cikke helyébe a következő új 27, 28, 28/A, 28/B és 29 cikk lép:

"A szülők és gyermekek közötti jogviszony

27 cikk

(1) A szülők és gyermek közötti jogviszonyra annak a Szerződő Félnek a joga irányadó, amelynek a területén a szülők és a gyermek közös lakóhelye van.

(2) Ha a szülők vagy a szülők egyikének a lakóhelye az egyik Szerződő Fél, a gyermek lakóhelye pedig a másik Szerződő Fél területén van, a közöttük fennálló jogviszonyra annak a Szerződő Félnek a joga irányadó, amelynek a gyermek az állampolgára.

28 cikk

Az apaság vélelmének megtámadására, az apaság vagy anyaság, illetőleg a gyermek egy meghatározott házasságból történt származásának megállapítására annak a Szerződő Félnek a jogát kell alkalmazni, amelynek állampolgárságát a gyermek a születésével megszerezte.

28/A cikk

Ha a gyermek szülei nem kötöttek egymással házasságot, a gyermek és a gyermek anyja, illetőleg apja közötti jogviszonyra annak a Szerződő Félnek a joga irányadó, amelynek a gyermek az állampolgára.

28/B cikk

Ha a gyermek az egyik Szerződő Fél állampolgára, de a másik Szerződő Fél területén lakik és számára ennek a Szerződő Félnek a joga kedvezőbb, ezt a jogot kell alkalmazni.

29 cikk

A 27, 28, 28/A és 28/B cikkekben említett jogviszonyokra vonatkozó határozatok meghozatalára azon Szerződő Fél bíróságának, vagy egyéb hatóságának van joghatósága, amelynek a gyermek állampolgára, vagy amelynek területén a gyermeknek lakóhelye, illetőleg szokásos tartózkodási helye van."

VII.

A Szerződés 33 cikkét a következő (5) bekezdéssel kell kiegészíteni:

"(5) Az egyik Szerződő Fél állampolgárának gyámja vagy gondnoka lehet a másik Szerződő Fél állampolgára, feltéve, hogy annak a Szerződő Félnek a területén lakik, ahol a gyámi, vagy gondnoki teendőket el kell látnia."

VIII.

A Szerződés a 35 cikk után a következő új, 35/A és 35/B cikkel egészül ki:

"Jogügyletek alakiságai

35/A cikk

(1) A jogügyletek alaki kellékeire magára a jogügyletekre irányadó jogot kell alkalmazni; elegendő azonban az ügyletkötés helyén hatályos jog alkalmazása is.

(2) Az ingatlanokra vonatkozó jogügyletek alaki kellékeire annak a Szerződő Félnek a joga irányadó, amelynek területén az ingatlan fekszik.

Jogi személy

35/B cikk

A jogi személy keletkezésére annak a Szerződő Félnek a joga irányadó, amelynek területén a jogi személyt nyilvántartásba vették."

IX.

A Szerződés 39. cikke helyébe a következő rendelkezés lép:

"39 cikk

Végrendelet

(1) Az egyik Szerződő Fél állampolgára által tett végrendelet alakilag érvényes, ha megfelel:

a) ama állam jogának, amelyben készítették, vagy

b) ama Szerződő Fél jogának, amelynek az örökhagyó a végrendelkezés vagy halála időpontjában állampolgára volt, vagy ama állam jogának, amelyben az örökhagyónak az említett időpontok valamelyikében lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye volt.

(2) E cikk (1) bekezdése a végrendelet visszavonására is vonatkozik.

(3) A végrendelet alkotására és visszavonására való képesség, továbbá az akarathiány joghatása tekintetében annak a Szerződő Félnek a joga irányadó, amelynek az örökhagyó az akaratkijelentés idején állampolgára volt."

X.

(1) Ezt a jegyzőkönyvet meg kell erősíteni és az a megerősítő okiratoknak Moszkvában történő kicserélése napján lép hatályba.

(2) A Jegyzőkönyv ugyanaddig marad hatályban mint a Magyar Népköztársaság és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége között a polgári, családjogi és bűnügyi jogsegély tárgyában Moszkvában, az 1958. évi július hó 15. napján aláírt szerződés.

Készült Budapesten, az 1971. évi október hó 19. napján, két példányban, mindkettő magyar és orosz nyelven, mindkét szöveg egyaránt hiteles.

A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa nevében:

Dr. Korom Mihály s. k.

A Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége Legfelső Tanácsának Elnöksége nevében:

V. I. Tyerebilov s. k.

3. §[1] E törvényerejű rendelet kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit azonban az 1972. évi június hó 23. napjától kell alkalmazni. A törvényerejű rendelet végrehajtásáról az igazságügyért felelős miniszter gondoskodik.

Losonczi Pál s. k.,

a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke

Vass Istvánné s. k.,

a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára helyett