3/1958. (VI. 14.) MM rendelet

az írói művek kiadásáról

A 98/1951. (IV. 21.) MT számú rendeletben, az 1.043/1954. (VI. 17.) számú minisztertanácsi határozatban, valamint a 10 1957. (II. 24.) Korm. számú rendeletben foglalt felhatalmazás alapján a magyar szerzők (író, szerkesztő, fordító) és a könyvkiadó vállalatok között létrejövő kiadói szerződések egyes feltételeit - az Országos Ár-hivatal elnökével egyetértésben - az alábbiak szerint szabályozom.

1. § (1) A jelen rendelet hatálya kiterjed a szépirodalmi, tudományos, szakmai és ismeretterjesztő művek (a továbbiakban: írói mű) kiadására.

(2) A rendelet hatálya nem terjed ki:

a) a tankönyvek és a tankönyvet helyettesítő jegyzetek kiadására,

b) a szaklapokban megjelenő cikkekre, tanulmányokra.

(3) A jelen rendeletben meghatározott szerzői jogdíj tételek nem vonatkoznak a magyar szerzőknek magyar kiadóvállalatok által idegen nyelven kiadott műveire; ilyen kiadás esetén az eredeti mű szerzőjét és a fordítót megillető szerzői jogdíjakat a Kiadói Főigazgatóság szabályozza.

2. § (1) A szerzői jogdíjat az írói mű szövegterjedelme alapján szerzői ívenként - verses műveknél soronként - kell megállapítani. Egy szerzői ív 40.000 betűhelyet tartalmaz. A betűhelyek kiszámításának módját a Kiadói Főigazgatóság szabályozza.

(2) Írói műben szereplő szövegképek (grafikai munkák, ábrák, fényképek és egyéb illusztrációk) után csak abban az esetben jár az írói mű szerzőjének díjazás, ha azok megalkotásában, vagy rendelkezésre bocsátásában közreműködött; e díjazás feltételeit és összegét a Kiadói Főigazgatóság állapítja meg.

Szépirodalmi művek

3. § (1) Az eredeti szépirodalmi művek (a továbbiakban: szépirodalmi művek) szerzői jogdíját a jelen rendelet I. számú melléklete tartalmazza.

(2) A jogdíj összegét a ténylegesen kiadott példányszám alapján kell megállapítani, de élő magyar író prózai szépirodalmi művének első kiadása esetén 5.000 példány, verses művének első kiadása esetén pedig 3.000 példány (alappéldányszám) után járó szerzői jogdíjat kell fizetni abban az esetben is, ha a ténylegesen kiadott példányok száma ennél kevesebb,

4. § (1) A második és további kiadások után járó szerzői jogdíj összegét az előző kiadások példányszámának figyelembevételével kell megállapítani; ehhez képest a második és további kiadások jogdíját a megfelelő díjtáblázatnak az előző kiadások együttes példányszámán felüli példányszámokra vonatkozó tételei alkalmazásával kell kiszámítani. (Pl. ha élő magyar író regényének első kiadása 5000, második kiadása 3000, harmadik kiadása pedig 10.000 példányban jelenik meg, a második kiadás jogdíja az I. számú melléklet A) táblázata szerint a 6., 7. és 8. ezer példány után járó díjak összege, míg a harmadik kiadás jogdíja a 9-18. ezer példányok után járó díjak összege lesz.)

(2) Élő magyar írók szépirodalmi műveinek kiadása esetén a szerzői jogdíj megállapítása szempontjából a mű 1946. augusztus 1. napja előtti kiadásait nem lehet figyelembe venni.

(3) Ha a mű első kiadása alkalmával a szerzői jogdíjat a 3. § (2) bekezdése alapján a ténylegesnél magasabb példányszám után állapították meg, a többletet a kiadó köteles a második és további kiadásokért járó szerzői jogdíjba beszámítani. Ezt a rendelkezést verses mű második kiadása esetén azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a kiadó a verses mű első kiadásáért kifizetett szerzői jogdíj legfeljebb 10 százalékát beszámítani nem köteles, hanem azt a szerző részére kifizetheti.

(4) Gyűjteményes műben közölt olyan mű után, amely előzőleg már könyvalakban megjelent, de a korábbi kiadások példányszáma nem állapítható meg, a szerzői jogdíjat úgy kell kiszámítani, mintha előzőleg 5000 példányban jelent volna meg.

(5) Sorozatban és legalább 10.000 példányban megjelenő szépirodalmi mű után 8.000 példányig a jelen rendelet szerint járó szerzői jogdíjat, 8.000-30.000 példányig a jelen rendelet szerint egyébként járó szerzői jogdíj fele részét, a 30.000-en felüli példányokért pedig egyharmad részét kell fizetni.

(6) Egy kiadásban legalább 10.000 példányban, de nem sorozatban kiadásra kerülő szépirodalmi mű szerzői jogdíjának alsó határa a műért a jelen rendelet szerint fizethető legmagasabb szerzői jogdíj 50%-a.

5. § (1) Önálló verses kötet első kiadásáért a jelen rendelet szerint járó szerzői jogdíjat - amennyiben a mű jelentősége ezt indokolttá teszi - legfeljebb 5.000 forintra, az önmagában, önálló kiadványként megjelenő verses műért pedig a jelen rendelet szerint járó szerzői jogdíjat legfeljebb 1.000 forintra fel lehet emelni.

(2) Önálló kötetben kiadásra kerülő és egy szerzői ívnél rövidebb terjedelmű prózai műért a jelen rendelet szerint járó szerzői jogdíjat legfeljebb 750 forintra lehet felemelni. Ez a rendelkezés nem vonatkozik a nem önállóan kiadott prózai művekre (pl. antológiában történő közzététel, más műhöz írt tanulmány, előszó stb.).

Tudományos, szakmai és ismeretterjesztő művek

6. § (1) Eredeti tudományos, szakmai és ismeretterjesztő művek első kiadása esetén a jelen rendelet II. számú mellékletében közölt szerzői jogdíjat kell fizetni. A jogdíj összegét a tervezett ívterjedelem alapján a kiadói szerződésben előre meg kell határozni, tekintet nélkül a kiadás példányszámára.

(2) A szerzői jogdíj összegének megállapításánál figyelembe kell venni a mű jelentőségét, színvonalát, a feldolgozás módját, a mű szerzőjének tudományos, szakmai felkészültségét, a szakterületen elért eredményeit (tudományos fokozatát, munkásságát stb.).

(3) A szerződésben meghatározott összegű jogdíj jár a szerzőnek akkor is, ha a jogdíj megállapításának alapjául szolgáló (tervezett) ívterjedelemnél nagyobb vagy kisebb terjedelmű kéziratot készít és azt a kiadó kiadásra elfogadja

(4) A szerződés szerint járó jogdíj a tervezettnél nagyobb ívterjedelem alapján csak abban az esetben emelhető fel, ha a szerző a kiadó kívánságára készített a tervezettnél nagyobb ívterjedelmű kéziratot.

7. § (1) A második kiadás után az első kiadásért fizetett jogdíj 25%-a, minden további kiadásért pedig 10%-a illeti meg a szerzőt.

(2) Amennyiben az első kiadás jogdíját nem a jelen rendelet II. számú melléklete szerint fizethető legmagasabb összegben állapították meg, a kiadó a második és további kiadások jogdíját felemelheti legfeljebb arra az összegre, amely az első kiadás legmagasabb összegű jogdíja alapján járna a szerzőnek. (Pl. az első kiadásért ívenként 600 forintos jogdíjat állapítottak meg, a második kiadás 25%-os díjának kiszámításánál magasabb összeg, de legfeljebb 1.400 forint vehető alapul.)

Fordítások

8. § (1) A szépirodalmi, tudományos, szakmai és ismeretterjesztő művek fordításáért járó szerzői jogdíjat a jelen rendelet III. számú mellékletében foglaltak alapján kell megállapítani.

(2) Ha a fordítás a fordító hibájából stiláris szerkesztésre szorul, ennek költsége a fordító jogdíjaból levonható. A nyersfordítás díja csak megállapodás alapján vonható le a fordító jogdíjából.

(3) Ha a fordítás legalább 10.000 példányban kerül újabb kiadásra, a jelen rendelet szerint egyébként járó jogdíj kétszerese fizethető a Kiadói Főigazgatóság engedélyével a fordító részére.

(4) A versfordítások és verses színművek fordításának második és további kiadása esetén a fordítói jogdíjat a 4. § (1) bekezdése rendelkezéseinek alkalmazásával kell megállapítani. A 3. § (2) bekezdésében és a 4. § (3) bekezdésében foglalt rendelkezéseket a versfordításokra és a verses színművek fordítására is megfelelően alkalmazni kell.

(5) A 4. § (2) bekezdésének hatálya élő magyar írók szépirodalmi fordításaira is kiterjed.

Szerkesztési díjak

9. § (1) A szerkesztési díjakat a jelen rendelet ÍV. számú melléklete tartalmazza.

(2) Új kiadás esetén szerkesztési díj - ideértve a gyűjteményes művek (antológiák) szerkesztéséért járó jogdíjat is - csak az átdolgozott rész után fizethető; egyébként szerkesztési díj a második és további kiadások után - a jelen § (3)-(4) bekezdésében meghatározott esetek kivételével - nem jár.

(3) Abban az esetben, ha a gyűjteményes mű szerkesztője az egyszerű válogatást meghaladó és többletmunkát jelentő tevékenységet végez, több szerző művét egységes szerkezetbe foglalja, esetleg stilárisan egybehangolja, a kiadó és a szerkesztő megállapodhatnak abban, hogy a gyűjteményes mű második kiadása után az első kiadásért fizetett szerkesztői jogdíj 25%-a, minden további kiadásért pedig 10%-a illeti meg a szerkesztőt.

(4) Amennyiben az új kiadás a kiadói szerződés időtartamának letelte után kötött újabb szerződés (11. §) alapján történik, a szerkesztési díj mértékét a Kiadói Főigazgatóság határozza meg.

Vegyes rendelkezések

10. § (1) Amennyiben az írói mű szerzője saját művét a műfaj megváltoztatása nélkül átdolgozza, a szerzőt - a további kiadásért a jelen rendelet értelmében egyébként járó jogdíjon felül - az átdolgozott részért további jogdíj illeti meg. E jogdíj összegét a felek az első kiadás esetén fizethető jogdíj 25-50%-áig terjedhető összegben az átdolgozás befejezése és annak a kiadó által történt elfogadása után állapítják meg, figyelemmel az átdolgozás mérvére és jelentőségére. Prózai fordítások átdolgozott szövegű új kiadása esetén a fordítót a fenti jogdíjakon felül az átdolgozott részért ívenként ellenőrző szerkesztési díj is megilleti.

(2) Írói műnek - az (1) bekezdés hatálya alá nem eső - átírása (adaptálás) esetén az adaptálót 300-1.000 forint jogdíj illeti meg ívenként a kiadvány példányszámára való tekintet nélkül. (Pl. átírás az ifjúság részére, tudományos mű átírása, ismeretterjesztő művé stb.) Az adaptálót a második kiadás után az első kiadásért fizetett jogdíj 25%-a, minden további kiadásért pedig 10%-a illeti meg.

(3) Amennyiben a szerző átdolgozásnak, illetőleg adaptálásnak nem minősülő új, összefüggő kéziratanyaggal egészíti ki a művet és a kiadó azt kiadásra elfogadja, az új, összefüggő kéziratért a jelen rendelet szerint járó teljes szerzői jogdíjat kell fizetni.

11. § (1) A kiadói szerződés időtartamának - amely a 98/1951. (IV. 21.) MT számú rendelet szerint 4 évnél nem lehet hosszabb - lejárta után a művet második és további kiadásban megjelentetni csak újabb szerződés alapján szabad, a szerzői jogdíj összegét azonban ilyen esetben is a jelen rendeletnek a második, illetőleg további kiadások díjazására vonatkozó rendelkezései szerint kell megállapítani.

(2) A kiadói szerződés időtartamának letelte után eredeti tudományos, szakmai, vagy ismeretterjesztő mű újabb kiadása esetén az előző bekezdésben foglalt rendelkezéseket azzal a kiegészítéssel kell alkalmazni, hogy a felek a jelen rendelet szerint egyébként járó szerzői jogdíjat az első kiadásért fizetett jogdíj legfeljebb 20%-át kitevő összeggel felemelhetik. Ez a rendelkezés csak abban az esetben alkalmazható, ha ezt a mű kiemelkedő jelentősége indokolttá teszi.

12. § Az irodalmi vagy esztétikai tárgyú tanulmányok, szépirodalmi jellegű művekhez írt előszók (utószók) és irodalmi riportok szerzői jogdíját a II. számú mellékletben foglaltak alapján kell megállapítani; abban az esetben, ha színvonaluk ezt indokolttá teszi, a szépirodalmi művek szerzői jogdíjára vonatkozó rendelkezések szerint (I. számú melléklet) díjazhatók.

13. § A kiadóvállalatok a Kiadói Főigazgatóság jóváhagyásával béralapjuk terhére évenként irodalmi díjakat tűzhetnek ki, egyes művek (szépirodalmi, tudományos, szakmai és ismeretterjesztő művek, fordítások) külön jutalmazására, vagy pedig egyes műveket a kézirat elfogadásakor külön prémiumban részesíthetnek. Az irodalmi díjak kitűzésének, a prémiumok kifizetésének és az eljárás módozatainak részletes szabályozását a Kiadói Főigazgatóság állapítja meg.

14. § (1) Ha a példányszám nem kerek ezres számban nyer megállapítást, a szerzői jogdíjat a töredékszám után arányosan kell kiszámítani.

(2) Abban az esetben, ha a nyomda technikai okokból a kiadó által megrendelt mennyiségnél legfeljebb 5%-kal több példányt szállít, e többletpéldányok után, továbbá a köteles-, sajtó- és tiszteletpéldányok után szerzői jogdíj nem jár.

15. § A szerzői jogdíjra előleget csak élő magyar szerzők részére lehet folyósítani a 16. és 17. §-okban meghatározott módon, és csak az alábbi műveik után:

a) eredeti művek (ideértve a magyar szerzőknek magyar kiadóvállalat által idegen nyelven kiadott műveit is),

b) fordítások,

c) átdolgozások, adaptálások,

d) kivételes esetben gyűjteményes művek szerkesztése.

16. § (1) Eredeti művek első kiadása esetén előleg általában csak a kiadónak átadott kézirat alapján fizethető; a szerződés megkötésétől a kézirat elfogadásáig előlegként kifizethető összeg a jogdíj 65%-át nem haladhatja meg. A jogdíj 65%-a a kézirat elfogadásakor, fennmaradó 35%-a pedig az imprimálástól számított 15 nap elteltével válik esedékessé. Amennyiben a mű a kézirat elfogadásától számított egy éven belül nem jelenik meg, az egy év elteltével a szerzőnek - az elfogadáskor esedékessé vált előlegen felül - további 20% jogdíj előleg jár. Ilyen esetben a jogdíj fennmaradó 15%-át kell az imprimálástól számított 15 nap elteltével, de legkésőbb a kézirat elfogadásától számított két év elteltével kifizetni. A kézirat elfogadása előtt kifizetésre kerülő jogdíj részleteket az alappéldányszám [3. § (2) bek.] - kivételes esetben legfeljebb 6.000 példány - alapulvételével kell folyósítani.

(2) Fordítások első kiadása esetén a szerződés megkötésekor legfeljebb a jogdíj egyhatod része, a kézirat elfogadásáig az átadott kéziratok arányában legfeljebb a jogdíj összesen kétharmad része folyósítható, a fennmaradó részt pedig a megjelenéstől számított 30 napon belül, de legkésőbb az elfogadástól számított négy hónapon belül kell kifizetni.

17. § (1) Írói mű változatlan szövegű új kiadása (utánnyomás) esetén - kivéve a (3) bekezdésben említett kiadást - a szerzői jogdíjra előleg nem folyósítható; ilyen esetben a teljes szerzői jogdíjat az imprimálástól számított 15 napon belül kell kifizetni.

(2) Írói mű átdolgozott szövegű új kiadása, továbbá adaptálás esetén az átdolgozásért, illetőleg adaptálásért járó szerzői jogdíjat (10. §), az első kiadásra vonatkozó szabályok szerint (16. §) kell kifizetni.

(3) Ha az új kiadásra a kiadói szerződés időtartamának eltelte után kerül sor, az újabb szerződés [11. § (1) bekezdés] megkötésekor a szerző részére előleg folyósítható az új kiadásért a jelen rendelet szerint járó jogdíj legfeljebb 50%-a erejéig.

(4) A 16. és 17. §-ok rendelkezéseit értelemszerűen alkalmazni kell a gyűjteményes művek (antológiák) szerkesztőire is.

18 §

A munkaviszonyból folyó kötelezettség teljesítéseként alkotott írói műért a szerzőnek a munkabéren felül abban az esetben jár szerzői jogdíj, ha a munkáltató a művet nem kizárólag a rendeltetésszerű működése által megszabott keretben, hanem azon túlmenően használja fel, illetőleg hozza forgalomba.

19. § (1) A szerző köteles a kéziratot a kiadóval kötött megállapodásban előírt formában és példányszámban a kiadónak átadni. A kézirat egy példányát a kiadó tartozik - változatlan formában -a mű megjelenésétől számított egy évig megőrizni.

(2) A nem megfelelő formában és példányszámban készített kézirat átírásának (leírásának) költségét a kiadó a szerzői jogdíjból levonhatja. A kiadó erről az elhatározásáról a szerzőt 8 napon belül értesíteni tartozik.

20. § (1) A szerzőnek joga, de egyben kötelessége is a nyomdai első (hasáb) levonat kijavítása (korrektúra), és a második (tördelt) levonat jóváhagyása (imprimatúra) a kiadóval kötött megállapodásban előírt határidőn belül és mennyiségben.

(2) Amennyiben a szerző a korrektúrát, illetőleg imprimatúrát a szerződésben megszabott határidőn belül és mennyiségben nem végzi el, a kiadó jogosult a korrektúrát a szerző költségére elvégeztetni, illetőleg az imprimatúrát megtörténtnek tekinteni.

(3) Ha a szerző a korrektúra alkalmával a kézirathoz viszonyítva változtatásokat eszközöl (szerzői korrektúra), az ennek következtében a kiadóra háruló többletköltségnek a mű szedési költsége 10%-át meghaladó részét a szerzői jogdíjból le kell vonni, ez azonban nem lehet több a szerzői jogdíj 15%-ánál. A szerzői korrektúrával kapcsolatos költségek levonásának részletes szabályait a Kiadói Főigazgatóság állapítja meg.

21. § (1) A kiadó, amennyiben a mű kiadására szerződést kötött, a kézirat átvételét - az átvétel idejének pontos feltüntetésével - írásban ismeri el, és a teljes kézirat átvételétől számított négy hónapon belül írásban köteles nyilatkozni a kézirat elfogadásáról, visszautasításáról, vagy esetleges átdolgozás iránti kívánságáról. A nyilatkozatnak a kiadó által történt elmulasztása az elfogadással esik egy tekintet alá.

(2) Az előző bekezdésben foglalt rendelkezések irányadók a kiadó kívánságára átdolgozott kézirat elfogadása tekintetében is.

22. § A szerzőt megillető tiszteletpéldányokról az 5/1955. (Np. K. 3-4.) NpM számú utasítás rendelkezik.

23. § (1) A jelen rendelet kihirdetése napján lép hatályba; rendelkezéseit alkalmazni kell az 1958. évi január hó 1. napja után kötött szerződések alapján megjelenő írói müvekre is.

(2) Az 1/1955. (III. 12.) NpM számú rendelet és az 500.560/1951. (Tg. É. VII. 11.) OT-ÁH számú rendeletnek a tudományos és szakmai könyvkiadásra vonatkozó rendelkezései hatályukat vesztik.

24. § A kiadói szerződéseknek a 98/1951. (IV. 21.) MT számú rendelettel és a jelen rendelettel ellentétes kikötései érvénytelenek.

Aczél György s. k.,

a művelődésügyi miniszter első helyettese

I. számú melléklet a 3/1958. (VI. 14.) MM számú rendelethez

Szépirodalmi művek jogdíja

A) táblázat

E táblázat szerint kell díjazni - ha a szerző élő magyar író - a regényeket, novellákat, ifjúsági regényeket, elbeszéléseket, meséket, szépirodalmi színvonalú életrajzokat és prózai színműveket.

Egy szerzői ív jogdíja

B) táblázat

E táblázat szerint kell díjazni az élő magyar írók lírai és elbeszélő költeményeit, valamint verses színműveit.

Egy sor szerzői jogdíja

C) táblázat

E táblázat szerint kell díjazni a regényeket, novellákat, ifjúsági regényeket, elbeszéléseket, meséket, szépirodalmi színvonalú életrajzokat és prózai színműveket, ha a szerző meghalt és a jogdíj az örökösöket (jogutódokat) illeti meg.

Egy szerzői ív jogdíja

D) táblázat

E táblázat szerint kell díjazni a lírai és elbeszélő költeményeket, valamint verses színműveket, ha a szerző meghalt és a jogdíj az örökösöket (jogutódokat) illeti meg.

Egy sor szerzői jogdíja

A C) és D) táblázat I. kategóriája szerinti jogdíjat kizárólag a kedvezményezett örökösök részére (házastárs, - amennyiben új házasságot nem kötött -, szülő és kiskorú gyermek) kell fizetni, míg az egyéb örökösöknek, illetőleg jogutódoknak (pl. testvér, nagykorú gyermek, más törvényes vagy végrendeleti örökös stb.) a II. kategória szerinti jogdíj jár.

II. számú melléklet a 3/1958. (VI. 14.) MM számú rendelethez

Tudományos, szakmai és ismeretterjesztő művek jogdíja

Egy szerzői ív jogdíja

III. számú melléklet a 3/1958. (VI. 14.) MM számú rendelethez