5/1958. (II. 13.) FM rendelet
a vadászatról és a vadgazdálkodásról szóló 1957. évi 43. számú törvényerejű rendelet végrehajtásáról
A vadászatról és a vadgazdálkodásról szóló 1957. évi 43. számú törvényerejű rendelet (továbbiakban: Tvr.) 51. §-ában foglalt felhatalmazás alapján - a belügyminiszterrel, a pénzügyminiszterrel és az Országos Erdészeti Főigazgatóság vezetőjével, a vadkárbecslés és kártérítési eljárás vonatkozásában az igazságügyminiszterrel egyetértésben - a következőket rendelem:
I. Alapelvek
(Tvr. 3. §-ához)
1. § (1) Állami, kísérleti és tangazdaságok (továbbiakban: állami gazdaságok), valamint állami erdőgazdaságok a használatukban levő területen melléküzemágként vadgazdálkodást folytathatnak, ha a terület önálló vadgazdálkodási egység vagy azzá kiegészíthető.
(2) Mezőgazdasági termelőszövetkezetek a használatukban levő területen melléküzemágként vadgazdálkodást folytathatnak, ha a terület önálló vadgazdálkodási egység vagy azzá kiegészíthető és tagjai jóváhagyott alapszabállyal működő vadásztársaságot alakítottak.
(Tvr. 5. §-ához.)
2. § (1) A vadászterületek jellegének és határainak megállapítására a földművelésügyi miniszter - nagyvadas vadászterület határainak megállapítása tekintetében az Országos Erdészeti Főigazgatóság vezetőjével egyetértésben kiadott - felhívás alapján a megyei tanács végrehajtó bizottságának mezőgazdasági osztálya (továbbiakban: megyei mezőgazdasági osztály), illetőleg - nagyvadas vadászterületekre nézve - az érdekelt állami erdőgazdaság (továbbiakban: erdőgazdaság) tesz javaslatot.
(2) A vadászterületek határainak kijelölésénél, illetőleg megállapításánál, a feltűnő természetes vagy mesterséges határvonalak (folyó, patak, országút, vasútvonal, töltés stb.) figyelembe vétele mellett - a lehetőség szerint- az igazgatási, elsősorban a megyei határokat is követni kell.
(3) Ha a nagyvadas vadászterületet, annak részeként, erdő szegélyezi, az erdővel szomszédos apróvadas vadászterületből 200-500 méter széles területsávot a nagyvadas vadászterülethez kell csatolni. A kiegészített nagyvadas vadászterület határainak kijelölésénél, illetőleg megállapításánál a terepadottságokat kell figyelembe venni.
8. § Eredményes vadgazdálkodás folytatására alkalmas, önálló vadgazdálkodás: egységnek olyan terület tekinthető,
a) amelyen a vad megfelelő életfeltételeket (vizet, élelmet) s védelmet (vadrejtő sűrűket, csendereseket) találhat és
b) amelynek kiterjedéséből az következtethető, hogy azon - az előforduló vadféleségek mozgási körére figyelemmel - vad állandóan tartózkodik.
(Tvr. 6. §-ához.)
4. § A vadászterületen olyan vadállomány tartható, amely az ott folytatott mező- és erdőgazdálkodásban előreláthatólag jelentős károkat nem okoz és megfelelő intézkedésekkel a várható kisebb kártételek nagy része is megelőzhető vagy elhárítható.
5. § (1) A hasznos vad mező- vagy erdőgazdasági munkák végzése során talált tojásainak és fiainak elpusztítása vagy elsajátítása tilos. A talált madártojások és fiókák lelőhelyét a vadászatra jogosulttal (megbízottjával) haladéktalanul közölni kell.
(2) A veszélyeztetett fészekaljak és tojások megmentése érdekében az állami gazdaságok, erdőgazdaságok, mezőgazdasági termelőszövetkezetek, termelőszövetkezeti csoportok, termelői szakcsoportok, szakszövetkezetek és mezőgazdasági társulások, valamint egyénileg gazdálkodók (továbbiakban: termelők) a takarmánynövények tavaszi, illetőleg koranyári kaszálásának várható időpontjáról a vadászatra jogosultat (megbízottját), a kaszálást legalább nyolc nappal megelőzően értesíteni kötelesek.
II. A vadászat gyakorlásának személyi feltételei
(Tvr. 7. §-ához.)
6. § (1) A vadászjegyet - a törvényerejű rendeletben meghatározott feltételek fennállás esetén - kérelemre a megyei mezőgazdasági osztály adja ki;
(2) A vadászjegy illetékének mértékét és az illetékmentes vadászjegyre jogosultak körét a 6.470-52/1950. (XII. 31.) PM számú rendelet 56. §-ának (17) bekezdése tartalmazza.
(Tvr. 8. §-ához.)
7. § (1) A vadászati tanfolyamok és vadőri szaktanfolyamok megszervezésének és megrendezésének irányelveit, a tanfolyamok és szaktanfolyamok számát, helyét, időtartamát, a felvehető hallgatók számát és a felvétel részletes feltételeit, a tananyagot és a vizsgaszabályzatot a MAVOSZ javaslata alapján, - az Országos Erdészeti Főigazgatóság vezetőjével egyetértésben - a földművelésügyi miniszter állapítja meg.
(2) A vadászati tanfolyamok és vadőri szaktanfolyamok megszervezése és megrendezése a MAVOSZ feladata.
(3) Az állami vadászvizsga és az állami vadőri szakvizsga elméleti és gyakorlati részből áll. Az állami vadászvizsgát és állami vadőri szakvizsgát az Országos Erdészeti Főigazgatóság vezetőjével egyetértésben a földművelésügyi miniszter által kijelölt bizottság előtt kell letenni.
(Tvr. 9. §-ához.)
8. § (1) Vadászfegyver vásárlására, illetőleg tartására jogosító engedélyt - a hatályos rendelkezések szerint - a Belügyminisztérium illetékes szervétől kell kérni.
(2) Vadászfegyver vásárlására, illetőleg tartására jogosító engedély az állami vadászvizsga, illetőleg állami vadőri szakvizsga elméleti részének sikeres letétele után kiadható.
(3) Az állami vadászvizsga, illetőleg állami vadőri szakvizsga gyakorlati részét a vadászfegyver vásárlására, illetőleg tartására jogosító engedély elnyerésétől számított hat hónap alatt kell letenni. E kötelezettség elmulasztása esetén a vadászfegyyervásárlásra, illetőleg tartásra kiadott engedélyt és a vadászjegyet be kell vonni, a vadőr munkaviszonyát pedig felmondással meg is kell szüntetni.
III. Vadásztársaságok
(Tvr. 11. §-ához.)
9. § A vadásztársaságok mintaalapszabályának elkészítése és kiadása a MAVOSZ feladata. A mintaalapszabályt kiadás előtt, valamint az egyes vadásztársaságok alapszabályát - a földművelésügyi miniszterrel és az Országos Erdészeti Főigazgatóság vezetőjével egyetértésben - a belügyminiszter hagyja jóvá.
10. § A vadásztársaságok pénzeszközeiket az Országos Takarékpénztár helyi fiókjainál, ha pedig székhelyükön ilyen nem működik, a postahivatalnál tartoznak csekkszámlára, illetőleg fenntartásos takarékbetétkönyvbe elhelyezni. A vadásztársaságok pénztárában legfeljebb 1.000 forint összegű készpénz tartható.
(Tvr. 12. §-ához.)
11. § Vadásztársaságnak
a) apróvadas síkvidéki vadászterületen 300 kat. holdanként, |
b) apróvadas domb- vagy hegyvidéki vadászterületen 500 kat. holdanként,
c) nagyvadas vadászterületen 1.000 kat. holdanként lehet egy-egy tagja. E rendelkezés alól indokolt kérelem alapján - nagyvadas vadászterület használatára alakult vadásztársaság esetében az Országos Erdészeti Főigazgatóság vezetőjével egyetértésben - a földművelésügyi miniszter engedélyezhet kivételt.
(Tvr. 15. §-ához.)
12. § A MAVOSZ-tagság szempontjából vadásznak kell tekinteni:
a) a vadásztársaságok tagjait,
b) az állami gazdaságok, erdőgazdaságok és vadgazdaságok vadászati szakszemélyzetéhez tartozó dolgozókat, valamint
c) a szakigazgatási szervek vadászfegyver tartására jogosító engedéllyel rendelkező dolgozóit.
IV. Vadgazdálkodás, vadászat
(Tvr. 17. §-ához.)
13. § A vadgazdálkodás és vadászat hosszúlejáratú és éves tervét a megyei mezőgazdasági osztály, illetőleg - nagyvadas vadászterületre nézve - az érdekelt erdőgazdaság által közölt irányelvek figyelembevételével a vadászatra jogosult köteles elkészíteni.
(Tvr. 19. §-ához.)
14. § A vadászatra jogosult az apróvadas vadászterület minden megkezdett 200 kat. holdja után éven ként legkésőbb november hó 15. napjáig egy-egy fogoly- és nyúletetőt, ha pedig a vadászterületen a fácán is honos, fácánetetőket is felállítani, s azokat - a nyúletetők kivételével - a tél végéig élelemmel rendszeresen ellátni köteles. Nyúletetést abban az időszakban kell folytatni, amelyben a vadászterületet hótakaró borítja.
(Tvr. 20. §-ához.)
15. § (1) A vadászterületen általában a következő vadállomány tartható:
a) nagyvadas vadászterületen
75 ha-onként egy szarvas,
50 ha-onként egy dámvad,
20 ha-onként egy őz;
b) apróvadas vadászterületen 4 kh-onként egy nyúl.
(2) A fogoly- és fácánállomány nem esik korlátozás alá. A fogoly és fácán hasznosságára való tekintettel törekedni kell arra, hogy az ezek tenyésztésére alkalmas területeken a törzsállomány 4 kat. holdanként átlagosan legalább egy pár fogolyból és 1 család (1 kakas és 4 tyúk) fácánból álljon.
(3) Az előbbi bekezdésekben meghatározott vadállományt állami gazdaságokban, továbbá az erdő- és vadgazdaságokban nagyvad tekintetében 5 év alatt, apróvad tekintetében 3 év alatt el kell érni. Ugyanilyen vadállomány elérésére a vadásztársaságoknak is törekedniök kell.
16. § A hím- és nőivarú állatok között a helyes ivararány, amelynek elérésére és fenntartására törekedni kell, a következő:
- szarvasnál 1:1,
- őznél 1:1 (mezőgazdasági művelés alatt álló vadászterületen élő őznél 1:2 is lehet),
- dámvadnál 1:1,
- nyúlnál 1:2,
- fogolynál 1:1,
- fácánnál 1:4
(Tvr. 21. §-ához.)
17. § A vérfelfrissítéshez évenként szükséges tenyészvad mennyiségét állami gazdaságok, állami erdőgazdaságok és vadgazdaságok üzemi kezelésében lévő vadászterületekre nézve a gazdaság vezetője, haszonbérbeadott apróvadas vadászterületekre nézve a megyei mezőgazdasági osztály, nagyvadas vadászterületekre nézve az érdekelt erdőgazdaság igazgatója állapítja meg. A tenyészvadat állami tenyészvadakció során a vadászatra jogosult saját költségén köteles beszerezni.
(Tvr. 22. §-ához.)
18. § A hasznos vad befogásához, a hasznos vad fiainak, valamint hasznos madarak tojásainak szedéséhez és fiókáinak befogásához, az élő hasznos vad és a hasznos szárnyasvad tojásainak szállításához és forgalmához a megyei mezőgazdasági osztály, ha pedig mindezek nagyvadas vadászterületről származnak, az érdekelt erdőgazdaság előzetes írásbeli engedélye szükséges.
(Tvr. 30. §-ához.)
19. § Az évi vadlétszámbecslés elvégzésének idejét és módját - nagyvadas vadászterületekre nézve az Országos Erdészeti Főigazgatóság vezetőjével egyetértésben - a földművelésügyi miniszter esetenként határozza meg.
V. Vadőrök alkalmazása
(Tvr. 33-35. §-ához.)
20. § Vadőrként a törvényerejű rendeletben megállapított egyéb feltételek fennállása esetén olyan személy is alkalmazható, aki az állami vadőri szakvizsga elméleti részét sikeresen letette és vadászfegyver vásárlására, illetőleg tartására engedélyt kapott.
21. § A vadőri igazolvány és jelvény előállítása, azoknak a vadásztársaságok vadőrei részére való kiadása a MAVOSZ feladata. Az igazolvány és jelvény mintáját a földművelésügyi miniszter hagyja jóvá.
22. § A vadásztársaságok a vadőrök alkalmazásánál és elbocsátásánál a megyei mezőgazdasági osztály, illetőleg - nagyvadas vadászterület esetén - az érdekelt erdőgazdaság előzetesen kikért véleményét figyelembevenni kötelesek.
VI. A vadkárok megtérítése
(Tvr. 36-37. és 39. §-ához.)
23. § A vadkárok megelőzése érdekében a vadászatra jogosult köteles:
a) kárveszély fennállása alatt az érdekelt termelők figyelmét arra felhívni és azokkal állandó kapcsolatot tartani,
b) a nagyvad részére a károsítás idejére (vadföld létesítésével) megfelelő élelmet biztosítani,
c) a veszélyeztetett területekre kiváltó vad elriasztásában résztvenni,
d) a szarvas, dámvad és vaddisznó mértéken felüli elszaporodását megakadályozni és
e) rendszeres vadkárelhárító vadászatokat tartani.
24. § A vadkár elhárítása, illetőleg csökkentése érdekében a mező- és erdőgazdasági ingatlan tulajdonosa vagy használója a veszélyeztetett területek megfelelő őrzéséről gondoskodni köteles.
25. § Az állam a vadászterületet haszonbérlő vadásztársaság terhére felmerült vadkártérítést úgy előlegezi, hogy a vadásztársaság a vadkártérítés megfizetéséhez az Országos Takarékpénztártól kölcsönt vehet igénybe. A kölcsönről az Országos Takarékpénztár javára kiállított okiratot a vadásztársaság képviseletében az elnök írja alá. A kölcsönért a vadásztársaság tagjai egyetemleges készfizető kezesekként felelnek. A kölcsön fedezetéül a vadásztársaság az Országos Takarékpénztár javára a vadászterületen elejtett, elfogott, illetve elhullott és tulajdonába került vadat, vagy a vad értékesítésből származó bevételeit kötheti le.
26. § A vadászatra jogosult a vadászat közben okozott károkat a kár keletkezésétől számított 8 nap alatt közvetlenül a termelőnek készpénzben megtéríteni köteles.
27. § (1) A nagyvad által okozott kár megállapítására és a kártérítés összege tekintetében javaslattételre minden olyan községben (városban), amelyben vadkár előfordul, vadkárbecslő bizottságot (továbbiakban: bizottság) kell alakítani. A bizottságnak évente március hó 1. napjáig történő megalakításáról a községi (városi) tanács végrehajtó bizottsága köteles gondoskodni.
(2) A bizottság elnöke a községi (városi) tanács végrehajtó bizottságának képviselője, tagjai az érdekelt termelők és a vadászatra jogosult képviselője, valamint a községi (városi) mezőgazdasági felügyelő. Ha a vadászterületen a vadászati jogot nem erdőgazdaság gyakorolja, a bizottságnak az érdekelt erdőgazdaság képviselője is tagja.
(3) A bizottság megalakulása után a bizottság elnökének nevét és lakhelyét a helyben szokásos módon közhírré kell tenni.
(4) A bizottság elnökét és tagjait a büntetőtörvények alkalmazása szempontjából hivatalos személynek és hatósági közegnek kell tekinteni.
28. § A kártérítési igényt a bizottság elnökéhez a kártételtől számított három nap alatt kell bejelenteni. E határidőn túl bejelentett kárigényt figyelembe venni nem szabad.
29. § (1) A bizottság kármegállapítási eljárása két részből áll: előzetes kárbecslési eljárásból és kármegállapító eljárásból.
(2) Az előzetes kárbecslési eljárást a kárbejelentéstől számított 8 nap alatt a helyszínen kell lefolytatni. Ennek során meg kell állapítani a károsult termelők nevét és lakcímét (székhelyét), a kárért felelős gazdaság vagy vadásztársaság nevét és székhelyét, továbbá, hogy a kárt szarvas, dámvad, vaddisznó okozta-e, a kár milyen ültetvényben és milyen kiterjedésű területen következett be, valamint, hogy a bekövetkezett kártétel előreláthatólag milyen terméskieséssel jár. Ugyanekkor meg kell állapítani azt is, hogy a károsult termelő milyen mértékben tett eleget vadkárelhárítási kötelezettségének. A ténylegesen bekövetkezett terméskiesést a termés betakarításakor a helyi átlagtermés alapulvételével kell megállapítani.
(3) Az eljárásról jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyvbe az eljárásban résztvevők nevének és lakcímének, valamint az eljárás lefolytatása időpontjának feltüntetése mellett, a bizottság által a kárral kapcsolatban megállapított tényeket, a károsult termelők nevét és ezek címét (székhelyét), a kártérítésre kötelezettek nevét és lakcímét (székhelyét), továbbá a kártérítés összegére vonatkozó javaslatot kell felvenni. A jegyzőkönyvben a bizottság elnökének vagy tagjainak a kármegállapításra vagy a kártérítés mértékére vonatkozó esetleges különvéleményét is fel kell tüntetni.
(4) A kártérítést az érvényes hatósági szabadfelvásárlási árak alapulvételével kell megállapítani. A kártérítés összegéből le kell vonni azokat a költségeket, amelyek a kiesett termést a betakarításig terhelték volna.
(5) A bizottság a kármegállapítási eljárást gabonafélékre nézve július hó 31. napjáig, egyéb termékek tekintetében október hó 31. napjáig köteles befejezni és a jegyzőkönyveket 8 nap alatt a megyei mezőgazdasági osztályhoz beterjeszteni.
(6) A megyei mezőgazdasági osztály a javaslatokat felülbírálja, a kár és kártérítés összegét, valamint a károsult termelőket és a kártérítésre kötelezetteket véglegesen megállapítja, s elrendeli a kártérítésnek a károsult termelők részére 30 napon belül való megfizetését.
VII. Hatálybalépés
30. § A jelen rendelet rendelkezéseit az 1957. évi augusztus hó 1. napjától kezdődő hatállyal kell alkalmazni.
Dögei Imre s. k.,
földművelésügyi miniszter