1/1962. (II. 9.) Korm. rendelet
a vadgazdálkodásról és a vadászatról
Az erdőkről és a vadgazdálkodásról szóló 1961. évi VII. törvényben nyert felhatalmazás alapján a törvény IX. fejezetének végrehajtásaként a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány a következőket rendeli:
I. FEJEZET
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. § (1) Vadgazdálkodás a hasznos vad állományának fejlesztésére, a kártékony vad számának megfelelő mértékben való csökkentésére, úgyszintén a vad hasznosítására irányuló tervszerű tevékenység.
(2) Vadászat a vad elejtése, elfogása, illetve az erre irányuló közvetlen tevékenység.
2. § (1) Vadgazdálkodást és vadászatot (a továbbiakban: vadgazdálkodás) csak olyan területen szabad folytatni, amely önálló vadgazdálkodási egység.
(2) Az önálló vadgazdálkodási egység (a továbbiakban: vadászterület) apróvadas vagy nagyvadas vadászterület.
3. § (1) Az egyes területek vadászterületté minősítésére, vadászterületi jellegének megállapítására és határainak kijelölésére az országos erdészeti hatóság vezetője részére kell javaslatot tenni. A javaslatot a területileg illetékes megyei, fővárosi, megyei jogú városi tanács végrehajtó bizottságának mezőgazdasági szakigazgatási szerve (a továbbiakban: megyei mezőgazdasági szakigazgatási szerv) és az állami erdőgazdaság együttesen terjeszti elő.
(2) A javaslatok alapján az országos erdészeti hatóság vezetője az ország egyes területeit vadászterületté minősíti, a vadászterületek nagyvadas vagy apróvadas jellegét megállapítja és a vadászterületek határait kijelöli.
(3) A vadászterületek határait a vadgazdálkodás követelményeinek figyelembevételével, a vad életfeltételeire, mozgási körére és védelmének biztosítására tekintettel úgy kell kijelölni, hogy a vadászterületeket feltűnő természetes vagy mesterséges határvonalak válasszák el egymástól.
4. § (1) Az állami vadgazdaság a vadgazdálkodást fő üzemágként, az állami erdőgazdaság pedig melléküzemágként folytatja.
(2) Az állami, kísérleti, cél- és tangazdaság (a továbbiakban: állami gazdaság) a vadgazdálkodást a kezelésében levő területen - az országos erdészeti hatósághoz történt bejelentés után - melléküzemágként folytathatja, ha a területet vadászterületté minősítették.
(3) Mezőgazdasági termelőszövetkezet (a továbbiakban: termelőszövetkezet), ha a használatában levő területet vadászterületté minősítették és vadásztársaságot alakít, vadásztársasága részére az országos erdészeti hatóság vezetőjétől a vadászati jog átengedését igényelheti.
(4) Az átengedett vadászati jog hasznosításáért a termelőszövetkezeti vadásztársaság vadgazdálkodás fejlesztési hozzájárulást köteles fizetni. A hozzájárulás mértékét az Országos Vadgazdálkodási és Vadászati Tanács által megállapított irányelvek alapján az országos erdészeti hatóság vezetője határozza meg. A hozzájárulás összege nem haladhatja meg a haszonbérlő vadásztársaság által a hasonló vadászterület után fizetett haszonbér egyharmad részét.
(5) Vadászterület haszonbérletére alakult vadásztársaság vadgazdálkodást a kijelölt területen akkor folytathat, ha alapszabályát jóváhagyták és a vadászati jogot részére haszonbérbe adták.
5. § (1) Az állami vadgazdaság, állami erdőgazdaság, állami gazdaság, termelőszövetkezeti és haszonbérlő vadásztársaság (a továbbiakban: vadászatra jogosított) a vadászati jogot át nem ruházhatja és - a 6. §, valamint a 19. § (2) bekezdésében meghatározott kivételekkel - haszonbérbe nem adhatja.
(2) Ha a termelőszövetkezeti vagy a haszonbérlő vadásztársaság az előző bekezdésben foglalt tilalmat megszegi, a vadászati jogot tőle el lehet vonni, illetve a haszonbérleti szerződést azonnali hatállyal fel lehet mondani.
6. § (1) A vadászatra jogosított bérkilövésre szerződést köthet magánszemélyekkel és bérkilövésre alakult vadásztársaságokkal; külföldi állampolgárokkal a szerződést az országos vadkereskedelmi szerv közbejöttével kell megkötni. A szerződés a vadászatra jogosított jogait és kötelezettségeit nem érinti.
(2) Magyar állampolgár bérkilövésre akkor köthet szerződést, ha 18. életévét betöltötte és vadászfegyver tartására engedélye van.
(3) A bélkilövésre alakult vadásztársaság tagja és a bérkilövésre szerződött magánszemély jogosult díj ellenében a szerződésben meghatározott vadat a kijelölt területen elejteni; egyéb jogait és kötelezettségeit a szerződés határozza meg.
(4) A bérkilövésre kötött szerződésekhez az országos erdészeti hatóság vezetőjének jóváhagyása szükséges. A bérkilövés díjait és egyéb feltételeit az országos erdészeti hatóság vezetője állapítja meg.
II. FEJEZET
A VADGAZDÁLKODÁS IRÁNYÍTÁSA ÉS IGAZGATÁSA
7. § (1) A vadgazdálkodás egységes irányítását az országos erdészeti hatóság vezetője látja el.
(2) Az országos erdészeti hatóság vezetője az előző bekezdésen alapuló hatáskörében az Országos Vadgazdálkodási és Vadászati Tanács által megállapított irányelvek alapján jár el.
8. § Az országos erdészeti hatóság vezetője az állami vadgazdaságok és az állami erdőgazdaságok keretében folyó vadgazdálkodást közvetlenül irányítja, az állami gazdaságok, a termelőszövetkezeti és haszonbérlő vadásztársaságok által folytatott vadgazdálkodás tekintetében pedig szakmai irányítást gyakorol.
9. § (1) Az Országos Vadgazdálkodási és Vadászati Tanács a vadgazdálkodás érdekeit összehangolja az erdő- és mezőgazdálkodás érdekeivel és a vadgazdálkodás egységes fejlesztése céljából irányelveket állapít meg.
(2) A Tanács tagjainak száma húsz fő. A Minisztertanács a Tanácsba tíz személyt a földművelésügyi miniszter, tíz személyt pedig az országos erdészeti hatóság vezetőjének előterjesztésére nevez ki.
(3) A Tanács működésével kapcsolatos ügyviteli tennivalókat az országos erdészeti hatóság látja el.
10. § (1) A vadgazdálkodással kapcsolatos igazgatási feladatokat - ha jogszabály másként nem rendelkezik - elsőfokon a megyei mezőgazdasági szakigazgatási szerv, másodfokon az országos erdészeti hatóság látja el.
(2) A tanács végrehajtó bizottságok mezőgazdasági szakigazgatási szerveinek vadgazdálkodással kapcsolatos igazgatási munkája felett a felügyeletet az országos erdészeti hatóság gyakorolja.
III. FEJEZET
A VADÁSZAT GYAKORLÁSÁNAK SZEMÉLYI FELTÉTELEI:
VADÁSZTÁRSASÁGOK
A vadászat gyakorlásának személyi feltételei
11. § (1) Vadászni - a (3)-(5) bekezdésekben foglalt kivételekkel - csak személyre szóló vadászjegy birtokában szabad. Vadászjegyet az kaphat, aki 18. életévét betöltötte, megélhetést biztosító foglalkozása vagy jövedelme van, illetőleg eltartott, vadásztársaság tagja, vadászfegyver tartására szóló érvényes engedélye van és vadászjegyet három éven belül nem vontak tőle vissza (55. §).
(2) A vadászjegyet a megyei mezőgazdasági szakigazgatási szerv adja ki. A vadászjegy - ha jogszabály másként nem rendelkezik - illetékköteles.
(3) Vadászjegy nélkül vadászhatnak az állami vadgazdaságok, állami erdőgazdaságok, állami gazdaságok vadászati munkakörben foglalkoztatott dolgozói, a vadásztársaságok vadőrei és azok, akiknek az országos erdészeti hatóság vezetője erre esetenként engedélyt ad.
(4) Állami tulajdonban levő - nem névre kiadott - vadászfegyverrel, a fegyvert birtokában tartó állami vállalat (szerv) igazgatója, illetve vezetője engedélyével és az általa meghatározott területen 18. életévét betöltött személy vadászjegy nélkül vadászhat.
(5) A bérkilövésre szerződött magánszemélyek tekintetében a vadászjegyet a szerződés jóváhagyása [6. § (4) bek.] pótolja.
12. § Állami vadgazdaság, állami erdőgazdaság és állami gazdaság vadászati munkakörben csak olyan személyt foglalkoztathat, aki 18. életévét betöltötte, a vadászfegyver tartásához szükséges személyi feltételeknek megfelel és vadászati szakképzettséggel rendelkezik.
13. § (1) Az, aki a vadászat gyakorlása személyi feltételeinek megfelel (a továbbiakban: vadász), csak azon a vadászterületen vadászhat, amelyen azt a vadászatra jogosított, illetve az országos erdészeti hatóság vezetője engedélyezi.
(2) Sebzett vadat idegen vadászterületen csak az ott vadászatra jogosított engedélyével szabad követni.
14. § Aki vadászjegyet vált, a vadászjegy visszatartásának terhe mellett köteles baleseti felelősségi (szavatossági) biztosítást kötni. Vadászati munkakörben csak olyan személy alkalmazható, aki baleseti felelősségi (szavatossági) biztosítást kötött.
15. § A vadásztársaság tagjai állami vadászvizsgát kötelesek tenni.
Vadásztársaságok
16. § A vadásztársaságokra az egyesületekről szóló 1955. évi 18. törvényerejű rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni, e rendeletben foglalt eltérésekkel.
17. § (1) A vadásztársaságokra a Magyar Vadászok Országos Szövetsége (MAVOSZ) mintaalapszabályt ad ki. A mintaalapszabályt a belügyminiszterrel egyetértésben az országos erdészeti hatóság vezetője hagyja jóvá. Az alapszabályt a mintaalapszabály szerint kell elkészíteni, és azt -a MAVOSZ javaslata alapján - a Belügyminisztérium hagyja jóvá.
(2) A vadásztársaságok felett a felügyeletet a megyei mezőgazdasági szakigazgatási szerv látja el.
(3) Az országos erdészeti hatóság vezetője azt a vadásztársaságot, amely olyan személy számára biztosít vadászati lehetőséget, aki a vadászat személyi feltételeinek nem felel meg, feloszlathatja.
18. § (1) Vadásztársasági tag egyidejűleg legfeljebb egy nagyvadas és egy apróvadas vadásztársaságnak lehet tagja.
(2) A vadásztársaságok taglétszámának felső határát - a vadászterületek nagyságának és vad-eltartó képességének figyelembevételével - az országos erdészeti hatóság vezetője a megyei mezőgazdasági szakigazgatási szerv javaslata alapján a MAVOSZ meghallgatásával állapítja meg.
(3) Az e rendelet hatályba lépése után alakult vadásztársaságok taglétszámának negyedrészét a MAVOSZ javaslata alapján kell felvenni.
19. § (1) A vadászati jog hasznosítására kötött haszonbérleti szerződésekre az országos erdészeti hatóság vezetője a MAVOSZ meghallgatásával általános feltételeket állapít meg.
(2) A haszonbérleti szerződést a vadásztársaságokkal nagyvadas vadászterületek, valamint az állami erdőgazdaságok kezelésében, üzemelésében levő apróvadas vadászterületek tekintetében az állami erdőgazdaság, a többi apróvadas vadászterületek tekintetében pedig - az ingatlan kezelőjének (használójának) meghallgatása után - a megyei mezőgazdasági szakigazgatási szerv köti meg.
(3) A haszonbérleti szerződések érvényességéhez az országos erdészeti hatóság jóváhagyása szükséges.
20. § Az országos erdészeti hatóság vezetője az átengedett vadászati jogot elvonhatja, illetőleg a haszonbérbeadó - a MAVOSZ meghallgatása után - a haszonbérleti szerződést azonnali hatállyal felmondhatja, ha a vadásztársaság
- az e rendeletben foglalt kötelezettségeit felszólítás ellenére sem teljesíti és ezáltal a vadgazdálkodás, vagy a mező-, illetve erdőgazdálkodás érdekeit súlyosan veszélyezteti;
- a vadgazdálkodás fejlesztési hozzájárulást a megszabott határidőre, illetve a haszonbért a lejárat után közölt felhívás ellenére a kitűzött megfelelő határidőben nem fizeti meg, vagy
- a vadászati jogot alhaszonbérletbe adja.
21. § (1) A vadásztársaságok és azok tagjainak társadalmi összefogását, érdekeik képviseletét a MAVOSZ látja el. Feladata ezenkívül a vadászok oktatása, a vadászati és az ezzel kapcsolatos természetvédelmi kultúra fejlesztése.
(2) A MAVOSZ tagja minden vadásztársaság és vadásztársasági tag.
(3) A MAVOSZ felett a felügyeletet a Belügyminisztérium és az országos erdészeti hatóság egyetértésben gyakorolja.
IV. FEJEZET
VADGAZDÁLKODÁS
Alapelvek
22. § (1) A vadgazdálkodást a mező- és erdőgazdálkodás érdekeinek szem előtt tartásával, lehetőleg azok sérelme nélkül kell folytatni. A vadászterületen - a terület vadeltartó képességének megfelelően - akkora és olyan vadállomány tartható fenn, amely az ott folytatott mező- és erdőgazdálkodásban jelentős kárt nem okoz, a várható kisebb kártételek nagyrésze pedig megfelelő intézkedésekkel megelőzhető vagy elhárítható.
(2) A mező- vagy erdőgazdasági ingatlan kezelője (használója; a továbbiakban: ingatlan kezelő, használó) köteles a hasznos vadállományt kímélni és a vadgazdálkodás fejlesztésére irányuló tevékenységet támogatni.
23. § (1) A vadászatra jogosított a vadgazdálkodást hosszúlejáratú és éves terv alapján folytatja.
(2) A hosszúlejáratú vadgazdálkodási tervet tíz évre kell elkészíteni.
(3) A haszonbérlő vadásztársaság által készített terveket apróvadas vadászterületekre a megyei mezőgazdasági szakigazgatási szerv, nagyvadas vadászterületekre az országos erdészeti hatóság hagyja jóvá.
A vadgazdálkodás részletes szabályai
24. § (1) Az ország területén honos vagy előforduló vadfajok közül
a) korlátozás alá esik azoknak a fajoknak vadászata, amelyek életmódjából vagy vadászatából a népgazdaságnak haszna van (a továbbiakban: hasznos vad). A hasznos vadfajok közül a legfontosabbak: a szarvas, dám, őz, muflon, nyúlj fácán, fogoly, fürj, túzok, siketfajd, császármadár, haris, gerle, vadgalambfélék, szalonkafélék, récék, vadludak, vetési varjú;
b) korlátozás nélkül elfogható, pusztítható az a vad, amelynek mező- és erdőgazdasági kártétele a hasznát jelentékenyen meghaladja (duvad; a továbbiakban: kártékony vad). Ezek közül a legfontosabbak: a vaddisznó, róka, borz, vadmacska, görény, menyét, hermelin, vidra, hörcsög, ürge, üregi nyúl, sündisznó, pézsmapocok, dolmányos varjú, szarka, szajkó, galambász héja, barna réti héja, kékes réti héja, karvaly, barna kánya, sarki búvár, északi búvár, szürkegém és - mesterséges halastavakon - a szárcsa.
(2) Az ország területén honos, vagy előforduló vadfajok közül nagyvad: a szarvas, dám, őz, muflon, vaddisznó, túzok, siketfajd. A többi vad apróvad.
25. § (1) Az apróvadas vadászterületen vadászatra Jogosított a mező- és erdőgazdálkodás érdekeinek figyelembevétele mellett köteles
a) a hasznos vadállományt kímélni és fejleszteni;
b) ha egyúttal ő az ingatlan kezelője (használója), csendereseket létesíteni olyan növényféleségekből, amelyek a hasznos vadállomány takarmányozását is elősegítik, és ezzel kapcsolatban a növényvédelmi feladatokat ellátni;
c) fogolyetetőket, illetve fácánetetőket létesíteni, és azokat a tél végéig élelemmel rendszeresen ellátni; hótakaró esetén a nyúl etetéséről is gondoskodni;
d) a kártékony vad elszaporodását megakadályozni.
(2) Ha az apróvadas vadászterületen a vadászatra jogosított nem egyúttal az ingatlan kezelője (használója), az (1) bekezdés b) pontjában megállapított kötelezettség akkor terheli, ha a csenderes létesítéséhez az ingatlan kezelője (használója) hozzájárult.
(3) A nagyvadas vadászterületen a vadászatra jogosított köteles
a) a hasznos vadállományt kímélni és a terület vadeltartó képességének határáig fejleszteni;
b) a kártékony vad elszaporodását megakadályozni;
c) sózókat fenntartani;
d) nagyvadetetőket felállítani és a hasznos nagyvad etetéséről a szükséghez mérten gondoskodni;
e) a vadászterület apróvadas részén a hasznos apróvad etetéséről az (1) bekezdés c) pontjában foglaltaknak megfelelően gondoskodni;
f) a forrásokat (víztárolókat, dagonyákat) karbantartani;
g) cserkészúthálózatot létesíteni és karbantartani;
h) a nagyvadnak a mező- és erdőgazdaságban való kártételét akadályozni;
i) a mező- és erdőgazdaságban a vad által okozható kár csökkentése érdekében a szükséges vadföldeket létesíteni,
26. § (1) A vérfelfrissítés és telepítés céljait szolgáló tenyészvadellátás irányítása, szervezése az országos erdészeti hatóság feladata.
(2) A vadászatra jogosított - a vadállomány vérfelfrissítése érdekében - az országos erdészeti hatóság által megállapított fajú és mennyiségű tenyészvadat köteles a vadászterületen rendszeresen kibocsátani.
(3) A vadászterületen nem honos vadfajtát csak az országos erdészeti hatóság hozzájárulásával szabad megtelepíteni.
27. § (1) A vadászatra jogosított köteles évenként vadlétszámbecslést tartani.
(2) Az évi vadlétszámbecslés idejét és módját az országos erdészeti hatóság vezetője határozza meg.
28. § A vadállományban fellépő fertőző betegséget a vadászatra jogosított az állategészségügyi hatóságnak köteles bejelenteni és a fertőző állatbetegség felszámolása érdekében kiadott rendelkezéseket végrehajtani.
29. § (1) A hasznos vad tojásait és ivadékait elpusztítani tilos. A talált madártojások és ivadékok lelőhelyét a vadászatra jogosítottal haladéktalanul közölni kell.
(2) Hasznos vadat befogni, hasznos madár tojásait szedni, élő hasznos vadat szállítani engedély nélkül tilos. Az engedélyt apróvadas vadászterület tekintetében a megyei mezőgazdasági szakigazgatási szerv, nagyvadas vadászterület tekintetében az illetékes állami erdőgazdaság adja.
(3) A veszélyeztetett fészekaljak és tojások megmentése érdekében az ingatlan kezelője (használója) - ha nem egyúttal ő a vadászatra jogosított - a takarmánynövény tavaszi, illetőleg koranyári kaszálásának várható időpontjáról a vadászatra jogosítottat a kaszálást legalább nyolc nappal megelőzően értesíteni köteles.
30. § (1) A hasznos vadállomány minőségi fejlesztése érdekében törekedni kell a vadfajonkénti helyes ivararány kialakítására.
(2) A vadászterületen tartható vadállomány mértékét az országos erdészeti hatóság vezetője állapítja meg.
(3) A fogoly- és fácánállomány nem esik korlátozás alá; ezek hasznosságára tekintettel törekedni kell arra, hogy a tenyésztésükre alkalmas területeken a törzsállomány két hektáronként átlagosan legalább egy pár fogolyból és egy család fácánból álljon.
31. § (1) A vadászati év augusztus 1. napján kezdődik, és a következő év július 31. napján végződik.
(2) Az országos erdészeti hatóság vezetője felhatalmazást kap arra, hogy azokat az időszakokat, amikor az egyes hasznos vadfajokra vadászni 6zabad (vadászati idény), hirdetményben tegye közzé.
(3) Vadászati idényen kívül (tilalmi időben), továbbá azokra a hasznos vadfajokra, amelyekre az országos erdészeti hatóság vezetője vadászati idényt nem állapít meg, engedély nélkül vadászni tilos. Az engedélyt az országos erdészeti hatóság vezetője adja meg.
32. § (1) A haszonbérlő vadásztársaság által haszonbérelt vadászterületen lőtt szarvas és őz elejtését az elejtéstől számított három napon belül a haszonbérbeadó részére jelenteni kell, ezenkívül a szarvasbika és őzbak agancsát ugyancsak az elejtéstől számított tizennégy napon belül be kell mutatni.
(2) A termelőszövetkezeti vadásztársaság által használt vadászterületen lőtt őz elejtését és az őzbak agancsát az (1) bekezdésben meghatározott határidőkön belül a megyei mezőgazdasági szakigazgatási szervnek kell bejelenteni, illetve bemutatni,
33. § (1) A vadászterületen - a kártékony vad kivételével - csak az éves vadgazdálkodási tervben meghatározott fajú, mennyiségű, ivarú és minőségű vadat szabad elejteni, illetve befogni. Ilyen szempontból a sebzett nagyvadat elejtettnek kell tekinteni.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezések nem vonatkoznak az átvonuló madárfajokra. Ezek vadászatára a vadászati idényről és tilalmi időkről szóló rendelkezések az irányadók.
(3) A vadgazdálkodási tervben foglaltaktól eltérő vad elejtésére, illetve befogására a vadgazdálkodási tervet jóváhagyó szerv adhat engedélyt,
34. § A vadászatra jogosított és a vadásztársasági tag az elejtett vadról lőjegyzéket köteles vezetni.
35. § (1) Az apróvadas vadászterület egyharmad részét vadászati idényként váltakozva kíméleti területté kell kijelölni. A kíméleti területen hasznos vadra vadászni, azon vadat meghajtani vagy arról elterelni tilos.
(2) Apróvadas vadászterületen - az országos erdészeti hatóság vezetője által meghatározott egyes vadfajok, valamint a kártékony vad vadászatának kivételével - egyéni vadászatot folytatni nem szabad.
(3) Apróvadas vadászterületen - a vaddisznó, őz és túzok kivételével - nagyvadra vadászni tilos.
36. § (1) A kártékony vadat az ingatlan kezelője (használója) a művelése alatt álló területen bármikor elfoghatja vagy elpusztíthatja. A kártékony vad lőfegyverrel vagy kutyával történő pusztításához a vadászatra jogosított hozzájárulása szükséges.
(2) Vadászterületen a pórázon nem tartott, illetve kolonc nélküli kutyát és macskát lőfegyverrel csak a vadászatra jogosított és az pusztíthatja el, akinek erre a vadászatra jogosított engedélyt adott. A vadászterületen az ilyen kutyát és macskát egyéb módon bárki elpusztíthatja.
37. § A vadászat rendjét az állami kezelésben levő vadászterületek tekintetében az állami vadászterületek vadászati szabályzata, a vadásztársaságok által haszonbérelt és a termelőszövetkezeti vadásztársaságoknak átengedett vadászterületekre a MAVOSZ vadászati szabályzata határozza meg.
A vadászatnak mesterséges halastavakon való gyakorlása
38. § Mesterséges halastavon (haltenyésztés céljából töltésekkel ellátott területen) csónakból csak a halastó kezelőjének (használójának) engedélyével szabad vadászni.
39. § (1) Mesterséges halastavon március 1. napjától október 15. napjáig, a halastavak teleitetőit körülvevő töltéseken belül pedig október 15. napjától március 1. napjáig is tilos a vadászat.
(2) A mesterséges halastó kezelője (használója) a halastavon a vadászatot október 15. napjától a lehalászás befejezéséig megtilthatja.
(3) Az erdészeti üzemi kezelésben levő vadászterületeken fekvő mesterséges halastavak tekintetében az országos erdészeti hatóság vezetője az előző bekezdésben foglaltaktól eltérően intézkedhet.
Vadászati tilalmak
40. § (1) Vadat - a 36. §-ban foglalt kivétellel - csak vadászati célt szolgáló lőfegyverrel szabad elejteni.
(2) Tilos vadászni
a) nagyvadra söréttel, postával, vágott ólommal, vagy - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - 6,5 mm-nél kisebb öbnagyságú golyós vadászfegyverrel)
b) repülőgépről, gépkocsiról, általában motoros járműről;
c) fényszóró használatával, a vaddisznó kivételével;
d) lesgödörből hasznosvadra, a vízivad kivételével;
e) augusztus 1. és január 31. között kopóval vagy más hajtóebbel, a vaddisznó vadászásának kivételével.
(3) Az a vadász, aki a vadászatot munkakörénél fogva gyakorolja, a kártékony vad pusztítására, valamint a fogoly és fácán ivararányának szabályozására 6 mm-es öbnagyságú golyós vadászfegyvert használhat.
(4) Tilos hajtóvadászatot tartani szarvasra, dámra, őzre, muflonra, túzokra, siketfajdra, valamint egyéb hasznos vadra február 1. napjától augusztus 31. napjáig.
(5) Tilos a természetvédelemre és a madárvédelemre vonatkozó jogszabályok alapján védett állatfajok vadászata és pusztítása.
(6) Tilos a hasznos vad elejtése, illetőleg elfogása csapdával, tőrrel, hálóval, hurokkal, veremmel, méreggel, vagy ezekhez hasonló más módon, a különleges célú vagy más módon történő vadászatok - pl. tenyészvad befogásának, élővad értékesítés céljából való befogásának - kivételével.
(7) Leshelyet a szomszéd vadászterület határától számított háromszáz méteres területsávon belül felállítani, vagy a szomszéd vadászterületre átlőni tilos.
(8) Lakott helyeken, valamint ilyen helyek, járművek és szabadon hajtott állatok közelében vadászni tilos.
Vadőrök
41. § (1) Az állami vadgazdaságnak, állami erdőgazdaságnak és az állami gazdaságnak az általa kezelt vagy üzemeltetett vadászterületen legalább háromezer hektáronként egy vadőrt kell alkalmaznia. A haszonbérlő és a termelőszövetkezeti vadásztársaság az általa használt vadászterületen területenként legalább egy vadőrt köteles foglalkoztatni.
(2) Az országos erdészeti hatóság vezetője - a vadászterület különleges körülményeire tekintettel - egyes vadászatra jogosítottak tekintetében a vadőr alkalmazási (foglalkoztatási) kötelezettséget az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően is megállapíthatja.
42. § (1) Vadőrként csak olyan személy alkalmazható, illetve foglalkoztatható, aki 18. életévét betöltötte, a fegyvertartási engedély kiadására vonatkozó feltételeknek megfelel, az állami vadőri szakvizsgát letette, illetőleg erdész képesítéssel rendelkezik.
(2) A vadőri foglalkozás csak főfoglalkozásként gyakorolható, az erdészek azonban működési területükön a vadőri teendőket is elláthatják.
(3) A vadőr legfőbb kötelessége a gondjaira bízott vadállomány őrzése, védelme és gondozása. A vadőrök jogait és kötelességeit részletesen az országos erdészeti hatóság vezetője - az érdekelt miniszterekkel egyetértésben - "Vadőri Szolgálati Szabályzat"-ban határozza meg.
43. § (1) Vadásztársaság tagja vadőrként nem alkalmazható.
(2) A vadásztársaság a vadőr alkalmazásánál és munkaviszonyának megszüntetésénél köteles a megyei mezőgazdasági szakigazgatási szerv, illetőleg - nagyvadas vadászterület tekintetében -az érdekelt erdőgazdaság véleményét figyelembe venni és a MAVOSZ jóváhagyását megszerezni.
(3) A vadőr a járási (járási jogú városi, fővárosi kerületi, megyei jogú városi kerületi) tanács végrehajtó bizottsága mezőgazdasági szakigazgatási szervének vezetője előtt esküt tesz.
44. § (1) A vadőr szolgálati célra engedélyezett lőfegyver viselésére és használatára, valamint egyenruha viselésére jogosult.
(2) A vadőrt igazolvánnyal és jelvénnyel kell ellátni. Ennek módját az országos erdészeti hatóság vezetője állapítja meg.
V. FEJEZET
A VADGAZDÁLKODÁSSAL KAPCSOLATOS KÁROK MEGTÉRÍTÉSE
45. § (1) A szarvas, a dám, a vaddisznó és a muflon életmódja (legelés, rágás, taposás, kéreghántás és túrás) folytán a mezőgazdaságban keletkezett kárért (a továbbiakban: vadkár) a vadászatra jogosított felelős.
(2) A vadászatra jogosított felelős az (1) bekezdésben felsorolt vadfajok által vadászaton kívül személyekben és dolgokban okozott egyéb kárért is. Nem köteles az ilyen kárt megtérítenie, amennyiben azt a károsult vagy más személy felróható magatartása okozta.
(3) A vadászatra jogosított felelős azért a kárért is, amelyet a vadászattal összefüggésben okozott.
(4) Nem felelős a vadászatra jogosított a vad által az erdőgazdálkodásban okozott kárért, továbbá az (1) bekezdésben fel nem sorolt vadfajok által vadászaton kívül személyekben és dolgokban okozott kárért. A bérkilövésre alakult vadásztársaságot és a bérkilövésre szerződött magánszemélyt az (1) és (2) bekezdés szerinti kártérítési felelősség sem terheli.
46. § (1) A vadkár megelőzése, illetve csökkentése érdekében a nagyvadas vadászterületet kezelő (használó) vadászatra jogosított köteles
a) a vadászterület veszélyeztetett mezőgazdasági területein a mezőgazdasági termelvények őrzéséről - a termelvényeket veszélyeztető szarvas, dám, vaddisznó és muflon elriasztásával - gondoskodni;
b) a 25. § (3) bekezdésében meghatározott kötelezettségének teljesítésén felül a szarvas, dám, vaddisznó és muflon részére a károsítás idején megfelelő élelmet biztosítani;
c) a károsítás veszélyét a mezőgazdasági ingatlan kezelőjének (használójának) tudomására hozni és őt a (2) bekezdésben megállapított kötelezettségére figyelmeztetni;
d) rendszeres vadkárelhárító vadászatokat tartani.
(2) A vadkár legkisebb mértékre való szorításához fűződő népgazdasági érdekekre tekintettel a mezőgazdasági ingatlan kezelője (használója) a vadkár megelőzése, illetve csökkentése érdekében köteles a veszélyeztetett termeivények őrzésében és a szarvas, dám, vaddisznó, muflon elriasztásában közreműködni.
47. § (1) A mezőgazdasági ingatlan kezelője (használója) és az a nagyvadas vadászterületet kezelő (használó) vadászatra jogosított, amelyiknek vadászterületéről a szarvas, dám, vaddisznó, muflon a mezőgazdasági ingatlanra kivált, - évente február 15. napjáig (az 1962. évben március 15. napjáig) írásbeli megállapodást köthet. Ebben megállapodnak abban, hogy - az előző §-ban meghatározott kötelezettségeiken belül - adott területekre az egyik és a másik felet milyen feladatok terhelik A felek abban is megállapodhatnak, hogy - a vadkár elhárítása és csökkentése érdekében vállalt feladatok egymás között megosztott mértékéhez képest - a nagyvadas vadászterületen vadászatra jogosított a mezőgazdasági ingatlan kezelője (használója) részére vadkártérítés fejében és az őrzésben, elriasztásban való közreműködésért meghatározott pénzösszeget fizet.
(2) A mezőgazdasági ingatlan kezelője (használója), ha a nagyvadas vadászterületet kezelő (használó) vadászatra jogosítottal az előző bekezdés alapján határozott pénzösszeg fizetésében állapodott meg, ezen felül vadkár térítése fejében a vadászatra jogosítottal szemben egyéb igényt nem érvényesíthet.
48. § (1) Ha a mezőgazdasági ingatlan kezelője (használója) vadkárelhárítási, vadkár csökkentési kötelezettségének eleget tett, mégis vadkárt szenvedett és a vadászatra jogosítottal határozott pénzösszeg fizetésére előre nem állapodott meg, vadkárának megtérítését a 49-51. §-ok szerint követelheti attól a nagyvadas vadászterületet kezelő (használó) vadászatra jogosítottól, amelynek területéről a szarvas, dám, vaddisznó vagy muflon kiváltott.
(2) A vadgazdálkodással kapcsolatban keletkezett egyéb kár miatt az igény érvényesítésére a vonatkozó jogszabályok rendelkezései az irányadók.
49. § (1) A vadkár megállapítására és a kártérítés összege tekintetében javaslattételre minden olyan községben (városban), amelyben vadkár előfordul, a községi, városi (fővárosi, városi kerületi) tanács végrehajtó bizottsága évente február 1. napjáig (az 1962. évben március 1. napjáig) vadkárbecslő bizottságot (a továbbiakban: bizottság) alakít.
(2) A bizottság elnöke a tanács végrehajtó bizottságának képviselője, tagjai az érintett mezőgazdasági ingatlanok kezelőinek (használóinak), valamint a nagyvadas vadászterületen vadászatra jogosítottak képviselői. Ha a nagyvadas vadászterületen nem az állami erdőgazdaság a vadászatra jogosított, a bizottságnak az érdekelt erdőgazdaság képviselője is tagja.
(3) A bizottság elnökét és tagjait a büntetőtörvények alkalmazása szempontjából hivatalos személynek kell tekinteni.
(4) A bizottság megalakulása után az elnök nevét és lakhelyét a helyben szokásos módon közhírré kell tenni.
50. § A mezőgazdasági ingatlan kezelőjének (használójának) a 48. § (1) bekezdése alapján vadkár megtérítése iránti igényét a bizottság elnökéhez a kártételtől számított öt nap alatt kell bejelentenie. E határidőn túl bejelentett kárigényt figyelembe venni nem szabad,
51. § (1) A kárbejelentéstől számított tíz napon belül a bizottság a helyszínen előzetes kárbecslési eljárást köteles lefolytatni. Az eljárásról jegyzőkönyvet kell felvenni, melybe a vadkárért való felelősség és a kár megállapításának szempontjából fontos minden adatot fel kell venni.
(2) A kártérítést az érvényes hatósági szabad felvásárlási árak alapulvételével kell megállapítani. A kártérítés összegéből le kell vonni azokat a költségeket, amelyek a kiesett terméssel kapcsolatban a betakarításig felmerültek volna.
(3) A bizottság a kármegállapítási eljárást gabonafélékre nézve minden évben augusztus 31. napjáig, egyéb termelvények tekintetében november 30. napjáig köteles befejezni és a jegyzőkönyvet további nyolc nap alatt a megyei mezőgazdasági szakigazgatási szervnek megküldeni.
(4) A megyei mezőgazdasági szakigazgatási szerv a jegyzőkönyvet felülbírálja, a kárt és kártérítés összegét, valamint a károsult ingatlan kezelőt (használót) és a kártérítésre kötelezetteket megállapítja, s elrendeli a kártérítésnek a károsult ingatlan kezelő (használó) részére harminc napon belül való megfizetését.
(5) A megyei mezőgazdasági szakigazgatási 6zerv határozata ellen államigazgatási úton fellebbezésnek helye nincs, a határozatot azonban -jogszabálysértés esetén - bíróság előtt keresettel meg lehet támadni.
VI. FEJEZET
VEGYES RENDELKEZÉSEK
Vadgazdálkodási Alap
52. § (1) A vadgazdálkodás fejlesztése céljára a vadgazdálkodással kapcsolatos bevételekből Vadgazdálkodási Alapot kell létesíteni.
(2) A Vadgazdálkodási Alapot az országos erdészeti hatóság vezetője az érdekelt miniszterekkel és országos hatáskörű szervek vezetőivel egyetértésben - az Országos Vadgazdálkodási és Vadászati Tanács által megadott irányelvek alapján - az országos vadkereskedelmi szerv által eladott élővad árából, a termelőszövetkezeti vadásztársaságok által fizetett vadgazdálkodás fejlesztési hozzájárulásból, valamint a bérkilövési díjakból és egyéb pénzügyi forrásból létesíti.
(3) A Vadgazdálkodási Alap felhasználásáról -az Országos Vadgazdálkodási és Vadászati Tanács által megadott irányelvek és a pénzügyminiszter által meghatározott pénzügyi keretszabályok alapján - az országos erdészeti hatóság vezetője dönt.
Szabálysértési rendelkezések
53. § (1) Amennyiben a cselekmény nem bűntett, szabálysértést követ el és 3000 Ft-ig terjedhető pénzbírsággal kell sújtani azt, aki vadászjegy nélkül, illetve úgy vadászik, hogy a vadászat gyakorlására jogosító, e rendelet 11. §-ában meghatározott személyi feltételeknek nem felel meg.
(2) Szabálysértést követ el és 3000 Ft-ig terjedhető pénzbírsággal kell sújtani azt a vadászt, aki
a) tilalmi időben, tiltott módon, helyen, tilalmazott, illetve olyan vadfajra vadászik, amelyre az országos erdészeti hatóság vezetője vadászati idényt nem állapított meg;
b) idegen vadászterületen a vadászatra jogosított, illetve az országos erdészeti hatóság vezetőjének engedélye nélkül vadászik.
54. § (1) Amennyiben a cselekmény nem bűntett, szabálysértést követ el és 1000 Ft-ig terjedhető pénzbírsággal kell sújtani azt, aki
a) a hasznos vad tojásait vagy ivadékait elpusztítja;
b) engedély nélkül hasznos vadat befog, hasznos madár tojásait szedi, vagy élő hasznos vadat szállít;
c) vadászterületen nem honos vadfajtát az országos erdészeti hatóság hozzájárulása nélkül megtelepít;
d) a vadászatra jogosítottat a vadgazdálkodás gyakorlásában akadályozza.
(2) Szabálysértést követ el és 1000 Ft-ig terjedhető pénzbírsággal kell sújtani annak a vadászatra jogosított szervnek a vezetőjét (igazgatóját, elnökét), amelyik vadászatra jogosított a vadállományban fellépő fertőző betegség bejelentését elmulasztja, vagy a fertőző állatbetegség felszámolása érdekében kiadott rendelkezést nem hajtja végre.
(3) Szabálysértést követ el és 1000 Ft-ig terjedhető pénzbírsággal kell sújtani azt a vadászt, aki
a) engedély nélkül az éves vadgazdálkodási tervben meghatározottól eltérő fajú, mennyiségű, ivarú vagy minőségű vadat ejt el vagy fog be;
b) tilalom ellenére apróvadas vadászterületen egyéni vadászatot folytat vagy nagyvadra vadászik;
c) kíméleti területen hasznos vadra vadászik, azon vadat meghajt vagy arról elterel.
55. § (1) A vadgazdálkodással kapcsolatban elkövetett bűntett miatt elítélt személytől a vadászfegyver tartási engedélyt és a vadászjegyet vissza kell vonni. A vadgazdálkodással kapcsolatban elkövetett szabálysértés miatt megbírságolt személy vadászjegyét vissza lehet vonni.
(2) Annak a személynek, akinek a vadászjegyét visszavonták, a büntető ítélet, illetve a szabálysértési határozat jogerőre emelkedésétől számított három évig vadászjegyet kiadni nem szabad.
56. § A büntető bíróság, illetőleg a szabálysértési hatóság a vadgazdálkodással kapcsolatban bűntettet, illetve szabálysértést megállapító határozatát a megyei mezőgazdasági szakigazgatási szervnek is köteles megküldeni,
57. § A vadgazdálkodással kapcsolatban elkövetett bűntett vagy szabálysértés miatt induló eljárások során a vadászatra jogosított - ha kára keletkezik - polgári jogi igényét érvényesíteni köteles.
Hatálybalépéssel kapcsolatos rendelkezések
58. § (1) E rendelet 53-57. §-ai a rendelet kihirdetésének napján lépnek hatályba, egyéb rendelkezéseit az 1962. január 1. napjától kell alkalmazni,
(2) A rendelet az 1962. január 1-én érvényben volt haszonbérleti szerződések érvényességét nem érinti.
(3) Ha valamely termelőszövetkezet által művelt területen a haszonbérlő vadásztársaság haszonbérleti jogviszonya megszűnik, a vadászterületre - ha a termelőszövetkezet igényli és az átengedés feltételei megvannak - a vadászati jogot a termelőszövetkezeti vadásztársaság részére át kell engedni.
(4) Az 1962. évi január 1. napjával hatályukat vesztik az alábbi jogszabályok:
- a vadászati jog haszonbérének megállapításáról szóló 98/1950. (IV. 1.) MT rendelet,
- az eleven hasznos vadnak s a hasznos szárnyas vad tojásainak forgalombahozatala és szállítása tárgyában kiadott 36.219/1910. PM rendelet,
- a vadőri szakvizsgáról szóló 72.100/1936. F M rendelet,
- a vadásztársaságok alapszabályainak elkészítése és láttamozása végett való felterjesztése tárgyában kiadott 291.684/1946. BM rendelet és az ennek kiegészítésére kiadott 450.000/1947. BM rendelet,
- a vadászati felügyelői szakvizsgáról szóló 126.380/1947. FM rendelet,
- a vadászjegyről és a fegyverigazolványról szóló 126.300/1947. FM rendelet,
- a vadászatnak a tógazdaságok területén gyakorlása tárgyában kiadott 177.150/1948. FM rendelet,
- a vadásztársaságokról szóló 5.643-1/23/1951. (VIII. 18.) BM rendelet,
- az apróvadas vadászterületek vadászatáról szóló 18.086/1951. (VIII. 17.) FM rendelet,
- a vadászatról és vadgazdálkodásról szóló 1957. évi 43. törvényerejű rendelet végrehajtásáról szóló 5/1958. (II. 13.) FM rendelet,
- a vadásztársasági vadőrök szolgálati szabályzatának kiadásáról szóló 5/1960. (II. 5.) FM rendelet, végül
- a vadászati idény és tilalmi idők megállapításáról szóló 15/1961. (VIII. 1.) FM rendelet.
(5) Az ebtartási szabályok újabb megállapítása tárgyában kiadott 175.940/1948. FM rendelet 1. § második és harmadik bekezdése a jelen rendelet 36. § (2) bekezdésének megfelelően módosul.
Kádár János s. k.,
a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány elnöke