8/1958. (IX. 13.) IM rendelet

az ügyvédi hivatás gyakorlásáról és az ügyvédek szervezeteiről szóló 1958. évi 12. számú törvényerejű rendelet végrehajtásáról

Az ügyvédi hivatás gyakorlásáról és az ügyvédek szervezeteiről szóló 1958. évi 12. számú törvényerejű rendelet (a továbbiakban: Üt.) 59. §-ának (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendelem:

I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

(Az Üt. 3. §-ához.)

Az ügyvédi kamarai felvételre vonatkozó rendelkezés

1. § (1) Az ügyvédi kamarába ügyvédként való felvételnél a fontos és bizalmas munkakörök betöltéséről szóló 1957. évi 66. számú törvényerejű rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) A felvételhez szükséges erkölcsi bizonyítvány céljára az ügyvédi kamara állít ki igazolást.

Az ügyvédi kamarai névjegyzékek

2. § Az ügyvédi kamara elnöksége az ügyvédekről, s külön az ügyvédjelöltekről névjegyzéket vezet. A névjegyzékeket évenként fel kell terjeszteni az igazságügyminiszterhez.

A kamarai felvételi díj és tagdíj

3. § (1) Az ügyvédi kamara névjegyzékébe ügyvédként bejegyzett személy köteles a bejegyzés alkalmával felvételi (bejegyzési) díjat, kamarai tagsága alatt pedig havonként kamarai tagdíjat fizetni.

(2) A felvételi díj összegét az Országos Ügyvédi Tanács javaslatára az igazságügyminiszter állapítja meg.

Az ügyvédi (ügyvédjelölti) minőség igazolása és feltüntetése

4. § Az ügyvédek és ügyvédjelöltek e minőségüket az ügyvédi kamara által kiállított arcképes igazolvánnyal igazolják. Ha az ügyvéd az Üt. 7. § (3) bekezdésében említett tilalom alá esik, e körülményt az igazolványban fel kell tüntetni.

5. § Az ügyvéd a névtábláján, az ügyvédi tevékenységével összefüggő levelezésében és az általa készített beadványokon a doktori címen, a tudományos fokozaton, az ügyvéd megjelölésen, valamint az ügyvédi munkaközösségi tagság megjelölésén kívül más címet vagy megjelölést nem használhat.

Ügyvédi magángyakorlat kivételes engedélyezése

6. § (1) Az ügyvédi magángyakorlat folytatásának kivételes engedélyezésére irányuló kérelmet az illetékes ügyvédi kamara útján kell az igazságügyminiszter elé terjeszteni. Az igazságügyminiszter a kamara javaslatának figyelembevételével dönt.

(2) Az igazságügyminiszter a magángyakorlat folytatására adott engedélyt bármikor visszavonhatja.

Székhelyáthelyezés az ügyvédi kamara területén

7. § A magángyakorlatot folytató ügyvéd székhelyének (irodájának) az ügyvédi kamara területén egyik helységből a másikba való áthelyezéséhez az ügyvédi kamara elnökségének engedélye szükséges.

(Az Üt. 5. §-ához.)

8. § Az ügyvéd ipart nem űzhet és munkaviszonyon kívül sem folytathat olyan kereső tevékenységet, amely összeegyeztethetetlen az ügyvédi hivatással.

(Az Üt. 6. §-ához.)

Átjegyzés

9. § Az Üt. 6. § (3) bekezdésében említett átjegyzés esetén a jelen rendelet 1. §-a nem kerül alkalmazásra,

Eljárás a magángyakorlatot folytató ügyvéd kamarai tagságának megszűnése vagy működésének tartós szünetelése esetén

10. § A magángyakorlatot folytató ügyvéd halála vagy kamarai tagságának más okból megszűnése esetén az ügyvédi kamara elnöke a volt ügyvéd ügyeinek felszámolásával a volt ügyvéd székhelyén működő (illetőleg e székhelyhez legközelebb eső) ügyvédi munkaközösséget bízza meg. Az ügyvédi munkaközösség vezetője jelöli ki azt a munkaközösségi tagot (a továbbiakban: gondnok), aki a volt ügyvéd ügyeinek felszámolását végzi.

11. § (1) A gondnok a volt ügyvéd által őrzött iratok (értékek) leltározásáról és megőrzéséről haladéktalanul gondoskodik.

(2) A gondnok a volt ügyvéd valamennyi ügyfelét haladéktalanul értesíti arról, hogy ügyvédjének ügyvédi működése megszűnt; közli az ügy állását, felhívja, hogy új képviselőt bízzon meg és ennek megtörténtéig az ügyfél jogainak megóvása érdekében szükséges halaszthatatlan intézkedéseket megteszi.

(3) Azokban a bíróság vagy más hatóság (szerv) előtt folyamatban levő ügyekben, amelyekben a volt ügyvéd járt el, a gondnok az ügyvédi működés megszűnését az eljáró bíróságnak, illetőleg más hatóságnak (szervnek) bejelenti. A bejelentés illetékmentes.

12. § (1) A bíróság vagy más hatóság (szerv) határozatait mindaddig, amíg az ügyfél új képviselőt nem bíz meg, vagy amíg be nem jelenti, hogy az ügyben sajátmaga kíván eljárni - a gondnok bejelentése alapján -, tájékoztatás végett közölni kell a gondnokkal; az ilyen közléshez azonban nem fűződik a kézbesítés jogi hatálya.

(2) Az (1) bekezdésben említett határozatokat az ügyfél kezéhez kell kézbesíteni, és a határidőket az ügyfél személyes értesítésének napjától kell számítani.

13. § A 10-12. §-ok rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell akkor is, ha a magángyakorlatot folytató ügyvéd kamarai tagsága nem szűnt ugyan meg, ügyvédi működése azonban fegyelmi határozattal történt jogerős felfüggesztés, illetőleg az Üt. 56. §-ában említett ideiglenes felfüggesztés folytán vagy egyéb okból tartósan szünetel,

(Az Üt. 9. §-ához.)

Kirendelés pártfogó ügyvédként, védőként, illetőleg ügygondnokként

14. § (1) A bíróság pártfogó ügyvédként és védőként, a bíróság vagy más hatóság pedig ügygondnokként a székhelyén működő ügyvédi munkaközösséget (kivételesen munkaközösségi tagot, illetőleg magángyakorlatot folytató ügyvédet) rendelhet ki.

(2) Ha a bíróság vagy más hatóság az (1) bekezdés alapján ügyvédi munkaközösséget rendel ki, az eljáró ügyvédet a munkaközösség vezetője jelöli ki a munkaközösség tagjai közül.

15. § (1) Nem járhat el pártfogó ügyvédként, védőként, illetőleg ügygondnokként az az ügyvéd, aki

a) az ellenfelet más ügyben már képviseli,

b) az ügyben - az ügyféllel ellentétesen - érdekelt,

c) az ellenfélnek hozzátartozója [Pp. 13. § (2) bekezdés], gyámja vagy gondnoka.

(2) Megtagadhatja a pártfogó ügyvédként, védőként, illetőleg ügygondnokként való közreműködést az ügyvéd, ha nem lakóhelyén, vagy nem a lakóhelye szerint illetékes bíróság előtt kellene eljárnia.

(3) Ha az (1) bekezdésben foglalt feltételek a pártfogó ügyvédként, védőként, illetőleg ügygondnokként kirendelt vagy kijelölt [14. § (2) bekezdés] ügyvéddel egy munkaközösségben levő ügyvédre nézve állnak fenn, a kirendelt (kijelölt) ügyvéd csak akkor járhat el, ha ez ellen a kellően tájékoztatott feleknek kifogásuk nincs. A tájékoztatás megtörténtét, valamint a felek hozzájáruló nyilatkozatát írásba kell foglalni, és ezt a kirendelő bíróságnak (hatóságnak) meg kell küldeni.

16. § A kirendelt pártfogó ügyvéd, védő, illetőleg ügygondnok a kirendelés alól felmentését kérheti, ha ilyen képviselettel már aránytalanul meg van terhelve. Ügyvédi munkaközösség kirendelése esetében felmentésnek nincs helye. A felmentés felől a kirendelő bíróság (hatóság) határoz.

17. § A pártfogó ügyvéd, a kirendelt védő, illetőleg az ügygondnok részére a meghatalmazást a kirendelő határozat pótolja.

(Az Üt. 10. §-ához.)

A tényvázlattal kapcsolatos rendelkezések

18. § A tényvázlatban fel kell tüntetni az ügyfélnek az ügyvédi munkadíj megállapításánál figyelembe vett személyi és anyagi körülményeit is. A tényvázlatot az ügyféllel alá kell iratni, és arról az ügyfélnek másolatot kell adni.

19. § Csekélyebb jelentőségű ügyben - így különösen egyszerű tanácsadásnál vagy felszólító levél elkészítése esetén -, ha az ügy nyomban befejezést nyer, a tényvázlat felvétele mellőzhető; ilyenkor elegendő az ügyintéző ügyvédnek - a díjmegállapodást is magában foglaló és az ügyfél által aláírt - feljegyzése, okirat készítése esetén pedig az ügyvédnél maradó példányon a megbízó aláírásával ellátott és a díjmegállapodást is magában foglaló záradék, mely szerint az okirat a fél által közölt adatok és a fél kívánsága alapján készült.

Nyilvántartó-lap

20. § (1) Az ügyvéd az ügy elvállalásakor nyilvántartó-lapot állít ki, ezen feltünteti az ügyfél és az ellenérdekű fél nevét, a megbízás tárgyát, az ügyintéző ügyvéd nevét, az ügyvédi munkadíj összegét és - ha ez ismert - az ügy bírósági (hatósági) ügyszámát.

(2) Az ügyintéző ügyvéd ténykedéseit a nyilvántartó-lapra folyamatosan feljegyzi, a nyilvántartó-lapon feltünteti az üggyel kapcsolatos kiadásokat és bevételeket, valamint letéteket.

(3) Nyilvántartó-lapot kell kiállítani a kirendelés alapján intézett ügyről is.

(4) A nyilvántartó-lapokat - az ügyiratoktól elkülönítve - állandóan az ügyvédi munkaközösség (munkaközösségi kirendeltség) helyiségében kell őrizni.

(5) Az ügyvédi munkaközösségi tag által kiállított nyilvántartó-lapot annak kiállítása és lezárása alkalmával a munkaközösség (munkaközösségi kirendeltség) vezetője láttamozza.

Az iratok kezelése

21. § A tényvázlatot és az ügy iratait időrendi sorrendben, a nyilvántartó-lapokat pedig betűrendes sorrendben oly módon kell kezelni, hogy az ügy bármikor áttekinthető legyen.

Az iratok kiadása

22. § (1) Az ügyvéd köteles az ügyfelétől átvett vagy az ügyfelet megillető iratok átvételéről - az ügyfél kívánságára - elismervényt adni, és az iratokat az ügy befejezése vagy a megbízás teljesítése, illetőleg megvonása után, amennyiben bírósági vagy hatósági irathoz nem csatolták, az ügyfél kívánságára - a 23. §-ban említett kivételtől eltekintve - eredetiben kiadni,

(2) Az iratok kiadását nem lehet megtagadni amiatt, hogy az ügyvédet megillető ügyvédi díjat és költséget nem fizették meg.

23. § Az ügyvéd nem köteles kiadni a fogalmazványait, a tényvázlatot, a meghatalmazást, az ügyfél utasításait tartalmazó iratokat és a megbízás teljesítéséhez szükséges egyéb segédiratokat, továbbá az ügyre vonatkozóan hozzá intézett leveleket, valamint az ügyfél érdekében teljesített fizetésekről szóló nyugtákat és az eljárásának törvényességét igazoló egyéb iratokat; a fél kérelmére azonban köteles ezekről - a másolási költség megtérítése ellenében - másolatot adni.

Az iratok megőrzése

24. § Az ügyvéd köteles az iratokat - ideértve az ügyfelet megillető, de általa át nem vett iratokat is - tíz évig megőrizni.

Az ügyvédi közreműködés feltüntetése a beadványon (okiraton)

25. § Az ügyvéd köteles az általa szerkesztett beadványokon és okiratokon (szerződéseken) feltüntetni, hogy a beadványt, illetőleg okiratot ő készítette. E rendelkezéstől az ügyvéd az ügyfélnek a - tényvázlatban feltüntetett - kívánságára eltérhet.

(Az Üt. 12. §-ához.)

Pénztárkönyv és nyugtakönyv

26. § (1) Az ügyvédi munkaközösségek, valamint a magángyakorlatot folytató ügyvédek kötelesek - a kamara által megállapított részletes szabályoknak megfelelően - pénztárkönyvet és nyugtakönyvet vezetni.

(2) Az ügyekkel kapcsolatos minden bevételt és kiadást (ideértve az ún. átmenő tételként kezelt készpénzt és egyéb értéket is) a pénztárkönyvbe kell bevezetni.

(3) A bevételekről a befizető részére a nyugtakönyv felhasználásával, sorszámmal ellátott elismervényt kell adni; az elismervény másolatát meg kell őrizni.

(4) A pénztárkönyvet és a nyugtakönyvet a lezárásuktól (az utolsó bejegyzés keltétől) számított öt évig meg kell őrizni.

II. AZ ÜGYVÉDI MUNKAKÖZÖSSÉG

(Az Üt. 16. §-ához.)

Az ügyvédi munkaközösség és munkaközösségi kirendeltség taglétszáma

27. § (1) Az ügyvédi munkaközösség legalább 4 és legfeljebb 20 - bejegyzett ügyvédként működő - tagból állhat.

(2) Az ügyvédi munkaközösségi kirendeltség legfeljebb 3 - bejegyzett ügyvédként működő - tagból állhat.

(3) Az ügyvédi kamara elnöksége kivételesen, indokolt esetben - az igazságügyminiszter hozzájárulásával - egyes ügyvédi munkaközösségeknél a legmagasabb taglétszámot az (1) bekezdésben említett létszámtól eltérően is megállapíthatja.

(4) Ha az ügyvédi munkaközösséghez egy vagy több munkaközösségi kirendeltség tartozik, a munkaközösség taglétszámának a jelen § szerinti megállapítása szempontjából a kirendeltségi tagok száma figyelmen kívül marad.

Az ügyvédi munkaközösség tagjának jogai és kötelezettségei

28. § Az ügyvédi munkaközösség tagjának jogai és kötelezettségei:

a) képességei szerint részt vesz az ügyvédi munkaközösség munkájában, és az általa végzett munka mennyiségének és minőségének megfelelő díjazásban részesül;

b) a reábízott ügy vitelét alapos indok nélkül nem tagadhatja meg, a megtagadás alaposságát az ügyvédi munkaközösség vezetője dönti el;

c) az ügyvédi hivatás gyakorlására, valamint az ügyvédi munkaközösség működésére vonatkozó jogszabályok rendelkezéseit, a felügyeleti szervek és az ügyvédi munkaközösség vezetője által adott utasításokat, a belső munkarendet és munkafegyelmet megtartja; az ügyvédi munkaközösség többi tagjával együttműködik, tapasztalatcserével és kartársi segítségnyújtással támogatja őket;

d) az ügyvédi munkaközösség taggyűlésén a kérdések megvitatásában és eldöntésben részt vesz;

e) szakmai és politikai képzettségét állandóan fejleszti;

f) ügyvédi működését az ügyvédi munkaközösség keretében fejti ki, az ügyfeleket az ügyvédi munkaközösség irodájában fogadja; kivételesen indokolt esetben az ügyvédi kamara elnöke engedélyezheti a munkaközösség helyiségén kívüli ügyfélfogadást;

g) az ügyintéző ügyvéd az ügyvédi munkadíjat is felveheti (nyugtázhatja), ha az f) pont szerint jogosult az ügyfelet a munkaközösség helyiségén kívül fogadni, vagy ha a munkadíj felvételét a munkaközösség vezetője - kivételesen indokolt esetben - engedélyezi; az ügyintéző ügyvéd köteles azonban a felvett összeget haladéktalanul befizetni az ügyvédi munkaközösség pénztárába; a munkaközösség tagját a hozzá befolyt pénzre nézve a munkaközösséggel szemben sem beszámítási, sem megtartási jog nem illeti;

h) évenként az ügyvédi munkaközösség taggyűlése által megállapított mértékű szabadságban részesül

(Az Üt. 19. §-ához.)

Iratok aláírása

29. § Az ügyvédi munkaközösséget érintő ügyekben az okiratokat és egyéb iratokat a munkaközösség vezetője írja alá és látja el a munkaközösség bélyegzőjével.

Jelentéstételi kötelezettség a kamarához

30. § (1) Az ügyvédi munkaközösség köteles működéséről az ügyvédi kamarának félévenként jelentést tenni.

(2) A jelentést az ügyvédi kamara által megadott irányelvek figyelembevételével kell elkészíteni.

(3) A jövedelem felosztást magában foglaló részletes tevékenységi kimutatást a munkaközösség -havonkénti részletezéssel - negyedévenként küldi meg az ügyvédi kamarának.

(4) A jelentések és kimutatások kellő időben történő elkészítéséről és megküldéséről a munkaközösség vezetője gondoskodik.

(Az Üt. 20. §-ához.)

31. § Ha az ügyvédi munkaközösség vezetője a jogszabályokban előírt feladatait nem látja el megfelelően, az ügyvédi kamara elnöksége a munkaközösség taggyűlésének javaslatot tehet a vezető visszahívására.

(Az Üt. 23. §-ához.)

32. § Az ügyvédi munkaközösség taggyűlését akkor is össze kell hívni, ha ezt az ügyvédi kamara elnöksége vagy elnöke - a munkaközösség működésében tapasztalt hiányosságok megszüntetése, vagy az Üt. 24. §-ában felsorolt valamely feladat megoldása céljából - indítványozza.

(Az Üt. 26. §-ához.)

Jövedelemfelosztás

33. § (1) Az ügyvédi munkaközösség tagjának tevékenységéért az ügyvédi munkaközösséghez befolyó összeget a jelen rendelet 34-37. §-ai szerint kell felosztani.

(2) A jövedelemfelosztás havonta történik.

A munkaközösség fenntartási költségei

34. § (1) A munkaközösség összes jövedelméből (bruttó bevételéből) mindenekelőtt fedezni kell azokat a költségeket, amelyeket a munkaközösség, illetőleg valamennyi munkaközösségi tag együttesen köteles viselni, így különösen az adót, a társadalombiztosítási és nyugdíjjárulékot, az ügyvédi kamarai tagdíjat a dologi kiadások fedezéséhez szükséges összeget az alkalmazottak járandóságait és a munkaközösség vezetőjének díját.

(2) Az ügyvédi munkaközösség taggyűlése a munkaközösség vezetőjének javaslatára a munkaközösség ügyviteli (adminisztrációs) és pénzkezelési teendőit ellátó alkalmazottakat (irodavezető, adminisztrátor, könyvelő, pénztáros stb.) a munkaközösség fenntartási költségeinek terhére külön munkadíjban, segélyben, illetőleg jutalomban részesítheti.

Tartalékalap

35. § (1) A tartalékalap képzése a tiszta jövedelem terhére, az egy tagra jutó átlagjövedelem alapján történik. A tiszta jövedelem az az összeg, amely a 34. §-ban írt kiadások levonása után megmarad. Ennek a tagok számával osztása adja az átlagjövedelmet.

(2) Ha az átlagjövedelem az 1000 forintot nem éri el, tartalékalapot nem kell képezni, illetőleg abban a hónapban a tartalékalap céljára a tiszta jövedelemből semmit sem kell levonni. Ha az átlagjövedelem 3000 forintnál nem több, a tisztajövedelem 5 százalékát, ha pedig az átlagjövedelem a 3000 forintot meghaladja, ezenfelül a meghaladó összeg 10 százalékát kell tartalékalap céljára fordítani.

(3) A tartalékalap felhasználásáról az ügyvédi munkaközösség taggyűlése a kamara elnöksége által megadott irányelvek alapján határoz.

Felosztható alap

36. § (1) Felosztható alap céljára kell fordítani a tiszta jövedelem 10 százalékát, ha az átlagjövedelem 3000 forintnál nem több, ha pedig az átlagjövedelem a 3000 forintot meghaladja, ezenfelül a meghaladó összeg 20 százalékát.

(2) A felosztható alapban levő összeget a munkaközösségi tagok között elsősorban a személyi és családi körülmények (a tag háztartásában élő, eltartásra szoruló személyek, különösen a gyermekek száma, gyermekszületés, betegség, haláleset stb.) figyelembevételével kell felosztani, oly módon, hogy a felosztás a jövedelmek arányosítását is elősegítse.

(3) A felosztható alapból megfelelő juttatásban lehet részesíteni azokat a munkaközösségi tagokat, akik

a) a díjtalan ügyekben jártak el;

b) kiemelkedő teljesítményt értek el (rendkívüli tevékenységet fejtettek ki), vagy

c) közreműködtek a munkaközösség ügyviteli (adminisztrációs) és pénzkezelési teendőinek ellátásában.

(4) A felosztható alapból a munkaközösségnél működő ügyvédjelöltet is jutalomban lehet részesíteni.

(5) A felosztható alapban levő összeg felosztásáról az ügyvédi munkaközösség vezetőjének a kamara irányelvei szerint tett javaslata alapján a munkaközösség taggyűlése dönt.

(6) A munkaközösség vezetője - rendkívül indokolt esetben - a felosztható alap terhére előleg kiutalását engedélyezheti.

A munkadíj arányában kifizetésre kerülő összeg

37. § A tiszta jövedelemnek azt a részét, amely a tartalékalap és a felosztható alap céljára fordított összeg levonása után fennmarad, a munkaközösség tagjai között az általuk vitt ügyekből befolyt munkadíj arányában kell felosztani.

A munkaközösség pénzkezelése

38. § (1) Az ügyvédi munkaközösség tagjainak ügyvédi munkájából eredő bevételt az ügyvédi munkaközösség pénztárába kell befizetni.

(2) Az ügyvédi munkaközösség tagjai kiadásaik fedezésére csak az ügyvédi munkaközösség vezetőjének engedélyével vehetnek fel pénzt a munkaközösség pénztárából.

(3) Az ügyvédi munkaközösség folyamatos működéséhez szükséges összegen felüli pénzt pénzintézetnél (takarékpénztárban) kell elhelyezni.

(4) Az ügyvédi munkaközösség és kirendeltsége közös gazdasági egységként működik.

(Az ügyvédi munkaközösségre vonatkozó egyéb rendelkezések.)

Az ügyvédi munkaközösségi tagság megszűnése

39. § Az ügyvédi munkaközösségi tagság megszűnik:

a) az ügyvédi kamarai tagság megszűnésével,

b) a munkaközösségből kilépéssel,

c) a munkaközösségből kizárással,

d) a munkaközösség megszűnésével vagy feloszlatásával.

40. § (1) A tag a kilépési szándékát írásban tartozik bejelenteni. A tagság a bejelentést követő hónap utolsó napjával szűnik meg, a munkaközösség taggyűlése azonban a kilépést korábbi hatállyal is tudomásul veheti.

(2) A munkaközösség taggyűlése a munkaközösségből kizárhatja azt a tagot, aki olyan magatartást tanúsít, amely a többi tag számára lehetetlenné teszi a vele való együttműködést. A kizárásra a munkaközösség vezetője vagy bármely tagja, illetőleg az ügyvédi kamara elnöksége tehet javaslatot. A kizárást kimondó határozathoz a kamara jóváhagyása szükséges; a határozat jóváhagyása esetén a tagság a taggyűlés határozatát követő hónap utolsó napjával szűnik meg.

41. § Ha az ügyvéd munkaközösségi tagsága megszűnt, a munkaközösség vezetője köteles a volt tag ügyfelét erről értesíteni és - az ügyfél intézkedéséhez képest - ügyintéző ügyvéd kijelöléséről gondoskodni.

Az ügyvédi munkaközösség megszűnése

42. § Az ügyvédi munkaközösség megszűnik

a) ha tagjainak száma négynél kevesebbre csökken, feltéve, hogy 60 nap alatt sem emelkedik a tagok létszáma négyre;

b) ha a munkaközösség taggyűlése a munkaközösség megszűnését mondja ki, feltéve, hogy a munkaközösség további működését kívánó tagok száma négynél kevesebb és a taggyűléstől számított 60 nap alatt sem éri el a négyet;

c) ha a munkaközösségi taggyűlés a munkaközösségnek más munkaközösségbe való beolvadását mondja ki, vagy ha a munkaközösséget az igazságügyminiszter más munkaközösségbe olvasztja be;

d) ha a munkaközösséget az igazságügyminiszter vagy a kamara elnöksége feloszlatja (45. §).

43. § (1) Ha a munkaközösség tagjainak száma négynél kevesebbre csökken (42. § a) pont), a munkaközösség köteles ezt az ügyvédi kamarának haladéktalanul bejelenteni.

(2) A munkaközösség megszűnését (42. § b) pont), illetőleg beolvadását (42. § c) pont) tárgyaló munkaközösségi taggyűlésre az ügyvédi kamara kiküldöttjét meg kell hívni.

44. § (1) Ha a munkaközösség - akár munkaközösségi kirendeltséggé alakulva, akár egyébként - oly módon olvad be más munkaközösségbe, hogy valamennyi tagja ennek a munkaközösségnek tagjává lesz, a beolvadó munkaközösség vagyona az új munkaközösségre száll át.

(2) Ha a munkaközösség olyképpen szűnik meg, hogy nem mindegyik tagja lesz ugyanannak a munkaközösségnek tagjává, a megszűnt ügyvédi munkaközösség vagyonának felosztásáról a munkaközösségi taggyűlés határoz. E határozathoz a kamara jóváhagyása szükséges.

(3) A (2) bekezdés esetében a megszűnt ügyvédi munkaközösség ügyeinek továbbviteléről a munkaközösségi taggyűlés határoz.

45. § (1) Az igazságügyminiszter vagy az ügyvédi kamara elnöksége feloszlathatja azt az ügyvédi munkaközösséget, amely működése során nem tudja biztosítani a munkaközösség jogszabályban előírt feladatainak eredményes megoldását.

(2) A munkaközösség feloszlatása esetén a 44. § rendelkezései irányadók azzal az eltéréssel, hogy a munkaközösségi taggyűlés hatáskörébe utalt feladatokat a kamara elnöksége látja el.

Felhatalmazás a részletes ügyviteli és működési szabályok megállapítására

46. § Az Üt. 16-27. §-aiban, valamint a jelen rendelet 27-45. §-aiban előírt rendelkezések keretei között - az ügyvédi kamarák által adott irányelvek figyelembevételével - az ügyvédi munkaközösség maga állapítja meg ügyvitelének és működésének részletes szabályait.

III. AZ ÜGYVÉDI KAMARA

(Az Üt. 29. §-ához.)

47. § (1) Az ügyvédi kamara közgyűlését össze kell hívni akkor is, ha ezt az igazságügyminiszter kívánja.

(2) Az ügyvédi kamara közgyűléséről jegyzőkönyvet kell készíteni; a jegyzőkönyv másolatát fel kell terjeszteni az igazságügyminiszterhez.

(Az Üt. 30. §-ához.)

48. § Az ügyvédi kamara elnökségébe megválasztásra kerülő tagok számát - az Üt. 30. § (1) bekezdésében megszabott keretek között, a kamara tagjainak számát figyelembevéve - a kamarai választásokat megelőzően az igazságügyminiszter állapítja meg, és közli az ügyvédi kamarával.

49. § A kamara elnöksége a hatáskörébe utalt ügyek előkészítésevel az elnökség vagy a kamara bármely tagját, illetőleg az elnökség vagy a kamara tagjaiból alakított bizottságot is megbízhatja.

50. § (1) Az ügyvédi kamara elnöksége az Üt. 30. § (2) bekezdésének d) pontjában felsorolt kérdésekben határozattal dönt; e határozatot kézbesíteni kell az érintett ügyvédnek (ügyvédjelöltnek), ha pedig a kézbesítés nem sikerült, a kamara elnöksége által kijelölt ügygondnoknak. Ügygondnokként a jelen rendelet 10-12. §-ai szerint kinevezett gondnok is kijelölhető. A munkaközösségi tagra vonatkozó határozatot a munkaközösség vezetőjének is kézbesíteni kell.

(2) Az ügyvéd (ügyvédjelölt), illetőleg az ügygondnok a határozat ellen az Üt. 30. § (4) bekezdése alapján fellebbezhet; e fellebbezésnek halasztó hatálya van.

51. § (1) Az ügyvédi kamara határozatainak és egyéb iratainak kézbesítése posta útján, ajánlott levélben, tértivevénnyel, illetőleg - kisebb jelentőségű ügyekben - egyszerű levélben történik.

(2) Az ügyvédi kamarának, valamint a kamara elnökségének nevében az okiratokat és egyéb iratokat a kamara elnöke és titkára, akadályoztatásuk esetén pedig az elnökség tagjai közül általuk írásban felhatalmazott személy írja alá.

(Az Üt. 32. §-ához.)

Választási bizottság

52. § (1) Az ügyvédi kamara közgyűlésének hatáskörébe tartozó választások előkészítésére és lebonyolítására elnökből, titkárból és legalább két tagból, legfeljebb pedig tíz tagból álló választási bizottságot kell alakítani.

(2) A választási bizottság elnökét, titkárát és tagjait a kamara elnöksége nevezi ki.

(3) A választási bizottság feladata

a) a választói névjegyzék összeállítása,

b) a jelölő bizottság tagjainak megválasztása,

c) a szavazólapok elkészítése,

d) a választás lebonyolítása és eredményének megállapítása.

A választói névjegyzék összeállítása

53. § (1) A választási bizottság elnöke a bizottság kinevezése után haladéktalanul intézkedik a választói névjegyzék összeállítása iránt.

(2) A névjegyzéket a következő rendelkezések figyelembevételével kell összeállítani:

a) a választást megelőző év december havának utolsó napján lezárt hiteles ügyvédi névjegyzékből ki kell hagyni azokat, akiket a névjegyzékből időközben töröltek, valamint akiknek az ügyvédi gyakorlatát felfüggesztették; viszont a névjegyzéket ki kell egészíteni azokkal, akiket a névjegyzék közszemlére tételéig bejegyeztek;

b) a névjegyzékben külön meg kell jelölni azokat, akik az Üt. 32. §-ának (2) bekezdésében vagy a jelen rendelet 67. §-ának (2) bekezdésében foglalt rendelkezések értelmében nem választhatók meg az ügyvédi kamara tisztségviselőjévé.

54. § (1) A választási bizottság a választói névjegyzéket a kamara hivatalos helyiségében a kamarai tagok részére legalább három napra közszemlére teszi. A közszemlére tétel első és utolsó napját a választói névjegyzékben fel kell tüntetni. Ez alatt az idő alatt a névjegyzékbe történt helytelen felvétel miatt bármelyik kamarai tag, a kihagyás vagy az 53. § b) pontjának téves alkalmazása miatt pedig az érdekelt kamarai tag a bizottságnál írásban felszólalhat.

(2) A felszólalás tárgyában vagy az időközben bekövetkezett kizáró ok felől az elnökség - szükség esetében az érdekeltek meghallgatása után - jogorvoslat kizárásával a választói névjegyzék közszemlére tételére megszabott határidő elteltétől számított három napon belül határoz.

(3) A választási bizottság az elnökség határozata alapján elkészíti a választók végleges névjegyzékét. A végleges névjegyzéket ki kell egészíteni azokkal, akiket legkésőbb a közgyűlést megelőző napon az ügyvédek névjegyzékébe felvettek, viszont törölni kell azokat, akiket időközben töröltek a névjegyzékből, vagy akiknek az ügyvédi gyakorlatát legkésőbb a közgyűlést megelőző napon felfüggesztették.

A jelölőbizottság megválasztása és a jelölés

55. § (1) A végleges választói névjegyzék elkészítése után, de legkésőbb a választást megelőző ötödik napon a választási bizottság a végleges választói névjegyzékbe felvett ügyvédek közül megválasztja a jelölőbizottságot. A jelölőbizottság elnökből és két tagból áll.

(2) A jelölőbizottság elnöke a bizottságot megválasztása után haladéktalanul ülésre hívja össze, amelyen a jelölőbizottság javaslatot tesz a közgyűlés által megválasztandó tisztségviselők - ideértve az Országos Ügyvédi Tanács tagjait is -, valamint a szavazatszedő bizottságok elnökének és tagjainak a személyére nézve. A jelölőbizottság csak annyi jelöltet hozhat javaslatba, ahányat a közgyűlésnek meg kell választania.

(3) A jelölőbizottság által javasolt személyek névsorát - a szavazatszedő bizottságok elnökeként és tagjaiként megválasztandó személyek kivételével - legkésőbb a választást megelőző harmadik napon a kamara hivatalos helyiségében a kamarai tagok részére a választás időpontjáig közszemlére kell tenni, és ugyanakkor meg kell küldeni a választási bizottságnak a szavazólapok elkészítése céljából.

A választás

56. § (1) A választás a rendes vagy a rendkívüli közgyűlésen történik; a választó-közgyűlés napját a kamara elnöksége állapítja meg.

(2) A választó-közgyűlés papjáról a választási bizottság értesíti a tagokat, és ezzel egyidejűleg közli, hogy a választói névjegyzék mely napokon [54. § (1) bekezdés] van közszemlére téve, továbbá azt is, hogy a jelölőbizottság által javasolt személyek névsorát mikor teszik közszemlére [55. § (3) bekezdés].

(3) A közgyűlés elnöke a kamara elnöke, ha azonban az elnöki tisztség nincs betöltve, vagy az is választásra kerül, a közgyűlés elnöki tisztségét a közgyűlésen jelenlevő, korban legidősebb ügyvéd látja el.

A szavazás

57. § (1) A közgyűlésen a közgyűlés elnöke bejelenti a választás megkezdését, majd a jelölőbizottság ismerteti a szavazatszedő bizottság - vagy a szükséghez képest megválasztandó több szavazatszedő bizottság - elnökének és tagjainak nevét. A közgyűlés a jelölőbizottság által javasolt személyeknek a szavazatszedő bizottság elnökeként és tagjaiként való megválasztása felől nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel dönt.

(2) A megválasztott szavazatszedő bizottság

a) átveszi a szavazáshoz szükséges nyomtatványokat,

b) levezeti a szavazást,

c) gondoskodik a szavazás lebonyolításának zavartalanságáról.

(3) A közgyűlésen a közgyűlés elnöke - a szavazatszedő bizottság megválasztása után - meghatározza a szavazás időtartamát és elrendeli a szavazást. Ezután a választás tartamára a közgyűlést felfüggeszti és egyúttal folytatásának idejét kitűzi.

(4) A választó-közgyűlésen felszólalásnak helye nincs.

58. § (1) Minden szavazóhelyiségben a szavazás céljára egy vagy két olyan elrekesztett fülkét kell létesíteni, amely a szavazás titkosságát biztosítja.

(2) A szavazóhelyiségben a szavazás céljára egy vagy több urnát kell felállítani. Az urnákat úgy kell lezárni, hogy azokból szavazólapokat a zár felnyitása, a pecsét feltörése vagy az urna szétszedése nélkül eltávolítani ne lehessen.

(3) Az urnák állapotát a szavazás megkezdése előtt a szavazatszedő bizottság köteles megvizsgálni, és a vizsgálat eredményét köteles a választási jegyzőkönyvben feltüntetni.

59. § (1) A szavazás a hivatalosan előállított szavazólapokkal történik. A szavazólapon fel kell tüntetni valamennyi jelöltnek a nevét, továbbá azt is, hogy az egyes személyeket milyen tisztségre jelölték.

(2) Szavazhat mindenki, aki a választók névjegyzékében szerepel. Mindenki személyesen szavaz. A szavazatszedő bizottság megállapítja a szavazó személyazonosságát és azt, hogy a választók névjegyzékében szerepel-e. Ezt követően a szavazatszedő bizottság elnöke átadja a szavazónak a szavazólapot és ezt a névjegyzéken feltünteti.

(3) A szavazás ideje alatt a szavazón kívül a szavazófülkében senki sem tartózkodhat.

60. § A szavazó - ha a jelöltre kíván szavazni - a szavazólapra semmiféle bejegyzést nem tesz, hanem azt az urnába helyezi. Ha másra kíván szavazni, törli annak a jelöltnek a nevét, akit mellőzni kíván, a megfelelő rovatba beírja az általa javasolt személy nevét, és az így kitöltött szavazólapot helyezi az urnába.

A választás eredményének megállapítása

61. § (1) A szavazás befejezése után a választási bizottság elnöke az urnákat egy helyiségben összegyűjti, az összes szavazólapot kiszedi, a szavazatokat összeszámláltatja, és a választás eredményét megállapítja.

(2) Érvénytelen az a szavazat, amelyet nem a hivatalos szavazólapon adtak le.

(3) A szavazólapokra a szavazó által ráírt megjegyzéseket vagy feltételeket a szavazatok összeszámlálásánál a szavazat érvényessége szempontjából figyelmen kívül kell hagyni. Ugyancsak figyelmen kívül kell hagyni a szavazólapon feltüntetett jelölt nevének törlését, ha helyette a szavazó más nevet nem írt, vagy több nevet írt. Figyelmen kívül kell hagyni végül a szavazó által beírt nevet, ha a szavazólapon feltüntetett jelölt hevét nem törölte.

Választási jegyzőkönyv

62. § (1) A választási eljárás lefolytatásáról a választási bizottság elnöke jegyzőkönyvet készít, és azt - a választási bizottság tagjaival, valamint a szavazatszedő bizottság elnökével és tagjaival együtt - aláírja.

(2) A választási bizottság elnöke az újra megnyitott közgyűlésnek jelentést tesz a választás eredményéről, és a jegyzőkönyvet az erre. vonatkozó iratokkal együtt a közgyűlés elnökének adja át.

(3) A közgyűlés elnöke a választás eredményét ezen az alapon - a közgyűlés határozataként - kihirdeti.

(4) A jegyzőkönyv és a szavazásban résztvett tagok névjegyzéke a közgyűlési jegyzőkönyv melléklete. A szavazólapokat és a választás egyéb iratait a kamara irattárában a választás eredményének kihirdetésétől számított négy éven át meg kell őrizni.

Jelentés a választásról

63. § A választás eredményéről jelentést kell tenni az igazságügyminiszterhez.

Eljárás a kamarai tisztség megüresedése esetében.

64. § (1) Ha a választott szervek megbízatásának lejárta előtt valamely tisztség megüresedik és a közgyűlés által megválasztott helyettes vagy póttaggal a tisztség nem tölthető be, az elnökség a kamara bármely tagját megbízhatja a tisztség ellátásával, illetőleg pótválasztást indítványozhat.

(2) A tisztség ellátásával megbízott ügyvéd ezt a feladatot a legközelebbi évi rendes közgyűlésig láthatja el. E közgyűlésen a megüresedett tisztség betöltésére pótválasztást kell tartani.

(3) Ha a megválasztott összes tisztségviselőnek több mint fele lemond, vagy helyük egyéb okból megüresedik, a kamara elnöksége köteles haladéktalanul intézkedni a közgyűlés összehívása és a pótválasztás iránt.

(4) A pótválasztáson megválasztott tisztségviselő megbízatásának az időtartama ugyanaddig az időpontig terjed, mint a kamara többi választott szerveinek (tisztségviselőinek) a megbízatása. Ehhez képest az ügyvédi kamara választott szervei megbízatásának lejártakor a pótválasztáson megválasztott tisztségeket is új választással kell betölteni függetlenül attól, hogy a megválasztásuk óta három év még nem telt el.

Pótválasztás

65. § A pótválasztásra az 52-63. §-ok rendelkezéseit kell alkalmazni a következő eltérésekkel:

a) választási bizottságot nem kell alakítani;

b) a választók névjegyzékét a korábbi névjegyzék kiegészítése útján az elnökség készíti el;

c) a jelölőbizottságot az elnökség választja meg a végleges választói névjegyzékbe felvett ügyvédek közül;

d) a választással kapcsolatban a választási bizottságra háruló egyéb feladatokat pótválasztás esetében az elnökség látja el.

Választás az ügyvédi kamarai szervek működésének szünetelése esetében

66. § Ha az ügyvédi kamarai szervek működésének szünetelése idején kerül sor a választásokra, a választási bizottság elnökét, titkárát és tagjait a miniszteri kiküldött nevezi ki. A választóközgyűlést a miniszteri kiküldött hívja össze, és ugyanő látja el a kamarai szervek megválasztásáig a közgyűlés elnökének a feladatát. Egyebekben az 52-63 §-ok rendelkezéseit az ilyen választásokra is alkalmazni kell.

Egyéb rendelkezések

67. § (1) Azt a kamarai tisztségviselőt, akivel szemben fegyelmi eljárás indult, vagy aki ellen az ügyészség vádiratot nyújtott be a bírósághoz, a kamara elnöksége köteles kamarai tisztségétől felfüggeszteni. A felfüggesztés hatálya a fegyelmi, illetőleg a büntető eljárás befejezéséig tart. A fegyelmi, illetőleg a büntető eljárás eredményéhez képest a kamarai tisztség elvesztése, illetőleg a jelen § szerinti felfüggesztés megszüntetése iránt az elnökség intézkedik.

(2) Az (1) bekezdés szerint felfüggesztett személy nem választható meg az ügyvédi kamara tisztségviselőjévé mindaddig, amíg a felfüggesztés hatálya alatt áll.

IV. AZ ORSZÁGOS ÜGYVÉDI TANÁCS

(Az Üt. 33. §-ához.)

68. § (1) Az Országos Ügyvédi Tanács az ügyvédi kamarák elnökeiből, valamint a tanácstagi tisztségre választott ügyvédek közül az igazságügyminiszter által kijelölt tizenöt, összesen harmincöt tagból áll.

(2) Az Országos Ügyvédi Tanács az elnökét, elnökhelyettesét és a fegyelmi megbízottakat -az igazságügyminiszter javaslata alapján - tagjai sorából maga választja meg.

69. § (1) Az ügyvédi kamarák a tanácstagi tisztségre, ha az ügyvédek létszáma a százat nem éri el, egy ügyvédet, ha pedig az ügyvédek létszáma a százat eléri, két ügyvédet választanak. A budapesti ügyvédi kamara a tanácstagi tisztségre nyolc ügyvédet választ.

(2) Az Országos Ügyvédi Tanács tagjainak (póttagjainak) megbízatása három évre szól.

70. § Az Országos Ügyvédi Tanács a tagjai sorából az ügyforgalomhoz képest két vagy több háromtagú tanácsot alakít. A háromtagú tanácsok elnökeit az Országos Ügyvédi Tanács jelöli ki.

V. AZ ÜGYVÉDEK ÉS AZ ÜGYVÉDI SZERVEK FELETTI FŐFELÜGYELET

(Az Üt. 34. §-ához.)

Az igazságügyminiszter tájékoztatása

71. § Az Országos Ügyvédi Tanács az ügyvédi kamarák működéséről, továbbá az ügyvédi hivatás gyakorlásával és az igazságszolgáltatással kapcsolatos tapasztalatokról - a kamarák közreműködésével - évenként részletes tájékoztatást készít, amelyet javaslataival együtt az igazságügyminiszter elé terjeszt. Az előterjesztést az Igazságügyminisztérium kollégiuma megtárgyalja.

72. § Az Országos Ügyvédi Tanács határozatainak, az ügyvédi kamarák közgyűlési határozatainak (ideértve a választó-közgyűlés határozatát is), továbbá az ügyvédi kamarák elnöksége által az Üt. 30. § (2) bekezdés d) pontjával kapcsolatosan hozott határozatoknak egy példányát a felsorolt szervek kötelesek megküldeni az igazságügyminiszternek.

Az ügyvédi kamarák gazdálkodásának felügyelete

73. § Az igazságügyminiszter az ügyvédi kamarák gazdálkodásának felügyelete és ellenőrzése tekintetében a következő feladatokat látja el:

a) meghatározza azokat az irányelveket, amelyek szerint az ügyvédi kamara az évi költségvetését elkészíteni köteles,

b) dönt - a kamara képviselőjének meghallgatása után - a kamarai költségvetés jóváhagyásának kérdésében,

c) dönt a jóváhagyott költségvetés módosításához való hozzájárulás kérdésében,

d) megállapítja a kamarai gazdálkodásnak, számvitelnek, a gazdálkodás eredményeiről való beszámolásnak és mindezek ellenőrzésének részletes szabályait.

74. § (1) Az ügyvédi kamara az évi költségelőirányzatot köteles a költségvetési év kezdete előtt legkésőbb két hónappal, a zárszámadást pedig a számadási év befejezését követő harmadik hónap végéig az igazságügyminiszterhez felterjeszteni.

(2) Ha az igazságügyminiszter a felterjesztéstől számított harminc napon belül nem tesz észrevételt a költségvetésre, illetőleg a zárszámadásra, azokat jóváhagyottnak kell tekinteni.

75. § Ha az ügyvédi kamara nem a költségvetése keretében - illetőleg amíg nincs jóváhagyott költségvetése, nem az előző évi költségvetése keretében - gazdálkodik, az igazságügyminiszter az ügyvédi kamara gazdálkodásának közvetlen ellenőrzésére - esetenként meghatározott jogkörrel - miniszteri megbízottat küldhet ki.

VI. AZ ÜGYVÉDJELÖLT

(Az Üt. 36. §-ához.)

76. § A jelen rendelet 1. és 9. §-ában előírt rendelkezések az ügyvédjelöltként való felvétel, illetőleg az ügyvédjelölt átjegyzése tekintetében is irányadók.

Ügyvédjelölt elhelyezkedése magángyakorlatot folytató ügyvédnél

77. § (1) Az olyan kérelmet, amely arra irányul, hogy az ügyvédjelölt magángyakorlatot folytató ügyvédnél helyezkedhessék el, a magángyakorlatot folytató ügyvéd, valamint az ügyvédjelölt az illetékes ügyvédi kamara útján köteles az igazságügyminiszter elé terjeszteni Az igazságügyminiszter a kamara javaslatának figyelembevételével dönt.

(2) Az igazságügyminiszter az (1) bekezdésben említett engedélyt bármikor visszavonhatja.

Az ügyvédjelölt munkaviszonyával kapcsolatos rendelkezések

78. § (1) Az ügyvédjelölt az ügyvédjelölti munkaviszonyán kívül más munkaviszonyban nem állhat; ez a rendelkezés azonban nem vonatkozik a jogász-szervezeteknél tisztségviselőként kifejtett tevékenységre,

(2) A 8. §-ban foglalt rendelkezés az ügyvédjelöltre is megfelelően irányadó.

(3) Az ügyvédjelölt joggyakorlati idejébe az ügyvédjelölti munkaviszonyban eltöltött idő számítható be.

79. § Az ügyvédjelöltek névjegyzékéből törölt személy munkaviszonya - ha az már korábban meg nem szűnt - a törlés napjával megszűnik.

Törlés az ügyvédjelöltek névjegyzékéből

80. § Az ügyvédjelöltek névjegyzékéből törölni kell azt,

a) aki a magyar állampolgárságát elvesztette,

b) aki a törlését kérte,

c) akit jogerős fegyelmi határozattal az ügyvédjelölti munkaviszonyból azonnali hatállyal elbocsátottak,

d) akit a büntetőbíróság jogerős ítéletével az ügyvédjelölti foglalkozástól eltiltott,

e) akit gondnokság alá helyeztek,

f) aki a kamara területéről elköltözött,

g) akinek ügyvédjelölti munkaviszonya megszűnt, és két hónapon belül nem lépett új ügyvédjelölti munkaviszonyba,

h) akiről az ügyvédjelölti névjegyzékbe való felvétel után megállapítják, hogy külföldi állampolgár vagy nincs jogi doktori oklevele.

(Az Üt. 37. §-ához.)

Az ügyvédjelölt tevékenységének irányítása

81. § (1) Az ügyvédi munkaközösség vezetője köteles az ügyvédi munkaközösségnél munkaviszonyban álló ügyvédjelöltet olyan munkával ellátni, amelynek során alaposan, s az ügyvédi tevékenység minden területén elsajátíthatja az ügyvédi működéshez szükséges elméleti és gyakorlati ismereteket.

(2) Az ügyvédjelölt a tevékenységéről köteles - az erre vonatkozó előírásoknak megfelelően - folyamatosan működési naplót vezetni.

(3) Az ügyvédjelölt elméleti és gyakorlati téren való fejlődéséért elsősorban a munkaközösség vezetője vagy az általa kijelölt, kellő tapasztalattal rendelkező munkaközösségi tag felelős; az ügyvédjelölt ismereteinek bővítését azonban a munkaközösség minden tagja köteles előmozdítani.

(4) Az ügyvédjelölt az ügyvédi munkaközösség munkarendjének és fegyelmének van alávetve,

(5) A jelen § rendelkezései a magángyakorlatot folytató ügyvédnél alkalmazott ügyvédjelöltre vonatkozólag megfelelően irányadók.

A magángyakorlatot folytató ügyvédnél működő ügyvédjelölt munkabére

82. § Az Üt. 37. § (3) bekezdésének az ügyvédjelölt munkabérére vonatkozó rendelkezését a magángyakorlatot folytató ügyvédnél működő ügyvédjelöltre azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a munkabér összegét az ügyvédi kamara elnöksége állapítja meg.

VII. AZ ÜGYVÉDEK FEGYELMI FELELŐSSÉGE

(Az Üt. 41. §-ához.)

83. § Ha az Országos Ügyvédi Tanács tagja, vagy az ügyvédi kamara elnökségének tagja ellen kell fegyelmi eljárást folytatni, az igazságügyminiszter jelöli ki azt a kamarát, amelynek fegyelmi tanácsa eljár.

(Az Üt. 44. §-ához.)

84. § (1) Ha a fegyelmi eljárás megindításának alapjául a bíróság által megállapított bűncselekmény szolgál, a fegyelmi vétség elévülésének határidejét a bíróság ítéletének jogerőre emelkedésétől kell számítani.

(2) Az Üt. 40. § d) pontjában említett fegyelmi vétség elévülésének határidejét attól az időponttól kell számítani, amelyben a valótlan vagy elhallgatott tényről az ügyvédi kamara hivatalosan tudomást szerzett.

(Az Üt. 45. §-ához.)

85. § A fegyelmi megbízott feladatkörét - esetenként - a kamara elnöksége által kijelölt más kamarai tag is elláthatja.

(Az Üt. 46. §-ához.)

86. § (1) Ha a kamara elnöke nem lát sem fegyelmi vétséget, sem kisebb szabálytalanságot (Üt. 58. §) fennforogni, az eljárás megszüntetése iránt intézkedik, s ezt a fegyelmi eljárás alá vont személlyel, valamint az eljárás alapjául szolgáló bejelentést (panaszt) előterjesztő személlyel közli.

(2) Az eljárás megszüntetése ellen az, aki az eljárás alapjául szolgáló bejelentést (panaszt) előterjesztette, nyolc napon belül panasszal élhet a kamara elnökségéhez.

(3) A (2) bekezdésben említett panasz alapján a kamara elnöksége a következő intézkedéseket teheti:

a) a kamara elnökének intézkedését jóváhagyja, vagy

b) az ügyet a kamarai fegyelmi tanács elé utalja.

(Az Üt. 49. §-ához.)

87. § A fegyelmi tanácsok a bizonyítás felvétele vagy egyes eljárási cselekmények foganatosítása végett - szükség esetén - bármely ügyvédi kamara fegyelmi tanácsát megkereshetik.

(Az Üt. 51. §-ához.)

88. § Ha a fegyelmi határozatot a fegyelmi eljárás alá vont személy címére - huzamos távolléte vagy más ok miatt - sikertelenül kísérelték meg kézbesíteni, a kézbesítés a kamara elnöksége által kijelölt ügygondnok kezéhez történik. Az ügygondnok a fegyelmi határozat ellen fellebbezéssel élhet.

VIII. HATÁLYBALÉPÉS

(Az Üt. 60. §-ához.)

89. § Az, aki az Üt. által hatályon kívül helyezett jogszabályok alapján ügyvédként (ügyvédjelöltként) működött, az előírt elméleti és gyakorlati képzettség igazolása nélkül is felvehető az ügyvédek (ügyvédjelöltek) névjegyzékébe, ha az Üt-ben megszabott egyéb feltételeknek megfelel.

90. § A jelen rendelet kihirdetése napján lép hatályba.

Dr. Nezvál Ferenc s. k.,

igazságügyminiszter