8/1958. (III. 27.) PM rendelet

a mezőgazdasági lakosság általános jövedelemadójáról szóló törvényerejű rendeletek módosításáról és kiegészítéséről rendelkező 1958. évi 8. számú törvényerejű rendelet végrehajtásáról, illetőleg a 10/1957. (III. 20.) PM számú rendelet módosításáról

Az 1957. évi 20. számú törvényerejű rendelettel módosított és kiegészített 1955. évi 35. számú törvényerejű rendelet módosításáról és kiegészítéséről szóló 1958. évi 8. számú törvényerejű rendelet (továbbiakban: tvr.) végrehajtása, illetőleg a 10/1957. (III. 20.) PM számú rendelet (továbbiakban: Vr.) módosítása tárgyában a következőket rendelem:

1. § A Vr. 1. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"1. § (1) Az adókötelezettség egyrészt a gazdaságilag művelhető (kataszteri tisztajövedelemmel bíró) földterület bármilyen címen (tulajdonjog, haszonélvezet, haszonbérlet, felesbérlet, illetmény- vagy egyéb más címen) való használatához, másrészt a két évesnél idősebb ló (öszvér) tulajdonjogához (haszonélvezetéhez) fűződik.

(2) A mezőgazdasági lakosság általános jövedelemadója fizetésére csak magánszemély köteles.

(3) Adóköteles tehát a termelőszövetkezeti tag, a termelőszövetkezeti csoporttag, az egyénileg gazdálkodó paraszt, az iparos, a kereskedő, az önálló szellemi vagy egyéb foglalkozású személy földhasználata. Adóköteles a tanyai és falusi (községi) pedagógusnak, valamint az állami gazdaság (kísérleti, tan- és célgazdaság), továbbá az állami erdőgazdaság dolgozójának juttatott illetményföld használata is.

(4) A földhasználaton alapuló adókötelezettség szempontjából közömbös, hogy a fizetésre kötelezettnek a használt földből van-e jövedelme.

(5) Adóköteles továbbá az a termelőszövetkezeti tag, termelőszövetkezeti csoporttag, egyénileg gazdálkodó paraszt, iparos, kereskedő, önálló szellemi vagy egyéb foglalkozású személy, aki két évesnél idősebb ló (öszvér) tulajdonosa (haszonélvezője).

(6) A ló (öszvér) tulajdonjogán (haszonélvezetén) alapuló adókötelezettséget nem befolyásolja az a körülmény, hogy a ló (öszvér) tulajdonosa (haszonélvezője) nem használ gazdaságilag művelhető földterületet."

2. § A Vr. 2. §-ának (1) bekezdése a következőképpen módosul:

"(1) Az adókötelezettség megállapítása szempontjából az adóév első napján fennálló állapot az irányadó. Az olyan földterületnek az adóév folyamán történő bérbeadását illetményföldként való juttatását, amely a korábbi használóra való tekintettel az előző évben adómentes volt, az adóév első napján fennálló bérbeadásnak, illetőleg juttatásnak kell tekinteni, ha a bérbeadás, illetőleg juttatás biztosítja a bérlő, illetőleg a juttatott részére a földterületnek az adóévben történő teljes értékű használatát."

3. § A Vr. 5. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"5. § (1) Az állami tartalékterületből haszonbérelt földekre, a parlagveszélyes földekre és az illetményföldekre az adókötelezettséget és az adótételt külön kell megállapítani, függetlenül az adózó által egyéb címeken használt földterületek adókötelezettségétől és adótételeitől.

(2) A földterület parlagveszélyes voltát az adózó a községi (városi, városi kerületi) tanács végrehajtó bizottságának mezőgazdasági, szakigazgatási szervével köteles igazoltatni az adóbevallás benyújtásával egyidejűleg.

(3) Az állami tartalékterületből haszonbérelt földek és a parlagveszélyes földek után az adótételt e földterületek nagyságára [Vr. 19. § (1) bekezdés], művelésiág csoportjára [tvr. 8. § (3) bekezdés] és művelésiág csoportonkénti átlagos kataszteri tisztajövedelmére (Vr. 22. §) tekintettel kell külön megállapítani.

(4) Az állami gazdaság (kísérleti, tan- és cél-gazdaság), továbbá az állami erdőgazdaság dolgozójának, valamint a tanyai és falusi (községi) pedagógus használatába adott illetményföld után az adót a termelőszövetkezeti tagok háztáji gazdaságaira megállapított adótételek alkalmazásával kell kivetni."

4. § A Vr. 11. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"11. § Az adómentesség csak a haszonbérelt állami tartalékszőlő és tartalékgyümölcsös területe után járó adóra vonatkozik."

5. § A Vr. 12. §-a a következőképpen módosul:

"12. § Az adómentességet külön-külön kell megállapítani egyrészt az állami tartalékterületből haszonbérelt földekre, a parlagveszélyes földekre és az illetményföldekre, másrészt az egyéb címen (tulajdonjog, haszonélvezet, nem állami tartalékterület haszonbérlete, felesbérlet, ellenszolgáltatás nélküli használat címén) használt földekre. Annak elbírálásánál, hogy a földterület 400 négyszögölnél kisebb-e, csak a gazdaságilag használható és adóztatható [Vr. 17. § (2)-(4) bekezdés] földterületet szabad figyelembe venni. Az adómentesség az adózó tulajdonában (haszonélvezetében) levő ló (öszvér) darabszáma szerint járó adóra nem vonatkozik."

6. § A Vr. 13. §-a a következőképpen módosul:

"13. § Azt, hogy a kataszteri tisztajövedelem egy kataszteri holdra eső átlaga az egy aranykoronát meghaladja-e vagy sem, művelésiág csoportonként [tvr. 8. § (3) bekezdés] kell elbírálnia Az adómentességet külön-külön kell megállapítani egyrészt az állami tartalékterületből haszonbérelt földekre, a parlagveszélyes földekre és az illetményföldekre, másrészt az egyéb címen (tulajdonjog, haszonélvezet, nem állami tartalékterület haszonbérlete, felesbérlet, ellenszolgáltatás nélküli használat címén) használt földekre. Az adómentesség az adózó tulajdonában (haszonélvezetében) levő ló (öszvér) darabszáma szerint járó adóra nem vonatkozik"

A Vr. 17. §-ának (2)-(4) bekezdése a következőképpen módosul:

"(2) Az adóztatható föld területének megállapításánál csak a gazdaságilag művelhető - tehát kataszteri tisztajövedelemmel bíró - azokat a 400 négyszögöl vagy ennél nagyobb területű földeket szabad számításba venni, amelyeknek művelésiág csoportonkénti [tvr. 8. § (3) bekezdés] átlagos kataszteri tisztajövedelme - kerekítés nélkül - az egy aranykoronát (a 100 fillért) meghaladja.

(3) A megállapításnak elkülönítve kell történnie egyrészt az állami tartalékterületből haszonbérelt földekre, a parlagveszélyes földekre, valamint az illetményföldekre, másrészt az egyéb címen (tulajdonjog, haszonélvezet, nem állami tartalékterület haszonbérlete, felesbérlet, ellenszolgáltatás nélküli használat címen) használt gazdaságilag művelhető földekre.

(4) Azt a földterületet, amely állandóan mentes a mezőgazdasági lakosság általános jövedelemadója alól, az adóztatható föld területének megállapításánál figyelmen kívül kell hagyni. Így figyelmen kívül kell hagyni a mezőgazdasági termelőszövetkezetek részéről eltartásban (járadékban) részesülő termelőszövetkezeti tag háztáji gazdaságát, a haszonbérelt állami tartalékszőlő és tartalékgyümölcsös területét, a 400 négyszögölnél kisebb földterületet és a művelésiág csoportonként egy aranykoronát meg nem haladó kataszteri tisztajövedelmű földrészletet. A birtokcsoportba sorolásnál a mezőgazdasági lakosság általános jövedelemadója alól ideiglenesen mentes gyümölcsös- és szőlő-, valamint erdő-területeket azonban számításba kell venni."

8. § A Vr. 18. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Ha a termelőszövetkezeti csoporttagok a növénytermelés minden munkáját közösen végzik, a közösen művelt föld területét az ilyen művelésben résztvevő egy csoporttagra eső földterület nagysága szerint kell birtokcsoportba sorolni és a csoporttagra eső ezt a földterületet a csoporttag minden más földterületétől elkülönítve kell adóztatni. Ilyen esetben a csoporttag neve mellett fel kell tüntetni a termelőszövetkezeti csoport nevét is (pl. Balog Balázs, Vörös Csillag tszcs.). Azoknak a csoporttagoknak a nevét, akik valamely földterületen a növénytermelés minden munkáját közösen végzik, a termelőszövetkezeti csoport vezetősége útján kell megállapítani."

9. § A Vr. 21. §-ának (1) bekezdése a következőképpen módosul:

"(1) Az egyes művelésiág csoportokba tartozó területeknél a töredékholdakat 0.25, 0.50, 0.75 és egész kataszteri holdra kell kerekíteni. A kerekítés a következőképpen történik:

a 200 négyszögölnél kisebb területet a kerekítésnél figyelmen kívül kell hagyni;

a 200 négyszögöltől 599 négyszögölig terjedő területet 0.25 kataszteri holdként;

a 600 négyszögöltől 999 négyszögölig terjedő területet 0.50 kataszteri holdként;

az 1.000 négyszögöltől 1.399 négyszögölig terjedő területet 0.75 kataszteri holdként;

az 1.400 négyszögöltől 1 kataszteri hold 199 négyszögölig terjedő területet pedig egy egész kataszteri holdként

kell számításba venni."

10. § A Vr. 26. §-a a következő bekezdésekkel egészül ki:

"(2) Rendszeresen idegen munkaerőt foglalkoztató gazdálkodónak azt a gazdálkodót kell tekinteni, aki gazdaságában a Munka Törvénykönyvének végrehajtásáról szóló 53/1953. (XI. 28.) MT számú rendelet (a továbbiakban: Mt. V.) 25. §-ának (1) bekezdése a) pontja alá eső és az Mt. V. 25. §-ának (3) bekezdésében foglaltaknak megfelelően jóváhagyás végett a községi (városi, városi kerületi) tanács végrehajtó bizottságának bemutatott munkaszerződés szerint az adóévet közvetlenül megelőző évben legalább 60 napon át idegen munkaerőt foglalkoztatott.

(3) A gazdálkodó munkaképtelenségét a 110/1955. (Eü. K. 3.) EüM számú utasításban szabályozott orvosi bizonyítvánnyal igazolhatja. Az igazolást az adóbevalláshoz kell csatolni."

11. § A Vr. 27. §-a (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(3) A megyei tanács végrehajtó bizottsága az adótételek községi szinten való megállapításánál nincs kötve a járási adótételek szerint - a járás egészére - kivethető adóösszeghez. Tehát valamely községnél a járási adótételek szerint kivethető adóösszegnél legfeljebb 10%-kal magasabb adótételeket is megállapíthat anélkül, hogy más község adótételeit csökkentené, ha az ily megállapítást a község gazdasági adottsága indokolja.

(4) Ha a községek közötti differenciálódás ezek után sem felelne meg a községek gazdasági adottságainak, a megyei tanács végrehajtó bizottsága javaslatot tehet a pénzügyminiszternek arra. hogy a járásra megállapított adótételektől 10%-nál nagyobb mértékű eltérést engedélyezzen."

12. § A Vr. 30. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"30. § (1) Az állami tartalékterületből haszonbérelt földek, a parlagveszélyes földek, valamint az állami gazdaságok (kísérleti, tan- és célgazdaságok), az állami erdőgazdaságok dolgozói, továbbá a tanyai és falusi (községi) pedagógusok használatába adott illetményföldek után megállapított adóból 20%-os kedvezményt engedélyezni nem lehet.

(2) A termelőszövetkezeti csoporttagot azonban a termelőszövetkezeti csoportba bevitt állami tartalékföld után megállapított adóból a tvr. 12. §-ának (1) bekezdése szerinti kedvezmény megilleti."

13. § A Vr. 31. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"31. § Az 5 1958. (I. 15.) Korm. számú rendelet alapján alakult termelői szakcsoportok és mezőgazdasági társulások tagjai a földterület után a tvr. 6. § aj pontja alapján megállapított adótételből 20%-os adókedvezményt nem kaphatnak."

14. § A Vr. 32. §-a hatályát veszti.

15. § A jelen rendelet kihirdetése napján lép hatályba. Rendelkezéseit 1958. január 1. napjától kell alkalmazni.

Polónyi-Szücs Lajos s. k.,

a pénzügyminiszter első helyettese