11/1959. (IV. 9.) PM rendelet

az állami szervek magánszemélyektől történő árubeszerzéseiről, valamint ingatlanvásárlásairól szóló 2/1959. (I. 3.) Korm. rendelet végrehajtásáról.

A 2/1959. (I. 3.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 9. §-ának (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a R. végrehajtására - annak szövegét e helyütt is közölve - a következőket rendelem:

[A vastag betűkkel szedett szöveg a Kormányrendelet, a vékonyabb betűkkel szedett szöveg pedig a végrehajtási rendelet (a továbbiakban: Vhr.) rendelkezéseit tartalmazza.]

1. § Állami vállalat és egyéb állami gazdálkodó szerv, továbbá költségvetési szerv, valamint ezek jóléti, szociális, kulturális és sport intézménye (a továbbiakban: állami szerv) anyagok, termelőeszközök és egyéb áruk megvételére (a továbbiakban: árubeszerzés), továbbá ingatlanvásárlásra, valamint bérletre magánszeméllyel szerződést csak a jelen rendelet szabályai szerint köthet.

Vhr. 1. § A R. alkalmazása szempontjából a magánszemélyekkel azonos elbírálás alá tartozónak kell tekinteni a szövetkezeteket, valamint az állami szervnek nem mi-nősülő egyéb szervezeteket (munkaközösségeket, társulásokat stb.) is, ha a szerződés megkötése a szervezet engedélyezett működési körén kívül esik.

2. § A jelen rendelet rendelkezései nem vonatkoznak:

a) a kereskedelmi és közétkeztetési vállalatoknak feladatkörükbe tartozó és magánszemélyektől történő áruvásárlásaira;

b) a felvásárlásra és a termelési szerződésekre;

c) a haszon- és tenyészállatvásárlásra;

d) a múzeumok, népművészeti intézmények, egyetemek, egyetemi könyvtárak és levéltárak gyűjteményeinek növelését szolgáló beszerzésekre;

e) a szellemi szolgáltatás igénybevételére;

f) a fuvarozásra;

g) a bizományi tevékenységet végző állami vállalatok vásárlásaira;

h) a közületek étkeztetési célt szolgáló napi élelmiszer beszerzéseire;

i) a jogszabály szerint műalkotásnak minősített képzőművészeti vagy iparművészeti tárgy beszerzésére,

Vhr. 2. § (1) A R. 2. §-ának e) pontja alapján nem tartozik a R. hatálya alá a rajzok és egyéb grafikai művek, továbbá a fényképészeti művek, valamint a retusálási munkák könyv- vagy lapkiadás céljára történő igénybevétele sem.

(2) A R. 2. §-ának i) pontja alapján azok az alkotások mentesek a R. hatálya alól, amelyeknek közületek részére történő értékesítését a vonatkozó jogszabályok alapján a Képzőművészeti Alap mellett működő bírálóbizottság, vagy a Művelődésügyi Minisztérium által kijelölt más szerv engedélyezte. E rendelkezés vonatkozik a fényképészeti művekre is.

3. § (1) Állami szerv magánszemélytől csak akkor szerezhet be árut, ha a beszerzés állami vállalatnál vagy szövetkezetnél nem lehetséges.

(2) A kisipari termék beszerzésére, vagy kisipari szolgáltatásra vonatkozó szerződéskötést külön jogszabály szabályozza.

Vhr. 3. § (1) Állami szerv magánszemélytől akkor szerezhet be árut, ha a beszerzés abban a városban, illetve község esetén járásban, ahol a vásárolni kívánó állami szerv működik, állami vállalattól vagy szövetkezettől nem lehetséges; ilyen esetben sem szabad azonban központi áruelosztás, illetve anyaggazdálkodás alá tartozó terméket magánszemélytől beszerezni.

(2) Az SZTK által megvásárlásra kerülő használt gyógyászati segédeszközök tekintetében az állami vállalattól, vagy szövetkezettől való beszerzés lehetőségét vizsgálni nem kell.

4. § (1) Állami szerv magánszemélytől csak olyan árut szerezhet be, amelynek forgalomba hozatalát vagy megvásárlását jogszabály nem tiltja.

(2) Az állami szerv a vásárlás előtt köteles meggyőződni arról, hogy a vétel tárgyát képező áru az eladó tulajdona.

(3) Magánszemélytől történő árubeszerzésre esetenként

a) 1. 000 Ft-ig a megrendelő állami szerv vezetője;

b) 1. 000-10.000 Ft-ig a megrendelő állami szerv közvetlen felügyeletét ellátó szerv vezetője;

c) 10. 000 Ft értékhatár felett az állami szerv fe-lett felügyeletet gyakorló miniszter, illetőleg a fővárosi, megyei, megyei jogú városi tanács végrehajtó bizottságának elnöke adhat engedélyt.

(4) 800 Ft-ot meghaladó értékű fényűzési cikk beszerzésére csak az illetékes minisztérium, tanácsi szervek esetében az illetékes (megyei, megyei jogú városi, fővárosi) tanács végrehajtó bizottságának elnöke adhat engedélyt,

5. § (1) Állami szerv magánszemélytől ingatlant csak akkor vásárolhat, ha az ingatlan tulajdonjoga kisajátítás útján nem szerezhető meg, vagy ha az ingatlan birtokbavétele közületi elhelyezés útján nem lehetséges és a vásárláshoz szükséges pénzügyi fedezet a mindenkori pénzellátási szabályoknak megfelelően biztosítva van.

(2) A kisajátítás lehetősége ellenére megvásárolható az ingatlan, ha a vétel útján történő tulajdonszerzés az állam szempontjából gazdaságilag előnyösebb. Közületi elhelyezés lehetősége ellenére megvásárolható az ingatlan, ha az elérni kívánt cél a tulajdonjog megszerzését is szükségessé teszi.

(3) Ingatlanvásárlásra

a) 50. 000 Ft értékhatárig a vásárló állami szerv közvetlen felügyeletét ellátó szerv vezetője, tanácsi szervek esetében a fővárosi, megyei, megyei jogú városi tanács végrehajtó bizottságának illetékes szakigazgatási szerve;

b) 150. 000 Ft értékhatárig a szakfelügyeletet ellátó miniszter, illetve tanácsi szervek esetében a fővárosi, megyei, megyei jogú városi tanács végrehajtó bizottsága;

c) 500. 000 Ft értékhatárig mező- és erdőgazdasági művelés alatt álló ingatlanok, valamint mezőgazdasági épületek tekintetében a földművelésügyi miniszter, lakóépületek és be nem épített telkek tekintetében az építésügyi miniszter, egyéb ingatlanok tekintetében a pénzügyminiszter adhat engedélyt;

d) 500. 000 Ft-ot meghaladó értékű ingatlan vásárlására engedélyt kizárólag a pénzügyminiszter adhat.

(4) Állami szerv magánszemélytől ingatlant csak ingatlanközvetítő vállalat, illetve ingatlankezelő vállalat ingatlanközvetítő részlege (a továbbiakban: ingatlanközvetítő szerv) útján vásárolhat. A vevő az ingatlanközvetítő szervnek a vásárlási megbízással egyidejűleg köteles az ingatlanvásárlásra vonatkozó engedélyt bemutatni.

(5) Állami szerv magánszemélytől ingatlant az ingatlanközvetítő szerv által megállapított forgalmi értéknél magasabb áron csak a pénzügyminiszter, vagy az általa kijelölt szerv engedélyével vásárolhat.

(6) A jelen szakasz rendelkezéseit kell alkalmazni - a mezőgazdasági ingatlanok kivételével - állami szerv és magánszemély közt történő ingatlancsere esetében is.

Vhr. 5. § (1) Az ingatlanvásárlásra vonatkozó engedélyben az engedélyező szerv - a mindenkori pénzellátási szabályok figyelembe vételével - köteles megjelölni azt a pénzügyi forrást is, amelynek terhére a beszerzett ingatlan ellenértéke kiegyenlíthető.

(2) Az erdőgazdasági művelés alatt álló ingatlanok megvásárlását a földművelésügyi miniszter nevében az Országos Erdészeti Főigazgatóság vezetője engedélyezi,

(3) Ha a mező-, illetve erdőgazdasági épület nem vásárolható meg a vele összefüggésben álló lakóépület nélkül, az ingatlanvásárláshoz az engedélyt a lakóépület tekintetében is a földművelésügyi miniszter, illetve az Országos Erdészeti Főigazgatóság vezetője adja meg.

(4) Az ingatlanvásárlásra (cserére) vonatkozó szerződést ingatlanközvetítő szerv közreműködésével kell megkötni. Az ügylet lebonyolítása során az ingatlanközvetítő szerv javaslatot tesz a vétel (csere) tárgyára, illetőleg - ha a felek abban már megállapodtak - megállapítja az eladásra (cserére) kerülő ingatlan forgalmi értékét. Az ingatlanközvetítő szerv köteles a vásárolni kívánó állami szerv részére a forgalmi érték megállapításáról igazolást kiadni és ha az ügylet létrejön, köteles a szerződés eredeti példányán az ingatlan forgalmi értékére vonatkozó megállapítást feltüntetni.

(5) Ha az ingatlanközvetítő szervnek adott megbízás alapján az ügylet nem jön létre, az ingatlanközvetítő szervnek a megbízás folytán felmerült készkiadásait és a becslési díjat a megbízó állami szerv köteles megfizetni. A becslési díj telekkönyvi jószágtestenként Budapesten 120 Ft, vidéken 40 Ft.

(6) A megállapított forgalmi értéknél magasabb áron történő ingatlanvételre az ingatlanvásárlás engedélyezésére jogosult szerv adhat engedélyt. Ha azonban a szerződésben megállapított vételár az ingatlanközvetítő szerv által megállapított forgalmi értéket 10%-kal meghaladja, annak jóváhagyása értékhatárra tekintet nélkül a pénzügyminiszter hatáskörébe tartozik.

A jelen bekezdésben megállapított szabályt kell alkalmazni csere esetében is, ha az állami szerv által cserébe adott ingatlan forgalmi értéke a cserébe kapott ingatlan forgalmi értékét meghaladja.

(7) Az állami szerv által megvásárolt ingatlan vételárának kifizetése a szerződő felek között létrejött megállapodás szerint történik azzal, hogy a szerződés aláírásakor legfeljebb a vételár 70%-a fizethető ki, a fennmaradó rész pedig a vevő tulajdonjogának telekkönyvi bekebelezésekor esedékes.

(8) A telekkönyvi hatóság a megvásárolt ingatlan tulajdonjogát a Magyar Állam javára a vásárló állami szerv megkeresésére csak akkor kebelezheti be, ha az utóbbi az ingatlanközvetítő szerv forgalmi érték megállapítását feltüntető szerződés eredeti példányát, továbbá az engedélyezésre illetékes szerv jóváhagyását, illetőleg - ha az ingatlan megvásárlása (cseréje) a forgalmi értéknél magasabb áron történt - a R. 5 §-ának (5) bekezdésében meghatározott szerv által adott engedélyt becsatolja,

Vhr. 6. § Az állami szerv a R. 4. §-ának (3) és (4) bekezdésében, továbbá a R. 5. §ának (3) bekezdésében említett engedélyre vonatkozó kérelmében részletesen köteles megindokolni azt, hogy a magánszemélytől való beszerzést (vásárlást) mi teszi szükségessé, hogy a beszerzés állami vállalattól, vagy szövetkezettől miért nem lehetséges és végül, hogy a vételár (az érték) megállapítása hogyan történt. 150.000 Ft értékhatáron felüli ingatlanvásárlás esetén az engedély megadására irányuló kérelmet a vásárló állami szerv főfelügyeletét ellátó miniszter javaslatával ellátva kell az engedélyező szervhez előterjeszteni.

Vhr. 7. § (1) A lakások egyéb célra való igénybevételének tilalmáról szóló 26/1954. (IV. 28.) MT. rendelet hatálya az állami szerv által a jelen rendelet alapján megvásárolt, elcserélt, vagy bérelt épület lakásaira is kiterjed.

(2) Üdülőépületek vásárlására és bérletére az 1.003/1959. (I. 14.) Korm. számú határozat rendelkezései az irányadók.

6. § (1) Állami szerv ingó dolgot, vagy ingatlant magánszemélytől csak engedély alapján bérelhet. Az engedély megadása a 4. § (3) bekezdésében megjelölt értékhatároktól függően az ott meghatározott szerv hatáskörébe tartozik.

(2) Bérlet esetében az értékhatár szempontjából az egy évi bérleti díjnak megfelelő összeget kell figyelembe venni.

Vhr. 8. § Az egy évi bérleti díjnak megfelelő összeget akkor kell az értékhatár szempontjából figyelembe venni, ha a bérlet határozatlan időre vagy legalább egy évi meghatározott időre szól. Az egy évnél rövidebb időre szóló bérlet esetében a bérlet teljes időtartamára meghatározott összeget kell figyelembe venni.

7. § (1) A jelen rendelet alá eső és 500 Ft-ot meghaladó beszerzés, ingatlanvásárlás, illetve bérlet ellenértékét az állami szerv csak abban az esetben fizetheti ki, ha a neki bemutatott és 30 napnál nem régibb keletű hivatalos igazolásból meggyőződött arról, hogy a magánszemélynek adótartozása nem áll fenn.

(2) Ha a magánszemélytől történő árubeszerzés, ingatlanvásárlás, illetve bérlet esetében az ellenérték meghaladja a készpénzvásárlás mindenkori értékhatárát, az állami szerv az Országos Takarékpénztár útján köteles az ellenértéket átutalni.

Vhr. 9. § (1) 500 Ft-on felüli beszerzés, ingatlanvásárlás, illetve bérlet ellenértékének, továbbá csere esetén az esetleges értékkülönbözetnek magánszemély részére történő kifizetésénél a 32/1957. (IX. 30.) PM rendelet 63. §-a (2)-(10) bekezdéseiben foglaltak szerint kell eljárni, azzal az eltéréssel, hogy 500 Ft-on aluli bérrészlet kifizetése esetén nincs szükség adóigazolásra.

(2) A R. hatálya alá tartozó szerződések alapján teljesítendő fizetési megbízásokhoz csatolni kell a szerződéskötésre vonatkozó engedély másolatát is. Az engedély hiánya a kifizetésnek nem akadálya. Az engedély hiányáról azonban az állami szerv számláját vezető bank (a továbbiakban: Bank) köteles annak felügyeleti szervét értesíteni.

(3) Állami szerv árubeszerzés vagy bérleti jogviszony alapján keletkezett tartozásának kiegyenlítéseképpen magánszemély részére - ha a kedvezményezett lakóhelyén az Országos Takarékpénztárnak számlavezető fiókja működik - 1000 Ft-ot meghaladó összegű fizetést csak a kedvezményezettnek az Országos Takarékpénztárnál vezetett (nyitott) számlájára teljesíthet. Ha a kedvezményezett lakóhelyén az Országos Takarékpénztárnak fiókja nem működik, az ellenérték értékhatárra való tekintet nélkül készpénzzel fizethető, vagy MNB. postautalványon kiutalható.

(4) Az ingatlan vételárát kifizetés végett az Országos Takarékpénztárnak a kedvezményezett lakóhelyén működő, illetve a lakóhelyhez legközelebb fekvő fiókjához kell átutalni.

8. § Az állami szerv, illetőleg az annak felügyeletét ellátó szerv vezetője köteles a fegyelmi eljárást lefolytatni az állami szerv azon dolgozója, illetőleg vezetője ellen, aki a jelen rendelet rendelkezéseinek megszegésével vagy kijátszásával magánszeméllyel szerződést köt, vagy magánszemély részére fizetést teljesít. Egyidejűleg határozni kell a dolgozó kártérítési kötelezettsége felől is. A kártérítésre vonatkozóan az általános szabályok az irányadók.

Vhr. 10. § (1) Az állami szervek könyvelésükben a magánszemélyektől történő vásárlásokkal kapcsolatos forgalmat a Pénzügyminisztérium által meghatározott számlán, egyéb szállítóktól elkülönítve tartoznak nyilvántartani. A költségvetési szervek az általuk kötött szerződésekkel kapcsolatban kifizetett összegeket külön nyilvántartásban, időrendi sorrendben kötelesek elszámolni.

(2) Az állami szervek szöveges mérlegbeszámolóikban, illetve költségvetési beszámolóikban kötelesek számot adni a negyedév (fél év) során magánszemélyektől történt vásárlások miatt teljesített fizetéseikről,

(3) Az állami szerv felügyeletét ellátó szerv a magánszemélyektől történő beszerzésekre vonatkozó szabályok betartását az évi rendszeres ellenőrzés keretében köteles ellenőrizni. A Bank - a 158/1955. (P. K. 60.) PM utasításban szabályozott ellenőrzési tevékenysége keretében - a R. 4. §-ának (3) bekezdésében meghatározott értékhatárok megtartását a kifizetések alkalmával, az egyéb rendelkezések megtartását pedig helyszíni vizsgálatai alkalmával köteles ellenőrizni. A Bank köteles a tapasztalt szabálytalanságokról az állami szerv felügyeletét ellátó szervet esetenként, a magánszemélyektől történő beszerzések alakulásáról és az ellenőrzések eredményeiről pedig a Pénzügyminisztériumot - a kisiparosok állami foglalkoztatásának alakulásáról szóló jelentéssel egyidejűleg - negyedévenként tájékoztatni.

(4) A Bank tájékoztatása alapján lefolytatott eljárás eredményéről az állami szervet irányító szerv a Bank értesítésének kézhezvételétől számított 30 napon belül köteles a Bankot tájékoztatni.

9. § (1) A jelen rendelet kihirdetése napján lép hatályba, végrehajtásáról a pénzügyminiszter gondoskodik.

(2) A jelen rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a 2.182/1956. (X. 20.) számú minisztertanácsi határozat még érvényben lévő rendelkezései hatályukat vesztik.

Vhr. 11. § A jelen rendelet kihirdetése napján lép hatályba. Rendelkezéseit a hatálybalépését követően kötött szerződésekre kell alkalmazni.

Kardos Géza s. k.,

pénzügyminiszterhelyettes