32/1957. (IX. 30.) PM rendelet
az adók kivetéséről és beszedéséről
Az adók kivetéséről és beszedéséről kiadott 57/ 1957. (IX. 6.) Korm. rendeletét (a továbbiakban: R.) és annak végrehajtási rendeletét (a továbbiakban: Vr.) - a telekkönyvi hatóság eljárását, az ingatlanvégrehajtást és az igénypert érintő részben az igazságügyminiszterrel egyetértésben - a R. 31. § (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az alábbi egységes szövegben teszem közzé.
(A vastagbetűs szedés a R. szövege, a vékonyabb betűkkel szedett szöveg a végrehajtási rendelet.)
I. Fejezet
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. § A rendelet hatálya
(1) A jelen rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni a lakosságot, valamint a mezőgazdasági termelőszövetkezeteket és termelőszövetkezeti csoportokat terhelő adók kivetésénél, kiszabásánál, megállapításánál (a továbbiakban: kivetés), kezelésénél és beszedésénél.
(2) A rendelet alkalmazása szempontjából adóknak kell tekinteni az egyenesadókat, a forgalmi adókat, a jövedékeket, az illetékeket, az illetékek módjára lerovandó díjakat és egyéb szolgáltatásokat, a vámokat, a földreform és telepítés, valamint a házhelyrendezés során juttatott ingatlanokért és ingóságokért járó ellenértékeket (megváltási ár stb.), valamint azokat a szolgáltatásokat, amelyeket később valamely törvény vagy törvényerejű rendelet adónak nyilvánít.
2. § Hatáskör, illetékesség
Az adóigazgatást a pénzügyminiszternek és a tanácsok végrehajtó bizottságainak felügyelete és irányítása alatt - a jogszabályokban megállapított hatáskörben - a tanácsok végrehajtó bizottságainak pénzügyi szakigazgatási szervei (osztályai, csoportjai, előadói) és a pénzügyőrség szervei (a továbbiakban: pénzügyi szervek) látják el. A pénzügyi szervek hatáskörét és illetékességét a pénzügyminiszter állapítja meg.
Hatáskör
Vr. 1. §
Pénzügyi szervek: a fővárosi, a megyei, a megyei jogú városi tanács végrehajtó bizottságának pénzügyi osztálya (a továbbiakban: megyei pénzügyi osztály); a járási tanács végrehajtó bizottságának pénzügyi oszálya (a továbbiakban: járási pénzügyi osztály); a járási jogú városi, a fővárosi (városi) kerületi tanács végrehajtó bizottságának pénzügyi osztálya; a községi tanács végrehajtó bizottságának adóügyi csoportja (előadója) (a továbbiakban: községi adóügyi csoport); a megyei és fővárosi pénzügyőri parancsnokságok (a továbbiakban: megyei pénzügyőri parancsnokság) és a pénzügyőri szakaszok.
Vr. 2. §
(1) A pénzügyi szervek hatáskörét a megyei, a megyei jogú városi, a járási, a járási jogú városi és a városi kerületi tanács végrehajtó bizottsága pénzügyi osztályának szervezetéről és működéséről, a községi tanács végrehajtó bizottsága adóügyi csoportjának (előadójának) feladatairól, valamint a községi tanács végrehajtó bizottságának pénzügyi feladatairól rendelkező 145/1957. (P. K. 20.) PM számú, valamint a fővárosi és a fővárosi kerületi tanács végrehajtó bizottsága pénzügyi osztályának szervezeti felépítéséről és működéséről szóló 100/1955. (P. K. 35.) PM utasítás szabályozza.
(2) A pénzügyőrség szerveinek a lakosság adóztatásával kapcsolatos hatáskörét a 16/1955. (IX. 30.) PM rendelet és a 129/1955. (P. K. 53.) PM számú utasítás szabályozza.
Illetékesség
Vr. 3. §
Ha az adóra vonatkozó jogszabály másképpen nem rendelkezik; eljárásra az az elsőfokú pénzügyi szerv illetékes, amelynek területén az adózó lakóhelye vagy telephelye van.
Vr. 4. §
Ha az adóztatásnál vitás az adózó lakóhelye, akkor a személyi igazolványban állandó lakóhelyként feltüntetett helység szerinti pénzügyi szerv illetékes az eljárásra.
Vr. 5. §
Ha az adózónak belföldön lakóhelye vagy telephelye nincs, eljárásra a fővárosi V. kerületi tanács végrehajtó bizottságának pénzügyi osztálya illetékes.
3. § Eljárási szabályok
Az adóügyekkel kapcsolatos eljárásban - ideértve a jogorvoslati eljárást is - az államigazgatási eljárás általános szabályait és a jelen rendeletben megállapított szabályokat kell alkalmazni.
4. § (1) A pénzügyi szerv a tényállás tisztázása céljából bizonyítást rendelhet el. Ennek során
a) az adózót meghallgathatja, illetve adatoknak írásban történő közlésére, bizonyítékok bejelentésére, üzleti könyveinek bemutatására hívhatja fel,
b) tanúkat, szakértőket hallgathat meg,
c) helyszíni szemlét, illetőleg könyvvizsgálatot rendelhet el,
d) az üzleti könyveket vagy azok egy részét lefoglalhatja.
(2) Azokról az adatokról, amelyekből valakinek adóköteles jövedelemforrása, vagyona vagy illetékkötelezettsége állapitható meg, mindenki kötetes tudomása szerint felvilágosítást adni.
Vr. 6. §
(1) Az adatszolgáltatási kötelezettség mind a természetes, mind a jogi személyeket terheli.
(2) Az Országos Takarékpénztárt - a takarékbetétek titkosságára vonatkozó rendelkezésekre figyelemmel - adóköteles jövedelemforrás, vagyon vagy illetékkötelezettség megállapítása céljából a pénzügyi szerv adatok szolgáltatására nem kötelezheti.
Vr. 7. §
(1) A tanúhoz meghallgatása során csak az adók kivetéséhez szükséges adatok és tények beszerzése érdekében szabad kérdést feltenni.
(2) A tanú meghallgatásának helyéről idejéről értesíteni kell az adózót, aki a tanú meghallgatásánál személyesen vagy meghatalmazottja útján jelen lehet, a tanúhoz kérdéseket intézhet, a tanú vallomására vonatkozólag észrevételeit előadhatja.
Vr. 8. §
(1) A helyszíni szemle elrendeléséről és megtartásának időpontjáról az adózót idejében értesíteni kell, kivéve ha meglepetésszerű helyszíni szemle tartása kívánatos. A helyszíni szemlét a pénzügyi szerv az adózónak vagy meghatalmazottjának jelenlétében tartja meg. Az utóbbiak távolmaradása a szemle megtartását nem akadályozza. Ez esetben a R. 16. § (2) bekezdése szerint kell eljárni.
(2) A helyszíni szemléről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyben a helyszíni szemlét végző pénzügyi dolgozó ténymegállapításait és az adózó kifogásait fel kell tüntetni.
Vr. 9. §
(1) A pénzügyi szerv szakértőt hallgathat meg, ha azt jogszabály rendeli vagy az ügyben jelentős tény vagy egyéb körülmény megállapításához vagy megítéléséhez olyan különleges szakértelem szükséges, amellyel az eljáró pénzügyi szerv nem rendelkezik. Szakértő meghallgatására az adózó is tehet javaslatot.
(2) Az adózónak joga van a szakértő meghallgatásánál jelen lenni. Ha nincs jelen, kívánságára a szakértő véleményéről tájékoztatni kell. Az adózó a szakértőhöz kérdéseket intézhet.
(3.) Az adózó ellenőrző szakértőt alkalmazhat. Az ellenőrző szakértő véleményét jegyzőkönyvbe kell foglalni. Az ellenőrző szakértő költségeit minden esetben az adózó viseli.
Vr. 10. §
(1) A pénzügyi szerv a tényállás tisztázása érdekében könyvvizsgálatot rendelhet el.
(2) A könyvvizsgálatot a pénzügyi szerv dolgozója folytatja le. A könyvvizsgálatot a megállapított és az adózóval előzetesen közölt napon - kivéve, ha meglepetésszerű könyvvizsgálat megtartása kívánatos - rendszerint az adózó üzletében, lakásán, esetleg a pénzügyi szerv hivatalos helyiségében lehet megtartani. A könyvvizsgálat lefolytatására kijelölt dolgozót írásbeli rendelvénnyel kell ellátni, amelyet a vizsgálat megkezdésekor a dolgozó köteles felmutatni. A vizsgálatot lehetőleg az adózó vagy meghatalmazottja jelenlétében kell lefolytatni. Ha a könyvvizsgálat lefolytatásánál az adózó vagy meghatalmazottja nincs jelen, a R. 16. § (2) bekezdése szerint kell eljárni.
(3) Az adózó a könyvvizsgálat alkalmával saját költségén ellenőrző könyvvizsgálót alkalmazhat.
(4) A könyvvizsgálatról jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell: az adóköteles jövedelem (adóalap) megállapításához nélkülözhetetlen számszerű adatokat, valamint az adózó vagy meghatalmazottja, az ellenőrző könyvvizsgáló és a könyvvizsgálattal megbízott pénzügyi dolgozó észrevételeit. Ha az adózó vagy meghatalmazottja a könyvvizsgálatnál nincs jelen, ezt a jegyzőkönyvben fel kell tüntetni. A jegyzőkönyvben meg kell állapítani, hogy a könyvek vezetése megfelel-e a szabályoknak. Ha a könyvvizsgálat adóhiányt nem állapított meg, erről is jegyzőkönyvet kell felvenni. A könyvvizsgálat megtörténtét és annak idejét a könyvvizsgálattal megbízott pénzügyi dolgozó köteles a könyvekbe bejegyezni.
(5) Ha a pénzügyi szerv az üzleti könyveket vagy azok egy részét lefoglalja, a lefoglalt könyvek és azok mellékletei átvételéről elismervényt köteles adni.
(6) A könyvvizsgálat eredményét az eljárásra illetékes pénzügyi szerv mérlegeli. Ha a könyvek vezetését nem találja megbízhatónak, a rendelkezésre álló egyéb adatok alapján határoz.
Vr. 11. §
A tanúk, szakértők, valamint a helyszíni szemle költségeit - ha más jogszabály ettől eltérően nem rendelkezik - az köteles viselni, aki magatartásával az eljárás megindítására okot szolgáltatott. A felmerült költségeket a pénzügyi szerv határozattal állapítja meg, a határozat ellen a közvetlen felettes pénzügyi szervhez lehet fellebbezéssel élni.
5. § Ha az adózó meghallgatását kéri, a pénzügyi szerv köteles kérelmének eleget tenni.
II. Fejezet
AZ ADÓ KIVETÉSE ÉS BEFIZETÉSE
6. § Adókivetés
(1) Az adók egyénenkénti kivetése és az adózóknak erről való értesítése az egyes adókra vonatkozó jogszabályokban megállapított módon történik.
(2) Ha valamely, még ki nem vetett adó beszedése veszélyben forog, a pénzügyi szerv az adót köteles soronkívül kivetni.
Vr. 12. §
(1) A pénzügyi szervnek a soronkívüli adókivetés indokait a bevallás adásra történt felhívás alkalmával, vagy a kivetéssel egyidejűleg az adózóval határozatban kell közölni.
(2) A soronkívüli adókivetésnél követendő eljárást az egyes adónemek kivetésére vonatkozó jogszabályok tartalmazzák.
7. § Az adók nyilvántartása, esedékessége
Az együttesen kezelt adókat a községekben, városokban, fővárosi (városi) kerületekben egyénenként kell nyilvántartani.
Vr. 13. §
(1) A folyó évre kivetett adókat - a borforgalmi adó kivételével - az adófőkönyvben adónemenként kell előírni.
(2) Az együttesen kezelt és a külön kezelt adókat községenként és ezen belül egyénenként a községi adóügyi csoport, városonként és azon belül egyénenként pedig a városi pénzügyi osztály könyveli és tartja nyilván. A fővárosban és a megyei jogú városok területén az adók könyvelését és nyilvántartását a fővárosi (városi) kerületi pénzügyi osztály végzi. A borforgalmi adó könyvelése, kezelése és nyilvántartása külön utasításban szabályozott módon történik és ez a pénzügyőri szervek feladata.
(3) Az adófőkönyvben előírt adókat az év folyamán azon a címen, hogy az adókivetés alapjául szolgáló ingatlan másnak a tulajdonába ment át, helyesbíteni vagy felosztani nem szabad. A pénzügyi szerv az adózó kérelmére adóleszámolást készíthet és ennek eredményét az esedékesség figyelembevételével, az adófőkönyv jegyzet hasábjában feljegyezheti,
(4) Az adófőkönyveket a naptári év végén le kell zárni.
(5) Az idegen helyről kimutatott köztartozások nyilvántartását, kezelését és könyvelését az erre a célra rendszeresített "Függelék főkönyv"-ben végzik. Ezt az eljárást külön utasítás szabályozza.
Vr. 14. §
(1) A mezőgazdálkodással foglalkozókat és az egyéb (nem mezőgazdasági) foglalkozásúakat terhelő együttesen kezelt adók, valamint a juttatottak által fizetendő megváltási ár - ide nem értve a mezőgazdasági termelőszövetkezetek jövedelemadóját - négy negyedévi részletben, a nem mezőgazdasági (egyéb) lakosságot terhelő együttesen kezelt adók havonként esedékesek. A negyedévi részletekben fizetendő adók a negyedév 1. napján esedékesek és a negyedév második havának 15. napjáig, a havi részletekben fizetendő adók pedig minden hó 1. napján esedékesek és a hónap 15. napjáig adópótlékmentesen (kamatmentesen) fizethetők.
(2) A negyedévenként esedékes adók évi összegének 20%-a az év I. negyedében, 20%-a az év II. negyedében, 25%-a az év III. negyedében, 35%-a pedig az év IV. negyedében esedékes.
(3) A havonta esedékes adókat 12 havi egyenlő részletben kell megfizetni.
Vr. 15. §
A Vr. 14. §-ában foglalt szabályoktól eltérően esedékes és fizetendő:
A) Az együttesen kezelt adók közül
a) az állandó üzlethely nélkül működő házalók, az ország területén üzleti tevékenységet folytató külföldi utazó ügynökök, valamint az ügynökök (alkuszok) és a külföldi szerzők által tevékenységük után fizetendő adó, amely egyszerre esedékes és a működési engedély kiszolgáltatása, látta-mozása előtt, illetőleg az ellenérték kifizetésekor fizetendő;
b) a termelőszövetkezeti jövedelemadó, amely két egyenlő részletben, mégpedig szeptember hó 1., illetőleg december hó 1. napjáig fizethető adópótlékmentesen.
B) Az együttes kezelésbe nem vont adók, az illetékek és díjak nyilvántartását, esedékességét, megfizetését, levonását az ezekre vonatkozó külön rendelkezések szabályozzák.
Vr. 16. §
A soronkívül kivetett adó [R. 6. § (2) bekezdés] egyszerre esedékes és azt a kivetésről kiadott határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül egy összegben kell megfizetni,
Vr. 17. §
Ha a behajthatatlanság címén törölt adó későbbi időpontban behajthatóvá válik, a behajthatatlanság címen törölt adó összegét - az elévülési időn belül - újból elő kel] írni. Az újból előírt adó azonnal esedékessé válik. Az adó újból történő elő-írása az elévülést nem szakítja meg.
8. § (1) Az adó hibás kiszámítása, az adónak nem a valódi fizetésre kötelezettre történt kivetése, va-lamint ugyanannak az adónak többszörös kivetése esetében az adózó az elévülési időn belül kérheti a kivetett adó megfelelő helyesbítését, illetőleg törlését.
(2) Ha az adót tévedés folytán akár az adózó, akár az állam javára vagy kárára hibásan számították ki és vetették ki, a pénzügyi szerv az adókivetésre megállapított elévülési határidőn belül az adó helyesbítését hivatalból elrendelni köteles
(3) Az adótárgy, valamint az adókötelezettség megszűnése címén az adózó által kérhető törléssel, továbbá az egyes adónemeknél igényelhető adómérsékléssel kapcsolatos eljárást külön jogszabályok állapítják meg.
9. § Az adó megfizetése
(1) Az adó megfizetése állampolgári kötelesség, amelynek önkéntes teljesítése az államnak és az állampolgároknak egyaránt érdeke. Az adózó köteles esedékessé vált adótartozását a jogszabályokban megállapított határidőn belül megfizetni.
Vr. 18. §
A pénzügyi szerv az adózóktól részfizetést is köteles elfogadni.
Vr. 19. §
(1) Az adófizetés napjának azt a napot kell tekinteni, amely napon a tartozást a postán vagy a Magyar Nemzeti Bank fiókjánál befizetési lap vagy átutalási postautalvány útján befizették.
(2) Ha a befizetést kliring-átutalás útján teljesítették, a befizetés napjának azt a napot kell tekinteni, amely napon az átutalás iránt rendelkező csekk a Magyar Nemzeti Bank számlavezető fiókjához beérkezett. Ha a befizetés postautalvánnyal (fizetési értesítéssel) történt, a befizetés napjának azt a napot kell tekinteni, amely napon a telepi tett postautalvány (fizetési értesítés) a Magyar Nemzeti Bank számlavezető fiókjához megérkezett.
Vr. 20. §
(1) Az együttesen kezelt adók, valamint az adók módjára beszedendő tartozások befizetését kizárólag a Magyar Nemzeti Bank csekk- és kliringforgalmának igénybevételével kell teljesíteni. A tartozást nyilvántartó hatóság készpénzfizetést a Vr. 21. § (2) bekezdésében említett rendkívüli esetektől, - valamint a borforgalmi adóbefizetésektől eltekintve - el nem fogadhat. Ez a rendelkezés nem vonatkozik arra az esetre, amikor az adóbehajtási el-járás során az adóbehajtással megbízott pénzügyi dolgozó hatósági tanú jelenlétében az adózótól - nyugta ellenében - készpénzben vesz át befizetéseket. Az ilyen módon beszedett összegeket azonban még a beszedés napján be kell fizetni a megfelelő adóbeszedési számlára.
(2) A postán vagy a Magyar Nemzeti Bank fiókjánál befizetési lap vagy átutalási postautalvány felhasználásával befize-tet vagy átutalt összegről kiállított elismervény nyugtául szolgál. Ezeket a befizetéseket az adózó kívánságára - elszámolás után - a pénzügyi szerv az adóívbe bevezetni köteles.
(3) Az adófőkönyvekben előírt adótartozások esedékes részleteit a megfelelő adóbeszedési számla javára kell befizetni.
(4) Az adót bármelyik postahivatalnál be lehet fizetni.
Vr. 21. §
(1) Olyan helyen, ahol a pénzügyi dolgozó a hétnek csak bizonyos napján teljesít szolgálatot, a végrehajtó bizottság gondoskodik arról, hogy a közbeeső napokon az adózók a szükséges felvilágosítást megkapják és fizetési kötelezettségüknek eleget tehessenek.
(2) Abban a községben, amelynek nincs külön tanácsa, továbbá tanyaközpontokban, külterületeken - kellő hirdetés mellett - befizetési napokat kell tartani. Ez alkalommal a pénzügyi dolgozó az erre a célra kijelölt helyiségben köteles az adót beszedni.
Vr. 22. §
Az adózó az állammal, állami szervvel szemben fennálló követeléseit adótartozásába nem számíthatja be.
(2) Az az adózó, aki esedékessé vált adótartozását a megállapított fizetési határidőig nem fizeti meg, adópótlékot, késedelmi kamatot (a továbbiakban: adópótlék) köteles fizetni. Az adópótlék mértékét és számítási módját a pénzügyminiszter szabályozza. Indokolt esetben a fővárosi, a megyei, a megyei jogú városi tanács végrehajtó bizottsága pénzügyi osztályának, illetőleg a megyei (fővárosi) pénzügyőri parancsnokságnak a vezetője egyes adózók adópótlékát leszállíthatja vagy elengedheti.
Vr. 23. §
A községi adóügyi csoport az adózó kérelmére megengedheti, hogy a Vr. 14. § (2) bekezdésében foglaltak szerint negyedévenként esedékes adótartozását a negyedéven belül havi egyenlő részletekben fizethesse meg. Ebben az esetben az egyes havi részletek befizetési határnapja a hónap 15. napja. Ha az adózó bármelyik havi részlet befizetését elmulasztja, az engedély hatályát veszti és az adózóval szemben a negyedévi esedékességre megállapított általános szabályokat kell alkalmazni.
Vr. 24. §
(1) Az az adózó, aki esedékessé vált adótartozását a megállapított fizetési határidőig nem fizeti meg, a tartozás esedékességének időpontjától kezdve napi egy ezrelék adópótlékot köteles fizetni. Az adó-pótlékot az esedékesség időpontjától kezdve, minden egyes napra - a munkaszüneti napokra is - meg kell fizetni. Az adópótlék számításánál minden hónapot 30 naposnak kell venni és ennek megfelelően az eltelt hónapokra havi 3%-os adópótlékot kell fizetni.
(2) Az illetékek és díjak, a forgalmi adók, valamint a pénzbírságok késedelmes befizetése esetében havi 1%-os adópótlékot kell fizetni. Az adópótlékot ebben az esetben az esedékesség napjától a befizetés napjáig kell számítani. Minden megkezdett hónap egész hónapnak számít.
Vr. 25. §
Az idegen helyről behajtásra kimutatott köztartozások - az elszámolási sorrend szempontjából - a hátraléki kimutatás kézhezvétele napján tekinthetők esedékesnek.
Vr. 26. §
(1) Késedelmes fizetés esetében az adózó adótartozásán felül a szabályszerűen járó adópótlékot és az esetleges adóbehajtási illetéket is köteles megfizetni.
(2) Ha az adózó olyan összeget fizet be, amely az összes tartozását nem fedezi, a befizetett összegből elsősorban az adóbehajtási illetéket és az előző évi hátralék után járó adópótlékot, majd ezt követően a hátralékos tőketartozást kell törleszteni. A fennmaradó összeget a folyó évi esedékes tőketartozás után járó adópótlékra kell elszámolni és csak a maradványt lehet a folyó évi tőketartozás javára beszámítani.
(3) Ha a hátralékosnak többféle címen van adótartozása, a befizetett összeget az esedékesség sorrendjében kell a fenti (2) bekezdés szerint elszámolni.
(4) Részfizetés esetében az adópótlékot az egész adótartozás után, az esedékesség napjától kell számítani. Ha az esedékességet követően az adótartozásra részletfizetést teljesítettek, az adópótlékot az utolsó befizetést követő hónap 1. napjától kezdve kell felszámítani. Abban az esetben azonban, ha az utolsó befizetéskor lerótt összeg, a befizetés napjáig esedékes adópótlék teljes összegét nem fedezte, az ezt követő befizetés alkalmával az adópótlékot nem az utolsó befizetést követő hónap 1. napjától, hanem annak a hónapnak az 1. napjától kezdve kell felszámítani, ameddig a legutolsó befizetéskor az adópótlék elszámolható volt.
(5) Halasztó hatályú fellebbezés esetében az első- és másodfokon megállapított adó összege közötti különbözet a vonatkozó határozat kézbesítését követő 15 napon belül adópótlékmentesen fizethető. E határidő elmulasztása esetében az adópótlékot attól az időponttól kezdve kell felszámítani, mintha fellebbezést nem adtak volna be. A határozat kézbesítését követő hónaptól kezdve az év hátralévő hónapjaira, a változás figyelembevételével megállapított negyedévi (havi) részletekben kell kiegyenlíteni. A fellebbezés elintézéséig a függőben tartott tőkeösszeg után az adópótlékot felszámítani nem szabad. Illeték után az adópótlékot halasztó hatályú fellebbezés esetén is a fizetési meghagyás kézbesítésének napját követő 16. naptól kell számítani.
(6) A megyei pénzügyi osztály, illetőleg a megyei pénzügyőri parancsnokság vezetője egyes adózók adópótlékát a községi (városi, városi kerületi) tanács pénzügyi állandó bizottságának meghallgatása, véleményének kikérése után szállíthatja le vagy engedheti el.
Vr. 27. §
(1) A tévesen befizetett vagy jogellenesen beszedett adó visszatérítése - tartozatlan fizetés címén - az elévülési határidőn belül kérhető.
(2) A visszatérítést az adózó kérelmére, a községi adóügyi csoport javaslata alapján, a járási pénzügyi osztály - borforgalmi adóval kapcsolatban a megyei pénzügyőri parancsnokság - rendeli el.
(3) Túlfizetést csak abban az esetben lehet visszautalni, ha az adózónak nincs más olyan köztartozása, amelynek a kiegyenlítésére vagy törlesztésére a túlfizetés átutalható. A folyó évben keletkezett túlfizetés - a más köztartozásra való átszámolás eseteit kivéve - ugyanabban az évben vissza nem utalható.
10. § Egyetemlegesség
(1) Az adó megfizetéséért egyetemlegesen felelősek
a) azok, akik közösen folytatnak adóköteles tevékenységet, a közös tevékenység után egy összegben előírt, továbbá a közös vagyont terhelő adókért;
Vr. 28. §
(1) A társas viszonyban folytatott adóköteles tevékenység esetében a közösen elért forgalom után kivetett adókért a társas viszonyban állókat egyetemleges felelősség terheli. Ugyancsak egyetemleges felelősséggel tartoznak a társtulajdonosok a közösen elért jövedelem után kivetett adókért is, ha a közösen elért hasznot tulajdoni részarányaik szerint nem osztják meg. A társtulajdonosok terhére külön-külön kivetett általános jövedelemadóért egyetemleges felelősség nem áll fenn, ezért az egyik társ tartozása miatt a másik társnál adóbehajtási eljárást lefolytatni nem lehet.
(2) A termelőszövetkezeti csoportok, a termelői szakcsoportok és a mezőgazdasági társulások tagjai a közös gazdálkodás után egyösszegben kivetett adókért a közös gazdálkodásból eredő jövedelem arányában, a közös tulajdonban levő vagyontárgyak után egyösszegben kivetett adókért pedig a tagok a közös gazdálkodásba bevont vagyontárgyak arányában felelősek egyetemlegesen.
b) az adókötelezettség alá eső vagyontárgy tulajdonosai, haszonélvezői és a mezőgazdasági ingatlan használói a vagyontárgy után kivetett adókért;
Vr. 29. §
(1) Ha a tulajdonostársak a mezőgazdasági ingatlant természetben megosztva használják és az adókivetés is így történt, nem tehetők egyetemlegesen felelőssé az egész ingatlant terhelő adókért.
(2) Közösen gazdálkodók a közösen használt ingatlan után járó adókért egyetemlegesen felelősek.
(3) Ha a tulajdonos vagy a haszonélvező az ingatlan használatát vagy a haszonélvezeti jog gyakorlását másnak engedi át, az ingatlan után járó adókért az ingatlan tulajdonosa, a haszonélvező és az ingatlant használó egyetemlegesen felelős.
(4) Ha a szülők ingatlanát a gyermekek művelik, az általuk használt ingatlan után járó adókért a szülőkkel egyetemlegesen felelnek akkor is, ha szüleikkel nem élnek közös háztartásban.
c) az örököstársak örökrészük erejéig az örökhagyó adótartozásaiért;
Vr. 30. §
Ha a hagyatéki ingatlant terhelő köztartozást a hagyaték átadását megelőzően behajthatatlanság címén törölték, akkor ezt a hagyaték átadásakor - az elévülési időn belül - elő kell írni és az örökösök örökrészük erejéig ezért a köztartozásért egyetemlegesen felelősek.
d) a közös háztartásban élők, a közös háztartás tagjai terhére kivetett és az együttélés időtartama alatt keletkezett adótartozásokért;
Vr. 31. §
(1) A közös háztartáshoz tartozók a férj (apa), ha az nem él az anya (a továbbiakban: családfő )neve alatt együtt adóznak. A kiskorú gyermeket és az együttélő feleséget mindenkor a közös háztartáshoz tartozónak kell tekinteni, az egyéb családtagot (szülőt, nagykorú gyermeket, testvért stb.) pedig abban az esetben, ha a családfővel együttlakik, az eltartja (tehát a szállásadáson felül gondoskodik élelemmel és ruhával való ellátásáról is) és a családtag a jövedelmét a családfő rendelkezésére bocsátja. A nem törvényes házassági kötelékben együttélőket és azok családtagjait - az egyéb feltételek fennállása esetében - közös háztartásban élőknek kell tekinteni.
(2) A közös háztartásban élők a családfő terhén fennálló adótartozások közül, csak azokért tartoznak egyetemleges felelősséggel, amelyek a közös háztartásban élés időtartama alatt keletkeztek. A házasság megszűnése nem szünteti meg az egyetemleges felelősséget, ha az adótartozás keletkezésekor a házasság fennállott.
(3) Az egyetemleges felelősség még akkor is fennáll, ha az adót nem a családfő terhére írták elő vagy a másik házastársnak adóköteles jövedelme, foglalkozása vagy adóköteles vagyona nincs.
e) a felesbérbeadó vagy haszonbérbeadó a bérbeadott földterület és annak termékei után a bérlő terhére kivetett adókért;
f) a szerződő felek a visszterhes ingatlanvagyonátruházási illetékért;
g) azok, akik közösen (osztatlanul) szereznek valamely dolgot, a szerzés után járó illetékért - az öröklési illeték kivételével;
h) az okirat kiállítója és elfogadója, továbbá a jogviszonyban résztvevő minden más személy, a jogügyletről kiállított okirat illetékéért;
i) azok, akik az adórövidítést, illetőleg az adó veszélyeztetését eredményező bűntettet vagy szabálysértést közösen követték el, illetve abban közreműködtek, a megrövidített, illetve veszélyeztetett adótartozásért.
(2) Az egyetemleges felelősség az adótartozáson kívül annak valamennyi járulékára (adópótlék, késedelmi kamat, behajtási illeték) kiterjed.
(3) Az egyetemlegesen felelős adósok bármelyikétől az egész adótartozás beszedhető és bármelyikük részéről teljesített fizetéssel valamennyi adós mentesül az egyetemleges felelősség alól.
Vr. 32. §
Az egyetemleges felelősséget, - ha azt külön jogszabály alapján kiadott határozat állapítja meg - a vonatkozó határozat ellen beadható rendes jogorvoslat során, minden egyéb esetben pedig adóbehajtási kifogás során kell elbírálni.
11. § Azt az adózót, aki adótartozását az előírt határidő alatt vagy legkésőbb az előírt határidőre megfizeti, kamattérítésben kell részesíteni.
Vr. 33. §
(1) Ha az adózó együttesen kezelt folyó évi adótartozását és az esetleges hátralékát december hó 31. napjáig kiegyenlíti, a folyó évi adótartozására befizetett összeg után 2%-os kamattérítésben részesül.
(2) Kamattérítés a jogi személyeket - kivéve a mezőgazdasági termelőszövetkezeteket - nem illeti meg.
(3) Ha valamely adózó terhére a 2%-os kamattérítés jóváírása után történik előírás és az adózó ezt az év végéig kiegyenlíti, a pótlólag előirt és az év végéig kiegyenlített összeg után is jár a 2%-os kamattérítés. Ha azonban az adózó a terhére pótlólag előírt adót az év végéig nem fizeti meg, a már javára írt 2%-os kamattérítést terhére szabályszerűen elő kell írni.
(4) A 2%-os kamattérítés kedvezményét csak a helyesbített folyó évi előírásra ténylegesen befizetett összeg után lehet megadni, az előző évi hátralékok kiegyenlítése címén befizetett összeg után kamattérítés nem jár. Az előző évről áthozott túlfizetést - a kamattérítésből származó túlfizetés kivételével - a folyó évben ténylegesen befizetett összegnek kell tekinteni.
Vr. 34. §
(1) Évi 6%-os kamattérítésben részesül az az adózó, aki a folyó évi együttesen kezelt adójának teljes összegét az esedékesség előtt befizeti. Ez a kamattérítés az adózót az esedékesség előtt befizetett adó összege után illeti meg.
(2) Nem jár 6%-os kamattérítés a jogiszemély által teljesített befizetés után.
(3) Az esedékesség előtt teljesített befizetés után helyesen és jogosan megállapított kamattérítés összegét a kamattérítés alapjául szolgáló adók összegében utólag bekövetkezett változások nem érintik.
12. § (1) A pénzügyminiszter vagy az általa kijelölt pénzügyi szerv vezetője méltányosságból, az adózó kérelmére indokolt esetben az adótartozást részben vagy egészben elengedheti vagy annak kiegyenlítésére részletfizetési kedvezményt, fizetési halasztást engedélyezhet.
Vr. 35. §
(1) Indokolt esetnek általában az elemi csapást (tűz, árvíz, földrengés, jégverés stb.) kell tekinteni. Elemi csapás esetében a megyei pénzügyi osztály a község (város) valamennyi arra rászorult adózójának mind a folyó évi adói, mind a hátralékai megfizetésére - az elemi csapás mértékére tekintettel - esetleg több évre terjedő részletfizetési kedvezményt vagy fizetési halasztást engedélyezhet. Egyéb esetekben részletfizetési kedvezményt vagy fizetési halasztást az erre vonatkozó rendelkezésekben meghatározott pénzügyi szerv engedélyezhet.
(2) A részletfizetési kedvezmény vagy fizetési halasztás megadásáról az adózót értesíteni kell. A határozatban meg kell állapítani a kedvezmény mértékét, időtartamát és feltételeit. Fel kell hívni az adózó figyelmét arra, hogy amennyiben a részletfizetést egy esetben is elmulasztja, a kedvezményt elveszti. Figyelmeztetni kell továbbá az adózót arra is, hogy a hátralékra korábban szerzett zálogjog érvényben marad, vagyis a lefoglalt ingóságokat továbbra is köteles hiánytalanul és épségben megőrizni.
(3) Ha a kedvezményben részesült adózónak folyó évi végleges adója a kedvezmény tartama alatt emelkedik vagy csökken, annak megfelelően a részletfizetési kedvezmény feltételeit hivatalból helyesbíteni kell. Erről az adózót újabb határozattal kell értesíteni.
(4) Ha az adózó a fizetési kedvezményben megállapított feltételeknek eleget tesz, a kedvezmény időtartama alatt az adóbehajtási eljárást függőben kell tartani. Ha a kedvezmény megadása előtt a hátralék fejében még nem zálogoltak, a kedvezmény megadását követően a kedvezményben részesített adózónál haladéktalanul biztosítási zálogolást kell lefolytatni.
(5) Ha a kedvezmény tartama alatt a hátralékosnak követelése keletkezik, a követelés letiltása iránt késedelem nélkül intézkedni kell. Ha a követelésből befolyt összeg az adózó teljes hátralékát nem fedezi, a kedvezmény engedélyezésének kérdésében újból dönteni kell.
(6) Az adók módjára behajtandó köztartozások megfizetésére részletfizetési kedvezményt vagy fizetési halasztást a köztartozást megállapító hatóság (szerv, intézmény stb.) engedélyezhet.
(7) A R. 12. § (1)-(2) bekezdésében felsorolt kedvezmények a községi (városi, városi kerületi) tanács pénzügyi állandó bizottságának meghallgatása, véleményének kikérése után adhatók meg.
(2) A pénzügyminiszter vagy az által felhatalmazott pénzügyi szerv a több éven át felszaporodott adó- és illetéktartozások rendezését időnként elrendelheti. Az adórendezések során indokolt ese-tekben a hátralékok után járó adópótlék; ha pedig a tartozás behajtása az adózó megélhetését lét alapjában támadná meg, a fennálló tőketartozás méltányosságból részben vagy egészben elengedhető.
III. Fejezet
ADÓBEHAJTÁS
13. § Adók módjára behajtandó tartozások
(1) Az adóbehajtás szempontjából az adókkal esnek egy tekintet alá és így adók módjára kell behajtani:
a) a társadalombiztosítási követeléseket,
b) a tanács által megállapított díjakat,
c) az államigazgatási szervek által megállapított bírságokat,
d) az állami gondozási díjakat,
e) az állami tartalékföldek után járó haszonbért,
f) a kisajátítási eljárás alkalmával a csereingatlan értékében mutatkozó különbözeti összegeket,
g) az adóközösségi tagokra kivetett szolgáltatásokat - ideértve a kezelési költségeket és a tartalékalaphoz való hozzájárulást is,
h) a fegyveres és rendészeti testületek tagjai által a fegyveres és rendészeti testületek sérelmére okozott károk megtérítéséből eredő tartozásokat, amennyiben azok behajtására az illető nem tényleges viszonyba való helyezése után kerül sor,
i) a nemzetközi szerződés alapján a külföldi államot megillető adótartozásokat,
j) minden olyan tartozást, amelynek adók módjára való behajtását valamely jogszabály elrendeli.
Vr. 36. §
A R. alkalmazásában adótartozás alatt a már esedékes, de ki nem egyenlített adókat [R. 1. § (2; bekezdés]; köztartozás alatt pedig az adótartozásokat és az adók módjára behajtandó esedékes, de ki nem egyenlített egyéb tartozásokat kell érteni [R. 13. § (1) bekezdés).
(2) Adók módjára csak a pénzben megállapított vagy pénzre átszámított köztartozásokat szabad behajtani.
14. § Felhívás, zálogolás
Azt az adózót, aki esedékes adótartozását az előírt határidőre nem fizeti meg - ha adótartozásáról és annak esedékességéről fizetési értesítés, adóív vagy fizetési meghagyás (határozat) útján nem értesül - adófizetési kötelezettségének teljesítésére írásban vagy szóval fel kell hívni.
Vr. 37. §
(1) A fizetési felhívásban minden esetben figyelmeztetni kell az adózót a késedelmes fizetés következményeire. Az írásbeli felhívásban az adótartozás megfizetésére határidőt kell kitűzni. A kitűzött határidő elteltéig az adótartozást zálogolással nem szabad biztosítani.
(2) Rendszeres időközben esedékes adótartozások megfizetésére az adózókat - a helyi szokásoknak megfelelően - nyilvánosan kell felhívni.
15. § (1) Ha az adózó adótartozását a fizetési határidőre nem rendezi, a pénzügyi szerv köteles az adótartozás megfizetését zálogolással biztosítani.
Vr. 38. §
A zálogolást a végrehajtó bizottság által kijelölt becsüs jelenlétében a pénzügyi dolgozó végzi. Borforgalmi adóval kapcsolatban a zálogolást a pénzügyőrség a hatályos jogszabályok szerint foganatosítja.
Vr. 39. §
(1) Zálogolni általában az adó esedékességének megfelelő időközönként kell. Szükség esetén, különösen a nagy hátralékosoknál és hanyag adófizetőknél ennél gyakrabban is lehet zálogolni.
(2) A zálogolást megelőzően meg kell állapítani, hogy az adózó a fizetésre felhívást, az adóívet vagy a fizetési meghagyást megkapta-e. Meg kell győződni arról is, hogy a hátralékosnak van-e fizetési kedvezménye. Ha a hátralékos a fizetési kedvezmény feltételeinek pontosan eleget tesz, a hátralék összegének erejéig csak biztosítási zálogolást kell foganatosítani.
(3) A pénzügyi dolgozónak a zálogolás megkezdése előtt a hátralékos tételeket át kell vizsgálnia. Zálogolni elsősorban azoknál a hátralékosoknál kell, akiknek nagyobb összegű vagy régebbi köztartozásai vannak.
Vr. 40. §
(1) Zálogolni általában csak munkanapon reggel 8 órától este 20 óráig szabad. Ettől eltérni csak rendkívüli esetben, a járási pénzügyi osztály, illetve a pénzügyőri szakasz írásbeli engedélye alapján lehet. A mezőgazdasági lakosságnál a mezei munkálatok időszakában április hó 15. napjától október hó 15. napjáig terjedő időben - a zálogolás napi időtartamát reggel 6 órától este 21 óráig - osztott munkaidő mellett - meg lehet hosszabbítani.
(2) Munkaszüneti napon csak olyan esetben szabad zálogolni, ha a köztartozás befolyásának biztosítása egyébként veszélyeztetve lenne. Ilyen esetben csak a járási pénzügyi osztály, illetve a pénzügyőri szakasz írásbeli engedélye alapján, vagy kiküldötte útján lehet zálogolni. Haláleset vagy családi ünnep (esküvő) esetén a zálogolást el kell halasztani.
(3) Üzletben zálogolni csak az üzleti órákban szabad. Ettől csak rendkívüli esetben lehet eltérni. Ilyen esetben a hátralékost előzetesen fel kell szólítani, hogy a megjelölt időpontban üzletében tartózkodjék.
Vr. 41. §
Olyan köztartozás fejében, amelyért több adózó egyetemlegesen felel, az egyetemleges fizetésre kötelezettek bármelyikénél lehet zálogolni. Ha az egyik egyetemleges fizetésre kötelezettnél a hátralékot zálogolással teljes mértékben biztosítani nem lehetett, a többi - szükség esetén valamennyi - egyetemleges fizetésre kötelezettnél zálogolni kell.
Vr. 42. §
Ha az adózóval szemben soronkívüli adókivetést rendeltek el, az erről szóló határozat alapján biztosítási zálogolást kell lefolytatni. Biztosítási zálogolást lehet lefolytatni abban az esetben is, ha az adóbehajtási eljárás egyébként függőben van tartva, de a tartozás kiegyenlítése érdekében a zálogolás szükségesnek látszik (pl. részletfizetési kedvezmény engedélyezése esetében stb.). A zálogolás biztosítási jellegét a zálogolási jegyzőkönyvön fel kell tüntetni.
Vr. 43. §
(1) Zálogolni csak a ténylegesen fennálló hátralék és járulékai - biztosítási zálogolás (Vr. 42. §) esetében a soronkívül követelt adó és járulékai összegének - erejéig szabad.
(2) A hátralékosnak a zálogolás alapjául szolgáló valamennyi köztartozását a zálogolási jegyzőkönyv hátraléki kimutatásának rovataiban adónemenként, fennállásuk időpontjának megjelölésével fel kell sorolni, külön feljegyezve az adópótlékból (késedelmi - kamatból) és az adóbehajtási illetékből eredő hátralékokat is.
(3) A zálogolási jegyzőkönyv hátraléki kimutatási részét a községi adóügyi csoport, illetve a pénzügyőri járőr tölti ki, aláírásával, kelettel és bélyegzővel látja el.
Vr. 44. §
A fegyveres testületek tényleges állományába tartozók ellen vezetendő adóbehajtási eljárás megkezdése előtt a hátralékos közvetlen parancsnokságát értesíteni kell.
Vr. 45. §
(1) A zálogolás alkalmával a pénzügyi szerv kiküldötte köteles eljárásának célját a hátralékossal közölni és megbízatását igazolni. A megbízás igazolására az állandó szolgálati igazolvány, illetőleg kiküldetési rendelvény elegendő.
(2) A zálogolás megkezdése előtt a pénzügyi szerv kiküldötte köteles a hátralékost a köztartozás kiegyenlítésére felhívni és figyelmeztetni, ha tartozását azonnal nem rendezi, zálogolni fog.
(3) Ha a hátralékos igazolja, hogy köztartozását rendezte, a zálogolást mellőzni kell. Igazolásul a pénzbefizetési csekkszelvény (a pénz átvételére rendszeresített hivatalos nyugta) alapján kétséget kizáróan megállapított befizetést szabad figyelembe venni.
(4) Mellőzni kell a zálogolást, ha a hátralékos köztartozását a pénzügyi szerv kiküldöttének a zálogolást megelőző felszólítására kifizeti. A pénzügyi szerv és a végrehajtó bizottság által kiküldött becsüs vagy a pénzügyőri járőr köteles az adózónak az átvett pénzösszegről azonnal, erre a célra rendszeresített hivatalos nyugtát adni, a befizetést a zálogolási jegyzőkönyvön feljegyezni és a pénzösszeget az illetékes községi (városi, városi kerületi) tanács végrehajtó bizottsága, illetőleg megyei pénzügyőri parancsnokság bevételi számlájára az átvétel napján, de legkésőbb 24 órán belül befizetni.
(5) A zálogolást mellőzni kell abban az esetben is, ha az adózó köztartozása ösz-szegének megfelelő értéktárgyat ajánl fel. Az átvett értéktárgyakról a hátralékosnak elismervényt kell adni és a községi (városi, városi kerületi) tanács végrehajtó bizottságának hivatali helyiségében kell elhelyezni. Az átvett értéktárgyakról az átvevő a pénzügyi dolgozó részére elismervényt tartozik adni. Az elismervényt a zálogolási jegyzőkönyvhöz kell csatolni.
(2) A hátralékosnak az ország területén bárhol és bárkinél található vagyonát zálogolás alá lehet vonni.
Vr. 46. §
Az adóbehajtási eljárást általában az adózó lakóhelyén kell lefolytatni. Ha az adózónak lakóhelyén lefoglalható ingó vagy ingatlan vagyona nincs, a hátralékot vagyonának fekvése szerint illetékes pénzügyi szervhez kell kimutatni, amely annak behajtása iránt haladéktalanul intézkedni köteles.
16. § (1) A zálogolást a pénzügyi szerv kiküldötte a hátralékos lakásán, üzletében (gazdasági épületében vagy egyéb helyiségeiben) - a végrehajtó bizottság által kiküldött becsüs közreműködésével - végzi.
Vr. 47. §
A zálogolási eljárással a köz-tartozás minél gyorsabb rendezését kell biztosítani. Meg kell állapítani, hogy a hátralékos rendelkezik-e lefoglalható illetménnyel vagy követeléssel. Ha a köztartozás kiegyenlítéséhez a követelés, illetve az illetmény letiltása elégséges, az ingóságok lefoglalását mellőzni kell. Ha azonban a követelés összege a köztartozást csak részben fedezi, vagy az még nem esedékes, vagy az adós vitássá teszi a követelés fenn állását, továbbá, ha az illetmény-letiltásból a tartozás hat hónapon belül nem nyerhet kielégítést, a követelés lefoglalása mellett ingóságokat is le kell foglalni. A mezőgazdasági termelőszövetkezeti tag járandóságának letiltását a Vr. 60. § (2) bekezdésének rendelkezése szerint kell végezni.
(2) A zálogolást lehetőleg a hátralékos, illetőleg meghatalmazottja vagy nagykorú családtagja jelenlétében kell lefolytatni. Ha a hátralékos, illetőleg meghatalmazottja vagy nagykorú családtagja nincs jelen, a zálogolást két hatósági tanú jelenlétében kell lefolytatni.
Vr. 48. §
A hátralékost helyettesítheti a 16. életévét betöltött hozzátartozója, a ház felügyelő, valamint bárki, akit a hátralékos erre meghatalmazott. A meghatalmazást hiteltérdemlően igazolni kell. Mindezek hiányában két hatósági tanú jelenléte szükséges.
17. § (1) A zálogolás során a pénzügyi szerv kiküldötte a hátralékos lakását, egyéb helyiségeit és az ott lévő ingóságokat átvizsgálhatja. Ha a hátralékos a lezárt lakás, egyéb helyiség vagy a lefoglalható készpénz és az egyéb értéktárgyak el-helyezését szolgáló ingóságok felnyitását megtagadja, azokat két hatósági tanú jelenlétében fel kell nyittatni.
Vr. 49. §
(1) A lezárt helyiségek (tárgyak) felnyitása iránt csak akkor kell intézkedni, ha a hátralék fedezetéül egyéb lefoglalható érték nem található.
(2) A zálogolást, ha a hátralékos, illetőleg meghatalmazottja vagy nagykorú családtagja nem tartózkodik a zálogolás színhelyén és a helyiségek zárva vannak, el kell halasztani. Ilyen esetben a hátralékosnak írásbeli értesítést kell hagyni a zálogolás újabb időpontjának megjelölésével és azzal a felhívással, hogy a kitűzött időben tartózkodjék otthon, mert ellenkező esetben a helyiséget (tárgyat) hatóságilag fogják felnyittatni. Az értesítést a kelet feltüntetésével a zálogolási jegyzőkönyvön fel kell jegyezni.
(3) A zálogolás során személymotozást végezni nem lehet.
(2) Ellenállás, rendbontó fellépés esetében a pénzügyi szerv kiküldötte rendőri segítséget is vehet igénybe.
Vr. 50. §
A járási (városi, városi kerületi) rendőrkapitánysággal összhangban biztosítani kell, hogy az adóbehajtási eljárás időpontjában az egyes községekben (városokban) a rendőrség a pénzügyi szerv segítségére legyen.
18. § Mentesek a zálogolás alól és a hátralékos beleegyezésével sem foglalhatók le a hátralékosnak és a vele közös háztartásban élőknek
1. a szokásos szükségletet meg nem haladó bútorai, ruházati cikkei (fehérneműi és egyéb ruhaneműi) és háztartási felszerelései;
2. a közszolgálatban és fegyveres testületeknél használt egyenruhái;
3. a három havi élelmiszer-, tüzelő- és világítószer szükséglete;
4. a betegsége vagy testi fogyatékossága miatt szükséges gyógyszerei és gyógyeszközei;
5. a foglalkozásuk gyakorlásához, tanulmányaik folytatásához szükséges eszközök, műszerek, szerszámok, könyvek, felszerelési tárgyak, fegyverek;
6. a használt földterület megműveléséhez szükséges vetőmag, igavonó jószág, ezek félévi takarmány- és alomszükséglete, valamint a földterület megműveléséhez szükséges felszerelések, szerszámok, trágya;
7. az államkölcsön kötvényei és takarékbetétei;
8. a kitüntetései és versenyen nyert jutalomtárgyai;
9. a termelőszövetkezeti csoportok és termelési társulások tulajdonában (használatában) lévő és a közös műveléshez szükséges termelőeszközök, felszerelések, szerszámok, igavonó jószágok, ezek takarmány- és alomszükséglete, vetőmag, trágya; a közös segéd- és feldolgozó üzem folytatásához szükséges eszközök, feldolgozásra váró nyersanyagok és segédanyagok, továbbá mindazok a vagyontárgyak, amelyek az alapszabályban kötelezően előírt alapok fedezetéül szolgálnak;
10. a mezőgazdasági termelőszövetkezeti tag tulajdonában lévő egy haszonállat;
11. a szerződéses termelésből eredő termény és állat abban az esetben, ha azokat a szerződés megkötése előtt adók fejében nem foglalták le.
Vr. 51. §
(1) A R. 18. §-ának 1. pontja értelmében bútorból: a hátralékos háztartásához tartozók számának megfelelően szükséges, legfeljebb azonban két asztal és három szekrény (vagy más azonos célt szolgáló bútor); szobánként egy kályha vagy tűzhely, továbbá egy lámpa; személyenként egy ágy. (vagy más fekvőhely) és egy szék, ruhaneműből: személyenként két rend felsőruha, három váltás fehérnemű, egy télikabát vagy felöltő, két pár lábbeli, egy sapka (vagy egy kalap, vagy két fejkendő) és egy nagykendő, ágyneműből: személyenként egy szalmazsák vagy matrackészlet, két vánkos, két lepedő és egy takaró (mindezek a hozzávaló huzattal), használati és egyéb tárgyakból: családonként két abrosz, két vödör vagy kanna, a szükséges konyhafelszerelés (lábas, fazék, levesestál stb.), valamint személyenként egy asztali készlet (tányér, pohár, kés villa, kanál), egy asztalkendő és két törölköző, továbbá családonként egy varrógép nem foglalható le.
(2) Az élethivatásszerűen mezőgazdasági termeléssel foglalkozóknál - a R. 18. §-ának 3. pontjától eltérően - az új termésig szükséges fejadag mentes a foglalás alól.
(3) A R. 18. §-ának 2. és 4-6. pontjában foglalt feltételek fennállását az adózó a pénzügyi dolgozó felszólítására igazolni köteles.
(4) A foglalkozáshoz szükséges eszközök mennyiségének megállapításánál a hátralékoson kívül az általa alkalmazott személyek számát is figyelembe kell venni.
(5) A foglalás alóli mentesség az államkölcsön kötvények közül az 1945. január 1. napja után kibocsátott belföldi államkölcsön-kötvényekre (búzakötvény, békekölcsön kötvény) terjed ki.
(6) A foglalás alóli mentesség a magánszemélyek takarékbetéteit illeti meg. Takarékbetét alatt takarékbetétkönyvet, takarékbélyeget, szelvényes takarékbetétkönyvet, takarékutalványt, csekkszámla (folyószámla) betétet kell érteni.
(7) A R. 18. §-a 10. pontjának alkalmazása szempontjából egy haszonállatnak számít: a háztáji gazdaságban levő egy tehén, ennek hiányában egy sertés (koca szaporulatával), vagy egy borjú, vagy egy kecske, vagy egy juh.
(8) A lábon álló, illetőleg be nem takarított termés nem foglalható le.
(9) A zálogolást akkor is le kell folytatni, ha az adózó az egyes ingóságok mentességét vitatja. A mentesség figyelmen kívül hagyása miatt az adózó adóbehajtási kifogást adhat be.
Vr. 52. §
(1) A lefoglalás alá kerülő ingóságokat és a lefoglalás sorrendjét az eljáró pénzügyi dolgozó jelöli ki.
(2) A lefoglalt ingóságok értékét a szabad felvásárlási irányárak, illetőleg közönséges forgalmi érték alapján becslés útján kell megállapítani.
(3) A becsérték megállapítása ellen adóbehajtási kifogásnak van helye.
Vr. 53. §
(1) A lefoglalt ingóságokat általában a hátralékos őrizetében kell hagyni. Ebben az esetben a pénzügyi dolgozó köteles a lefoglalt ingóságokat a hátralékos előtt zálogtárgynak nyilvánítani s a hátralékost a zálogtárgyak elidegenítésével vagy szándékos megrongálásával járó büntetőjogi következményekre figyelmeztetni.
(2) A zálogtárgyak elsikkasztása, elidegenítése, elhasználása, elzálogosítása esetében a pénzügyi dolgozónak a helyszínen jegyzőkönyvet kell felvenni és a büntető eljárás megindítása iránt a járási pénzügyi osztálynak, illetőleg a pénzügyőri szakasznak javaslatot kell tennie.
(3) Ha a lefoglalt ingóságok a hátralékos őrizetében nem lennének kellő biztonságban, szoros zárt kell alkalmazni vagy a zálogtárgyakat hatósági őrizetbe kell venni. A hatósági őrizetbe vett ingóságokat a községi (városi, városi kerületi) tanács végrehajtó bizottságának hivatali épületében kell elhelyezni és az átvételt a zálogolási jegyzőkönyvön el kell ismerni.
(4) Szoros zár esetén a lefoglalt ingóságok elhelyezésére szolgáló helyiséget le kell zárni és pecséttel kell ellátni, a helyiség kulcsát a községi (városi, városi kerületi) tanács végrehajtó bizottságának hivatali épületében - a lehetőséghez képest páncélszekrényben - kell megőrizni. A szoros zár alá helyezett tárgyakat a R. 23. §-ában foglalt feltételek fennállása esetén lehet értékesíteni.
Vr. 54. §
(1) A zálogolásról jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyv hátraléki kimutatásának rovatait a Vr. 43. §-ában szabályozott módon kell kitölteni. A jegyzőkönyvet tintával, tintairónnal kell kitölteni. A jegyzőkönyvben teljes részletezéssel ismertetni kell az adóbehajtás adatait és körülményeit. Ennek megfelelően fel kell jegyezni:
a) a zálogolás időpontját,
b) a zálogolás helyét (lakrész, üzlet, raktár, magtár stb. feltüntetésével),
c) a hátralékos családtagjainak számát,
d) a lefoglalt ingóságokat - tételesen, darabszám szerint és ingóságonként - körülírva, állatfoglalás esetében lehetőség szerint a marhalevél számát is feltüntetve,
e) a lefoglalt ingóságok becsértékét ingóságonként külön-külön feltüntetve,
f) ugyancsak külön-külön a mentesített (R. 18. §) ingóságokat,
g) a zálogolásnál jelenlevők nevét,
h) a hátralékos, illetőleg jelenlevők által felhozott kifogásokat.
(2) Ha a lefoglalt ingóságokat hatósági őrizetbe kell venni, a zálogolási jegyzőkönyvre ezt a tényt is fel kell jegyezni Ugyancsak fel kell jegyezni a szoros zár valamint a biztosítási zálogolás tényét, továbbá azt is, ha a zálogolást el kell halasztani. Ha a zálogolási eljárás nem vezetett eredményre, a jegyzőkönyvre azt kell rávezetni ("Eredménytelen zálogolás").
(3) A zálogolási jegyzőkönyvet kitöltése után a pénzügyi dolgozónak, a becsüsnek, a hatósági tanúnak, valamint a hátralékosnak, illetőleg meghatalmazottjának vagy nagykorú családtagjának alá kell írnia. Érvényes a zálogolás azonban akkor is, ha a hátralékos, illetőleg meghatalmazottja vagy nagykorú családtagja - a jegyzőkönyv aláírását megtagadja. Ilyen esetben ezt a tényt a zálogolási jegyzőkönyvön fel kell tüntetni.
(4) A zálogolási jegyzőkönyvet két példányban kell elkészíteni. Az egyik példányt - az eredménytelen zálogolás esetét kivéve - az adózónál kell hagyni, a másik példányt a községi adóügyi csoportnál (pénzügyőri szakasznál) kell elhelyezni a további adóbehajtási eljárásnál való felhasználás végett.
(5) A zálogolási jegyzőkönyveket a községi adóügyi csoport vezetője (pénzügyőri szerv vezetője) - azokban a községekben, ahol csak adóügyi előadó van, a körzeti adófelügyelő - köteles nyolc napon belül felülvizsgálni abból a célból, hogy a pénzügyi dolgozó a zálogolási eljárást e rendelet szerint helyesen végezte-e, mentesített tárgyakat nem foglalt-e le. A felülvizsgáló köteles a szabálytalan eljárást hivatalból helyesbíteni, a foglalás alól mentes zálogtárgyakat feloldani, újabb zálogolást elrendelni és a felülvizsgálat megtörténtét a zálogolási jegyzőkönyv aláírásával igazolni.
Vr. 55. §
(1) Ha a zálogolást követő időben újabb köztartozás válik esedékessé s az előző zálogolás alkalmával lefoglalt ingóságokra szerzett zálogjog még fennáll, az újabb köztartozásért felülfoglalást kell lefolytatni. A felülfoglalásnál a korábban lefoglalt ingóságokat kell a helyszínen, a zálogtárgyak felülvizsgálata után, tételes felsorolás nélkül ismét lefoglalni. Ha a lefoglalt ingóságok nem nyújtanak kellő fedezetet az újabb köztartozásra, a felülfoglalás mellett egyéb ingóságokat is le kell foglalni.
(2) Ha az adózó a hátralékát vagy a lefoglalt ingóságok becsértékének 75%-át megfizeti, a zálogolás hatályát veszti. Ilyen esetben, ha a zálogtárgyak hatósági őrizetben voltak, azokat a hátralékos saját költségén tartozik visszaszállítani. A zálogjog megszűnését a zálogolási jegyzőkönyvön fel kell tüntetni.
(3) Újabb zálogolás szükségessége esetén azokat a már korábban lefoglalt ingóságokat, amelyek a zálogolás hatálya alól az előző bekezdésben foglaltak alapján mentesültek, akár újabb köztartozás keletkezése miatt, akár biztosítási zálogolás céljából ismét le lehet foglalni. Ez a foglalás azonban nem felülfoglalás, tehát a jegyzőkönyvet a Vr. 54. §-ában foglaltaknak megfelelően kell elkészíteni.
Vr. 56. §
(1) A marhalevélkezelő minden marhalevél kiállítása alkalmával köteles meggyőződni arról, hogy a jószágot köztartozás fejében nem foglalták-e le. Ha a zálogolási jegyzőkönyv szerint a jószágot köztartozás fejében lefoglalták, a marhalevelet záradékkal kell ellátni. A marhalevélre vezetett záradéknak tartalmaznia kell a hátralékos adófőkönyvi tételszámát, a hátralék összegét, a zálogolás időpontját és azt a csekkszámlaszámot, amelyre a vételár fizetendő. A marhalevél záradékának feloldása iránt csak pénzügyi szerv intézkedhetik.
(2) A zálogolásnak a marhalevélre való feljegyzéséért a községi [városi, fővárosi (városi) kerületi] tanács végrehajtó bizottságának marhalevél kezeléssel megbízott dolgozója személyileg felelős. Mulasztás esetén felelősségrevonása iránt kell intézkedni.
(3) A köztartozás miatt lefoglalt jószág vételárából a vevő köteles a marhalevélen a feltüntetett köztartozást visszatartani és az illetékes pénzügyi szerv bevételi számlájára - az eladó hátralékára - befizetni. Ennek elmulasztása esetén a vevő az eladó hátralékáért a vételár összege erejéig anyagilag felelős.
(4) Ha az állatátvevő szerv a köztartozás miatt lefoglalt jószág vételárából a marha levélen feltüntetett köztartozásra a megfelelő összeget, illetőleg a teljes vételárat - az illetékes községi (városi) adóbevételi számlára, illetve a megyei pénzügyőri parancsnokság számlájára - nem utalja át, a pénzügyi szerv a megfelelő összeget, illetve a vételárat az állatátvevő szerv egyszámlájáról köteles lehívni.
(5) Ha a lefoglalt jószágot magánszemély veszi meg és a hátralékos adószámlájára a befizetést elmulasztja, a köztartozásnak megfelelő összeget adók módjára tőle kell behajtani.
19. § Követelések, munkabérek és egyéb járandóságok lefoglalása
(1) Zálogolás során a harmadik személlyel szemben fennálló követelés az esedékesség időpontjára tekintet nélkül lefoglalható.
Vr. 57. §
(1) Ha a pénzügyi szerv olyan követelést foglal le, amelyről okiratot talál, a lefoglalást az okiraton fel kell jegyeznie és az okiratot a községi adóügyi csoportnál, illetve a pénzügyőri szakasznál letétbe kell helyeznie.
(2) Ha kereskedelmi könyvben nyilvántartott követelést foglalnak le, a könyvkivona-tot a zálogolási jegyzőkönyvhöz kell csatolni és a zálogolás tényét a kereskedelmi könyvben fel kell jegyezni.
Vr. 58. §
(1) A fizetésből (bérből) élők köztartozása miatt a folytatólagosan járó fizetés (bér) lefoglalása a jövőben esedékessé váló fizetés (bér) összegére is kiterjed. Azonban az ilyen folytatólagosan járó követeléseket is csak a foglaláskor fennálló köztartozásra lehet lefoglalni. Az időközben esedékessé váló újabb köztartozásokra a követelést ismételten le kell foglalni.
(2) Egyetemleges felelősség esetén a fizetésre kötelezettek bármelyikének követelését (fizetését, bérét) a köztartozás teljes össze gének erejéig le lehet foglalni.
(3) Ha a lefoglalt követelésre (fizetésre, bérre) más személynek is van igénye, a köztartozás fejében ingóságokat is le kell foglalni.
(4) Külföldi állam diplomáciai képviselet tel vagy ennek területenkívüliséget élvező tagjával, illetve alkalmazottjával szemben fennálló követeléseket csak diplomáciai úton lehet letiltani. A letiltás iránt a Pénzügy minisztérium intézkedik.
(2) A követelések, munkabérek és egyéb járandóságok lefoglalásáról az érdekelteket értesíteni kell.
Vr. 59. §
(1) A pénzügyi szerv a követelések, a munkabérek és egyéb járandóságok lefoglalásáról egy hátralékos esetében három példányban "Letiltási rendelvény"-t állít ki A "Letiltási rendelvény" egy példányát a hátralékosnak kézbesíti, egy példányt az összes köztartozást feltüntető zálogolási jegyzőkönyvhöz csatol. A "Letiltási rendelvény" harmadik példányát - az adós (munkáltató) nevének és lakhelyének az adófőkönyvben való feljegyzése után - az adósnak, illetőleg a hátralékos munkáltatójának vétbizonyítvánnyal megküldi. Borforgalmi adóval kapcsolatban a letiltási eljárást külön utasítás szabályozza.
(2) Követelés letiltása esetében az adóst "Letiltási rendelvény"-ben fel kell hívni, hogy nyolc napon belül az alábbiakról nyilatkozzék:
1. mennyiben ismeri el a követelést;
2. mikor esedékes a követelés és ki tart rá igényt;
3. a követelést lefoglalták-e már, ha igen, mely hatóság foglalta le.
(3) Köztartozás miatt polgári jogi követelés lefoglalásának érvényesítése tekintetében a polgári jogi szabályok az irányadók. Az állam az igényét ebben az esetben polgári peres úton érvényesítheti. A per megindítására a községi adóügyi csoport javaslata alapján a járási pénzügyi osztály intézkedik.
(4) A letiltási rendelvény kiadását a zálogolási jegyzőkönyvre fel kell jegyezni.
(5) A letiltás feloldása kizárólag a pénzügyi szerv hatáskörébe tartozik. Fellebbezés esetén a közvetlen felettes pénzügyi szerv, illetve megyei pénzügyőri parancsnokság végérvényesen dönt.
Vr. 60. §
(1) A munkabérekből és egyéb járandóságból, a kisipari szövetkezeti és mezőgazdasági termelőszövetkezeti tagnak a tagsági viszonyból eredő járandóságából stb. mindenkor a bírósági végrehajtásról szóló jogszabályban meghatározott összeg tiltható le.
(2) A mezőgazdasági termelőszövetkezeti tagnak a tagsági viszonyból eredő járandósága csak abban az esetben tiltható le, ha a tag háztáji gazdaságában levő lefoglalható vagyontárgyak a köztartozást nem biztosítják.
(3) A harmadik személy (a munkáltató, a járandóságot folyósító szerv) - miután az értesítést letiltást) megkapta - a követelést (a munkabérből, egyéb járandóságból letiltott összeget) köteles legkésőbb az esedékesség napján a hátralékos adószámlájára befizetni.
(4) Ha a harmadik személy a (3) bekezdésben foglalt rendelkezésnek nem tesz eleget - a büntetőjogi következményeken felül - a követelés (a befizetni elmulasztott összeg) mértékéig az állammal szemben felelős marad.
(5) Ha a munkáltató a Magyar Nemzeti Bank beszedési megbízási rendszerbe tartozik és a szabályszerű letiltásnak nem tesz eleget, akkor a letiltott összeget azonnali beszedési megbízással kell vele szemben érvényesíteni.
Vr. 61. §
Az azonnali beszedési megbízás iránt a községi adóügyi csoport javaslatára a járási pénzügyi osztály, illetve a megyei pénzügyőri parancsnokság intézkedik.
(6) Azt, aki a letiltott munkabért a letiltásról tudva, úgyszintén azt, aki a kifizetést a kiutalás szabálytalanságáról tudva teljesíti, a sikkasztásra vonatkozó szabályok szerint kell büntetni.
(7) A munkabér egy részének a lefoglalásánál a Munka Törvénykönyvének és végrehajtási utasításának rendelkezése az irányadó.
20. § Nem foglalhatók le
1. a hadi és polgári gondozottak ellátási díjai;
2. a társadalombiztosítási szervek által orvosi kezelésre nyújtott segélyek, táppénz, baleseti járadékok;
3. a temetkezésre nyújtott segélyek;
4. az ösztöndíjak, tanulmányi segélyek és a nyilvános iskolák tanulóinak magántanításból eredő jövedelme;
5. a szociális segélyek;
6. a szakszervezet által fizetett segélyek;
7. az újításért, találmányért járó díjak;
8. a jutalmak és a kitüntetéssel együtt járó pénzösszegek;
9. a részesaratók és más részes munkások részjárandósága a munkáltató köztartozása fejében.
Vr. 62. §
(1) Szerzői jogot, amíg az a szerzőt, örökösét vagy hagyományosát illeti, végrehajtás alá vonni nem lehet. A szerzői jogon alapuló követelés azonban letiltható.
(2) Az önkéntes biztosítás folytán járó kártérítési összegek lefoglalhatók, de ha mások a biztosított ingóságokra már korábban zálogjogot szereztek, a kielégítési sorrend megállapítása a bíróság hatáskörébe tartozik.
(3) Nyereményösszegek a kifizető pénztárnál nem tilthatók le.
21. § Visszatartási jog
A hátralékos adótartozásai az államhatalmi és államigazgatási szervekkel, ezek intézeteivel, intézményeivel, az állami vállalatokkal, szövetkezetekkel és társadalombiztosítási intézményekkel szemben fennálló követeléseiből - kivéve a munkabéreket, egyéb járandóságokat és a 20. §-ban felsorolt, valamint a mezőgazdasági termények, termékek és állatok, állati termékek felvásárlásából eredő követeléseket -, továbbá a magánfelek részére utalványozott bírói letétek összegéből lefoglalás nélkül korlátlanul levonhatók. A bírósági végrehajtás során behajtott összegből a végrehajtást kérő köztartozásának megfelelő összeget az 54/1955. (VIII. 27.) MT rendelet (Vhté.) 17. §-ában foglalt rendelkezések szerint le kell vonni.
Vr. 63. §
(1) A R. 21. §-a szerinti visszatartási jog csak a R. 1. § (2) bekezdésében megállapított adótartozások esetében gyakorolható. Egyéb tartozások esetében akkor sem gyakorolható, ha azoknak adók módjára történő behajtását valamely jogszabály elrendelte.
(2) Az a követelés, amelyre a R. 21. §-a értelmében visszatartási jog gyakorolható, az adózónak addig nem utalható ki, amíg a lakóhely, valamint a telephely szerint illetékes pénzügyi szerv nem igazolja, hogy az adózó terhén adótartozás nem áll fenn, illetőleg, hogy a visszatartási jog gyakorlása alól a pénzügyi szerv felmentést engedélyezett. Az utalványozó (kifizető) hatóság, intézmény, vállalat tehát a kifizetést megelőzően az illetékes pénzügyi szervek által kiadott adóigazolást köteles kérni. A visszatartás indokolatlan elmulasztása esetén az utalványozó (kifizető) hatóság, intézmény, vállalat a kifizetett (utalványozott) összeg erejéig anyagi felelősséggel tartozik s a követelés az egyszámláján levő összegből kiegyenlíthető.
(3) A községi adóügyi csoport adóigazolást csak abban az esetben adhat, ha az adózó a borforgalmi adó tartozásáról szóló igazolást felmutatja. Ennek alapján az adóigazoláson a borforgalmi adótartozást is fel kell tüntetni.
(4) Az adóigazolás a kiállítás keltétől számított 30 napig érvényes.
(5) Az adóigazolást szóbeli kérelemre is három napon belül ki kell adni. Az adóigazolás illetékmentes.
(6) Ha az adóigazolás szerint az adózó terhén adótartozás áll fenn, a követelésből az adótartozásnak megfelelő összeget az adótartozást nyilvántartó pénzügyi szerv (borforgalmi adó tekintetében a megyei pénz ügyőri parancsnokság) számlájára kell átutalni s csak a követelésből így fennmaradó összeget szabad az adózó részére kifizetni,
(7) Ha az adózó követelése 500 forint vagy ennél kisebb összeg, a visszatartási jogot nem lehet érvényesíteni. Ilyen esetben adóigazolás nélkül ki kell fizetni az adózó részére a követelést. Ha azonban a követelés az 500 forintot meghaladja, a visszatartási jogot még abban az esetben is gyakorolni keli, ha a követelés kiegyenlítése 500 forintnál kisebb összegű részletekben történik.
(8) Engedményezés esetében az utalványozó hatóság, intézmény, vállalat mind az engedményezőtől, mind az engedményestől adóigazolást köteles kérni. Csak az adótartozást meghaladó összeg utalható (fizethető) ki az engedményesnek.
(9) A Magyar Nemzeti Bank egyszámlarendszerébe kapcsolt vállalatok, intézmények követeléseire visszatartási jog nem gyakorolható.
(10) A járási, illetve megyei pénzügyi osztály a követelések visszatartása alól csak rendkívüli esetekben - körültekintő vizsgálat alapján - adhat részben vagy teljes mértékben mentesítést.
22. § Termelőszövetkezetek adótartozásainak behajtása
(1) A mezőgazdasági termelőszövetkezetet terhelő köztartozásokat a fizetési határidőtől számított 15 nap eltelte után a termelőszövetkezetnek a Magyar Nemzeti Banknál vezetett egyszámlájáról azonnali beszedési megbízással (inkasszóval) kell kiegyenlíteni, legfeljebb a termelőszövetkezet számláján levő összeg 70%-ának erejéig.
(2) Ha az (1) bekezdés szerint az azonnali beszedési megbízásban feltüntetett köztartozás nem egyenlíthető ki egyszerre, a Magyar Nemzeti Bank köteles a termelőszövetkezet számlájára később beérkező összegek 70%-át mindaddig a köztartozás kiegyenlítésére fordítani, amíg az teljes kiegyenlítést nem nyer.
Vr. 64. §
A pénzügyi szerv a mezőgazdasági termelőszövetkezet vezetőségét a köz-tartozás esedékessége előtt írásban köteles figyelmeztetni a köztartozásnak határidőben történő kiegyenlítésére és arra, hogy a késedelmes fizetés milyen anyagi hátrányt jelent. A köztartozás esedékessége után - nemfizetés esetén - a termelőszövetkezet vezetőségét ismételten írásban kell felhívni a köztartozás kiegyenlítésére. Ha a mezőgazdasági termelőszövetkezet a két felhívásra sem egyenlíti ki köztartozását, a pénzügyi szervnek az esedékességet követő 15 nap eltelte után a Magyar Nemzeti Banknál vezetett egyszámlájáról azonnali beszedési megbízással (inkasszóval) kell az esedékes köztartozás kiegyenlítéséről gondoskodnia. Az azonnali beszedési megbízással egyidőben az illetékes járási [járási jogú városi, fővárosi (városi) kerületi] tanács végrehajtó bizottságának mezőgazdasági osztályát is értesíteni kell.
23. § Értékesítés
(1) A zálogolás 15 nap elteltével válik jogerőssé, ha ez alatt az idő alatt ellene halasztó hatályú jogorvoslattal (24-26. §) nem éltek.
Vr. 65. §
Halasztó hatályú jogorvoslat az adóbehajtási kifogás és az igényper. Egyéb kérelem (pl. az adónak méltányosságból való elengedésére irányuló kérelem stb.) vagy fellebbezés a zálogolás jogerőre emelkedését nem akadályozza.
(2) Ha a hátralékos a zálogolás jogerőre emelkedését követő három napon belül sem fizeti meg a tartozást, a pénzügyi szerv köteles a lefoglalt ingóságok értékesítése iránt intézkedni.
Vr. 66. §
(1) Az értékesítéssel megbízott pénzügyi dolgozó a zálogolás jogerőre emelkedését követő három nap eltelte után köteles ellenőrizni, hogy az adózó időközben rendezte-e tartozását; ha a hátralék - részben vagy egészben - fennáll, a lefoglalt ingóságok értékesítése iránt haladéktalanul intézkedni kell.
(2) A zálogtárgyak értékesítését a járási pénzügyi osztály, illetve pénzügyőri szakasz irányításával a községi adóügyi csoport, illetve a pénzügyőrség dolgozói végzik.
(3) A pénzügyi szerv azokat a lefoglalt ingóságokat, amelyek romlás veszélyének vannak kitéve, - a zálogolás ellen esetleg beadott adóbehajtási kifogásra, illetőleg igényperre való tekintet nélkül - a hátralékos értesítése mellett értékesítheti.
Vr. 67. §
A zálogolás során eljáró pénzügyi dolgozó a legnagyobb gondossággal és körültekintéssel köteles mérlegelni, melyek azok az ingóságok, amelyek az értékesítésre megállapított határidő pontos megtartása esetén romlás veszélyének vannak kitéve. (Pl. kertészeknél a leszedett gyümölcs, zöldségfélék stb.) A romlás veszélyének a tényét a községi adóügyi csoport (pénzügyőri járőr) állapítja meg.
(4) A lefoglalt ingóságok elszállításának, illetőleg értékesítésének időpontját a hátralékossal az elszállítás előtt három nappal közölni kell.
Vr. 68. §
(1) Az értékesítés időpontjáról és módjáról szóló értesítést a R. 23. § (2) bekezdésében megjelölt határidő elteltét követően olyan időben kell kézbesíteni, hogy az értékesítésig - a kézbesítés napját is beleszámítva - legalább három nap időköz legyen. Az értesítésben az értékesítés napját pontosan meg kell jelölni. Az értesítés megtörténtét igazoló vétívet, tértivevényt a zálogolási jegyzőkönyvhöz kell csatolni.
(2) Élő állatot csak az értékesítés napján vagy az azt megelőző napon szabad össze gyűjteni. Ha az értékesítés elmarad, az állatot a hátralékosnak a következő értékesítés időpontjáig vissza kell adni.
(3) Ha a hátralékos köztartozását vagy a lefoglalt ingóságok becsértékének háromnegyed részét az értékesítés megkísérlése előtt kiegyenlíti, a zálogolás hatályát veszti. Ezt a körülményt a zálogolási jegyzőkönyvre rá kell vezetni.
(4) A községi adóügyi csoport indokolt esetben - a hátralékos személyi, szociális és gazdasági körülményeire és a hátralék összegére is tekintettel - a becsérték há-romnegyed részénél kisebb összegben tör-ténő fizetés esetén is határozott időre eltekinthet az értékesítéstől.
(5) A lefoglalt ingóságok elszállítása alkalmával két példányban "Zálogtárgy elszállítási jegyzőkönyv"-et kell készíteni. A jegyzőkönyv egy példányát a hátralékosnál kell hagyni az átvétel elismeréseként, a másik példányt a zálogolási jegyzőkönyvhöz kell csatolni.
(6) A pénzügyőrségi eljárást külön utasítás szabályozza.
Vr. 69. §
Az értékesítés történhet:
a) vételre, értékesítésre való átadás,
b) hatósági értékesítés,
c) szabadkézből való eladás útján.
Vételre, értékesítésre való átadás
Vr. 70. §
(1) Minden olyan lefoglalt ingóságot, amelynek vételével, értékesítésével állami vagy szövetkezeti kiskereskedelmi szerv foglalkozik, ezek részére kell vételre felajánlani, illetőleg értékesítésre átadni.
(2) Kisipari szövetkezet, mezőgazdasági termelőszövetkezet, állami gazdaság vagy állami intézmény részére kell vételre felajánlani, illetőleg értékesítésre átadni az olyan lefoglalt ingóságokat, amelyek vételével vagy értékesítésével állami vagy szövetkezeti kiskereskedelmi szerv nem foglalkozik vagy amelyeket átvenni nem kíván.
(3) Azokat a lefoglalt ingóságokat, amelyek értékesítése a Bizományi Áruház Vállalat üzletkörébe tartozik, az említett vállalat részére kell vételre felajánlani.
(4) Az értékpapírok, arany, ezüst, platina, illetőleg az ezek felhasználásával készített tárgyak, drágakövek értékesítését a vagyonelkobzásból eredő bevételekről rendelkező 110/1956. (I. K. 10.) I. M. számú utasítás (megjelent a Pénzügyi Közlöny 25. számában is) szerint kell lefolytatni.
(5) A lefoglalt terményeket, termékeket a termény felvásárlásával megbízott szerveknek, a lefoglalt állatokat pedig az állatok felvásárlásával megbízott szerveknek kell vételre felajánlani.
(6) A lefoglalt ingóságokat vételre, illetőleg értékesítésre felajánlani általában írásban kell. A felajánlás során közölni kell az átadás idejét, a tárolási helyet, az ingóságok megnevezését, a vételre felajánlás esetén a forgalmi értéket, értékesítésre felajánlás esetén a becsértéket, valamint az ingóságok ellenértékének befizetésére szolgáló csekkszámla megnevezését és számát. Ha egyszerre több hátralékos hasonló ingóságai kerülnek átadásra, az ingóságokat tételesen, a tulajdonosok nevének közlésével kell felsorolni.
(7) Az ingóságok vételárának megállapításánál a hatósági kereskedelmi árat, ennek hiányában pedig a forgalmi értéket kell alapul venni. Forgalmi értéknek általában a beszerzési árat, ilyenek hiányában a megbecsült értéket kell tekinteni.
(8) Ha az átvevő az ingóságok átvétele tekintetében 8 napon belül nem nyilatkozik, azokat hatósági úton vagy szabadkézből kell értékesíteni.
(9) Az átvevő az értékesítésre kerülő ingóságokat saját üzleti szokásai szerint az adóhátralékosnál vagy telephelyén veszi át. Ha az átvevő az ingóságokat csak saját telephelyén veszi át, a hátralékost fel kell hívni, hogy azok beszállításáról gondoskodjék. Ha a hátralékos saját maga nem hajlandó az ingóságokat beszállítani (az állatokat felhajtani), azokat a községi adóügyi csoport a behajtási költség terhére szállíttatja be.
(10) Az ingóságok értékesítése során a szállítási költségek viselése tekintetében az átvevő vállalat vagy szövetkezet üzleti szokásai szerint, ilyenek hiányában az előre kötött megállapodás értelmében kell eljárni.
(11) A községi adóügyi csoport által értékesítésre átadott ingóságokat az átvevő saját szabályai (üzleti szokásai) szerint értékesíti. Az értékesítés a községi adóügyi csoport által megállapított becsértéken alul nem történhetik. Az értékesítés során befolyt összeget az átvevő 24 órán belül köteles a községi adóügyi csoport (megyei pénzügyőri parancsnokság) adóbeszedési számlája javára átutalni.
(12) Az ingóságokat a vevőnek csak a vételár egyidejű átutalása mellett szabad kiszolgáltatni.
(13) Ha a becsérték és az átvevő által felajánlott vételár között aránytalan különbség van, a járási pénzügyi osztály ezt a körülményt a megyei pénzügyi osztályhoz jelenteni köteles. Ilyen esetben a megyei pénzügyi osztály az ingóságokat átvevő szerv közvetlen feletteséhez köteles fordulni az ingóságok vételárának megfelelő helyesbítése érdekében.
(14) A vételre vagy értékesítésre való átadás idejét, valamint az átvevő szerv megnevezését és telephelyét a zálogolási jegyzőkönyvön fel kell jegyezni.
(15) A vétel vagy értékesítés céljából át adott ingóságokról (terményekről, állatokról) a községi adóügyi csoport "Raktár könyv"-et köteles vezetni. A "Raktár könyv"-be a hátralékos nevét, főkönyvi tételszámát, a zálogolás idejét, az elszállítás idejét, az átadott ingóságok megnevezését, azok becsértékét, az átvevő szerv (vevő) nevét (telephelyét), az átvételi értéket, az átadás idejét, valamint az átutalt összeget és az átutalás idejét fel kell tüntetni.
Hatósági értékesítés
Vr. 71. §
(1) Ha a lefoglalt ingóságok sem vételre, sem értékesítésre felajánlás útján nem értékesíthetők, azokat hatósági úton kell értékesíteni.
(2) A hatósági értékesítésről hirdetményt kell közzétenni, amelynek egy példányát a hatósági értékesítést megelőzően legalább 8 nappal a hátralékos részére - vétbizonyítvány mellett - kézbesíteni kell.
(3) A hatósági értékesítést csak különösen indokolt esetben lehet elrendelni.
(4) A községi adóügyi csoport a hatósági értékesítésről szóló hirdetményt köteles a helyi viszonyoknak megfelelő módon közhírré tenni. A hirdetménynek a következő adatokat kell tartalmaznia:
a) a hatósági értékesítés időpontját (napját, óráját);
b) a hatósági értékesítés helyét;
c) a hátralékos nevét és lakását, valamint az adóhátralék összegét;
d) a hatósági értékesítésre kerülő ingóságok megjelölését és azok becsértékét;
e) figyelmeztetést arra, hogy a vételárat készpénzben azonnal meg kell fizetni.
(5) Ha a községi adóügyi csoport az ingóságokat nem abban a községben kívánja értékesíteni, ahol a lefoglalás történt, a hirdetményt mind a lefoglalás, mind a hatósági értékesítés helyén közhírré kell tenni.
(6) A hatósági értékesítésről szóló hirdetmény egy példányát az illetékes bírósági végrehajtónak is meg kell küldeni.
(7) Hatósági értékesítés munkaszüneti napra nem tűzhető ki.
(8) A hátralékos őrizetében hagyott tárgyakat a hatósági értékesítést megelőzően három nappal össze kell gyűjteni és - szükség esetén a rendőrség igénybevételével - az értékesítés színhelyére kell szállítani.
(9) Ha a lefoglalt tárgyak értéke az elszállítás következtében előreláthatólag csökkenne, a hatósági értékesítést kivételesen a foglalás helyére is ki lehet tűzni.
(10) A hatósági értékesítés mindig nyilvános.
(11) A hatósági értékesítést a kitűzött helyen, napon és órában a községi adóügyi csoport dolgozója végzi a végrehajtó bizottság kiküldöttének jelenlétében. A végrehajtó bizottság kiküldöttének meg nem jelenése a hatósági értékesítés megtartását nem gátolja, elmaradása esetén azonban tanúval kell helyettesíteni.
(12) A hatósági értékesítés alkalmával a zálogtárgyakat nem egyszerre, hanem külön-külön a zálogolási jegyzőkönyv tételei szerint kell érékesíteni.
(13) A hatósági értékesítést lefolytató pénzügyi dolgozó az értékesítésre kerülő ingóságok becsértékét köteles megjelölni és köteles felszólítani a jelenlevőket vételi ajánlatuk megtételére.
(14) A hatósági értékesítés alkalmával a zálogtárgyakat a legtöbbet ígérő vevőnek kell a vételár egyidejű megfizetése mellett átadni. Az ingóságok vételára a becsérték kétharmad részénél kevesebb nem lehet. A vételár kifizetésével a megvett ingóságok a vevő tulajdonává válnak. A vevő kívánságára a hatósági értékesítés során megvett ingóságok tulajdonjogának igazolására az értékesítéskor készített jegyzőkönyv-kivonatot kell kiadni.
(15) A hatósági értékesítésen az érdekelt járási és községi államigazgatási dolgozók, azok családtagjai, a hatósági tanú. valamint a hátralékos vevőként nem vehetnek részt.
(16) Az a körülmény, hogy a hatósági értékesítési eljárást megsemmisítették, a vevő tulajdonjogát nem befolyásolja.
(17) Ha a hátralék kiegyenlítésére a lefoglalt ingóságok egy részének vételára elegendő, az értékesítést tovább folytatni nem szabad. A megmaradt ingóságok elszállításáról az adózó köteles gondoskodni.
(18) Ha a hatósági értékesítésre bocsátott ingóságokat, vagy azok egy részét az első határnapon megfelelően értékesíteni nem lehetett, az értékesítésre újabb határnapot kell kitűzni. Ha a második hatósági értékesítés nem vezet eredményre, a zálogtárgyakat - a zálogjog fenntartásával - a hátralékosnak vissza kell adni. A visszaadott tárgyakat a hátralékos saját költségén tartozik elszállítani.
(19) A hatósági értékesítés során befolyt összegből a köztartozás összegét az értékesítés napján a községi (városi, városi kerületi) tanács (megyei pénzügyőri parancsnokság) adóbeszedési számlájára kell befizetni. A maradványt a hátralékosnak nyugta el lenében azonnal ki kell fizetni.
(20) A hatósági értékesítésről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyben pontosan fel kell tüntetni az eladott ingóságokat, azok becsértékét, eladási árát, a vevő nevét és lakhelyét, valamint az el nem adott tárgyakat. A jegyzőkönyvet a zálogolási jegyzőkönyvhöz kell csatolni és meg kell őrizni.
Szabadkézből való eladás
Vr. 72. §
(1) A pénzügyi szerv a zálogolási eljárás során lefoglalt tárgyakat - ha azok vételre vagy értékesítésre való felajánlás útján nem voltak értékesíthetők - a tulajdonos beleegyezésével szabadkézből is értékesítheti.
(2) Szabadkézből való értékesítéshez történt hozzájárulást a tulajdonos a zálogolási jegyzőkönyv aláírásával igazolja.
(3) A lefoglalt ingóságokat szabadkézből eladni csak abban az esetben szabad, ha az eladási ár az ingóság becsértékének legalább háromnegyed részét eléri vagy meghaladja.
(4) A szabadkézből való eladásnál az érdekelt járási és községi államigazgatási dolgozók, azok családtagjai, valamint a hatósági tanú, mint vevők, nem vehetnek részt.
(5) A szabadkézből való eladásról jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvnek a Vr. 71. §-ának (20) bekezdésében felsoroltakat kell tartalmaznia.
(6) A zálogolás során lefoglalt ingóságok szabadkézből értékesíthetők abban az esetben is, ha az adózó a köztartozás kiegyenlítése vagy a hatósági értékesítés eredménytelensége után a pénzügyi szerv ismételt felhívására sem szállítja el ingóságait.
Az adótartozások soronkívüli biztosítása.
Vr. 73. §
(1) A soronkívül kivetett adót [R. 6. § (2) bekezdés] a pénzügyi szerv köteles soronkívül beszedni. A soronkívüli adóbeszedést soronkívüli zálogolással kell biztosítani (biztosítási zálogolás).
(2) A községi adóügyi csoport, illetőleg pénzügyőri szakasz szabadon mérlegeli, hogy az adó beszedése mely esetben tekinthető veszélyeztetettnek.
(3) Az adóbeszedés soronkívüli biztosítása érdekében a zálogolási eljárást az adó kivetése után azonnal le kell folytatni.
(4) Az adó soronkívüli kivetése esetén az adózó az adótartozás fedezetére megfelelő összegű takarékbetétkönyv letétbehelyezését ajánlhatja fel.
(5) Ha a tartozást a rendes esedékesség idejének bekövetkezése előtt kiegyenlítik, a biztosítás céljából végrehajtott zálogolás után adóbehajtási illetéket felszámítani nem lehet.
(6) A biztosítási zálogolás során lefoglalt zálogtárgyakat mindaddig, amíg a kivetett adó jogerőre nem emelkedik, a járási pénzügyi osztály (megyei pénzügyőri parancsnokság) engedélye nélkül értékesíteni nem lehet. Ez a korlátozás nem vonatkozik a R. 23. §-ának (3) bekezdésében említett ingóságokra.
(5) Ha az adózó lakása, műhelye stb. az előzetes közlés ellenére az ingóságok elszállítására, értékesítésére kitűzött időpontban zárva van és ezáltal a hátralékos őrizetében hagyott tárgyak elszállítása, illetőleg hatósági értékesítése nem lehetséges, a lakást, műhelyt stb. a pénzügyi szerv kiküldötte két hatósági tanú jelenlétében felnyittathatja.
24. § Adóbehajtási kifogás, igényper
(1) Az adóbehajtási eljárás során elkövetett törvénysértés miatt a zálogolástól számított 15 napon belül adóbehajtási kifogással lehet élni.
Vr. 74. §
Az adóbehajtási kifogásban a köztartozás fennállása, jogszerűsége nem vitatható, csupán a pénzügyi szerv részéről az adóbehajtási eljárás során elkövetett törvénysértés kifogásolható,
(2) Adóbehajtási kifogással élhet a hátralékos, illetőleg az, akinek az adóbehajtási cselekmény bármilyen jogát sértette.
Vr. 75. §
Az a pénzügyi szerv, amelynek intézkedése ellen az adóbehajtási kifogást benyújtották - ha a kifogásnak nem ad helyt - köteles azt a kifogás elbírálásához szükséges iratokkal (zálogolási jegyzőkönyv, könyvelési adatok stb.) felszerelve három napon belül a közvetlen felettes pénzügyi szervhez döntésre felterjeszteni és az értékesítés felfüggesztése iránt inézkedni. A közvetlen felettes pénzügyi szerv a kifogás beadásától számított 30 napon belül határozatot hozni köteles. A határozatot az érdekelteknek és az első fokon eljárt pénzügyi szervnek kell kézbesíteni. A határozat ellen további jogorvoslatnak nincs helye.
25. § (1) A zálogolás során lefoglalt ingóságokra vonatkozó tulajdonjogot igényper útján lehet érvényesíteni.
(2) Igénypert az indíthat, aki a lefoglalt ingóságokra tulajdonjogi igényt tart.
Vr. 76. §
Ha a pénzügyi szerv nem a hátralékos tulajdonát képező ingóságokat foglalta le, az, aki a lefoglalt ingóságokat a magáénak tartja, igénypert indíthat.
(3) Igénypert a zálogolást követő 15 napon belül lehet indítani a foglalás helye szerint illetékes járásbíróságnál (városi, kerületi bíróságnál). Az igényper megindítását az adóbehajtási eljárást elrendelő pénzügyi szervnél be kell jelenteni. A bejelentés elmulasztása esetén kártérítési igény nem támasztható.
Vr. 77. §
(1) Az érdekelt az igényper megindítását a bíróságnál beadott keresetlevél felzetpéldányával köteles igazolni. A felzetet az illetékes községi adóügyi csoportnak (pénzügyőri szakasznak) a zálogolást követő 15 napon belül kell megküldeni (átadni).
(2) Aki a per folyamatba tételét határidőben nem jelenti be, a lefoglalt tárgyak értékesítése folytán keletkezett károkért kártérítési igényt az állammal szemben nem támaszthat. A községi adóügyi csoport (pénzügyőri szakasz) az értékesítést a per eldőltéig felfüggeszteni köteles.
(3) A per tényállásán az államot az illetékes járási pénzügyi osztály, illetőleg a megyei pénzügyőri parancsnokság képviseli. A járási pénzügyi osztály (megyei pénzügyőri parancsnokság) a tárgyaláson az ellenbizonyítékokat előterjeszteni és szükség szerint a jogorvoslati lehetőségeket ki meríteni köteles. A megyei pénzügyi osztály az igényper tárgyalása alkalmával az állam képviseletét - a polgári perrendtartás szabályainak megfelelően - átveheti.
(4) Az adóbehajtási kifogásról, valamint az igényperekről külön-külön nyilvántartást kell vezetni. A nyilvántartás az alábbi adatokat tartalmazza: a kifogást benyújtó, illetve perindító nevét, lakcímét, a kifogás (kereset) beadásának időpontját, a kifogás elintézésének idejét, a felettes pénzügyi osztályhoz való felterjesztés idejét, a kifogás (kereset) végleges elintézésének eredményét.
26. § Az adóbehajtási kifogásnak és igénypernek az adóbehajtási eljárás lefolytatására a kifogásolt, illetőleg az igényper tárgyát képező ingóságok tekintetében halasztó hatálya van.
Vr. 78. §
(1) Az adóbehajtási kifogás, illetőleg igényper jogerős eldöntéséig a lefoglalt ingóságokat - kivéve a R. 23. §-ának (3) bekezdésében felsorolt esetekben - értékesíteni nem lehet.
(2) Az a pénzügyi dolgozó, aki a lefoglalt ingóságokat - a zálogolás jogerőre emelkedése előtt - engedély nélkül értékesíti, fegyelmi vétséget követ el.
27. § Ingatlanvégrehajtás
(1) Ha a lefoglalt ingóságok a hátralékra elegendő fedezetet nem nyújtanak és a hátralékosnak ingatlanvagyona van, a köztartozást az ingatlan végrehajtás alá vonósával lehet behajtani.
Vr. 79. §
(1) Az ingatlanvégrehajtást a járási pénzügyi osztály rendeli el. A járási pénzügyi osztály az ingatlanvégrehajtás elrendelése előtt köteles meggyőződni, hogy a hátralékostól a köztartozás ingóságokból nem hajtható-e be. Ennek érdekében a járási pénzügyi osztály kiküldötte a hátralékos jövedelmi, vagyoni és szociális viszonyait a helyszínen megvizsgálja és az ingatlanvégrehajtás megindítására vonatkozólag a községi (városi) tanács végrehajtó bizottságától véleményt kér.
(2) A járási pénzügyi osztály az ingatlanvégrehajtás elrendelése előtt beszerzi a hátralékosra vonatkozóan:
1. az adófőkönyvi kivonatot (hátraléki ki mutatást),
2. a telekkönyvi szemlét,
3. az adó- és értékbizonyítványt,
4. a zálogolási jegyzőkönyveket,
5. a községi (városi, városi kerületi) tanács végrehajtó bizottságának véleményét.
(3) Adófőkönyvi kivonatot (hátraléki kimutatást) a hátralékos mindenegyes köztartozásáról (borforgalmi adóhátralékról az illetékes pénzügyőri szakasztól) be kell szerezni.
(4) A telekkönyvi szemlét a hátralékosnak minden olyan ingatlanáról el kell készíteni, amelynek ingatlanvégrehajtás útján történő értékesítését a járási pénzügyi osztály el akarja rendelni. A telekkönyvi szemlét úgy kell kiállítani, hogy az az A. birtoklap, a B. tulajdoni lap és a C. teherlap valamennyi érvényes bejegyzését tartalmazza. A megszűnt vagy kezelési tételeket nem kell kijegyezni, elegendő ezt a körülményt feltüntetni.
(5) Az adó- és értékbizonyítványban az ingatlanok forgalmi értékét helyrajzi számok szerint kell feltüntetni. Ha az ingatlanok tényleges birtokosa a telekkönyvi tulajdonossal nem azonos, a telekkönyvi tulajdonos neve mellett a tényleges birtokos nevét is fel kell tüntetni.
(6) Ha a hátralékos lakóhelyét időközben megváltoztatta, az új lakóhelyén ingóságokra vezetett adóbehajtási eljárás eredménytelenségét igazoló zálogolási jegyzőkönyvet is be kell szerezni. Ha pedig egyes vagy az összes köztartozások fizetésére egyetemleges fizetési kötelezettség áll fenn, a zálogolási jegyzőkönyveket valamennyi fizetésre kötelezettre be kell szerezni.
(7) A járási pénzügyi osztálynak az ingatlanvégrehajtást elrendelő határozata ellen a kézbesítést követő 15 napon belül a megyei pénzügyi osztályhoz halasztó hatályú fellebbezéssel lehet élni.
(2) Az ingatlanvégrehajtási eljárás megindítása céljából a pénzügyi szervnek az ingatlan fekvése szerint illetékes telekkönyvi hatóságot kell megkeresnie a végrehajtási jog feljegyzése végett. A további eljárásra a bírósági végrehajtás szabályait kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy az ingatlanvégrehajtást mező- és erdőgazdasági ingatlanra is el lehet rendelni. Az árverésen mező- és erdőgazdasági ingatlant az ingatlanszerzésre vonatkozó általános érvényű jogszabályok szerint lehet megvenni.
Vr. 80. §
(1) A telekkönyvi hatósághoz intézett megkeresésben meg kell jelölni a hátralékos nevét, lakóhelyét, az ingatlan fekvését, az ingatlan helyrajzi számait, a köztartozás együttes összegét; csatolni kell továbbá az ingatlanvégrehajtást elrendelő jogerős határozat egy példányát.
(2) A jogerősen elrendelt ingatlanvégrehajtás esetében - az árverés engedélyezése végett - az iratokat a megyei pénzügyi osztályhoz kell felterjeszteni. A megyei pénzügyi osztály a megyei tanács végrehajtó bizottságának jóváhagyása alapján adhat engedélyt az ingatlanárverés megkérésére.
(3) A megyei pénzügyi osztály engedélye alapján lehet csak az árverés kitűzését az ingatlan fekvése szerint illetékes bírósági végrehajtótól kérni. A kérelemhez csatolni kell a hat hónapnál nem régibb keletű adó-és értékbizonyítványt.
(4) A járási pénzügyi osztály az ingatlanvégrehajtás elrendeléséről, az árverés kéréséről, az árverés kitűzéséről, a hátralékos részére esetleg engedélyezett részletfizetési kedvezményről, továbbá az árverésen befolyt összegekről nyilvántartást köteles vezetni.
(5) A járási pénzügyi osztály a felosztási terv elkészítéséhez a bírósági végrehajtó felhívására három napon belül köteles bejelenteni:
a) az elárverezett ingatlan tulajdonosát terhelő adatokat;
b) az ingatlan volt tulajdonosát terhelő, öt évnél nem régibb adatokat, feltéve, hogy az adó kivetésének, illetőleg kiszabásának időpontjában ő volt az ingatlan tulajdonosa;
c) az ingatlan átszállása vagy átruházása után járó illetékeket.
(6) Az adótartozások bejelentése körül elkövetett mulasztásokból származó károkért a mulasztó anyagi felelősséggel tartozik,
(7) Ha a felosztott vételárból helytelen hátraléki kimutatások alapján utaltak ki egyes összegeket, ezeket az illetéktelenül felvett összegeket, bármely érdekelt fél ké-relmére, sőt, ha túlfizetés mutatkozik, a túl-fizetett összeget hivatalból is, az illetékes bírósági végrehajtónak vissza kell utalni. A visszafizetés kérdésében a járási pénzügyi osztály határoz.
(8) A mező -és erdőgazdasági ingatlanok megszerzésére vonatkozóan a magánszemé-lyek által megszerezhető mező- és erdőgazdasági földterületek felső határának megállapításáról szóló 1957. évi 9. számú tör-vényerejű rendelet a mezőgazdasági ingatlanok tulajdoni és használati viszonyának rendezéséről szóló 1957. évi 10. törvényerejű rendelet, valamint az azok végrehajtása tárgyában kiadott 2/1957. (II. 3.) FM számú és 3/1957. (II. 3.) FM rendeletek az irányadók.
Vr. 81. §
A termelőszövetkezet vagy termelőszövetkezeti csoport tagjainak a közös gazdaságba bevitt ingatlanára végrehajtást elrendelni nem lehet, kivéve, ha az ingatlanvégrehajtási jogot az ingatlanra a telekkönyvbe a belépés előtt - a R. 27. § (1)- (2) bekezdés alapján - feljegyezték.
28. § Adóbehajtási költségek
A hátralékos az adóbehajtási eljárás költségeinek fedezésére - ideértve a zálogtárgyak szállítási költségét is - a pénzügyminiszter által megállapított adóbehajtási illetéket köteles fizetni.
Vr. 82. §
(1) Az adóbehajtási illeték, ha zálogoltak, 3%; ha a zálogtárgyakat elszállították, illetőleg értékesítették vagy az értékesítésüket megkísérelték, további 10%.
(2) Az adóbehajtási illeték a hátralékos tőke és adópótlék (késedelmi kamat együttes összege után jár.
(3) A 3%-os adóbehajtási illetéket csak abban az esetben szabad felszámítani, ha tényleg zálogoltak vagy letiltást foganatosítottak. Tényleges zálogolásnak minősül azonban az is, ha törvényesen lefoglalható ingóságokat nem találtak (eredménytelen zálogolás).
(4) Adóbehajtási illetéket nem szabad felszámítani, ha a hátralékos a hátralékát a zálogolás megkezdése előtt kifizeti.
(5) Visszatartási jog gyakorlása esetében adóbehajtási illetéket felszámítani nem szabad.
(6) A további 10%-os adóbehajtási illetéket kell felszámítani abban az esetben is, ha a zálogtárgyak elszálítása után a hátralékos a zálogtárgyakat visszaváltja.
(7) A vételre, illetőleg értékesítésre felajánlás útján történő értékesítés esetében is a további 10%-os adóbehajtási illetéket ugyancsak fel kell számítani.
(8) Az adóbehajtási illeték ugyanazon hátralék után csak egyszer számítható fel, abban az esetben is, ha több alkalommal zálogoltak.
(9) Ha a hátralékos részére fizetési halasztást vagy részletfizetési kedvezményt engedélyeztek és az annak feltételeit megtartja, az engedélyezést követően kizárólag biztosítás céljából végrehajtott zálogolás után adóbehajtási illetéket felszámítani nem szabad.
Az adóbehajtási eljárás felfüggesztése
Vr. 83. §
(1) A pénzügyi szerv az adóbehajtási eljárást köteles felfüggeszteni:
a) a vitatott, illetőleg az előző évre kivetett adót meghaladó különbözeti összeg erejéig, ha az adózó az adókivetés ellen szabályszerű időben fellebbezést nyújtott be;
b) a törölni kért összeg erejéig, ha az adózó adótartozásának vagy az adótartozás egy részének valamely jogszabályban megállapított jogcímen való törlését kéri.
(2) Ha az adózó a "Fizetési értesítés"-ben megállapított előleg módosítását kéri és ezt olyan jogcímre alapítja, amelynek alapján mérséklés vagy teljes törlés jár, a különbözeti összegre az adóbehajtást fel kell függeszteni.
(3) Méltányosság címén kért törlés esetében felfüggesztésnek helye nincs.
(4) Különös méltánylást érdemlő esetekben - így a panaszoknál azok megvizsgálásáig - a panasz elintézésére illetékes pénzügyi szerv az adóbehajtást felfüggesztheti. Erről az alsóbb fokú pénzügyi szerveket írásban kell értesíteni.
(5) Az adóbehajtás felfüggesztéséről házilag készített nyilvántartást kell vezetni és könyvelési okmányként a be nem hajtható köztartozások megállapításánál (bevételi terv készítése) fel kell használni.
(6) Adóigazolás kiállításánál a felfüggesztett összeget figyelmen kívül kell hagyni.
(7) A felfüggesztett összeg és járulékai erejéig visszatartási jogot gyakorolni nem szabad.
(8) Az adópótlék felszámításánál a fel függesztett összeget figyelmen kívül kell hagyni. Ha az eljáró szerv a felfüggesztést tévesen nem vette figyelembe - tehát a felfüggesztett összegre is számított adópótlékot - és a felfüggesztett összeget időközben törölték, akkor az adópótlékra befizetett összeget hivatalból az adótartozás törlesztésére kell átszámolni. Ha a felfüggesztett összeget csak részben törölték, a fennmaradó tartozás a határozat kézbesítését követő 15 napon belül adópótlékmentesen fizethető. A határidő elmulasztása esetén az adópótlékot úgy kell felszámítani, mintha az adózó fellebbezést nem adott volna be.
(9) Adónak nem tekinthető más követelésnek (szolgáltatásnak) adók módjára történő behajtását csak az a hatóság, szerv, intézmény stb. függesztheti fel, amely azt behajtásra kimutatta.
29. § Elévülés.
(1) Az adó kivetéséhez való jog annak a naptári évnek az utolsó napjától számított öt év alatt évül el, amelyben a kivetéshez való jog keletkezett. Ha az adózót bejelentési kötelezettség terhelte, akkor az elévülési időt a bejelentésre megállapított határidő évének utolsó napjától kell számítani.
(2) Az adó behajtásához való jog az adóív vagy a fizetési meghagyás kézbesítésének - ha adóívet vagy fizetési meghagyást nem adtak ki, a kivetés tudomásul vételének, halasztó hatályú fellebbezés esetében az adó jogerőre emelkedésének, az adóbehajtás felfüggesztése esetében a felfüggesztés megszűnésének - napjától számított öt év alatt évül el.
(3) Ha az elévülés időtartama alatt az adót nem vetették ki, vagy nem szedték be, az adózóval szemben további intézkedést folyamatba tenni nem lehet.
(4) A tévesen befizetett vagy jogellenesen beszedett adónak visszakövetelésére irányuló igény a befizetés napjától számított öt év alatt évül el.
30. § Behajthatatlan adótartozások törlése
(1) Az igazolt vagyontalanság, illetőleg keresőképtelenség miatt vagy jövedelem hiányában behajthatatlanná vált adótartozásokat törölni kell.
Vr. 84. §
(1) A R. 30. § (1) bekezdése értelmében törlésnek az alábbi esetekben van helye:
a) ha a megkísérelt adóbehajtási eljárás a hátralékossal szemben termény, takarmány, állat, egyéb ingóság, letilható követelés, munkabér (egyéb járandóság) vagy ingatlanvagyon hiányában eredményre nem vezetett és a hátralékos anyagi helyzetében előreláthatóan lényeges változás nem remélhető;
b) ha a hátralékosnak ingóvagyona nincs, de ingatlanvagyona van és így adótartozása csak az ingatlan értékesítése útján lenne behajtható, az ingatlan értékesítése viszont létalapjában támadná meg vagy megélhetésétől fosztaná meg az adózót, vagy az ingatlan értéke a köztartozással nem áll arányban. Az ingatlanvégrehajtás mellőzésével történő adótörléshez a megyei pénzügyi osztály engedélye - értékhatárra tekintet nélkül - szükséges.
(2) Behajthatatlanság címén törölni kell az adótartozást, ha a hátralékos ingó, vagy ingatlanvagyon (hagyaték) hátrahagyása nélkül meghalt vagy ismeretlen helyre távozott és holléte iránt folyamatba tett nyomozás eredményre nem vezetett, feltéve, hogy az adótartozás más egyetemlegesen felelős személytől nem hajtható he.
(2) Behajthatatlanság címén törölhető az adótartozás, ha a hátralékos személyi, vagyoni és kereseti viszonyaiban igazoltan olyan változás állott be, amelynek következményeként adótartozását képtelen megfizetni.
Vr. 85. §
(1) Behajthatatlanság címén való adótörlésre a járási pénzügyi osztály - értékhatárra tekintet nélkül, figyelemmel a Vr. 84. § (1) bekezdés b) pontjára - jogosult. Borforgalmi adó tekintetében a megyei pénzügyőri parancsnokság dönt.
(2) Az idegen helyről behajtásra kimutatott tartozásokat csak a kimutató hatóság törölheti.
(3) A folyó évre kivetett adót - kivéve a Vr. 84. § (2) bekezdésében említett eseteket - behajthatatlanság címén törölni nem lehet.
(4) A megváltási ártartozást behajthatatlanság címén csak akkor lehet törölni, ha a juttatott az ingatlanról lemondott és a behajthatatlanság címén való törlés egyéb feltételei fennállanak.
(5) A R. 30. (1)-(2) bekezdése alapján behajthatatlanság címén történő adótörlés előtt ki kell kérni a községi (városi, városi kerületi) tanács pénzügyi állandó bizottságának véleményét.
(3) A behajthatatlanság címén törött adótartozást az elévülési időn belül újból elő kell írni, ha a törlés oka megszűnik és a törölt adótartozás be-hajthatóvá válik. Ebben az esetben az adópótlé-kot az újból történt előírás napjától kell számítani.
31. § Hatálybaléptető rendelkezések
(1) A jelen rendelet 1957. évi október hó 1. napján lép hatályba, végrehajtásáról - a telekkönyvi hatóság eljárását, az ingatlanvégrehajtást és igénypert érintő részben az igazságügyminiszterrel egyetértésben - a pénzügyminiszter gondoskodik.
(2) A rendelet hatálybalépésével a közadóbehajtási eljárásról szóló 4.187/1949. (VIII. 9.) Korm. rendelet és annak végrehajtási rendelete, továbbá a lakosság adóztatásának szabályait megállapító valamennyi korábbi jogszabály, így különösen, a 600/1927. (R. T. 5.) PM hivatalos összeállítás, valamint ennek a 60.000/1927. (R. T. 5.) PM végrehajtási utasítása hatályát veszti.
(3) Felhatalmazást kap a pénzügyminiszter arra, hogy a jelen rendeletet és ennek végrehajtási rendeletét egységes szerkezetben közzétegye.
Vr. 86. §
Jelen rendelet 1957. évi október hó 1. napján lép hatályba.
Polónyi Szücs. Lajos s. k.,
a pénzügyminiszter első helyettese