17/1959. (VI. 30.) PM rendelet

a gépjárművek kötelező szavatossági biztosításáról szóló 30/1959. (V. 10.) Korm. rendelet végrehajtásáról

A 30/1959. (V. 10.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R) 5. §-ában foglalt felhatalmazás alapján - a belügyminiszterrel, valamint a közlekedés- és postaügyi miniszterrel egyetértésben - a következőket rendelem:

1. § A biztosítási díj kivetéséről a gépjárművek üzembentartóit az Állami Biztosító befizetési lap kiküldésével értesíti. A díj kivetése ellen az üzembentartó az értesítés kézhezvételétől számított 15 napon belül a Pénzügyminisztérium Biztosítási Főigazgatóságához (Budapest, IX., Üllői út 1.) felszólalással élhet. A Főigazgatóság a felszólalás beérkezésétől számított 15 napon belül dönt és döntéséről a felszólalót értesíti.

2. § A befizetési lap elismérvény-szelvénye biztosítási bizonylatul szolgál, amely postai keletbélyegzővel ellátva a dij megfizetését igazolja. Az elismervény-szelvényt az üzembentartó köteles magánál tartani és azt a rendőrhatóság közlekedésrendészeti osztálya ellenőrző közegeinek felszólítására felmutatni.

3. § (1) Ha a tehergépkocsi (vontató pótkocsija) kizárólag személyszállításra szolgál, az évi díj 600 Ft. Ha a személyszállítási engedély - akár tehergépkocsira, akár a vontató pótkocsijára adták ki - egy évnél rövidebb tartamra szól, a R 3. § (1) bekezdésének d), illetőleg h) pontjában előírt díjon, mint alapdíjon felül kiegészítő díjként az engedély tartamának minden megkezdett hónapjára meg kell fizetni az évi 600 Ft és az alapdíj közti különbözetet (tehergépkocsinál havi 20 Ft és vontatónál havi 35 Ft.)

(2) A tehergépkocsin (a vontató pótkocsiján) történő személyszállításra vonatkozó engedélyt [1/1953. (XII. 4.) BM rendelet, KRESZ 78. § (1) bekezdés] csak abban az esetben lehet az üzembentartónak átadni, ha az üzembentartó igazolja, hogy a kötelező biztosítás díját (évi alapdíj és kiegészítő díj) megfizette.

(3) A biztosítási díjfizetéssel hátralékos üzembentartót a díj esedékességétől számított második hónaptól kezdve minden megkezdett hónap után 1% késedelmi pótlék terheli.

4. § (1) Az üzembentartói minőség megszűnését írásban az Állami Biztosító bármely szervénél (Főigazgatóság, igazgatóságok, fiókok) be lehet jelenteni. A bejelentésnek tartalmaznia kell:

a) rendszámtábla visszaadása esetén ennek időpontját, amit a közlekedésrendészeti osztály határozatával igazolni kell;

b) üzembentartó változása esetén ennek időpontját, az új üzembentartó nevét és címét.

(2) Rendszámtábla visszaadása esetén az ezt követő hónap 1. napjától számított időre előre meg-fizetett biztosítási díjat az Állami Biztosító az előző bekezdés a) pontjában említett igazolás bemutatásától számított 15 napon belül tartozik visszatéríteni.

(3) Üzembentartó változása esetén díjvisszatérítésnek helye nincs, az előre megfizetett díjat a régi és új üzembentartó egymás közt számolja el. A régi üzembentartó az előre megfizetett díj megfizetését igazoló befizetési lap elismervény-szel-vényét köteles az új üzembentartónak átadni.

(4) Ha a személygépkocsi üzembentartója személyében olyan változás történik, amelynél a régi és az új üzembentartó a R 3. § (1) bekezdésének a) és b) pontja értelmében nem azonos évi díjat köteles fizetni, ez esetben a változást követő hónap 1. napjával az Állami Biztosító a díjkülönbözetet az új üzembentartóval elszámolja,

5. § (1) A káreseményt az Állami Biztosító Főigazgatóságához (Budapest, IX., Üllői út 1.) 24 órán belül írásban kell bejelenteni. A bejelentésnek tartalmaznia kell az üzembentartó nevét és lakcímét, a gépjármű nemét és forgalmi rendszámát, a káresemény helyét és időpontját, a sérült vagy egyébként károsult személyek nevét és címét, a kárt szenvedett tárgyak, továbbá a kár mibenlétének megjelölését, a káresemény leírását annak okaira vonatkozó felvilágosítással, az esetleges tanúk nevét és lakcímét. A kárbejelentést az előírt határidőn belül akkor is meg kell tenni, ha a felsorolt valamennyi adat még nem áll rendelkezésre, tekintet nélkül arra, hogy várható-e kártérítési igény támasztása, vagy rendészeti eljárásra sor került-e.

(2) Az üzembentartó a káresemény bekövetkezése után a kár csökkentése és a további kár elhárítása érdekében köteles mindent megtenni. A károsodott tárgyakat a kárfelvételi eljárásig lehetőleg eredeti állapotukban kell megőrizni és csak a kár csökkentése érdekében szükséges változtatásokat szabad megtenni.

(3) Az üzembentartó köteles a káreseménnyel kapcsolatban a kárbejelentés után felmerülő, illetőleg tudomására jutott minden adatot vagy körülményt az Állami Biztosítóval haladéktalanul közölni és a káreseménnyel kapcsolatos hatósági iratokat késedelem nélkül az Állami Biztosítóhoz továbbítani; köteles továbbá a kár megállapításánál szükség esetén közreműködni.

6. § Az Állami Biztosító köteles a kárbejelentés után a kármegállapítás iránt haladéktalanul intézkedni, a kártérítést a fizetési kötelezettség és a kártérítési összeg megállapításától számított 15 napon belül a károsultnak folyósítani.

7. § (1) A káresettel kapcsolatos peren kívüli eljárásban és a biztosított gépjármű üzembentartója ellen indított polgári kártérítési perben az üzembentartót a R 2. §-ának (2) bekezdésében foglalt rendelkezésnél fogva az Állami Biztosító jogtanácsosa (önálló jogi előadója) meghatalmazás alapján képviseli; ugyanígy a gépjármű vezetőjét is, ha a pert ellene, vagy az üzembentartó mellett ellene is indították.

(2) A káresettel kapcsolatban a gépjármű üzembentartója, illetőleg vezetője ellen indult büntető eljárásban az Állami Biztosító jogosult a terhelt védelmét felkérésére és meghatalmazása alapján jogtanácsosa (önálló jogi előadója) útján ellátni. Ha az Állami Biztosító a terhelt védelmének ellátását megtagadja vagy felmondja, köteles erről az érdekeltet oly időben értesíteni, hogy annak hátránya ne származzék és más jogi képviseletről gondoskodhassék. Több érdekellentétben álló terhelt közül az Állami Biztosító az általa képviselhető bármelyik terhelt védelmének ellátását választhatja.

(3) Az Állami Biztosítót terhelik azok a költségek, amelyek abból erednek, hogy a polgári perben és a büntető eljárásban a képviseletet az Állami Biztosító jogtanácsosa (önálló jogi előadója) látja el, az Állami Biztosítót terheli továbbá a polgári perben felmerülő valamennyi egyéb költség is (az ellenfél javára megítélt perköltség, a szakértői díj, a tanú költsége stb.). Nem viseli azonban az Állami Biztosító a gépjármű üzembentartójának vagy vezetőjének saját eljárásával felmerülő költségeket, továbbá az általuk megbízott más képviselő költségeit, valamint a bűnügyi költséget, pénzbírságot és pénzbüntetést sem.

8. § A jelen rendelet rendelkezéseit az 1959. évi július hó 1. napjától kell alkalmazni.

Polónyi Szücs Lajos s. k.,

a pénzügyminiszter első helyettese