18/1959. (VI. 30.) PM rendelet

az ügyvédi tevékenységből származó jövedelem adóztatásáról

A jövedelemadóra vonatkozó egyes rendelkezések módosításáról és kiegészítéséről szóló 6/1959. (I. 25.) Korm. rendelet 2. §-ában foglalt felhatalmazás alapján az igazságügyminiszterrel egyetértésben a következőket rendelem.

1. § Az ügyvédi munkaközösségek tagjai a munkaközösségben végzett tevékenységükből származó jövedelmük után általános jövedelemadót fizetnek. A jövedelemadót a munkaközösség egyes tagjai után egyénenként kell megállapítani.

2. § (1) Az adó alapja:

a) az az összeg, amely a munkaközösség tiszta jövedelméből [8/1958. (IX. 13.) IM rendelet 35. § (1) bekezdés] - a tartalékalap és a felosztható alap céljára fordított összeg levonása után - a munkaközösségi tag által vitt ügyekből befolyt munkadíj arányában a tag részére kifizetésre kerül, továbbá

b) a munkaközösségi tag részére a felosztható alapból juttatott összeg.

(2) A munkaközösség vezetőjének - a munkaközösség fenntartási költségei között elszámolt -vezetői díját is adóalapként kell figyelembe venni.

3. § (1) A munkaközösségi tag adóköteles havi jövedelme után fizetendő jövedelemadó mértéke, ha az adó alapja havonként

1500 Ft-nál nem több, 6%

1500 Ft-on felül 2000 Ft-ig 90 Ft és az 1500 Ft-on felüli rész 10%-a,

2000 Ft-on felül 2500 Ft-ig 140 Ft és a 2000 Ft-on felüli rész 15%-a,

2500 Ft-on felül 4000 Ft-ig 215 Ft és a 2500 Ft-on felüli rész 20%-a,

4000 Ft-on felül 6000 Ft-ig 515 Ft és a 4000 Ft-on felüli rész 40%-a,

6000 Ft-on felül 1315 Ft és a 6000 Ft-on felüli rész 60%-a.

(2) A munkaközösségi tag kiszámított adójának végösszegéből az 50 fillért meg nem haladó fillérösszeget el kell hagyni, az 50 fillért meghaladó fillérösszeget pedig forintra kell felkerekíteni.

4. § (1) A munkaközösség a tagjaitól levont adót egy összegben, legkésőbb a tárgyhónapot követő hónap 15. napjáig köteles átutalni a székhelye szerint illetékes községi, városi, illetőleg városi (fővárosi) kerületi tanács végrehajtó bizottsága pénzügyi szakigazgatási szervének együttesen kezelt adó bevételi számlájára. A munkaközösségnek ezzel egyidejűleg közölnie kell névszerinti felsorolással az egyes tagok havi adóalapját és a levont adó összegét.

(2) A munkaközösség köteles olyan nyilvántartást vezetni, amelyből az egyes munkaközösségi tagokra jutó havi jövedelem összege folyamatosan megállapítható, és a levont adó kiszámításának helyessége ellenőrizhető.

(3) Az adó kiszámításának helyességéért, valamint a (2) bekezdésben említett nyilvántartás pon-tos vezetéséért a munkaközösség vezetője és pénztárosa felelős; a vezető és a pénztáros egyetemlegesen felelős továbbá az adó befizetéséért.

5. § A jelen rendeletben szabályozott jövedelemadó kiszámításának és lerovásának helyességét az illetékes tanács végrehajtó bizottságának pénzügyi szakigazgatási szerve az ügyvédi munkaközösségeknél félévenként ellenőrizni köteles.

6. § A magángyakorlatot folytató ügyvéd az ügyvédi tevékenységéből származó jövedelme után az általános jövedelemadóról szóló 13.400/1948. (1949. I. 7.) Korm. rendelet és az ezt kiegészítő és módosító jogszabályok alapján - az 1.023/1957. (II. 24.) Korm. határozat 2. számú mellékletében foglalt adótáblázat szerint köteles általános jövedelemadót fizetni.

7. § (1) A jelen rendelet az 1959. évi július hó 1. napján lép hatályba; az ügyvédi munkaközösségekre és tagjaikra vonatkozó rendelkezéseket a munkaközösségi tagok részére az 1959. évi július hónapban teljesített kifizetéseknél kell első ízben alkalmazni.

(2) A jelen rendelet hatálybalépésével az ügyvédi munkaközösségek tagjainak adóztatásáról szóló 20/1952. (III. 23.) PM rendelet, az ügyvédi munkaközösségek tagjai adóztatásának módosításáról szóló 8/1955. (IV. 1.) PM rendelet, továbbá az ügyvédi hivatás gyakorlásáról és az ügyvédek szervezeteiről szóló 1958. évi 12. törvényerejű rendelet végrehajtása tárgyában kiadott 8/1958. (IX. 13.) IM rendelet 34. § (1) bekezdésének az adóra vonatkozó része hatályát veszti.

Polónyi Szücs Lajos s. k.,

a pénzügyminiszter első helyettese