23/1959. (X. 15.) PM rendelet

a falusi takarékszövetkezetekről

Annak érdekében, hogy a Minisztertanács 1.091/1956. (IX. 11.) számú határozata alapján szervezett takarékszövetkezetek működése jobban megfeleljen a további célkitűzéseknek és szövetkezetpolitikai, gazdasági, pénzügyi irányításuk megerősödjék, a SZÖVOSZ elnökével egyetértésben a következőket rendelem:

1. §

A takarékszövetkezetek célja és feladatai

(1) A takarékszövetkezet a falusi lakosság, elsősorban a parasztság társulása abból a célból, hogy pénzbeli megtakarításait saját, önálló pénzintézete útján is összegyűjthesse és átmenetileg jelentkező, indokolt hitelszükségletét a kölcsönös segítés elve alapján közvetlenül kielégíthesse.

(2) A takarékszövetkezet feladata, hogy

a) a falun takarékbetéteket gyűjtsön;

b) saját alapjaiból, az összegyűjtött megtakarításokból és egyéb, rendelkezésére bocsátott eszközökből tagjai részére kölcsönöket nyújtson;

c) az állami pénzügyi szervek megbízása alapján - a pénzügyminiszter engedélyével - egyéb pénzügyi feladatokat is ellásson.

2. §

A takarékszövetkezetek megalakulása

(1) A takarékszövetkezet jogi személy, határozatlan időre alakul. A takarékszövetkezet csak a területileg illetékes Szövetkezetek Járási Központja (a továbbiakban: FJK) tagjaként működhet. Működési területe egy, vagy több községre terjed ki; külön engedéllyel kirendeltséget is felállíthat. A takarékszövetkezetet az igazgatóság elnöke, akadályoztatása esetén a közgyűlés által kijelölt igazgatósági tag képviseli.

(2) Takarékszövetkezetek olyan községekben alakulhatnak, ahol az Országos Takarékpénztárnak (továbbiakban: Takarékpénztár) nincs fiókja. A helyi parasztság igényeire figyelemmel azonban nagy lélekszámú községekben - kivéve a járási székhelyeket - indokolt esetben engedélyezhető takarékszövetkezet működése ott is, ahol takarékpénztári fiók van.

(3) A takarékszövetkezet megalakulásához, ha a működési terület lakossága a 3000 főt nem haladja meg, legalább 100 tag; 3000-5000 főig legalább 200 tag; 5000 fő felett legalább 300 tag szükséges. A tagság többségének, de legalább 5l%-ának dolgozó parasztnak kell lennie. A dolgozó parasztok aránya a tagság létszámának további növekedése során sem csökkenhet.

(4) A takarékszövetkezetet a szövetkezetek nyilvántartásába [3.451-9/1954. (P. K. 13.) PM utasítás] be kell jegyezni.

3. §

A takarékszövetkezetek működésének feltételei

(1) A takarékszövetkezet működését csak a pénzügyminiszter által kiadott "Engedély okirat" alapján kezdheti meg. A kirendeltség tevékenységének megkezdéséhez külön pénzügyminiszteri engedélyre van szükség, amelyet csak eredményesen működő takarékszövetkezetek kaphatnak. Az "Engedély okirat" egyben felhatalmazás a takarékszövetkezet részére takarékbetétek elfogadására, kölcsönök nyújtására és meghatározott pénzügyi feladatok ellátására.

(2) A takarékszövetkezet az "Engedély okirat" kiállítása iránti kérelmének benyújtásával egyidejűleg igazolni tartozik, hogy

a) a takarékszövetkezet a szükséges taglétszám biztosítása után a kérelemhez csatolt közgyűlési jegyzőkönyv tanúsága szerint megalakult;

b) a takarékszövetkezet tagjai olyan nagykorú személyek, akik a takarékszövetkezet működési területén laknak, vagy ott van állandó munkahelyük és az érvényben levő rendelkezések szerint földművesszövetkezet tagjai lehetnek;

c) a takarékszövetkezet taglétszámában a dolgozó parasztok aránya az 51%-ot eléri, illetve meghaladja;

d) az alakuló közgyűlés az alapszabályt az Országos Földművesszövetkezeti Tanács által a pénzügyminiszterrel egyetértésben jóváhagyott minta alapszabálynak megfelelően, a részjegy névértékét pedig legalább 100.- forintban állapította meg; a takarékszövetkezet minden tagja legalább egy részjegy ellenértékét befizette;

e) a takarékszövetkezetet az FJK tagjai sorában felvette.

(3) A pénzügyminiszter a kérelem tárgyában az abban foglalt adatok és a gazdaságos működés lehetőségének mérlegelése után dönt. Ha a kérelmet teljesíthetőnek találja, a takarékszövetkezet részére "Engedély okirat"-ot állít ki és az engedély kiadásáról az FJK-t és a Takarékpénztárt írásban értesíti.

4. §

A takarékszövetkezet szervei

(1) A takarékszövetkezet szervei:

a) a közgyűlés,

b) az igazgatóság,

c) a felügyelőbizottság.

(2) A takarékszövetkezet szerveinek összetételét, feladatait és hatáskörét az alapszabály határozza meg.

5. §

Betétek elfogadása

(1) A takarékszövetkezetnél takarékbetétet csak természetes személy helyezhet el. Ezekre a betétekre az 1952. évi 9. törvényerejű rendelettel a takarékbetéteseknek biztosított jogok és kedvezmények kiterjednek. Az "Engedély okirat" érvényességének tartama alatt a takarékszövetkezetnél elhelyezett takarékbetétek visszafizetéséért az állam szavatol.

(2) A takarékbetétek elfogadására és kamatozására nézve egyébként a Takarékpénztárnál elhelyezett takarékbetétekre vonatkozó szabályok az irányadók.

6. §

Kölcsönnyújtás

(1) A takarékszövetkezet tagjai részére, átmenetileg jelentkező indokolt hitelszükségletük kielégítésére - megfelelő fedezet mellett - kölcsönt engedélyezhet. A kölcsönök engedélyezésénél előnyben kell részesíteni azokat a tagokat, akik megtakarításaikat a takarékszövetkezetnél helyezik el betétként.

(2) A takarékszövetkezet kölcsönt nyújthat a befizetett részjegy- és tartalékalap teljes összege, valamint a betétállományának 50%-a erejéig. A takarékszövetkezet a betétállomány megoszlása figyelembevételével olyan hitelezési gyakorlatot köteles folytatni, hogy a kölcsönök együttes összege a betétállomány változása esetén se lépje túl a megengedett mértéket. Az egyéb rendelkezésre bocsátott eszközökből külön megállapított feltételek szerint nyújtható kölcsön.

(3) A takarékszövetkezetek által nyújtott kölcsönök engedélyezésének és folyósításának részletes feltételeit a pénzügyminiszter és a SZÖVOSZ elnöke együttesen szabályozza.

(4) A kölcsönök engedélyezése és folyósítása a takarékszövetkezet igazgatóságának hatáskörébe tartozik, amely az erre megállapított szabályok szerint köteles eljárni. Ha az igazgatóság valamely kölcsön engedélyezésénél e szabályoktól eltér, a kölcsön visszafizetéséért az igazgatóság tagjai saját személyükben készfizető kezesként felelősek.

(5) A tagság megszűnése esetén a takarékszövetkezettől felvett kölcsön nyomban esedékessé válik és azt a tagság megszűnésétől számított 8 napon belül teljes egészében vissza kell fizetni.

7. §

A takarékszövetkezet gazdálkodása

(1) A takarékszövetkezet bevételei terhére maga köteles fenntartásról gondoskodni.

(2) A takarékszövetkezet hitelt csak a Takarékpénztártól vehet igénybe.

(3) A takarékbetétek és kölcsönök kezelése, az egyéb üzletágakkal kapcsolatos ügyvitel, valamint a számvitel rendjét a pénzügyminiszter és a SZÖVOSZ elnöke által együttesen kiadott ügyviteli szabályzat állapítja meg. Az ügyviteli szabályzat határozza meg a legmagasabb pénztári állományt, amelyet meghaladó pénzkészletet a takarékszövetkezet a Takarékpénztárnál vezetett kamatozó csekkszámlára köteles befizetni.

(4) A takarékszövetkezet naptári évenként mérleget és eredménykimutatást köteles készíteni,

(5) A takarékszövetkezetnek a mérleg- és eredménykimutatás szerinti tiszta feleslegből tartalékalapot kell képeznie, melynek mértékét az alapszabály határozza meg. A tiszta feleslegnek az alapszabályban meghatározott százalékát takarékszövetkezeti közös alapra kell fordítani és külön e célra nyitott számlára a Takarékpénztárhoz kell befizetni. A közös alap felhasználásáról a pénzügyminiszter a SZÖVOSZ elnökével együttesen külön rendelkezik.

(6) A mérleg szerint mutatkozó veszteséget elsősorban a takarékszövetkezet saját tartalékalapjából kell fedezni. Ha a veszteség ily módon nem fedezhető, azt a részjegyalapból kell leírni. Ez utóbbi esetben a részjegyek után mindaddig nem lehet részesedést kifizetni, amíg a részjegyek értéke a névértékre ki nem egészül.

8. §

(1) Az igazgatóság és a felügyelőbizottság tagjai egyetemlegesen kötelesek megtéríteni a takarékszövetkezetnek azt a kárt, amelyet működésük körében a jogszabályok, az alapszabály, a kölcsönök engedélyezésére és folyósítására vonatkozó szabályok, valamint az ügyviteli szabályzat rendelkezéseinek megszegésével szándékosan okoztak; gondatlan károkozásért közrehatásuk arányában tartoznak felelősséggel.

(2) Nem felel az, aki a kártokozó határozat meghozatalában, vagy az ilyen intézkedés megtételében nem vett részt, ellene szavazott, vagy tiltakozott.

(3) Az igazgatóság és a felügyelőbizottság tagjaival szemben a takarékszövetkezet kártérítési követelését a közgyűlés által kijelölt tag, vagy az ügyész érvényesíti. A gondatlan károkozásból eredő igény a megbízatás megszüntétől számított 1 év alatt elévül.

(4) Az igazgatóság, illetve a felügyelőbizottság tagjai az (1) bekezdésben foglalt következmények terhével kötelesek a takarékszövetkezet ügyvitelében és pénzkezelésében észlelt bármilyen szabályellenes eljárást, vagy visszaélést a Takarékpénztárnak és az FJK-nak azonnal írásban bejelenteni.

9. §

A takarékszövetkezetek irányítása és ellenőrzése

(1) A takarékszövetkezetek felügyelete a szervezés, az alapszabályszerű működés, a választott szervek munkája tekintetében, valamint szövetkezetpolitikai irányítása a SZÖVOSZ, illetve a megyei és járási szövetkezeti központok feladata.

(2) A takarékszövetkezetek pénz- és hitelgazdálkodási, valamint számviteli irányítása, működésük pénzügyi ellenőrzése a Pénzügyminisztérium feladatkörébe tartozik. A Pénzügyminisztérium e feladatát a Takarékpénztár útján látja el a SZÖVOSZ szerveinek meghallgatásával. A Takarékpénztár a takarékszövetkezeteket adatszolgáltatásra, mérlegük és eredménykimutatásuk beküldésére kötelezheti.

(3) A takarékszövetkezetek mérlegét és eredménykimutatását - a Takarékpénztár illetékes szervével egyetértésben - a SZÖVOSZ megyei szerve (MESZÖV) hagyja jóvá.

10. §

Az "Engedély okirat" visszavonása

(1) Ha a takarékszövetkezet működése alapszabályellenes, vagy ha a takarékszövetkezet a takarékbetétek kezelésére, a kölcsönök engedélyezésére és folyósítására vonatkozó rendelkezéseket, továbbá az ügyviteli szabályzatban foglalt előírásokat ismételten szándékosan megsérti, vagy kijátssza, a pénzügyminiszter a 3. § (1) bekezdése szerint kiadott "Engedély okirat"-ot a takarékszövetkezettől visszavonhatja. Az "Engedély okirat" visszavonható abban az esetben is, ha a takarékszövetkezet tagságában a dolgozó parasztok aránya 51% alá csökken és meghatározott időn belül az arányt nem állítják helyre, továbbá ha a takarékszövetkezet működése nem gazdaságos.

(2) Az "Engedély okirat" visszavonása esetén a takarékszövetkezet tevékenységét tovább nem folytathatja és a takarékszövetkezetet fel kell számolni.

11. §

Vegyes rendelkezések

(1) A pénzügyminiszternek a takarékszövetkezetekkel kapcsolatos jogkörében a Pénzügyminisztérium Takarékpénztári Főigazgatósága jár el.

(2) A takarékszövetkezetet alapszabály szerinti működése körében teljes adó- és illetékmentesség illeti meg; illetékmentesek a takarékszövetkezet részére kiállított okiratok is.

(3) A jelen rendelet kihirdetése napján lép hatályba és egyidejűleg a 11/1956. (X. 5.) PM rendelet hatályát veszti. A jelen rendelet hatálya kiterjed azokra a takarékszövetkezetekre is, amelyek korábban "Engedély okirat"-ot kaptak. A pénzügyminiszter a SZÖVOSZ elnökével együttesen állapítja meg azt a határidőt, ameddig a már működő takarékszövetkezetek a 2. § (3) bekezdésében előírt feltételek fennforgását igazolni és alapszabályukat a kiadásra kerülő új minta alapszabálynak megfelelően módosítani tartoznak,

Antos István s. k.,

pénzügyminiszter

Melléklet a 23/1959. (X. 15.) PM rendelethez