Tippek

Tartalomjegyzék nézet

Bármelyik címsorra duplán kattintva megjelenítheti a dokumentum tartalomjegyzékét.

Visszaváltás: ugyanúgy dupla kattintással.

(KISFILM!)

...Tovább...

Bíró, ügytárgy keresése

KISFILM! Hogyan tud rákeresni egy bíró ítéleteire, és azokat hogyan tudja tovább szűkíteni ügytárgy szerint.

...Tovább...

Közhiteles cégkivonat

Lekérhet egyszerű és közhiteles cégkivonatot is.

...Tovább...

PREC, BH stb. ikonok elrejtése

A kapcsolódó dokumentumok ikonjainak megjelenítését kikapcsolhatja -> így csak a normaszöveg marad a képernyőn.

...Tovább...

Keresés "elvi tartalomban"

A döntvények bíróság által kiemelt "elvi tartalmában" közvetlenül kereshet. (KISFILMMEL)

...Tovább...

Mínuszjel keresésben

A '-' jel szavak elé írásával ezeket a szavakat kizárja a találati listából. Kisfilmmel mutatjuk.

...Tovább...

Link jogszabályhelyre

KISFILM! Hogyan tud linket kinyerni egy jogszabályhelyre, bekezdésre, pontra!

...Tovább...

BH-kban bírónévre, ügytárgyra

keresés: a BH-k címébe ezt az adatot is beleírjuk. ...Tovább...

Egy bíró ítéletei

A KISFILMBEN megmutatjuk, hogyan tudja áttekinteni egy bíró valamennyi ítéletét!

...Tovább...

Jogszabály paragrafusára ugrás

Nézze meg a KISFILMET, amelyben megmutatjuk, hogyan tud a keresőből egy jogszabály valamely §-ára ugrani. Érdemes hangot ráadni.

...Tovább...

Önnek 2 Jogkódexe van!

Két Jogkódex, dupla lehetőség! KISFILMÜNKBŐL fedezze fel a telepített és a webes verzió előnyeit!

...Tovább...

Veszélyhelyzeti jogalkotás

Mi a lényege, és hogyan segít eligazodni benne a Jogkódex? (KISFILM)

...Tovább...

Változásfigyelési funkció

Változásfigyelési funkció a Jogkódexen - KISFILM!

...Tovább...

Módosult §-ok megtekintése

A „változott sorra ugrás” gomb(ok) segítségével megnézheti, hogy adott időállapotban hol vannak a módosult sorok (jogszabályhelyek). ...Tovább...

Iratminták a Pp. szövegéből

Kisfilmünkben bemutatjuk, hogyan nyithat meg iratmintákat a Pp. szövegéből. ...Tovább...

Döntvényláncolatok

Egymásból is nyithatók egy adott ügy első-, másodfokú, felülvizsgálati stb. határozatai. Kisfilmünkben megmutatjuk ezt a funkciót.

...Tovább...

AI Szinonimák

Kereséskor az "AI szinonimák kérése" gombra kattintva rokon értelmű fogalmakat kérhet a keresett kifejezésre.

...Tovább...

Elgépelés kijavítása AI-jal

Ha esetleg elgépelte a keresett kifejezést, kijavítja Önnek az AI!

...Tovább...

AI-csevegés a jogszabállyal

Szabadszöveges kérdéseket tehetünk fel a jogszabályoknak. A válaszokat a mesterséges intelligencia a jogszabály szövegét értelmezve fogja megadni.
...Tovább...

Pertörténet AI összegzése

Az AI egy per teljes lefolyását, tehát az ügyben született valamennyi (első-, másodfokú, felülvizsgálati, alkotmánybírósági stb.) határozatot egy rövid, jól strukturált dokumentumban foglalja össze.
...Tovább...

30/1959. (XII. 5.) FM rendelet

a gépállomási szerződések megkötéséről

A gépállomások szervezetének és működésének szabályozásáról szóló 1.026/1957. (III. 2.) Korm. határozat I. része 11. pontjában foglalt felhatalmazás és a termelőszövetkezetek gazdasági megerősítéséhez és fejlesztéséhez nyújtott állami támogatásról szóló 3.004/2/1959. (XI. 15.) Korm. határozatban foglaltak alapján az alábbiakat rendelem.

1. § (1) A gépállomások az e rendeletben foglalt elvek szerint kötelesek a rendelkezésükre álló gépek teljesítőképességének mértékéig a mezőgazdasági gépi munkák és szállítások elvégzésére, öntözővíz-szolgáltatásra, gépek és öntözőfelszerelések bérbeadására, javítására

- a mezőgazdasági termelőszövetkezetekkel, termelőszövetkezeti csoportokkal (a továbbiakban: termelőszövetkezet) és az egyszerűbb mezőgazdasági szövetkezetekkel írásban éves,

- elsősorban a termelési szerződést kötött egyénileg termelőkkel, az állami, kísérleti, tan- és célgazdaságokkal, vállalatokkal, intézményekkel, valamint az egyéb egyénileg termelőkkel szabad gépkapacitásuk mértékéig esetenkénti

szerződést kötni. A mezőgazdasági termelőszövetkezetekkel ezenkívül a mezőgazdasági gépeik üzemanyaggal, alkatrésszel való ellátására is - a mezőgazdasági termelőszövetkezetek kívánságára - éves szerződést kell kötniük a gépállomásoknak.

(2) Az éves szerződést

a) a termelőszövetkezetekkel az év február hó 15. napjáig,

b) az új és a jelentős mértékben megnövekedett mezőgazdasági termelőszövetkezetekkel a megalakulásuk, illetőleg jelentős mértékű területnövekedésük évében április hó 1. napjáig,

c) az egyszerűbb mezőgazdasági szövetkezetekkel pedig minden évben április hó 1. napjáig

kell megkötni.

(3) Egyes esetekben - kísérleti célból - a Földművelésügyi Minisztérium engedélyt adhat a szerződéseknek a megszabott irányelvektől eltérő megkötésére.

2. § (1) A szerződésnek minden esetben tartalmaznia kell:

a) a szerződő felek (gépállomás, megrendelő) megnevezését, mezőgazdasági termelőszövetkezet vagy termelőszövetkezeti csoport esetében az összes szántóterület mennyiségét kat. holdban kifejezve,

b) a munka (szolgáltatás) megnevezését idényenkénti bontásban, munkanemenkénti részletezésben, természetes egységben (kh, q, db stb.) és normálholdban, összesen,

c) a munka (szolgáltatás) helyét (község, dűlő, vízfolyás stb.),

d) a gépjavítás jellegét (főjavítás, karbantartás stb.),

e) a minőségi kikötéseket (mélység, sűrűség, tisztaság stb.),

f) a munka (szolgáltatás) egységárát, illetőleg egyes növények termelésének, betakarításának gépesítéséhez szükséges valamennyi gépi munka (komplex gépesítés) díját, a teljesítményes szállításoknál a szállítási díjat, valamint abban az esetben, ha a gépállomás a gépi és az ahhoz szükséges kézi munka elvégzését is együttesen vállalja, a vállalt összes munka díját, az üzemanyagellátás, alkatrészbeszerzés, továbbá a gépjavítás előrelátható költségét,

g) a szerződésben meghatározott munkák elvégzéséhez szükséges, egész évben a munkaterületre kihelyezett erő- és munkagépek számát, típusát és az állandó traktorosok nevét,

h) a megrendelő által biztosított időszakos traktorosok, egyéb munkaerők számát,

i) a munka elvégzésének időtartamát, lehetőség szerint kezdő, vagy befejező időpontját, ha közbeeső intézkedésre van szükség, annak idejét,

j) a munka (szolgáltatás) átvételének, illetőleg a bérelt tárgyak átadásának és visszavételének idejét, módját és helyét,

k) a fizetés módját, végül

l) egyéb, a munkák végzésével (szolgáltatásokkal) kapcsolatos, a felek megegyezésén alapuló kikötéseket a (gépek őrzése, öntözőfelszerelések helyszínre történő ki- és visszaszállításának feltételei, a munka végzésének személyhez való kötése, a munka meghatározott géppel való végzése, a javítandó gépeknek a műhelybe történő be- és visszaszállítási feltételei, a megrendelő által a területén dolgozó traktorosok részére biztosított háztáji föld, a kitűzött jutalom és a részükre juttatandó munkaegység mértéke stb.).

(2) Öntözővíz-szolgáltatásra kötött szerződésnek az (1) bekezdés a)-l) pontjában foglaltakon kívül tartalmaznia kell:

a) az öntözött terület művelési ágát (rizs, kert stb.),

b) a vízszolgáltatás emelési magasságát és a vízfolyás megjelölését,

c) az öntözés módját,

(3) Öntözőfelszerelés, erő- és munkagépek bérletére kötött szerződésbe az (1) bekezdés a), f), j), k) és l) pontjaiban foglaltakon kívül meg kell határozni:

a) a bérlet tárgyát (darab, megnevezés, típus stb.),

b) a bérlet tartamát,

c) a bérlet tárgya átadásának idejét, esetleges közbeeső intézkedések időpontját.

3. § (1) A gépállomásnak a szerződésben kötelezettséget kell vállalnia arra, hogy:

a) a munkákat szabvány szerint, annak hiányában a szokásos jó minőségben, valamint megfelelő időben elvégzi;

b) a munkát végző erő- és munkagépeit folyamatosan üzemelteti, a meghibásodott gépeit - kivéve a folyamatos gépjavítási tervben javításra, valamint a magasabb fokú karbantartásra tervezett gépeket - 3 napon belül kijavítja, illetőleg kicseréli, a traktorait, kombájnjait, egyéb erő- és munkagépeit a helyszínre ki- és onnan visszaszállítja, valamint arra, hogy a gépeinek üzemanyagellátásáról saját költségén gondoskodik;

c) a szerződésben meghatározott munka elvégzéséhez szükséges erő- és munkagépeket a felek által közösen meghatározott számban és típusban, a megrendelő kívánsága figyelembevételével biztosítja és a (2) bekezdésben foglalt feltételek fennforgása esetében a gépet az egész év, illetőleg az idény tartamára a megrendelő munkaterületére állandó jelleggel kihelyezi;

d) a kihelyezett gépek vezetőit a megrendelő kívánságának figyelembevételével az év egész tartamára személy szerint kijelöli, indokolt esetben pedig a megrendelő kívánságára leváltásukról intézkedik;

e) a kihelyezett erő- és munkagépek munkájának irányítását, a munkák elvégzése sorrendjének meghatározását a megrendelőre bízza és a megrendelő intézkedéseinek végrehajtására a traktorosokat, a traktoros brigádok vezetőit kötelezi, kivéve, ha az intézkedés végrehajtása a társadalmi tulajdon védelmére vonatkozó szabályokkal, vagy egyéb törvényes rendelkezésekkel ellentétes, vagy a megrendelő olyan munka elvégzését követeli, amelynek végrehajtása gazdaságosan nem oldható meg és az okszerű agrotechnikai követelményekkel ellenkezik;

f) szakemberei útján a megrendelőnek segítséget nyújt a tervkészítéshez, a zárszámadási munkákhoz, az agro- és zootechnikai munkák megszervezéséhez, a munkaszervezetek kialakításához, az adminisztrációs munkákhoz és ha a gépállomás laboratóriummal rendelkezik, ingyenes víz-, talaj-és vetőmagvizsgálatot végez;

g) a szövetkezeti tulajdonban levő gépek üzemeltetését elősegíti azzal, hogy térítés nélkül szaktanácsot ad, javítási, karbantartási szükségletét térítés ellenében kielégíti, a gépek javításához szükséges alkatrészeket, illetőleg azok üzemeltetéséhez szükséges anyagokat éves szerződés alapján biztosítja;

h) évente legalább háromszor - az egyes termelési idények kezdete előtt - a termelőszövetkezetek elnökeit megbeszélésre összehívja, hogy a szerződést és a tervek teljesítését, a soron következő feladatok végrehajtását és egyéb kérdéseket megtárgyalják;

i) a termelőszövetkezet közgyűlésein a gépállomás igazgatója, vagy főmezőgazdásza és a brigádvezető rendszeresen részt vesz és ott évenként legalább 3 esetben a szerződés teljesítéséről és a soron következő feladatokról beszámol.

(2) A gépállomás erő- és munkagépet az olyan mezőgazdasági termelőszövetkezethez helyezhet ki, amelynek szántóterülete 200 kat. holdnál, valamint az olyan termelőszövetkezeti csoporthoz, amelynek szántóterülete 350 kat. holdnál nagyobb és a növénytermelés minden munkáját közösen végzi, végül az olyan más megrendelőhöz, amely évenként, vagy idényenként legalább egy gép teljes tervfeladatát képező munkamennyiség elvégzésére köt szerződést. A gépek kihelyezésének tervét a szerződések megkötésével egyidőben a járási (városi, városi kerületi) tanács végrehajtó bizottságához jóváhagyás céljából be kell nyújtani. A kihelyezett gépeket a gépállomás csak a megrendelő hozzájárulásával irányíthatja át más munkaterületre. Amennyiben a megrendelő a területére kihelyezett gépek részére egy napnál hosszabb időre nem tud munkát biztosítani és a gépek átirányításához nem járul hozzá, a gépállomás igazgatója a járási (városi, városi kerületi) tanács végrehajtó bizottsága mezőgazdasági osztályának vezetőjével egyetértésben irányíthatja át a gépeket más munkaterületre; egyéb esetekben a gépeket a gépállomás igazgatója alkalmilag osztja be a munkaterületekre.

(3) Ha a kihelyezett gépek vezetői annak a termelőszövetkezetnek a tagjai, ahol a kihelyezett gépek dolgoznak és ezek gépeiket nem megfelelően tartják karban, munkaidejüket nem produktív munkára használják, teljesítményük alacsony, fegyelmezetlenek, iszákosak, a társadalmi tulajdon védelmére vonatkozó szabályok ellen vétenek, a gépállomás igazgatójának jogában áll a termelőszövetkezet hozzájárulása nélkül leváltásukról intézkedni és helyettük megfelelő termelőszövetkezeti tagok munkábaállítását kérni a megrendelőtől. A leváltásról a termelőszövetkezetet előzetesen értesíteni kell. Amennyiben a megrendelő a gépállomás munkaerő igényét nem elégíti ki, a gépállomásnak jogában áll más, megfelelő képzettségű traktorosokat is a gépek kezelésére a megrendelő hozzájárulása nélkül - de előzetes meghallgatásával - beosztani.

4. § (1) A megrendelővel szemben ki kell kötni, hegy:

a) a szerződésben meghatározott munkák elvégzésének előfeltételeit (kukoricaszár betakarítása, trágya kiteregetése, öntözéses területeken a műtárgyak, csatornák és gátak karbantartása stb.) biztosítja;

b) a gépi munkák területét a helyszínen kijelöli, a szükséges munkaerőt, fogatot kellő időre - sürgős esetekben a munkaszüneti napokon is - rendelkezésre bocsátja;

c) a gépállomás által kihelyezett gépeknek egész éven át - legalább az egy gépre meghatározott tervfeladat teljesítésének határáig - történő folyamatos foglalkoztatását a társadalmi tulajdon védelméről szóló szabályoknak és a műszaki előírásoknak megfelelően biztosítja és az általa okozott meghibásodások kijavításának költségét megtéríti;

d) a munkák díját az érvényes rendelkezéseknek megfelelően a szerződésben meghatározott díjtételek szerint kiegyenlíti;

e) a gépállomás traktorosbrigádja részére - ha a brigád gépeinek legalább a fele a megrendelő területén dolgozik - a lehetőségekhez mérten brigádszállást, ha pedig csak egyes gépek dolgoznak területén, úgy a gépek, valamint az üzemanyag számára megfelelő színt, zárt udvart, illetőleg tárolóhelyet, a traktorosok részére szállást és térítés ellenében meleg étkezést biztosít.

(2) Ha a megrendelő termelőszövetkezet, az (1) bekezdésben foglaltakon felül azt is ki kell kötni, hogy

a) a szerződésben meghatározott összeg erejéig a gépi munkadíjak kifizetésére az illetékes bankfióknál fedezetet biztosít, ellenkező esetben a gépállomás a munkákat nem kezdi meg;

b) a területén dolgozó traktorosok, brigádszerelők, brigádvezetők részére, ha a termelőszövetkezetnek tagjai, a többi tagokkal azonos nagyságú, ha pedig nem tagjai a termelőszövetkezetnek -a lehetőséghez képest - a közgyűlés által meghatározott kisebb mértékű háztáji földet biztosít, amely több termelőszövetkezetnél végzett munka esetében sem haladhatja meg összesen az 1 kat. holdat; továbbá őket a gépállomási dolgozók bérezését szabályozó rendelkezések szerint munkaegység jóváírásban részesíti;

c) a területén dolgozó traktorosbrigádok vezetőivel a soronkövetkező mezőgazdasági munkák végrehajtását hetenként, vagy tíznaponként a termelőszövetkezet elnöke, vagy mezőgazdásza - a növénytermelési brigádvezetők bevonásával - megtárgyalja és a brigádok feladatait meghatározza; a traktoros brigádok vezetői ennek alapján a traktorosok részére a munkákat 10 napra előre utalványozzák;

d) a gépek munkáját a termelőszövetkezet közgyűlése által megbízott személy a traktoros brigádvezető útján irányítja;

e) a gépek kihasználása, valamint az agrotechnikai határidők megtartása érdekében a nyári és az őszi idényben az időszaki traktorosokat a gépekre folyamatosan biztosítja;

f) a gépállomás igazgatója által - évenként legalább három esetben - összehívott megbeszéléseken résztvesz, továbbá hogy a közgyűlésekre, illetőleg a vezetőségi ülésekre a gépállomás igazgatóját, főmezőgazdászát, valamint a területén dolgozó brigád vezetőjét meghívja.

(3) A megrendelőnek jogában áll, hogy a gépállomás dolgozói közül személy szerint kérje a munkaterületére kihelyezett gépek vezetőinek kijelölését, illetőleg - nem megfelelő munkavégzés esetén - azok leváltását. A megrendelő a traktorosok, brigádvezetők, brigádszerelők részére jó munkájukért természetbeni, vagy pénzbeli jutalmat adhat. Ha pedig a traktorosok, brigádvezetők, brigádszerelők nem végeznek megfelelő munkát, a megrendelő javasolhatja a gépállomás által folyósításra kerülő jutalom, vagy nyereségrészesedés csökkentését, súlyosabb esetekben pedig teljes megvonását. A gépállomás igazgatója köteles a javaslatot figyelembevenni.

5. § A munkák átvételére vonatkozóan a szerződésben ki kell kötni, hogy minden egyes munkát annak befejezésekor, a dekád végéig be nem fejezett munkákat pedig a dekád utolsó napján a gépállomás köteles átadni, a megrendelő pedig átvenni. A munkák átadásáról, illetőleg átvételéről az erre a célra rendszeresített nyomtatványon négy példányban jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet a gépállomás részéről a munkában résztvett traktorosbrigád vezetője, valamint a megrendelő, illetőleg a meghatalmazottja ír alá. Az átadás-átvételi jegyzőkönyv két példánya a gépállomást, két példánya pedig a megrendelőt illeti.

6. § A szerződésben vállalt kötelezettségek teljesítését az alábbiak szerint kölcsönösen kötbérrel kell biztosítani:

a) Ha a szerződésben vállalt munkákat késedelmesen végzik el, vagy a munkákat késedelmesen veszik át, a mulasztó fél köteles a késedelmesen végzett, vagy késedelmesen átvett munkák díja után napi 1 százalék késedelmi kötbért, összesen azonban legfeljebb a munkadíj 10 százalékát a másik félnek megfizetni. Vetési és betakarítási munkáknál, valamint az öntözéses területeken a gátak, csatornák, műtárgyak késedelmesen végzett karbantartásának esetén a késedelmi kötbér a késedelmesen végzett, vagy késedelmesen átvett munkák díja után napi 10 százalék, összesen azonban legfeljebb a munkadíj 30 százaléka.

b) Ha a szerződésben vállalt munkákat, vagy az öntözéses területek gátjainak, csatornáinak, műtárgyainak karbantartását egyáltalán nem végzik el, a mulasztó fél az el nem végzett munkák után normálholdanként 60,- Ft-ot tartozik fizetni.

c) A minőségileg hibás munkát 3 napon belül térítés nélkül köteles a hibáért felelős fél pótolni, illetőleg kijavítani. Ha a hiba, vagy hiány természeténél fogva nem pótolható, a hibáért felelős fél a hibásan végzett munkák teljes díja után 15 százalékos minőségi kötbért köteles fizetni.

d) Amennyiben a megrendelő a cséplőgépet a cséplés befejezésétől számított három napon belül előírásszerűen nem tisztítja ki, 2 q búza állami felvásárlási áron számított értékének megfelelő összeget köteles kötbér fejében megfizetni.

7. § (1) Mindkét szerződő fél köteles a szerződés teljesítésének akadályáról, a teljesítésben bekövetkezhető késedelemről vagy a teljesítés előrelátható meghiúsulásáról a másik felet írásban haladéktalanul értesíteni, a szükséghez képest figyelmeztetni magatartásának következményeire és arra, hogy köteles a kár csökkentése érdekében a maga részéről is mindent megtenni, ami tőle elvárható (kárenyhítési kötelezettség).

(2) A szerződő fél követelheti a másik fél szerződésszegése által okozott kár megtérítését. A kártérítés összegébe a kötbér összegét be kell számítani.

8. § Mindkét szerződő fél kizárólag pénzbeli kötbérre, illetőleg kártérítésre tarthat igényt. Ha a kártérítés a terméshozam csökkenésének megtérítésére irányul, a kár pénzértékének megállapításánál a termény betakarítása idején a felvásárló szervek által az adott helyen fizetett felár nélküli árat kell alapul venni.

9. § (1) A kötbérigényt és a kártérítési igényt csak a mulasztás, vagy nem kellő teljesítés, illetőleg a károkozás bekövetkezésétől számított egy éven belül lehet érvényesíteni. A mulasztás, illetőleg károkozás tényéről - ennek felmerültétől számított 30 nap alatt - a kötelezett fél, vagy hatósági személy közbenjöttével jegyzőkönyvet kell felvenni. A 30 napos határidő elmulasztása esetén a jogosult az egyébként őt megillető kötbérnek, illetőleg kártérítésnek csak 50 százalékára tarthat igényt.

(2) Megszakítja az (1) bekezdés szerinti elévülést a kötbérkövetelésnek keresettel való érvényesítése.

10. § (1) Erő- és munkagépek, továbbá öntözőfelszerelés (a továbbiakban: bérleti tárgy) bérletére kötött szerződésben az alábbiakat kell kikötni:

a) A bérleti tárgyat a bérbeadó minőségi vizsgálat, illetőleg próba után telephelyén köteles átadni és ugyanott visszavenni. A bérbeadó az átadástól számított 8 napig szavatol a bérleti tárgyban jelentkező hibákért. A hibának a szavatossági időn belül történt közlésétől számított 3 nap alatt köteles a bérbeadó a bérleti tárgyat díjtalanul kijavítani vagy saját költségén kicserélni. Ha a bérleti tárgyat a bérbeadó kijavítani vagy kicserélni - igazoltan - nem tudja a szerződéstől kötbérmentesen elállhat.

b) A bérbeadó a bérlő írásbeli megrendelésére és költségére köteles a bérleti tárgyat az üzemeltetési helyére szállítani és üzemeltetésre alkalmas állapotba helyezni. A bérlő a bérleti idő lejártától számított 48 órán belül köteles a bérleti tárgyak viszszaszállításáról gondoskodni. Ennek elmulasztása esetén a bérleti díj kétszeres összegének egy napra jutó részét köteles kötbér címén a késedelem minden napjára megfizetni.

c) A bérlő köteles a bérleti tárgyat eredeti rendeltetésének megfelelően, a bérbeadó által megállapított üzemeltetési és karbantartási szabályok szerint, kellő szakképzettségű dolgozó alkalmazásával üzemeltetni, az időjárás viszontagságaitól megóvni és a társadalmi tulajdont megillető fokozott gondossággal őrizni. A gépekhez kizárólag a bérbeadó által meghatározott üzem- és kenőanyagokat lehet használni.

d) A bérlő a bérleti tárgyat csak saját munkáinak elvégzésére használhatja.

e) A bérbeadó jogosult a bérleti tárgy kezelését és karbantartását rendszeresen ellenőrizni és az észlelt rendellenességek megszüntetésére a bérlőt határidő megjelölésével felhívni.

f) Az öntözőfelszerelésben bármely okból bekövetkezett hibát a bérlő bejelentésére köteles a bérbeadó 48 órán belül kijavítani. A kijavítás költségeinek viselésére nézve az általános szabályok irányadók.

g) Öntözőfelszerelés üzemeltetéséről a bérlő köteles a bérbeadó által rendelkezésére bocsátott naplót vezetni.

(2) Ha a bérlő a bérleti tárgy üzemeltetésére, karbantartására és megóvására megállapított szabályokat, vagy a szerződés kikötéseit nem tartja meg, vagy a gépet nem a saját munkáinak elvégzésére üzemelteti (albérletbe adja, használatra másnak átengedi stb.), a bérbeadó jogosult a bérleti szerződést a kárigények fenntartása mellett azonnali hatállyal megszüntetni.

11. § Az ezen rendeletben meghatározott irányelvekkel nem ellentétes szerződési feltételekre nézve a felek szabadon megállapodhatnak.

12. § (1) A szerződést a gépállomás igazgatója és a termelőszövetkezet (egyszerűbb mezőgazdasági szövetkezet) elnöke - a közgyűlés (csoportértekezlet, tagértekezlet) által erre kijelölt vezetőségi (intézőbizottsági) taggal együttesen - az állami gazdaság vagy a vállalat igazgatója, az intézmény vezetője, illetőleg az egyénileg termelő köteles szabályszerűen aláírni. A földművesszövetkezet keretében működő egyszerűbb mezőgazdasági szövetkezettel kötött szerződés érvényességéhez a földművesszövetkezet igazgatóságának előzetes írásbeli hozzájárulása is szükséges. A megrendelő köteles a munkák átvételére meghatalmazottak nevét a gépállomással írásban közölni.

(2) A szerződés szövegét aláírás után módosítani, javítani, újabb munkavállalásokkal bővíteni, vagy kiegészíteni nem szabad. Amennyiben a megrendelő a szerződésben rögzített gépi munkákon felül további munkákat kíván a gépállomással elvégeztetni, külön szerződést kell kötni.

13. § (1) A szerződésből keletkezett vitás ügyek eldöntésére a munka (szolgáltatás) teljesítésének helye szerint illetékes járásbíróság, illetőleg az 51/1955. (VIII. 19.) MT rendelet 4. §-ában felsorolt esetekben a döntőbizottság hatáskörét kell kikötni,

(2) A szerződő felek az (1) bekezdés szerinti bírói, illetőleg döntőbizottsági eljárás megindítása előtt megkísérelhetik a vitás ügyeknek a járási (városi, városi kerületi) tanács végrehajtó bizottsága mezőgazdasági osztályvezetője előtt egyezséggel történő elintézését.

(3) A mezőgazdasági gépi munkák elvégzése és az öntözővíz szolgáltatása körül felmerült minőségi vita esetén az érdekelt kérelmére a járási (városi, városi kerületi) tanács végrehajtó bizottsága mezőgazdasági osztálya utasíthatja a gépállomást a hiba kijavítására. Az ilyen kérelem tárgyában 3 napon belül kell határozni; a határozatot a gépállomás végrehajtani köteles.

14. § Ez a rendelet az 1960. évi január hó 1. napján lép hatályba; egyidejűleg a 2/1958. (II. 4.) FM és az 5/1959. (II. 12.) FM rendeletek, valamint a 6/1959. (Mg. É. 4-5.) és a 26/1959. (Mg. É. 17.) FM-SZÖVOSZ együttes utasítások hatályukat vesztik.

Dögei Imre s. k.,

földművelésügyi miniszter