31/1959. (V. 26.) Korm. rendelet

az egyszerűbb mezőgazdasági szövetkezetekről

A mezőgazdaság szocialista átalakításával kapcsolatban szükséges szabályozni az egyszerűbb szövetkezetek legfontosabb működési elveit olymódon, hogy működésükben fokozottabban érvényesüljenek a jogszabályok és az alapszabály előírásai. Segítséget kell nyújtani részükre, hogy közös termelőtevékenységükkel, a közös elemek erősítésével egyidejűleg szolgálják a tagok és a köz érdekeit. A Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány annak érdekében, hogy a mezőgazdasági termelés terén alakult egyszerűbb szövetkezetek eredeti céljaiknak jobban megfeleljenek és e különböző termelői összefogások alakulása és működése egységes alapelvek szerint történjék, az alábbiakat rendeli:

Termelői szakcsoport

1. § (1) Termelői szakcsoportot a földművesszövetkezet tagjai, a földművesszövetkezet keretén belül egyes különleges termelési ágakban: szőlő-, gyümölcs- és zöldségtermelésre, öntözéses termelésre, továbbá kisállatok közös tenyésztésére és hizlalására alakíthatnak.

(2) Termelői szakcsoport kizárólag a tagok saját földjén alakulhat. Állami tartalékföldet haszonbérbe csak kiegészítésül és csak abban az esetben kaphat, ha arra mezőgazdasági termelőszövetkezet vagy termelőszövetkezeti csoport igényt nem tart és azon az (1) bekezdésben felsorolt növénykultúrákat nagyüzemi művelésre alkalmas módon közösen telepítik, illetőleg termelik,

2. § (1) Termelői szakcsoport megalakításánál és működésénél a következő alapvető szabályokat kell megtartani:

a) A tagok a termelői szakcsoport célkitűzéseinek megvalósításában az általuk kijelölt és a csoportértekezlet [3. § (1) bekezdés] által elfogadott, lehetőleg határos földjükkel, felszerelésükkel és egyéb termelőeszközeikkel vesznek részt. A szakcsoport gazdálkodása alá vont összes területükön közösen végzik a kártevők elleni védekezést, a gépek használatát, valamint kölcsönös segítségnyújtással végzik a betakarítást. A földterület legalább egy részén közös nagyüzemi termelést folytatnak, ahol a közös munka a fentieken kívül a telepítésre, a talajmunkák elvégzésére és a betakarításra is kiterjed.

b) A tagok a közös munkában a működési szabályzatban, valamint a csoportértekezlet által meghatározott mértékű szolgáltatással, személyesen vesznek részt. A közös munkába a családtagok is bevonhatók.

c) Közösen végzik a közös tevékenységet szolgáló beszerzést és értékesítést.

d) Közös célkitűzéseik megvalósítása érdekében üzemviteli alapot és a nagyüzemi termelő tevékenység fejlesztését szolgáló fel nem osztható közös gazdasági alapot létesítenek. A fel nem osztható alapot a működési szabályzat szerint évről-évre a közös termelő tevékenységgel elért tiszta jövedelem legalább 10%-ával és a külön jogszabályban előírt összegekkel (a szerződéses felár meghatározott hányadával stb.) kell növelni.

e) A közös jövedelmet a csoport tevékenységében való részvétel arányában osztják fel, részben a teljesített munka, részben vagyoni érdekeltségük szerint.

f) Éves termelési és pénzügyi tervet, valamint mérleget (zárszámadást) készítenek.

(2) A termelői szakcsoport tagjai csoportértekezleten elhatározhatják, hogy a célul kitűzött termelési ágban az összes termelő munkát közösen végzik, továbbá, hogy a közös termelő tevékenységükkel előállított termelvények feldolgozására - az érvényes jogszabályok szerint - feldolgozó üzemet létesítenek.

3. § (1) A termelői szakcsoport szervei: a csoportértekezlet és az intézőbizottság; a működési szabályzat ellenőrző bizottság szervezéséről is rendelkezhet.

(2) A csoportértekezlet határozatképes, ha azon a tagoknak több mint a fele jelen van. Az intézőbizottság és az ellenőrző bizottság megválasztása legalább egy év tartamára történik.

(3) A termelői szakcsoport közös gazdálkodása körében az intézőbizottság - mint törvényes képviselő - a termelői szakcsoport tagjai nevében és azok részére jogokat szerezhet és kötelezettségeket vállalhat.

(4) A közösen beszerzett vagyontárgyak, valamint a közös célkitűzések megvalósítása érdekében létrehozott fel nem osztható gazdasági alap közös tulajdont képez, amelyet a földművesszövetkezet vagyonától elkülönítve kell kezelni.

(5) A termelői szakcsoport kötelezettségeiért - ideértve az intézőbizottság által a csoport nevében vállalt kötelezettségeket is - a tagok együttesen és részarányosan felelnek.

Mezőgazdasági társulás

4. § (1) Mezőgazdasági társulást - mint a termelési szövetkezés legegyszerűbb formáját - a földművesszövetkezet tagjai a földművesszövetkezet keretén belül gépek közös használatára, gépi munka közös igénybevételére, továbbá baromfitenyésztésre, méhészkedésre, a növényi és állati kártevők elleni közös védekezésre, talajjavítás közös elvégzésére, szőlő vagy gyümölcsös közös telepítésére, vagy a mezőgazdasági termelés más, hasonló munkafolyamatainak közös elvégzésére alakíthatnak.

(2) Mezőgazdasági társulás megalakításánál és működésénél a következő alapvető szabályokat kell megtartani:

a) A közös munkákat a tagok személyesen végzik.

b) A közös jövedelmet a társulásban való közreműködés arányában osztják szét, a teljesített munka és vagyoni érdekeltség szerint.

(3) A tagértekezlet (6 §) elhatározhatja a közös tevékenységgel előállított termelvények közös értékesítését, továbbá közös gazdasági alap létesítését.

5. § (1) A mezőgazdasági társulás szervei: a tagértekezlet és a vezetőség; a működési szabályzat ellenőrző bizottság szervezéséről is rendelkezhet.

(2) A 3. § (2), (3) és (5) bekezdésében foglalt rendelkezéseket a mezőgazdasági társulásra is megfelelően alkalmazni kell.

Szakszövetkezet

6. § Szakszövetkezet (tej-, pince-, méhész-, zöldségtermelő és értékesítő-, stb. szövetkezet) a földművesszövetkezeti hálózat keretében jogi személyiséggel rendelkező önálló szövetkezetként alakulhat. A szakszövetkezet alakítása, szervezete, működése és felügyelete tekintetében a jelen rendelet rendelkezései és a földművesszövetkezetekre vonatkozó szabályok az irányadók.

Falusi ifjúsági szövetkezet

7. § (1) Falusi ifjúsági szövetkezet (a továbbiakban: ifjúsági szövetkezet) alakítható közös növénytermesztésre, illetőleg kisállattenyésztésre.

(2) Termelőszövetkezeti községekben ifjúsági szövetkezetet csak általános és középiskolai tanulók alakíthatnak.

(3) Az ifjúsági szövetkezet a földművesszövetkezet keretén belül működik. Gazdálkodásának eredményeit kizárólag az ifjúsági szövetkezet részére lehet felhasználni.

(4) Ifjúsági szövetkezet alakításánál és működésénél a következő alapvető szabályokat kell megtartani:

a) Ifjúsági szövetkezet célkitűzéseinek megvalósításában a tagok közös gazdálkodás céljából rendelkezésükre bocsátott, továbbá a közös munkába bevonható saját, valamint az általuk bérelt földön végzik a közös termelő munkát.

b) Az ifjúsági szövetkezet közös gazdálkodása céljára állami tartalékföldet az 1. § (2) bekezdésében foglalt korlátozás nélkül kaphat.

c) Iskolai tanulókból alakult ifjúsági szövetkezet részére - a gyakorlati oktatási és nevelési követelmények figyelembevételével - az iskolai gyakorló kert területét is részben, vagy egészben rendelkezésre lehet bocsátani.

d) A termelőmunkát a tagok a mezőgazdasági termelőszövetkezet gazdálkodásához hasonlóan közösen végzik, a közös jövedelmet a szövetkezetben való közreműködésük arányában, túlnyomórészt a teljesített munka szerint osztják fel.

e) Az ifjúsági szövetkezet működésére a 2. § (1) bekezdésének c), d) és f) pontjait, valamint a 3. § rendelkezéseit, továbbá az 1959. évi 7. törvényerejű rendelet 20. §-a (3) bekezdését megfelelően alkalmazni kell.

(5) Az ifjúsági szövetkezetek részére nyújtható kedvezményeket a pénzügyminiszter a földműve-lésügyi miniszterrel és a SZÖVOSZ elnökével egyetértésben határozza meg.

Közös szabályok

8. § (1) Termelői szakcsoport és mezőgazdasági társulás megalakításához és működéséhez legalább 10 saját földdel rendelkező tag, ifjúsági szövetkezet megalakításához és működéséhez 15 tag, szakszövetkezet megalakításához és működéséhez pedig 30 tag szükséges (legkisebb taglétszám).

(2) Az (1) bekezdésben felsorolt egyszerűbb szövetkezetek kizárólag beszerzési vagy értékesítési célra nem alakulhatnak.

9. § (1) A mezőgazdasági termelőszövetkezetekről és termelőszövetkezeti csoportokról szóló 1959. évi 7. törvényerejű rendelet (a továbbiakban: tvr.) 6. § (2) és (3) bekezdését, 8. §-a a)-d), valamint f) pontját, 9. §-át az ifjúsági szövetkezetek kivételével, 10. §-a (1) és (2) bekezdését, a 11. §-át, a 12. §-a (2) bekezdését, 18. §-a a)-d) pontját 36. §-a (2) bekezdését, 44. §-a (1) és (2) bekezdését, 45. §-a (1) bekezdését, 48. §-a (1) és (2) bekezdését, valamint (3) bekezdésének a)-e), i) és j) pontját, 49. §-a (3) bekezdését, 50. §-a (1) bekezdését, 53. §-a (2) bekezdését, 54., 55., 57., 59., 61. és 68. §-át az egyszerűbb szövetkezetekre értelemszerűen alkalmazni kell.

(2) Az egyszerűbb szövetkezetek állami felügyeletét a földművelésügyi miniszter és a tanácsok végrehajtó bizottságai látják el.

(3) A tvr. 38. §-át, valamint 71. §-ának az elévülésre vonatkozó rendelkezéseit a szakszövetkezetekre vonatkozóan - a mezőgazdasági termelőszövetkezetek, termelőszövetkezeti csoportok, földművesszövetkezetek viszonylatában is - megfelelően kell alkalmazni.

10. § (1) Egyszerűbb szövetkezetek a SZÖVOSZ-hoz tartozó szövetkezeti hálózat keretében működnek. Részükre a SZÖVOSZ a földművelésügyi miniszterrel és a Termelőszövetkezeti Tanáccsal - az ifjúsági szövetkezetek részére pedig a művelődésügyi miniszterrel és a KISZ Központi Bizottságával is - egyetértésben működési szabályzat-, illetőleg alapszabálymintát ad ki, amelyet a csoport-értekezlet (tagértekezlet, közgyűlés) a jogszabályok keretei között a helyi viszonyoknak és sajátosságoknak megfelelően kiegészít és elfogad.

(2) Ha az egyszerűbb szövetkezet intézőbizottsága (vezetősége) a csoportértekezlet (tagértekezlet, közgyűlés) összehívására vonatkozó kötelezettségét nem teljesíti, a csoportértekezletet (tagértekezletet, közgyűlést) az illetékes területi szövetkezeti szövetség (központ) hívja össze.

11. § (1) Az egyszerűbb szövetkezetek részére a járási (járási jogú városi, városi kerületi; a továbbiakban: járási) tanács végrehajtó bizottsága ad működési engedélyt.

(2) A termelői szakcsoportok, mezőgazdasági társulások és ifjúsági szövetkezetek működésének engedélyezésével kapcsolatos eljárást a tvr. 3. §-a (2) bekezdése alapján kiadásra kerülő külön rendelet szabályozza.

12. § (1) Attól az egyszerűbb szövetkezettől, amely jogszabály-, vagy alapszabályellenes működést fejt ki, vagy az állam által nyújtott kedvezmény, illetőleg támogatás igénybevételére megállapított feltételeket nem teljesíti, a kedvezményt, illetőleg támogatást - az illetékes szövetkezeti irányító szerv meghallgatása után - a járási tanács végrehajtó bizottsága csökkentheti vagy megvonhatja.

(2) A járási tanács végrehajtó bizottsága - a megyei tanács végrehajtó bizottsága mezőgazdasági osztályának előzetes hozzájárulásával és a Megyei Szövetkezetek Szövetsége meghallgatásával - megvonhatja a működési engedélyt attól az egyszerűbb szövetkezettől, amely - ismételt figyelmeztetés ellenére - a működéshez jogszabályokban elrendelt feltételeket nem biztosítja, működését nem megfelelően folytatja vagy a kizsákmányolást tiltó rendelkezéseket megszegi.

Hatálybalépés

13. § A jelen rendelet kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit a folyamatban levő ügyekben is alkalmazni kell. Egyidejűleg az 5/1958. (I. 15.) Korm. rendelet 5-7. §-a, valamint 14. §-ának (5) bekezdése hatályát veszti.

Dr. Münnich Ferenc s. k.,

a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány elnöke